Hát ezelőtt meghajolok, én a szlovák középszótáram alapján gondoltam hogy nem gyakori a "str" kezdés.
Hogy egy kicsit egyszerűbb legyen mint magyarázni, lefotóztam a név két felbukkanását, ezeket mellékelem most. Látszik hogy egyszer Stregßka név van írva, másodszor pedig Sztregeßka. A "ß" több névnél is előfordul az "sz" jelölésére (pl: Maglodßky, Veßteg)
A "j" hang írása pl: Juhasz, Fay, Vajda (szlovák nevekben Péterin nem láttam még "j"-t azt hiszem) A "gy" írása pl: Magyar, Debnar, A "zs" írása pl: Stogean(?), Krian "g"-s nevek még pl: Hrg (a Hrk név elírva), Veszteg, Zurgan(?), Stogean(?), Maglodßky, Bgelik (lehet hogy a "g" néha "j"-t jelent ahogy gondoltad: pl. Zurjan, Bjelik, sőt láttam Horčjak és Horčgak nevet is!)
A Paraszka név Maglódról ered, hogy oda hogy és honnan került, azt egyelőre nem tudom (csak hogy ezért ne nézd még meg Illésfalvát)
Megnéztem, voltak olyan nevek Péterin aminek csak egy nőnemű viselője volt, a név mégis hímnemű alakban állt (pl: Eva Letko, Cathrina Brcznický, Catharina Jelsoviczký)
Most vettem észre, hogy a Palkosogech név mellett létezett ugyanitt: Mißkogech, Tomasogech, Mikulasogech, Byuriczogech(?), Palyogech, Petrogech Ugyanakkor: Kovacs, Csizmar, Račko, Horčjak, és "-ovič" végződés is egyértelmű máshol. De a megadott felsoroláson kívül "ch" nem szerepelt szó végén szerintem. A Chyba név is előfordul így jelölték az erős "h"-t úgy látom.
Így hogy mondtad hogy a folyó magyar neve Karas, és Krassó régi neve Karassó sokkal jobban hangzik a helynév-eredet! :) Köszönöm!!
Paput ~ "szájacska", köszönöm!
Az Osza név feltűnése Alpár az 1823-as évben. Ahogy utánanéztem az falu anyanyelvileg szinte színmagyar volt, mindig 1-2 szlovák vagy német nyelvű akadt az összeírások alatt. Így az ottani anyakönyvezés még kevésbé vette figyelembe a szlovák helyesírást mint Péteri adott esetben. A név írásmódja ingadozik az Osza és az Oszsza alak között egy darabig, mintha az "szsz" alakkal a hosszú ejtést akarnák jelezni. Mint laikus ha találkoznék egy Osza nevű emberrel úgy hogy nem ismerem a nevét én Oszát mondanék Ossza helyett, persze lehet hogy ez csak belemagyarázás.
A Tepis, ha minden igaz Újbarsról jött, de bővebbet nem tudok, még ez se biztos :( A radixindex alapján Újbarson több német név akadt mint szlovák (persze ezek csak az iparosok, ergo ha a szlovák réteg pl földműves volt akkor nincs benne). A szlovák "-i" képzőt nem csak személynevekhez illesztették?
Köszönöm ! Ahoz mit szolsz ,hogy Albániában de legföképpen kosovo inkább Pristinában találtam az én kollarics nevemhez hasonlo Kollari -ikat pl:Bekir Kollari,Mehdi Kollari stb törökül "ruhaujjat" jelent lehet hogy Albánul is jelent valamit vagy csak a törököktől vették át? Meg találtam Kolari -it is egy ellel! Most akkor puszta véletlen hogy a horvát kolar és az Albán kollari ,kolari és a török kollari szo ennyire hasonlo? Az rentben van hogy Kolarovic a kolar szobol van és nem kizárt hogy a kollarics is csak a kollarics esetében nem lehet hogy e névre eltörökösödés hatott rá?Várom válaszotokat elöre is köszönöm
Ad albán Kollari: Megnézem a dolgot egy albán szótárban, de így előnézetben számomra továbbra is ez egyértelműen a délszláv kolar ’kerékgyártó, bognár’ foglalkozás- és vezetéknév átvételének tűnik (N.B. Nemcsak a magyarban vannak szláv vezetéknevek...) Az albánban az ll nem hosszú l-t jelöl, hanem veláris l hangot (mint az angol „dark” l), az szóvégi -i pedig határozott névelőnek tűnik.
Krencsics: Német Kren (szb.-hv. hren, cs.-szlk. chren) ’torma’ + k kicsinyítő képző + szb.-hv. -ić (cs.-szlk. -ič) apanévképző. Elsősorban délszláv adatai vannak.
> A Sztregszka-nál azért merült fel bennem a germán eredet, mert a "str" szókezdet úgy vettem észre, ritka a szláv nyelvekben (van de ritka).
Szláv nyelve válogatja. A szlovákban pl. streda van az orosz середа (sereda) és magyar szerda (< ószl. sreda) alakokkal szemben. Kis fejszámolást végeztem: az elektronikus szlovák–magyar szótáram 40 333 címszava közül 232 kezdődik str-rel, mígy a német–magyar szótáram 76 844 címszava közül 444. A két adat százalékban kifejezve két tizedes jegyre azonos = 0,58%. (Az Országh-féle angol–magyar nagyszótárban ugyanez: 539 / 106 406 = 0,51%.) Itt tehát nincs tehát eltérés. Ráadásul az orosz–magyar szótárt (tehát olyan nyelvet, ahol a sr- > str- az ún. teljeshangzósság miatt nem teljesen ment végbe) is átnézve az arány 405 / 104 974 = 0,39%. Ez is több, mint a fele a német adatnak.
> Így a Sztregszka is kiejtés alapján lett leírva szerintem
Kiejtés alapján nem lehetett, mert ha még ez lett volna a név alakja, kiejtéskor akkor is /sztrekszka/-nak hangzott volna. Valami csavar mindenképpen van a lejegyzésben. A felmerülő kérdések: hogy írta az illető kéz a /j/, /gy/ és a /zs/ hangoknak megfelelő betűket? Milyen nevek vannak még g betűvel írva?
> Az anyakönyvezés nem volt gót betűkkel írva, egyszerű kézírás.
Írásban nem használtak gót betűt, csak nyomtatásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gót írásban alkalmazott elvek ne jelenhetnének meg az ilyen nyomtatott szövegen szocializálódott kézírásban.
> lásd másik nevem: Paraszka, aminek ahogy utánanéztem valószínűleg a görög Praszkéda név szláv alakja, főleg ortodox részeken van de előfordul nyugaton is
Ha a m. Kiság tulajdonnévről beszélünk, akkor a magyar nyelvérzékkel bírónak természetes, hogy egy vízfolyás ’kis[ebbik] ág’-áról van szó, és nem , ki névmás -ság/ség képzővel alkotott származékáról (mondjuk ’ki[vagyis]ság’ jelenésben). Ugyanígy egy szláv számára is transzparens, hogy mikor lehet szó a -szky/szka stb. esetén a megfelelő képzőről, és mikor véletlen egybeesésről. Pl. a szlovákban a -ský melléknévképző előtt mindig mássalhangzó áll (kivéve ha a helyesírás nem jelzi a -ský előtti s hangot, mint pl. szlk. Rus > *russký > ruský, Čech > *česský > český). A Paraszka esetén még az én nyelvérzékem is ezt a nevet egy -ka kicsinyítő képzős származéknak fogja fel, és az -ka kicsinyítő képzős alakok grammatikai nőnemű voltuk dacára – anyanévként – tartozhatnak a szláv hímnemű névtérbe. Ennek megfelelően az országis szlovák telefonkönyvben van is 7 nőneműsített Parasková tétel, a 12 Paraska név esetén 11 esetben férfi keresztnév járul (az 1 Michala formailag női név, de lehet elírás is, pl. a Michal férfinév tárgy- és birtokos esete is). A másik az, hogy utána fogok járni, hogy az illésfalvi szlovák dialektus ismeri-e a hosszú magánhangzókat. Ez esetben az a helyzet, hogy a Paraska végén rövid a van, a -ská mn.-képző végén pedig hosszú, tehát ez így sem téveszthető össze. (Más kérdés, hogy magyaros lejegyzésben a szóvégi -á és -ý mindig rövid lesz, de ez csak az interpretatio hungarica, az érintettek a különbségnek nagyon is tudatában vannak.)
> az anyakönyvekben egyáltalán nem különböztették meg a nők és férfiak nevét, szóval pl. a Tucsni név nőknél se lett Tucsnának írva.
Ez egy jó érv, de a lelkész láthatólag nem volt szlovák. Ez esetben pedig meglehet az ismert nevek esetében „felülírhatta” a szlovák szokást, mindenütt az „alapalakot” tüntetve fel. Viszont olyan név esetén, amelynek a férfi párja nem volt ismert előtte, nem volt mivel felülírni azt, így megmaradhatott a női alak. Kérdés: mi a helyzet, ha csak azokat a vezetékneveket vizsgáljuk, amelyek csak női keresztnevek mellett fordulnak elő és férfiak neveként nem?
Én mégis talán /j/ hangot látnék a g-ben, felmerülhet még a /zs/ olvasat *Strežská [< streh ’les’; v. < Stražská < stráž ’őr(ség)’], vagy a /gy/ < *Streďská < *Stredská [< streda ’szerda’]. Alternatív magyarázat lehet az, hogy egy *Stregovská-szerű [< (Alsó/Felső)Sztregova] név lett elírva.
> Vršec és Vršac neveket megtaláltam én is. Az a gondom hogy (valószínűleg) aradi német család, így a szerbiai helységnévből eredő név elég furcsa
Az összes -ow végű német név, és ez -itz végűek többsége szláv felmenőkre utal. Sőt e nevek nagy része még a Drang nach Osten során került a németbe, amikor a német terület keletre tolódott és egész szláv népek (pl. a polábok, szlovincek és a szorbok nagy része) olvadtak be a németségbe. Még abban az Elba-menti térségben voltak olyan települések, amelyek egy kisebbfajta hegy mellett feküdve kaphatták a Vršec ’hegyecske, kishegy’ nevet (még inkább: a külterületükön volt egy Vršec ’hegyecske, kishegy’ nevű határrésznév). Szóval az aradi németek még ezen etimológia mellett is akár hazulról is magukkal vihették a nevüket.
N.B. Az etimológiában a feltüntetett más nevek nem feltétlenül közvetlen kapcsolatot jeleznek. Legtöbbször csak analógiaként szolgálnak: bemutatva, hogy az adott lehetőség valahol megvalósult, így másutt is lehetséges.
> Létezik Šogeč vagy hasonló szlovákság körében?
Én ezt nem véletlenül javítottam az előző hozzászólásomban Sogićra. Ez utóbbi szerb területtől ugyanis jelenleg is kimutatható. Délszláv feltelepülések pedig történtek.
Ugyanakkor eszembe jutott még egy: Ismertek a szlovák Sojka, Soják, Sojko (< sojka ’szajkó’) nevek, ezekből képzőcserével lehetett *Sojec. (ha a g = /j/ és s = /sz/ lehetséges). Ugyanilyen helyesírási feltételek mellett esetleg a Soviak, Sovík,Sovič (< sova ’bagoly’) nevek analógiájára feltételezhetünk egy *Soviec nevet, amelyből a lejegyzéskor kiesett a v.
> Nem tudom viszont hogy a "ch" az most mit akar jelenteni mert a "cs" mindig "cs" volt, a "h/ch" pedig mindig "h"... :/
A Jurisich, Jellasich, Madách stb. nevekben a ch digráf /ch/ hangot jelölt: elég tipikus volt ez a magyar helyesírásban. (Régebben még c-t is jelölhetett.) Mivel nem látom az írást, csak a szokásos prekoncepciókat alkalmazhatom. Mindenesetre érdemes lenne áttekinteni, hogy a szó végen milyen hangot jelölhetett a ch.
Ha ehhez a ch-hoz /ch/ hangot akarunk társtani, akkor elmondható, hogy a ch a szlovákban személynévképző (kicsinyítő képző), bár elsősorban -o és -u után szokott állni, de a hozzászólás végén adok adatot lágy -e utáni előfordulásaira is, ugyan a lengyelből. Így feltételezhető akár egy *Sojech, *Soviech forma is. Ez utóbbihoz:a régi szlovákban az -oviech önmagában is képző volt. Így ha lehetne feltételezni egy Palkos ~ Palkoš alapnevet (adatom nincs rá), akkor a Palkosogech éppen egy név is lehetne: Palkosoviech ~ Palkošoviech.
> A Gyovainál egy kis plusz: néha Gyojai-nak írták a nevet. De hogy miért?!
Ez tapasztalható a dió közszavunknál is. Itt sztenderd ejtésben a hiátust (a két egymás mellé került magánhangzó „közét”) j-vel töltjük ki, az ejtés így: /dijó/. Bizonyos nyelvjárásokban a hiátustöltő a v hang lett, így ott divó alak hallható. Ugyanígy: búvik ~ bújik. Hiátustöltő lehet még a h is: ezzel kapcsolatos a bivaly ~ bihal váltakozás. Bizonyos esetekben az eredeti v-t, j-t is felfoghatja a nyelvérzék hiátustöltének, és kicserélheti egy alternatív hiátustöltő hangra. Valószínűleg itt is ilyesmi történt.
> Krassó pedig (márhogy: Krassó-Krassai-Karsai) kicsit eröltetett nekem tekintve hogy a magyar családnevek könyv szerint a Karsa családnév a pogány névből ered.
A Krassó > Karsai-ban található hangátvetéshez vö. szl. s(t)reda > m. szerda, az -ó + -i >-ai-hoz pedig Makó > Makai. Az igazsághoz tartozik még, hogy Krassó vm. egy folyóról kapta a nevét (pontosabban Krassó vm. központja, Krassóvár kapta onnan a nevét). Ezt a folyót pedig magyarul Karasnak nevezik <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/055/pc005541.html#5>. Krassó történelmi magyar neve is Karassó, a Kr- kezdetű forma szláv visszakölcsönzés. A Karassó-ban lévő hosszú s is másodlagos fejlemény (vö. kisebb /kissebb/), így az eredeti, a személynév alapjául szolgáló forma a Karasó. Ebből lett az -i után a Karasai, amiből a magyarban nagyon gyakori, ún. kétnyíltszótagos tendencia (régebbi nevén: Horger-törvény) kiejtette a második nyílt szótag mgh.-ját, és lett Karsai. Szláv-magyar viszonyban tele vagyunk a 2. és 3. hangnak ilyen látszólagos cseréjével: amit a fenti kétlépéses magyarosodás okoz.
A folyó nevében egyébként nincs köze a Karcs helynevekhez. A víznév eredete a tör. qara şuğ (> oszmán-tör, kara şu) ’fekete víz’ kifejezésre megy vissza.
> Paput név így mit jelenthet? Mármint a Pap(u) előtag
Vlsz. egy ’száj, evés’-re utaló dajkanyelvi tő lehet, vö. szlk. papuľa ’száj, pofa’, szb.-hv. papula ’kása’.
> Osza névben az zavar engem, hogy ma ez az alakja, de anno amikor először megjelent akkor még Ossza volt, kifejezetten jelezve a hosszú ejtést. Nem túl nagy a szlováktudásom (fejlesztés alatt :)) de én nem tudok róla hogy hosszú "sz" hang lenne szavakban.
Felhívnám a figyelmedet arra, hogy Husszeint mondunk, holott ő csak Huszein, Jasszert, Nasszert ejtünk, holott ezek helyes formája Jászer, Nászer lenne. Ezek némileg a németes helyesírási tradíciót folytatják (amely pl. ss-szel jelzi a hangzóközi /sz/-t, mert a sima s ejtésére /z/ adódna). Ehhez kön az, hogy hangzóközi pozícióban a magyra egyébként is hajlamos a msh. megnyújtására. És éppen, mivel a szlovákban nincs hosszú msh., ez nem is befolyásolja az ejtést, csak afféle helyesírási csacskaságnak látszik. (A gót helyesírásban egybként a dupla hosszú ss, azaz ʃʃ – ha látszik –, az /s/ hang jele volt az š mellett. tehát a betőkettőzést eleve maguk a szlávok is felhasználták helyesíári célokra.)
A 2871-ben említettem a XIX. sz.-i szlovák Kollár nevet (ma Kolár), rumci ugyanígy a 2873-ban a magyaros Jellasicsot a horvát Jelečićtyal szemben.
Ad Wiedermann: Ahhez az alábbit tartom megfontolandónak: „Herzmann: vermutlich aus Herz (KN zu Hartwig) + -mann entstanden, wobei -mann ursprünglich eine kosende Funktion hatte (ähnlich Karlmann, Hinzmann oder Tillmann). Gelegentlich wurde -mann mit patronymischem Charakter an Rufnamen angefügt”. Így ez lehet egy Wieder < Weider = Weidmann cselekvőnévhez képzett apanév. A -mann ugyanakkor lakosnevet is képez, tehát arra is gondolhatunk, hogy a Wieder < Weider egy település.
Ad Tepis: Elképzelhető, amit írsz. Ugyanakkor a le. Ciep név és származékai <http://www.herby.com.pl/herby/naz_result.php?nazq=Ciep>, arra indítanak, hogy szláv etimológiát (is) feltételezzek, vö. szlk. tepať ’ver, lüktet’ (le. ciapać),, ill. tep[lo] ’meleg’ (le. ciep[ło]) + -iš kicsinyítő képző (vö. Meliš <: Mel[chior], Juriš <: Jur[aj])
Ad Rocsák/Rocsek: Az etimológia korrekt (ámbár a cseh vonal nem feltétlenül szükséges). Jelenkori szlovák változatok még: Ročiak, Ročkár, Ročeň, Ročňák. A megadtak etimológián kívül más elnevezési alap is lehetséges (pl. éves bérlő volt, az új évben történt vele valami különleges stb.)
Ad Michala: Puszta -a nem szokott férfinévképző lenni, hanem más képzők részeként, ill. csonkult tőhöz járulva. Ezért vlsz. mindig is női névről volt szó (a jelenkorban az). Ha férfi vezetékneveként fordul elő, akkor anyanévről van szól. Vö. Paraska fentebb.
Ad Szemán: Régi szlk. semä (mai semeno) ’mag’ + -an személynévképző.
----
Feltételeztem -iech képzőt tartalmazó lengyel nevek:
Sziasztok megint én volnék az Kollarics nevem jelentésével kapcsolatban "ruhaujjak"irtátok hogy nem valoszinü hogy használatos vezetéknévként! Én azért kiváncsi voltam és elkezdtem kutatni meglepődésemre az Albánoknál elég gyakran fellelhetö ez a név hogy Kollari ,leginkább pristinában pl. Mehdi Kollari,muhamet Kollari,Bekir Kollari,Hafife Kollari! Talán Albánul is jelent valamit vagy a törököktöl vették át vagy esetleg lehet hogy butaságot irok de a kollarics elvesztette délszláv ragadványát? Várom bizonyitott szakértelmeteket elöre is köszönöm!
Először is köszönöm a gyors és részletes választ! Le a kalappal, már eddig is akartam, most már megkérdem: mit tanulsz, tanultál? Összehasonlító nyelvészetet? Mert le vagyok döbbenve :)
A Sztregszka-nál azért merült fel bennem a germán eredet, mert a "str" szókezdet úgy vettem észre, ritka a szláv nyelvekben (van de ritka).
A kérdésedre válaszolva: ezt a nevet Péteri községben (Pest megye) találtam, az 1740es években, röviddel a falu újratelepítése után. A falut Illésfalváról (Ilia, Besztercebánya mellett) telepítették újra evangélikusokkal döntő részt szlovák nevű emberekkel, nyelvileg mindenki szlovák volt állítólag. Ellenben a lelkész helyesírása nagyon is magyar helyesírást tükröz, sokszor cserélgeti a "h" és "ch" alakot és az sz/s írása is magyar helyesírás alapján áll. Így a Sztregszka is kiejtés alapján lett leírva szerintem. Emellett bár tényleg egy nőé volt a név, az anyakönyvekben egyáltalán nem különböztették meg a nők és férfiak nevét, szóval pl. a Tucsni név nőknél se lett Tucsnának írva. Eszerint a Sztregszka névben a "szka" nem a nőnem miatt az ami (lásd másik nevem: Paraszka, aminek ahogy utánanéztem valószínűleg a görög Praszkéda név szláv alakja, főleg ortodox részeken van de előfordul nyugaton is). Ja! Az anyakönyvezés nem volt gót betűkkel írva, egyszerű kézírás. Nem tudom hogy ezek az infók segítenek-e belőni hogy mi lehet ez a név, remélem igen!
Vrec és Vrac neveket megtaláltam én is. Az a gondom hogy (valószínűleg) aradi német család, így a szerbiai helységnévből eredő név elég furcsa :o Valszeg ahogy mondod egy már elpusztult német-lengyel településből ered a neve. Nem tudom ismered-e Barlow könyvét a német családnevekről (asszem: Deutschen Namenlexikon). Nagyon hasznos és tudományos és szép és jó. Csak pl ez a név nincs benne :)
Tancsikót köszi! Erre nem gondoltam :)
Palkosogech szintén Péteri községből, minden körülmény ugyanaz mint a Sztregszka esetén. Ötleted nem rossz a kettős névre! Létezik ogeč vagy hasonló szlovákság körében? Nem tudom viszont hogy a "ch" az most mit akar jelenteni mert a "cs" mindig "cs" volt, a "h/ch" pedig mindig "h"... :/
A Ficsor legkorábbi eredete 1668 Nógrád és római katolikus, eszerint a magyar származás valószínűbb gondolom
A Gyovainál egy kis plusz: néha Gyojai-nak írták a nevet. De hogy miért?! Ez a Gyó jó ötlet, köszi!
Karsainál is egy kis plusz: levéltáras történész ismerősöm szerint ő egyelőre csak engem ismer olyat akinek a neve eredeti és nem magyarosított - így a gyakorisága kissé félrevezető lehet. Én a személynevet Karsa-nak ismertem (ilyen alakban ma is adható az eredeti Karcsa alak) és helységnévre ismertem a Karcsát (Borsodban). Krassó pedig (márhogy: Krassó-Krassai-Karsai) kicsit eröltetett nekem tekintve hogy a magyar családnevek könyv szerint a Karsa családnév a pogány névből ered. Zavaros :/
Odrannál a "toprongyos" jelentést én is megtaláltam. Hadrián név lehet! A francia etimológia csak földrajzilag távoli: Audren névre gondoltam. A protestantizmusból és Besztercebánya közelségéből indulva sejtettem a francia eredetet. Egyelőre még nem vetem el teljesen a francia származást (több hugenotta család szlovák evangélikussá vált), majd igyekszem utánanézni jövőre Szlovákiában a távolabbi ősöknek (1744 előtt) hátha van valaki akiből egyértelmű lesz.
Paput név így mit jelenthet? Mármint a Pap(u) előtag
Osza névben az zavar engem, hogy ma ez az alakja, de anno amikor először megjelent akkor még Ossza volt, kifejezetten jelezve a hosszú ejtést. Nem túl nagy a szlováktudásom (fejlesztés alatt :)) de én nem tudok róla hogy hosszú "sz" hang lenne szavakban. Emellett persze az a valószínű amit sugallsz!!
Ha lehet kérdeznék még:
Wiedermann. Én arra gondoltam hogy a délnémet Weidmann (vadász) szó északnémet alakja (Weid=Wiede), úgy hogy a felnémet környezetbe kerülve az "r" hozzáadásával adtak valamiféle értelmet a névnek. Létezik?
Tepis. Felvidékiek. Én a felnémet Täppisch név délnémet Deppisch alakjára gondoltam (létező családnév)
Rocsák/Rocsek. Én cseh eredetű szlovákra gondoltam, úgy jelentése "egy éves jószág" lenne.
Mihala - Ez ugye inkább a Mihal név becézése, semmint a Mihaéla szlovák változata?
Őszerinte a horvát határ mentén terjedt el ez a név, a telefonkönyvből ki is derül, hogy Nagykanizság 6, Molnáriban pedig 10 Vuk va. Az ismerősöm apja is Molnáriból származott.
A Galbavý elég gyakori szlovák név: 137 találata van a szlovák telefonkönyvben. Ugyanakkor eredetileg nyilvánvalóan nem szlovák, minthogy g hangot tartalmaz. Talán valach vagy horal nyelvjárási eredetű. Meglehet összefügg a szlk. hlb- tővel (< ócseh *glbъ), amely ’mély’ jelentésű. A szlk. hĺbavý éppen ’tűnődő, mélázó’ jelentésű (< szlk. hĺbať ’tűnődik, mélázik’, vagyis ’elmélyül <magában>’). Az -avý igéből és főnévből képez ellátottságot, jellemző tulajdonságot jelölő melléknevet.
Nem az a szükséges feltétel, hogy _ma_ létezzen egy adott vezetéknevű ember, hanem az, hogy évszázadoknak előtte létezzen adott személy- (v. ragadvány)nevű ember. (Családok kihalhatnak, nevet változtathatnak stb.)
A térségünkben az alsóbb néposztályokban a családnevek kialakulása a XVI–XVIII. sz. folyamán történt meg, így nyelvileg, névtanilag is az akkori állapotot kell vizsgálnunk. Emiatt veszélyes is, ha nem támaszkodunk az adott nyelvet illetően korabeli forrásokra.
(Egyébként bemutatom, hogy létezik „olyan” nevű ember ma is.)
Ad Sztregszka: A bemutattad elgondolást én teljeséggel kizárnám. Az okok:
– A /k/ > /g/ változásnak – a zöngésedésnek – semmi fonetikai alapja nincs, hiszen az adott hang zöngétlen pozícióban áll. – Még inkább aggályos a /g/ úgy, hogy szlovák környezetet említettél: a szlovákban nincs g, csak a zg hangcsoportban, és fiatal, tudós, a modern kultúrához köthető átvételekben. Ezért szlovák alapon ez kizárt. (Szlovák területen a valach – a Keleti-Kárpátokból áttelepült havasi pásztorkodó – népcsoportnál lehet g-vel találkozni.) – A Streekstra hosszú /é/-jével szemben nem magyarázott a Sztregszka rövid /e/-je (fiatal szlovák alakulatnál itt é-nek, réginél pedig ie-nek kellene állnia). – A Sztegszka név így -szka végződéssel egyértelműen a Sztregszky név női alakja. Nehezen képzelhető el, hogy a hímnemű doménba tarozó Streekstra nőneműként szlovákosodjon, miközben a -ra végződés a szlovákban névtanilag hímnemű (vö. Szikora, Misura stb.)
Summa-summárum egy holl.-fríz Streekstra-ból a szlovákban első lépésben valami *Striekstura lett volna.
A Sztregszka szlovákságával egyébként is probléma van, mert a -ský képző palatalizációt okoz, így előtte idegen szavakban esetén is g > ž változás lép fel automatikusan, pl. Volga > volžský ’volgai’, vagy a g – hosszabb szavak esetén – kiesik, pl. Habsburg > habsburský ’Habsburg-’.
Fontos lenne a véleményalkotáshoz a név adatolásának ideje, helye és nyelvi, valamint etnikai és vallási környezete, és természetesen az abszolút betűhív lejegyzése. Ugyanis: a g hang a szlovákban (és még inkább a csehben) olyan ritka, hogy a gót betűs írásváltozatban (és ilyet használtak még az alföldi evangelikus szlovákok a XX. sz. elején is) a g betű a /j/ hang jele volt, a j betű hosszú /í/-t jelölt (ha specifikusan a /g/ hangot akarták jelölni, akkor azt – paradox módon – „lágyjellel” (haček, mäkčen) látták el: ğ.
Így a név akár Sztrejszka-nak is olvasható, amely megengedi, hogy pl. az ukr. Стрий (Stryj), ro. Strei (m. Sztrigy) helynevekhez kapcsoljuk. Igaz, ennek ellentmond, hogy az /sz/ hangot sz-szel írva adtad meg (a cseh-szlovák gót ortográfiában ez nem szokás). Ezért lenne fontos a pontos írásmódot és egyéb körülményeket tisztázni
Ad Wars(ch)itz, Wers(ch)itz: A németben vannak képző nélküli lakosnevek, így ez visszavezethető lenne egy hasonló német helynévre, akár az említettedre is. Azonban ilyenkor szinte bizonyosan adatolhatók még -er képzős változatok is (egy Werschitzert találtam, nem tudom elég-e ez az üdvösséghez).
A le. Warcisław ~ cs.-szlk.Vrtislav sem „tetszik”. Ugyanis a n. szóvégi -tz vagy egy korábbi -t-re utal, vagy egy korábbi szláv -c-re (vagy -č-re). Ezek pedig a néven csak szláv eredetűek lehetnek, német fejlemény nem. Viszont hiányzik a megfelelő szláv adat. Ugyanakkor a le. Miecisław a németben Mitzlaff-ot ad (ebből Mitz, Mitzinger), valamint szl. Pribyslav > n. Pritzlaff ~ Pretzlaff (> Pritzel), szl. Vęcislav (le. Wiecław) > n. Wentzlaff (> Wenzel). Szóval a le. Warcisław ~ cs.-szlk.Vrtislav inkább Wartzlaff, Wartz (Wratzlaff, Wratz stb.) alakot adna.
A javaslatom a szláv Vršec név, amely a szl. vrch ’hely, csúcs’ (mai le. wierzch ’tető, felső rész’) szóból származik az -ec személynév- (ill. kicsinyítő-) képzővel. Idejő a bácskai m. Versec ~ szb. Вршац (Vršac) helynév. (Végezetül ez lehet a n. Wirschitz mögött is, a le. Wyrzysk visszakölcsönzésnek tűnik.) Hogy a kapcsolat személynévi, vagy képzőtlen lakosnévi áttételen keresztül valósult-e meg, azt nem tudom, talán nem is deríthető ki. Mivel a Vršec helynévnek önkéntelenül adódik, lakosnévként sem biztos, hogy az eddig felsorolt helynevekre utal: lehet egy azóta elpusztásodott (vagy más településbe olvadt) helynév is az eredete.
Ad Tancsikó: Kálmán Béla a Tancs ~ Tancsó nevet a Tamás régi alakváltozatai között sorolja fel (vö. még Tankó). Az -s ~ -cs ismert magyar kicsinyítő képző és előtte a csonkult Tam forma nazális msh.-ja hasonult. (Ugyanezek o-s alakjai: Tončo, Tonko stb. más szláv etimológiájúak lennének.) Vö még Dániel / Damján > Dan / Dam > Dancs > Dancsó.
Ad Palkosegech: Itt szintén jó lenne ismerni nemcsak a dátumot (250 évvel ezelőtt), hanem a helyet és a körülményeket is. A leírt név mindenképp romlottnak tűnik (a lejegyzője is belezavarodhatott). Esetleg felvetném, hogy ez két név egybeírása: Palko Šegić (ez utóbbi ma is létező szb.-hv. vezetéknév).
Ad Ficsor: Ez lehet román is, magyar is, névtanilag nem dönthető el. Sőt egy jelenkori kalotaszegi ragadványnevekkel foglalkozó tanulmány még magyarok által magyaroknak adott román ragadványneveket is megemlít arról a területről. Pl. Bogya < ro. Bodea, a magyarázat: „Vásárokkor egy ilyen nevű román család száll hozzájuk”; Opráj < ro. oprea ’megáll’, a magyarázat: „Az elnevezett részegen azt szokta kiáltozni: »Opráj, magyar, ne had’ magad, m1g az ördög e’ nëm ragad«”.
Egyébként a jelenkori román kis gyakoriság nem implikálja azt, hogy a név ne lehetne román eredetű: a széttelepült családoknak a sorsa is szétválik. Esetünkben azonban a ro. ficior csak nyelvjárási variáns, a köznyelvi alak fecior. És mint az szokásos, a nyelvjárásias alakú vezetéknevek a központi anyakönyvezéssel hajlamosak a köznyelvi formát felvenni. Így a régi, a magyar Ficsort adó ro. Ficior nevet lehet, hogy ma már Feciorként találjuk meg; ugyanakkor a román nyelvi norma nem hat a magyarba átkerült nevekre, így az Ficsor maradhatott. A bukaresti vezetékes telefonkönyvben 2 Ficior(u) és 30 Fecior(u) van. Így együtt nem mondhatjuk különösképp ritka névnek. (Budapesten 46 Ficsor van, a két város népessége egyaránt kb. 2 millió, így csak 1,4-szer gyakoribb a magyar előfordulás.)
Ad Gyovai: A Gyomához való kötést nem tartom valószínűnek. Itt megint az a probléma lép fel, hogy néhány évszázaddal korábbi településjegyzékben kellene e helység után nézni. (Van, hogy egy település azért tűnik el, mert minden lakosa áttelepült máshová.) A Váradi Regestrum helynevei közt találtam 1213/1215-ből való Közép-Szolnok vm.-i Gyou (mai alakban talán Gyó) helynevet. Ez vlsz. megegyezik a személynévként is használt jó melléknevünkkel: ez valaha v-vel bővülő tövű volt, vö. javak, javasasszony, és a j > gy affrikálódást szenvedett származékai is ismertek, vö. gyógyít. Tehát ehhez (vagy más hasonló) Gyou helynévhez feltételezhető egy Gyovai lakosnév (amely tovább él, mint a település).
Másik lehetőség az, hogy a Gyovai hangrendi illeszkedéssel jött létre a Gyivai-ból. Ekkor a forrás a dió termésnevet rejtő (ma létező vagy már kihalt) településeink egyike lehetne: vö. Gyiva (ma Diva, Szlovákia), Gyó (ill. továbbképezve: Gyócs, [Alsó/Felső]gyógy).
Ad Karsai: Az -é birtokjeles apaneveket és a lakosneveket névtanilag nemigen lehet szétválasztani, max. valószínűsíteni. Bár a telefonkönyvben van pár Karsa, de ugyanakkor elgondolkodtató, hogy nincs Karcsa vezetéknév, holott ez várható gyakoribb alaknak (és helynevekben tényleg ez az egyeduralkodó). Ez arra látszik utalni, hogy a megfelelő ’ölyv’ jelentésű török személynév még sem maradt fent, és adott családnevet, és így a Karsa is inkább képzőtlen lakosnév, semmint személynév.
Ennek ellenére nem lehet kizárni a te verziódat is, csak ez kevésbé valószínűbb. És ilyenkor jobb a kevésbé romantikus, de valószínűbb magyarázatnál maradni.
Ad Odran: Occam borotvájának itt is vágnia kell. Nem írhatja felül egy távoli etimológia a helyieket. Az Odr a szláv nyelvekben a Hadrian név rövidülése, és az -an egy tipikus szláv névképző elem (vö. Toman < Tomáš, Kuban < Kubo < Jakub, Šebian < Sebastian stb.) Egy lengyel történelmi vezetékneveket felsoroló oldalon* más továbbképzéseit is megtalálhatjuk: Odryjan > Odrał, Odran(-iec), Odreń, Odrian, Odron, Odroń, Odrych, Odrzan, Odryn(-iec, -iuk). [Ebben a névben egyébként több név is egybeeshet, mivel nem zárhatjuk ki az ’oderai’ jelentést, szlovákul ez Odrian; de lehet a cs.-szlk. odrať ’elnyű, elkoptat’ igéből származó név is, vö. cs.-szlk. odraný ’toprongyos’ mn., odranec ’toprongyos (férfi)’ fn.]
Ad Paput: A Pap-, Papu- szintén adatolt szláv névalap, vö. <http://www.herby.com.pl/herby/naz_result.php?nazq=Pap>. A -t ugyanakkor régi szláv kicsinyítő képző (az -ič, -ić képzők mögött is egy összetett *-i-t-jь képzőbokor áll), ez jelenleg a cseh területen a legproduktívabb, de a XVI– XVIII. sz.-ból bővebb adatai vannak. Így adható rá szláv etimológia.
Ad Osza, Ossza: A szlovák telefonkönyvben* 7 Osa van, nem is számolva az olyan továbbképzéseit, mint az Oško (< Osьko)
* <http://www.zoznamst.sk/eng/>, itt [Residential directory] fül, ahol Surname = Os és Area telephone code = 0 (a keresés a nevek elejére történik és az ékezet figyelembe vétele nélkül)
Jól sejtem, hogy a Galbavi családnév szlovák eredetű. A -vi végződést más szlovák nevekben is fellelni vélem: Luhovy, Skuhravy stb. (na jó, ezek cseh futballisták).
Magát a Galbavi nevet hogy lehetne lefordítani?
Egyébként ikladi családnév, de maga a család - mint kiderítettem - a szlovák többségű Galgagutáról vándorolt Ikladra a XX. sz. legelején.
> Cseh-szlovák területröl eredne minden PROKSA, PROKSCHA, PROKSZA családnév?
Vigyázat: itt két név van. Egy, amelyik magyarul Proksa hangzású (cseh-szlovák Prokša, lengyel Proksza, német Prokscha), és egy másik, amelyik Proksza hangzású (cseh-szlovák, lengyel, német Proksa). Ez utóbbi etimológiája is alapvetően ugyanaz, mint a m. Proksa-é, csak más a kicsinyítőképző-bokor.
A fenti nevek -a nélküli változatban is megtalálhatók: az /s/-es (cs.-szl. Prokš, le. Proksz, n. Proksch), ill. az /sz/-es (cs.-szlk., le., n. Proks).
E nevek egyébként olyanok voltak a maguk idejében, mint a magyar Dániel: ezt anno becézték úgy, hogy Dán, Dancs, Danyi, Dankó, Dános, és ezek fenti is maradtak vezetéknévként. Ugyanígy természetes becézője volt a Prokop névnek az északi szomszédainknál a Prok, Proks, Proksa, Prokš, Prokša, és ezekből természetszerűleg lett ott vezetéknév (úgy is, hogy az azonos hangzású nevek függetlenek lehetnek egymástól, mivel egy időben sok embert hívtak így). A csehek egyébként a történelmük folytán (a huszita háborúktól) igen sokszor bocsátottak ki népességet, elsősorban osztrák, szlovák, magyar és lengyel területre.
> Vagy eme nevek csak nyelvi torzulások lennének?
Nem torzulások, hanem egyszerűen ugyannak a névnek a befogadó nyelv helyesírása szerint leírt alakjai. jellemző itt I. Josef Prokš (Joseph Proksch) zeneszerző, akit a csehek és az osztrákok is a magukénak tudnak (cseh területen született és halt meg), az ő nevét még mindkét alakban hozzák (a csehes az eredeti). Leszármazottai azonban csehországi német városi környezetben élve már csak a németes változatot használták, vö. <http://www.musiklexikon.ac.at/ml/musik_P/Proksch_Familie.xml>, <http://www.musicologica.cz/slovnik/hesla.php?op=sekce&psm=P#sub8>.
A Vuk nevet illetően egyet értek Kis Ádámmal (ez egy szerb-horvát -- jelenleg is anyakönyvezhető -- utónév ’farkas’ jelentéssel).
Egy személynév nem úgy keletkezik, hogy valaki azon gondolkodik, hogy ugyan mit is tehetne egy másik név végére, és ami számára szimpatikus volt, azt hozzáragasztja. A neveket is képezik: képzőkkel bővítik (előtte alkalmasint csonkolással megkurtítják). A -cs csak a magyarban képző: sem a szlávoknál, sem a törököknél nem az, így nem vehető el önmagában: az -ić vehető le a délszláv nevekről egyben (ill. a -çi/çı lehetne levehető a törökről, de itt nincs -i/ı a végén: ezért sem lehet török). Az már kérdés, hogy a szláv -ić hozzárakásakor a megelőző magánhangzó kiesik, így az esetleges szóvégi -i is: Azért van Spahić < Spah- + -ić < spahı. Ami pedig az általad feltételezett török kolları alapot illeti: ez ténylegesen kol ’ruhaujj’ + -lar többesszámjel + -ı 3. sz. birtokrag, azaz ’ruhaujjai’. (N.B. Szó belsejében az a legritkább dolog, hogy a törökben hosszú msh.-k lennének, csak szó-, ill. rag/jel/képzőhatáron). Most a legritkább esetben neveznek el valakit, hogy *Ruhaujjai, így ez kizárható. Ami török Kolları vezetéknévnek látszik, az a szláv Kol(l)ar átvétele, mint ahogy Kollár alakban ezt a magyarok is átvették. (Azért persze elképzelhető, hogy a szláv Kolar nevet továbbvivő török[ké lett], majd [vissza]szlávosodott Kollarić a neved őse. De mindig az ilyen bonyolult eseteket kell bebizonyítani az egyszerűbb esetekkel szemben; ez esetben azzal szemben, amit én hoztam.)
> a terült ahonnan nagyapám származik feltételezem hogy eredetileg mint az előző neveknél valah
Azért elmondanám, hogy a bosnyákok szlávok, és nem törökök: a muzulmán vallást nagy tömegekben is csak a XVII. sz.-ban vették fel. A „mi” bunyevácaink, aki a horvátok közé sorolják magukat a most Bosznia-Hercegovinában található Buna folyó mellől települtek át (innen is jő a nevük): úgyhogy az, hogy a családod onnan származik, az éppen azt is jelenti, hogy az elől menekültek, mint a bunyavácok, vagyis hogy „törökké” kelljen lenniük. Ennek ellenére Bosznia-Hercovina lakosságának máig csak 48%-a bosnyák, 37% szerb és 14% horvát is él ott (nem véletlenül volt a háború, és máig a területi felosztási igény).
> Meg persze most a nyáron kétszer is voltam Boszniában(Szarajevo,Zenica) és a Bosnyák határon az örök ugy üdvözöltek mintha külföldi bosnyák lennék,a szállodában a portás is közölte hogy bosnyák nevem van és kérdezte hogy miért nem tudok bosnyákul.
Próbáld ki ugyanezt Horvátországban (és részben Szlovéniában): valószínűleg ugyanez lesz a reakció (pl. a horvát országos telefonkönyvben 1254 ilyen tétel van). Ha a Google-s találatokat szűrjük le (az ékezeteket figyelmen kívül hagyva) TLD-re, akkor 14300 horvát (.hr), 199 szlovén (.si) és 49 boszniai (.ba) találat lesz. Ha súlyozzuk ezt egy átlagos elterjedtségű névvel, mondjuk az Andrićtyal (28400 .hr, 702 .si, 673 .ba), hogy kiszűrjük a bosnyák oldalak relatív elmaradását, akkor 0,50 .hr, 0,28 .si, 0,07 .ba lesz az arány, vagyis a horvátoknál még így is 7-szer (a szlovéneknél 4-szer) gyakoribb ez a név, mint a bosnyákoknál.
Lenne még egy érdekes nevem, legalábbis számomra az. A név pedig : Vuk. Leginkább a jelentése érdekelne és az hogy milyen nyelvterületröl ered és napjainkban hol lelhetö fel leginkább.
Köszönöm az informácokat a Proksa névvel kapcsolatban, de túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen eme "egyszerü" magyarázat. Több kételyem lenne : Cseh-szlovák területröl eredne minden PROKSA, PROKSCHA, PROKSZA családnév? Vagy eme nevek csak nyelvi torzulások lennének? Esetleg a világon élő össszes Proksa e területről (Nitra környéke, Csehország) eredne? Van belőle bőven, de országonként mindig nagyjából egy lokációra tehetők és a rokoni kapcsolat feltételezhető.
Egy név eredetének megismerésében annak helyesírása az esetek nagy részét tekintve indifferens, ugyanis az íráskép megszilárdulása rendszerint jóval későbbre esett, mint a névadás maga. Tehát például attól hogy valaki Kovács, Kováts vagy Kovách formában írja a nevét, a nevének eredete ugyanúgy a foglalkozásnévre megy vissza. A szerb/horvát írás történetében részben a magyar, illetve német hatások miatt a magánhangzóközi mássalhangzóbetű kettőzöttsége hasonlóan instabil, elég a Jellasics ~ Jelačić váltakozásra gondolni.
Abbol gondoltam hogy csak a cs-ét veszem le mert ha a Kadics -rol vagy a kalics -rol vagy Hadzipahics-rol veszem le akkor eggyértelmüen török neveket kapok: Kadi,Kali,Hadzipahi,hodzi ezért és a terült ahonnan nagyapám származik feltételezem hogy eredetileg mint az előző neveknél valaha Kollari volt és utána kapott csak egy (c) cs-ét.Meg persze most a nyáron kétszer is voltam Boszniában(Szarajevo,Zenica) és a Bosnyák határon az örök ugy üdvözöltek mintha külföldi bosnyák lennék,a szállodában a portás is közölte hogy bosnyák nevem van és kérdezte hogy miért nem tudok bosnyákul.
Egyáltalán nincs jelentősége a két ll-nek, pusztán a neved -- a családdal együtt -- átkerült Mo.-ra és a továbbiakban a magyar helyesírási hagyomány hatott rá, az eredeti forrásterületen pedig az ottani. Emiatt a közben eltelt N*100 év alatt ennyire divergálhatott a két alak.
Ehhez jó példa az, hogy a szlovákok Kolárovo-t (régen: Gúta) egy bizonyos Jan Kollárról neveztek el, aki a XIX. sz.-ban élt és két ll-lel írta a nevét. De a ráutaló településnév ma már csak egy l-es mai helyesírási szabályok szerint.
A magyarból egyébként ugyaígy eltűntek a hajdani Kováchok átadva a helyüket a modern Kovács írásmódnak. (Eseti kivételektől eltekintve) csak a "történelmi" családok tartották meg a régies írásmódjukat. Ugyanez igaz a szlávokra is: a nevek írásmódja ott is változik a helyesírási változásnak megfelelően). N.B. A szláv nyelvekben _nincs_ hosszú mássalhangzó, a régi hosszú ll a te nevedben is csak a valahai magyar helyesírási befolyás eredménye, de egyebekben nem tesz különbséget.
Értem de a nevem kollarics és nem kolarics mert ilyen is van a balkánon elég sok de kollarics 2 ll -lel viszont nagyon ritka és ezért van jelentősége a 2 ellnek.Találtam viszont kollari és kollári vezetéknevet viselöket is ezek a nevek lehet hogy eggyértelmübbek.Köszönöm hogy más megközelittésből is felnyitottad a szememet a proksa barátom meg odáig lesz meg vissza hogy megtudta végre neve eredetét.:)
Kollarics: Nem csak -cs-t kell elvenni, hanem -ics-et. ha a maradék Kollar-t a jelenlegi szláv helyesírás szerint írjuk le (azaz csak egy l-lel): kolar, akkor már meg is van az szláv közszó, amely az alapnévvé lett, vö. on-line szerb-horvát szótár: <http://www.recnik.com/logindict.cgi?ulaz=kolar&mode=en-sr-c&search=Search>, azaz a. weelwright 'kerékgyártó, bognár'. A nevet visszaírva a jelenlegi helyesírás szerint igen sok találatot kapunk a Google-ban: szerb-horvát Kolarović, szlovén Kolarovič (ill. szlovák Kolárović stb.)
Proksa: Az ortodoxok között népszerűbb (de másutt is előforduló, különösen régebben), görög Prokopiosz szentnév (< gör. prokopé 'előrehaladás, siker') szláv Prok rövidüléséhez járult a szláv -ša kicsinyítőképző-bokor. A Prokša nevet a jelekorban elsősorban cseh-szlovák területről lehet adatolni.
Sziasztok az én vezetéknevem Kollarics,el is kezdtem kutatni az interneten és leválasztottam rola a délszláv ragadványt a C (CS)-ét és beütöttem a keresöbe hogy Kollari és a kiadott 18000 oldalak 95% török nyelvü !Szerepel névként is és mondatban is ,ezek után kétség nem fér hogy török eredetü nevem van!Hozzá tenném hogy nagyapám gyerekkorában bosznia területéröl került át mint árva és magyarok fogadták örökbe, mint köztudott Bosznia területe több mint500 évig török gyarmat volt!Az ott maradt törökök egy idö után délszlávositották nevüket pl:erdemovics,hadzipahics,hodzics,muhammedovics,ahmetovics,hasonics,izetbegovics,kadics,kalics csak még azt nem tudom hogy mit jelent az hogy: kollari,kollarinda,kollary.stb.Ezenkivül az örményeknél is előfordul Kolarian változatban!Ha valaki megfejtené vezetéknevem jelentését előre is köszönöm és persze várok ötleteket ,érveket. Ja és haverom neve Proksa azt hiszem kemény dio!Az rendben van hogy szláv ,de milyen és honnan esetleg mi a jelentése?Elöre is köszönöm
