Vannak olyan hatóságok, pl. szfvár, ahol ezért módosítani kell az engedélyt . Ott pl. képesek fennmaradási engedély beadására kötelezni meg jól meg is büntetni. Jobb, ha megkérdezed a hatóságot.
Az hogy szobának, vagy tárolónak van minősítve, nem számít nálam. Eladni nem akarom a házat, illetve hitelt sem akarok rá felvenni. Legjobban annak örülnék, ha elhajtana az építésügyis:)
Huzamos emberi tartozkódásra szolgáló helyiség belmagassága nem lehet 2.5 alatti. Ezek: szoba, nappali, konyha.
Közlekedő, WC, fürdő lehet alacsonyabb, de általában itt is a 2.2 a minimum elviselhető (ez viszont nincs kőbe vésve, csak afféle élhető szabály).
Tehát az reális, hogy egy 2.3-as belmagasságú térre papiron ráirjuk a 2.5-et, és szoba elnevezést kap, de 2 méteres belmagasságra egyszerűen nem lehet ekkorát kamuzni. Itt ezért lehet csak tárolóként feltüntetni a helyiségeket (vagy hasonló funkcióra).
Ha viszont az egész beépitendő tetőtér csak tároló funkciót kap (papiron), akkor lehet az épitésügyes elhajt a fenébe, hogy nem is kell engedély rá, hanem csináld meg és kész.
És olvasgatom ezt a 2 m -es belmagasságot. Ez tényleg nagyon necces.
De van egy ingatlanom ( egy ikerház féle, pontossabban egy szétválsztott családiház egyik fele ). Itt a földszint alapterülete nettó 48 m2. Ugyan ennyi lenne a tető tér is - igaz az 1,9 alatt rész az majd 20 m2, de a másik résznél, a 28 m2 -nél kb. 2,4 m-es belmagasságot lehetne elérni. Végül is az 1,9 alatti rész sem haszontalan - tárolásra kitűnő.
Viszont van Poroszlón egy olyan szálloda, ahol a tetőteret csak törpék használhatják.
Akkor végülis mi a teendőm? Megkeresni az építésügyi hatóságot, és szóban elmondani a tervezett átalakítást/felújítást? Majd reménykedni, hogy náluk is belefér abba a bizonyos rendeletbe? :)
én is ettől tartok h minden bekerül még ebben az évben, páláyzatokról ne is beszéljünk, mert simán megkéri az elvit... aztán majd jövőre kitaláljuk mi legyen vele... ha beadja élesben is...., és perpill most is meg vagyunk halva (szépenjólmagyarul) h utána mi lesz.... de mindenkinek minden azonnal kellene, valahol jogosan..
Az ETDR egy nagy baromság lesz, legalábbis nálunk tuti nem tudják rendesen megvalósitani.
Egyszerűen annyira más minden épitési engedély, hogy nem tudnak annyi mintát csinálni.
Az előző hozzászólásomból kiragadva: térképmásolatot kér a rendszer, de nekem jogerős telekosztásom van. Feltöltsem a térképmásolathoz? Vagy ha feltöltöm az "egyébhez", akkor a rendszer nem enged tovább, mivel a térképmásolat hiányzik...
Van pár ügyfelem, akik ráérnek a tervekkel, de mondtam nekik, hogy idén mindenképpen adjuk be, mert januártól szerintem 3-4 hónap bénultság következik :/
Ezen a 2,0 m-en én is tűnődtem az előbb bevallom őszintén...
Jan 1? Jókérdés, senki nem tud semmit, sztem nem a járás a nagy dilemma, mert ahogy a jogszabályt olvastuk, tulképpen azokat a feladatokat veszi át amiket a másodfokok intéztek elsőfokú hatósági jogkörben, nemzetgazdasági beruházások, összevont eljárások stb, nekünk ilyenkünk nem nagyon volt, nagyok vannak, de nem a fentiek, településeink kóborolnak ideoda, ez még zavaros, megint költözünk, ez is zavaros, ami engem leginkább aggaszt az az ETDR a szgépes ügyintézés (elektronikusan jön a doksi és tsai...) megvalósítása/megvalósíthatósága...
Minden hatóságnak meg van a maga nyűgje, sztem ha a felénk gyakran dolgozó tervező kolégékat kérdeznéd simn fejből vágja, hogy 4ünk közül ki mire hisztis, de tervezői programot, meg hiányzó kérelemrészt írattunk már mi is, mondjuk ott egyáltalán nem volt :)
(helyiséglistát én legutóbb egy "kisebb" (30e m2 :)) üzemnél meg egy 50 lakásos társasháznál kértem mailben, mert az életben nem jutottam volna a végére h időben kész is legyen.)
Létszám nálunk kevés, bővítve nem lesz, de ez van, legfrissebb hús én vagyok 5 éves hatósági múlttal meg 14 év tervezéssel (najó, gyerekek idején nem praktizáltam :) )
Igazából már ott necces a dolog, hogy egy 2 méteres belmagasságú teret akar kialakitani, ami nem alkalmas emberi tartózkodásra...
Innentől az csak raktár, stb lehet papiron.
----
Ha már a másik oldalról vagy: nem féltek a januári járási átállástól?
Most júliusban elég sok helyre frisshúsok kerültek, és valami elképesztő a dilettanizmus és rugalmatlanság részükről.
Tudod miért kellett hiánypótlást benyújtanom most egy tervhez? Mert hiányzott a műszaki leirásból a "tervezői program". Magyarul irjam le pár bővebb mondatban, hogy mit kért a megrendelő, és hogyan valósitottam meg. (mert az a 4-5 mondat nem elég, amit beleirtam)
Kissé megsértődtem 15 év tervezői múlt után :D
Jah, és küldjem át a műszaki leirást DOC file-ban, hogy az épitési engedélyhez ő ki tudja ollózni a helyiséglistákat.
A másik helyen azért állt két hétig az épitési engedély, mert az újonc nem birta ép ésszel felfogni, hogy az eredeti, jogerős, lepecsételt telekosztási vázrajz ugyanaz, mint a hiteles térképmásolat. Meg kellett várni a főnökét, amig szabadságról visszatér, és bólint :D
mi nem kérjük, szeretjük ha előzőleg egyeztet az ügyfél v a tervező, de felesleges dolgokat nem szoktunk, elvileg azért kéne ellenőrizzünk...
amúgy csak gondolkoztam még kicsit, szóval, ha nem vág át födémet (mert már kész) és nem nyúl a szarufához, akkor mitől is bejelentéses? egy tetőtéri ablak meg némi bádogozás, hőszigetelés miatt biztos nem és simán beleférhet a 37/2007 ötm táblázat V. oszlop első sorába is akár...
Köszi a pontositást, de tisztában vagyok vele, mivel ebből élek :)
Az illetékbélyeget azért irtam, mert ez jobban érthető, mint az igazgatási szolgáltatási dij, és az embereknek rohadtul mindegy, hogy illetékbélyeget kell nyalni a papirra, vagy csekken kell befizetni a lóvét rá...
A bejelentési dokumentációt pedig igenis kérik a legtöbb helyen, egy példányban be kell nyújtani. (többszörös tapasztalat)
A használatbavételit pedig addig nem adják ki, amig be nem nyújtod a megvalósulásit (szintén többszörös tapasztalat).
Az is tapasztalat, hogy hiába van előirva, hogy nem kérik a kéményseprő egyeztetési jegyzőkönyvet már a tervdoksikhoz, csak elég lenyilatkozni az egyeztetés tényét, egyszerűen nem veszik figyelembe, és csatolnod kell. Ha nem teszed, akkor addig kötözködnek a tervvel, amig beadod a derekadat.
Éptési (bontási, használatbavételi) bejelentési eljárásnál el kell készíttetni, de Nem kell mellékelni a bejelentési kérelemhez a dokumentációt, és nem illeték van hanem igazgatási szolgáltatási díj, amit csekken v utalással fizet az építtető/bejelentő. A dokumentációnak a helyszínen kell lennie, tehát kell h legyen, hatósághoz viszont nem kell benyújtani, mintahogy a használatbavételi bejelentésnél a megvalósulási tervet sem. ld 193/2009. Korm.rendelet 45 § körül.. Ez persze nem mentesít attól, hogy minden helyi és egyéb építési vonatkozó szabálynak meg kell felelnie a tervezett bontásnak/építésnek stb.
Ha normális az épitéshatóságis ügyintéző, akkor a használatbavételihez kér egy megvalósulási rajzot (alaprajzok, homlokzatok, műszaki leirás), és kész.
Akkor van gond, ha befut az épitésfelügylet, mert ők viszont mérnek mindent, és ők kérik a tervmódositás benyújtását.
Én nem foglalkoznék vele a használatbavételiig.
(nagy eséllyel egyébként észre sem veszi az ügyintéző, ha eredetileg is kétszárnyú volt az ablak)
A tetőtér beépitése miatt kell tervet készittetned. Régebben ez mindenképpen épitési engedély köteles eljárás volt, nemrég könnyitettek rajta, és elég a bejelentés.
Ez a bejelentés gyakorlatilag ugyanaz, mintha épitési engedélyt kérnél, legalábbis ugyanazokat a terveket kell elkészittetni, cska éppen nincsen átfutási idő. Amikor elkészül az épitész+statikus a tervekkel, akkor ezt be kell adni az épitési hatósághoz, és onnantól el is kezdheted a kivitelezést (az épitési engedélynél volt (van) 60 nap ügyintézési határidő).
A bejelentési dokumentáció tartalma nálad:
- meglévő helyszinrajz
- meglévő alaprajzok szintenként
- meglévő metszet(ek)
- meglévő homlokzatok
- tervezett alaprajzok
- tervezett metszetek
- tervezett homlokzatok
- műszaki leirás beépitési mutatók számitásaival
- statikai számitások
- tulajdonosi nyilatkozat
- térképmásolat
Semmi más dolgod nincs, keress egy épitészt, és kérdezd meg mennyiért csinálja meg (mert amit irtam árat, az az én áram, ennél lehet drágább is, olcsóbb is).
Mármint nem a szintkülönbség olcsóbb megcsinálása a kérdéses, hanem a bejelentés.
Mit kell feltétlen bejelentenem a plusz tetőtéri ablakhoz egy olyan szinten ahol eddig nem volt semmi, valamint hogy szintkülönbségem lesz.
Az nem számít, hogy nem lehet majd sehol sem feltüntetni az új helységet.
Hova kell először menni majd az egész folyamattal? Földhivatal/önkormányzat, és onnan egy statikával foglalkozó céget megkeresni? (nem tiszta még a folyamat előttem, bocsánat a hülye kérdésért)
Legolcsóbban bádogozással tudod megoldani a szintkülönbséget, ahogy te is irtad először.
A szintterületi mutatót az épitész nézi majd meg, akivel megcsináltatod a tervrajzot. Csak hivd fel a figyelmét erre, hogy ezzel kezdje az egész számitást, mert általában ezt családi háznál a végére szoktuk hagyni, és nálad lehet koppanás.
A bejelentéses tervdoksihoz úgyis fel kell mérni az egész épületet, szóval a régi rajzok amúgy is maximum csak útmutatásul szolgáltak volna...
Akkor bejelentés mindenképp lesz. Hogy lehet ezt a "legolcsóbbra" kihozni, hogy ne jelentsen akadályt a tetőn megjelenő + tetőtéri ablak valamint az ellenlécezés miatti szintkülönbség az ikerházon.
Az ikerház másik felében ez a tetőtér már kialakításra került, csak oda nem lett felrakva + tetőtéri ablak.
Szintterületi mutatót kivel lehet nézetni? Lakóövezeti előírásokról sokat nem tudok(pontosabban semmit). A ház terveit láttam, ami le lett adva a földhivatal felé, de az vetekszik egy képregény részletességével. Valamilyen úton módon mégis elfogadásra került annó.. Továbbá nem minden egyezik a rajzon azzal ami a valóságban van, úgyhogy utólag a tervrazjról való számítás szerintem nehezen kivitelezhető...
Ha a szarufákhoz nem nyúlsz a tetősikablak miatt, akkor megúszható bejelentéssel.
Ha megcsinálod engedély nélkül, és munkaközben arra jár valaki a hatóságtól, vagy akad egy "jóakaród", akkor milliós birság vár rád, és ugyanez a tervbeadási ceremónia utólag. De ha kiszúrják utólag a tetősikablakot, akkor is pattoghatnak. Ez 10 évig igy lesz, utána évül el az engedély nélküli beépités, és válik legálissá (ha nem ütközik eleve jogszabályokba).
Nem beszélve arról, hogy értékbecslésnél/eladásnál a tetőtér 2 nem jelenhet meg semmiféle pluszértékként, mivel nem tudsz rá használatbavételit kérni.
Ha ennyi szinted van már most, azért nem árt egy szintterületi mutatót nézni, mert előfordulhat, hogy bele sem fér az előirtakba.
(ehhez tudni kell milyen lakóövezeti előirások vonatkoznak a telekre, valamint kell a telek területe, és a szintenkénti nettó alapterület)
Tetőtéri ablak kerül beépítésre a szarufák közé. Szóval ott csak a cseréplécek lesznek "félbeszakítva". Az épület teljes mértékben alá van pincézve. Pince, földszint, első emelet, és most a tetőtér...
És amennyiben ezt az egész bejelentést kihagyom az mit von/vonhat maga után?
Ez így összeadva 120.000Ft nak tűnik első hallásra is.
Közben visszanéztem a hozzászólásodat, és látom, hogy te vagy a dupla tetőteres :)
Szóval az előbbi hozzászólásomnál a statikához annyit fűznék hozzá, hogy 3 szintnél kötelező, tehát ha földszint+tetőtér+tetőtér2 lesz, akkor is kelleni fog.
Ha nem épitesz be ablakot, és a tetőtéri tartószerkezetet nem bántod, akkor ez csak bejelentéskötelezett tevékenység.
Ami gyakorlatilag ugyanúgy tervezéssel jár (illeték, stb), csak éppen a bejelentés pillanatában már megkezdheted a kivitelezést. Használatbavételi, femü, épitési napló ugyanúgy kelleni fog rá...
Viszont a 2 méteres belmagasság miatt emberi tartózkodásra nem lesz alkalmas a tetőtered, tehát papiron ezt tárolónak, gardróbnak, lomtárnak, gépészetnek, stb kell elnevezni, és ennek megfelelően fogsz rá használatbavételit is kapni.
Tehát hiába használod utána szobaként, későbbi eladás/hitelfelvétel szempontjából ezt nem tüntetheted fel annak.
Anyagi vonzatban kb 50-60e az épitészeti tervezési munkarész, viszont ha alápincézett (akár részben is) az épület, akkor kérni fognak statikai ellenőrző számitást a födémre, ami 30-50e Ft.
Ezenfelül elvileg 10e Ft illeték, tulajdonosi nyilatkozat, és térképmásolat (ez nem biztos) fog kelleni.
Tetőtér beépítésbe kezdek egy ikerházban. Mivel a ház régi építésű, így a cseréplécek alatt nem volt ellenlécezés. Így a régi lécet el kell távolítanom, és 5cm-es ellenlécezéssel megemelni azt. Az ikerház másik felére nem terjed ki a magasítás, így lesz egy 5cm-es szintkülönbség, amit bádogozással fogok megoldani, a beázás elkerülése végett.
A lakótér beépítésénél semmi belső módosítás nem lesz a tetőtérben, csak szarufa magasítás, az utólagos szigetelés miatt + gipszkartonozás.
Erre a műveletre szükséges-e építési engedélyt kérni?
Ha igen, ennek mi a módja, és mennyi az átfutási ideje, mivel 2 hét múlva szeretném elkezdeni felszedni a cserépléceket, szakaszosan. Valamint anyagi vonzata.
Sajnos a beépített teőtér belmagassága 2m-nél nem lesz magasabb. Valahol olvastam, hogy az alapterület 2/3-án min 2,4m belmagasság szükséges...
Én ahová járok halas büfébe, az egy lakókocsi az utcafrontra telepitve (pár hónapja üzemel), és 220-nál nincs nagyobb a belmagassága :)
A beépitési %-ba beleszámit tudtommal, és a HÉSZ-ben szoktak lenni még helyi előirások is, településenként változóan. Több faluról tudok, ahol ez pl meg van tiltva.
