Talán nem veszítek kotnyeleskedésnek, ha hozzászólok a fagyvédelem témához.
Előrebocsájtom: nem értek a mezőgazdasághoz, a meteorologiához, de több mint 30 évet foglalkoztam hivatásszerűen műszaki energetikával, és mint amatör (hobbi) kertészt, engem is foglalkoztat a kerti növényeim fagyvédelme. Műszaki szempontból a kérdés nem túl bonyolult, hiszen sok megoldási részletet feltaláltak már, és ezek más területen működőképesek is. Kezdeném először is a fóliasátor típusú megoldással. Mielőtt megszólalna valaki, hogy más a zöldség és virágkertészet mint a gyümölcskertészet, beismerem, hogy igen, más. Mégis: saját szememmel láttam a Kanári szigetek egyikén Tenerifén teljesen befóliázott gyümölcsösöket. Nem egyet, sokat. A fólia a fák teteje felett is ott volt. Ennek a tenerifei fóliázásnak nem fagyvédelem a célja, hiszen a sziget az "örök tavasz"-nak megfelelő meteorologiai övezetben van. Ott a cél a nedvesség megőrzése, hogy az állandóan fújó passzátszél szárító hatása ne érvényesüljön. A sziget kicsi, se folyója, se tava, az ivóvizet hajókkal szállítják oda. A víz nagy kincs, pl. a szennyvizet annyira tisztítják, hogy mosakodásra ismét felhasználható legyen. A hülye külföldinek pedig megmagyarázzák, hogy fogmosásra azért okosabb ásványvizet használni, mint csapvizet. Szóval a gyümölcsösök fagyvédelme fóliázással műszaki szempontból egyáltalán nem lehetetlen. Az a technologia, amivel az elpárolgást Tenerifén megakadályozzák, nálunk fagyvédelemre használatos és bevált, igaz, nem gyümölcsösben. A kérdés az, hogy mennyibe kerülne és cserébe milyen nyereséget hozna egy gyümölcsös esetén. Minden részletkérdés kidolgozása komoly műszaki-gazdasági feladat. Hobbi szinten létezik egy közelítő megoldás: az u.n. fátyolfóliás becsomagolása az éppen veszélyeztetett fának. Egy átlagos őszibarackfa beborítása fátyolfóliával kevesebb mint 1000 ft anyagköltséget jelent. Ha a fólia több szezonban is használható, akkor az anyagköltség egy kg gyümölcs piaci árába belefér. A munkát is figyelembevéve nem tűnik jó üzletnek, de maga az elv garantáltan működőképes.
Néhány szó a füstölés fizikájáról.
Bölcs őseink gyakran tettek kisérletet füstöléses fagyvédelemre. Ez korlátozott mértékben és bizonyos meteorologiai feltételek esetén (szélcsend és derült nappal és éjszaka) működőképes. A működési elv az, hogy a füst a felhőkhöz hasonlóan korlátozza a talaj világűr felé történő sugárzásos hőveszteségét. Nem a füst energiatartalma adja a védelem zömét, hanem a füst átlátszatlansága. Akkor hatásos a védelem, ha a füstöt nem viszi el a szél, és ott marad a gyümölcsös felett. Van egy másodlagos védelmi mechanizmus is, mégpedig az, hogy a tüzelés során elpárolgott víz (nedves fű, nedves szalma égetése esetén van ilyen) lecsapódik a hideg felületekre (virágszirom, bibe porzó, akármi) és ott helyileg adja le a halmazállapotváltozás során felszabaduló energiát. A füst víztartalma kicsapódás közben nem engedi túlhűlni azt a felületet, amire rácsapódik. (ezt a fizikai jelenséget hasznosítják a kondenzációs üzemmódban is működő kazánok). Mindaddig amig van víz a levegőben, és folytatódhat a kicsapódás, nem következik be a fagyás. Következmény: sajnos, hajnalban is szükséges lehet nedves szalmával táplálni a tüzet.
A talajporhanyosítás energetikai szemmel:
A porhanyos szerkezetű (laza) talajréteg jobb hőszigtelő, mint a tömör. Védi a gyökereket a lehüléstől, a föld energiatartalmát nem engedi távozni, ezért a külső rétegbe az nem jut el (annyira). Ez a magyarázata annak, hogy a porhanyós talajfelszin könnyebben deresedikm mint a tömör.
Végül a párás levegő összetételéről.
A levegőben meglepően sok vízgőz fér el kicsapódás nélkül. Szokásos nyári hőmérsékleteken akár egy kg is egy köbméter levegőben. Ez nem csak a párolgásra és a mikrobák életfeltételeire hat, hanem az ember oxigénellátására is. Egy szokásos lélekzetvételre jutó oxigén mennyisége 10-15 százalékkal kevesebb is lehet ilyenkor, mint száraz levegő esetén.
Az őszibarack esetében is úgy érzem már kijelenthetem, fagykár nincs, kevés rügy fagyott el ezekben is. Ahogy nemrég írtam a -26, -27 fokos éjszakák ellenére.
Most szurkolhatok a jövő heti éjszakai fagyok miatt, korábbi években, ez időszakban már jelentős kárt csináltak többször.
Nem ..pont fordítva van , mert a terület délre lejt . Az északi szelet a mecsek kicsit megforgatja némi turbulenciát okoz és ezt erősíti fel a napapli felmelegedés okozta feláramlás a területen . Ezért a nyugati irányú turbulens áramlatot még délebbre fordítja .
Nálam ez már nem jelentkezik ilyen markánsan ott egyébként szőlő van telepítve és komoly minőséget produkál pont ennek a feláramlásnak ami természetesen ősszel is jelen van . Egyébbként ennek a kertbarátnak komoly csemegeszőlő gyűjteménye is van ...valóban komoly . Sokszor hívtam már , hogy nézzen be a fórunmba , de azt mondja , hogy így is sokan járnak hívatlanul a kertjébe nem akarja még jobban propagálni ...ezt megértem , tavaly rengeteget szenvedett a kéretlen szüretelőkkel .
Amúgy nálam már a nyugati az uralkodó szélirány és ha erősödik akkr fordul északira . Ez azért van mert amíg gyenge addig a Mecsek el tudja forgatni , mivel megkerüli , de egy erősebb viharnak már nem állja utját azon átbukik .
Már itt is virágzik a cseresznye , csak nem a Germersdorfi hanem a pottytott magvú madárcseresznye . De ez a szárasság kezd aggasztó mértéket ölteni , a virágzáson látszik a vízhiány , kisebbek a szirmok fakóbbak a virágok , ma megnéztem a sonkát a füstölőben , és repedezik a bőre ..... mi lesz ebből ????
Na a domborzat szerepére itt az élő példa ha most ( 8.40 ) kor valaki nézi a széltérképet akkor az ország nyugati részére az északi szél a jellemző keletre északkeleti és ha valaki rá néz az általam említett ( PTE TTK ) időjárás állomás szélmérőjére akkor ott délnyugati szelet lát ..sőt egész éjjel ilyen irányú volt a szél .
Na jó azért legyünk reálisak , egy ilyen domborzattal megáldott ( és szó szerint áldásnak tartom ) terület mint Pécs és környéke rendkívül változatos a mikroklímákban . Az én területem itt a környéken a legkésőbb éledőbb , ezt régebben is írtam már és volt hogy ennek köszönhettem a tavaszi fagyok túlélését ( már a növényeim ) . De .... vannak valóban korábban indulók pl. Homoktető ...ugye benne van a nevében is a homok előbb átmelegszik a tető magáért beszél . Aztán az Ürögi részen ami egy nagy völgy a Mecsek oldalában itt a napos oldal jóval előbb átmelegszik a felszálló légtömegeknek köszönhetően . Én is tapasztaltam bizonyos években az enyémnél 2-3 héttel előrébb járó fenológiai állapotot . És ehhez persze olyan év kell ...az idei nem ilyen mert nem sokkal jár előrébb a Mecskoldal sem , mert nem fokozatos volt a melegedés hanem hirtelen . A növény megindulásához virágzásához szükségeltetik egy hőösszeg amit már tél végén ... a mélynyugalmi állapot után elkezd gyűjteni , ettől duzzadnak a rügyek ..csökken a fagytűrés .... ezzel készül elő a virágzásra ami akkor következik be ha megfelelő nappali hőmérsékleteket kap . Nyilvánvaló hogy egy déli fekvésű domboldal tetején egy átlagos télvégi - tavaszi időjárásban , amikor fokozatosan melegszik az idő előbb kapja meg ezta hőösszeget mint ahol nem ilyen körülmények vannak ( nálam ) és így egy kora tavaszi meleg napon szirmot is tud bontani . Én már láttam február végén virágzó mandulát a Mecseken ...és szerintem sok pécsi is láthatott már .
Persze lehet ebből érzelmi kérdést csinálni ,de szerintem is felesleges . Én már többször ürültem annak , hogy nem virágzik túl korán a gyümölcsösöm . A fekvésének és talajának ez az esetleges " hátránya " nyáron előnyére fordulhat amikor a Mecseken kókadnak a fák a felszálló forróságban akkor nálam a talajnak és a fekvésnek köszönhetően jobban bírják . És ez teszi lehetővé , hogy rendszeresen teremjenek a fák .
Tegnap a magyar-szlovén határon lévő domb oldalában érdekes felfedezést tettem. A dombot borító vegyes (főleg akácos) erdő állományát őszibarackok is alkotják. Nyáron/ősszel meg fogom nézni, milyen fajta és minőségű termést tudnak produkálni ezek a fák egy időközben sűrű, zárt lombúvá váló erdő mélyén.
Minden évben halálra röhögjük magunkat egy pécsi fickón, aki egy másik fórumban mindent elkövet annak bizonyítására, hogy Pécs (és Baranya) mindenek felett a fenológiában. Miközben közvetlen tapasztalataink és információink vannak arról, hol hogyan állnak a növények, számára az a legfontosabb, hogy azt bizonygassa, nála (és a "környéken") tartanak legelőbbre.
Például ugye most is nálunk már a legrosszabb fekvésekben is elkezdődött az őszinél a szirmok elszíneződése, a dombokon pedig bőven sziromhullás van, Te azt írod (korrektül, őszintén és reálisan), hogy az őszik még zárva. Ez nem szégyen, hanem előny a hátrányban. Számára viszont ez presztízskérdés, ezért össze-vissza hazudozik, mert nem bír "veszíteni". Szánalmas és érthetetlen magatartás. Értelmetlen és értelmezhetetlen. Bemutatja, hogy "mik vannak".
Ez nem az a mérő lehet mert 2 hete szerelték fel és pár napja üzemel . Ezt a Pécset jelző nagy alakú szám alatt találod valahol , mert pont nem látszik .
Én ezekhez nem értek, de logikám szerint a víz 0 fok feletti hőmérsékleten párolog. A párolgáshoz a környezeté(t)ből hőt von el.
Esetleg az nem lehet, hogy a vízzel telitett ("áztatott") föld a talaj mélyebb rétegeiből gyorsabban vezeti ki a tárolt hőt és felfelé egy párásabb, melegebb levegő áramilk? (nyári zápor után a felszálló párától szinte meg lehet fulladni)
Igen olvastam a linket, de igazából költőinek szántam a kérdést. Ha esetleg valaki többet tud a témáról, ne tartsa magában. Köszönettel vesszük, ha megosztja velünk.
Azért nem értem a dolgot, mert pl a frissen megmunkált föld teteje is hamarabb deresedik ezidőtájt hajnalonta, mint a régebben megmunkálté. Úgy lenne logikus számomra, hogy a nedvesebb hamarabb fagy.
Mekkora (átmérő) dombocska kell neki , hogy vígan megéljen -normál faiskolai csemetéről van szó- a talajvíz valamikori legmagasabb állása főlé rakva 50-70 cm-el.
Tehát 50-70cm magas a domb , de mekkora legyen az átmérő? A szomimnak 10 évig elélt egy példány csak a 2010-es tavasz vitte el.
Ténylegesen a napkelte a kritikus pont, de lehet, hogy apám még tett a tűzre, mert amikor én reggel megnéztem, sokszor még meleg volt. Az újságpapír viszont sokkal hatásosabb volt. Akkor sem mindig sikerült ezzel a módszerrel megmenteni az elfagyást.
Gyerekkoromban (kicsit vénebb vagyok) az 50-es évek végtől- úgy a 60-as évek végéig emlékszem, hogy bevett szokás volt a füstölés. Apámmal este kezdtük és úgy 22.00 óráig folytattuk. A meggyújtott tüzelőanyagra valami nehez éghető és füstöt adó zöldet, sokszor nyesedék füvet raktunk. A nyesedék fű miatt esetleg sokan kételkeknek. Akkoriban azonban nem ilyentályt kellett füstölni, mint ahogy várható a jövő heti hidegbetörés miatt (lévén, hogy az évszakok jobban elkülönültek és egyáltalán voltak akkoriban), hanem a májusi fagyosszentek idején. Ekkor már a pl. kajszi gyümölcse, nagyobb szokott lenni mint a mogyorószem. A szőlővesszőket sok esetben többrétegű újságpapírral csavartuk be, a rajtuk levő hajtásokkal együtt. Sokszor segített.
