"Ez az eredménye annak, hogy évtizedek óta az volt a szemlélet, hogy a kézimunka csicska dolog és a modern, korszerű mezőgazdaságban nincsen helye ilyen elavult dolognak... azért mert vegyszerekkel és gépekkel minden megoldható."
Ha jól értem, ezt is a szocializmusra akarod kenni? Gondolom, éltél már akkor, de gondolkodó ember is voltál?
Egy kis történelmi ismeret, vagy nagyszülők elbeszélése alapján is cáfolni lehet a dőlt betűs részt.
1. A '45 előtti időkben a parasztot nagyon lenézték a városiak, akkoriban terjedt el, hogy a bunkó vagy ostoba embert "paraszt"-nak nevezték. Ezzel a parasztok is tisztában voltak, városon nem is dicsekedett senki, pl. az ott tanuló diák a paraszt apjával. De maguk a parasztok is úgy tekintettek a paraszti sorból való kikerülésre, mint nagy lehetőségre.
2. A Kádár-rendszerben a parasztot a gyári munkással együtt dicsőítették, és bár a legtöbb téesznél az alacsony pénz miatt nem volt munkaerő-túltengés, de a parasztok a hivatalos pénz, a háztáji, meg a mindenhol megszerezhető "mellékes" miatt jól elvoltak, és becsületük is akkor volt legnagyobb a történelem során. Persze, nem annyira, mint a hivatalos szöveg állította, de szégyenkezniük nem kellett. Ez egy olyan tény, amit nem lehet tagadni. Egyedi kivételeket persze lehet mondani, de azok csak kivételek.
3. A '90-es évek közepe óta megint minden kétkezi munkát nagyon lenéznek az emberek, így a földművelést is.
'84-ben itt a városi emberek összevesztek a hobbitelkeken, ha valaki el akarta adni valamiért, csak elterjesztette az ismerősök között, és egyből öten jelentkeztek nála. Manapság meg ugye, van, ami van. 1 művelt telek után 5 parlag.
Az utóbbi 10 évben már oda jutottunk, hogy a falvakban jó, ha minden harmadik kertben termelnek valamit, a többi kertben vagy gaz, vagy jobb esetben gyep van.
Felénk a kapálni, szőlőt művelni hajlandó napszámosok fele még most is azokból az öregasszonyokból áll, akik anno a téeszben kezdték a "szakmát".
"Ez és csakis ez a hozzáállás a felelős azért, hogy kiürültek a falvaink. "
Az a felelős, hogy a megszűntek a téeszek, ahol '90 előtt sokan dolgoztak, meg megszűnt a téesz által adott háztáji, amiből a disznó hízott, megszűnt a téesz által megszervezett málna szakcsoport, eper szakcsoport, kiadott szőlőkapálás, vagy mint nálunk anno az Észak-Alföldön, a téesz által bérmunkába kiadott vetőmagkukorica, a téesz által szervezett malachízlalás, vágómarhaexport, stb.
A téesz szervezte a mellékest még a városban dolgozó falusi munkásnak is, aki nagyon jól élt emiatt.
A rendszerváltás óta a téesz földjét néhány családi garázdálkodó műveli, akik ott csapják be a néhány dolgozójut, ahol tudják, és ha ellent mer mondani, akkor azt mondják neki, hogy ezt még egyszer ne merje, mert van még száz éhenkórász a faluban, aki jön helyette dolgozni. (Persze nem jönnének, mert a rendszerváltás óta már hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy nem a pénzügyi helyzet a fontos, hanem a "polgári" kinézet.)
De, gondolom, mégiscsak érdekel, azért linkelted. Konkrétan, a glifozátról szól a dolog.
Az igaz, hogy hol erről derül ki, hogy káros, hol arról. Meg az ellenkezője is.
De én már olyan emberről is hallottam, aki rendszeresen rezet szór a szőlőjére, pedig a réz egy sejtméreg, ami nehézfémként viselkedik, azaz nem nagyon akar kiürülni sem az emberi szervezetből, sem a talajból - ahol feldúsulva tönkreteszi a talajéletet, annyira mindenképpen, mint a ritkán használt glifozát.
"Aki nem érti az összefüggést a vegyszerközpontú, intenzíven gépesített földművelés terjedése és a vidék élhetetlenné válása között az zacskóban töltötte az elmúlt mondjuk fél évszázadot"
- mondhatják ezt joggal Nyugat-Európában. Ahol pénzügyi okokból terjedt el a gép meg vegyszer.
Nálunk azért, mert a parasztoknak lehetőségük lett városba költözni - a föld már nem kötötte őket, lévén téesz -, és nem volt elég kézi munkás.
A gubacsatka szimpla esztétikai "hiba". Ha netán valami károsabb támadja meg, akkor persze érdemes rovarölőzni, de amúgy nem sok értelme van. Én sose rovarölőztem sose a szőlőt. A szomszéd csinálta régen, pedig sose voltak ilyen kártevők a szőlőn. Szerintem csak annyit és annyiszor kell szórni, amit megkövetel a tőke.
Jobb helyeken nem várják meg, hogy keményre tapossák a trágyát. Ha úgy van esetleg ásóval vágsz téglalap alakzatokat aztán ásvóal vagy lapáttal kitudod emelni. Ha megkezded utána könnyebben haladsz.
Nem tudod véletlen, hogy szokták az istállót kiganézni?
Elhoztam két utánfutónyi trágyát de megszenvedtem vele, úgy letaposták a lovak, hogy görbül a villa hegye. Biztos megvan ennek a módja, talán csákányolni kellene?
Az leírt tünet alapján szinte 100 %, hogy gubacsatka.
Nem kell megijedni tőle, nekem is van a szőlőmben és nyugodtan alszok.
A kérdés az, hogy mekkora területről van szó és %-osan milyen mértékben van jelen a szőlőben? Minden tőkén van fertőzés, vagy csak gócokban jelenik meg? A felső, vagyis új leveleket van inkánn jelen, vagy az idősebb leveleket is?
Általánosságban amúgy elmondható, hogy a gubacsatka minden magyar borvidéken előfordul és ellene nem védekezünk, csak erősen indokolt esetben ajánlott egy kénes lemosó permetezés. Ez egyből megöli a kórokozót. Ezek az atkák amúgy rügyekben telelnek át, és ha enyhe a tél, még szaporodnak is a rügyben. A szőlő a vegetációs fázisának az elején még kinövi az atkát, ha azonban a levelek nagysága már nem változik számottevően, akkor károsított leveleket, egyszerűen le kell szedni. A földön a levél elszáraz és elpusztul a benne az atka.
Mivel az gubacsatka inkább a felső (cukrosabb, nedvesebb, zsengébb) rügyekben érzi jól magát, azért a szálvesszős metszés kedvez a felszaporulásnak. Ha éveken keresztül fennáll a gubacsatka fertőzés, akkor ha a tőkeforma ezt levetővé teszi, akkor hosszúcsapra kell metszeni, ezáltal gyengül az állományuk. Amúgy a nagyon hideg telek után évekre visszaszorulnak.
Továbbá ki lehet helyezni olyan fil csíkokat is a szőlőbe, amik olyan ragadozó atkákat tartalmaznak, amik a szőlőre nem károsak, de megeszik többek között a gubacsatkát.
Számomra a kérdés jelen esetben inkább az, hogy kell-e ellene védekezni, mielőtt vegyszerezni indulnánk.
Korábban szó volt a gubacs atkáról. Ha az, úgy tudom az nem okoz jelentősebb kárt, azért nem érdemes mérgezni a szőlőt. Bár ribizlinél van valami hasonló atka, ott már több gondot tud okozni.
Anyukám szőlőjének a levelén hólyagok jelentek meg. olyan, mint a varangyosbéka bőre. a levél színén sötétzöld színű, a fonákján pedig penészes. Mi ez vajon, és mivel kell ellene védekezni?
Én most gyűjtöm a nyúltrágyát pétisós zsákokba. Egy pici adagot 2 évig érleltem, miután a szőlőtőkéhez tettem.
2 év után olyan jó érett trágyát kapok, hogy csak na. Meg jó erős is. Idén ilyenbe palántáztam a sárgadinnyét. Sajnos olyan erős volt, hogy a csíra alig bírta áttörni a földet... Tény, hogy nem egy palántázó föld így magába. Arra inkább az 4 éves marha trágya nagyon bevált nekem.
Ha lesz elég trágyám, 2 év múlva a teljes szőlő területet fel tudom javítani. Rá is fog férni, mert idén nagyon sok szőlőm lesz.
Régebben az öreg a trágyalevet a szőlőhöz öntötte. Igaz az töményebb volt, de a szőlő íze se volt a legkellmesebb, meg a szaga se. Persze a bele kapálás más tészta, de én megvárnám a szüretet, aztán trágyáznék. (Csak saját vélemény)
Szereztem egy csomó lótrágyát, részben friss, részben érett. Mit gondoltok most érdemes bekapálni a szőlőbe, vagy inkább várjak vele őszig. A mostani bekapálás mellett szól, hogy egyből a szőlőbe tudom talicskázni, ha várok vele akkor a kert végébe tudom kupacolni és újra felrakni a széthordáshoz.
Nem a literára ennyi egy ilyen bornak... hanem a polci palack ára.
Az, hogy én mennyiért milyen munkát csinálnék az nem igazán releváns. Amúgy hangsúlyozom, hogy én nem órabérre napszámost kerestem, hanem bejelentett, nyugdíjas, szabadságos egész éves főállású munkatársat akit kocsival hozunk viszünk... és sok-sok hónap után sikerült egy azaz egy olyan srácot találni aki szívesen dolgozik a szőlőben. Egyszerűen ciki túrni a földet. Egy borvidék 10km-es körzetében kinézik a rokonok, szomszédok azt aki egy szőlőültetvényre szegődik el.
A napszám és az órabér pedig azért alacsony, mert a legtöbb termelőnek az olcsó tömegbor a cél és abba csak a 200-400Ft-os órabér fér bele, az is csak szezonban. A tömegbor viszont az erősen gépesített és vegyszerezett nagybirtokokon termő ócska pancsborokkal versenyez... vagyis zsákutca. A boros adminisztráció (beleértve a hegyközségeket és a HNT-t) és politika (hangsúlyzom _mindegyik_ ) pedig annyira agyalágyult, hogy nem jönnek rá hogy a közép (1000-1500Ft/palack polci ár) és felső kategóriás borok piacán lehet eredményeket elérni.
Ja igen meg egy erdekesseg mikor nagymamamek szollot telepitettek a csupasz dombra jott 50 csaladtag mikor kiirtottak a komcsik csak egy jott sztalin eke 2 m melyen kiforgatott mindent tovestol,es ez augusztus vegen nehogy leszedjek a csabagyongyet a szomszedjuk beleult egy kosarba onnan nezte nem allt fel tobbet belehalt. Nem a kapalasba
Azt mondta nalunk egy bacsi a foldmunka ebbe a szollo is beletarozik nagy NAGYON NAGY es eros csaladoknak valo,nem napszamosnak, aki a szollot nem szereti tiszta szivbol ne menjen a kozelebe se de meg a kapanak sem
Itt (Sz.Sz.B megye) az ilyen munkát kapkodnák az emberek. Bár a metszéshez nem árt egy kis alap tudás, de a kötözés, cimkézés nem egy eget verő nehézségű feladat... A kapálásnál meg ha a tőke elég magasan van, még pici árnyékot is ad a nap egyes szakaszaiban. Egy bokáig érő forgónál/tengerinél ezt nem lehet elmondadni XD
Azzal szoktatták le az embereket a munkáról, hogy nem fizették meg.
A veteményes topikban írta a nyírségbeli topiktárs hogy 2-300 Ft órabérért elmennek kapálni az asszonyok. Pest megyében meg ugyanezért 6-800 Ft-ot fizetnek. Te mennyiért kapálnál egésznap a tűző napon?
