Hali múltkor végre sikerült lemosózni kétszerre a gyümölcsfákat.A kertszomszéd még be is szólt, hogy há' tavasszal kell lemosni a fákat nem ilyenkor...meg hogy terhelem a talajt fölöslegesen...még nem hallott az őszi lemosó permetezésről szerintem.
Egyszer valami barom azt ajánlotta, hogy egérragasztóval kenjem be tavasszal a fa törzsét a hangyák ellen...Megcsináltam, nem ajánlom senkinek sem, azon a részen ahol bekentem körbe a háncsréteg megpuhult, felrepedezett...:( Ezzel lehet-e valamit kezdeni, vagy lenövi egy idő után, vagy ez már így járt?Arra gondoltam esetleg óvatosan átdörzsizni, hogy az elhalt rész lejöjjön és fasebkezelővel lekenni...
10 év alatt 1-szer fagyott el eddig az is nem a téli hanem az áprilisi fagy volt ,de még ez is az én hibámból mert a kukorica száras takarást sokáig rajta hagytam és kihajtott idő előtt alatta ! úgy 12-13 cm vastag volt már a törzsem ,de ebben az évben kárpótolt ,minden fügét be érlelt ! Olyan nagy lila fügére pályázok de még nem volt pénzem rá ,hogy vegyek egy konténerest ! Bár megbízhatóbb volna valaki olyantól vennem aki már látta a termését !
Nem tudom, a tetveket simán irtotta minden amit kiszórtam. Amikor rajzottak, egy-egy kezelés legalább egy hónapra rendezte a soraikat. Azok is, ami Nálad nem vált be.
Javaslom a következő évben szórjál ki Teppeki-t is, ez relatíve új anyag. Ha mégis lenne valamiféle rezisztencia a környékeden, akkor ezzel talán boldogulsz. Ezt én a kerti tavamon is használom és viszi a tetveket rendesen.
Más!
Nem tudom megfigyeltétek-e, de a mostani időjárási anomália miatt egy kisebb levéltetű rajzás indult be! Mivel táplálékot nem fognak találni és a tél is előbb-utóbb megjön, remélem a most rajzásban részt vevő levéltetvek azok, akik eltévesztették a házszámot és amúgy tavaszra tervezték a bulit.
Kedves forumozók, érdeklödnék, hogy öszibarackot kelle-e most permetezni, és ha igen, mivel. Ösöreg fák, nagyon hajlamosak a Tafrinára, és idén kiirthatatlanak voltak a levéltetvek, amiket váltakozva Actaraval, Mospilannal és/vagy Karateval bombáztam, teljesen eredménytelenül.
Igen, persze szebbnél szebbek vannak. Azért a fügét hoztam fel, mert én fügemániás vagyok. Imádom. Annak ellenére erőltetem a dolgot, hogy nálam takarás nélkül mindig elfagy. :))
Köszi Alibá, ide be sem néztem, mert régóta halott volt a topic ...
Többiek:
A kérdéses tuja keleti tuja (pontosabban hamis ciprus), nem olyan kényes a jelenlegi klímánkra mint a nyugati tuják.
Egyébként van 52 db smaragd tuja is (ez ugye nyugati tuja), egészségesek, semmi bajuk. Nem is bízom a természetre az öntözést! :)
Keleti-nyugati, nálam ugyanazt kapják, rendszeres öntözés (heti egy alkalommal nagy vízadag, kánikulában 4-5 naponta, illetve párásító öntözés késő délután), gomba rovar és atkavédelem, tápanyagok.
Egyébként macskahúgyra tippelnék, de az nem ilyen felemásan szokott égetni.
Akkor éppen ideje hogy más dísznövényekre térjenek át az emberek. Pl. fügére. Ha keményebb teleken elfagy, vagy ahol minden télen elfagy, akkor is szép nagyra nő minden évben, és rendkívül dekoratív a levele. Némelyiknek különösen.
A falum szélén van egy kisebb fenyves, konkrétan pusztul kifelé (erdei vagy fekete) Persze telepített, van közte hegyi juhar is, de az alföld száraz klimája miatt pusztulnak. Páratartalom, mg az eső a fontos nekik.
Értem. Akkor valószínű azért tűnt fel nekem csak néhány éve a jelenség, mert kb. 2 évtizede ültetik nagy iramban a tujákat, előtte a pár darabnál nem volt ilyen látványos. A tuják, fenyők nem is lakott településekre valók, hanem erdőkbe. Ahol a tömeges jelenléttel megteremtik maguknak a településnél megfelelőbb klímát. Értelek én, érzik a felmelegedést is, ami súlyosbítja a helyzetet.
Éppen az éjjel láttam az M1-en, hogy az északi sarkkörön több méter mélységbe lefúrva vesznek mintákat a jégből. A mintákból megállapítják évekre lebontva hogy milyen volt a hőmérséklet, mennyi volt az éves csapadék. Sajnos nem emlékszem pontosan hogy hány 10 millió évvel ez előtt volt olyan a föld klímája, mint amilyen a számítások szerint lesz 200 év múlva. 4-6 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, sokkal kevesebb volt a jég a sarkkörökön mint most, és a mostani szárazföld jelentős része víz alatt volt. na ez várható a többi rémálommal együtt.
Állítólag (és az én tapasztalatom is ez) nem betegség hanem a klíma okozza. A tujafélék ugyanis nem szeretik a száraz meleg levegőt. Szükségük van a levélzeten rendszeresen lecsapódó vízpárára, ködre.
Persze nem nappal, mert akkor megperzselődnek a napon és az eredmény ugyanilyen lesz. Késő délutáni, esti locsolásnál érdemes vízpermetet fújni a lombra. Nálam ez bevált és megállította a további levélszáradást.
Az én településemen már egyetlen egészséges tuja sincs. Kicsik, nagyok mind így néznek ki, vagy rosszabbul. Ez valamilyen gombás fertőzés, ami úgy terjed mint a tarlótűz. Akiknél ez a betegség felütötte a fejét, még senki nem talált rá gyógymódot.
hát, ti aztán nem adjátok fel. nekem elment a kedvem az egésztől már akkor, amikor megláttam, hogy megint feketednek a diók a fán. pár szemet feltörtem, 1-2 kivétellel mind rossz volt, azóta ahhoz sem volt lelkierőm, hogy a fa közelébe menjek. :( ami idén jól sikerült a kertben, az a málna, a ribizli, a fekete szeder és a mindig megbízható szomolyai cseresznye. a kajszi virágzáskor elfagyott, a szilva és a meggy permetezését pedig meg akartam úszni, úgyhogy megkukacosodott minden. a birsalmám az életért küzd, a dió termése meg kuka. idén tavasszal-nyáron a sok eső miatt harsogóan zöldellő erdő szépsége és a gombázás kárpótolt.
Fogtam egy vödröt, beáztattam egy ideig, a fekete burok felázott és le lehetett vakarni (mivel kevés volt, gumikesztyűs kézzel. de idén kipróbálom ugyanezt, de festékkeverővel megkavarva előtte...)
Persze utána szárítottam, és krumplis hálóban felakasztottam eresz alá tovább szikkadni.
Akkor a tiéd jó állapotban van. A mi fánkon alig reped föl a burok, a legtöbbre rászáradt vagy rárohadt. A szomszédé reped.
De ami megfelelő súlyú és zárt, az belül jó. Csak legalább a fele nem ilyen. Ez nekünk nem tragédia, kettőnknek a hatalmas fa termésének a fele is bőven elég lenne több évre is, csak nem győzöm levakarni.
