Én is örülök, hogy egyre többen vagyunk, szerintem mindig is voltunk, cd-k bőven, csak nem vallottuk be se magunknak se másoknak.
Őszintén belegondolva, mikor újra kiújjult bennem ez, majd tudatosult, hogy nincs már visszaút, vagy csak nagyon lassan és hosszan, töprengtem egy kicsit, majd belegondoltam, és bevallottam magamnak, hogy jól érzem így magam, megnyugtat, ilyen vagyok, voltam és leszek is.
Amikor az ember beöltözik, akkor teljesen megnyigszik, mintha egy nagy meditáció lenne az egész, egy felnséges meditáció.
Szerintem elviselhető a melltartó, bár ritkán hordok, melltartó nélkül is eléggé nagy mellbőségem van, így ritkán élek vele, ezt a ruhadarabot álltalában meghagyom a nőknek. Bár az a legjobb, ha felveszek egy melltartót, meg egy csónaknyakú felsőt és vállánál kilóg a pánt, na az nagyon tetszik, ha rajtam van akkoris, de ha egy nőn látom az egyenesen a mennyekbe repít.
Nagyon örülök, hogy egyre többen csatlakoznak kis táborunkhoz, bízom benne, hogy ez a topic örökéletű marad.
Tegnap új melltartóval bővült a kollekcióm. Már régóta vágytam a Triumphnak az egyik modelljére, tegnap megvalósíthattam az álmom és megvettem, már akkor isteni érzés kerített hatalmába mikor a kezemben foghattam. Sajnos tegnap még nem próbálhattam föl, mert természetesen kimostam és száradt, de ma már abban vagyok. Egyenlőre nagyon kényelmesnek tűnik, remélem órák hossza múlva is el tudom ezt róla mondani.
Csatlakozom én is a témához. Jómagam is cd vagyok, bár egy kicsit sajátosan vagyok. Teljes mértékben heteró vagyok, de imádok női ruhákat felvenni. Főleg a fehérneműk, harisnya és egyébb selymes holmikat imádom: szatén, lycra.
Tvaj nagy elhatározásra jutottam. Elkezdtem felvenni női ruhákat, bár általában vegyesen öltözködöm. A tapasztalatom a következő. Tulajdonképpen az embereket abszolút nem érdekelte, hogy mi van rajtam, persze nem szoknyában voltam, csak női pulóvereket hordtam a tél nagyrészében. Sok hölgy kapásból kiszúrta, hogy nem férfi felső van rajtam, egyrészt, mert testhezállt, másrészt, mivel csak derékig ért. De soha nem kaptam bántó megjegyzést. Számomra a női ruha is csak, ruha és eszerint hordom. Bár annyira nem volt még bátorságom, hogy trapéznadrágban vagy esetleg akrcsak este szoknyában mennyek valahova, bár a nadrágot hamarosan csakazértis ki fogom próbálni. Szntén nagy vágyam, hogy a magassarkúmban sétálhassak. Annélkül, hogy bárki is megszólna valamiért, sajnos ettől még egy kicsit messze vagyunk, de bízom. Sminkelni nem nagyon sminkelem magam, mert nem feltétlenül nőként akarok kinézni, jól érzem magam férfiként, csak egyszerűen szeretnék úgy öltözni, ahogy szeretnék. Igaz ami igaz epilálom, egyenlőre a lábam, bár olyan jó lenne az egész testemet leszőrteleníteni, sajnos ez nem minden nőnek jön be, és azért "barátaim" csesztetéséből is néha elegem van. Néha kívánom, hogy átérezzék azokat a problémákat, amik minket bántanak, vagy csak végig gondolnák, máris másképp álnának a témához. Csak az a baj, hogy rengetegen csak feketén fehéren hajlandók gondolkozni.
Mindenkit meg tudok érteni, nem vagyunk könnyű helyzetben. Viszont, amint Wanda is mondta a társoságuk nem olyan zárt, mint ahogy azt elsőre gondolá az ember. Wanda volt, aki először írt nekem egy másik cd fórumról. És egyszer vágyom arra, hogy egy baráti összejöetelre elmennyek, de sepciális gondolkodás módom miatt, kicsit féltem így kihagytam a márciusit, azuóta pedig nincs időm. Talán a bátorságom még össze is tudnám szedni.
egyelőre amúgy (míg nem tudok jobbat), úgy döntöttem elkezdem tanulgatni a sminkelést, beszerzek pár kenceficét (bár ez az első időszakban biztosan elég esetleges lesz), és meglepem magam pár szép darabbal...
gondolkodom a parókán is, bár nem vagyok olyan szerencsés, mint wandacd, így egyelőre marad a dús fekete szemöldök, amihez gondolom, nem igazán megy a szőke paróka!?
ezen a kettőn gondolkozom, ha esetleg szemöldök-szempontból valaki segítene a választásban, megköszönném!
nem, sajnos ez újfent végleges elutasításnak tűnik, sokkal komolyabbnak, mint az, amikor csak beszéltünk róla. a látványtól igen kikészült, amit meg is értek, részben az általad említettek miatt (szőrös láb, harisnya nem a legjobb kombináció), de a szőrtelenítés még jobban taszítja...
ismét csak azt tudom mondani, hogy irigykedem rád, rátok, hogy ilyen jól megtaláltátok a közös hangnemet ebben a kérdésben!
Nem ez már régebben készűlt kép . Általában harisnyát és tangát (utcán is) melltartót és mini szoknyát persze tűsarkúval. A fekete harisnya a kedvencem.
Sziasztok!
Ahogy olvasom a különböző topicokat (pl. harisnyanadrág férfiaknak, pasik harisnyában stb.) nagyon gyakori téma, hogy eltitkolva párjuk elől tudják gyakorolni ezt a fajta vágyuk beteljesülését. Mint az előzőekben már írtam én nagyon szerencsés helyzetben vagyok mert a párom nekem tud erről a különös vonzódásomról a fehérneműk iránt. Szerintem ha valaki egy harmonikus kapcsolatban él és szeretik egymást akkor ez nem is lehet kétséges, hogy így is elfogadják azt akit szeretnek, akihez vonzódnak. Lehet a párodnak ez az egész első alkalommal különös látvány, és egyáltalán nem természetes dolog de 1-2 alkalom után teljesen természetessé válik, ugyan úgy mint számodra is. Mert azért tudni kell, hogy eleinte bennem is voltak gátlások mikor így járkáltam előtte. De hála istennek ez már a múlt! Nagyon jóleső érzés mikor egy ilyen társ van melletted és segítséget nyújt mindenben. Vásárlásoknál számomra majdnem, hogy nélkülözhetetlen az Ő jelenléte mert segít nekem a kiválasztásban és a tanácsadásban. Általában az ízlésünk megegyezik de vannak olyan darabok amiben nem, pl. ilyen a melltartó. De ebben is kompromisszumot tudunk kötni egymással.
Szerintem nagyon sok hozzánk hasonló férfi él ezen a világon akik úgy éreznek mint mi csak még önmaguknak sem merik bevallani ezt a fajta vonzódásukat és inkább elfojtják az ilyen irányú vágyaikat.
Én a hosszúnadrágos időszakban mindig borotválom a lábam két számomra nagyon fontos dolog miatt is, az egyik az amit a harisnya érzése nyújt a lábamnak, ha szőrtelen akkor teljes mértékben rásimul és még jobban érezhető a kellemes hatása. A másik pedig az esztétika, mert egy szőrös férfi láb harisnyában majdnem ugyanolyan csúnya mint egy szőrös női láb.
Szia! Én Opilca krémet használok, nem mindenkinek birja a bőre, de én immunis vagyok az ilyesmikre. Valamint arcra BabyLiss Epiliss eletrolizises gépet, teljesen nem tünt el, de nagyon legyengült a szőrzet, és nagyon könnyű eltávolitani. Itthon meg meg mindig harinadrág van rajtam, az meg koptatja.
igen, valahogy én is szívesebben mennék valami teljesen hétköznapi helyre, persze ehhez mindenképpen kellene valaki, aki elkísér, bár elsősorban szeretnék úgy kinézni, hogy ezt különösebb megbotránkoztatás nélkül megtehessem. ettől még nagyon távol állok sajnos. segítő, illetve olyan valaki híján, aki kontroll lehetne, nem igazán van erre esély egyhamar.
a szőrtelenítésen a teljes szőrtelenítést értettem, valahogy ez az, ami leginkább hiányzik, de a legkevésbé tehetem meg. egyébként hogy lehet ezt szépen megoldani? gyanta a megoldás?
Úgy vettem észre, hogy főleg és inkább a hetero helyekre járnak, főleg ha ők is heteroszexuálisak. Társaságunkból van aki jár az Alibibe és a Capellába is, ezek meleg helyek, nekem pl. azt mondták, ne is menjek oda, mert nem érezném jól magam. Voltunk a Rákóczi center kávéházában, a Tájfun biliárdszalon és étteremben, a Fenyőgyöngyében, minden ciki nélkül. Először néznek, aztán semmi különös, aztán megszokják. Itt csak az egyénen múlik, mer-e bemenni. Ilyen helyen egyedül még én sem voltam.
/köszi a képekről a véleményt, jólesett!... és ezek még korábbi képek, azóta már egy kicsit fejlődtem a sminktechnikában/
Én a szőrtelenitésből nem kell, hogy problémát csináljak, szemöldököm sincs, mert igy oda rajzolom, ahova éppen tetszik, azt mondtam a melóhelyen, hogy felcsapott a gázláng, és leégette. Hitték, nem hitték, nem tudom, de nem volt duma.
a kor-dolog az egyik, ami úgy érzem, leginkább "sürget". szeretnék még most, míg fiatal vagyok, "jó csajszi" lenni, kicsit kihívóan öltözködni, ki tudja, később rajtam milyen nyomokat hagy az a fránya kor.. (amúgy szerintem 6-7 évnél jóval többet is letagadhatnál a képeid alapján, komolyan!)
a legnagyobb problémám a szőrtelenítés, ezt szinte lehetetlen megoldanom, pedig ez már sokat segítene rajtam, sokkal jobban érezném magam a bőrömben. míg felöltözni felöltözhetek titokban, a szőrtelenítés mindenki számára észrevehető valami, amire nincs is olyan magyarázat, amivel "terelhetnék". télvíz idején megtehetném, mint ahogy erre már volt példa, de ezt ismét nem tehetem a párkapcsolatom miatt.
tapasztalatod szerint mennyire általános, hogy cd-k megjelennek nem kimondottan meleg, travi, stb szórakozóhelyeken?
Szia! Hát meg tudlak érteni, mert nem vagy egyedül az ismerőseim közül, aki ezzel a gonddal küzd, nem tudja elfogadtatni a párjával. Sajnos, ebben a témában még tanácsot sem tudok adni, mert én soha nem voltam tartós párkapcsolatban, hülyeséget meg nem akarok hinteni, zúdul az ránk úgyis mindenhonnan csőstül.
Önmagad határainak megismerése egy nagyon helyes dolog. Nekem is beletellett hosszú időbe, amig megtaláltam magam, a korlátaimon belül. Ugye a kor, aztán a kinézet, mert az a harminc év azért meglátszik itt-ott az ember fizimiskáján. De miután beláttam, hogy mégegyszer nem leszek 20 éves, sem modellkinézetű, ehhez kialakitotttam az öltözködés, viselkedés, stilusát, ismerőseim szerint , mint nő úgy 6-7 évvel fiatalabbnak látszom. Hosszú ruhák, kosztümök, szolid elegancia. /ennek ugyan ellentmondanak a honlapon feltett képek, ott pont miniben vagyok, de barátnéim ragaszkodtak hozzá, hogy ezek kerüljenek fel, egyébként majdnem bokáig érő ruhákat hordok, 8-10 centis sarkú cipőkkel, az a kedvencem/
Figyeld az emlitett lapot, ott megjelennek a programok, egyszer csak lesz rá lehetőség, hogy összejöjjünk, természetesen nem hogy nem bánnánk, de örülnénk neki. Irhatsz mailt is,minden 2-3 napban kerülök egyelöre netközelbe, később lesz sajátom is.
igen, valóban, egyedül könnyebb lehet ezt az életet élni, mint ahogy írod, nem kell igazodnod senkihez. én viszont nem szeretném alárendelni a kapcsolatom mindennek, ezért igen nagy a dilemmám, komoly mérlegelésnek kell megelőznie minden cselekedetemet. :(
csak gratulálni tudok, hogy sikerült megtalálnod önmagad, hogy elfogadd magad, és tudj egy "új életet" elkezdeni.
én jelenleg csak tapogatózom, próbálom megismerni a saját határaimat, és próbálok minél több mindenkivel kapcsolatot teremteni a témában. jó lenne találkozni is veletek (ha nem bánnátok), de a jelenlegi életem mellett ez szinte lehetetlen. :(
kicsit irigykedem is azokra, akiknek a párja maximálisan el tudja fogadni, sőt, támogatja cd párját, ez nálunk, azt hiszem soha nem fog megvalósulni...
Most vettem észre ezt a topicot. 3 éve vagyok gyakorló travi, de a kérdésen, hogy hol a határ a crossdress és a transzvesztitizmus között, már régen túltettem magam, mert nem tudom. Sőt a szexuálpszichológusok sem tudják, csak úgy csinálnak. Egyébként teljesen heteroszexuális vagyok, egyedül élek, igy nem kell igazodnom senkihez. A szomszédok meg nem nagyon érdekelnek, aki tudja rólam, az meg nem foglalkozik vele. /néhány csaj a házban már lekoppintotta egy-két ruhámat, úgy látszik jó az izlésem.../ Azt mondják, és igazuk van, az én életem, azt csinálok vele, amit akarok. Otthon mindig átöltözve vagyok, teljesen más világ, más légkör, teljesen lenyugszom, elfelejtek gondot, problémát, bebújok a paróka és a cicik közé, és vagyok, mint a befőtt. Az utcán meg azt szeretem, ha nem vesznek észre, hanem el tudok vegyülni a tömegben, mint minden más nő. Na, most mindezt 30 év katonaság után, ennek megfelelően pasiként meg elég vad gyerek vagyok. Hasonló ismerőseim java része párkapcsolatban él, néhol több gyerekkel, van akit a felesége, barátnője öltöztet, és elfogadja ilyennek.
Egyébként nem fedi a valóságot, hogy a travik zárt közösség. Az inkább a transszexuálisokra jellemző, közéjük még nekünk is nehéz bejutni. Van egy klubunk, a Tranny Baráti Kör. www.tranny.tuti.hu Ott Wanda néven vagyok, a profilomban részletesen leirtam a feelingemet. Összejárunk, sétálgatunk, nyilt napokat tartunk, és jelen leszünk júni 24-én az LMBT fesztiválon.Célunk a travizmus társadalmi elfogadtatása, hiszen sajna még mindig a Lajtán innen vagyunk. Teljesen nyitottak vagyunk mindenki felé, akit érdekel, keressen meg bennünket, szívesen látjuk.
