Huzat van az biztos le nem fojtjuk illetve csak amit a szabályzó fojt. Mit lehet még ez ellen tenni? Kis koncentrációban nem káros az egészségre?A kémény régebbi részén egy kicsit erősebb a szag, bár az édesapám soha nem érezte,most már 73 éves de most se érzi.Ha leburkolom valamivel a kény külső részét, csempe, vagy valami más az segíthet?
Olyan kérdésem lenne hogy fával és szénnel is szoktam tüzelni. A lakáson keresztül megy a kémény , és ilyenkor főleg ha egész nap tüzelek ( fával) vele olyan záptjás, füst szag kering a kémény körül, nem túl erős de én érzem és a kémény fala is olyan szagú. Ha szénnel tüzelek akkor ez a szag erősödik. A kéményem felső része 15 éves az alsó 35 körüli. Miért van ez, és mit lehet ellene tenni.Fejféjés stb. nincs csak kellemetlen ez a szag.
Befolyásolja-e a kazán-kémény kátrányosodását ha főleg (száraz) FENYŐ tüzifát használ az ember.
Illetve van-e valami trükkje ha fenyőt szerene(van itthon sok bontott, hulladék fenyő ) használi az ember PL: magasabb hőmérséklet , több levegő, keverni keményfával ???
A kátrányosodás elsősorban a vizes hőcserélő miatt van, valószínűleg kicsit túl van méretezve a cserépkályhához képest.
"Eltávolítása hogy megy?" Keresd a neten a "kéménytisztító fahasáb" nevű dolgot. A használati utasításban leírtak alapján tüzeld el a kályhádban úgy, hogy nem raksz mellé más tüzelőanyagot. Másnap hívj egy kályhást, aki a járatokat kitisztítja. Ezt ne felejtsd el, mert a lehullott kátránydaraboktól a kályhád felrobbanhat, ledobhatja a tetejét.
"Szóval, mit lehet tenni ez ellen? Hogy lehet elkerülni a kialakulását?" Minél szárazabb fával kellene tüzelni, minimum 2 éves száradásúval. Ha ragaszkodsz a hőcserélőhöz, akkor úgy legyen beállítva a visszatérő hőmérséklet, hogy ne menjen 70 fok alá, bár már akkor is lesz minimális kondenzáció. Ne fojtsd le a kályhát, amíg lánggal ég a fa!
Ez a fényes kátrányosodás mitől van a füstrendszerben? Nekünk van egy vizes 3 aknás cserépkályhánk, és a 2 füstjáratban is, valamint a kémény belsejében is tapasztalom ezt a dolgot. A kémény Leier, LK16 típus, rákötés felett kb 7m magas. A huzata erős volt, amikor kezdtük a fűtési szezont, a kiszálló füst is szépen felfelé szállt, nem volt "nehéz". Csak fával fűtünk benne. Az utóbbi időben észrevettem, hogy mintha egyik napról a másikra legyengült volna a huzata. Belenéztem, és láttam a füstjáratoknál ezt a fényes lerakódást, amit a kéményben is találtam. Szóval, mit lehet tenni ez ellen? Hogy lehet elkerülni a kialakulását? Eltávolítása hogy megy? Köszönöm előre is az információkat!
Valószínű,hogy az a típusa nem néztem megmondom őszintén,de rajta van az olgdalán minden adat .A kéményem tiszta 150mm-esz acélcső képezi a bélést benne,ezt az ünnepek előtt a sajámagam megnyugtatása és más okból is kipucoltam erre alkalmas a kereskedésben is kapható eszközzel.Ezzel nincs gong.A kazán is ki lett tisztítva tetőtől talpig mindenhol az is tiszta.Csak az a bajom,hogy a kátrány lerakódik elég hamar.Már egy begyújtás során tapaszataltam a változást a tísztítás követően.Huzat van bőven a kazán hátulján lévő pillangószelep is működöképes nem koszos..Szerintem biztos vagyok benne,hogy a fa okozza mert vizes és ezért nagyobb a kátrány kicsapódás is.Ugyan is még az ősszel volt (nem sok) tényleg száraz akácom amivel fütöttem amikor kellet és annál nem tapasztaltam ezt a kátrányosodást.Ez úgy nézki mikor az ember fenyővel tüzel és a gyanta kirakódi. fekete és fényes a színe.És az a helyzet,hogy ezzel nem akarom a kazánt tönkre tenni.
Ez valószínű egy KZ kazán, nem tudni mekkora a teljesítménye és a kémény magassága. Tisztítva mikor volt utoljára? A pillangószelep nyitva van-e? Az enyémnél a nedves fával sincs probléma.
2. A másik kérdésem az lenne,hogy Biatorbágy közelében vagy ennek vonzáskörében van e olyan kéményes illető aki foglakozik kémény béleléssel és épitéssel egyaránt??Ugyan is arról lenne szó,hogy ha a jelenlegi állapot nem válik be akkor ki venném a kéményvől a béléscsövet és egy uj külső kéményt kéne épiteni a gézfütéshez.Azért volna jó valaki közeli mert ki kéne jönni a helyszínre és itt megbeszélni ezeket a dolgokat. A valóságban még is csak könnyebb mint levél formájában.Ha valaki van itt köztettek ilyen azt kérem,hogy jelezze nekem és meg beszéljük a továbbiakat.
A gondom csak az,hogy a fűtés folyamán a kazán füstjáratában elég nagy a kátrány lecsapódás.ezt mivel tudom eltávolitani???Jelenleg használok Un.Kollix tisztitót de nem sok a változás.Én gondoltam Kromofágra(lehet,hogy hülyeség) csak azt nem tudom,hogy ez mennyire vagy egy áktalán károsítja e a kazánt,eddig még nem használtam.
Erre kérnék valami ötletet.Sajnos az a helyzet,hogy a fa amivel jelenleg is fűtök nem teljesen száraz pedig direkt kértem az illetőt hogy csak szérazat hozzon,elmondtam neki is, hogy miért és mire kell .Azt tudom,hogy ez ennek a jele de mégis mivel lehet ezt eltávolitani vagy kiégetni a kéménybe nincs kátrány és semmi lerakódás.
A gondom csak az,hogy a fűtés folyamán a kazán füstjáratában elég nagy a kátrány lecsapódás.ezt mivel tudom eltávolitani???Jelenleg használok Un.Kollix tisztitót de nem sok a változás.Én gondoltam Kromofágra(lehet,hogy hülyeség) csak azt nem tudom,hogy ez mennyire vagy egy áktalán károsítja e a kazánt,eddig még nem használtam.
Erre kérnék valami ötletet.Sajnos az a helyzet,hogy a fa amivel jelenleg is fűtök nem teljesen száraz pedig direkt kértem az illetőt hogy csak szérazat hozzon,elmondtam neki is, hogy miért és mire kell .Azt tudom,hogy ez ennek a jele de mégis mivel lehet ezt eltávolitani vagy kiégetni a kéménybe nincs kátrány és semmi lerakódás.
1.Lengyel tipusú (ha igaz)öntöttvas kazánom(is) van jelenleg próba képpen ezzel fűtök jelenleg fával tölgy és bükk. Ez csak próba fűtés olyan szinten,hogy valamikor jó pár évvel ezelőtt a kéményem ki lett bélelve sav álló 150mm-es acél csővel a gázfűtés miatt .Mos próbálom azt,hogy mennyire rakodik le az égéstermék a csőben korom kátrány (nincs) stb.Ugyan is át szeretnék állni a gázról vegyes tüzelésre emiatt is próbálok most a fával fűteni. És arra vagyok kíváncsi ezzel,hogy meg felel e a jelenlegi kémény erre a célra hosszabb távon vagy ki kell venni belőle a véléscsövet.Eddig ugy néz ki,hogy semmi gond vele ki is tisztitottam a kéményt és kb egy normál szemetes lapát felének megfelelő rozsda színű por lett az eredmény, én azt hiszem,hogy ez normális.
1.Lengyel tipusú (ha igaz)öntöttvas kazánom(is) van jelenleg próba képpen ezzel fűtök jelenleg fával tölgy és bükk. Ez csak próba fűtés olyan szinten,hogy valamikor jó pár évvel ezelőtt a kéményem ki lett bélelve sav álló 150mm-es acél csővel a gázfűtés miatt .Mos próbálom azt,hogy mennyire rakodik le az égéstermék a csőben korom kátrány (nincs) stb.Ugyan is át szeretnék állni a gázról vegyes tüzelésre emiatt is próbálok most a fával fűteni. És arra vagyok kíváncsi ezzel,hogy meg felel e a jelenlegi kémény erre a célra hosszabb távon vagy ki kell venni belőle a véléscsövet.Eddig ugy néz ki,hogy semmi gond vele ki is tisztitottam a kéményt és kb egy normál szemetes lapát felének megfelelő rozsda színű por lett az eredmény, én azt hiszem,hogy ez normális.
Amikor kérdeztem, hogy milyen messze van a kazán a kéménytől, akkor a vízszintes távolságra gondoltam. Így egy kicsit egyszerűbb a helyzet, a két méteres toldás biztos, hogy elég lesz.
Az MSZ EN 13384-1 szabvány méretezési szabvány, és nem a kitorkollás elhelyezését határozza meg a két "hármas" szabállyal, csupán a méretezés szempontjából széltorló hatásnak kedvezőtlenül kitett kitorkollási magasságokat, melyek esetén ellennyomást kell figyelembe venni a méretezésnél. Átlagos kéménymagasságoknál ez vehető a kitorkollás minimális magasságának is, hiszen 25-40Pa szélnyomás nagyon betesz az ilyen kéményeknek. A minimális kitorkollási magasság meghatározását a régi de még érvényben lévő MSZ 04-82/1-85 és az új MSZ EN 15287-1 (angol nyelvű, magyarul MSZ EN 12391-1 visszavont szabványt építették bele) alapján kell meghatározni. Mindig az adott esetben szigorúbbat kell alapul venni. Vagyis ésszerű az összeset figyelembe venni, de legtöbb esetben elegendő az MSZ EN 13384-1 alapján dönteni. Nemrég "továbbképeztem" kéményseprőket ... ábrázoltuk néhány életszerű kialakításra kitorkollásokat a szabványok alapján ... jó fura alakzatok jöttek ki. :)
Tehát,a kéményt jobban leszigetelem az segíthet? 5 cm-es szigetelés van rajta.Megrövidíteni nem tudom,így ér a gerincig.A kazánt nem tudom jobban égetni,mert akkor az utcát fűtenénk a nyitott ablakok miatt.
Amit így elsőre is látok, hogy a kazán nem tudja a kéményt kifűteni, melegen tartani, mert gyenge a hőszigetelése, illetve túl nagy a mérete a kis teljesítményhez képest. (erre a kéményre kb 50-60 kW-ot is rá lehetne kötni). Homlokzati kéményt minimum 25 centis falvastagsággal kell rakni, vagy azzal egyenértékű szigeteléssel.
Másik probléma, mint ahogy olvastam 50 fokos vízzel dolgozik a kazán, ami azt jelenti, hogy nagyon lefojtod. A lefojtás miatt nincs meg a kellő áramlási sebessége a füstgáznak, és mint már korábban is kifejtettem, így méterenként jobban hűl a füst.
A harmadik, hogy nem szabványméretű a kémény, bár ez nem ez a legjelentősebb, sok ilyen méretű kémény üzemel bármiféle probléma nélkül.
Úgy látszik a gépészetek egy kicsit túlméretezte a radiátorok méretét, hiszen 50 fokos előremenő vízhőmérséklettel is leadja a kívánt teljesítményt.
Annó, még az "átkos" rendszerben így tanították, akkor amikor még csak falazott kémények voltak, és még hírből sem nagyon hallottak a hőszigetelésről, főleg nem kéményen. Nem volt ennyi kondenz vízes kémény, a mostanit a gazdasági állapot is okozhatja, a spórolós fűtéssel. A kémény belső felületét is a füstgáz fűti (vagy hűti). Egy 9-10 m-es egyedülálló kéménynél a kimenő hő a téglát már biztosan nem tudja felmelegíteni, de egy kisebb tömegűt, " eternit- vascső" még langyosan tarthat.
Már leírtam, hogy mik a lehetséges alternatívák, a legegyszerűbb a magasítás.
Csak a huzatfokozó rajtad nem sokat segít, de lehet, hogy még érdemes lenne a túlnyomásos légbevezetésen gondolkodni (ventilátor, ami a kazánházba fújja a levegőt kintről, ilyenkor nem kell a kéménynek a légellátás ellenállását is legyőzni, nyersz vele pár Pascal-t.)
Ezt a 150 fokot honnan vetted? Kicsit soknak tűnik, és sok mindentől is függ (légfelesleg, tüzelőanyag nedvességtartalma, stb...).
Nem csak a füstgázhőmérséklet a mérvadó, hanem az is, hogy mennyi a kémény belső felületének hőmérséklete. A füstgáz harmatponti hőmérséklete kb 50-60 fok környékére adódik, tehát ha ezen érték alá hűl a kéményen belül, még ha nem is érintkezik hideg felülettel, akkor is kiválik belőle a nedvességtartalma, és a korommal együtt kátrányos bevonatot képez.
Ha hideg felülettel érintkezik (pl szigeteletlen falazott kémény, eternit cső, szigetelés nélküli fémcsöves kéményhosszabbítás), tehát a felületet nem tudja tartósan felmelegíteni, akkor is fennáll a probléma.
Nem a reakció számít, hanem az eredmény. A 4-5 sor léglára megint fedlap kell, sokkal több a macera és nem biztos, hogy eredményesebb. A harmadik szomszédomnál kb 20 éve ugyanaz a lemeztoldó van a kéményén. Mennyire vissza?
A külső légáramlatot nem lehet szabályozni, passz. Ha hajlítasz 2 m-es lemezből a kéménnyílásnak megfelelő toldót, 1 m a kéménnyílásba, 1 m kifelé akkor max a toldód lesz fekete ( ha lefested) a tégla nem.