Igazán kedves tőled ez a titulus, de én sajna csak amatőr rajongó vagyok, sajna nem nyelvész vagyok/leszek :) LvT az, aki komolyan vágja a témát!
A neveidre a válaszom:
Baráth - a szó maga: "barát". Hogy mit jelenthet, talán egy barátságos emberre ragadt rá. Lehet foglalkozásnév is egy szerzetesre. Bár ezzel az a baj hogy a cölibátus szerzetesekre mindig kötelező volt, egyháziakra is korábban lett kötelező semhogy családnevek alakultak volna ki, úgy meg ha nincs gyerek nem marad fenn a név :D De barátokat segítő személyzet tagja lehetett talán még. Mindenesetre a barátságos személy jelentés a biztosabb.
Máder - német név. A középfelnémetben a "mader" jelentése "arató" (újfelnémet: "Mäher"). Lehet még ugyanezzel a jelentéssel holland név is.
Hogyhogy sürgőssen kellett? :)
Utánanézés: net egy nagy segítség tud lenni. Meg egy nagy-nagy rakás szótár. Meg rengeteg nyelvszeretet, meg nyelvismeret. Meg vannak családnevekről külön könyvek eldugva könyvtárakban, én magyar és német családnevekről találtam eddig a Széchenyi és az Idegennyelvi könyvtárban. Nem is tudom, és talán sok türelem és ötlet. Legalábbis nekem ez :) De mint mondtam LvT ért hozzá komoly szinten, erről őt kérdezd meg :)
Kedves Nibelung! (vagy aki esetleg még kompetens a nevek eredetében)
Sajna nincs időm a topic összes hozzászólását végigolvasni,azt látom, hogy Te mintha értenél a nevekhez:) Segítségre lenne szükségem ,sürgősen meg kellene tudnom a következő vezetéknevek eredetét, esetleg jelentését(ha van neki):
Máder
Baráth
Sajnos csak most tanulom a névtant, de fogalmam sincs hol nézhetnék ennek utána. Jó lenne valami útmutató. Köszi..
A Nazar-nál szerintem inkább csak véletlen egybeesésről lehet szó.
A "ján" az örmény nevek végén azt jelenti, hogy "fia". A Nazar pedig lehet egy arab név (Nazaar - "tisztelet, megbecsülés"). Ez lehet az örmény név eredete. De a szláv nevekben a Nazar inkább a Nasarius keresztnév rövidülése, aminek a jelentése "Názáretbe valósi". Persze lehet hogy az örmény névben is ez a "názáreti" jelentésű név szerepel.
A Hadar név héber eredetű, jelentése "fényes, magasztos, dicső". Az alakok amiket felsoroltál ebből eredhetnek, mint "Hadar fia".
Pár napja láttam a tévében egy magyarországi örmény embert, vezetékneve: Nazarján volt. Ekkor eszembe jutott egy erdélyi ismerősöm, aki Nazarovics, továbbá egy Nazariev nevű bolgár (vagy lehet, hogy ukrán?) focista. Nos -amennyiben uarról a tőtről van szó-, mit jelent a Nazazr+ tő??
Hasonló: Hadar+ (pl: Hadari, Hadarov, Hadarics stb.)
Mivel képezve egyáltalán nem értelmes a magyar fülnek, felteszem egyik név töve sem önmagát jelenti.
Ad Bubori: Van Bubor név is a magyar telefonkönyvben, ez arra indít, hogy az -i-ben egy eredeti -é birtokjel folytatóját lássam. Így a Bubori a Bubor személynévhez képzett apanév lehet. A Buborra etimológiát nem találtam, két lehetséges megoldás merült fel bennem: – a szláv Bobor ’hód’ személynév átvételéről van szó; – abból a magyar hangfestő tőből ered, amelyből a buborék szó is (N.B. van m. Boborék vezetéknév is).
> Valószínűleg miután a magyarba átkerült a szó, nemsokára kiveszett magukban a szláv nyelvekben.
Nincs adat rá, hogy valaha is használták volna. Tartom valószínűnek, hogy a frankok nevezték így a Kárpát-medencei alattvalóikat, és ezt vették át a magyarok.
> Lásd példának, hogy Horvátország akkori magyar neve még "Tótország" volt.
Annyival tartozunk a történelmi hűséggel, hogy "Tótország" Szlavónia neve volt, amely akkoriban még elkülönült Horvátországtól.
A Buborira nincs ötletem, LvT válaszát várd meg ebben!
A Buzás viszont egyértelmű - "búzás" szószerint. Talán egy arató búzával kereskedő emberre ragadhatott rá anno.
A családfakutatásban a "családfakutatás" index fórumra nézzél fel, mert bár valószínűleg legtöbbünk innen ott is fenn van, de erre ott több választ kaphatsz. Arra készülj fel, hogy igen drága ez a kutatási mód. Ha volna időd inkább te kutassál, hiszen a kutató is csak azokból az adatokból tud kiindulni mint te.
Én Simon Miklóst ismerem, szerintem őrá rábízhatod. Elérhetősége (ha nem változott): i.simon1@chello.hu
Köszönöm a családfát, hát igen előrébb nem jutottam. Szeretnék még valamit kérdezni: az egyik a bubori név a másik a buzás családnév melyik mire vezethető vissza? Tudtok - e olyan valakit ajánlani aki családfát készítene, de megbíható legyen és kevés információból is eltud indulni. Sajnos kevés papírom van és az apám sem tudom kicsoda (már mint a vérszerintit)
Nos az a németes eredet butaság, azt ne hidd el :)
Maga a szó keleti germán (pl. gepidák, gótok) eredetre nyúlik vissza - "thuat". Mégpedig azt hiszem éppen az itt élő gepidák használták magukra. A jelentése "nép" volt. (Pl: a "deutsch" szó eredete is az ónémet "diut" - "nép" szó).
Bár a germánok nagy része elmenekült a hunok és avarok elől, de maradtak még itt amikor a szlávok bejöttek a Kárpát medencébe. Beléjük is olvadtak.
Valószínűleg a "thuat" elnevezés is átkerült a szlávba, mert a magyarok bejövetelekor az itt talált minden szláv népet "tót"-nak nevezték. Lásd példának, hogy Horvátország akkori magyar neve még "Tótország" volt.
Így az eredeti jelentése "szláv". Idővel aztán már csak az ország északi részén élő szlávokra, a későbbi szlovákságra értették a szót.
Szerintem a családneveink kialakulásakor még ez az általános "szláv" jelentéssel bírt, így a név eredete is ez.
sziasztok tudnátok segíteni.a tóth személy név eredete érdekelne igazán.legtöbben azt mondják,hogy a magyarszlovákokat hívják így,de hallottam olyat is,hogy régen minden szláv népet tótnak hívtak.Sőt olvastam olyat is,hogy a német todt-ból ered(halál)mivel nem igazán szerették a szlovákokat.minden segítségnek örülnék!előre is köszi!
> Grohl - szerintem a mecklenburgi Graal község nevéből ered
Adatot nem találtam, azonban a Grahl személynévnek ez csak az egyik magyarázata. Van még kettő: a középalnémet gral(e) ’haragos, dühös’ melléknév (vö. n. Groll ’neheztelés, harag’. holl. grol ’ostoba vicc, hülyéskedés’), ill. középfelnémet grâl* ’lárma, zajongás’ (vö. n. grölen ’bömböl, ordítozik, kiadás’). Tekintve, hogy az a > o változás a vonatkozó közszavakban is megtörtént, vlsz, hogy a Grohl családnév etimológiailag ugyanaz, mint a Grahl.
(A kfn. grâl* ’lárma, zajongás’ szó tkp. ugyanaz, mint a (szent) grál. Német területen egyes lovagi tornák győztesét a „grállovag” cím illette meg. A lovagi torna győztesének címe ráértődött a lovagi tornát kisérő jelenségekre.)
> Cobain - szerintem a Cobane egy írásmódja, ami pedig a Cobean kelta név, de hogy mit jelenthet..?
A Cobean-t nem találtam meg a kelta nevek közt. Én másfelé keresgetnék, a régi francia Gobain személynév körül (melynek ismert Cobain alakváltozata is), ilyen néven van egy észak-francia eredetű szent is. Ez vlsz. a Gobe szn. kicsinyített formája (mint a Gobin is). Az utóbbi pedig a magyarul is anyakönyvezhető Gobert személynév rövidülése (< germán Godeberaht ’isten+fényes, híres’ > fr. Gobert, Gaubert, Cobert). A régi franciában a gobin szónak ’púpos ember’ jelentése volt: esetleg ez utóbbi is lehet az etimológia alapja. Szóval szerintem angol területen a normann hódítók révén terjedhetett el, a szigeti kelta (ír, skót) területen szintúgy.
Borombós: Konkrétumokat nem találtam, de vlsz. összefügg a XIII-XV. sz.-ban említett, Tarddal határos Bor(r)o(m)ba] (Barraba, Barlaba). Ez utóbbi személynévről veheti az eredetét és a Borombós lehet ennek kicsinyített formája. Így, bármi is legyen a személynév eredete, régi XIII. sz.-i, ill. azelőtti magyar személynévről van szó. Különös figyelemmel a Barraba, Barlaba alakokra, felmerülhet, hogy nem a Barnabás alakváltozatáról van-e szó. E névnek van régi Barna ~ Barla ~ Balla változatai, tehát feltételezhető rn > rr hasonulás megtörténte is, a szervetlen nazális beszúródása sem szokatlan zárhang elé, valamint az a > o nyíltabbá válás is gyakori. Így akár a Barambós közvetlenül is lehet a Barabás változata.
Gosztolya: A helynevek gyakran segítenek: van egy Gosztola település Zalában, Lentitől DNy-ra, első említése 1237: Gosztolya. Ez személynévi eredetű, vö. 1354: Goztholia, 1357: Gaztalya. Valószínűleg ez utóbbi régi magyar személynév továbbéléséről van szó. Az etimológia szláv, vö. bg. Гостил, szb.-hv. Gostilo, or. Гостила, bg. Гостиля, szb.-hv. Gostilja, vagyis a szl. gost ’vendég’ -il + -o/-(j)a kicsinyítő képzős származékáról van szó. Az eredeti vegyes hangrendűségre mutat az is, hogy a Gesztely (BAZ, Miskolcotól K-re) helynévben ugyanez fordított hangrenddel egyenlítődött ki.
Köszönöm a választ. Eredetileg Feketeerdőből származunk, de elképzelhető, hogy már oda is települt, vagy telepítették a családunkat. Persze 300 éve már Magyarországon élünk, de az akkori telepítés előttről semmit nem tudok, talán a segítségeddel sikerül visszamenni még korábbra. Köszönöm még egyszer: M.Ilona
A Mauter 'vámos'-t jelent, tehát a Mauterer=Vámosi. Ez Magyarországon is használatos név.
Közvetlenül Mauter nevű helységet nem találtam, csak Mautern-t és Mauterbach-ot Ausztriában. Ezekből könnyen származhat, hiszen a magyar Vámosi is valószínűleg egy összetett helynév rövidítésével keletkezett, mert Vámos nevű magyar helynávről nem tudok, de van Vámosatya, Vámoscsalád, Vámosgyörk, Nemsvámos és még több összetétel.
Szerintem a Jermás név a Jeremiás keresztnévből ered, annak valami magyaros alakja, esetleg becézése lehet. Például a nemrég említett Valentinus -> Vallus. Ez csak egy ötlet egyelőre.
Hogy miért akart tőle "megszabadulni"? Én sose értettem azokat akik nevet változtatnak, hiszen az valahogy a családhoz tartozik. Talán attól félt, hogy "zsidósnak" hangzik abban a korban? Szerintem ezt igazán csak tőle lehetett volna megtudni :)
Egy újonc vagyok itt a forum.index-en. Érdeklődve láttam ezt a fórumot. Van valakinek ötlete honnan származik a családnév Jermás. A dédpapám a világháború idején "szabadult meg" a Jermás családnévtől és nevezte át magát Szilas- sá. Régóta él bennem egy kérdés: Vajon miért akart megszabadulni az eredeti nevétől?
Fónagy János neve magyarosítás lehet (szülei zsidó származásúak), szóval nem jelent semmit, hogy mi az eredete. Sőt van hogy értelme sincs a magyarosításnak (pl: Tretzker(?) -> Tircsi). De jelen esetben van értelme: "falu elöljárója, falubíró".
Ennek a /mucs/ ejtésű Muchnak, amely Mucsfa község nevében van, az eredete tisztázatlan.
Mucsi település nevében az -i „eredetinek” tűnik. Első említése: 1403 Mulsche, így az alábbi szláv helynevekkel vetik össze: szb.-hv. Muleče, or. Muľči. Emögött vlsz. egy szl. *Mulek személynév áll (< mula ’öszvér’ + -ek kicsinyítő képző) -jь birtokos melléknévi képzővel.
Van még Múcsony helynevünk, 1219: Mulchun. Ezt szintén szlávból eredeztetik, vö. szb.-hv. Mučanj (<* Milčanj), szb.-hv. Milčin, cs. Milčín. Ezek összefügghetnek a #3087-ben említettem (kérdés: #3087) le. Miłk névvel, de fokozottabban gondolhatunk a ’hallgat’ jelentésre (vö. szlk. mlčať ’hallgat’, a szótagképző l vokalizálódásával).
A /mucs/ ejtésű Much esetleg összefügg ezekkel, esetleg egy magyaron belüli csonkolással, de gondolhatunk a szlk. múka ’liszt’, muka ’kín’ (~ m. munka) szavakkal rokon származékokra is; stb. De persze lehet nem szláv is.
