mar csak a tav miatt is, elnezest, de a beszamolo is hosszabra sikeredett:
Highland Fling 85k
2 hettel a t100 elott… hm. Nem lesz ez igy a legjobb, mar tudtam a nevezeskor is, de az idopontok adottak vagjunk bele. Mindig csak egy-egy lepest elore, ha lehet egyet se hatra. Volt egy 2 hetes megfazas, egyeb serules nem hatraltatott es a egy hettel a verseny elott felavattam az uj cipoket is egy 2+4 oras hosszabb futassal. Rendben leszek. Igy indultam neki, mashogy nem lehet.
Ha gaz van meg mindig elkerhetem valakitol az okostelefont a hegyekben, hogy lemondjam vasarnap este a t100-at vagy modositsam 50-re.
Nem olcso felvonatozni Glasgow-ba, de kenyelmes es 4 es fel ora alatt fent van az emberfia Londonbol, ami nem rossz, mert autoval inkabb 6 es fel. A kanyarokban kapaszkodni kell, mert billeg a Pendolino, mint egy hullamvasut, de legalabb latni utkozben a Lake District fell-jeit.
Satrazas a Bankell farmon 6 fontert Milngavie-ban. Csak az egyszeruseg kedveert.
Itt indul a hiros West Highland Way es versenyunk rajtja is ez. Glasgow kulvarosa, nyoma sincs a Munro-knak es a Felfoldnek egyelore.
A verseny elotti ejjel szakad az eso, kopog a satorponyva. Bizok a helyi Aigner Szilardokban, hiszen napsutest josoltak egesz szombatra. Pesto-s teszta, baracklekvarral turbozott rizskok es egy doboz serital utan nyugovora terek.
Reggel a satorcsomagolasnal mar megvan az izgalom, bosszant, hogy nem vagyok ehes.Alig eszek valamit, de kis kuzdes utan magamba gyurok a fenti menubol par falatot. Forro zuhany (farmon!) utan keszen allok a megmerettetesre. Fuvart is szerzek hirtelen a rajtba igy fel ora hatizsakos baktatas helyett, par perc alatt a csomagleadasnal toporgunk.
Sut a Nap, leadom a hatizsakomat es 2 csomagot elorekuldok 44 es 66 kilihez. 4 helyre lehetne, de nem latom ertelmet, ovtaskaban is viszek csokit, szolocukrot es 1 kulacs iso-t. 3-3 dolgot rakok a csomagokba: iso-csoki-sos 44-re es kola-szendvics-narancs 66-ra. Erzem, hogy ez is sok talan.
Csip a csuklora, 5 ellenorzo pont az utvonalon: Drymen 24k, Balmaha 32k, Rowardennan 44k, Inversnaid 55k, Beinglas 66k majd a cel Tyndrum 85k. Ez a WHW, deli szakasza.
A Montane utan iden a Hoka szponzoralja versenyt, nehany futot is kuldtek Emma Rocca es Ludovic Pommeret neve meg nekem is ismerosen cseng. De semmi felhajtas nincs, meg egy arva molinot sem latni a rajtban.
Kb. 450 egyeni indulo a holgyek 6-kor elrajtolnak a zimankoban, 7-kor a veteran kategoria, 8-kor a mezony nagyresze, 9 kor a valtok. 8 orara rovidnadragosra melegedig az ido ez nem baj! Nem kell forrossagra gondolni, de eppen 9-10 fok fole kuszik a higanyszal. Mint kesobb kiderul, mazlink volt, mert kisse delebbre a Yorkshire Dales-en rendezett 50-ik Fellsman-t toroltek feluton a rossz ido miatt miutan Jezz Brag megnyerte. Pedig a brit nem olyan fajta, aki ossze rezzen egy kis szeltol, esotol.
Skociaban tehat sut a Nap, a szervezok kb. 8 masodperces eligazitast tartanak, miszerint a Highland Fling-nek 1 szabalya van: aki feladja a versenyt jelezze a szervezoknek, hogy ne kelljen keresgelni, egyebkent pedig elvezzetek a futast! Hajra! Szivemnek kedves ez az egyszeruseg. Elinditom az oramat, majd pedig jelez, hogy nem csereltem elemet igy nem farasztom le jobban a stopperrel. Marad a vekker verzio es a tiz ujjammal raszamolom az orakat.Kb. 10-et tervezek kint tolteni, mondtam otthon este 6 korul jelentkezem.
A rajt utan kierve a zold ovezetbe egy rovid kisdolog utan rogton elfut mellettem a teljes mezony, igy lassan utanuk eredek. Ez nem zavar, hosszu meg a nap, lesz meg ido domboritani.
Szep a taj. Sokat figyelek verseny elejen kifele. Mindenki csacsog, lesz itt meg csond kesobb.
Zoldello ligetben kocogunk el a varosbol egy patak mellett, jobbra whisky-t parolnak. A tavolban latni, hogy bizony a kornyezo hegycsucsokon havazott az ejjel. Tartottam attol, hogy unalmas lesz ez a szakasz, hiszen 20kilinel van csak az elso maszas Conic Hill-re. Valtozatos es szep volt a terep eleje is. Igazi jo kis bemelegites az elso szakasz Drymen-ig.(1:50)
A cipom ramijeszt 10 kilinel a varras elkezdi kidorzsolni a bal labfejemet. Na mondom ennek annyi, a labujjaim lepotyognak delutanra. Aztan felidezem az ultrafuto mantrajat, miszerint ez az utazas nem szol masrol, mint az aprobb felmerulo problemak megfelelo kezeleserol. Megallok tehat, levetem a cipot, beleturok, elsimitgatom a varrast, szolok a csukakhoz nehany biztato szot, aztan megint utanaeredek a mezonynek.
Messze meg a nap vege, lesz ido domboritani.
Megjon Conic Hill, kis maszas, de nem tunik veszesnek. Annal szebb a kilatas a tul oldalon Loch Lomond-ra az apro szigetekre es a tavat korulolelo hegyekre.
Visz a lendulet, frissek vagyunk meg. A masodik ep. 32kili Balmaha lent a tonal. Ide mar lehetett volna csomagot kuldeni en nem kuldtem.
Kb. masfel kobmeter futok altal otthagyott energiaszelet, kola, cliff bar anyamkinja-bol lehet valasztani. Szoval habzsi dozsi. Iszok nehany korty kolat biztos ami biztos, meg a cliff bar-ra kacsintgatok, de nincs ra szuksegem igazabol. Otthagyom es tovabballok.
Kezdem lassacskan dolgozni felfele magamat. Nem sietek sehova, de azert futoverseny ez vagy mifene. A cipellom hallgat a jo szora es nem dorzsoli tovabb a labamat, ezt a szerepet atveszi a rovidnadrag, amely elkezd falatozni a combombol.
Ilyen mufaj ez, valami mindig van amivel foglalkozni kell. Lassan eljon Rowardennan (44k:4:39) ahol frissitek az ismeros zacskombol. Nem nagyon kell belole semmi csak az iso.
Loch Lomond mellett igazi hullamvasut a terep. Eloszor elvezetes aztan egyre technikasabb, sziklas, koves, gyokerek, fel, le itt ott futhatatlan es soha nem akar eljonni a to vege. Ha jol remlik valami 34kili ez a szakasz a to menten a fentiekhez hasonlo terepen. Minden tiszteletem es szeretetem is a technikas keskeny osvenyeket, de 50kilivel a labadban? Odafigyelek probalok ritmust talalni az egeszben.
Minden masfel meteres futhato szakaszt meg kell futni, mondogatom magamnak, mert igy nem haladunk. Itt mar kialakulnak a kozepmezonyben az eroviszonyok. Kerulgetjuk egymast 3-4 kollegaval. Egyik korabban er be az EP-re masik korabban megy el, utol- utol erjuk egymast, volt akivel 20kilit is egyutt futok. Tervezgetek,ha be nem halok, melyik mokany arcot vadaszom le a vegeig, meregetjuk egymast, ki mennyire farad, ki mennyit idozik az ep-n. Koze nincs az elmezony adaz csatajahoz, de megis ebredezik a versenyszellem. 55-60 kilinel mar szamomra ismeretlen terulteten vagyok.
Ezert folyamatosan figyelem magamat. Labfej rendben, boka rendben, terd rendben, combok, vadli rendben, energiaszint rendben, futok? Futok! Megfussam ezt az emelkedot? Menne, de inkabb csak 2 szakaszban futom meg. Szep a taj meg mindig? A hatamat suti a Nap? Kelet fele megyek? A nem lehet, folyamatosan eszaknak kell haladni. Kanyarodik az osveny fel a huvos fenyvesbe, seta, seta elottem en futok es futok. Nem eroltetem igy is haladok.
Talan az egyeduli hibat az utolso EP-n (Beinglas 66k: 7:45) kovetem el. Itt 5 percet adok magamnak es megeszek mindent a zacskobol. Nem is birok elindulni csak 7 perc utan, akkor is gyalogolva. Lassan ulepedik a dolog es beindul ismet a gepezet.
Nincs nagy halal, minden kontroll alatt van, elvezem amit csinalok. 40-ig folyamatosan figyeltem a tajat, 60-ig befele figyelek intenziven a maradek 25-ot kilit atelem minden porcikammal. Elesek a zorejek, laposak a fenyek erzekenyebben reagalok a szelre es huvosodo idore, de nincs behalas. Haladok, gyujtom be a sporikat. Oldalra pillantok, szikar arc, veteran, korabban rajtolt, nem jo, nem az en mezonyomben indult. Hirtelen feltunik mogottem valaki gyors tempoban aaa valtoban indult, buzditom, megtapsolom. Ez igy megy meg sokaig, de elvezem minden percet. Felsegitek valakit, akik pont elottem bukik orra egy helyen mar tobben is allnak az ut szelen, kozel lehet a cel. Nem lesz meg mar 10oran belul, de nem banom. Okosan futottam. Utaztam egesz delutan a taj resze voltam.
Skot dudaszo hangjat hozza a szello,nagyon csaladi a hangulat a celban. Mindenfele alldogalnak a nepek, futok a celkapun belul, csekkolok, leveszik a kezemrol a csippet, kinyitnak egy uveg sort nekem, sut a Nap laposan. Gratulalunk egymasnak par kollegaval, valtunk nehany szot amig elfogy a serital es elkezd razni a hideg.
Minden ruhat magamra szedek ugy szutykosan. Sokaig tart felallitani a satrat, nagyon sokaig, aztan idotlen idokig fekszek mozdulatlanul benne, probalok kajat legyurni magamba es hallom ahogy udvozlik az erkezo futokat nagy larmaval. Tudom vissza kell mennem nekem is tapsolni, de vegem van. Csak fel ora mulva sikerul, de megeri.Jo erzes gratulalni a nepeknek. A celkapuban diszkreten megbujva az amerikai mellett felfedezem a mi zaszlonkat. Ma ez csak az enyem :) Reggel talalok egy kullancsot is vendegkent magamon, de nagyobb meglepetes er, amikor Highland Fling cimkevel diszitett ajandek pezsgo borrol kiderul, hogy Torley. Biztos ez volt a legolcsobb szol ujdonsult ausztral favago cimboram, aki fel oraval jobbat ment, mint en, de az esti Ceilidh-en majd zaras elott Paddy’s barjaban fej fej mellett oltjuk szomjunkat es dontetlenre hozzuk ki a folyadekpotlast. Egyesek tancra perdulnek Hoka-ban, masokat unnepelnek. Reggelre megfagy a satorponyva, de ismet napsutesre ebredunk. Elmenyraktarozas, regeneralodas, csupa jo erzesek.