Ez a topik a Logikai feladványok offtopik szálából jött létre, melyben Dulifuli kifejtheti, hogy miért nem *lehet* az, hogy az idő és a tömeg relatív, a többiek meg megpróbálhatják megértetni vele, ill. kérdésekkel tesztelni a Dulifuli-jelenséget.
Dulifulinak van egy mogfontolándó gondolatom. Ugye arról beszél, hogy mindannyian tudjuk, mi az a valóság, hiszen ha elüt a vonat, az nagyon valóságos, szemben a látszattal, hogy a specrel látszólag működik.
Nos, eszembe jutott a Coriolis-erő. Ez ugye nem valóságos erő, hiszen semmiféle erőhatásról szó nincs, csak erőnek tűnik a Földi forgó rendszerből. Tehát aki Coriolis-erővel számol, az nem a valóságot írja le, csak valamit csinál, ami látszólag működik. Így a német mérnökök látszólag jó dolgot számoltak vele az első világháborúban, amikor Párizst 120 km-ről lőtték, és ezek szerint csak látszólag öltek meg vele embereket.
A Földön mikor látta bárki is konkrétan a Cs vagy az Rb rezgéseit? Alapvetően van valami eszköz, meg egy modellünk arról, hogy milyen mechanizmusok sora történik az észlelésig, és ebből következtetünk arra, hogy hányat rezgett.
(Megsúgom, atomot sem látott senki, az elektronmikroszkóp az nem úgy megy, hogy jó erősen odanagyít, hanem az elektronmikroszkópba frankón "bele van építve" az a modell, hogy ottan atomoknak kell lenniük. Valójában ezt sem szabadna elhinnünk, amíg valaki tényleg nem mutat egy atomot, meg elektront, úgy optikailag. Például érdekelne, hogy az elektron valójában milyen színű, zgyorfi szerint sárga.)
A fellőtt műhold esetén ezzel szemben pontosan ugyanez történik, akármi is a konkrét mechanizmus, annyival több, hogy van egy osztás még benne, meg hogy távolról egy jel ide kell hogy érjen. A fontos az, hogy a lentre megérkező jelből visszakövetkeztethető a rezgésszám a specrel hipotézisének a feltételezése nélkül. Tehát pontosan annyira tudjuk, hogy hányat rezgett (pontosabban legalább, hacsak a jövőbelátás lehetőségét, mint hipotéziest nem vezetjük be), mint ahogy tudjuk, hogy a Földi megfigyeléskor egy atom hányat rezgett.
Hogy volna irreleváns? Dulifuli is a világ része, és sokkal reprezentatívabb mintája az emberi agy működésének, mint aki különleges. Szerintem hiba lenne csak a fehér szibériai tigriseket tanulmányozni.
Nyilván a topikcímet árnyaltan kell értelmezni: Venkatesh esetében tényleg az érdekes, hogy az a (matematikai, fizikai) világ milyen, ami szerinte van, Dulifuli esetében meg az, hogy mik azok a kognitív mechanizmusok, amik miatt olyan, amilyen.
Egyébként az órák járásának üteme nem azért megfigyelőfüggő, mert a megfigyelő bármiféle hatással lenne az órákra, hanem mert ilyen a tér és az idő természete. Dulifuli megértette, hogy két Central Parkbeli gyilkosság (amik nem egyszerre történtek) egy másik égitestről nézve egymástól tisztes távolságra következtek be, míg a Földről nézve szinte egy helyen. Nem azért változik a két esemény térbeli távolsága a másik égitestről nézve, mert az ottani megfigyelő bármiféle hatással lenne a gyilkosságokra, hanem mert ilyen a tér természete.
Ha nem lenne gravitáció és madzagon keringenének az órák, akkor így állna a helyzet (ha etalonórákkal dolgoznánk, tehát nem leosztott órákkal). Dulifuli kérdése erre a mesterséges, nem valóságos helyzetre vonatkozott. De mivel van gravitáció és tehetetlenül keringenek az órák, ezért fordítva áll a helyzet még mindig etalonórákra. Végezetül mivel a valóságban nem etalonórákkal dolgozunk (hanem a fenti órák számlálója le van osztva mesterségesen még ott fent), ezért mind a Földről, mind a GPS órákról nézve szinkronban járnak az órák. Szóval ez bonyolult, ebbe legalább 3szor belezavarodsz.
Akshay jó barátom, együtt töltöttünk 4 évet Princetonban. Ő most 25 éves és már néhány éve professzor NY-ban. És persze a matematika egyik fenegyereke.
ma hallottam Akshay Venkateshről aki 11 éves korában bronzérmes lett a nemzetközi fizika diákolimpián, de beleunt a dologba és 12 évesen már a matematikai diákolimpián szerzett érmet. nem tudom hány évesen érhette el egy kifejlett Dulifuli szintjét de szerintem akkor még nem volt egy méter magas. az az érdekes, hogy a világ egy ilyen különlegesen jó képességű ember szerint milyen, az teljesen irreleváns, hogy a féldebil Dulifuli mit gondol róla.
Pedig nekem eddig úgy tűnt, hogy az elmélet minden híve szerint minden megfigyelőhöz képest lassabban járnak a többiek órái a mozgás következtében.
Igen, úgy van értelme az órák járását összehasonlítani, hogy hozzáteszed, melyik megfigyelőhöz képest (ezt néha úgy mondják: azon megfigyelő szerint, vagy azon megfigyelő szemszögéből; de itt nem valamiféle szubjektív véleményt vagy konkrét látványt kell érteni, hanem azt, ami van).
Már miért ne lenne?
Van értelme, de nem abszolút értelemben, hanem csak úgy, mint fent, tehát hozzátéve, hogy "a Földhöz képest" vagy "a Naphoz képest". Hiszen beláttad (a klasszikus fizikában), hogy két-két gyilkosság térbeli távolsága és hogy azok közül melyik a kisebb függ attól, hogy mihez/kihez képest értjük a távolságot.
Szerinted. Szerintem meg inkább attól, hogy mihez.
Kihez vagy mihez itt ugyanaz. A megfigyelő nem egy intelligens lény, hanem csak viszonyítási pont. Intelligens lénynek azért célszerű képzelni, mert akkor megkérhetjük, hogy méréseket végezzen. Na most a specrel hipotézisével nem összeegyeztethető az a hipotézis, hogy mindenhez/mindenkihez képest egy ütemben járnak az órák. Az utóbbi hipotézis sokszor hibás eredményre vezet, míg a specrel hipotézise (ami a fénysebesség állandósága minden inerciarendszerhez képest) egyelőre mindig helyes eredményre vezetett.
Nem tudom, hogy ezt honnan szedted. Természetesen csak a mozgás következtében fellépő effektusról beszéltem. Úgy látom, ebből nem sokat értettél meg. :-)
Ha elfeledkezünk a gravitációról (feltesszük, hogy a Földnek nincs tömege), akkor a következő a helyzet. A Földön súlytalanság van, a GPS órák mozognak hozzá képest (mondjuk madzaggal vagy rakétákkal tartjuk őket körpályán). Tehát a GPS órák lassabban járnak a Földről nézve. Az már nem igaz, hogy a földi órák a GPS órákról nézve lelassulnak, mert a GPS-en nincs súlytalanság (centripetális erő lép fel rajta, ami súlyt ad az ottani megfigyelőnek). Valójában az állapítható meg, hogy a földi órák a GPS-ről nézve gyorsabban járnak. A specrel egyébként nem súlytalanságról beszél, hanem arról, hogy a fénysugarak eleget tesznek-e a Pithagorasz-tégelnek. A jelen példánkban a Földön eleget tesznek, de a GPS órákon nem (mert körpályán mozognak, tehát róluk nézve a fénysugarak görbülnek). A Pithagorasz-tétel ki van használva az idődilatáció levezetésénél, tehát azt csak olyan rendszerre lehet alkalmazni, ahol az teljesül. Az ilyen rendszereket hívják az ÁR-ben inerciarendszernek. Ha lokálisan (egy pont kicsi környezetében) teljesül csak a Pithagorasz-tétel, akkor lokális inerciarendszer a neve. Szóval ezek már bonyolultabb dolgok.
Hasonló a helyzet, mint a John Lennonos példámnál. A Napról nézve egyes események térbeli távolsága nagyobb, mint a Földről nézve, más események térbeli távolsága azonban kisebb, mint a Földről nézve. Nincs egyetemes váltószám a kétféle távolság között, mindig hozzá kell tenni, hogy "kinek a szemszögéből" vagy "kihez képest".
A specrel pontosan meghatározza, hogy két esemény térbeli és időbeli távolságai miként viszonyulnak egymáshoz két megfigyelő szemszögéből. Levezethető, hogy a térbeli távolság négyzete mínusz c2-szer az időbeli távolság négyzete bármely megfigyelő szemszögéből ugyanaz. Ebből következik, hogy két esemény időbeli távolsága annál nagyobb egy megfigyelő szerint, minél nagyobb a két esemény térbeli távolsága ugyanazon megfigyelő szerint. Ha két eseménynek egy óra két tikktakkját választod, akkor azt kapod, hogy ezen események az egyes megfigyelők szerint időben annál távolabb vannak egymástól, minél távolabb következett be a két tikktakk. Magyarán minél gyorsabban mozog az a bizonyos óra egy megfigyelőhöz képest, annál lassabban tikktakkol az az óra ahhoz a megfigyelőhöz képest.
Rendben, de nem biztos, hogy minden mérés a valóságot méri.
Mérni csak a valóságot lehet. Az más kérdés, hogy ha valaki mondjuk az utcára hány vagy a kártyából kiolvas valamit, azt nem nevezzük mérésnek. A mérés az egy jól körülhatárolt műveletsor, aminek elvégzése után kapunk egy számot. Az a szám a mérési eredmény, az a valóságnak egy számszerű vetülete a mérés pillanatában. Ezen számok között vannak kapcsolatok, erről szól a fizika.
Tehát sajnos nincs igazad, mert már akkor is léteztek fizikai mennyiségek, amikor mi még nem definiáltuk őket, illetve a mérésük módját.
Ez egy filozófiai jellegű kérdés, de attól persze még igazam van ;-) A lényeg az, hogy az összes fizikai mennyiség egy absztrakció, ami mögött praktikus és korlátozott pontosságú mérési utasítások állnak. Egy kenyérdarabnak pl. nincs pontos súlya, csak a fejünkben van ilyen (ami persze nagyon hasznos). Ha egy kenyérdarabot ráteszel egy milligramm pontosságú mérlegre, akkor egy időben gyorsan csökkenő súlyt fogsz látni (én láttam, elég döbbenetes). Mi úgy gondoljuk, hogy minden pillanatban van egy pontos szám (egy végtelen tizedestört), ami a pontos súly, de ez csak idealizáció, egy modell, ami a fejünkben erősen él. Nem tudjuk definiálni a pontos súlyt, mert nincs olyan mérleg, ami végtelen tizedestörtet (vagy akár csak 100 tizedesjegyet) adna ki eredményül.
Sajnos, ez sem igaz. Lehet, hogy azokkal a képletekkel számolnak, amelyek az elméletben is szerepelnek, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó a hipotézis, illetve az egész elmélet.
Egy hipotézis annyira jó, amennyire a mérhető következményei azok. Ebből a szempontból a relativitáselmélet lélegzetelállítóan pontos. Pl. az elektromágneses kölcsönhatás erősségét mérő ún. finom struktúra konstanst a relativitáselméletre épülő QED-ből ki lehet számolni és a kapott eredmény 11 értékes tizedesjegyre megegyezik a mért értékkel, lásd itt. Itt hozzáteszem, hogy amikor a QED-t évtizedekkel ezelőtt megcsinálták, még csak sokkal kisebb pontossággal tudták mértni ezt a konstanst. Tehát a dolog úgy működik, hogy az elmélet megjósolja a következő tizedesjegyet és az azutánit stb. és aztán a kísérletek szépen igazolják azokat. Az elméleti jóslat most is 1-2 tizedesjeggyel a kísérletek előtt áll. Ilyen pontosság páratlan a fizikában.
Köszi, most már értem, hogy mire gondolsz! Igazad is van, ha mozgás is van a dologban, akkor az "ugyanott" tényleg nem abszolut.
Na látod. Na most az "ugyanakkor" sem abszolút, csak ezt nehezebb látni, mert csak elképesztően nagy sebességű mozgásoknál számottevő ez az effektus.
Ha a megütközés alatt azt érted, hogy nem ismerem el, hogy ez megfelel a valóságnak, akkor én inkább megütközöm rajta.
Az a baj, hogy ezt úgy nem ismered el, hogy nem ismered az érvelést, ami erre vezet. Ha valaki köti az ebet a karóhoz, hogy mondjuk az összes égitest áll egymáshoz képest vagy mondjuk nem hagyja, hogy a mozgásukat koordinátákkal (vagy almával és cseresznyével) modellezzük, akkor nehéz neki elmagyarázni a John Lennonos példámat, mert azt mondja, az "ugyanott" a Földhöz és a Naphoz viszonyítva ugyanazt jelenti és minden más csak mellébeszélés.
Egyrészt a specrelben nincs értelme annak, hogy két óra közül melyik jár gyorsabban
Pedig nekem eddig úgy tűnt, hogy az elmélet minden híve szerint minden megfigyelőhöz képest lassabban járnak a többiek órái a mozgás következtében.
mint ahogy a klasszikus fizikában sincs értelme annak, hogy két-két esemény térbeli távolsága közül melyik a nagyobb.
Már miért ne lenne?
Az órák járásának üteme relatív, attól függ, kihez viszonyítjuk.
Szerinted. Szerintem meg inkább attól, hogy mihez.
Másrészt a GPS órái (leosztás nélkül) gyorsabban járnak a relativitáselmélet szerint, annak ellenére, hogy mozognak hozzánk... Szóval nem sokat jegyeztél és értettél meg abból, amit évek alatt magyaráztunk neked.
Nem tudom, hogy ezt honnan szedted. Természetesen csak a mozgás következtében fellépő effektusról beszéltem. Úgy látom, ebből nem sokat értettél meg. :-)
a cél mindig a mérhető mennyiségek közötti kapcsolatok megállapítása.
Rendben, de nem biztos, hogy minden mérés a valóságot méri. Ezt magyarázom már egy jó ideje.
Olyan szempontból van előbb, hogy addig nincs fizikai mennyiség, amíg nem definiálod mérési utasítással, hogy mi az.
Van némi ráció abban, amit mondasz, de mégsem igaz. Madam Curie is elkezdett megbetegedni a radioaktivitástól, már akkor is, amikor még senki sem tudta, hogyan kell azt mérni. Tehát sajnos nincs igazad, mert már akkor is léteztek fizikai mennyiségek, amikor mi még nem definiáltuk őket, illetve a mérésük módját.
Az idézőjeles hipotézisből nem csinálsz GPS-t, de a fénysebesség állandóságának hipotéziséből igen.
Sajnos, ez sem igaz. Lehet, hogy azokkal a képletekkel számolnak, amelyek az elméletben is szerepelnek, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó a hipotézis, illetve az egész elmélet.
A Naphoz viszonyítva nem ott lőtték le John Lennont, ahol most a Central Park van...
Köszi, most már értem, hogy mire gondolsz! Igazad is van, ha mozgás is van a dologban, akkor az "ugyanott" tényleg nem abszolut.
Ezért nem kell annyira megütköznöd azon, hogy a specrelben az események időbeli távolsága is relatív
Ha a megütközés alatt azt érted, hogy nem ismerem el, hogy ez megfelel a valóságnak, akkor én inkább megütközöm rajta. Azt viszont nem vonom kétségbe, hogy a specrelnek megfelel. :-)
Nem a mozgás pályája a fő különbség, hanem az, hogy a GPS órák tehetetlenül mozognak (rajtuk súlytalanság van), a földi órák pedig nem (van súlyuk). Szebb szóval a GPS órák lokális inerciarendszert alkotnak (amiben lokálisan érvényes a specrel), a Föld pedig nem. Pont ezért van, hogy a Földhöz viszonyítva a GPS órák gyorsabban járnak, annak ellenére, hogy mozognak.
Tehát ha a műhold órái lassabban járnak a földieknél, akkor a földi óráknak is lassabban kellene járni a műholdakénál
Egyrészt a specrelben nincs értelme annak, hogy két óra közül melyik jár gyorsabban, mint ahogy a klasszikus fizikában sincs értelme annak, hogy két-két esemény térbeli távolsága közül melyik a nagyobb. Az órák járásának üteme relatív, attól függ, kihez viszonyítjuk. Hasonlóan ahogy két esemény térbeli távolsága is relatív, attól függ, kihez viszonyítjuk (vö. előző üzenetembeli két gyilkosság). Másrészt a GPS órái (leosztás nélkül) gyorsabban járnak a relativitáselmélet szerint, annak ellenére, hogy mozognak hozzánk. Pusztán attól, hogy ott vannak fenn, gyorsabban járnak. A keringő mozgásuk ezt egy picit ellensúlyozza, de összességében gyorsabban járnak. Sokan sokszor számszerűen is elmondtuk, mekkora a két effektus (+47 microsec/nap, illetve -9 microsec/nap). Szóval nem sokat jegyeztél és értettél meg abból, amit évek alatt magyaráztunk neked.
Szerintem meg egyrészt a fizika nem teljesen azonos a tudománnyal, másrészt meg Neked túl nagy az arcod. Comprende? Sikerült ezt az egyszerű dolgot megértened?
Egészen biztos vagyok benne, erre megy ki a játék. Persze ez egy nehéz játék, ezért mindenféle vicces fogalmat alkotunk hozzá, de a cél mindig a mérhető mennyiségek közötti kapcsolatok megállapítása.
Milyen szempontból van előbb, és ki állítja ezt?
Olyan szempontból van előbb, hogy addig nincs fizikai mennyiség, amíg nem definiálod mérési utasítással, hogy mi az. Egy háznak attól van magassága, hogy bármikor bárki megmérheti és ugyanazt kapja rá (pl. 15 méter). Ha nem lennének állandó hosszok (tehát azonos eredményre vezető "hosszmérések") ebben a világban, akkor hossz sem létezne mint fizikai mennyiség.
Ez igaz. Kábé annyit is ér, mint a "ha Mari néninek pöcse vóna" kezdetű fejtegetések.
Nem egészen. Az idézőjeles hipotézisből nem csinálsz GPS-t, de a fénysebesség állandóságának hipotéziséből igen. Persze a hipotézistől a GPS-ig sokat kell számolni, ezért tudomány a fizika.
Nem igazán, és nem is világos nekem, hogy miért mondod ezt. Megmagyaráznád?
Akkor próbáld végiggondolni, hogy hol lőtték le John Lennont. Persze tudjuk hogy hol, New Yorkban, a Central Park közelében stb. De viszonyítási alap nélkül nincs olyan, hogy "hol" meg hogy "itt". A Naphoz viszonyítva nem ott lőtték le John Lennont, ahol most a Central Park van, hiszen a Naphoz viszonyítva a Central Park helye folyamatosan változik (kering és forog). Tehát ha most a Central Park közelében "ugyanott" lelőnének egy másik embert, akkor a Földről nézve a két gyilkosság térbeli távolsága nulla lenne, de a Napról nézve bizonyára sokmillió kilóméter. Események térbeli távolsága tehát relatív a klasszikus fizikában is. Ezért nem kell annyira megütköznöd azon, hogy a specrelben az események időbeli távolsága is relatív (persze nem akárhogyan, a térbeli és időbeli távolságnak egy alkalmas függvénye már abszolút, ezt hívják téridőbeli távolságnak).
Én meg azt állítom, hogy nem, mert a specrel szerint a fénysebességet kivéve minden relatív, így ha a műhold mozog hozzánk képest (még egyszer mondom: hozzánk képest), akkor nekünk is mozogni kell a műholdhoz képest.
Mivel nem értetted meg a specrel matematikai modelljét, értelemszerűen nem tudod alkalmazni konkrét esetekre sem. Nem szimmetrikus egy körpályán mozgó óra és a kör középpontjában levő óra esete.
egyszer már elmondtam, hogy a tudomány másképp használja az "igazol" szót, mint a matematika. a hétköznapi értelme a szónak meg olyan, hogy mindkét jelentésre utalhat. ezen hőzönghetsz, de jobb lenne végre megtanulni. figyelj.
matematika: igazol = bizonyít
fizika: igazol = alátámaszt
comprende? amig egy ilyen egyszerű dolgot sem vagy képes felfogni, addig a specrelről ne is álmodj.
Amíg csak azt kell szajkózni, hogy "ez hülyeség", van időd, amikor érdemi kérdésre kellene válaszolni, akkor meg nincs.
Majdnem. Pontosítok: arra még van időm, hogy röviden reagáljak olyan dolgokra, amelyek nem igényelnek sok időt ahhoz, hogy végiggondoljam őket. A többire sajnos nincs.
Tudod, én meg szajkózom, hogy a plafon piros
Erről már volt szó. Válaszoltam is rá, de úgy látszik, Ti sem vagytok hajlandók arra, hogy végiggondoljátok azt, amiről én írtam.
Soha nem láttuk a Cs vagy Rb rezgéseit, sem a számlálóját. A GPS rendszer tudtommal egy közös órajelet sugároz, ez a composit clock, ez jön le a navigation message -el, ezt látod.
Már többször - utoljára igen részletesen - elmagyaráztam, hogy az az időadat, amit lead. az maga a számláló állása.
Akkor mi az, hogy "az egyik irányból nézve talán látszólag"? Valahová akarok menni, és a GPS pontosan oda vezet.
Most mit értetlenkedsz már Te is? Ti ezt élvezitek? Ti állítottátok, hogy a GPS műholdak órái a specrelnek megfelelően járnak. Én meg azt állítom, hogy nem, mert a specrel szerint a fénysebességet kivéve minden relatív, így ha a műhold mozog hozzánk képest (még egyszer mondom: hozzánk képest), akkor nekünk is mozogni kell a műholdhoz képest. Tehát ha a műhold órái lassabban járnak a földieknél, akkor a földi óráknak is lassabban kellene járni a műholdakénál (feltéve, hogy tényleg érvényes a specrel erre az esetre). Nem tudom, hogy Szerinted így van-e, de szerintem nem. Így hát abból a tényből, hogy a GPS működik, semmiféle következtetést nem lehet levonni a specrel igazságára nézve. Még akkor sem, ha a műholdak óráinak járását valóban ki lehet számítani egy olyan képlet segítségével, amit a specrel is tartalmaz.
A logikád szerint a Newton-féle gravitációs törvénynek sem felel meg teljesen az alma leejtése a földre, azért, mert a Newton-féle gravitációs törvényből szimmetrikus mozgás is kijön?
Nem értem a problémádat. Az alma leejtése valóban bizonyos értelemben szimmetrikus, hiszen nem csak a Föld vonzza az almát, hanem az alma is a Földet (feltéve persze, hogy a gravitációs erő vonzásban nyilvánul meg). Az már más kérdés, hogy melyiknek mekkora a tehetetlensége...
Nem igazolja, hanem megfelel neki.
Jó, akkor ne mondjátok, hogy igazolja! Sőt, ha végiggondolod a fentieket, talán azt is belátod, hogy még csak nem is felel meg neki!
Már évek óta nyomom a döntőkisérletet, hogy le kell hozni egy GPS órát, és mit sikerült beleverni a fejetekbe? Nem kell lehozni, nem szabad lehozni, nem akarjuk lehozni, tudjuk előre mi lesz a lehozás eredménye stb.
Csak azoknak döntőkísérlet ez, akik nem hajlandók vagy nem képesek gondolkodni. Mi tudjuk az órákról (nem csak hisszük), hogy nem úgy járnak, ahogy te gondolod, de úgy járnak, ahogy Einstein gondolta. A harmadik emeletről se kell leugranom, hogy tudjam, összetöröm magam. Annak ellenére tudom ezt, hogy még sose ugrottam le a harmadikról. Hasonlóan tudom, hogy 13+23+...+10003 egy egész számnak a négyzete. Annak ellenére, hogy sosem adtam össze kézzel az első 1000 köbszámot, de még az első 10 köbszámot sem. Ezt olyan erősen tudom, hogy a saját életemet, de az összes szerettem életét, de még az összes élőlény életét is feltenném rá. Bizonyítottam, tudom, kész. Az órákat egyébként bárki szívesen lehozná és az orrod alá dörgölné, ha ez olyan egyszerű dolog lenne. Valószínűleg több tízmillió dollárba kerülne egy ilyen mutatvány, erre senki se fog pénzt áldozni.
Tehát előbb van a mérés fogalma, mint a fizikai mennyiség fogalma
Milyen szempontból van előbb, és ki állítja ezt?
A specrel arról szól, hogy mi van akkor, ha minden megfigyelő szerint ugyanaz a c szám a fény sebessége (magához képest). Ebből a feltevésből következik sok más törvényszerűség, erről szól a specrel.
Ez igaz. Kábé annyit is ér, mint a "ha Mari néninek pöcse vóna" kezdetű fejtegetések.
... események közti térbeli távolság mind a klasszikus fizikában, mind a specrelben relatív. Gondolkoztál már ezen?
Nem igazán, és nem is világos nekem, hogy miért mondod ezt. Megmagyaráznád?
De, meg tudom érteni. Azt viszont nem, hogy ha nincs időd megérteni, akkor miért nyilvánítasz róla véleményt. Amíg csak azt kell szajkózni, hogy "ez hülyeség", van időd, amikor érdemi kérdésre kellene válaszolni, akkor meg nincs.
Tudod, én meg szajkózom, hogy a plafon piros: de hiába mondjátok, hogy menjek oda és nézzem meg, hogy fehér, arra nincs időm. Erre nem válasz az, hogy "hát nem értitek, hogy nincs időm megnézni"? De, ezt mindenki érti. Csak akkor ne állítsak a plafon színéről dolgokat.
Ezen azt értem, hogy az egyik irányból nézve talán látszólag megfelel az eredmény az elméletnek.
Akkor mi az, hogy "az egyik irányból nézve talán látszólag"? Valahová akarok menni, és a GPS pontosan oda vezet. Nincs itt semmi "irányból nézve", meg "talán", meg "látszólag". Ténylegesen, valóságosan ott vagyok, és megtalálom, amit kerestem. És pontosan erre tervezték a GPS-t, semmi másra. Tehát abszolút pontosan megfelel arra, amire tervezték. És mivel a specrel felhasználásával tervezték, abszolút pontosan megfelel a specrelnek is.
Teljesen megfelel, hiszen pontosan azt állítja a specrel, amit a valóságban mérünk.
Nem egészen. Teljesen csak akkor felelne meg, ha az eredményekből a szimmetrikus effektusok is kijönnének
A logikád szerint a Newton-féle gravitációs törvénynek sem felel meg teljesen az alma leejtése a földre, azért, mert a Newton-féle gravitációs törvényből szimmetrikus mozgás is kijön? (t.i. azonos tömegek esetén). Ezt tényleg így gondolod, vagy a logikád kizárólag a specrelre alkalmazandó?
Mit jelent az, hogy "egy elmélet egészének igazolása"?
Ezt talán inkább azoktól kellene megkérdezned, akik szerint a GPS működése igazolja a specrelt...
Ilyet nem mondott senki. Nem igazolja, hanem megfelel neki. Semmilyen elméletet nem lehet igazolni. Nem csak a specrelt, hanem semmilyen más elméletet sem! Miért vársz el a specreltől olyat, amit semmilyen elmélet sem tud produkálni?
(Ha netán valaki mégis használná az "igazolja" szót, az csak annyit jelenthet, hogy "összhangban van vele", vagy "megfelel neki", vagy "nem mond ellent neki". ).
