Hogy lehet megkülönböztetni a botritiszt a virágperonoszpórától? Peronoszpóránál simán elszárad, botritisznél ugyanez fehér penésszel? Jól gondolom?
(Botritiszt még nem láttam, peronosz már volt párszor. Idén a biztonság kedvéért az első nyílás előtt megpermeteztem a veszélyeztetett kertemben, ott nem is jelentkezett, de az itthoni egyetlen jókora tőkét az alatta érő eper miatt nem, így elkapta. Mikor volt lehetőségem ránézni, észrevettem, és adtam egy Amistart az egyik felének /a maradék epret lehajigáltam, ne fájdítsa senki szívét/, így kb. a fele szőlőszem megmaradt, de a tőke másik fele alatt már ért a málna, ott nem mertem permetezni, így fölötte a legalább 20 fürtből 3 kis darab maradt, ami összesen kiad egy fürtöt. Szerencsére ez egy bivalyerős Téli muskotály, jelenleg olyan 35-40 db 2-4 m-es hajtással, és sok másodfürt van már, amiket be szokott érlelni. Tavaly volt harmad- és negyedtermés is, azokat már nem érlelte be.)
A trágyázást persze úgy képzeld el, hogy a szellősen kialakított sorok küzött árok készül 60-70 cm mélyen és kb ugyanilyen szélességben, majd ebbe jön a trágya java és a darált levélzet. A maradék a szokásos felásáskor kerül felhasználásra.
A talaj homokos, tehát az ásás "könnyed" a tápanyagra meg szükség van.
A lényeg persze a végtermék, a szőlő, amit a szánk és levélzet amit a szemünk legel.
Igen, a botritisz a szőlőn csak a virágot, majd később a termést fertőzi, nincs levélkártétele.
Egyébként vizsgálódásodra ez egyik növényvédős előrejelzés teljes választ ad:
"A meglehetősen hideg és csapadékos időjárás okozta elhúzódó virágzás nyomán több helyütt jelentős kötődési problémák mutatkoznak, kifejezetten ijesztő képet mutat egyes illatos szőlőfajták (pl. Ottonel muskotály) tőkéin a bogyótlanul csüngő fürtkocsányok látványa. Annak ellenére, hogy egyre gyakoribb a botritisz felbukkanása a fürtökön, az ilyen mértékű madárkásodást minden bizonnyal abiotikus tényezők idézték elő: tartósan alacsony hőmérsékleten (a napi átlagok május 24. és június 5. között alig haladták meg a 13 ºC-ot) a virágok nem képesek megfelelően termékenyülni és bogyóvá fejlődni."
Most nézem, hogy a dátumot elírtam, nem juni, juli 10. volt a jégverés dátuma, egy kicsit fejlettebb volt a szőlő, mint amit te fényképeztél.
Utánna gyakorlatilag a szüretig nem volt csapadék, a jégvert szemek beszáradtak, és az ép szemek pedig jól meghíztak.
Azt szoktam mondani, a természet gondoskodott a terméskorlátozásról, hiszen egy olyan aszályos éven mint a tavalyi, utólag belegondolva az a termésmennyiség, ami addig ígérkezett, bizosan ártalmára lett volna a tőkéknek.
Próbáltam utánnajárni a rossz kötődés lehetséges okainak, de nem túl nagy sikerrel.
Az egyik legismertebb ok a virágzáskori hűvös, esős időjárás.
A szőlőre vonatkozó növényvédelmi előrejelzések ugyanakkor a virágzáskori peronoszpóra és botritiszfertőzést említik.
Szerepel az okok között valamely tápelem hiánya, a túlterhelt tőke.
Az előrejelzések szerint a jelenlegi időjárásnál elsősorban a fürtzónában várják a fertőzések megjelenését ezért a permetezések gyakoriságára biztatanak. Azt azonban sehol nem olvastam, hogy lehetséges e a virágzó fürtök fertőződése úgy, hogy a növény egyéb részein, leginkább a leveleken, semmi jele.
Sziasztok! Az egy szem izabella tőkémen eddig a közepén sárga foltok jelentek meg. Most a levél széle kezdett el nagyon sárgulni. Az egyik az a klorózis hatása az tuti. A másik meg betegségé?! Amiben van egy erős gyanúm, az a klorózis, mivel mint megtudtam a tőke helyén régen (mikor épült a házunk) mészoltó gödör volt, úgyhogy mészben nincs hiány...
Amúgy a direkt termők mennyire ellenállóak a betegségekkel szemben?
Főként az izabella érdekelne, azon belül is a szőlő orbánc, lisztharmat és peronoszpóra.
Sajnos ezzel a "jó" idővel felütötte fejét a peronoszpóra a szőlőmben. Sajnos a napokban nem tudtam foglalkozni vele, így már a betegség leküzdése a cél.
Eclair-ral akarok rámenni. Mi a véleményetek arról? Esetleg mással kezeljem inkább? Ki mire esküszik? A rezet szerintem kihagyom, mert uborkára is kell, az meg javában virágzik, meg a kis dugványaimat se akarom leperzselni...
Ha esővel jön a jég általában nem okoz kárt. Akkor van gond ha szárazon jön a jég, ilyenkor összeveri a gyümölcsöt, ilyenkor kell gyorsan réztartalmú szerrel lepermetezni.
Ilyen alternatív megoldásra magam is kíváncsi lennék, hiszen a mostanság jellemző megváltozott időjárás mellett gyakori vendég egy-egy jégverés.
Nekem tavaly junius 10. -e táján volt hasonló "élményben" részem, de egy gyors permetezés és a későbbi szerencsés időjárás egy igazán elfogadható termést eredményezett.
Ideje lenne uj könyveket venni es a regi öregek mellett a mai szakembereket is meghallgatni. Vagy legalabb itt az interneten körülnezni, hogy vannak-e vegyszermentes lehetösegek.
Kérdezem a hozzáértőket : A tegnap esti jégverés sok fürtben kárt tett . Megrebedtek a szemek , mivel kellene permetezni hogy a fürt még egészséges szemeit ne támadja meg a betegség ??
Nem a certifikációs címke a fajtaazonosság biztosítéka, a címkét bármire rá lehet tenni.
Ha nem volt rajta, az feltehetőleg csak azért nem, mert ennek a címkének adóvonzata van, és a termelő valószínűleg egyáltalán nem vagy csak az oltványai egy része után fizet adót, a többire ezért filctollas címkét rak.
Hasonló a tapasztalatom az én szőlőmben is.Rengeteg a fürt de nagyon rossz a kötödés amit a június eleji esős időjárásnak tulajdonítok.Erős a hajtásnövekedés, rengeteg a zöldmunka.
