A Vallus, úgy ahogy írtad, valóban a Valentin+ becézésének tűnik: minden mást visszaszívok, bár okvetlenkedésem segítő szándék volt, de így legalább hamarabb meglett a megoldás. ( uis még tartozunk egy-két névvel pásztóinak...)
Igazad van! Abba a hibába estem ami mint a neten láttam, nem ritka: kissé összekevertem az ánglius és az ángélus szavakat. De ahogy te írtad az ánglius jelenti az angolokat.
Az Ángélus létezik mint családnév, de nem túl elterjedt, valószínűleg a német Engel, vagy a magyar Angyal név humanizált alakja lehet(?).
A Bavarius elgépelés volt, tudom hogy van Bavaria és Batavia, csak épp benne voltam a tanulásban és nem arra figyeltem mit írok :)
Az akadémiai szótárt pedig ha kinyitod az "angol" címszónál, akkor meglátod, miért irtam azt amit. Tudom, hogy a Britannicus név a kelta brittek nevéből ered. De ahogy te magad írtad később: Batavia is Hollandia, pedig az is a kelta batávok nevéből ered. Egész egyszerűen a terület ókori latin neve ráragadt a későbbi ország lakosaira is.
Kis Ádám észrevételén túl is látok problémákat Nibelung hozzászólásában. Most csak úgy fejből egy-két dolgot. Az angolokat latinul nem Britannicusoknak, hanem Anglusoknak esetleg Anglicusoknak mondják, talán a koraközépkor óta. A Britannicus egyébként az Angl(ic)usnál régebbi eredetű, ókori név, abból az időből (a római korból), amikor még nem annyira voltak angolok Britanniában. A Bavarius (vagy inkább Bavarus, Bavaricus, Baiuvarus, Baiuvaricus) pedig mintha a bajorokat jelentené, Bavaria = Bajorország lakóit, a Hollandia területén élt nép neve pedig, ha jól tudom, Batavus(ok), vö. Batavia, Lugdunum Batavorum (= Leiden) stb.
Szerintem a angol -> ángélus, holland -> hollandus stb változatok latin eredetet mutatnak. Mármint latin befolyást. Latinul a fenti két szó Britannicus és Bavarius. Valószínűleg vagy a nép- és idegennyelvi angol és holland szavakhoz kapcsolták az "us" végződést (kissé következetlenül), vagy ténylegesen léteztek is ezek az alakok. Ami a burkus-t illeti, annak jelentése "porosz" és eredete Brandenburg tartományhoz vezet: "Brandenburgus" amit a népnyelv burkus-sá formált itthon.
De ha megnézzük a fenti példákat, az "us" végződés csak a szó után került és nem pedig abból egy részt lecsípve, a vallonból nem csíphette volna le az "n"-t, inkább vallonus lenne az alak.
A Crişan - Krizsán jó ötlet, létezik a név román nyelvterületen! Bár lehet hogy csak a szláv forma románosított alakja, de pásztóinak akkor ezt az eshetőséget se szabad elvetnie, hogy román területről valósi név.
A Vallus név létezik Csehországban is, ahol (ellenben Szlovákiával) nem lehet sok magyar befolyást feltételezni a nevek tekintetében (ezzel kizárható, hogy közvetlenül Vállus település nevéből jönne). Ezeken a nyelvterületeken mind a Vallu, mind a Valu név létezik. Véleményem szerint legvalószínűbb eredete, hogy a Valentinus név becézése.
Lásd: Benu/Beňu név eredete: Benedictus
Így a név lehet magyar és szláv is, de jelentése ugyanaz.
A Nyeste létezik mint keresztnév (női) és annak az eredete tényleg a nyest szó, de a női nevek ritkán lesznek családnevek. Az elképzelhető, hogy tényleg a nyest szóból jönne a név, de nem tudom, hogy lenne-e ilyen "-e" képzőre bármi más példa is, inkább csak "-es"-re van (Ludas, Disznós, Kecskés, stb)
LvT véleményére lennék nagyon kíváncsi ezzel a névvel kapcsolatban (is)
VALLUS: 1.) "Vallus, magyar falu, Zala vmegyében, ut. p. Szalabértõl délre 2 mfd., 314 kath. lak. Birja gr. Festetics Tasziló."- írja Fényes 1851-ben. A település mai neve: Vállus, honlapja is van:. Az a~á változást nem tudom, hogy történt, de ha szabályos, akkor lehet, hogy ezen falu régebbi nevéből származó lakosnévről van szó. Szerintem.
2.) eszembejutott még, az amúgy teljességgel megalapozatlan vallon~vallus analógia is az angol-anglus, holland-hollandus, porosz-burkus jelentéspárok nyomán, de ez csak hasraütés szerűen.
NYESTE: nem lehet, hogy az azonos nevű ragadozó valamilyen 'ragozott' v. népies formája?
A Krizsánhoz: románul a criş a Körös folyó neve, az -an; -ean helynévképző, így elvileg a K. lehet egy magyar v. szlovák környezetben s<zs áthallással Crişan =Krizsán = Körösi is. Szerintem.
Próbáltam utánanézni a Strifler névnek, de valahogy nem találtam :/ A leghasonlóbb név a Stiefeler ami csizmadiát jelentene, de nem hiszem hogy egy "r" csak úgy belekerülhetett a névbe, úgyhogy még dolgozom rajta.
Lipták - már szerepelt nem is olyan régen. jelentése: "Liptóba valósi"
Zeke - szerintem maga a magyar "zeke" szó, talán egy szabó kaphatta a nevet
Vallus - passz, de szerintem valami becézés az "us" alapján
Vidó - a Vid személynév becézése lehet
Krizsanyik - mint a Krizsán, csak a "ik" képzővel kiegészülve, szlovák
Krizsán - vagy szláv és akkor a Kristóf név becézése, vagy egy "kri" - "kereszt" szóból képzett helységnévből eredő név. Vagy magyar és akkor Krisztián egy alakja
Dézsi - a most már Romániához tartozó Dés város nevéből
Pellei - passz... talán egy már elpusztult településből?
Balla - Barnabás név becézése
Zelei - magamtól három helységnevet tudok: Tápiószele és Felső- és Alsózelle (ezek már Galgóc közelében Szlovákiában). ezeken kívül is lehetett még település "zelle"/"szele" végződéssel, ezekből eredhet
Nyeste - ehhez végső soron LvT kell majd, de én egyelőre azt mondom hogy szláv és a jelentését úgy lehet magyarázni, hogy régen adtak olyan nevet a gyereknek mint pl "nemvaló" hogy a gonoszt becsapják és az ne tudja elvinni a gyereket mert nem tudja hogy létezik. ez lehet ez a nyeste is talán (ld: "nyista" szavunk)
Bán - vagy a magyar Bán személynévből vagy a "bán" tisztségnevünkből ered
Szopko - a hosszú "ó" csak magyarosodás, szerintem a jelentését ahhoz lehet kötni, hogy lengyel területen létezik a "sopkać" ige aminek jelentése: "erősen lélegzik, szuszog". gondolom létezik ez szlovák területen is, abból eredhet + "ko" személynévképző
Winkelbauer - "Winkel" - "sarok", "Bauer" - "paraszt". valószínűleg egy olyan ember kapta akinek a falu szélén volt telke
Hampl - a germán Haginbert név (elzárt hely + fényes) Hampo becézésének egy alakja
Platthy - ha az ősöd nemes, utána kéne nézni hogy honnan veszik a nevüket. van Horvátországban egy Plat nevű település, esetleg onnan, ugyanis a "pl" szókezdés nem magyar eredetre utal
Kreith - egyelőre nem tudom, de keresem még
Kaszap - a mészáros szavunknak volt egy (török eredetű) szinonímája: "kaszab", tehát a jelentése: "mészáros"
Kedves Tova Szilárd!
Nem a konkrét írásodra megy e válasz, csak nem tudlak máshogy elérni a privát cím hiányában.
A 2838-at olvasd el légyszi, ha erre jársz, neked írtam korábban, de nem reagáltál, vagy csak én maradtam le róla...
üdv
pásztói (egy Kriston)
Kedves járatosak a nevek világában!
Néhány új (remélem még nem volt, főleg nem tőlem:-) ) név kapcsán érdeklődnék:
Lipták, Zeke, Vallus, Vidó, Krizsanyik, Krizsán, Dézsi, Pellei, Balla, Zelei, Nyeste, Bán, Szopko (vagy Szopkó), Winkelbauer, Hampl, Platthy, Kreith, Kaszap, Sztanek.
köszi előre is, még nincs vége a sornak, de ez nem fenyegtés volt csak igéret....
Hűű, sok elnézést, kicsit nagyon álmos voltam amikor írtam :) És vagyok most is :/ Ha minden jól megy, holnap meg tudom mondani a Strifler név eredetét.
Kedves Balazs,
Par hete irtam a MOL nak kellemes meglepetes volt mikor valaszt kaptam toluk az Allo nevvel kapcsolatban ime az idezet.
"Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIVXVII. század (Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993.) c. munkája szerint az Alló és Álló családnév főleg Pozsony megyében fordult elő, jelentése: (őr)álló, (ajtón)álló."
Udv.
MJK
Egy kis reklám, de csakis a kerdes alaposabb korbejarasa vegett... :)
Az U Zlata Hvezda a Ve Smeckach ulicában fekszik, mely a Vencel tér felső hatodát és a Zitna ulicát köti össze. Kozelből van világos (Lezak) és barna (Tmavy), egyaránt 17.50 CZK-ért. Mérnek világos és barna Gambrinust is 19.90-ért. A kaja nem nagy szám, de ehető. Ami viszont a lényeg: nem elég, hogy jó a sör, de ráadásul egy hatalmas mellű szőke pincérlány rohangál velük fel-alá. A jelenség mindenképpen megér egy látogatást. Van egy valamivel kisebb mellű barna is, aki csak az előbbi árnyékában nem tűnik fel, más helyeken valószínűleg önmagában is több százaléknyi fogyasztás-emelkedést eredményezne. A hely jellemzője még az előbbieken túl, hogy délután 4 és 5 óra között nagy számban tartózkodnak itt 18 év körüli helybéli lányok. A kocsma egyébként nagy, egy hatalmas terem kivetítőkkel sportesemények figyelemmel kísérésére szolgál.
Lehet hogy több szó is lenne csehországban a sör világosbarnaságára? Nem példanélküli ha az inuitok hóelnevezeseire gondolunk...
A 3026-beli példád is mutatja, hogy ezek elsősorban lebecsülést fejeznek ki. Az igaz, hogy nem vagyok nagy véleménnyel róla, de én is a "Tecsó"-ba megyek. A "teszkógazdaságos" meg mint fogalom, önmagában lebecsülő, és szerintem teljesen csereszabatos benne az üzletláncra vonatkozó rész.
Olvasni azért tud, tehát leolvashatná azt, hogy Lidl. Bocsánat, nem szerettem volna sértegetni az anyósodat (bár van, akinél ez jópont :D ), arra gondoltam, hogy esetleg semleges megnevezésként hallotta, és nem foglalkozott a hivatalos névvel.
olott a felsoroltad Tesco esetén rengeteg van, a Lidl esetén pedig még az eredeti sem alig hallik. Az ilyen kizárólagosság azt sugallja, hogy valamiféle önkéntelen nyelvi folyamat van a háttérben. A mozi esetén az, hogy ez a szótározott alak és az elsődlegesen használt és nem a művelt értelmiség! -- körében, mi a /lidi/ becézetlen alakja? ... nem találtam olyan -li-vel magyarosodott szót, amely megtartotta volna itt az eredeti hanghosszát Ez a négy érv jogos. Elfogadom tehát, hogy a liedl > lidi átalakulás a magyarban önkéntelenül (tehát nem tudatos becézésként) is végbemehetett. A rumci felvetette is Lidi tulajdonnév erre elég jó egyedi motivációt ad.
A cajgli szó cajgla formájából való egyrészt a cajga, ami szintén az l kiesését mutatja. Ez viszont ismét gyanús nekem. A "cajgla" formára azért kiváncsi volnék. Itt megint azt tudom mondani, hogy az -a egy szokásos bizalmas becézőelem (ld. még Laca, dzsoja). Nem lehet, hogy a játékos használat egyszerűen lecserélte a végződést? Szintén van canga, de nincs cangla. Lehet, hogy valaki mondta már egyszer úgy, de minden ilyen -a végződést nem tudsz "folytonos" átalakulással magyarázni, pl. ha valakit Tomiseknek hívnak, és Tomának becéznek,arra csak a végződés egyszeri lecserélése lehet magyarázat. Szvsz.
Ahogy mondtad, hogy szerinted a Hoba személynévből eredhet a Hobka, próbáltam keresgélni. Ezen az oldalon említi németként a "hoba, huoba" szót, de nem értem mert csehül van, mit ír róla?
Eszembe jutott Hobbes neve. Az ahogy megnéztem a Robert egyik alakjából jön + s. Nem képzelhető el hogy a Hoba is a Robert név valami becézett alakja? Végül is így stimmelne a szerinted valószínűsíthető germán alapszó is :)
A Zavadát már egyszer feltették kérdésként, akkor LvT ugyanazt a választ mondta mint most én. Én szláv nevekhez nem értek igazán, de ha ő azt mondja rá, akkor hidd el :)
Lestyán persze lehet a magyar növény is. A szlovák eredetet se lehet elvetni Békéscsaba miatt szerintem.
Czompos nekem nagyon nem tűnik románnak, vagy ha az is akkor sokat torzult volna. Leírva "ţompoş" lenne, arra rákeresve nincs találat a google-ban. Ellenben eszembe jutott egy jelentés: "compó" mint hal. Mint pl Harcsás.
Strifler persze német, mégpedig délnémet és eredetileg Striffler volt, viszont a jelentését még nem találtam meg, igyekszem mert szeretem a német neveket szóval engem is izgat :)
A két új név pedig cseh-szlovák, de jelentés ismét LvT-re marad valószínűleg
