Úgy vélem legalább annyi érvet fel lehetne sorolni az iránt, hogy a Pálmai családnévnek Olaf Palme volt svéd miniszterelnök nevéhez van köze, mint a szlavón Palma keresztnevűek mellett. Az világos, hogy volt német Balme ~ Palme személynév, amelynek horvát területen is akadt személynévi folytatója. De ez még nem magyarázza a Pálmai családnevet.
A szlavón Palma helynév is olyan genuin magyar helynevek társaságában szerepel, mint Zsalmorecs, Mihorality, Brecoche, Obro, Drinye, Petusovesy, Naboria; nincs is magyar Zsalmorecsi, Mihoralityi~Mihoralicsi, Brecochei stb. családnév. Ezek -- ha volt egyáltalán innen áttelepülés belmagyar területekre --, akkor "kisebb felbontású" nevet kaptak, azaz a Tóthok, Pozsgaik sorát gyarapítják.
Summa summárum,, igen kevéssé valószínű, hogy természetes úton ilyen magyar név keletkezzék. Viszolt sokal választották a XIX. sz.-i névmagyarasodáskor, mondjuk német Palmerek...
Látom még érdekel a téma. Az említett forrás a www.arcanum.hu/mol , ahol a Palma szóra 21. sz. alatt jön egy szerb neveket tartalmazó forrás. Hátha tudod használni. :)
Ha a használtad forrás keresőjébe nem Pálmát, hanam Palmat ütsz, akkor olyan információk jönnek fel, amik tovább szélesítik a lehetőségeket.
Egyrészt a 22. szám alatt 1783-ban létezik Palma nevű település Pozsega vármegyében (nem tudom erre utaltál-e, amelyik elpusztult?, nos ha igen lehet újranépesítették, ill. a 21. szám alatt hozott forrás szerint létezik ilyen férfi keresztnév (még a fényképét is hozza a kéziratos forrásnak, beazonosítható).
Úgy gondolom nagyobb bizonyosságot az adna, ha meg próbálnád az anyakönyvek alapján a írott(használt) formáit a névnek felderíteni. Nem tartok kizártnak egy csonkolást sem.
Utánanéztem a Pálmafalu helységnévnek. Első említése csak 1888-ból való. A legkorábbi adatai az alábbiak: 1268. villa Baldmar 1298. Villa Palmarum 1328. Palmesdorf
Ebből két dolog szűrhető le:
1. Már a XIII. sz.-ban felmerült a német névre *latin* népetimológia: Villa Palmarum 'tkp. a tenyerek falva'.
2. A latin népetimológia dacára a pálma névelem a magyraban csak a XIX. sz.-ban jelent meg. (N.B. A palma latinul 'tenyér' jelentésű -- a növény a tenyeres levélzetéről kapta a nevét --, tehát a mi égövünkön is megszokott; a magyar pálma azonban csak az itt nem honos egzotikus növényt jelenti).
A két megfigyelést alkalmazhatjuk az általad hozott idézetre. Annak eredetije latin, abban valóban volt egy *latin* Palma földrajzi név. Ez azonban vlsz. csk latinos népetimológia, és a kései magyar fordításban is csak azért szerepel, mert ennek a területnek nincs magyar neve (vagy nem volt azonosítható). Ez tehát egy fordítási műtermék. Erre az alapra nem lehet a Pálmai név etimológiáját alapozni.
N.B. Azt is megfigyelheted, hogy az idézted Palma nem település, hanem egy nagyobb terület neve, hiszen minimum három falu van benne.
Azt is megfigyelheted, hogy az alábbi horvát- és szlavonországi nemesi családokat felsoroló oldalon szerepel mind Gara, mind Nevna, de Palma nem. Ez megint amellett bizonyít, hogy ez a név nem volt ténylegesen használt, csak latinos tudákos konstruum.
Gellányi ügyben némileg visszavonulót fújok. Kiss Lajos nyomán rátaláltam a Ghillány vezetéknévre, itt ugyan nem tudni, hogy az -y magánhangzó-e, de hosszú ll van a név közepén., ill. van Gelénes helységnév is egy l-lel. Tehát végülis megengedhetőnek látom a magyar eredetet, alkalmasint, "felesleges", inetimologikus, adaptív -i-vel a végén.
Ennek ellenére még mindig zavar a vegyes hangrendűség, különösen az e-t tartalmazó változat kapcsán. Ezért még mindig arra gyanakszom, hogy volt a magyar nyelvterület szegényén egy nem magyar Gilian ~ Gelian nevű település (amely mára talám már eltűnt, vagy nevet változtatott), amelyről eredhetne a név magyra képzéssel.
A Ghillány névalak archaikussága felveti azt, hogy esetleg nemesi családról van szó (persze nem feltétlenül). Ebben az esetben talán részletek lennének találhatók valamely nemesi családokkal foglalkozó műben (Nagy Iván, Kempelen), vagy esetleg a Kázmérban. De ezek nekem nincsenek meg...
> A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
A teória lehetséges, azonban ellene szólnak az alábbiak:
1. A Gellén névlakban létrejött hangrendi kiegyenlítődés dacára a Gelányi vegyes hangrendű. Ez arra mutat, hogy ez utóbbi későbbi keletkezésű.
2. A Gelányi névben rövid hangzóközi l van, holott a magyar nyelvi tendencia éppen az, hogy a hangzóközi l megnyúlik (vö. /szallag/).
3. Nincs kimutatható Gelány vezetéknév, így az -i nem lehet birtokos képző, így az alapnév nem lehet közvetlenül személynév. Lehet azonban helységnév, csak meg kellene találni azt a helységet (melynek nevénél továbbra is számolni kell az 1. és 2. pont jelentette problémákkal).
4. A szlávban a -sky nem apanévképző, így szláv alapról is csak településnévre gondolhatunk. A szláv ugyanakkor helynevek sem lesznek képzőtlen személynévből, ezért problémás a Gelansky, Gelan-ját személynévnek gondolni. A személynév talán csak a Gel (+ -aně '-ék'): ennek pedig igen sok etimológiája lehet.
Utánanéztem annak a Pálma/Palma településnek amiről írtam és a következőket találtam:
Kelt: 1442-03-02 KeltHely: Newna Névna Valkó m
Kiadó: IMRE F BENEDEK PALMAI NEMES
Régi jelzet: Q 311 / 1522 38 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Függõ Nyelv: Latin Irattípus: zálogosító Link with Hit in itnévmutató — tárgymutató
Regeszta: Imre fia: Benedek, Palma-i nemes a Palmaban lévõ három faluját: Alsó- és Felsõ-Bi..tchat és Batrochot azok minden tartozékával 50 aranyforintért elzálogosította Thapsa "dictus" Pálnak, azelõtt Gara-i bírónak, most Newna-i lakónak, de csak egy évi idõtartamra, t.i.szept.21.-ig, amikor Benedek köteles az 50 arany forintot letenni; ha nem tenné, a kétszeresét köteles megadni. Erre Benedek Palma-i Tamás hozzájárulásával önként vállalkozott. Függõ pecsétje hiányzik, csak a kóc van meg.
Nem lehet ezt tisztán magyar vonalon is magyarázni? A Gelányi~Gilányi visszavezethető a régi magyar Gelyanus~Kelianus (< középkori latin Kelianus~Chiilianus 'Kilián'< kelta ?'egyházi ember') személynévre vagy direkt -i képzővel vagy (ahogy te is írod) egy mára kihalt településnévi áttétellel. A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
Nem lehet, hogy az általad idézet szláv nevek is erre a középkori latin személynévre megy vissza, de a magyar és a szláv (sőt a német, vö. Kilian) nevek önállóan fejlődtek ki, esetleg gyenge kölcsönhatással?
Gelányi: Bízvást összetartozik a telefonkönyvben több mint kétszer gyakoribb Gilányi (77 : 176) névvel.
A név egyértelműen lakosnévnek tűnik, egy *Gelány ~ *Gilány nevű település neve után. Mivel a településnév szlávosnak tűnik, megnéztem a név szláv változatait is: Gelansky, Gelanski ~ Gilansky, Gilanski. És voltak találatok: többet közt 1699-ből is. Ez utóbbi a németországi Gnaschwitzban (Bautzentől DNy-ra) született, amely felsőszorb terület. Más adat is van szorb viselőre.
Tehát vlsz. egy egy szorb (németorszégi szláv) név, amelynek a birtokosai Magyarországra települtek át, és idővel a nevük képzőcserével magyarosodott. (A névadó település is szorb területen lehetett, amelynek a neve mára felcserélődött a német megfelelőjével.)
A nevezett Pálmafalva tudatos névmagyarítás eredménye: a XX. sz.-i eleji hivatalos településnévrendezés keretében meglehetősen sok, korábban nem létező magyar településnevet alkottak.
De ha még fel is tételeznénk, hogy ez a név visszamegy a családnévadás korába, akkor is *Pálmafalvi alakot várnók. Ugyanez lenne, ha valaki "természetes módon" magyarítana mondjuk Palmdörferről.
Az említetted délvidéki településnek is utána kellene nézni, mivel igen valószínű, hogy az sem magyar név volt.
P.S. A német Palmdorf helynév Palm előtagjának nincs köze a pálma növényhez. Ez a régi német Balme személynév bajor-osztrák változata. A Balme eredete pedig kettős: (1) lakosnév egy ilyen nevű településről, amelynek neve a középfelnémet balme 'szikla(barlang)' szóból ered; (2) a német Baldemar 'merész + híres' személynév összevonásos rövidülése.
Ha feltesszük, hogy a fenti névből magyar személynév lett, akkor a várt alak Palmi ~ Balmi lenne: egy második a jelenléte megindokolhatatlan.
Viszont a felvett Pálmai név a maga 20 előfordulásával meglehetősen "előkelő" helyen álla felvett nevek népszerűségi listáján. És ha feltesszük, hogy ezt megelőzőleg is volt Pálmai családnév -- amit én nem tartok valószínűnek --, akkor is a "régiek" elvesznének az "újak" közt. Emiatt azt, hogy valaki a "régiek" közé tartozna, azt csak erre vonatkozó részletes genealógiai bizonyítékok birtokában lehet feltenni.
Csak most volt időm visszaolvasni a topikot. Válasz a Bán névre. Elég sokan választották ezt a nevet, amikor magyarosítottak, tehát arrafelé is érdemes keresgetni.
Egyéb írott alakjai: Baán, Baan, Báan
Előfordulása elég széleskörű. Találkoztam már ezzel a névvel aá-val és á-val a Felvidéken, Zalában, Somogyban...
Egyébként a Pálma mint településnév ma már télleg nem létezik de volt ilyen a Délvidéken, de a török idők után elpusztult. Valamint Pálmafalva (Harichovce) ma is létező település a Felvidéken, a német Palmdorf alakból.
Lukovics: Szláv név, legvalószínűbben nyugati délszláv, vö. szerb-horvát Luković, szlovén Lukovič. Ez a Luka személynévhez -ović képzővel képzett apanév. A Luka név a bibliai eredetű magyar Lukács személynév szláv megfelelője (< latin Lucas ’Lucania tartományból való’).
Pálmai: Tekintve, hogy a Pálma történetileg sem településnévként, sem személynévként nem igazolható, így igen valószínű, hogy tudatos névmagyarosításról van szó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800–1893” adatbázisa szerint a kérdéses időszakban 20-an választották ezt a családnevet. Vö.<http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>
Pichler: Német név, melyhez két etimológiát adnak meg: 1. A n. picheln ’iszik (egyet)’ igéhez képzett cselekvőnév, tehát ’ivós, iszákos’ jelentéseű 2. A Bichler név felnémet (bajor-osztrák) változata is lehet, ez pedig lakosnév egy ófelnémet bühel/pühel ’halom, kiemelkedés’ tagot tartalmazó helynévből.
Roszkopf: a német Roßkopf családnév magyaros lejegyzése. Ennek szó szerinti jelentése ’lófej’, és három etimológiáját említik meg: 1. Lakosnév egy ugyanilyen nevű hegynévről (amely a hasonlóság alapján kapta a nevét). 2. Lakosnév egy ilyen nevű tanyáról vagy házról (tanyák, kiemelkedő jelentőségű házak gyakran kaptak a németségben állatokról nevet; mint mifelénk a fogadók, csárdák, kocsmák). 3. Ragadványnév, mivel az illető feje a lóéra emlékeztetett (nagy volt, hosszúkás stb.)
Kedves LvT! Köszönöm az eddigi információkat, és kíváncsian várom, hogy találsz-e még. Az általad vázolt lehetőségek közül talán a törökös változatot alátámasztani látszik, hogy édesapám is, és az őseim közül is többen sötétebb bőrszínnel, csaknem fekete hajjal és keleties arcvonásokkal rendelkeznek. A család nőági vonalai pedig jobbára helyiek, vagy nyugatabbról származók (Tabi, Wagner, stb...) voltak. Elképzelhető persze, hogy az említett vonásokat egy eddig nem ismert ős hozta be, és a nevünk mégis szláv eredetű, nem tudom. Köszönöm ismét, és minden jót kívánok: MustyákD
Ad Hudy: Ezen még gondolkodnom kell, talán a hód állatnév áll mögötte, és a családnév egy ilyen névtagot rajtő településnévhez képzett lakosnév, vagy egy ilyen személynévhez képzett apanév.
Ad Mustyák: Egyelőre az alábbira jutottam, annak függvényében, hogy a ty „eredeti”-e (avagy a magyarban lágyult t-ből), ill. ugyanez az esetleges u ~ o váltakozás esetén:
I. Eredeti t:
a) Eredeti u: A (törökös helyesírással írt) Muştak, (az arab angolos lejegyzésével) Mushtak arab név, amelyet más muzulmánok (pl. bosnyákok, törökök) is használnak. Etimológiát még nem találtam rá. Magyar vezetéknévként talán a török korhoz köthető.
b) Eredeti o: 59 Moštak vezetéknevű egyént ismer a horvát telefonkönyv. Etimológialag ez talán az I.a vagy a II. alakváltozata. (Magyar környezetbe korán átkerülve talán felvehetett Mustyák formát.)
II. Eredeti ty: A szláv most ’híd’ szóból lágy -ák (-ak, -iak) személynévképzővel keletkezhet *Mošťák (*Mošťak, *Moštiak) név, amely egy Most nevű helyen lakót jelöl, legyen az bár egy ilyen nevű település, vagy egy falurész (a falut átszelő patakon átvezető híd környékén). Ezt a megoldást gyengíti, hogy ilyen, lágy ty-s alakok nem fordulnak elő, csak kemény t-sek. ha valami eseti keményedést tételezünk fel (elsősorban a délszláv területen), akkor ennek folytatói lehet talán az I.b) név.
E-mailen kaptam a tippet, hogy kérdezzelek téged a nevemmel kapcsolatban. Vezetéknevem Mustyák, melyből nem igazán lehet sokat találni ebben az országban. Tudomásom szerint jelenleg öt ember van, akit így hívnak, valamint három Mustyákné.
Próbáltam a neten keresztül némi információhoz jutni, azonban ez is véges eredményt hozott, és többnyire az említett családtagokat találtam.
Ha elhagyom az ékezetet és úgy keresgélek, már jóval szélesebb a kör, persze nem tudom, ez mennyire tehető meg a magyar neveknél, azaz nem változik-e teljesen a jelentés, ilyesmi...
A családfakutatással ugyanaz a gondom, mint sokaknak, hogy rengeteg időt vesz el, és abból általában nekem sincsen sok.
