"Az oldalaimon a kamulátogatokat produkáló és a perc/látogató átlagot lerontani igyekvő modern fizikusék akciói miatt "bedrótoztam" az oldalaimat és szigorú szabályokat vezettem be. Emiatt, ha most nincsen szabad 40 perced, akkor ne klikkelj rá egyik gombra se, mert ha az első belépésedkor nem töltöttél el 40 percet az oldalon, akkor automaikusan mindkét oldalamról kitiltásra kerülsz! A 40 perc egyenként vonatkozik mindkét oldalra. Az oldalakon találsz egy digiórát, melyről tudni fogod az eltöltött idődet. Ha a böngésződ blokkolja az aktív tartalmat, akkor a digióra nem működik és az eltöltött időd nem regisztrálódik, ami megint csak a kitiltáshoz vezet. Ügyelj arra, hogyha többször belépsz az oldalakra, akkor az eltöltött időd és belépéseidnek az átlaga soha ne csökkenjen 20 perc/belépés alá! Ha letöltöd az oldal Word dokumentum vagy ZIP változatát, akkor is töltsd ki a 40 percedet, mert nem fogsz tudni többet belépni! Az antieinstein oldalra az atomfizika oldal elolvasása nélkül nem tudsz belépni. Az ablakot soha ne rakd le tálcára, illetve egy percre se hagyd magára, mert random időnként megkérdezi, hogy valóban ott vagy-e még. Ilyenkor a honlap háttérszíne pirosra vált. Ekkor 2 perc cselekvési időd van. A teendőket a honlapokon találod több azonos üzenő mezőben. Ha az atomfizika oldalon megnyitod a függeléket, akkor az ablakot ne állítsd teljes méretűre, mert nem fogod látni, hogy az atomfizika oldal háttérszíne pirosra váltott-e! Azt, hogy kitiltott-e az oldal, abból tudod meg, hogy visszaállt-e az eredeti háttérszín vagy az feketére váltott. Az oldalakra az "Atomfizika" és az "Antieinstein" gombokra klikkelve tudsz belépni. Ha már jártál az atomfizika oldalon, akkor minden esetben, ha belépsz ide a főoldalra, akkor a főoldal alján egy táblázatban megjelennek az adataid, melyekből tudni fogod a miheztartást. Ha balfék voltál és valamelyik oldal kitiltott, akkor elegendő egyetlen egyszer ráklikkelned a "Kérvény" feliratú gombra. Amennyiben kitiltott valamelyik oldal, akkor a negyedik belépési kísérlet után innét, a főoldalról is kitiltásra kerülsz, vagyis amíg a táblázatban a státuszod a "kitiltva", addig ne is próbálkozz a belépéssel. Ha nem rosszalkodtál az oldalamon, akkor lenullázom az adataidat és újra beléphetsz. Ha visszaengedtelek az oldalakra, akkor újra a fenti szabályok vonatkoznak rád. Remélem, nem szegtem ezzel a kedvedet. Ha a gimiben legalább 4-es voltál fizikából és matekból, akkor simán elboldogulsz majd az oldalakon, mert amit ott találsz, az A VALÓDI FIZIKATUDOMÁNY EGYSZEREGYE."
A mai nap találós kérdése: Kik vannak többen? Akik tanulták és értik a relativitáselméletet, vagy akik nem tanulták és nem értik, de meg akarják cáfolni? Szerintem nem könnyű a válasz, ui. az első csoportba tartozik becslésem szerint közel egymillió fizikus és matematikus, és a vadbarmok többsége nem a relativitáselmélettel van elfoglalva.
Ezt ne is emlegesd. Siralmas. Szinte nincs olyan bekezdés, amiben ne lenne súlyos logikai vagy fizikai hiba... Remélem soha nem nyomtatták ki 1-nél több példányban - kár lett volna a papírért...
"hogy van valami, aminek 300-szor nagyobb a sebessége, mint a fényé"
Ez még mindig a hullámos kísérlet? Azt hittem azon már túl vagyunk. Amennyire én emlékszem, ott az a probléma, hogy a hullámcsúcsok megjelenése között eltelt időt nézik, de közben a hullám alakja megváltozik, a kilépéskor nem szinusz hullám lép ki, ami belépett. Ha jól emlékszem, akkor az impulzusok a vártnak megfelelően fény alatti sebességgel haladtak, csak a hullám alakjának megváltozása idézte elő a hullámcsúcsok sebességének fénynél nagyobb voltát...
Ajánlok neked egy higgadt, logikai levezetésekkel operáló filozófiai könyvet: Murguly György: Az idő nem múlik. Ez válaszol neked az összes feltett példabeszéd-értékű kérdésedre.
Ahogy Härtlein Károly (BME Fizikai Intézet) megjegyezte, a kiadó így reklámozza a könyvet:
"Albert Einstein az ész és az értelem szimbólumává vált az egész világon. Ez a gondosan ápolt imázs egyben a zsidó szellemiség felsőbbrendűségének és csalhatatlanságának kimondatlan etalonjaként is szolgál. Murguly György tudományos műve alapjaiban semmisíti meg ezt az etalont, a világhírű E = mc2-tel együtt." Még egy adalék, a kiadó amely megjelentette a könyvet a kétezres évek elején, az ÚJ KÉKSZALAG KÖNYVKIADÓ ezen a könyvön kívül még négy könyvet adott ki: Henry Ford: A nemzetközi zsidó (egy vékonyabb és egy vastagabb változatban); Cion bölcseinek jegyzőkönyvei; A hatmilliós zsidó mítosz nyomában.
Valld be, hogy te is antiszemita vagy, és akkor helyére kerül minden.
"Légy szíves mondd el, kiket tartasz relativistáknak, és miért."
Vannak a Relativisták, a Marxisták, a Buthisták, a Materialisták stb. Ezek mind hit alapú ideológiai közösségek, ahol mindegyik hit- szövedék a semmiben lebeg, hiányoznak az alapjai, ezért a tudás gyarapodásával bármelyikről bármikor bebizonyosodhat téves volta. Legjobb nem elkötelezettnek lenni, illetve nyitottnak lenni. Te nyitott vagy? Nem voltál figyelmes, amikor arra a következtetésre jutottál, hogy Én a H-K kísérlet kapcsán bármit is állítottam az időről. Csak arra utaltam, hogy eltúlzott következtetés az atomóra sietéséből mindjárt az időfogalmat torzítani. Azt hangsúlyoztam, hogy az atomóra sietésekor nem az idő változik, hanem a megváltozott fizikai környezetbe került cézium atomok kisugárzott frekvenciája. Azt hittem, hogy ezt az állítást nem lehet egykönnyen félreérteni. De lám, Neked sikerült! A Fórumból sok friss információ nyerhető, de az alapokat a szakkönyvekből kell megszerezni. Ajánlok neked egy higgadt, logikai levezetésekkel operáló filozófiai könyvet: Murguly György: Az idő nem múlik. Ez válaszol neked az összes feltett példabeszéd-értékű kérdésedre.
" . . A kérdés az, hogy ennek a kifejezésnek mi a legnagyobb értéke a [0,pi/2]-beli s szögekre. . . Amíg nem tudsz így fogalmazni, addig kérlek ne próbáld megcáfolni a relativitáselméletet.
" Amíg egy ilyen egyszerű feladatot is csak agyonbonyolítva tudsz megoldani, addig nincs esélyed a trükkösen bonyolult relativitást kibogozni. Önámítás azt gondolnod, hogy érted. Eddington azt mondta, hogy a világon ketten értik a relativitást: Ő és Einstein. Te lennél a harmadik?
"Nehezebb beugró feladat. Nevezzünk egy pozitív egész számot szépnek, ha 1-et hozzáadva egy egész számnak egy 1-nél nagyobb kitevőjű hatványát kapjuk. Kérdés: mennyi a szép számok reciprokainak összege, át az S = 1/3 + 1/7 + 1/8 + 1/15 + 1/24 + 1/26 + 1/31 + 1/35 + 1/48 + 1/63 + ... összeg. Megsúgom, hogy az eredmény két egész szám hányadosa."
Egy könnyebb beugró kérdés: Einstein érezte, hogy a Merkúr perihélium-vándorlása magyarázható az ált rel-el, de nem bírta kiszámolni. Ki volt az a neves, fiatal német fizikus, aki kihozta a várt eredményt? Segítségül megsúgom, hogy az orosz fronton egy lövészárokban halt meg 1942-ben.
"Röviden arról van szó, hogy a kísérletben még "negatív" fénysebességet is mérnek, ami azt jelenti, hogy előbb lép ki a fényimpulzus a tartományból, minthogy belépett volna. Ez azt jelenti, hogy óvatosan, speciális módon kell értelmezni az eredményt. Ami kilép, az nem egészen az, ami belép."
ad.1 A negatív terjedési sebességet hagyjuk a kvantum-fizikusokra és a filozófusokra. Néhány évtizedig jól ellesznek a problémával. Számunkra az a lényeg, hogy van valami, aminek 300-szor nagyobb a sebessége, mint a fényé. Mint azt nyilván tudod, Einstein egész életében rettegett attól, hogy az egyenleteiben szereplő egyetlen állandót - a c fénysebességet - valamilyen kísérlet felülírja. És most tessék - megtörtént!
ad.2 Wang lézerfizikus, és nem relativitás szakember. Hamar rájött, hogy darázsfészekbe nyúlt, és sietett exkuzálni magát. Gyorsan kijelentette, hogy az ő kísérlete nem befolyásolja a relativitáselméletet. A világ pedig tele van hiszékeny, naiv emberekkel, akik elhitték neki, hogy az ő véleménye autentikus ebben a kérdéskörben is. A relativisták pedig örülnek, mert haladékot kaptakarra, hogy szembe nézzenek a tényállással, és levonják a triviális következtetést.
Amikor valaki gyenge középiskolai matematika és fizikatudással elmondja, hogy az összes Nobel-díjas hülye vagy csaló, az szerintem több, mint érdekes egyéniség.
Ez nem változtat azon, hogy minket mégis érdekelnek olyan kérdések, amik összefüggenek az idővel.
Azt mégse mondhatjuk, hogy már úgyis adott a téridő, minden eleve elrendeztetett...
Vagyis a téridő egyes szeleteinek nem teljes ismeretére alapozva szeretnénk következtetni olyan szeletekre, amiket még kevésbé ismerünk. Függetlenül attól, hogy van-e erre esélyünk, vagy a téridőben az van megírva hogy kizárólag rossz modellek jutnak eszünkbe... :-)
Most mit tegyek, én csak matematikai feladatokat ismerek. Annak idején emelt szinten tanultam a fizikát, kémiát, biológiát (ebből kitalálható, hogy hol érettségiztem), még versenyeztem is, de ez már rég volt. Légy szíves teszteld az eljövendő cáfológenerációt.
A fizikához nincs szükség filozófiára, ellenben nagyon is szükség van matematikára. Ezért - véleményem szerint - nem offtopik matematikai gyakorlófeladatokkal tesztelni azokat, akik cáfolni kívánják a relativitáselméletet. Aki nem oldja meg a gyakorlófeladatot, azt nem vesszük komolyan. Pontosabban én nem veszem komolyan, és remélem, mások is csatlakoznak hozzám, egyfajta hasznos szolgálatnak veszik a ténykedésemet.
Ez csak válasz volt fizimiskának, miszerint túl könnyű beugró feladatot adtam, ezért adtam egy nehezebbet. Aki meg akarja cáfolni a relativitáselméletet, először a beugró feladattal próbálkozzék.
Ezt a feladatot pár sorban meg lehet oldani, egyedül az alapvető definíciókat és a végtelen mértani sor összegképletét kell hozzá tudni. Persze egy kicsit trükkös, de a fő ötletet már elmondtam.
Egy másik topikban volt egy hozzászólásom, az pont a mostani témába beleillik
Ti még mindíg az időről beszéltek, holott a relativisztikus QED már rég lemondott az elemi események időbeli változásának leírásáról, mint a klasszikus kvantumfizika a pályafogalomról. Csak a kezdeti szabad részecskék állapotai (melyek belépnek a kölcsönhatásba) és a keletkezett részek végállapotai ( amikor is kilépnek a kölcsönhatásból) írhatók le. Maga a folyamat elveszti tér-időbeliségét. Ha a tér-idő alapjaitól akarunk elindulni, akkor pont a semmi az ami az alap, és eljutni a tér-idő emberi léptékű ideájához.
leszögezhetjük, hogy a tér-idő egy illúzió és csak a kezdeti és a végső szabad állapotok mennyiségeiről beszélhetünk és a világ ezeken keresztül ismerhető meg.
13,5 milliárd éves foton ugyanolyan mint egy most meggyújtott gyertyalánból érkező foton? Igen. Nem változik, nem öregszik, mintha csak most született volna. Talán ez azt jelenti, hogy a foton önmagához képest mindíg változatlan, saját ideje mindíg a jelen és ezért marad változatlan. A többi elemi részecske is hasonló " gondokkal" küzd az időben ? Igen, mert változatlanságuk éppen az időtlenségüket jelenti. Kijelenthetjük, hogy az elemi részecskék csak most vannak. Milyen ellentmondás: az Univerzum öregszik, míg az őt alkotó elemi részecskék meg nem. Sajnos, az utóbbi meghatározza az előbbit. Az Univerzum valójában ugyanúgy nem időbeli, mint ahogy az elemi részei sem azok. A 13,5 milliárd éves galaxisok ma is úgy hatnak ránk,vagy a többi galaxisra mintha itt és most jelen lennének, időtől függetlenül. Az Univerzum egy egységes minden változását, fázisát tartalmazó egész, a múltja , jelene, jövője, egyidejű. "Az azóta végzett kísérletek mind a kvantummechanikát igazolják. Ez azt jelenti, kvantummechanikai hatások nemcsak atomi méretekben, a mikrovilágban, hanem nagy, akár méteres távolságokon is érvényesülhetnek. Ha két részecske valamikor egymástól mikroszkopikus távolságra volt, hiába távolodtak el egymástól, a kvantummechanikai hatás valamilyen része megmarad. A nemlokalitás szerint így valami, ha változik, akkor ez a változás azonnal, i d ő t l e n ü l, másutt is, akár kilométeres távolságokban is megnyilvánul." Elvileg a teljes megfigyelhető világegyetem egy oszthatatlan rendszert képez, mert valaha az egész együtt egy mikroszkopikus, kvantummechanikai rendszert alkotott. Azt, hogy ez az -időtlen- 'összekötözöttség' ténylegesen mit jelent, nem sokat tudunk. Továbbá fontos kérdés, van-e a nemlokalitásnak kimutatható hatása az univerzumra vagy annak egyes részeire." ez a problémakör is azt sugallja, hogy az egész világmindenség a jelenben van, az eseményei most történnek. Akár milyen messze is vannak egymástól a galaxisok, azonnal reagálnak egymás eseményeire egészen a mikroszintükig, mintha a kvantummechanikai információnak nem lenne szüksége időre. És nem is kell, hiszen minden a most van
A téridőben nem beszélhetünk semmiféle időbeli sorrendről ( időirányró ). A Nobel-díjas Luis de Broglie írja: " Bármi ,ami számunkra a múltat, jelent és a jövőt jelenti az a téridőben egyszerre van... Minden megfigyelőnek miközben telik a saját ideje, a téridő új szeleteit fedezi fel, ezért a megfigyelők számára ezek az anyagi világ egymás után következő eseményeiként jelennek meg. Holott a valójában az események összessége, amelyekből a téridő áll, előbb vannak, mint a róluk való tudásunk." ( Értjük ugye ?). A téridőben a részecskék kölcsönhatásai térben-időben előre hátra is végbemehetnek. Ha ábrázolni akarnánk ezeket a folyamatokat akkor az egész teret és időtartamot egyszerre meg kell jelenítenünk, ahol az esemény időbeli múltja-jelene-jövöje és a térbeli mellette-mögötte is ábrázolva van
Oke, ez valoban nem volt tul atgondolt kerdes. Amugy ha jol sejtem, ezt pont a szakteruletedrol szarmazo fuggvenyek ismeretevel lehetne megoldani, leven az egyszerubb Sum(1/nr) alak oda vezet. Mivel en ehhez keves vagyok, ezert egyszerubb modszerrel probalkoztam, leven ha kulon veszem a hatvanyalapokat akkor mindegyik reszsorozatrol be tudom bizonyitani, h konvergens. Ez eleg egyszeru lim[m->inf] r = (abs((nm-1)/(nm+1-1))) = 1/n, ahol (n>1, n E N), azaz konvergens.
Innen gondoltam probalkozni egy olyannal, hogy Sum(a0dx) merteni sorozatnak d<1 eseten mindig van hatarerteke. Ekkor d=1/n, ahol lim[1<=m->inf.] sum(1/(nm+1-1)) < lim[1<=m->inf] sum(1/nm) = 1/(n-1)
Innen jott az otlet, h az osszes hatarerteket osszeadva kihagyva a hatvanyszamokat az kozelebb visz.
Ma meg probalkozom vele, utana mar inkabb megvarom majd a megoldast, a multkor a klubossal 3 napom elment, mire belattam, h az tul nagy falat nekem.
Sehogy. Bizonyos folyamatokat intuitíve periodikusnak érzünk. Az időt pedig úgy definiáljuk, hogy ezek tényleg periodikusak legyenek ezzel az időfogalmmal. Pl. idő az, amit az így és úgy elkészített óra mutat. Az így és úgy elkészített óra pedig egy intuitíve periodikusnak érzett folyamatot használ a működséhez. És csodák csodájára ekkor a többi intuitíven periodikusnak érzett folyamat is periodikus lesz ezt az időt használva.
Persze lehet ezt sokkal precízebben is elmondani, ld. Barbour: The end of Time.
