Mit bizonyít az, hogy az avarok, hunok, honfoglaló magyarok keresztet hordtak a nyakukban? Havas Henrik, a pápa, Ciccolina, és Gizi néne is hord aranykeresztet a nyakában. Oszt...?
Tanúlt ember vagy! ne tudnád, nem érzékelnéd a különbséget:
szép--szebb
ősi--ősibb között?
no és egyáltalán...szerinted érdemes ezen lovagolni??
Jobb neked attól, ill. tisztázottabb lesz a korona sorsa, ha rám erőlteted, hogy "nem is vagy igazi koronahívő"...sőt tán rnendes MAGYAR sem?
Eddig ez W. stílusa volt. Ő ilyen. Megszoktam. Tőle ez telik. De kérlek, Te ne akarj ilyenné válni!
Tisztázzunk valamit!
Számodra az én elméletem egyik gyenge pontja (nekem így tünik) az, hogy a IV. század végén a Kaukázus térségében a Szavárdmaygarok területén volt-e egy kiemelkedő, keresztényi uralkodói jelképet igénylő fejedelem/király/uralkodó. Azt Te is tudod, másodlagos, hogy kik feletti, milyen uralkodónak tartotta magát. Csak szavárd, vagy avar-szavárd?..esetleg hun királyi címet is vindikált magának?
Ezért érthetetlen, hogy azon lovagolsz: "hol volt ott HUN keresztény király?"
...egy példát: jól tudod, "mennyire" volt pl. "magyar" király a rákóczi féle szabadságharc idején uralkodó Lipót?!(mind származását, mind érzelmeit tekintve!...mégis maygar királynak nevezzük)
Ugyanakkor más jelek meg erősebbek elméletemben.
Hun ötvösségi stílusjegyek, keleti szentek, a korona "naptár-felépítése", a katonaszentek hun, pikkelyes páncélinge, stb.
A Te/ ti elméletetekben még több gyenge, bizonytalan és bizonyítékokat abszolúte nélülöző feltevés van. Százszor kérded: hol a keresztény hun király....s egyszer sem reagálsz: hol a koronaküldeés bizonyítéka!?...pedig könnyebb dolgod van! Eltelt kb. 700 év! Közelebb van, egy írásbeliséggel rendelkező, komoly adminisztrációs apparátussal rendelkező udvar küldte!...
Ekkor jösz/jösztök azzal....hát, bizony sok oklevél negsemmisült!
És nálam, 700 évvel korábbról nem semmisülhetett, nem veszhetett el?...én BIZONYÍTSAK?
"András és a többi keketen tanító oda ment tanítani"
Hogyhogy? Hát nem ismerték a párthusok az Igazságot?
Az, hogy egy szobor tart a kezében egy kisebb szobrot, nem jelenti azt, hogy hittek a Megváltó eljövetelében. Az akármit is jelenthet, nem föltétlenöl csak a Megváltó-várást. De mégha azt is jelenti, ez nem bizonyít mást, csopán azt, hogy, az Ádámnak akkor 4000 éve tett Megváltóról szóló ígéret, ha torzult formában is, de fönnmaradt a kölönböző népek legendáiban, hagyomámyaiban - is...
"nem véletlen, hogy Jézushoz 3 NAPKELETI bölcs megy el ajándékkal és hódolatával."
Pálnak alaptanítása, hogy az ószövetségi áldozati bárány nem más, mint a Júda törzsökéből származó Dávid magvából való Messiás, azaz a Krisztus Jézus. Ha ezt nem ismerték Pál tanításából, akkor egyálatlán mit? Ráadásul ha ez nem igaz, akkor hogyghogy nem volt a "magyari" népek között egy látó-próféta-sámán-táltos-mágus, aki figyelmeztette volna a korona készít(tet)őit, hogy ekkora baklövést ne kövessenek el, hogy egy csaló tévtanító rabbi képét egy szakrális szent tárgyra felhelyezzenek...
Kérlek, jó alaposan lapozz vissza! Szinte a topik elejére.
Látni fogod, hogy eredeti feltételezésem hun-avar-szavárdmagyar uralkodóról szólt. nem tudom miéet erőlteted ezen belül mindig és kizárólagosan a HUN szót?!
A hun stílusjegyek, ötvösség kidomborítandó...de a valószínü uralkodó??...
ugyhogy nyugodtan beszélhetünk egy a Kaukázus északi térdégében (is) uralkodó kiemelkedő egyéniségről. (Hun?..avar?...szavárd?... azt hiszem a krona az elsődleges!
Jó kis magyarázkodás!..nekem nem menne ilyen könnyen!
Szóval, Te, mivel nem vagy szakember, bármit, bármilyen légbőlkapott dolgot leírhatsz---én nem!
ez eddig érthető.
Ha Te hozol bizonyítékot az által, hogy bvalakire hivatkozol, akkor elég azt írnod, hogy ez elfogadott vélemény. (ASz már érdekes kérdés, hogy ki fogadta el, ki nem.)--ha én hozok egy szakember véleményét, az "habkönnyű", nem elfogadott, stb. megint: ki fogadja el, ki nem?
Ha én előjövök valamivel az sületlenség--ha Te előjösz valamivel...."Ó, hát én írhatok akár mit, mert én nem vagyok szakember"...
na, ezt hadd ne kommentáljam!
Elég nekem, hogy ezt az írásodat is--mások is olvassák.
Pl. Obrusánszky...tovább tudnánk lendülni?? Szerintem rugalmasak vagyunk, igy menni fog a lendules. :-) Szoval konnyu Obrusanszkyrol tovabblendulni: lozungol a szerencsetlen, dehat neki is meg kell elnie valamibol. Szoval hogyan magyaraznad, hogy egy torol metszett kereszteny uralkodo a Hadisten kardjara var, hogy beinduljon a bolt? :-)))))
OK, kicsit komolyabban, mit is irt Tomka Peter, hun hitvilag cimszo alatt? http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/hunok-gepidak-080904-3 Itt a summazata: A hunok közt folytatott keresztény térítésnek eddig csak irodalmi nyomai találhatók.
Igen.. a szegecselés nem elegáns megoldás, s engem az is zavart, hogy vajon a bizánci udvar ötvöse meg merte vona engedni magának, hogy a császár kibenlétét jelző felirat egyik betüjét sértse, megsemmisítse?! O, hat erre tokeletes magyarazatot az az elmeletem: Dukaszt nem Bizancban furtak ki, hanem Magyarorszagon a fakezu otvos, amikor raerositette a tetejet az aljara. Valoszinuleg o is forrasztani akarta volna a tetejet az aljara, nem pedig szegecselni, de volt egy nagy gond: a Pantokrator mar ott volt a korona elejen, annak a tetejere nem lehett forrasztani, igy inkabb szegecselni volt kenytelen.
Én ebben a verzióban látok egy komoly hibát. A pántok erősítésében semmilyen szerepe sincs a törések alatti szegecselésnek! Ebben Váczy téved. Olyasmi lenne ez....egy vihar derékban eltör egy villanypóznát...azt összekapcsoljuk...meg jóval a törés alatt megerősítjük az oszlopot.....MINEK? 1. jaj, pedig mar azt hittem, hogy allva fogod vegigtapsolni a hozzaszolasomat. :-) 2. mind a negy lyuk a tores alatt van, tehat egyiket sem azert raktak oda, mert igy stabilizaltak volna a koronat. Semmi gond, az elmeletben az a jo, hogy rugalmas. ;-) 3. ezek utan mar csak az marad, hogy miutan megszereztek a tetejet, lattak, hogy Tamas lemeze el van kopva, alig van rajta zomanc. Pont mint Bertalan, de azt ugye mar eleve takarta a Pantokrator. Ugyanezt probaltak megcsinalni a korona hatuljan is. Fogtak tehat Dukaszt, es feljebb raktak eggyel, hogy eltakarja a Tamas kep hibait. :-)))
Jól tudod, hogy nem a koronázás tényleges körülményei a fontosak itt. ( meg esetleg, hogy űlt-e, vagy állt a pápa, ide jött-e /nem/ vagy megbízottja koronázott, stb..stb és hány kísérője volt, vagy nem...ne játsszunk egymással!.. meg kell adni, ezt ügyesen csinálod!)
A korona ábrázolása a lényeg!! Ferde kereszttel! Az, hogy a plasztika készítője --nem véletlenül--ferdének ábrázolja a keresztet! ....vagy ezt akarnád kikerülni a téma szempontjából"mellékes" kérdéseiddel?...ezt az eddigiek alapján nem feltételezném rólad, tehát ne is akard elérni.
Mondtam én, hogy mellékes jelentőségű lenne a korona??
--
Ez a házasságosdi: ...nem Gizella lett "pogány" (valamelyik keleti ritusu), hanem István lett katolikus!...tán különbség...
--
egy uralkodó valódi jelvényeivel jelenik meg.....miért a korona nem az??!! ...de könnyen lebutázol mást!!!...tán kissé meggondolatlanúl.
--
nem érzem szükségesnek, hogy flüljek te LOVADRA! ...nem óhajtok, és felesleges is azzal foglalkoznom, hogy innen-onnan kronaviselési pédákat gyüjtsek...különösképp azért nem, mert már megint elkanyaríttok a Szt. Koronától. (Tudsz Te arra nélülem is elég példát!)...ne dolgoztass.
Már rég lehetett, mikor Schyta reagált. Azóta száz és száz hozzászólás volt, igy bocs, de nem emlékszem. (Amúgy emlékezetem szerint én vetettem fel először itt e kérdést..de ez mindegy.)
Az biztos, hogy érdemi elemzés, válasz mindeddig nem született.
A Te elemzésed az első.
Nézzük.
Első megállapításoddal egyetértek.
A. Verzió.
Harmadik sorában véletlenül írhattad az "ujra" szót. (első felszerelésről/kisérletről beszélünk--de ez nem lényeges.)
...atovábbiakkal egyetértek. (Számomra is kérdés, miért kisérletezett--bárki, bármikor is-- ilyen módszer) Mindezzel együtt ez a valószínü verzió!
B. változat. Ezzel egyetértek. nem valószínü, hogy úgy történt, az általad hozott "gyenge" pontok miatt sem. Sőt, azon túl fölösleges is lett volna egy ilyen kisérletet tennie a mesternek. A Dukas kép fent vot, a keresztpántot meg --ahogy a többi 3 helyen is van, elegendő alúl szegecselni.
C. változat.
Itt hadd tegyek egy előrebocsátott megjegyzést: a szegecselés viszonylag egyszerű...szinte "bádogos" művelet. Én a magam részéről nem bocsátkoznék a szegecselés tipusának, stilusának, módjának a kérdésébe, ahogy azt schyta tette. Nem baj, nem hiba az ő megjegyzése, de véleményem szerint nem tud sokat mondani ez a művelet. (Tévedés joga fenntartva.) Természetesen azon túl, hogy fent mechanikailag "gyenge" megoldás, mig a lenti, jelenlegi stabil.
Igen.. a szegecselés nem elegáns megoldás, s engem az is zavart, hogy vajon a bizánci udvar ötvöse meg merte vona engedni magának, hogy a császár kibenlétét jelző felirat egyik betüjét sértse, megsemmisítse?!
És itt tán kellemesen csalódni fogsz bennem...nem kapálódzok az ellen, hogy Bizáncban--ha ott rögzítették fel D.M.-t---akkor ott bizony elegánsabb, tetszetősebb megoldásnak kellett / kellet volna születnie.
Minden esetre izgalmas kérdés: ha ott...akkor vajon milyen módon rögzíterrék?...mármint eredetileg.
(Itt még az is felmerült bennem: a régi foglalat pereme és a császárkép egy üreget zár be. vajon üres az üreg,...vagy van benne valami?..vajon gondolhatott az aranyműves olyasmire, mint az építészek egy alapkő-letételnél?...hagyott vajon ott valami "üzenetet"?
Az órás-mesterek pl. ha kezükbe kerül javítani egy komolyabb óra, abba jelet rónak.
Végül. Itt eltér véleményünk. (persze az életben semmi sem100%-os) ha ugyanis a szegecseléskor nem lett volna már ott a keresztpánt, akkor a szegecselés csak a régi foglalat fenéklemezét ütötte volna át, ott kalapálva el a csegecsfejet. másképp nem látom logikusnak.
Felvetődik persze ennek következtében az, hogy HA NEM EGYÜTT KÉSZÜLT, akkor mikor, hol, milyen körülmények között no és MIÉRT került a koronára a felső rész?
Ha --ahogy itt leíratott (nem tudom már ki, ezért a szenvedő alak) a felső rész dél-itáliai, és 1100 körüli/utáni...akkor ki, milyen alakalomból rendelte? ....hogy összeillő legyen oda vitték az alsó rész mintavételre?...vagy ide telepedett a készítő mühely?...egyik sem tünik logikusnak!
OK, hany olyan fogazott ustot latsz az also abrakon, mint amik a fenti kepeken vannak? Ezt kerdeztem volna eredetileg. En egyet sem. Lehet hogy ez a szemkitolas eredmenye lenne?
Kiegeszites a C-verziohoz, bar egy kicsit igy is santit: 1. Elkeszul az also resz, Dukasz hatul lent van, kozepen a ket masik kep kozott (ahogy Vaczy irta). 2. Idovel elkeszul a teteje, raszegecselik az aljara. Kozben atfurjak Dukaszt a szegeccsel. 3, A korona megserul, eltorik 3 keresztpant. 4. osszeacskapcsozzak a torott pantokat, es Dukaszt felrakjak egy sorral feljebb, hogy merevitse a torott pantot. (Vaczy irja, hogy a Dukasz-foglalat eleg gagyi, valoszinuleg magyar mester csinalta, alkalmilag, tehat eredetileg nem volt a koronan.) Dukasz helyere egy zafirt tesznek, ami kesobb eltorik, es kicserelik. 5. eloszor a mar kifurt ket felso lyukon rogzitik, kozben atfurjak Tamast. 6. kiderul, hogy ez a rogzites nem mukodik, ezert a felso szegecset kiszedik, es 7. kifurjak Dukaszt lentebb, es igy rogzitik a keresztpanthoz.
"ha megnezed a hun ustot kozelrol, meg mindig annyira hasonlit a koreai fazekhoz?"
Úgy látszik, hogy Szt. István (Gizella?) ólomöntőinek a ténykedése számodra maradandó károsodással járt.
Engraved plaque on wooden base reads "Vessel in the Shape of a Warrior on Horseback (5th-6th Century Shilla Dynasty, Korea)". It stands 8.5-inches high, is 11.5-inches in length.
The metal cauldrons of Type I recovered in Xinjiang: 1. from Tiereketi, Habahe, Altai; 2. from Sha'erbulake, Fuyun, Altai; 3. from@Gongliu, Yili; 4. from Xiao'erbulake, Yili; 5. from Wensu, Akesu; 6. from Shufu, Kashgar; 7. Lanzhouwanzi, Balikun, Hami; 8. from Dahe, Balikun, Hami; 9. from Nanwan, Balikun, Hami; 10. from Hongshan, Balikun, Hami; 11. from Urumchi; 12. from Ka'erzi, Qitai, Changji (1, 2, 4, 7, 11, 12. after Wang & Qi 1995: 290, Fig. 11; 3. after Zhang & Zhao 1991: 42, Fig. 1; 5, 6, 8-10. my own drawings after photos).
The metal cauldrons of Types II, III and IV recovered in Xinjiang: 1-5. Type II; 1. from Taleqiate, Habahe, Altai; 2. from Nanwan, Balikun, Hami; 3. from Xinyuan, Yili; 4. from Shihezi; 5. from Biliuhe, Qitai, Changji; 6.Type III, from Nanshan, Urumchi; 7. Type IV, from Xinyuan, Yili (1, 2. after Wang & Qi 1995: 290, Fig. 11; 3-6. my own drawings after photos; 7. after Li & Dang 1995: 44, Fig. 3).
Az itt bemutatott hszincsiangi és koreai üstök a helyi változatokat képviselik az egykori Hiung-nu Birodalomban. Ahogy az általad belinkelt cikk szerzője is írja, az alsó összeállításból a 6. számú üst volt az, amelyik Európában a hunokkal elterjedt. Ebből az az egyszerű következtetés adódna, hogy a Hiungnu Birodalomnak elsősorban az az etnikai komponense hódított nyugaton, amelyik ilyen üstöket készített. Nem lehet azonban ebből következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mely a fenti képeken látható üstök közül még melyek köthetők szorosabban a hunokhoz, és melyek nem.
Itt nem ömagában az aaz érdekes, hogy ferde-e a kereszt, hanem az, hogy ezzel szándékosan egy ferde kereszttel rendelkező koronára akartak-e utalni?
Nekem az odavésett motívumról nem egyértelmű, hogy kornát akarna ábrázolni, szerintem a pénzeken felbukkanó karoling templom-motívum palmettás verziójáról van szó.
Szerinted mi igazolja azt, hogy ez egy koronaábrázolás akar lenni, az állítólagos ferde kereszten kívül? Mert sztem semmi, a legerősebb érv a kicsit ferde kereszt. Az alatta lévő valami nem hasonlít egy zárt pántos koronára (maximum egy nyitott, háromleveles koronára, de akkor mit keres a kereszt a tetején?), a numizmatikai analógiák alapján is a templom valószínűsíthető, a korona nem.
Attól, hogy a verőtő a motívum tetején kötelezően szerepeltetendő kereszt esetén kicsit ferdére készült, sztem nem ok arra, hogy valami teljesen mást lássunk bele, mint amit az analógiák alapján bele lehetne látni. Ahhoz túlságosan hasonlít egy ebben az időben amúgy is gyakori "karolig templom" motívumhoz.
A kereszt (állítólagos) ferdeségét ebben az értelemben kell kezelni.
Már régóta hiányolod sokaktól (joggal) az állásfoglalást a Mihály-kép átfúrásának ügyében, úgy érzem, hogy ezt amolyan megdönthetetlen bizonyítékként kezeled, és a nem egyértelmű véleménynyilvánítást újabb bizonyítékként, hogy ezt aztán nem lehet cáfolni.
Amúgy ha jól emlékszem, Schyta már írt erről, akkortájt, amikor Quedrák bedobta a témát, hogy ezt látta a Csomor-könyvben, úgy emlékszem arra nem reagáltál érdemben.
Én most csak felvázolnék pár lehetőséget, amely ehhez az állapothoz vezethetett.
Ami biztosnak látszik: a két kép és a keresztpánt 2X2 helyen átvan fúrva, a felső rögzítést leszedték, és a felső rögzítés Dukas-képe hátulról van átfúrva, az alatta lévő Tamást és az amögötti keresztpánt átfúrási iránya nekem nem egyértelmű, de vsz. előlről fúrták ki, úgy, hogy a fúró vége a keresztpánton bukkanjon ki, ne a Tamás képen.
A-verzió: A keresztpántok már fent voltak, amikor a Dukas-képet rászerelték utólagosan, úgy, ahogy te állítod. Ebben az esetben a Dukas-kép felszereléséhez először átfúrták a képet hátulról, majd odaillesztették a helyére és a már átfúrt lukakon keresztül újra átfúrták a Tamás-képet és a keresztpántot is. Mihály külön átfúrásának ez esetben kényelmi okai lehettek, hogy ne kelljen ott tartani a még semmivel sem rögzített képet. Emberünk tehát először a fölső lukakkal próbálkozott, majd azt elégtelennek találta, mivel a keresztpánt ott már túlságosan elhajlik, a szög egy része az alsó koronarész és a keresztpánt között a "levegőben" lóg, és az illető talán nem érezhette elég biztosnak így a Dukas-kép rögzítését. Így leszerelte az egészet, és újra próbálkozott, immár lejjebb, két oldalt, kikerülve a Tamás-képet is, olyan helyen, ahol az abroncs és a keresztpánt hézag nélkül összeér. (nekem határozottan úgy tűnik, hogy a jelenlegi szegecselés nem megy át a Tamás-képen, hanem két oldalról kikerüli azt, és a Dukas-kép közvetlenül a keresztpánthoz van szegecselve). A két luk tehát egyidőben készült, és ugyanattól az embertől.
Az elmélet gyengéje: az ötvösnek látnia kellett, hogy a felső, elégtelen rögzítéskor a keresztpántok már nagyon elhajlanak. Miért ott próbálkozott, a felső két lukkal, ráadásul ezzel felesleges terhet is vállalva, a Tamás kép átfúrását. Ha rögzíteni kell a Dukas-képet úgy, hogy a keresztpánt ott van, akkor sokkal észszerűbb eleve a mostani, lenti móddal kezdeni.
B-verzió: A Dukas-kép a felső két szegeccsel volt rögzítve a Koronához, úgy, hogy a keresztpántok még nem voltak rajta. A bizánci mester hátulról átfúrva rögzítette Dukast a koronához, mivel a foglalatba nem fért bele. Aztán amikor egyesítették már Magyarországon a két koronarészt, akkor a magyar ötvös leszerelte ezt a rögzítést, és a meglévő lukakat kihasználva próbálta az egész keresztpánthoz hozzárögzíteni. De az előbb említett okok miatt (nem találta elég stabilnak a keresztpántok elhajlása miatt), inkább lemondott arról, hogy a kész lukakat használja, és lejjebb átfúrta az egészet. Ez megmagyarázza azt, hogy miért volt eredetileg olyan fent kifúrva a kép, és miért hátulról: mert ez a bizánci ötvös rögzítése, amikor még nem volt ott a keresztpánt, a magyar ezen lukakat kihasználva próbálkozott az újabb rögzítéssel (ezért van Tamás elölről átfúrva, Mihály meg hátulról), de mikor látta, hogy nem tudja használni a régi lyukakat, újakat fúrt.
Az elmélet gyengéje: ha a felső lukak egy bizánci ötvöstől származnának, miért kellett volna szétszerelni, hisz a kereszpánt rászerelésének nem feltétele a bizánci szegecsek leszedése, ha az stabilan tart.
C-verzió: A Dukas-kép a keresztpántok nélküli Koronán Bizáncaban valamilyen más módon volt rögzítve, nem szegecseléssel, ami nem tartott túl stabilan. A más módot támogatja az, hogy a szegecselés nem túl "elegáns" megoldás. Fontos Schytának az az (általad érdemben le nem reagált) megállapítása, hogy a Dukas-kép szegecselése stílusban hasonlít a keresztpántokat rögzítő szegecseléshez, tehát lehet, hogy ugyanakkor rakták fel mind a kettőt. Az egyesítéskor leesett a nem túl jól rögzített Dukas-kép is, és ezért egy füst alatt azt is így rögzítették oda. A szegecselés tehát mindkét esetben ugyanattól a mestertől származik, aki a pántok szegecselését is megoldotta.
Elmélet gyengéje: be kéne bizonyítani, hogy a Dukas-kép máshogyan is rögzítve lehetett a kisebb foglalatra. Erre persze te élből azt fogod mondani, hogy máshogyan nem lehetett, de ez tényleg olyan biztos?? Továbbá még ami az A-verzió kapcsán is felmerül: miért próbálkoztak először felül, ha ott nem voltak eleve lukak?
Biztos lehetne még pár verziót gyártani, ami szintén a meglévő állapotokra fut ki, csak azt akartam illusztrálni, hogy ez a rögzítési mód önmagában nem garantálja és bizonyítja egyértelműen, 100%-ig, hogy a keresztpántoknak fent kellett lenniük akkor, amikor a Dukas-kép felkerült a Koronára.
Már egy ideje készülök, hogy Végh Tiborral is leterheljem az agyamat, az a baj, hogy vagyok annyira elfogult már előre is, hogy ne érezzem hasznos tehernek. Így még egyenlőre húzom az időt és addig is meghagyom a terepet a Végh Tibor elleni vitézkedésre másoknak.
Engraved plaque on wooden base reads "Vessel in the Shape of a Warrior on Horseback (5th-6th Century Shilla Dynasty, Korea)". It stands 8.5-inches high, is 11.5-inches in length.
The metal cauldrons of Type I recovered in Xinjiang: 1. from Tiereketi, Habahe, Altai; 2. from Sha'erbulake, Fuyun, Altai; 3. from@Gongliu, Yili; 4. from Xiao'erbulake, Yili; 5. from Wensu, Akesu; 6. from Shufu, Kashgar; 7. Lanzhouwanzi, Balikun, Hami; 8. from Dahe, Balikun, Hami; 9. from Nanwan, Balikun, Hami; 10. from Hongshan, Balikun, Hami; 11. from Urumchi; 12. from Ka'erzi, Qitai, Changji (1, 2, 4, 7, 11, 12. after Wang & Qi 1995: 290, Fig. 11; 3. after Zhang & Zhao 1991: 42, Fig. 1; 5, 6, 8-10. my own drawings after photos).
The metal cauldrons of Types II, III and IV recovered in Xinjiang: 1-5. Type II; 1. from Taleqiate, Habahe, Altai; 2. from Nanwan, Balikun, Hami; 3. from Xinyuan, Yili; 4. from Shihezi; 5. from Biliuhe, Qitai, Changji; 6.Type III, from Nanshan, Urumchi; 7. Type IV, from Xinyuan, Yili (1, 2. after Wang & Qi 1995: 290, Fig. 11; 3-6. my own drawings after photos; 7. after Li & Dang 1995: 44, Fig. 3).