A Csomor egy régi magyar személynév, a jelentése és a pontos eredete ismeretlen. Én talán mondanám, hogy a Csombor névhez lehet köze, ami pedig egy növénynévből ered, de ehhez a verzióhoz LvT válaszára van szükség!
Csomor Tamás vagyok, dédnagyapám Rimaszombattól nem messze, Jánosiban született. Ez nem túl gyakori név, már többször próbáltam utánanézni, sikertelenül. Ez állítólag egy cseh szó, és vagy sárga virágot jelent, vagy egy sárga virágak a neve....nem tudom...
Interneten beírtam a čomor-t, de ott csak szlovákiai magyarok nevét dobta ki....
A plešovský a Plešovka helynévhez szabályos szlovák lakosnévi alakja. Mindazonáltal a Pilis nevünk délszláv (i-ző szerb-horvát) eredetű, így ezzel nincs közvetlen kapcsolatban. Ami talán elképzelhető, az a névtévesztés, amikor – talán az anyakönyvezést végző egyházfi ismeretei által befolyásolva – a hangzásban hasonló, de közelebbi és ezért ismerősebb pilišský ’pilisi’ lakosnévvel cserélődhetett fel.
Régen jártam erre, így mindenkinek most kívánok boldog új esztendőt!
Kedves LvT, a 2825-ös hozzászólásodat szeretném visszaigazolni:
"Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a Zsíros ős egyik felmenője is valamikor pl az alábbi nevek egyikéről magyarosított: Tuček, Tučík, Tučka (ebből esetleg Tuka), Tučný, Tučník; Tuka (< szlk. tuk zsír)."
A 18. század csabai anyakönyveit alaposabban átolvasva megleltem a Tusska bejegyzést, így biztosan ez az igaz magyarázatodban. Nem lennék meglepve, ha azt mondanád, hogy az imitt-amott feltünő Szappanos név abból az időből ugyanerre a családnévre utalna.
Kérdésem a korábban hosszasan elemzett Pilissky (Pilinszky) névvel kapcsolatban:
Miután a 18.sz. elsőfelében láttam a "Zibritowsky (bocsánat, nem találom a szlovák ékezeteket..) alias Pilissky" bejegyzést, s megtaláltam Zibritovka helységet is Kis-Hont megyében, azt kérdem, hogy lehetséges-e a családnév eredeti alakja: Plesovszky (Pless=Pilis, olvastam valamelyik középkori okiratban), s eredetében az azon a környéken található Plesovka=Pelsőcz helységnévre utalhat?
Ha véletlenül igazam lenne, akkor tudnék tovább haladni, mert az a családnév olyan formában nem található, egyelőre, viszont a Plesovszky igen, bár nem gyakran az adott anyakönyvben, ez azonban nem jelenti, hogy a környező (Szarvas, Komlós) könyveiben nem gyakori.
Boldog ujevet kivanok minden kedves tudosnak es olvasotarsnak ezen a forumon. Kulonosen Balazs. LvT, es milyennics nek tartozom koszonettel segitsegukert.
Mar regen nem voltam erre, de neha beolvasok a forumba.
Helyettesírve LvT-t, Kiss LAjos adataival tudlak megkínálni. Ezek szerint a Bükkben van egy Odor-hegy, Egertől északra. Ezen, az irodalmi adatok szerint, valaha vár is állt.
MAga az Odor szóelem KL szerint a német Ulrich névvel azonos.
Az 1859-es katonai felmérés alapján talán számításba jöhet, hogy az 'Udvar' elemet tartalmazó nevek román alakjában az Odor szó van (Odorhei - Udvarhely), és ugyanez a felmérés mutat egy Odorin adatot a Szepességből. Ez utóbbiak nem biztos, hogy összefüggésbe hozhatók a kérdéssel.
Bakay: Lakosnév egy Baka (1) vagy Bakó (2) nevű település után. Pl. (1) [Alsó/Felső]bakó (ma [Dolné/Horné] Devičany, Szlovákia), Baka (ma Baka, Szlovákia); (2) Bakó (ma Bacău, Románia), Bakópuszta (1721: Bakó; ma Csesztve része). Ezek a helynevek az azonos alakú régi magyar személynevekre mennek vissza. Ez utóbbiak etimológiája: (1) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -a kicsinyítő képző, (b) foglalkozásnév: baka ’gyalogos katona’ [bár időrendi okok miatt ez a helynevek alapja nem lehet]; (2) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -ó kicsinyítő képző; (b) foglalkozásnév: bakó ’mészáros; hóhér’.
Boniek: Ez egy tipikus lengyel név, amely egy Bon- alapnévből és -ek kicsinyítő képzőből áll. Az alapnév a hasonló magyar alapnévhez hasonlóan vlsz. a Bonifacy ’Bonifác’ (lat. < Bonifatius ’jó sorsot ígérő’) rövidülése.
Stojcskov: Ilyenformán – Стойчков (Stojčkov) – leginkább bulgár előfordulásai vannak. Etimológiája Stoj alapnév + -ъk (> -ъč) kicsinyítő (és személynév-) képző + -ov birtokos melléknévképző (itt: apanévképző). A Stoj alapnév a szl. statь ’áll’ ige tövével azonos. Ugyanerről az alapról való, de más képzővel a délszlávok közt gyakori Stojan személynév.
Nedved: Helyesen: Nedvěd, cseh név. A cs. Medvěd név, ill. medvěd ’medve’ közszó tájnyelvi, m : d > n : d hasonulásos formájából.
Grespik. Úgy látom a neten, hogy ilyen formában csak a közismert viselője által fordul elő. Gondolom cseh-szlovák-lengyel részen kell keresni az eredetét?
Úgy vélem legalább annyi érvet fel lehetne sorolni az iránt, hogy a Pálmai családnévnek Olaf Palme volt svéd miniszterelnök nevéhez van köze, mint a szlavón Palma keresztnevűek mellett. Az világos, hogy volt német Balme ~ Palme személynév, amelynek horvát területen is akadt személynévi folytatója. De ez még nem magyarázza a Pálmai családnevet.
A szlavón Palma helynév is olyan genuin magyar helynevek társaságában szerepel, mint Zsalmorecs, Mihorality, Brecoche, Obro, Drinye, Petusovesy, Naboria; nincs is magyar Zsalmorecsi, Mihoralityi~Mihoralicsi, Brecochei stb. családnév. Ezek -- ha volt egyáltalán innen áttelepülés belmagyar területekre --, akkor "kisebb felbontású" nevet kaptak, azaz a Tóthok, Pozsgaik sorát gyarapítják.
Summa summárum,, igen kevéssé valószínű, hogy természetes úton ilyen magyar név keletkezzék. Viszolt sokal választották a XIX. sz.-i névmagyarasodáskor, mondjuk német Palmerek...
Látom még érdekel a téma. Az említett forrás a www.arcanum.hu/mol , ahol a Palma szóra 21. sz. alatt jön egy szerb neveket tartalmazó forrás. Hátha tudod használni. :)
Ha a használtad forrás keresőjébe nem Pálmát, hanam Palmat ütsz, akkor olyan információk jönnek fel, amik tovább szélesítik a lehetőségeket.
Egyrészt a 22. szám alatt 1783-ban létezik Palma nevű település Pozsega vármegyében (nem tudom erre utaltál-e, amelyik elpusztult?, nos ha igen lehet újranépesítették, ill. a 21. szám alatt hozott forrás szerint létezik ilyen férfi keresztnév (még a fényképét is hozza a kéziratos forrásnak, beazonosítható).
Úgy gondolom nagyobb bizonyosságot az adna, ha meg próbálnád az anyakönyvek alapján a írott(használt) formáit a névnek felderíteni. Nem tartok kizártnak egy csonkolást sem.
Utánanéztem a Pálmafalu helységnévnek. Első említése csak 1888-ból való. A legkorábbi adatai az alábbiak: 1268. villa Baldmar 1298. Villa Palmarum 1328. Palmesdorf
Ebből két dolog szűrhető le:
1. Már a XIII. sz.-ban felmerült a német névre *latin* népetimológia: Villa Palmarum 'tkp. a tenyerek falva'.
2. A latin népetimológia dacára a pálma névelem a magyraban csak a XIX. sz.-ban jelent meg. (N.B. A palma latinul 'tenyér' jelentésű -- a növény a tenyeres levélzetéről kapta a nevét --, tehát a mi égövünkön is megszokott; a magyar pálma azonban csak az itt nem honos egzotikus növényt jelenti).
A két megfigyelést alkalmazhatjuk az általad hozott idézetre. Annak eredetije latin, abban valóban volt egy *latin* Palma földrajzi név. Ez azonban vlsz. csk latinos népetimológia, és a kései magyar fordításban is csak azért szerepel, mert ennek a területnek nincs magyar neve (vagy nem volt azonosítható). Ez tehát egy fordítási műtermék. Erre az alapra nem lehet a Pálmai név etimológiáját alapozni.
N.B. Azt is megfigyelheted, hogy az idézted Palma nem település, hanem egy nagyobb terület neve, hiszen minimum három falu van benne.
Azt is megfigyelheted, hogy az alábbi horvát- és szlavonországi nemesi családokat felsoroló oldalon szerepel mind Gara, mind Nevna, de Palma nem. Ez megint amellett bizonyít, hogy ez a név nem volt ténylegesen használt, csak latinos tudákos konstruum.
