Sajnos klasszik metódusra nincs helyem, de szívesen belecsípnék a saját sör élményébe. Tudom, egy all in one gép szentségtörés, de máshogy nem tudom megoldani.
Egyébként az volt a terv, hogy 28litert elérni valahogy, csak oda már 16%-nyi cukor kell, így meg 5%, és a 26 liter is szép, csak a kis cukor nélkül 5,5 helyett rögtön 5%. Nem akkora különbség, de az egészre vetítve már a "hamarabb fogy" kicsit észrevehetőbb lehet... Valamiért az 5,5 az optimumom egyébként, valahogy a szokásos tempómmal többnyire egész üvegnél kellemes abbahagyni. Lehet, hogy az lesz, hogy 24 liternél maradunk, ami a gyakorlatban jó ha lesz 22. Lehet azt kellene kérdeznem, hogy 4 üveg többletért jó deal-e 5%-nyi cukor, meg hogy 6 üvegért kell-e gríz vagy takarmány hozzáadásával vesződni... :)
Tilitolizgatok a végső mennyiséggel és az ABV-vel, az alapanyagokat megrendeltem, és felmerül megoldásként egy kis cukor is, ami viszont szinte könyörög egy értelmes workaroundért. :) Most ott áll meg a recept, hogy 5kg pale ale maláta (határozottan túlroppantva, rizshéjjal segítve), 250g kristálycukor, és lesz 26l az erjesztőben. No boil a terv egyébként, amellett, hogy no chill. A körvonalazódó szokásos kihozatalommal számoltatva Brewfatherben így lesz egy 5,5% ABV. Ennyi cukor egyébként gondmentes, ha az élesztő (Brewartech Top) minimumán (18°C) erjesztek starterezve? A hőntartás STC lesz, szenzor a műanyag vödörre ragasztva kis hőszigetelő folt alatt, valószínűleg 18,5-re állítva.
Szerintetek óriási szívás lenne főzés előtti este úgy tolni kb 16% búzát a sörbe, hogy 1kg gríz 14l vízben rizshéjjal forr egyet? Reggelre biztos túlhűl 60 fokon, mehet az 5kg maláta. Nem, nem gondolok pehelyre meg búzamalátára, pont egy költségcsökkentett ivós alap lenne a cél, tehát pont nem abba az irányba mennék. Csinált már valaki ilyesmit? A grízt benne kell hagyni cefrézésre, vagy addigra oldatban lesz a keményítő? High gravity főzéssel lesz 20l fazékból 26l az erjesztőben, és próbálom megúszni az 5,5% ABV-re cukrozást, 4000 körül vagyunk összköltséggel, amin egy ezres dobna 25%-ot.
A jó hőmérséklet szabályozásnak két fő fajtája van, mindegyik ellenőrzött. Csak az egyiket mi ellenőrizzük és szabályozzuk, a másikra igénybe veszünk valami hűtő-fűtő gépet és termosztátot-hőfokszabályzót., Az első esetben kihasználjuk a lakhelyünk sajátosságait, pince, kamra, erkély, fűtetlen és fűtött helyiségek. A hőfokon tartást az erjesztő edény ki-be takargatásával és a különböző hőmérsékletű szobák közötti cipelgetéssel lehet megvalósítani. Nem túl pontos és fáradságos.
A másik lehetőség egy szinte bármilyen hűtőszekrény, amiben elfér az erjesztő edényed. Ehhez kell egy AliBengúdról, vagy itthon is beszerezhető STC1000, Inkbird, vagy hasonló hőfokszabályzó egység. Ezzel helyettesítve a hűtőszekrény eredeti termosztátját, akár fok pontos szabályozást tudsz megvalósítani és nem függsz a külső hőmérséklettől.
Kérdésedre sörfőzés folyamatában próbálok válaszolni .Első sörnek válasszunk egyszerűt ,vagyis egy alap maláta, egy két komló ez legyen keserű és egy jó illatos aromás pl. amarilló, élesztő, us05 vagy m44. Cefrézés 67C-on, kb 60 perc (jód próba),forralás 60 perc ,(60 percnél keserű komló,20-0 perc között aroma) .Nulla perc forralás vége.Ha komló forraló zsákokba rakjuk a komlót akkor jöhet a hűtés , majd élesztőzés 18-20C-on.Erjesztés 18-20C-on, kb 7-14 nap (csak három mérésnek hiszünk).Palackozás szifon segítségével (hasznos segéd eszköz).Cukor hozzá adására legegyszerűbb módszer a mérőkanál 2.5-3gr/0.5L. Palackozás után néhány nap szoba hőn (pille flakon érezhetjük a nyomás változást),szénsav kialakulása után 5-10C-on tároljuk. Hasznos lehet :sorforum blog . Sörfőzés otthon egyszerűen könyv .
Sziasztok . Decemberben vásároltam egy Sör főző könyvet . Lépések elég egyértelműek . De Lenne egy két kérdésem ami nem derülni ki könyvből . Adott a Főerjesztés és utóerjesztés. Amikor bizonyos fokon kell meg erjeszteni. ez fajtánként változik . Technikai része érdekel hogy ki hogyan ilyen eszközzel és vagy milyen technikával oldja meg a fő erjesztés vagy utóerjesztés az adott hőmérsékleten tartsa . Válaszokat előre is köszönöm . Sikerekben boldog új esztendőt .
Hátha nem mindenki értesült róla X. HÁZISÖRFŐZŐK NEMZETKÖZI VERSENYE – MAGYARORSZÁG elsosor.hu Reméljük a vírus is kegyes lesz hozzánk.Lehet gondolkodni milyen sört főzzek és mikor.
Komplett házi sörfőző készlet főzőüst nélkül: maradék alap és ízesítőmaláták,cefrézőzsák, két 80 darabos üvegszárító, egy 35 és egy 50 literes rozsdamentes erjesztő, 130-140 db fél literes leáztatott, kiöblített koronazáras többutas hagyományos üveg (Pl Hefetrüb vagy Szent István amiben van), fűszerek, laktóz, kakaóbab, egy műanyag 30 literes erjesztőkanna, öntöttvas malátaroppantó, 1 literes lombik-épített mágneses keverővel élesztőszaporításhoz, maradék élesztők, élesztő tápsó, maradék koronazárak, oszlopos koronazáró, törköly lapát, fokoló, maradék komlók, bontatlan tejsav, meg mittudomén. Tényleg az üstön kívül minden, ami kell egy fantasztikus IPA, Sour, vagy Stout készítéséhez.(tapasztalatot és recepteket sajnos nem tudom adni)
Nekem valahogy bőven egyszerűbbnek tűnik a komlózsákba keverőbaba megoldás, és keverőbabát lehet töredék áron venni, egész nagyokat is, ilyen vegyészellátó webshopokban.
Rézhez három tapasztalat. Első mikor áttértem a lúgos ,savas tisztítás fertőtlenítésre.Hűtő spirálomat szépen kifényesítette.Azóta 4.5ph alatti oldatba nem teszem.Második ,üvegből szaporítottam búza sör élesztőt (andorfer passau) már ekkor erős szaga volt,erjesztéskor még fokozódott.Acerola írt korábban a réz hatásáról , ez alapján próbáltam ki . Darabka rézcső fogselyemmel rögzítve.Az biztos hogy gyorsabban megszűnt a kénes szag. Harmadik cseh országhoz kapcsolódik .Pilseni sikertörténet részben a réz üst bevezetésével kezdődött.Ma viszont amit látunk az plattírozott lemez ,aminek a külső oldala réz ,belső rozsdamentes acél.
Fóliába becsomagolod ,egyik sarkához fog selymet kell kötni, kisebb csomag esetén egy lemez és mágnes nagyobb kettő lemez és mágnes, vagy több csomag.Lemez ,fedél, mágnes .Ha ez wincseszter mágnes akkor oldal irányba is nehéz levenni annyira fogja az edényben lévő lemezt.Fogselyem is nagy barkács elem. Fogselymet kivezeted a fedél alatt, ezzel meg akadályozod hogy a csapot eltömje a fólia.Az eljárást egyszer kétszer használtam de nem mostanában.Nem találom a linket amiről másoltam.
A fóliát nemigen értem. Nem fog bepálni? Nem fogja visszatartani a szén-dioxidot a levegő kiszorításától? Nem szopacs kicsit, amikor betalálja a csapot a rohadt zacskó?
Réz témához: kicsit rákockultam a LoDO eljárásokra (oldott oxigén minimalizálása), ők szeretik ellenjavallni a rézspirált, mert kicsi oxid messzire tud oldódni róla és tán van mi redukáljon annyit belőle, hogy sok meló tudjon kárba veszni ennyi miatt is. Annyira még nem érint, hogy elemezni kezdjem, szóval kábé ennyi is tud eszembe jutni ezzel kapcsolatban.
Nagyon köszönöm. Én csak azért gondolkodtam ezen, mert régen réz üstökben tárolták a savanyúságot és az alacsony pH-n kioldódott a réz és mérgezést okozott. De az is igaz, hogy a savanyúságok a goze-nél is savanyúbbak és több napig tárolták benne. De ha nincs fémes íze és le is erjedt, akkor valószínűleg nincs jelentős kioldódás. Köszi még egyszer.
Más forrásokban, bár nem említik emberre mérgezőnek, de azt írják, hogy 0,1 mg/liter felett kolloidos zavarosságot és nemkívánatos fém ízt okoz. 10 mg/liter felett mérgező az élesztőre, viszont kis mennyiségben élesztő tápanyag. Csökkenti a szulfitokat és az egyéb kén tartalmú vegyületeket.
Régóta használnak réz üstöket a sörlé forralására, ami során réz oldódik ki a sörlébe, nem olvastam még olyat a szakirodalomban, hogy a kioldódott réz mérgező lenne. A Brewing (Lewis) című könyvben ezt írják: "A forraló üst anyaga régen réz volt, és még most is ezt részesítik előnyben, mivel nagyobb a hővezető képessége, mint a rozsdamentes acélnak. Néhány sörfőzde használ rezet a sörfőzési folyamatban a fűtőrésznél vagy más helyeken, mert úgy vélik, hogy az érintkezési felületről a sörlébe kerülő réz javítja a sört, különösen hasznos a kénes aromák szabályozásában és az élesztő táplálékban."
Sziasztok! Évek óta használok egy rézcsőből készült, spirál, merülő hűtőt a sörlé hűtésére. Nagyon jól működik, viszont most egy gosét főztem 3,4 - es pH val. A hűtés után látványosan kifényesedett a rézcső. Erős a gyanúm, hogy az alacsonyabb pH miatt kioldódott a réz és mérgezést okozhat. A sör amúgy csodálatos lett, de lehet, hogy mérgező, ezért se meginni, se kidobni nem tudtam még. Nektek mi a véleményetek erről? Milyen pH nál lehet használni a réz spirál hűtőt?
Még egy praktika hideg komlózáskori oxidáció elkerülésére.Erjesztő fedeléhez lehet rögzíteni fóliába csomagolva a komlót előre.Rögzítéshez kell fólia, ferrites rozsdamentes lemez (inox edény, kés, stb.),számítógép merevlemezről a mágnes(ez nagyon hasznos még mágnes keverő készítésekor is). Hasznos még a 9/13 más néven 9x2 vagy 13x2mm szilikon cső vagyis 9mm belső, 13mm külső átmérő (bondex kft). Használható erjesztő csaphoz,KEG csatlakozóhoz ,kotyogó átalakításhoz,palackozó szifon stb. 2-3m .Főzhető,és rugalmas hajlékony.
Nagyon hasznos pl. búza sörnél,ha alacsonyabb hőmérsékletről indul az erjesztés majd lassú emelés,de mikor. Az eltelt idő és próbacseresznye , vagy fajsúly alapján.
Idő és alacsony hőmérséklet mindent meg old.Tisztának tűnő lé esetén is mire kiürül a KEG jelentős mennyiség üledék keletkezik. Ezért is szokták meghajlítani a búvár csövet.
Igen, a két hónapot tanulni kell :) A zselatinnal annyi a szándékom, hogy az üvegben lerángassa tisztára, amikor hűtőben pihen már végre... http://scottjanish.com/a-case-for-short-and-cool-dry-hopping/ ez jó összefoglaló hidegen és rövid ideig hidegkomlózásról, az ilyen kísérletek tudnak igazán szöget ütni a fejembe, aztán vallatásig ez van... Olvastam a hólyagos meg két üveges módszerről, már eléggé késő... A rendes huszárvágás egy laza keg meg kezdetnek egy sodastream adapter lesz, ráengedem a hidegkomlóra, pár öblítés, kis túlnyomás, aztán mehet cold crash. Az a baj, hogy ezt most nem gondoltam át... Inkább kerülöm az fölös oxigén-kitettséget most... Elvileg a plusz 1 hét alatt ülepedhetett könnyen palackozhatóra, a hidegkomlót meg zsákban ejtem a csappal átellenes oldalra, aztán mivel igazad is van abban, hogy a füves ízt adó komlót azért nagyon el kéne találni (ráadásul nem tudom, hogy az a fele vagyok-e az embereknek, aki meg tud veszni érte), hagyom is négy napot, addig is kicsit leül a malaj. Az lett volna a cél, hogy komlódarabok ne nagyon jussanak az üvegekbe, ami ha nem jön össze, el is engedem a kéthónapos őrizgetést, mert úgy tényleg rengeteg idő. :)
Elvileg a cold crash is meg a zselatin is csak gyorsítja az elkerülhetetlent, talán a zselatin még jó prevenció hidegen ködösödés ellen, de ennyi, elvileg semmi nem lesz, ha időt és mozdulatlanságot alkalmazok helyette, nem?
Két hónap sok idő. Aszkorbin savra nincs tapasztalatom.Zselatin hideg komlózás után 1-2C-on,ezután lassabban fog cukorral szénsavasodni. Két napos hideg komlózás nekem elég rövid.Klasszikus 4 nap 14-15C.Fűízről olvastam caskád komló kapcsán de nem találkoztam még vele ,pedig volt hogy bő egy hétig benne volt. Hűtéskori vissza szívás elkerülésére több módszer is létezik. Foci labda belső co -val feltöltve. Kotyogó átalakítása .Lényege két palack van ,1 csatlakozik az erjesztővel ,az össze kötő cső edény tetejéig ér, 1-2 össze kötő csöve a palackok aljáig érnek.Erjedés kezdetekor 1 feltöltöd ,keletkező gáz át nyomja 2-es be ,majd kotyogó ként működik.Térfogat csökkenéskor 2-ből vissza szívja az 1-es be.Folyadék mennyisége 1-2l,szintje az 1-es tetejéig nem érhet fel.Fontos hogy az erjesztő ne eresszen.
Nagyszerű információk, köszönöm! Közben itt keringek egy másik kérdéskörön... A második főzésem vödörben leerjedve, így döntöttem, plusz egy hetet marad vödörben, és akkor hidegkomló két nap. Olvastam elég sokfelé, és az iparágban dolgozó koponyák meg a tényleges kísérleteket végzők eléggé egyöntetűen állítják, hogy a második napra közel az összes olaj kioldódott, utána már csak növényes ízek és hop creep szeret történni. Ugyanők azt mondják, hogy 10°C alatt szeretnek hidegkomlózni, kivétel a nagyon gyümölcsösnek szánt ízvilágok esetén. Forgattam a fejemben, hogy az egy hét pihenő után kap egy cold crasht a vödörben, ha olyan az idő kint. Megvétóztam magamat, mert pár helyen azt írják, hogy szűk két deci levegőt stabilan beszív kotyogón (szagtalan olcsó vodka van benne egyébként épp emiatt), és annak ellenére, hogy negyede az oxidáció sebessége, a tényleges oxidáció sokszorosa, mert több liternyit elnyel a lehűlt sör a széndioxidból, amiben egész hamar elvegyül a bejutott levegővel, így a megfelelő arányban az is beoldódik a sörbe. És lényegében azt mondják, hogy komlós söröknek ez már könnyen tud rengeteg oxidációt jelenteni, egész gyorsan. Az első söröm nagy hibája oxidáció lehetett (perkarbonát maradványai a hidegkomló zsákon, szerinted?), a másodiknak nem kéne abba az irányba moccanjon... A mostani terv az, hogy hidegkomlóval (5g/l) megy be aszkorbinsav, zselatin, aztán két nap után palackozás. Ez cold crash verzióban úgy nézett volna ki, hogy hűtés előtt antioxidáns, hidegkomló 2 nap cc után, aztán szintén 2 nap és palackozás jó hidegen, talán megkocogtatva az üveget felhabzásig lezárás előtt, pont a több szénsav miatt. Jól tettem, hogy hagyom a francba, vagy mumuskergetés zajlik inkább? Szerintetek a beszívódó levegő okozna számottevő oxidációt? Kb 60 napig szeretném őrizgetni legalább az utolsó pár üveget... :)
STC -ből érdemes két relést választani.Egyik hűtésre,másikat fűtésre lehet állítani. Hűtőszekrényből nem rossz az sem ha van benne mélyhűtő rekesz (lehetőleg a két ajtó között minél nagyobb távolság legyen). Mélyhűtő rekesz ajtaját ki kell szerelni. Könnyeben fog 0-1C-on működni ,egy számítógép ventilátorral meg főleg.Hátrány , nagyobb méret ,ale hőmérsékletnél be kell zárni a mélyhűtő rekeszt.
Nekem ezek beváltak. Nem mai darabok, de még ma is gyártják. Nincs fagyasztója, nem jegesedik. Semmi kompakt, minden alkatrésze cserélhető, bár még nem volt hibájuk. Zanussi ZC 255R, talán ez a típusuk. Létezik fele ekkora is. A 255 literesbe belefér kettő vödör is. Sörhöz 3 is van belőle. Sőt a 4-iknek ilyet használunk a lakásban is főhűtőnek. AZ egyiket szabályzó nélkül vettem, azt már nem is kellett kiiktatni. Egyikben van fűtés is, arról most nem találok képet.
Üdv ismét! Az a pont van most, hogy kell egy hűtő. Páran már biztos ismertek annyira, hogy kapásból tudjátok, hogy kizárólag a redneck verzióban gondolkodom, tehát helyi hirdetésekben vadászni minél olcsóbban... Viszont kénytelen vagyok belátni, hogy egyáltalán nem tudok semmit arról, hogy miben lehet nagyon mellényúlni öreg hűtőszekrények vásárlásakor, különösen amikor erjesztésvezetés a cél. Egy STC-t beszerzek a következő rendeléssel, és így télen nem sürgős még frigót rakni rá, asszem elég egy tetszőleges hőszigetelt doboz a vödörnek, ami viszonylag tűzbiztos, meg pár kis teljesítményű izzó egy nagy konzervdobozban... Szóval kérdés, mennyire problémás egy-egy újabb típusú hűtő, tán propán gázzal töltött hűtő, esetleges automatikáival, fura hangokat adó, bonyolultabb működéssel, mondjuk egy öreg lehelhez képest? A lepukkant (rozsdás) állapoton megéri segíteni? Gáz elillanás orvoslása melyiknél simább ügy? Hülye helyeken kilyukadós rendszereket meg hasonló kukatöltelékeket is szeretném valahogy elkerülni, van mód valahogy előre felismerni ezeket? Vagyis lényegében: van olyan tönkrement típus, amit akár én is életre kelthetek jó eredménnyel? Precíz, rákockulós barkácsolás nem probléma, belépő költség is ha visszatermelhető relatíve könnyen, akkor nem gond. Ami még foglalkoztat: -1-ig lemenni képes sima hűtő, akár 27°C hőmérséklet mellett is. Szokott ezzel szívás lenni? Leginkább a legolcsóbb használtak közül válogatnék, egyedüli kivétel a tönkrement szutyok kategória, ott ami 20k alatt beszerezhető és megéri hibát keresni, az még jó lehet, csak tudnám, hogy szűrjem ki az alkalmatlan/túlautomatizált cuccokat... Előre is köszönöm meglátásaitokat!
