Sziasztok! Kaptam egy családot május 22.-én, aminek nem volt anyája. Később a rajbőlcsöket lerombolták, ma pedig mikor megnéztem őket újra építettek egy 3cm körüli anyabőlcsőt (alja még fedetlen). Álanyára utaló jel nincs, mint ahogy fiasítás sincs. Kérdezném mikor lesz a családnak anyája és hogy mi ilyenkor a teendő?
Csak telelőbeetetést végzek, idén tavaszon sem volt szükségem szirupos serkentésre, időben ott voltak ahol kellet sőt még jobbak is voltak kelleténél, vadászhattam a rajokat. De ez egy másik téma, ez rendkívűli év volt számunkra.
De helyenként és évenként is más az adott méhlegelő, lehet persze hordásos területre vándorolni, de nem éri ez meg mindenkinek. Állomány nagysága, és a távolság, de még a szabadidő fügvénye is.( Munkamellet méhészkedőknek az utóbbi is döntő tényező. Én mindíg az akácra koncentráltam, erre ment el az évi szabadságom javarésze, mivel az állománnyal szoktunk lenni végig.)
Szia! A legjobb a természetes hordás.Vagyis oda kel menni ahol van méh legelő. Vándorolni kell. Szerintem is az 1:1 .-es szirup már jó. Amie figyelni kell,hogy a cukor ,ne tudjon bekerülni a árumézbe. Jó 2 héttel a várható hordás előtt,én már nem etetek. Bár ez nála a rajokra vonatkozik. A termelők azok ,vagy erdőben vannak,vagy mustáron .Most olajretket járják.
Akác után nincs szükség serkentésre, de ez az adott területtől függ. Nállunk az ezüstfűz, és ámorakác ad jelentősebb hordást. De mi az a 1:5 arány ? 1 liter víz és 5 kiló cukur? Az már majdnem telített oldat. Vagy 1 kiló cukor, és 5 liter víz? Az meg csak cukrosvíz, nagyon híg. Serkentésre szerintem 1:1-es arány a jó.
A víztartalmat a mézből párologtatással szellőztetéssel, lehetne csökkenteni, elvileg. Nagy felületű kevés méz fölött száraz levegő ventilálásával. Például egy cukrász tepsiben 1-2 kiló méz elterítve. De ha nagy a levegő páratartalma a méz még hígabb lesz. Ez nem járható út, csak a szemléltetés miatt írtam.
Míért perget a (kezdő) méhész híg mézet? Ez többféle szituációból adódik, akác esetén elsősorban a következő okok miatt tapasztalom, van az amikor serkentő pergetés miatt, ezzel nincs godunk mert ezt direkt teszik egy későbbi időpontban visszaetetik, régebben a lépesméz termelés céljából.
A másik, amikor bízík a pancser, hogy tőle hígan is elviszi a felvásárló, mielőtt elkezd cefrésedni. Ez ma már nem megy.
A gyakoribb ok, a tapasztalatlanság. Kell végezni egy "próbabergetést" ha gyanús a méz megfelelősége. Ez csak annyiból áll, hogy néhány keretből kipergetünk, elég annyitt hogy megfigyelhető legyen a kifolyása a pergetőből. Ha tornyosodik az edényben akkor jó. Ha híg, akkor csak mély krátert húz a méz felületén, tornyosodás nélkül. Ha oldalra megmozgatjuk a vedret és libeg a méz benne a vízhez hasonlóan szintén nagyon híg. De a pergetőben az első fordulatoknál már zuhanyszerúen hirtelen kicsapódik az "méz" szintén nagyon híg. Ezekben az esetekben rögtön fel kell függeszteni a pergetést és azonnal vissza is lehet etetni a löttyöt, mert eleve oda adod vissza ezt a néhány liter ahonnan elvetted.
Már a méhek lerázásánál is észlelni az ilyen híg mézet mert, csapódik az ki rendesen a kaptár aljára is.
A hőmérséklet is megtévesztő lehet, reggel hűvösben még sűrűbb a méz. Bár ez inkább, a határesetekben folehet probléma. A refraktométeres mérés segít, de szoktás a méz "tapadását" a nyelv és a szájpádlás között értékelni, ez megint szubjektív, és tapasztalatot igényel.
Amit még érdemes említeni, hogy a gyengébb családoknak több idő kell az érleléshez, ez főleg már napraforó idején szembeötlő, ezeket későbbi időpontban kell pergetni. De problémát okozhat a délutáni nagy ráhordás, szintén a napraforgó esetén, ekkor csak délelőttönként pergetünk.
De van olyan hogy azért perget a méhész hígat, mert később nem ér rá, csak hétvégén van segítsége, mert két héttel előre megrendelte a fuvart és menne haza. Vagy ott a sárkányosodott felesége, és az mindenáron pergetni akar, ha már itt vagyok akkor haladjunk!
Hát ha nagyon folyik jobb lene viszaetetni,én tavaly 5 kg pergetés után jötem rá hogy híg és viszavitem az oszes mézes keretet es négy nap múlva rá pergetem.nem mindegy ,hogy menyiről van szó meg a viszaetetés veszélyes lehet a betegségek miatt.
Sziasztok! Az idei áldásos időjárás miatt sikerült kicsit hígabb akácot pörgetnem sajnos. Mit tehetek hogy kicsit csökkentsem a méz víz tartalmát, még nem jártam így?
Szia ! A fedelezéshez nemvaló. Arra a legjobbak a fűthető kések, de a villa is jól szolgálatot tesz. általában két késsel,villával dolgom,dolgozunk. egy folyamatosan melegszik. forró vízben. A sejt nyitó henger az őszi,kora tavaszi méz mozgás gyorsítására jó . Nem okot rablást a kis sérülés a sejten elég ahhoz,hogy a mézet átrendezzék.
Gond csak akkor lenne ha nem 7mm-es hanem szűkebb lenne az egérrács, az anyarács 4,1-4,2 mm ezen már nem fér át az anya, a virágporszedő furata 5mm-es azon a dolgozók is nehezen préselik magukat át, vélhetőleg egy méretes anyának már nem sikerülne.
A kijárók szűkítése valóban ajánlott, de hogy ez megvédené a rablástól az egységeket az kétes. A lényege inább a megelőzés a kiáramló illatok mérséklésével. Ha kezdedő és kialakuló rablás esetén virágprszedőrács ideiglenes felhelyezése alkalmasabb a megfékezésére.
Viszont nem a rablások időszakában vagyunk, az jellemzően az aszályos nyárvégi őszi időszak. Többnyire a nem körültekintő kaptárbontogatásokkal generálható.
Ebben az időszakban még a kicsi pároztatók lerablása sem jellemző. (1/4- 1/8 Nb keret méretnyi.)
Az anya többször párzik, csak ha már van fedett fiasa akkor vegyétek el a pároztatókból.
Szia ! A krajnainak nemszokása a rablás,főleg hordásban. Erről szoktam beszélni sokszor.Nem a tanítványa hibás,ha nem tud,rosszul tesz valamit. Sajnos ez nem csak a méhészetre igaz. Most eszükbe se jut,amíg kis hordás is van nem keresgél,kutat,rabol,csak ha muszáj.
Amennyiben nem krajnaid van ez könnyen előfordul,ég nagy hordásban is,hogy e gyengébbeket,sőt egymást is keresztbe rabolják.
Én az anyák ki,és bejutását,visszatalálását szoktam segíteni. Nagyobb kijáró,szélesebb feljáró, esetleg kis színes ,formás papír a kijáró felett. Azt is szoktam,hogy a környékbeli kaptárak alakját is megváltoztatom. Könnyen teszem,mert rakodós vagyok.
Nem tudom, amúgy okos ötlet-e szűkíteni a kijárót olyankor, amikor az anya amúgy is ostorral hajtja kifelé a népet, hogy hordjanak-hordjanak-hordjanak :)
Most miért rabolnának, de nem a herén kellene aggódni, az anyának kelleni ki, és beférni majd párzások alkalmával. Vagy köpőlégy nagyságú anyákat tenyésztel?
A két befogott rajom közül az egyik 8 félkeretre került, egy hét után kihúztak 2 félkeretnyi szabadépítményt, és megpakolták mézzel is. Elvettem tőlük, kaptak + 2 keretet, meg még egy 10 keretes fiókot, mert így is zsúfoltnak tűntek, erős rajnak néznek ki.
A másik viszont alig takar 4-5 félkeretet, egy nappal később fogtam őket, emiatt úgy gondolom, ez egy utóraj lehet, de ezek meg látványosan nem tudnak magukkal mit kezdeni. Építési lehetőséget kaptak bőven, ezeket eleve szabadépítményes rendszerre raktam. Lehet, hogy eltoltam az anyjukat valahogy?
Szerintetek ezen az egérrácson(7mm) kiférnek a herék? Most ugrott be, hogy lehet hülyeséget csináltam azzal, hogy az egérrácsot használom kijárószűkítőnek a frissen készített rajoknál, nehogy lerabolja a többi amíg nincs anya.
Ha a here nem fér ki, nem tud bepárzani az anya, és akkor lőttek az egésznek. Jól gondolom, vagy simán kiférnek a herék a 7mm-es nyíláson?
Szia ! Értelek A rajok befogásár nekem külön előkészített kaptárak vannak.Általában kettő. Naponta ennél többet nem igazán fogtam. Szóval amikor jön a hír,vagy meglátok egyet nincs más dolgom,csak fogom a füstölőt,a spriccelőt,és a kaptárt ,és megyek.Általában idegen rajt fogok,A sajátjaim nem ülnek le pihenni. Ki jönnek dobnak egy búcsú kört,aztán indulnak is. Nem sokat engedek el,de ők biztosan más méhésznél landolnak.
Én maradok a jó öreg bevált módszernél. Jó évben az egész téli élelmet meg hordják .,a fészküket kitudják baj nélkül,építeni.Vagyis minimum 20 feles keretet,vagy 12 Hunort.
A kezdőknek mindenképp a raj éheztetést a műlépre eresztését javaslom.természetesen,a van rá mód.Erre is készülni kell.Mint minden méhészeti fogást elő kell készíteni,azért,hogy ne keljen kapkodni amikor cselekedni kell.
Ha fertőzöttek teljesen mindegy, hogy mit, vagy mit nem adsz a rajnak. Lényeg az elkülönítésen volna. Ezért nem is sok idegen rajt fogok be, csak ha beszáll a telephelyemre. Az meg töbnyire utólag derül ki hogy idegen volt. A befogott rajoknál tapasztaltam, hogy még másnap is a kaptár alján van javarészük. Az hogy milyen keretet adok nekik, mindíg azon múlik hogy éppen milyen van kéznél. Most éppen, csak öreg lépek voltak amit már selejtezés miatt kiszedtem. Majd ha időm engedi kapnak műlépeset. Emiatt biztos hogy nem engedem szélnek a rajt.
Szia! Nálam az idegen raj,nem kap semmilyen segítséget amíg a tüzetes vizsgálat meg nem volt.A családokhoz csatlakozása általában a rajokkal történik.Vagyis legalább kétszer át nézem a fiasos kereteit. Atka ellen kezelem őket,csurgatok,vagy épp ködölök aztán a befogás utáni nap család ellenőrzés,fészekszűkítés,ha kell.
Utána nyugiban vannak egész az első vizsgálatig. Az anya ,egy erős rajban,ha tud petézni az már az első éjjel neki tud látni. Gyorsan és szépen építenek a rajok. Általában a nyugi a befogástól számított 2 hétig tat. Utána már illik mézkoszorúnak,és fiasításnak lennie.
Vagyis nálam nincs babusgatás,csak akkor,ha életképesek.Amikor a termelőkhöz kerül akkor már természetesen mindet meg kapnak ami a fejlődéséhez kell.
Ami a lényeg minden magával hozott,esetleges fertőzött mézet éljenek fel.Egy közepes raj ami 6-7 keret Hunort takar az 2 Hunornyi mézet képes magával hozni.Ehhez felesleges adni mézet. nem kell,sőt veszélyes is lehet.Éljék csak fel.
Hallgattam a tapasztaltabb méhészre a fertőzést illetően ( józan paraszti ésszel gondolkodva igazad van), de ha nem is igaz, akkor sem történt semmi érdekes. Szörpit kaptak egyszer, mézes keretet nem. Gondoltam, a szörpi segít adni nekik egy kis kaját, utána ott az akác....
Ennek a "csak műlépet szabad beadni" nincs semmi értelme. Mivel a kiépített lépeket a saját allományodból veszed el, tehát elméletileg ott nincs nyúlós, illetve ha volna akkor illene tudni rólla. Nem arra kell vigyázni hogy arajt ne fertőzzük meg, hanem fordítva. Az idegen rajt kellene elméletileg karanténozni. Hogy ne vigyél be az állományodba fertőzést.
A műlépek adásának az a célszerűsége hogy kihasználjuk a rajok kiváló építési hajlamát. De akkor is illene adni egy mézes, és minimum egy kiépített lépet, az utóbbit azért hogy az anya tudjon petézni.
