Gelányi: Bízvást összetartozik a telefonkönyvben több mint kétszer gyakoribb Gilányi (77 : 176) névvel.
A név egyértelműen lakosnévnek tűnik, egy *Gelány ~ *Gilány nevű település neve után. Mivel a településnév szlávosnak tűnik, megnéztem a név szláv változatait is: Gelansky, Gelanski ~ Gilansky, Gilanski. És voltak találatok: többet közt 1699-ből is. Ez utóbbi a németországi Gnaschwitzban (Bautzentől DNy-ra) született, amely felsőszorb terület. Más adat is van szorb viselőre.
Tehát vlsz. egy egy szorb (németorszégi szláv) név, amelynek a birtokosai Magyarországra települtek át, és idővel a nevük képzőcserével magyarosodott. (A névadó település is szorb területen lehetett, amelynek a neve mára felcserélődött a német megfelelőjével.)
A nevezett Pálmafalva tudatos névmagyarítás eredménye: a XX. sz.-i eleji hivatalos településnévrendezés keretében meglehetősen sok, korábban nem létező magyar településnevet alkottak.
De ha még fel is tételeznénk, hogy ez a név visszamegy a családnévadás korába, akkor is *Pálmafalvi alakot várnók. Ugyanez lenne, ha valaki "természetes módon" magyarítana mondjuk Palmdörferről.
Az említetted délvidéki településnek is utána kellene nézni, mivel igen valószínű, hogy az sem magyar név volt.
P.S. A német Palmdorf helynév Palm előtagjának nincs köze a pálma növényhez. Ez a régi német Balme személynév bajor-osztrák változata. A Balme eredete pedig kettős: (1) lakosnév egy ilyen nevű településről, amelynek neve a középfelnémet balme 'szikla(barlang)' szóból ered; (2) a német Baldemar 'merész + híres' személynév összevonásos rövidülése.
Ha feltesszük, hogy a fenti névből magyar személynév lett, akkor a várt alak Palmi ~ Balmi lenne: egy második a jelenléte megindokolhatatlan.
Viszont a felvett Pálmai név a maga 20 előfordulásával meglehetősen "előkelő" helyen álla felvett nevek népszerűségi listáján. És ha feltesszük, hogy ezt megelőzőleg is volt Pálmai családnév -- amit én nem tartok valószínűnek --, akkor is a "régiek" elvesznének az "újak" közt. Emiatt azt, hogy valaki a "régiek" közé tartozna, azt csak erre vonatkozó részletes genealógiai bizonyítékok birtokában lehet feltenni.
Csak most volt időm visszaolvasni a topikot. Válasz a Bán névre. Elég sokan választották ezt a nevet, amikor magyarosítottak, tehát arrafelé is érdemes keresgetni.
Egyéb írott alakjai: Baán, Baan, Báan
Előfordulása elég széleskörű. Találkoztam már ezzel a névvel aá-val és á-val a Felvidéken, Zalában, Somogyban...
Egyébként a Pálma mint településnév ma már télleg nem létezik de volt ilyen a Délvidéken, de a török idők után elpusztult. Valamint Pálmafalva (Harichovce) ma is létező település a Felvidéken, a német Palmdorf alakból.
Lukovics: Szláv név, legvalószínűbben nyugati délszláv, vö. szerb-horvát Luković, szlovén Lukovič. Ez a Luka személynévhez -ović képzővel képzett apanév. A Luka név a bibliai eredetű magyar Lukács személynév szláv megfelelője (< latin Lucas ’Lucania tartományból való’).
Pálmai: Tekintve, hogy a Pálma történetileg sem településnévként, sem személynévként nem igazolható, így igen valószínű, hogy tudatos névmagyarosításról van szó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800–1893” adatbázisa szerint a kérdéses időszakban 20-an választották ezt a családnevet. Vö.<http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>
Pichler: Német név, melyhez két etimológiát adnak meg: 1. A n. picheln ’iszik (egyet)’ igéhez képzett cselekvőnév, tehát ’ivós, iszákos’ jelentéseű 2. A Bichler név felnémet (bajor-osztrák) változata is lehet, ez pedig lakosnév egy ófelnémet bühel/pühel ’halom, kiemelkedés’ tagot tartalmazó helynévből.
Roszkopf: a német Roßkopf családnév magyaros lejegyzése. Ennek szó szerinti jelentése ’lófej’, és három etimológiáját említik meg: 1. Lakosnév egy ugyanilyen nevű hegynévről (amely a hasonlóság alapján kapta a nevét). 2. Lakosnév egy ilyen nevű tanyáról vagy házról (tanyák, kiemelkedő jelentőségű házak gyakran kaptak a németségben állatokról nevet; mint mifelénk a fogadók, csárdák, kocsmák). 3. Ragadványnév, mivel az illető feje a lóéra emlékeztetett (nagy volt, hosszúkás stb.)
Kedves LvT! Köszönöm az eddigi információkat, és kíváncsian várom, hogy találsz-e még. Az általad vázolt lehetőségek közül talán a törökös változatot alátámasztani látszik, hogy édesapám is, és az őseim közül is többen sötétebb bőrszínnel, csaknem fekete hajjal és keleties arcvonásokkal rendelkeznek. A család nőági vonalai pedig jobbára helyiek, vagy nyugatabbról származók (Tabi, Wagner, stb...) voltak. Elképzelhető persze, hogy az említett vonásokat egy eddig nem ismert ős hozta be, és a nevünk mégis szláv eredetű, nem tudom. Köszönöm ismét, és minden jót kívánok: MustyákD
Ad Hudy: Ezen még gondolkodnom kell, talán a hód állatnév áll mögötte, és a családnév egy ilyen névtagot rajtő településnévhez képzett lakosnév, vagy egy ilyen személynévhez képzett apanév.
Ad Mustyák: Egyelőre az alábbira jutottam, annak függvényében, hogy a ty „eredeti”-e (avagy a magyarban lágyult t-ből), ill. ugyanez az esetleges u ~ o váltakozás esetén:
I. Eredeti t:
a) Eredeti u: A (törökös helyesírással írt) Muştak, (az arab angolos lejegyzésével) Mushtak arab név, amelyet más muzulmánok (pl. bosnyákok, törökök) is használnak. Etimológiát még nem találtam rá. Magyar vezetéknévként talán a török korhoz köthető.
b) Eredeti o: 59 Moštak vezetéknevű egyént ismer a horvát telefonkönyv. Etimológialag ez talán az I.a vagy a II. alakváltozata. (Magyar környezetbe korán átkerülve talán felvehetett Mustyák formát.)
II. Eredeti ty: A szláv most ’híd’ szóból lágy -ák (-ak, -iak) személynévképzővel keletkezhet *Mošťák (*Mošťak, *Moštiak) név, amely egy Most nevű helyen lakót jelöl, legyen az bár egy ilyen nevű település, vagy egy falurész (a falut átszelő patakon átvezető híd környékén). Ezt a megoldást gyengíti, hogy ilyen, lágy ty-s alakok nem fordulnak elő, csak kemény t-sek. ha valami eseti keményedést tételezünk fel (elsősorban a délszláv területen), akkor ennek folytatói lehet talán az I.b) név.
E-mailen kaptam a tippet, hogy kérdezzelek téged a nevemmel kapcsolatban. Vezetéknevem Mustyák, melyből nem igazán lehet sokat találni ebben az országban. Tudomásom szerint jelenleg öt ember van, akit így hívnak, valamint három Mustyákné.
Próbáltam a neten keresztül némi információhoz jutni, azonban ez is véges eredményt hozott, és többnyire az említett családtagokat találtam.
Ha elhagyom az ékezetet és úgy keresgélek, már jóval szélesebb a kör, persze nem tudom, ez mennyire tehető meg a magyar neveknél, azaz nem változik-e teljesen a jelentés, ilyesmi...
A családfakutatással ugyanaz a gondom, mint sokaknak, hogy rengeteg időt vesz el, és abból általában nekem sincsen sok.
A Baráth miért kapta a "h"-t? Valószínűleg azért mert nem volt hosszú ideig kialakult helyesírásunk, nem ejtésbeli különbséget tükröz. Szóval ha mondjuk Szombathelyen Baráth-nak írta a pap, Nyíregyházán meg Barát-nak, annak annyi az oka, hogy mástól tanulták a helyesírást :)
Amíg a nép nem tudott írni, a családnév helyesírása a papokon (anyakönyvek) és az egyéb állami összeírásokon nyugodott. Amikor megtanult írni a nép fia, a nevének addigi írását követte ő is.
Az olyan alakok mondjuk, mint az Theöreök (ejt: török) vagy "Desseffy" (ejt: dezsőfi) azt mutatják, hogy az ő nevüknek helyesírása előbb rögzült -> korábban tudtak írni és több helyre írták le őket iratokon, mint az átlagot -> gazdagabb, valószínűleg nemesi családok.
Én azért tartom a "barátságos" jelentést is ugyanannyira valószínűnek, mert pl. német nyelvterületen is van Freund (= "barát") név, miközben a "szerzetes" az Bruder vagy Mönch lenne. Szóval szerintem valószínűleg mind a "szerzeteseknek dolgozó" (gúnynév), mind a "barátságos" (tulajdonságnév) elképzelhető lehet.
A Pap(p) névnél viszont lehet pl. valódi foglalkozásnévre is gondolni (igaz ritkán az, inkább az amit te is írtál), mert csak nyugati katolikus egyházban van meg a cölibátus, ott is csak Cluny reformoktól és azt is csak később kezdték betartatni, szóval belecsúszhatott még a családnevek kialakulásába, illetve lehetett bizánci keresztény az illető (akikből nagyszámban éltek akkoriban itt).
Vannak itt nehezebb falatok is, mint pl. szakdolgozatírás..ha lehet pedagógiai kutatást tartalmazó..na köszi..egyszerűbbnek hangzik, mint magát a feladatot elvégezni. A névtan egy kis zh. nem komoly, sőt nem magas fokon,(csak maximalista vagyok) de látod én már az elején elakadtam, szerintem csak azért mert nincs sok időm vele foglalkozni..talán majd nyugdíjas koromban, ha megérem....)
Kérdésem: Barát..okéoké..de a h-t miért kapta?Megkülönböztetésül talán? Hiszen tudom, hogy van Barát sima t vel, s nem th-val. Nos?
ui. közgáz...az durva..hát ezek teljesen kiesnek az én érdeklődési körömből is.
Mindenesetre sok sikert hozzá, és még egyszer köszi az együttműködést, Balázs...)
Szívesen, hát ha neked sürgőssen kellett, akkor én sürgőssen válaszoltam :)
Irigyellek, hogy te ilyenből írsz, nekem egyházjog meg közgáz tölti ki az életemet most, amiből a második annyira nem érdekel, hogy az elmondhatatlan :)
Mindenesetre ez nekem hobbi, szóval nyugodtan küldd a kérdésed, majd igyekszem azt is megválaszolni :)
No, ha zh, akkor idemásolom a Kázmér-féle Régi magyar családnevek szótárából az etimológiai részt (tehát az adatolást nem; az első adat mindazonáltal 1426-os és Zala megyei): < barát ’szerzetes’ (TESz.). M: sokféle, pl. volt szerzetes elnevezése, valamilyen (pl. jobbágyi) kapcsolat egy szerzetesrenddel (vö. Érsek, Püspök csn.-vel) stb./barát ’felebarát, segítő társ, pajtás’ (TESz.; Erdélyi SzT.). M: baráti kapcsolat.
Igazából csak azért másoltam ide, mert szerintem is a ’szerzetes’ az erősebb gyanú. Egyébként a Pap névvel kapcsolatban szokták mondani, hogy az egyik tipikus névadási motiváció a papos viselkedésre utaló gúnynév volt.
Köszönöm őrült gyors válaszod. A nyelvszeretet és az érdeklődés megvan bennem is,(de az idő, és a türelem...?):) sőt a Baráth név eredetét vonatkozóan 80 %-ban biztos voltam magamban. Azért írtam oda hogy sürgős, mert zh-t írok névtanból hétfőn, és.. valószínűleg ez lesz az első kérdés(Saját név eredetének megmagyarázása)A keresztnevekre vonatkozó infók ezer számra teremnek, mondjuk tudtam én, hogy a családnevek a húzósabbak. A másik, hogy ez a tudomány eléggé interdiszcíplinális(persze ez ti jól tudjátok) és nekem pl. a történelem nem az erősségem. Ahogy mondtad..sok türelem, idő és kutatás.. de így 4 db zh előtt mintha egyik se lenne a tulajdonomban:)
Mégegyszer köszönöm gyors válaszod! Fáraszthatlak még?:)
Igazán kedves tőled ez a titulus, de én sajna csak amatőr rajongó vagyok, sajna nem nyelvész vagyok/leszek :) LvT az, aki komolyan vágja a témát!
A neveidre a válaszom:
Baráth - a szó maga: "barát". Hogy mit jelenthet, talán egy barátságos emberre ragadt rá. Lehet foglalkozásnév is egy szerzetesre. Bár ezzel az a baj hogy a cölibátus szerzetesekre mindig kötelező volt, egyháziakra is korábban lett kötelező semhogy családnevek alakultak volna ki, úgy meg ha nincs gyerek nem marad fenn a név :D De barátokat segítő személyzet tagja lehetett talán még. Mindenesetre a barátságos személy jelentés a biztosabb.
Máder - német név. A középfelnémetben a "mader" jelentése "arató" (újfelnémet: "Mäher"). Lehet még ugyanezzel a jelentéssel holland név is.
Hogyhogy sürgőssen kellett? :)
Utánanézés: net egy nagy segítség tud lenni. Meg egy nagy-nagy rakás szótár. Meg rengeteg nyelvszeretet, meg nyelvismeret. Meg vannak családnevekről külön könyvek eldugva könyvtárakban, én magyar és német családnevekről találtam eddig a Széchenyi és az Idegennyelvi könyvtárban. Nem is tudom, és talán sok türelem és ötlet. Legalábbis nekem ez :) De mint mondtam LvT ért hozzá komoly szinten, erről őt kérdezd meg :)
Kedves Nibelung! (vagy aki esetleg még kompetens a nevek eredetében)
Sajna nincs időm a topic összes hozzászólását végigolvasni,azt látom, hogy Te mintha értenél a nevekhez:) Segítségre lenne szükségem ,sürgősen meg kellene tudnom a következő vezetéknevek eredetét, esetleg jelentését(ha van neki):
Máder
Baráth
Sajnos csak most tanulom a névtant, de fogalmam sincs hol nézhetnék ennek utána. Jó lenne valami útmutató. Köszi..
A Nazar-nál szerintem inkább csak véletlen egybeesésről lehet szó.
A "ján" az örmény nevek végén azt jelenti, hogy "fia". A Nazar pedig lehet egy arab név (Nazaar - "tisztelet, megbecsülés"). Ez lehet az örmény név eredete. De a szláv nevekben a Nazar inkább a Nasarius keresztnév rövidülése, aminek a jelentése "Názáretbe valósi". Persze lehet hogy az örmény névben is ez a "názáreti" jelentésű név szerepel.
A Hadar név héber eredetű, jelentése "fényes, magasztos, dicső". Az alakok amiket felsoroltál ebből eredhetnek, mint "Hadar fia".
Pár napja láttam a tévében egy magyarországi örmény embert, vezetékneve: Nazarján volt. Ekkor eszembe jutott egy erdélyi ismerősöm, aki Nazarovics, továbbá egy Nazariev nevű bolgár (vagy lehet, hogy ukrán?) focista. Nos -amennyiben uarról a tőtről van szó-, mit jelent a Nazazr+ tő??
Hasonló: Hadar+ (pl: Hadari, Hadarov, Hadarics stb.)
Mivel képezve egyáltalán nem értelmes a magyar fülnek, felteszem egyik név töve sem önmagát jelenti.
Ad Bubori: Van Bubor név is a magyar telefonkönyvben, ez arra indít, hogy az -i-ben egy eredeti -é birtokjel folytatóját lássam. Így a Bubori a Bubor személynévhez képzett apanév lehet. A Buborra etimológiát nem találtam, két lehetséges megoldás merült fel bennem: – a szláv Bobor ’hód’ személynév átvételéről van szó; – abból a magyar hangfestő tőből ered, amelyből a buborék szó is (N.B. van m. Boborék vezetéknév is).
