Egy ilyen helyzetben kézben tartott barkácsfúróval átfúrtam a tokmányt majd dornival levettem úgy, hogy a dornit egy fadarabra ejtegettem, felül volt a tokmány.
Köszönöm! Szerintem maradok a menetfúrásnál, bár elég kicsi a maradt anyagvastagság. Legfeljebb ha kiszakad a menet, bevetem a kenyérbél technikát (persze csak ha nincs levédetve :-)).
Igazából arra lennék kíváncsi, hogy a tokmánygyártónak mi a levételre a hivatalos megoldása. Vagy úgy vannak vele, hogy nem kell azt levenni?
Sziasztok! Egy kis kíváncsiság, talán jó témaadó volna Ki hogyan élezi a hosszlyuk és ujjmaróit? Ahol tanultam, ott volt egy élezőgép, de nem működött, így kézből éleztük, több kevesebb sikerrel. Láttam most egy ügyes kis készüléket, ami patronosan fogta be a marót, a patron egy mindenféle szögben álló anyagon volt, és egy síkköszörűvel gyártották meg.
Sajnos a helicoil külső "menete" különleges menet, szóval nem az van, hogy ha M12 menetbe akarsz egyet, akkor felfúrod egy M14 szabvány menetfúróval. Azért is adják hozzá a sajátjukat, ami semmivel sem kompatibilis, csak saját magával.
Nálunk a Mechlaborban ezek a technológusok voltak olyan jók, hogy ebből nem volt komoly konfliktus. Mondjuk mertek kérdezni a gépek mellett dolgozó szakemberektől is. De az egy családias cég volt.
Ha én egyetemistaként ilyen homályosan megfogalmazott feladatot kapnék, valószínűleg el lennék veszve.
De mert nem vagyok egyetemista, kicsit bátrabban állok hozzá. (Mármint a kérdéshez.)
Azzal kezdeném a választ, hogy Magyarország legjobb hírű szerszámgép-gyárában eszelték ki az E1N esztergát, amit a szakmabeliek csak Kemény padnak hívnak. Nem azért kemény, mert nem puha, hanem azért, mert az eredeti tulajdonosa a gyárnak Kemény vezetéknevű volt. Kemény Antal.
Amikor az E1N született, már egy államosított üzemcsoport vállalata volt, de a régi jó szakember gárdával.
Többet szükségtelen lenne írnom, de fontos lenne, hogy megszerezd és elolvasd a GTE cégtörténeti könyvét is, amit ajánlottam.
Én is így fogok eljárni, köszönöm! Ódzkodtam a letakarástól, mert motoroknál többnél is láttam, hogy a takaró rongy ráragadt a gépre és alatta minden rozsdás volt. Gondolom nem csak párát, de eaőt is kaptak ezek a gépek.
,,Szerintem van igazság abban amit írtál nem vitás, de lehetne ezt a témát még sokáig taglalni, érvelni, példákat hozni stb. De nincs hozzá kedvem, nem tudom hová vezetne, vagy lenne-e értelme, úgy-hogy nem teszem.:-)''
Csak annyit tennék hozzá, hogy nem azt írtam, hogy nincs igazad, hanem csak azt, hogy nem okvetlen van igazad.
Szóval, amit addig hallottunk, az alapján szerintem éppúgy lehet egy rendesen megtervezett és megtartott kurzus is, mint egy hanyagul.
Adott egy jól felszerelt forgácsoló műhely, amelyben sok más gép mellett van E1N egyetemes csúcseszterga is, az ő képességeivel (a gépkönyv által megadott méretek, beállítható technológiai paraméterek, méret és alakpontosság, teljesítmény, szerszámozottság, rendelkezésre álló készülékek, tartozékok, … , egyéb sajátosságok).
Adott egy jól felkészült technológus, akinek meg kell tervezni különböző alkatrészek legyártását. A műveletek egy része forgácsolás, egy része eszterga után kiált, marás, köszörülés, …, kikészítés, …
A technológusnak meg kell tudni mondani azt, hogy az esztergálási műveletek egyáltalán megoldhatóak-e az E1N-nel (nagyon kis méret, nagy méret lehet korlát). Darabszám, alkatrész-tűrések, extrém anyagok, … sok figyelembe veendő szempont van, pl. a rendelkezésre álló géppark is, hogy gazdaságos legyen az E1N bevetése. (600 db M12-es magas anyát nem gyártunk E1N-en, zsebóra fogaskeréktengelyét és hajócsavar tengelyét sem.)
Az persze alap, hogy ismerjük az egyetemes csúcsesztergával végezhető műveleteket, nem árt ismerni a szerszámválasztás, forgácsolási sebesség, fogásmélység, előtolás, forgácsoló erő és teljesítmény, éltartam összefüggéseit.
Erről az a valós történet jut eszembe, hogy volt egy műszergyár kísérleti műhelyében egy nagyon ügyes esztergályos. Mindent megcsinált, ami csak az agyament tervezők lerajzoltak.
Egyszer csak gondolt egyet, letette a munkásőr egyenruhát, feleségül vett egy svájci-magyar nénit és kiköltözött.
Rövid időn belül kapott esztergályos munkát.
Ez úgy indult, hogy próbaként rajz alapján kellett elkészíteni egy munkadarabot. Megnézte, nem gond, hozzálátott.
A dolog úgy folytatódott, hogy rohan hozzá a művezető, és elmagyarázza: ezt a gépet még sokáig szeretnék használni, csak lassan, lassan.
Erre volt egy olyan ember aki q ---a nem tudott esztergálni,de tudott táblázatot tervezni, olvasni.És hívták őt technológusnak.És ha a drehás a technologiai leírás ellenére fele idő alatt megcsinálta a munkadarabot(mert ő viszont tudott esztergálni) lett az esztergályosból sztahanovista.Neki viszont koszos volt a keze,a technologusnak viszont volt szép tiszta köpenye.És minden esztergályos rühelte,mert a pénzük tőle függött.Ha rosszul tervezett és nem lehetett megcsinálni annyi idő alatt a drehásnak ugrott a zsozsó.
Itt valójában a gyártási eljárás TERVEZÉSE folyik majd.
Nekem még szakközépiskolában kellett ilyeneket gyakorlaton írnom. Egy utasításlista volt, hogy egy adott munkadarabon milyen munkákat kell a lakatosnak elvégeznie:
1: Vágja körbe a munkadarabot
2: hajtsa fel az 54mm hosszú élt
3: fúrjon 5mm furatot a #7 #8 #9 pontokba
4...... stb
Ennek a feladatnak számotokra az az értelme, hogy le tudjátok bontani egy bonyolult alkatrész gyártását elemi lépésekre, és meg tudjátok határozni minden egyes elemi lépéshez a
-szerszámot
-fordulatszámot
-előtolást
-fogásmélységet
- bázispontot, ahonnan indulni kell (és ahonnan esetleg mérni is)
- stb...
Mert amikor majd ezt nem egy manuális gépre kell megszerveznetek, hanem egy CNC gépre, akkor már ezeket csak a programsorokban fogjátok megtalálni, leprogramozni. A többit majd ott helyettetek megcsinálja a gép.
