Régen jártam itt ezen a fórumon. Most úgy döntöttem bele vágok még egyszer a balkonos paradicsom nevelésbe, csak a tartózkodási helyem változott. Van itt valaki Angliából? Érdekelne milyen tápoldat jó errefelé, illetve mik a tapasztalatok a borongós angliai időjárásban megtermett paradicsomokról? Az udvarunkra a nap 90%-ában "süt a nap" ilyen fekvésű, szóval ezért gondoltam adok egy sanszot a dolognak, hiszen milliónyi magot és palánta felszerelést lehet kapni, akkor csak nem lehetetlen ezen a földrészen :) De fogalmam nincs tápoldatnak mit válasszak, abból is van tömérdek csak paradicsomoknak való is. Akkor azzal csak nem lőhetek mellé nem? Esetleg ha valaki tud segíteni ne habozzon. Köszike!
Beültetnék én is párat a fóliába,de félek,hogy sok helyet foglal.Nekem nincs nagy fóliám.Esetleg valami más fajtát is tudnál ajánlani ami fóliában szebb mint szabad földben?Négy parit szeretnék a fóliába,kettő lehetne a Cherrola.
Szalagból (ca. 25Ft/m) a márka mind1, a lényeg, hogy 10cm-es osztású legyen, a 20-30asnál szomjazni fognak a növénykék (paprika>pari). A végét visszahajtva szigszalaggal kell körbetekerni, vagy gyorskötözővel, az elejére pedig érdemes csapot tenni minden egyes sornak, így szivárgás esetén a problémás részt leválaszthatod.
Fontos beszintezni a területet, 0,5m szintkülönbségnél komoly eltérés lehet a szállított mennyiségben. Másik lehetőség, hogy több nyomáscsökkentőt építünk be.
Szivattyú: kiskertbe a legolcsóbb megoldás a Leo 40l/perces szivattyúja.
Szűrő: én kettőt raktam be, egy finomat és egy durvát. Élővíz esetén érdemes locsolás előtt ülepíteni.
Gerincvezeték: 1"-os kpe cső, 3,2 baros untig elég, kb 220Ft/m. Erre akár közvetlenül is lehet csatlakoztatni a csepegtetőket, vagy T idommal leválasztani egy másik ágat...
Tartály: IBC a leggazdaságosabb, az oldalán jól nyomonkövethető a fogyasztás.
Köszi! A hálózati vizet úgy gondoltam, hogy nem nyitnám ki teljesen a csapot, tehát csak kis sugárban engedném, de tényleg nem a legjobb megoldás, mert nem tudom pontosan szabályozni.
Nincs túl nagy tartályom (80 literes hordó), jó lenne mondjuk egy használt ibc tartály, csak egyelőre nincs rá keret, meg nem is tudom, hogyan hoznám el. De ezen a csepegtető szalagon most erősen gondolkozom, mert ha minden évben meg is kell vennem a csövet, akkor is jobban jövök ki, mint a kézi öntözéssel.
Majd a hétvégén mindenképp csinálok egy mérést-becsélést, hogy mégis mekkora területen lesznek majd az öntözendő növények és ehhez mennyi anyag kéne a különböző öntözőrendszerek esetén. Az még aggaszt kicsit, hogy én ezt esővízzel szeretném használni, abban pedig összegyűlik mindenféle szennyeződés, ami eldugíthatja a csepegtetőszalagot. Illetve azt nem tudom, hogy a szivattyúm mennyire örülne egy nyomáscsökkentőnek, de van egy 200l körüli fém hordóm, ha abba felnyomom a szükséges napi vízmennyiséget, akkor már nem is kell szivattyú magához az öntözéshez...
A hálózati víz nyomásától szétdurran a csep.szalag. Nekem egy tartályból folyik, szabad kifolyással, ami b 1m-rel van magasabban mint az öntözendő rész. Ezzel a nyomással (gőzöm sincs mennyi), egy egész szép területet öntözök egyszerre:
A csepegtető szalagot rá lehet kötni a hálózati vízforrásra? Nálunk nincs kút, csak hálózati víz. Ha erre kötöm a csepegtető szalagot, akkor milyen nyomás kell neki? Ha esetleg tudnál mutatni valami oldalt, ahol ez le van írva, azt is megköszönném. Keresgélek neten, csak ahogy te is írod, eléggé keverig a csepegtető csővel, ezért gondoltam, hátha tudnál ebben segíteni :).
Hát igen, a csepegtetős öntözőrendszer a másik amin gondolkozok, csak nyilván az egy jóval nagyobb összeg illetve összetettebb is. De az biztos, hogy a meg fogom valahogy szüntetni a kézzel, tövenként, kannával való öntözést...
Azért kérdeztem, mert szeretném az öntözés hatékonyságát növelni, ezért jutott eszembe az, hogy valamilyen műanyag csővel a gyökerekhez minél közelebb juttassam a vizet. Ehhez viszont nem árt tudni, hogy mégis milyen kiterjedésű a gyökérzóna.
Szeretném megkérdezni ez a kép szabad földön készült?Vagy lehet ültetni fűtetlen fóliába is?Mert nekem is van 6db ,most kb.10cm-s Cherolla (lehet nem írtam helyesen a nevét) palántám.
Az akác lényegesen jobban bírja, nekem a szőlőben 31 évesek, és nem holnap fognak kidőlni. :D
A kérdést én is megjártam, végül a bordázott betonacél mellett döntöttem. Előzmény: korábban 2" vastag tölgyből fűrészeltem magamnak ca. 2,5*2,5cm-es 1m hosszú karókat, amiket le is festettem. 2007 óta bírják, kb a 20%-a amortizálódott le (ezek mentek az alacsonyabb tövek mellé :) ). Múlt évben viszont vágattam 10mm vastag acélrudat a vaskereskedésben. A méter árára nem emlékszem, de bőven az általad írt árak alatt van. Festve örökös, a bordázott felület miatt pedig a kötés sem csúszik le (ez ugye a gyenge szárú, vagy fürtökkel teli növénynél szempont). Nagyobb tőszám esetén érdemes kordonosan nevelni (mint pl. a szőlőt, A pari barátai 2681. bejegyzés).
Fontos szempont a gyökérzóna mélysége. A mélyebbre lehatoló növények gyökere az alsó talajrétegből felhozza a tápanyagokat. Például ilyen a mustár. Ráadásul az elpusztuló gyökerek megváltoztatják a talaj szerkezetet is.
Nyilván a saját tapasztalatot nem lehet semmivel sem pótolni, de egy kezdőnek szükségesek támpontok.
Ha biológus lennék, és a feladatom a paradicsom gyökerének vizsgálata lenne, nem kihúznám, hanem megfesteném valahogy, és utána ásnék egy gödröt a tő mellett. De az is lehet, hogy a hidropóniás adatokat adják meg.
Biztos van rá bevált módszer, hiszen számos növénynél megadják a gyökérzóna adatait.
Nyilván olyan valaki, aki hivatásszerűen foglalkozik a paradicsom biológiájával.
Egyébként azt olvastam, hogy az átültetés, és a mélyebbre ültetés, fokozza a járulékos gyökerek képződését, és akkor a gyökerek sekélyebben helyezkednek el, míg helybe vetésnél akár 1,5 méter mélyre is le tud hatolni.
Paradicsomkaró ügyben kérem a véleményeteket. :) Akác és tölgyből készülteket néztem, az akác ára kb kétszerese a tölgynek. Van ekkora különbség a várható élettartamban a kettő között? Illetve a tölgy egyáltalán alkalmas karónak? Van ahol előkezelve kínálják, van ahol azt mondják, hogy ez szükségtelen, mert az akác enélkül is simán kibír 10-15 évet, tehát nincs lényeges élettartam növelő hatása. (Itt a környéken - Fejér megye - néztem körül, 220 cm-es akác karó 300 - 330 Ft/db körül, míg ue. méret tölgyből 150 Ft/db.)