4 napot töltöttünk a Gyári-tó partján és onnan indultunk a túrákra.
15-én útba ejtettük a Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon-t és a Siroki várat.Este letáboroztunk a Gyári-tó mellett.
Másnap felmentünk a katona sírok...Őr-kő érintésével a Cserepes-kő barlangig és kicsit másképp,vissza a tó-ig 15km
Másnap felmentünk a Bél-kőre az apátság érintésével....Csoda szép volt....Bár a sziklaomlásnál át kellett másznunk (meglepő és rémisztő volt) Kutyával nem volt egyszerű....Visszafelé megtaláltuk a biztonságosabb utat.
Harmadik nap esett az eső,így beszorultunk a lakókocsiba.Társasoztunk,szójátékoztunk....
Negyedik nap kocsival átmentünk Felsőtárkányba...indult a kis vasút,de sajnos a Vörös-kő forrás nem működött (így is szép volt az odavezető út)
ma megcsináltam a Bükki Vörös Meteorral a Derda-kaszálómat. (Egy éve sikertelenül próbálkoztam.) a Hórvölgyi útelágazástól indultunk, az Oszlai tájháztól induló földúton mentünk a Mirhó-nyakhoz, egy lakókocsi előtt kellett letérni balra, északnyugatra. én elmentem a kaszáló végéig, egy 15-20 tagú muflon csorda szaladt át a gerincen. a kaszálóról rá lehetett látni egyik előző túrám kilátópontjára.
a Kupán-tetőre is megérte kimenni. nem csak a kilátóponton, de út közben is volt hérics.
A Három-kő felé való visszaterelésről még mindig nem tudom eldönteni hogy jó, vagy kevésbé jó döntés.
Attól függ honnan nézzük.
Első kéktúránkon a két gyerekkel nagyon nehéz volt logisztikázni, Bánkúton aludtunk, és másnap Putnokig mentünk, ami 27 km volt egyben, a vége már nagyon nyűgös volt, Putnok felé az aszfalton.
Ez volt az a túránk egyébként amelyen sípcsontig érő hóban indultunk, és tavaszba érkeztünk.
1. húú, de messze van még Putnok...
2. a régebbi útvonal mélyútján, egykori gyümölcsösök közt
még a második kéktúrámon is itt jöttem
A Három-kői kitérővel belekerült még 4 km a szakaszba, így már átlag-emberi léptékben csak úgy teljesíthető ha Upponyban megszakítjuk a túrát.
Logisztika szempontjából nem jó.
Ugyanakkor a Három-kő kilátása miatt, és úgy összességében mindenestül az egész út talán egy picivel szebb lett ezzel az útvonalváltozással.
Közben eszembe jutott hogy a múlt héten a Bükk-hegység szomszédságában, a szintén ritkán járt Kohász Kéken túráztunk, arról is készült beszámoló, a mérsékelten pörgős (döglött :-) ) Kohász Kék fórumba.
Nyár közepéig azt is be szeretnénk majd fejezni, a Bükköt is átszelve, Diósgyőrben.
Valóban így van, ahogy írod, még az angyalos térkép (1933) nem tartalmazza az Upponyi-hegységet. Ezért is kértem, hogy pontosítsuk a feltett térkép korát.
Az 50-es és 60-as térképekről már többször leírták, hogy tudatos torzítások, adat áthelyezések jellemzik, a fellendülőben lévő turizmus tudatos lebutítása céljából.
Mi az Észak-Bükk turistaútjait a hatvanas évek közepén kezdtük el kialakítani. Azzal a céllal, hogy ez a terület is bekapcsolódhasson a középbükki turistaút hálózatba.
Ezt segítette az a tény is, hogy az Országos Kék útvonala ekkor került módosításra és Sajómercse helyett, Uppony után a Háromkő alá, majd Köbölic-tető - Nyúzó-tetőn át jutott Putnokra.
Egyébként a Szilas-tető - Putnoki szakasz a későbbi kiadású térképeken is több apró eltérésű nyomvonalon van ábrázolva. Csak a 90-es évek újabb módosításai vetették el ezt az utat és a mai Határ-völgybe került az OKT. Igaz, ezzel együtt a Háromkő felé menő kerülőt is megszüntették és direktbe ment az út a Szilas-tetőre.
Ez utóbbi lett aztán 2015-ben ismét visszatéve a Háromkő-béc felé.
Köszönöm a dicséretet, a térképrészleted pedig tényleg érdekes.
A Bükk 1930-as (katonai felméréseken alapuló) turistatérképe hasonlít ehhez legjobban, csak azon nincsen rajta az Upponyi-hg.
Egyébként ismerem azt az oldalt, időnként szoktam is böngészni.
Bükk térkép 1930, a Tarkőnél. Már rajta volt a felfestett kék jelzés, amely a Nagymezőn vezetett Bánkút felé, ezt az utat ősszel jártam be.
nunavummiuq
Így van, az '50-es, '60-as évek térképein is az eredeti vonalak szerepelnek, csak az a bibi velük hogy ezek a lebutított térképek meg sem közelítik, sőt egy lapon sem említhetők a '30-as, vagy a '40-es évek magyar térképeivel!
Nem részletezem, megmutatom, van '56-os térképem, meg 62-es is:
Ami nagyon érdekes: nézzétek meg hogy az Országos Kéktúra merre megy Uppony után Putnok felé! Sajómercse irányába. Erről az útról szinte soha nem esik szó.
a '60-as évek térképei valamivel jobbak, de még messze nem érik el a két világháború közötti turistatérképek színvonalát.
Nagyon köszönöm a tájékoztatást, és a névváltozás magyarázatát is, engem azok is érdekelnek. Van még ilyen is bőven. Az egyik térképen a Kalica-tető még pl Katicaként szerepel.
Igen, valószínűleg a felfestett kód maradványai vannak a fán. (talán egy nagy "T" betűt véltem kiolvasni, nagy nehezen, a többit nem bírom)
Katica
Még egyszer köszönöm! És azt is hogy ilyen gyorsan reagáltál.
A Kohász Kéktúra talán legnagyobb útvonalváltozása volt az a módosítás amellyel az Upponytól Dédestapolcsányig tartó kb 5.5 kilométeres utat levitték a '90-es években mai, a Lázbérci-víztározó mellett az Országos Kékkel együtt futó útvonalra.
1. odafelé egy vasúti műemléket is lefotóztam Mónosbélen
2. nem bíztam a véletlenre...:-)
3. '80-as évek 30ft-os Bükk térképén még kék jelzésű az út, később lett kék+
Ez azt gondolom hogy jó döntés volt, kb 1 km-rel rövidebb és gyakorlatilag nulla szint, míg a régi útvonalon a Vízköz-tető felé brutális emelkedő, majd a Hármashatár irányában nehezen járható, könnyen eltéveszthető ösvények voltak. Persze ezt azok után tudom hogy ma bejártam a régi Kohász utat is Upponytól Dédestapolcsányig. :-) Nem volt könnyű. Pár év múlva szinte lehetetlen lesz, bár azt hiszem most is az lett volna ha a turistautak.hu nem hagyta volna fent a régi utat is a térképen! Köszike!!
Dédes felől hosszú emelkedővel kezdődik a túra a Ragyincs-völgy mélyútján, érdekes módon a vártnál sokkal több régi (sötét)kék sáv és (világos) kék + jelzés volt még a fákon, jóformán jelzéstől jelzésig haladtam. Jól is jöttek, mert az útvonal olykor elhagyta a mélyutat és lement a patakmederbe is, így jelzések nélkül lehetetlen lett volna rekonstruálni.
1. kék jelzés, mélyút a Ragyincs-völgyben
2. átfestve. Lehet hogy még garass festette anno?
3. ez milyen kunyhó lehetett?
A Hármashatárnál a kék+ jelzést más úton festették mint a kék sávot. Én a sávot követtem, -mégiscsak az volt az eredeti Kohász út,- a GPS útjáról letérve, a térkép szerint a semmiben haladtam... A sors fintora hogy éppen ezen a részen találtam meg fától fáig követhetően a legyszebb régi, eredeti kék sáv jelzéseket, még a kék + előtti időkből. Egy tarvágást követően kék + jeleket követve nagyjából minden ösvény megszűnt, itt a GPS mentett meg és a tuhu. A tuhu vonalát követtem, ösvényt elvétve találtam, gyakorlatilag az erdő aljnövényzetében gázolva, faágakat, bokrokat rúgva mentem az egykori kéken, míg az erdő közepén, ismét a semmiből fel nem bukkant egy egykori jelzés. Sehol semmi, csak erdő, aljnövényzet és egyszer csak ott egy kék jelzés, keresztre átfestve... hihetetlen volt, Kutasónál jártam így utoljára.
1.-2. Kohász kék sáv jelzések a Hármashatár-gerincen. Hihetetlen hogy kb több mint 40 évesek.
3. tarvágások voltak, két helyen most is dolgoztak. Pedig garass egyszer azt mondta hogy természetvédelmi okokból tereltek innen le a völgybe, a tó mellé...
Innen a Szalamandra ösvény elvileg létező sárga-fekete jelzése is csatlakozott. Hát ja. Jelek még csak voltak, de ösvény... és ez egy tanösvény?? :-O No, mindegy, a Vízköz-tetőnél elértem egy élő, mai jelet, a kék 3szöget, amely Upponyból indul, és a tetőre kiérve megpihentem a szép kilátást nyújtó sziklán.
1. rég örültem így jelzésnek, mint egy negyedórás bolyongás után ennek
2. víztározó a Vízköz-tetőről. Ide ma a kék 3szög jelzés vezet
3. reformáció keresztje picit más szögből mint a megszokott
Innen Upponyba negyedóra alatt leszaladtam, majd a víztározó partján visszagyalogoltam a kocsihoz. Érdekes túra volt, szépnek nem mondható, sem az idő, sem a színek nem voltak a legszebbek, de most nem is ez volt a cél. A titkon remélt kis Kohász Kéktúrás tábla ezúttal sem lett meg, pedig azért reménykedtem... :-(
1. a víztározó túloldalán eltűnik a régi országút a vízben...
2. ...hogy itt bukkanjon fel ismét
3. asszem nem lesz nekem már ilyen kis fém Kohászos táblám, pedig már rengeteget kerestem.
Ha itt nem volt akkor sehol sem lesz, azt gondolom. Ezen az úton ember alig jár, jelzésfestők meg kb 20 éve nem voltak.
Én pedig köszönöm a helyszíni tudósítást. Sajnálom, hogy az emlékhely megrongálódott. Ha alkalmam lesz rá, tájékoztatom egri társaimat róla. Talán lesz vállalkozó, aki helyreállítja Sós Sándor emlékhelyét.
Előkerültem. Elnézést, de társaimmal már az idei útfelújítások előkészítésén dolgozunk, így időhiány, fáradtság miatt nem mindig vagyok fórumképes.
Teljesen véletlen, de ezt az útelterelést én végeztem, még a 90-es évek közepén a BNP kérésére, mert akkor lett a terület fokozottan védett kategóriába sorolva, mint a létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része.
Az Upponyi -hegység e területének jelzése emlékeim szerint két lépcsőben lett megváltoztatva. Előbb a két K sáv (OKT és Kohász út) közelsége miatt a Kohász út jelzése K keresztre változott, majd a már említett teljes lezárásra és a közös tóparti nyomvonalra terelés történt meg. Ez magyarázza az általad is említett jelzés kavalkádot. No meg az is, hogy én akkor csak a Kohász út kezdő (Radics-völgy) és záró (Uppony-István telep) ágában lévő pár jelzést szürke törlőkereszttel láttam el. A közti rész jelzéseit nem töröltem le. Azt az idő végzi. Ekkor készült el a később elhíresült jelzésem is, a Radics-völgy bejáratánál az OKT nyomvonalán.
A főkérdés, a Vízköz igazolópontja. Amikor a Kohász itt ment, akkor egy ideig volt itt egy kódolt igazolási lehetőség. Később, amikor az OKT bélyegzője megjelent Upponyban, ez aktualitását vesztette. Szerintem jó érzékkel azt a helyet ismerted fel.
Csak megemlítem, hogy az említett völgy névváltozása tipikus példája a földrajzi nevek sajátos változásainak. Itt az általad is feltett térképrészleten még Bágyines-völgy néven szerepel. Később ebből lett Rágyincs, majd már pár éve Radics-völgy. Vélhetően elírás, rossz térképolvasás és hangzó változás közös nevezőjeként. Bocs, ez csak egy kis kitérő volt.
A jelzések zavarát később még fokozta, hogy mindenféle utakat igyekeztek ide felvinni (Eszkála-kilátóhoz, onnan le István telepre), még a Lipóc-völgyön át haladó Szalamandra tanösvény jelzése (fekete-sárga) is látható itt. Ezek többsége lelkes helyiek „alkotásai”. Pl. a Lipóc-völgyi pihenőben lévő tanösvény táblatérkép alapból térképhibás. A tanösvény egész nyomvonalvezetése is kellően kifogásolható. Pedig kár érte, mert történelmi érdekességeket is felkeres.
Garass, van egy kérdésem amire szinte csak te tudsz válaszolni!
(kerülj mán elő, please! :-)) )
Mint tudod folyamatosan keresem és járom be a régi kék jelzésű utakat, az utóbbi egy évben a Kohász Kék régi útjait is felkeresem folyamatosan.
Talán a leghosszabb terelés a Dédestapolcsány határában induló, a Hármashatár felé a Ragyincs-völgyön felkapaszkodó, majd a Vízköz-tető érintésével Upponyba érő Kohász kék útvonal lehozása volt a Lázbérci-tó útjára, az Országos Kék mellé.
Ezt (a régi utat) mai jártam be. Tömérdek kék jelzés, meg kék kereszt, és volt ahol a kék kereszt máshol ment mint a régi sáv... stb. Nem ez a lényeg.
Namármost, a régi, 1975-ös kiadású térképen a Vízköz tetőn, nagyjából a fordulónál jelez egy bélyegzési pontot a térkép. (Akkoriban még nem ment be Upponyba a túra.)
Az Országos Kék Upponyi bélyegzőit külön is jelöli.
Kérdésem:
Lehetett igazoló pont akkoriban a Vízköz-tető környékén?
Ugyanis találtam ott egy idősebb fát, amely tele volt kék jelzésnyomokkal, de nem úgy mint más fák, hanem másképpen, nagyobb felületen. Gondolkoztam is hogy itt mi lehetett vajon?
A régi térképen ugyanis csak itthon, a túra után fedeztem fel a bélyegzési pontra utaló jelet, a fa pedig még így is szemet szúrt a terepen!
Összekapcsolódott a két témakör, a régi írások, cikkek, és az időszakos források kérdései egy 1934 áprilisi 8 oldalas írásban, melyben Kolacskovszky Lajos "A tavasz bevonulása a Bükkbe" címmel tényszerűen, de ízesen, érdekesen összefoglalja a tavaszi Bükk flórájának és faunájának ébredését, ismertetve a Bükk növény és állatvilágának kora tavaszi vidám forgatagát.
Szemlátomást tobzódik, lubickol a témában, nagy hozzáértéssel és nagy szeretettel ír a Bükki állatokról és növényekről.
Részletek:
1. a cikk eleje
2.-3. a forrásokról szóló rész
(Ha valakit esetleg érdekel a teljes cikk akkor összerakom képekben, egy fényképalbumba.)
"...A zempléni túraleírását sajnos nem ismerem, pedig izgalmas lehet.
De tudok egy megtörtént érdekességről, lehet épp ezzel a túrával kapcsolatban. Boros Ádám, a nagy hírű botanikus (maga is lelkes turista), épp egy Kolacskovszky által a Turisták Lapjában leírt zempléni túra mellett megjelent fénykép alapján fedezte fel az akkor hazánkból még nem ismert Struccharaszt páfrányfaj..."
Kolacskovszky egy remek tollú író volt, sok turisztikai témájú írása van. Sokoldalú, többek között történelmi ismeretekkel is rendelkezett, rendre kutatta például a Bükk helyneveinek eredetét is, amiket közre is adott. Valószínűleg ezzel az érdeklődési körrel van összefüggésben az Amadé régiesebb formájú névhasználat is nála.
Akkortájt felváltva használták Aba Amadé, Omode nádor nevét. De az Amadé család neve is több változatban (Omodé, Omadé, Amade) használatos. A Pallas lexikon Omodeus ispánról ír a családnév alatt.
Tudtommal nem név-, hangzásváltásról van szó, ezek mind egymás mellett voltak használatban, attól függően, hogy az író melyiket preferálta a történelmi múltból. Ez a század első felében megszokott dolog volt, mindenki a régies, vagy a 'modernebb' szóhasználatot helyezte előtérbe írásaiban. Ezt követhette Kolacskovszky is.
Példának csak egy kis részlet a Zsófia torony avatási beszámolójából: " A turisták a
<koronai> közös ebéd után kocsikon mentek ki a Hámor kies völgyébe, de ide már velük ment ki a miskolczi daláregylet is, valamint a város intelligentiájából sokan, még hölgyek is."
A zempléni túraleírását sajnos nem ismerem, pedig izgalmas lehet.
De tudok egy megtörtént érdekességről, lehet épp ezzel a túrával kapcsolatban. Boros Ádám, a nagy hírű botanikus (maga is lelkes turista), épp egy Kolacskovszky által a Turisták Lapjában leírt zempléni túra mellett megjelent fénykép alapján fedezte fel az akkor hazánkból még nem ismert Struccharaszt páfrányfaj.
Jó a megfejtésed. A Muflon-kőnél egy ismert túravezető emléke látható. Sós Sándor az Egri Vörös Meteor T.E. túravezetője volt, sokat dolgozott a Bükk, a bükki turizmus ügyéért. Pár éve halt meg és kedvenc útja, a Török-út közelében hoztak létre társai egy kis emlékhelyet. Évente emléktúrát is szerveznek ide, vagy Várkút- Felsőtárkány környékére.
A Muflon valóban éppen átesik a borsodi oldalra, a Három-kő alá.
én ma átmentem műúton Bükkzsércről Felsőtárkányra: az Oldal-völgyből kiérve láttam, hogy van valamennyi víz a patakban. (az Imónál nem jártam.) a csárdában egy hölgy mondta, aki ma ott járt, hogy nem megy a Vöröskő-forrás.
"...Hogy innen is mondjak ismert nevet, pl. Kolacskovszky Lajos..."
Zseniális túrabeszámolót olvastam a tollából az imént az 1935-ös Turisták lapjában, gyakorlatilag a Rákóczi-túrát járták be, Sárospatak-Erdőhorváti-Regéc-Omodévár-Gönc-Telkibánya útvonalon, és mindezt 6-7 oldalon mutatja be, egy nagyon szép Regéci várat ismertető leírással fűszerezve.
Azt tudod-e hogy az Omodévár miért és mióta lett Amadé?
Nekem szimpatikusabb és hihetőbb is az "Omodévár" elnevezés, lévén hogy a kora középkorban ez a névváltozat volt inkább használatos.
Következetesen Omodéknak hívja a vár urait is, tehát nem elírás.
Segítséget kérek: A Muflon-kőn az S.S. az Sós Sándor? Bár a kő már BAZ, nem Heves. Nem sokkal azután, hogy láttam a kis emlékhelyet, a Várkúti házban feltűnt a fényképe (és a neve), így aztán összekapcsolódott a kettő. garass esetleg Te tudod?
Első alkalommal én is ezt a megközelítést ajánlanám. Ha már többször is jár arra az ember, akkor visszafelé a P négyszög is használható. Hisz ez jóval rövidebb az elsőnél.
Most néztem meg a felújítási tervet, ez a jelzés a Dolka-gerinc P sávjával együtt jövő évre van előjegyezve. Akkor talán egy nem hivatalos leágazás is kerülhetne a volt kilátó irányába.
Lombtalan időszakban még most is élvezhető csaknem a teljes panoráma. A vegetáció valóban a déli letörést takarja.
még a második kéktúrámon is itt jöttem
Bükk térkép 1930, a Tarkőnél. Már rajta volt a felfestett kék jelzés, amely a Nagymezőn vezetett Bánkút felé, ezt az utat ősszel jártam be.
a '60-as évek térképei valamivel jobbak, de még messze nem érik el a két világháború közötti turistatérképek színvonalát. 
Katica
