Keresés

Részletes keresés

Hpasp Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29736

Érdemes letölteni ennek az oldal aljáról az Orsa rendszerről szóló anyagot...

http://historykpvo-2.ucoz.ru/index/0-13

 

... ugyanis tartalmazza az Sz-300PT/PSz/PMU V-500 rakétáinak lőtéri mérési eredményeit.

 

Direkt link:

https://yadi.sk/i/yKVPTK9PscdYx

  

Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29735

Nem bonyolult:

 

1, Nem az eredeti repprofilt másolták, hanem csak valami hasonlót.

2, Nem az általad felvázolt módszert használják.

Előzmény: molnibalage (29734)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29734

Azt áruld már el, ha ilyen kurva nagy lenne a hiba, akkor a másodvonalasnak számító F-15 repmodellel hogyan sikerült  pontosan másolva az eredeti repprofilokat 1-3%-os hibával lerepülni a Streak Eagle rekorodokat...? Ez kb. az én repülési skillem és refelexeimből adódó eltérés. A 30 km-es clib recordnál is valami 4-5 másodperces eltérés volt, mert nem tudtam annyira pontosan követni a valós profilt, mint az egyszerűbb feladatoknál.

 

(Az F-15 repmodell 1G értéknél pontos, magasabb állásszögeknél bűnszar.)

 

A program annyira pontos, hogy egy ideig nem sikerül lerepülni őket, mindig lassabb voltam. Aztán rájöttem, hogy miért. Átlagos tavaszi hőmérséklet volt belőlve, ahol a tolóerő és légellenállás eltér az atmoszféra modellezés miatt. -10 és -15 fok körülio hőmérséklettel egyből klappolt minden. (Az F-16CJ supplementben is okkal van benne a külső hőmérsékleti korrekció görbe.)

 

De neked mondhat bármit az ember...

Előzmény: Platon (29732)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29733

A hiba kumulálódik.

 

Az első iterációnál összeszedett ε hiba a következő iterációban már négyzetesen jelenik meg és így tovább. Pillanatok alatt elszáll a holdig a hiba.

Előzmény: molnibalage (29730)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29732

Egészen pontosan meg tudom neked mondani mekkora a hiba, ehhez csak az átlagos gyorsulást, sebességet, és a idő intervallumot kell ismernem.

 

A hiba tetemes lesz. Nem véletlen ám hogy komoly alkalmazásban nem így integrálják a mozgásegyenleteket. 

Előzmény: molnibalage (29730)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29731

Egyébként meg továbbra sem értem, hogy ha nem egyszerű lineáris algebrálval számolsz, akkor erre hol és miért képtelen egy PC. Ez 0 számolási igény a gépek számítási teljesítményéhez képest, a grafikai számításokhoz képest meg aztán tényleg...

Előzmény: Platon (29728)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29730

A Falcon asszem másodpercentként 16-szor számolja ki ezeket a paraméterket. So, szerined, akkor mekkora hiba van? 1/16 másodperc alatt a bemenő paraméterek interpolálása és a gyorsulásokból számolt sebesség és út hibája elég pici...

Jó lenne leállni az okoskodással...

Előzmény: Platon (29728)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29729

Na ki veszi észre a hibát? ;)

Előzmény: Platon (29728)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29728

Ah....

 

a szimulátor idő pillanatonként kiszámolja a gyorsulást, abból sebességet és megtett utat számol 

 

Gyorsulás: r''

Sebesség: r'

Helyvektor: r

 

t --> ε

 

δr' = r'' * t

δr = r' * t = r'' * t2

 

 

Igen. Ez konkrétan numerikus integrálás a mozgás egyenletek naiv numerikus integrálása, idő szerint exponenciálisan növekvő hibával a hatványkitevők miatt.

 

 

Előzmény: molnibalage (29726)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29727
  • Az F-16CJ supplement kiszivárgott. Angol nyelvű fórumon, el szokták távolítani a linkeket az adminok. Hiábavaló... A régebi F-16A/B manualok ahogy a Patrioté is régen elérhetőek, mert ezek már rendszerben nem levő eszközök.
  • A régi szovjet orosz SAM olyan országokban használatos, amikor súlytalanok, az oroszoknál tonnányi anyag elérhető.
  • A jenkiknél a NASA oldalán fejlesztési doksik érhetőek el F-15/16/18-ről kőkemény dolgokról. Nem esnek ma már titokvédelem alá
  • Az aktív harci eszköz meg csak ott titkos, ahol használják. Vagy ott sem. Itthon a 10+ éve nem repült 21-es manuállal is szaroztak, szerbeknél meg angol nyelven elérhető, ezek után már a magyar is kezdett közkézen forogni a megfelelő környezeteben. A németeknél nincs Kub, német nyelvű anyagok vannak is róla.
  • A régi jenki és orosz fegyverekről titkosítás alól feloldott eredeti szkennelt doksik érhetőek el.

Ez nem játék, szimultáro. A szimulátorban is úgy dolgozik a gravitáció és Newton törvénye, ahogy tervezés során is...

Nem értem, hogy te mi  frászért rontod itt a levegőt. Érdemben hozzászólnod még nem igazán sikerült soha semmihez... Nem is értem, hogy ezzel a hozzáállásal hogyan nem rúgtak ki még innen...

Előzmény: Platon (29724)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29726

Numerikus integrálásnak hívod ezt a tökéletesen alap szintű dolgot? Ez szerited megoldhatatlan feladat...? Ezek egyszerű lineáris algebra műveletek...

Előzmény: Platon (29725)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29725

Nem kell numerikusan integrálni...

 

Az előbb meg:

 

a szimulátor idő pillanatonként kiszámolja a gyorsulást, abból sebességet és megtett utat számol 

 

Most akkor döntsd el kérlek.

Előzmény: molnibalage (29721)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29724

Az összes aktív harci eszköz, beleértve az F-16 ot is ezen adatai mind minősített adatok.

 

Amihez te vagy a fejlesztők hozzáférsz/hozzáférnek, az patika mérlegen van adagolva és kellően eltorzítva ahhoz hogy ne tudjon meg belőle új dolgot az ellenség vagy esetleg kellően félre legyen vezetve. 

 

Játékra hivatkozni simán komolytalan.

Előzmény: Biga Cubensis (29720)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29723

Vagy a másik korlát is modellezhető. Ha X sebességnél és Y magasságon nincs kormány erő Z G-s fordulóhoz, akkor a rakéta nem fog fordulni, ahogy egy repülőgép sem, pl. nem fog 9G-s fordulót csinálni egy F-16-tal 250 CAS-nál...

Előzmény: molnibalage (29722)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29722

De, pontosan lehet tudni elég sokét. A hidegháborús fegyverrenszerek olyan kurva régiek már, hogy az eredeti orosz fejlesztési dokumentumok sem titkosak már, ahogy pl. a légiharc rakéták adatai is ismertek mindkét oldalon már a  '80-as évekből is. Egy Volhovot ezért lehet elég pontosan modellezni kinematikailag ahogy az összes SAM és AAM, amiről van tömeg, tolóerő és egyéb adat, amivel modellezhetőek. (A program a hajtóanyag fogyasztással is számol és a hajtóanyag tömegére is van adat, a rakéták tolóerő és telj. imp. adata is ismert.) 

 

A legviccesebb meg az, hogy a max. G és kitérés értékhez még ennyit sem kell nagyon tudni, csak platon még ezt is úgy állítja be, mint valami mission impossible feladatot. 10k láb magasan egy F-4 50% keróval és kevés bombafegyverzettel tudta 4G-s kitartott manővert úgy átlagban. (dzsungel felett melegebb időben érződik a reptelj. csökkenése.) A rakéta max. G értéke kis/közepes magasságon 6,5G tája és kb. állandó M2.5 sebességgel megy. Innentől fogva mezei pálya számítás az egész. Igen, nem tűnpontos az eredmény, de nem is ezt várod el ezen a szinten.

 

A repszim viszont ehhez képest tűnpontos, mert ott komplexebb dolgokat is lerepülhetsz és nem nekem kell számolgatni kézzel. Ott fogom és X távolságban levő rakénál megcsinálom a 3G, 4G és 5G fordulókat állandó sebességel, a rakéta meg lekövet ameddig a max. G engedi. Ennyi a feladat. Ez nem "rocket science" ahogy az angol mondaná. A vezérlés szerint olyan szűken kellene fordulni, amire nem képes a rakéta, akkor nem fog eltalálni. Szemből közeledő rakéta esetén meglepően kis túlterhelésű fordulóval megoldható ez a kitérés. Ha oldalról jön és nincs idő komolyabb irányválásra, akkor már nem annyiar jó a helyzet, hátulról érkezve meg már egy 10-15G-s M2-ás rakéta is veszélyes egy F-4-re ameddig nem hárompont rávezetés van. A relatív sebesség difi kicsi és az arányos rávezetés is teszi a dolgát.

Előzmény: Biga Cubensis (29720)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29721

Nem kell numerikusan integrálni...

 

A program úgy működik, hogy a repülőgépeknek vannak fizikai paramétereik, (tömeg, felület, súlypont, intercia, stb.) és az aerodinamikai paraméterek mátrixosan magasság, sebesség és állásszög szerint és tolóerő karakterisztika sebesség és magasság függvényében. Ez a kőkorszaki FM, ezt már 1998-ban tudta a Falcon 4.0. Az AFM-ben ennél is több van, de azt annyiar nem ismerem, ez a BMS4-val jött és eleinte csak az F-16C-nek volt ilyen, mert csak ahhoz van elég adat. (Lásd F-16CJ supplement.) A köztes értékeknél lineráis interpoláció van. Ezekből számolja ki a program minden időpillanatban a gyorsulást és utána abból ugyebár lesz sebesség, elmozdulás és irány. Ennyi. Ezt csinálja sokszor és kurvagyorsan.

 

(Egyébként meg a numerikus integrációval mit akarsz te számolni? Nem kell fizikailg az áramlást kiszámolni. A mechanika tanárom gépén 2002-ben is pillanatok alatt lefutottak komplexebb numerikus integrálási feladatok is, ma meg 2016 van... A mai okostelóban nagyságrendileg nagyobb számítási kapacitás van, mint a 2003-as asztali gépembe a GPU-t leszámítva.)

 

Ezen felül melyik részét nem érted meg annak, hogy már is is igen jó közelítést ad, hogy egyenletes körpályán mozgásokat vetsz össze, hogy ilyen sugarak jönnek ki? Ez nem atomfizika... Egyszerűen van egy céltárgy pálya és azt kell megnézni, hogy a rakéta az adott időpillanattól kezdve képes egy egy Max. G-s fordulóval lekövetni. Ennyi. Ez nem fekete mágia, aminek te itt be akarod állítani.

 

Ha a szándékosan rossz kiinuduló adatoknál megint a "hamisított Patriot manual" szintű böfögéssel jössz, akkor inkább megkérlek, hogy húzz a francba. 

Az F-16CJ supplement az eredeti és az orosz lőtéri adatot, amit 50+ évvel később feloldottak titkosítás alól biztos valaki komoly PS munkával meghamisította. Ja persze...

A hülyeségeiddel fárasszál mást, ha kérhetnélek...

Előzmény: Platon (29719)
Biga Cubensis Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29720

A fegyverek pontos adatait nyilván nem tudják a fejlesztők, de egy repülőgép, főleg egy nem mai darab F-16-os aerodinamikája, sárkánya, hajtóműve szerintem nem egy titkos dolog ma már. Innentől már csak matek, fizika és számítókapacitás modellezni. Amiben igazad lehet, hogy egy mai lopakodó vs újabb légvédelmi rendszerek csörtéjét bajos lenne lemodellezni, de látod hogy Hpasp egész jól boldogul a régebbi rendszerek szimulációjával. Egy szimuláció akkor is csak szimuláció, ha célhardveren futtatják, olyan sose lesz, mint a valóság, de nem is ez a cél, hanem hogy a pilóták képbe kerüljenek és a leggyakoribb helyzeteket csuklóból kirázzák. Nem véletlen, hogy például kereskedelmi pilóták is sokan szimulátoroznak (FS), mert már annyira közelíti a valóságot, hogy hobbyból otthon is gyakorolnak. 

Előzmény: Platon (29716)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29719

Azt akarom magyarázni te szegény hogy nem tudsz numerikusan integrálni egy PC-s játékprogramban, mert túl erőforrás igényes és túl nagy a hiba, ráadásul eleve szándékosan rosszak a kiinduló adatok is.


De ha te továbbra is égetni alkarod magad azzal hogy egy játékprogramot használsz ultima rationak...

Előzmény: molnibalage (29718)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29718

Látom csak mantrázni tudod ezt a Makarov chaint, de kb. ennyi, valódi kifejtett érved nincs. Még leírni sem sikerült helyesen a nevét szerencsélten matematikusnak, a Markov láncról beszélsz. Én is tanultam róla és kurvára nem jön ide sehogy.

A fizikában nincs olyan, hogy "játék". Mi ez a faszság..?

 

Ha egy tanulmányban számolsz ferde hajítással, akkor az érvénytelenné válik, ha egy kereskedelmi szimulátor leszármazottjában van? Vagy abban máshogy működik a gravitáció, a felhajtóerő és tolóerő?

 

Te most azt akarod benyögni a fenti buzzwörld mantrázásával, hogy a gyorsulás fizikai értelmezése más csak azért, mert egy szimulátorban történik és nem valóságban vagy csak azért, mert kereskedelmi repszim leszármazott, akkor ott más törvényszerűségek vannak.

Ugyanaz a fizikai motor fut a háttérben, mint egyes régebbi katonai repszimek esetén vagy sokkal fejlettebb. A '70-es és '80-as évek eleji katonai szimulátorok nem tudtak ennyit, mert nem volt hozzá számítástechniaki kapacitás. Lentebb írták, hogy a mai katonai repszimek is olyan szerveren futnak, amit egy beválalósabb magánember is meg tud már venni.

 

A modellezési módszer is leírtam, hogy hogyna működik kik, hogyan és mivel verifikálták. Valahol szánalmas, hogy olyan emberek tudásával vitatkozol, akik igazi repülőgépeket és rakétákat terveztek meg és replnek is ilyet.

 

Te lendületből vagy ilyen hülye vagy valaki segít...?

Előzmény: Platon (29717)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29717

a szimulátor idő pillanatonként kiszámolja a gyorsulást, abból sebességet és megtett utat számol 

 

Hogyne és Makarov chaint számol on the fly. Ja nem. És még a Makarov is komoly hibát tud felhalmozni ha nem elég magas a számábrázolás.

 

Az egy játék, nem a valóság, értsd meg.

 

 

Előzmény: molnibalage (29714)
Platon Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29716

Az élethű játék is csak egy játék a fejélesztés fő célja a játszhatóság és nem a pilótaképzés. A felhasznált források olyanok amilyenek, de hogy egy titkos haditechnikai eszköz kellően pontos valós részleteit nem fogod megtudni a nyilvános és sokszor szándékosan félrevezető adatokból. 

 

Egy biztos. Az hogy egy játékban mi történik, nem érv egy légharccal kapcsolatos vitában. A játék arra való hogy játsz vele, nem arra hogy az ellenséget kiképezzük a saját haditechnika lehetőségeire.

 

Ne gyerekeskedjünk már it játékprogramokkal.

 

 

Előzmény: Biga Cubensis (29715)
Biga Cubensis Creative Commons License 2017.02.21 0 0 29715

elszóltad magad :)

 

"Egy élethű játék"

élethű=szimuláció

az pedig, hogy játszanak vele, vagy oktatnak ugyanazokat az algoritmusokat használva teljesen irreleváns.

Előzmény: gaunt (29713)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29714

Nem, ti csak handabandáztok összevissza.

 

Továbbra sem érted meg, hogy a szimulátor idő pillanatonként kiszámolja a gyorsulást, abból sebességet és megtett utat számol és ebből jön össze a rakéta és a repülőgép pályája. A legegyszerűbb és legprimitívebb kézi számítással,  is elég jó közelítéssel megmondható, hogy mi az, amit nem képes lekövetni a rakéta, ha a cél fordul. (Kézi alatt értem azt, hogy excelben kiszámolod és ábrázolod a pályát időpillanatonként körívvel, ha ha állandó sebességet és forduló sugarat nézel.) Pontsan ezt csinálja a világ leg HC-b szimulátora is.

 

A repszimben F-16C-vel is lehet repülni, annak 2%-os pontosságon belül van a gyorsulás modellje az F-16CJ diagramokhoz képest. Ahogy mondtam a gyári tolóerő és tömeg adatokkal a Volhov rakéta kinematikai paraméterei is 2-5%-os pontosságúak magasságtól függően. (Ha nem tengerszintről indul, akkor kicsit nagyobb a sebessége, arra nincs referencia adat, az eltérés minimális, tized G eltérést okoz.)

 

Ezek után hogyan van képed akkora faszságot kijelenteni, hogy "ez csak játék"? Igen, az avionikai modellje, mert ahhoz nem lehet olyan fizikai motort írni, ami real time képes modellezni dolgokat, totálisan el kell kenni. A kinematikai modellezés viszont nem ilyen. Bazdmeg, te képtelen vagy felfogni, hogy a játék pontosan olyan FM görbéket használ, amiket a gépek  tervezése és kiértékelése során használnak. Annyi külnöbség van, hogy mikor Christie és Body ezen dolgoztak, akkor nem volt real time kiszámítására ennek lehetőség és persze nem volt grafikai mejelenítés nemhogy több tucat gépnek, de egynek sem.

 

A gépek fizikai paraméterei ismertek, a fegyvereké is, abből számolható a légellenállás és ebből összevetve a valós PE görbékkel megnézhető, hogy az FM mennyire pontos. Hát eléggé.

 

F-16 pilóták is repülik a játékot és az ő véleményük az, hogy a játék pontosabb, mint néhány régebbi katonai szimulátor. Az, amit nem tud tökéletesen kezelni a program, azok a kis sebességű manőverk, mikor a gép saját tengelye körül pörög forog, mert arra nincs PE görbe. De nem is ezt a helyzetet vizsgáljuk.

 

Te csak egy ordas troll vagy, akinek láthatólag lövése nincs a modellezésről, a leghalványabb mértékben sem. A legviccesebb az, hogy olyan szintű emberenek szólsz be, aki pl. a Rafale programban dolgozott fejlesztő mérnökként meg RL F-16 pilótáknak. Hallod, kicsid nagy arcod van...

Előzmény: gaunt (29713)
gaunt Creative Commons License 2017.02.21 -1 0 29713

Szerintem én és Platon is elég világosan elmagyaráztuk neked... Egy élethű játék. Nem több. És ha erre hivatkozol, nem lehet komolyan venni téged. Fanboy.

Előzmény: molnibalage (29704)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.20 0 0 29712

Nem, de nem is kellett. A történet arról szól, hogy TT rávezetésnél a rakéta egy tök egyensen repülő célt sem találna el, ha a cél nagy sebességű, ez a rendszer HMZ adataiban is benne van...

Előzmény: Hpasp (29711)
Hpasp Creative Commons License 2017.02.20 0 0 29711

Mondjuk az SR-71 sem a vad műrepüléséről híres...

... egy B-747-es alighanem szubszónikus fordulózásban lenyomná.

:D

 

 

 

 

Előzmény: molnibalage (29710)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.20 0 0 29710

Hát pont ez az. Az SR-71 ellen végfázisban 4G alatt is lehet...

Előzmény: NYUGDIJAS TROTY (29709)
NYUGDIJAS TROTY Creative Commons License 2017.02.20 -5 0 29709

Vegfazisra gondolj

Előzmény: molnibalage (29708)
molnibalage Creative Commons License 2017.02.20 0 0 29708

Ez azért furcsa kijelentés mert az első Krug rakéta max. túlterhelése 4G volt, a későbbieké lett 5, iletve 6G. Gondolom nem strukturális korlát volt.

 

Ez Sz-75 rakét túlterhelés. Ez jól magyarázza, hogy 3 pont rávezetés esetén, ha zavarás van, akkor az SR-71 miért mission impossible.

http://i864.photobucket.com/albums/ab204/molnibalage/BMS4/BIG_0009553575-1.jpg

 

 

Ez meg Nyeva.

http://i864.photobucket.com/albums/ab204/molnibalage/BMS4/BIG_0009885338.jpg

Előzmény: NYUGDIJAS TROTY (29706)
Hpasp Creative Commons License 2017.02.20 0 0 29707

Érdekes, hogy a Szovjeteknél nem (annyira) a rakéta manőverezőképessége, mint inkább a sebességének lecsökkenésére határozták meg a HMZ-t.

 

Ez pl egy Nyeva V-601P túlterhelhetőségi diagramja.

 

Ez meg a Volhov V-755-é.

 

Előzmény: NYUGDIJAS TROTY (29706)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!