Boldog ujevet kivanok minden kedves tudosnak es olvasotarsnak ezen a forumon. Kulonosen Balazs. LvT, es milyennics nek tartozom koszonettel segitsegukert.
Mar regen nem voltam erre, de neha beolvasok a forumba.
Helyettesírve LvT-t, Kiss LAjos adataival tudlak megkínálni. Ezek szerint a Bükkben van egy Odor-hegy, Egertől északra. Ezen, az irodalmi adatok szerint, valaha vár is állt.
MAga az Odor szóelem KL szerint a német Ulrich névvel azonos.
Az 1859-es katonai felmérés alapján talán számításba jöhet, hogy az 'Udvar' elemet tartalmazó nevek román alakjában az Odor szó van (Odorhei - Udvarhely), és ugyanez a felmérés mutat egy Odorin adatot a Szepességből. Ez utóbbiak nem biztos, hogy összefüggésbe hozhatók a kérdéssel.
Bakay: Lakosnév egy Baka (1) vagy Bakó (2) nevű település után. Pl. (1) [Alsó/Felső]bakó (ma [Dolné/Horné] Devičany, Szlovákia), Baka (ma Baka, Szlovákia); (2) Bakó (ma Bacău, Románia), Bakópuszta (1721: Bakó; ma Csesztve része). Ezek a helynevek az azonos alakú régi magyar személynevekre mennek vissza. Ez utóbbiak etimológiája: (1) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -a kicsinyítő képző, (b) foglalkozásnév: baka ’gyalogos katona’ [bár időrendi okok miatt ez a helynevek alapja nem lehet]; (2) (a) ragadványnév: bak ’kecskebak’ + -ó kicsinyítő képző; (b) foglalkozásnév: bakó ’mészáros; hóhér’.
Boniek: Ez egy tipikus lengyel név, amely egy Bon- alapnévből és -ek kicsinyítő képzőből áll. Az alapnév a hasonló magyar alapnévhez hasonlóan vlsz. a Bonifacy ’Bonifác’ (lat. < Bonifatius ’jó sorsot ígérő’) rövidülése.
Stojcskov: Ilyenformán – Стойчков (Stojčkov) – leginkább bulgár előfordulásai vannak. Etimológiája Stoj alapnév + -ъk (> -ъč) kicsinyítő (és személynév-) képző + -ov birtokos melléknévképző (itt: apanévképző). A Stoj alapnév a szl. statь ’áll’ ige tövével azonos. Ugyanerről az alapról való, de más képzővel a délszlávok közt gyakori Stojan személynév.
Nedved: Helyesen: Nedvěd, cseh név. A cs. Medvěd név, ill. medvěd ’medve’ közszó tájnyelvi, m : d > n : d hasonulásos formájából.
Grespik. Úgy látom a neten, hogy ilyen formában csak a közismert viselője által fordul elő. Gondolom cseh-szlovák-lengyel részen kell keresni az eredetét?
Úgy vélem legalább annyi érvet fel lehetne sorolni az iránt, hogy a Pálmai családnévnek Olaf Palme volt svéd miniszterelnök nevéhez van köze, mint a szlavón Palma keresztnevűek mellett. Az világos, hogy volt német Balme ~ Palme személynév, amelynek horvát területen is akadt személynévi folytatója. De ez még nem magyarázza a Pálmai családnevet.
A szlavón Palma helynév is olyan genuin magyar helynevek társaságában szerepel, mint Zsalmorecs, Mihorality, Brecoche, Obro, Drinye, Petusovesy, Naboria; nincs is magyar Zsalmorecsi, Mihoralityi~Mihoralicsi, Brecochei stb. családnév. Ezek -- ha volt egyáltalán innen áttelepülés belmagyar területekre --, akkor "kisebb felbontású" nevet kaptak, azaz a Tóthok, Pozsgaik sorát gyarapítják.
Summa summárum,, igen kevéssé valószínű, hogy természetes úton ilyen magyar név keletkezzék. Viszolt sokal választották a XIX. sz.-i névmagyarasodáskor, mondjuk német Palmerek...
Látom még érdekel a téma. Az említett forrás a www.arcanum.hu/mol , ahol a Palma szóra 21. sz. alatt jön egy szerb neveket tartalmazó forrás. Hátha tudod használni. :)
Ha a használtad forrás keresőjébe nem Pálmát, hanam Palmat ütsz, akkor olyan információk jönnek fel, amik tovább szélesítik a lehetőségeket.
Egyrészt a 22. szám alatt 1783-ban létezik Palma nevű település Pozsega vármegyében (nem tudom erre utaltál-e, amelyik elpusztult?, nos ha igen lehet újranépesítették, ill. a 21. szám alatt hozott forrás szerint létezik ilyen férfi keresztnév (még a fényképét is hozza a kéziratos forrásnak, beazonosítható).
Úgy gondolom nagyobb bizonyosságot az adna, ha meg próbálnád az anyakönyvek alapján a írott(használt) formáit a névnek felderíteni. Nem tartok kizártnak egy csonkolást sem.
Utánanéztem a Pálmafalu helységnévnek. Első említése csak 1888-ból való. A legkorábbi adatai az alábbiak: 1268. villa Baldmar 1298. Villa Palmarum 1328. Palmesdorf
Ebből két dolog szűrhető le:
1. Már a XIII. sz.-ban felmerült a német névre *latin* népetimológia: Villa Palmarum 'tkp. a tenyerek falva'.
2. A latin népetimológia dacára a pálma névelem a magyraban csak a XIX. sz.-ban jelent meg. (N.B. A palma latinul 'tenyér' jelentésű -- a növény a tenyeres levélzetéről kapta a nevét --, tehát a mi égövünkön is megszokott; a magyar pálma azonban csak az itt nem honos egzotikus növényt jelenti).
A két megfigyelést alkalmazhatjuk az általad hozott idézetre. Annak eredetije latin, abban valóban volt egy *latin* Palma földrajzi név. Ez azonban vlsz. csk latinos népetimológia, és a kései magyar fordításban is csak azért szerepel, mert ennek a területnek nincs magyar neve (vagy nem volt azonosítható). Ez tehát egy fordítási műtermék. Erre az alapra nem lehet a Pálmai név etimológiáját alapozni.
N.B. Azt is megfigyelheted, hogy az idézted Palma nem település, hanem egy nagyobb terület neve, hiszen minimum három falu van benne.
Azt is megfigyelheted, hogy az alábbi horvát- és szlavonországi nemesi családokat felsoroló oldalon szerepel mind Gara, mind Nevna, de Palma nem. Ez megint amellett bizonyít, hogy ez a név nem volt ténylegesen használt, csak latinos tudákos konstruum.
Gellányi ügyben némileg visszavonulót fújok. Kiss Lajos nyomán rátaláltam a Ghillány vezetéknévre, itt ugyan nem tudni, hogy az -y magánhangzó-e, de hosszú ll van a név közepén., ill. van Gelénes helységnév is egy l-lel. Tehát végülis megengedhetőnek látom a magyar eredetet, alkalmasint, "felesleges", inetimologikus, adaptív -i-vel a végén.
Ennek ellenére még mindig zavar a vegyes hangrendűség, különösen az e-t tartalmazó változat kapcsán. Ezért még mindig arra gyanakszom, hogy volt a magyar nyelvterület szegényén egy nem magyar Gilian ~ Gelian nevű település (amely mára talám már eltűnt, vagy nevet változtatott), amelyről eredhetne a név magyra képzéssel.
A Ghillány névalak archaikussága felveti azt, hogy esetleg nemesi családról van szó (persze nem feltétlenül). Ebben az esetben talán részletek lennének találhatók valamely nemesi családokkal foglalkozó műben (Nagy Iván, Kempelen), vagy esetleg a Kázmérban. De ezek nekem nincsenek meg...
> A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
A teória lehetséges, azonban ellene szólnak az alábbiak:
1. A Gellén névlakban létrejött hangrendi kiegyenlítődés dacára a Gelányi vegyes hangrendű. Ez arra mutat, hogy ez utóbbi későbbi keletkezésű.
2. A Gelányi névben rövid hangzóközi l van, holott a magyar nyelvi tendencia éppen az, hogy a hangzóközi l megnyúlik (vö. /szallag/).
3. Nincs kimutatható Gelány vezetéknév, így az -i nem lehet birtokos képző, így az alapnév nem lehet közvetlenül személynév. Lehet azonban helységnév, csak meg kellene találni azt a helységet (melynek nevénél továbbra is számolni kell az 1. és 2. pont jelentette problémákkal).
4. A szlávban a -sky nem apanévképző, így szláv alapról is csak településnévre gondolhatunk. A szláv ugyanakkor helynevek sem lesznek képzőtlen személynévből, ezért problémás a Gelansky, Gelan-ját személynévnek gondolni. A személynév talán csak a Gel (+ -aně '-ék'): ennek pedig igen sok etimológiája lehet.
Utánanéztem annak a Pálma/Palma településnek amiről írtam és a következőket találtam:
Kelt: 1442-03-02 KeltHely: Newna Névna Valkó m
Kiadó: IMRE F BENEDEK PALMAI NEMES
Régi jelzet: Q 311 / 1522 38 Fennmaradási forma: Eredeti Pecsét: Függõ Nyelv: Latin Irattípus: zálogosító Link with Hit in itnévmutató — tárgymutató
Regeszta: Imre fia: Benedek, Palma-i nemes a Palmaban lévõ három faluját: Alsó- és Felsõ-Bi..tchat és Batrochot azok minden tartozékával 50 aranyforintért elzálogosította Thapsa "dictus" Pálnak, azelõtt Gara-i bírónak, most Newna-i lakónak, de csak egy évi idõtartamra, t.i.szept.21.-ig, amikor Benedek köteles az 50 arany forintot letenni; ha nem tenné, a kétszeresét köteles megadni. Erre Benedek Palma-i Tamás hozzájárulásával önként vállalkozott. Függõ pecsétje hiányzik, csak a kóc van meg.
Nem lehet ezt tisztán magyar vonalon is magyarázni? A Gelányi~Gilányi visszavezethető a régi magyar Gelyanus~Kelianus (< középkori latin Kelianus~Chiilianus 'Kilián'< kelta ?'egyházi ember') személynévre vagy direkt -i képzővel vagy (ahogy te is írod) egy mára kihalt településnévi áttétellel. A Gelyanus személynévnek eléggé elterjedtnek kellett lennie, hisz nem egy helyiségnevünk erre vezethető vissza (ahogy a Gellén családnév is).
Nem lehet, hogy az általad idézet szláv nevek is erre a középkori latin személynévre megy vissza, de a magyar és a szláv (sőt a német, vö. Kilian) nevek önállóan fejlődtek ki, esetleg gyenge kölcsönhatással?