Miért hiszünk általában egy becsült szakembernek? (Richterről írt ill. szerkesztett könyvét a legnagyobb elismerés fogadta.) - Úgyis van időm, még nyomozhatom.
Deutsch, Donner - az mindegy. Ha a név alapján indulnk ki, akkor Donauernek kellett lennie.
De miért higgyünk a szovjet szakos zenetörténésznek? Az tény, hogy a papa valahol Galiciában (A monarchia területén) volt kántor. Volt egy lemezem, amelyen rajta volt az életrajza.
Dunajevszkij, a híres szovjet zeneszerző kérpétaljai születésű zsidó volt, egy odavalósi kántor fia (NB. a papa is szerzett Dunajevszkij néven egyházzenét). A tehetséges fiatalember a budapesti zeneakadémián Kodály tanítványa volt, és elsősorban dallamos operettzenével próbálkozott akkor is.
Az ötvenes években egy szovjet zenészdelegációval Budapesten járt, ahol találkozott Kodállyal (egyesek szerint Kodály felkiabált a színpadra). Akkoriban állandóan egy művét játszották (Drága Föld, szülőhazámnak földje), melynek dallamát anno Kodály már megismerte a tanulmányok során. Ezért így szólt a nagy szovjet zeneszerzőhöz:
Hát, akkor nem általánosítok. Ki akartam keresni a "Bükki"-t, nem találtam, nem volt ilyen névváltás, viszont kiszúrtam a "Buzi"-t (1). A "buzi" szó akkor még nem létezett a magyarban a mai értelemben. Ezt hívják balszerencsének (mivel maga a szó pejoratív).
Szvsz. a kérdés névről-névre egyedileg vizsgálandó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893” nevű adatbázisában egy személy van, aki Dunai-ra változtatott, és egy, aki Dunajszki-ra (sic!). Ez utóbbi egyébként nem ritka szlovák név, és nem jellemző, hogy zsidók szlovák neveket vettek volna fel a történelmi Magyarországon. Tehát a Dunajszkiak „eredeti” szlávoknak tűnnek. Így végül is a magyarban is keletkezhetett Dunai, ill. a szlovák betérések nagyobb számosságot képviselhetnek, mint a zsidó. Vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003006.shtml>.
Ellenben ugyanitt 52 új Mátrai és egy új Mátray van, vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>. A német, szláv stb. névanyagban párhuzamos nevet nem találunk, így itt felvethető a zsidók nagyobb aránya, bár a más nemzetiségeket sem lehet kizárni.
Arról tudtok valamit, hogy a folyó+i illetve hegy+i családnevek a magyarban többségében felvett nevek-e? Pl. Dunai, Mátrai. Néztem a Magyar Életrajzi Lexikont és kételyeim támadtak.
A Steinernél ne feledjük, hogy tipikus izraelita név is volt (belőlük lett a sok Köves), és mint olyan, nyilván semmilyen, vagy csak nagyon kevés etimológiai alappal bír. Mármint, ha valóban ilyen vallású volt a viselője.
Vagy foglalkozásnév és akkor kővel foglalkozó személyre ragadt (pl kőfejtő), vagy lakosnév és akkor köves helyről emberre ragadt, vagy Stein nevű községbe valósira
Gali
Talán a Gál keresztnévből ered az -i képzővel?
Robotkay
Szerintem magyarosítás az "-y". Anélkül a "robot" szó "munka"-t jelent szláv nyelvekben. Mondjuk "Dolgos" lenne valami hasonló magyar név talán.
Kosteletzky
Lehet, hogy hülyeség, de szerintem Kóstelek+szki képzőből ered.
Várd meg a többiek hozzászólását is inkább az utolsó háromra!
Köszönöm szépen a Csomor névvel kapcsolatos információkat!
Lenne még még néhány név:
Gali, Robotkay, Kosteletzky, Steiner,
valamint arra lennék kíváncsi, hogy a Cserei a Cserehát-ról, vagy a székelföldi Cserefalvá-ról; az Eperjesi a szlovákiai, vagy az alföldi Eperjesről (én az elsőre gyanakszom)származik?
Nekem támadt egy olyan ötletem, hogy a György szláv Jurij, Jiri, Jiři stb alakjához kössem. Az "-us" végződés gyakori becézőképző, előtte egy keresztnév rövid alakja szokott állni, ld. nemrég kitárgyalt Valus.
Kiss Lajos Garancspetrócot említi, ami valamiképpen a szláv granica 'határ' szóra megy vissza. Emellett Perbál és Piliscsaba között van a Garancsi tó, de vele nem foglalkozik Kiss Lajos.
Vereb - ez egy Fejér megyei község. Nevével kapcsolatban Kiss Lajos feltételzi, hogy személynévi eredetű, 1598-ból idéz egy Benedictus Vereb nevet.
A Csomor csomborral való összekapcsolása számomra elég valószínűtlennek tűnik, ugyanis 1. a csombor szláv eredetű szó, ahol is épp a nazális státusa volt bizonytalan, tehát a csombor : csobor váltakozás lenne a valószínűsíthetőbb (vö. blg. csubrica); 2. nagyon korai (1334-es) adata is van a Csomornak (a Csombor első adata 1420-as), ami a magyaron belüli erózió lehetőségét is lényegében teljesen kizárja. A Csomor mint családnév apanévi eredetű, az alapjául szolgáló személynév (~ utónév) eredete és etimologikus jelentése ismeretlen.
A Csomor egy régi magyar személynév, a jelentése és a pontos eredete ismeretlen. Én talán mondanám, hogy a Csombor névhez lehet köze, ami pedig egy növénynévből ered, de ehhez a verzióhoz LvT válaszára van szükség!
Csomor Tamás vagyok, dédnagyapám Rimaszombattól nem messze, Jánosiban született. Ez nem túl gyakori név, már többször próbáltam utánanézni, sikertelenül. Ez állítólag egy cseh szó, és vagy sárga virágot jelent, vagy egy sárga virágak a neve....nem tudom...
Interneten beírtam a čomor-t, de ott csak szlovákiai magyarok nevét dobta ki....
A plešovský a Plešovka helynévhez szabályos szlovák lakosnévi alakja. Mindazonáltal a Pilis nevünk délszláv (i-ző szerb-horvát) eredetű, így ezzel nincs közvetlen kapcsolatban. Ami talán elképzelhető, az a névtévesztés, amikor – talán az anyakönyvezést végző egyházfi ismeretei által befolyásolva – a hangzásban hasonló, de közelebbi és ezért ismerősebb pilišský ’pilisi’ lakosnévvel cserélődhetett fel.
Régen jártam erre, így mindenkinek most kívánok boldog új esztendőt!
Kedves LvT, a 2825-ös hozzászólásodat szeretném visszaigazolni:
"Talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy vélem, hogy a Zsíros ős egyik felmenője is valamikor pl az alábbi nevek egyikéről magyarosított: Tuček, Tučík, Tučka (ebből esetleg Tuška), Tučný, Tučník; Tuka (< szlk. tuk ‘zsír’)."
A 18. század csabai anyakönyveit alaposabban átolvasva megleltem a Tusska bejegyzést, így biztosan ez az igaz magyarázatodban. Nem lennék meglepve, ha azt mondanád, hogy az imitt-amott feltünő Szappanos név abból az időből ugyanerre a családnévre utalna.
Kérdésem a korábban hosszasan elemzett Pilissky (Pilinszky) névvel kapcsolatban:
Miután a 18.sz. elsőfelében láttam a "Zibritowsky (bocsánat, nem találom a szlovák ékezeteket..) alias Pilissky" bejegyzést, s megtaláltam Zibritovka helységet is Kis-Hont megyében, azt kérdem, hogy lehetséges-e a családnév eredeti alakja: Plesovszky (Pless=Pilis, olvastam valamelyik középkori okiratban), s eredetében az azon a környéken található Plesovka=Pelsőcz helységnévre utalhat?
Ha véletlenül igazam lenne, akkor tudnék tovább haladni, mert az a családnév olyan formában nem található, egyelőre, viszont a Plesovszky igen, bár nem gyakran az adott anyakönyvben, ez azonban nem jelenti, hogy a környező (Szarvas, Komlós) könyveiben nem gyakori.
