Sziasztok! Társasházban lakom, első emeleten. Felettünk van még kettő. Van egy 7kW névleges teljesítményű kandallókályhánk, 14x14-es kéménybe bekötve. A kürtő a két szoba közötti falhoz támaszkodó pillérben van. Begyújtás után 2-3 órával a kéménytest már kézmeleg, 6-8 óra múlva kifejezetten forró (de még meg tudom fogni). Kérdésem, hogy ez normális-e? Nem túl nagy a veszteség a kéményen keresztül? (A füst egyébként többnyire fehér a kémény tetején, és inkább csak előkóvályog a lyukból.) Begyújtás után (miután a kályha bemelegedett) a primer levegőt elzárom, csak a szekunderen kap luftot a tűz (ez tartja tisztán az üveget is). Köszi a válasz(oka)t! Attila
Nálunk addíg van nyitva kb 3cm-nyi hézaggal a hamuzó ajtó, amíg lánggal ég, utána zárom, de az ajtón levő levegőnyílást nyitva hagyom kb 50%-ban. Régebben én is előbb zártam, jobban is kátrányosodott.
Hasonló törekvés van is ... csakhogy ez azon kevés időszak alatt, amikor pályáztatják a közszolgáltatást betenne a versenynek, előtérbe kerülne a korrupció ... nomeg menne a sírás rívás, hogy pl. nyergespusztai áron nem lehet szolgáltatni a fővárosban, vagy fővárosi árat nem lehet fizettetni nyergespusztán ... árcsökkentés=elbocsátások stb. Csak gondolj bele ... a vízdíj, a szemétszállítás ... ezek is változóak ... pedig a víz folyik a csapból, és elviszik a szemetedet is itt is ott is, ráadásul a szemétszállítás és kezelés díját kommunális adó formájában be is szedheti az önkori (ha jól tudom). Ha sokallod a díjat, lehet menni panaszkodni a megyei vagy települési önkormányzathoz, a díjat ők fogadták el.
Köszi a választ. Úgy tudom,hogy van valami egyenlőségi hivatal ami arra hivatott, hogy mindegy hol laksz az országban, azonos szolgáltatásért azonos díjat kellene fízetni. Most akkor költözzek el keletre vagy netán nyugatra, mert ott olcsóbb a kémény takarítás. Ha rajtam múlna biztos egységes lenne.
Nálad a cserépkályhánál nem is annyira fontos, hogy legyen szekunder levegő bevezetés, ezt meg tudod oldani az ajtó kinyitásával.
Cserépkályhába amíg lánggal ég a fa sok levegővel kell tüzelni, hogy minél magasabb legyen az égés hőmérséklete, ezáltal jobban fel tud tud melegedni a kályha. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy lánggal égés közben már le kell fojtani a kályhát, mert akkor tovább ég benne a fa, arra persze nem gondolnak, hogy akkor nem is melegedik úgy fel.
Primer azaz elsődleges levegő hozzávezetés, ezt általában alulról kapja a tűz.
Szekunder, azaz másodlagos levegő hozzávezetés, ez fatüzelésnél nagyon fontos, hogy ne csak alulról kapjon levegőt a tűz, hanem a tűztér felső részén is, mert az égés során keletkező fagázok csak így tudnak elégni.
Nem akarlak elkeseríteni, de a kátránnyal átitatódott anyagokat cserélni kell. A vízzáró réteget is ledobja. Bár ha a kéményt újrarakod, és a födém ki tud száradni, akkor azt hiszem át lehet festeni.
Nem egységes. Ahol nincs konkurencia ott magasabb, ahol meg 1 megyén belül van 4 szolgáltató ott alacsonyabb. Nem véletlenül vegetál egy jó pár kéményseprő cég.
Köszi a füstről az okosságokat! Lehet, hogy alap dolog, de mi ez a primer/szekunder levegős dolog? Nálunk jó a füst a leírtak szerint, huzat is erős a kályhánál, néha túl erős is. A kályhánkon ez a most divatos nagy öntvényajtó van, ami úgy néz ki, hogy egy tokban van a nagy, felül íves tűztérajtó, valamint alul a hamuzó ajtaja. Levegőt csak a hamuson lehet beengedni, mert a másikon nincs erre lehetőség. A kályha vegyes tüzelésre van rakva, 3 aknával, méretileg 3x5x7.
5 hónapja költöztünk be a házunkba, amelyet úgy építettünk, hogy kiegészítő fűtésként a nappaliba cserépkályhát terveztünk, ami persze nem lett kész mert nem maradt rá pénz. A kéményünk 6-os tégla lett mivel az építész azt mondta, hogy csak ezt a mértet engedélyezik. Néhányan mondták, hogy szerintük elég lenne egy 4-es is de sajnos akkor idő hiányában nem tudtam ezzel foglalkozni így 6-os lett a terv szerint 27/27 kürtővel.
Lehet (hogy kisebb mert elég bőven van vakolva belülről) amelyre azt mondta 1-2 szaki, hogy túl nagy a tervezett (5x3x7-es)cserépkályhához és még a zárt tűzterű kandallóhoz is (másik 2 szaki azt hogy tökéletes). Az első kettő szerint béléscsövezni kell ami min. 100-120. e Ft.
Az utóbbi két szaki közzül egy idős kályhásmester aki 40 - 45 éve nyomja az ipart azt mondta, hogy nincs a kéménnyel baj csak más füstjáratot kell választania a kályhához, fatüzeléshez kell rakni és azzal tökéletesen fog működni.
A fentiek miatt nem igazán tudom, hogy ki mondott igazat és ki képviselte a saját érdekeit, de nekem természetesen az öreg válasza tetszett legjobban.
Fentiek miatt elgondolkodtam azon is, hogy a garázsban elhelyezek 1 vegyestüzelésű kazánt és azzal nyomatom a meglévő radiátor/padlófűtés rendszert.
De mivel ott nincs kémény egy szerelt kéményre gondoltam mivel az aljzat nem hiszem hogy elbírna 1 falazottat. Schiedel Kerstar-ra gondoltam de lehet hogy horror az ára.
Milyen megoldások vannak szerintetek? Igaza van az öregnek?
Mit lehet kezdeni egy olyan kéménnyel, ami annyira átázott, hogy még a betonfödém is tiszta kátrány lett (+ a fal)? Gondolom födémet nem lehet bontani. Esetleg elég lehet vízzáró festékkel az egészet lefesteni?
Nyilván nem arról van szó, hogy a szabványkéményen kívüli méretű kémény nem működhet megfelelően, csak dako60 kérdése a, ha jól emlékszem a "hivatalos" kéményméretre vonatkozott, a 14x27cm pedig, hát ... nemhivatalos ... Amúgy örülök, hogy kátrányosodás nélkül, váltott tüzelőanyagokkal is ilyen jól működik a kéményed. Grat!
Úgy 35 éve még nem volt ez a méret szabályellenes, és azóta évente 6 hónapot használom KZ 3-as kazánnal, eleinte szénnel aztán olajjal, most meg gáz és néha fa. Talán 3-4 szer lett tisztítva összesen és soha sem volt bélelve. Kb 7 m magas és hibátlanul teszi a dolgát.
Pestországi vagy? Mert akkor nem lesz olcsó ... valszeg nincs is külön díja ... 2-3 ember óradíjban + kiszállás, megmég valami ... soktízezer forintokat látok ... kb 3.500.-Ft/fő/óra + kiszállás. De azért csak kitartás ... és sok szerencsét
Ellenszolgáltatás nélkül senki sem kötelezhet senkit díjfizetésre (csak törvényhozó szerv, jelen esetben ez nem áll fenn)... Nyilván mivel a szolgáltatás kötelező, ezért a díj megfizetése is az ha történt szolgáltatás, ennek alapvető feltétele, hogy aláírásoddal igazolod a munka elvégzését. Nyilván az emberek többsége nem ismeri (túlnyomórészt gravitációs gázkémények tulajdonosai) az ellenőrzés menetét, keveslik az elvégzett munkát. A négyévenkénti felülvizsgálatról és annak menetéről pedig fogalmuk sincsen, ezért nyilván sokallják a munkadíjat. "Kéménykotrás": Jól megszervezett sormunka esetén, a vegyes tüzelésű berendezések kéményeihez, jó közelítéssel, az év folyamán egyszer, a fűtési szezonon kívül érkezik a kéményseprő. Az ilyen kémények esetén az első féléves ellenőrzés alkalmával csak az első féléves díjat kell megfizetnie a tulajdonosnak, a másik felét csak hat hónappal később.
falazott kéménynél: 14x14, 14x21, 21x21, 21x27, 27x27 cm
Az egyik oldal maximum 1,5 szerese lehet a másiknak, tehát a 14x27-es kémény nem szabványos, csak a lusta kőművesek raknak ilyet, mert nem képesek 3/4-elni a téglát.
De! Jelenleg nincs forgalomban olyan kisméretű tömör tégla, aminek lenne ÉME-je, és kéményt csak minősített anyagokból lehet építeni, ezért ha falazott kéményt építesz mindenképpen bélelned kell minősített saválló acél, vagy samott béléscsővel. Ezeknek a mérete 12 centis átmérőtől fölfele bármi lehet.
Az 5 téglással inkább ne segítsünk ilyen formán. :) Amit említesz ugyanis szabálytalan belméretű kürtőt eredményez. A négyszögletű kürtők belső oldalhosszúságának aránya ugyanis 1:1,5 lehet max., vagyis 14x20 körüli, nyilván a sietősen dolgozó kőmíves szakemberek ezt nem vették soha sem tudomásul, ezért kellett mindig is a belső vakolattal korrigálni. Új építésű kéménynél - mivel kéménykürtő építésére ÉM engedélye a kmt téglának nincs - ésszerűbb acél-samott köralakú béléstestben gondolkodni. Ennek méretét túlnyomó részben a kémény magassága, és a tüzelőberendezés típusa és teljesítménye határozza meg.
A lakásomban jelenleg nem használok kéményt, és egyáltalán nem is tudom, hogy hol van kéményjárat, kiállás (jelenleg szerintem be van falazva, így csak úgy ránézésre nem lehet megmondani, hogy hol lehetnek ezek). Annyit tudok, hogy a lakás felett 2 kémény van. Cirkot terveztetek, és az árajánlathoz a szaki kérte, hogy mutassam meg, hogy hol, merre vannak kiállásaim.
Tudna valaki abban segíteni, hogy ilyenkor kit, és milyen céllal kell kihívni?
Érdeklődöm, hogy faelgázosító kazánhoz szükséges e a kéményt bélelni? Kisméretű téglából készült, kb. 15x200 kürtőmérettel épített kéméynbe szeretnék bekötni egy 32kW-os faelgázosító kazánt.
És mi ennek az alacsony bekötésnek az oka? Nem lehet magasabban bekötni? Ha nem akkor miért nem?
Nem képződik korom, ami lerakódhatna? Tudom, hogy az utánégető elég jól elrendezi, de akkor is. Ha 20 centin van a bekötés, akkor hol van a koromzsák, valamint a koromzsákajtó, amin keresztül ellenőrizni lehetne a kéményt? Az alsó tisztítóajtó hiánya jelenleg közvetlen élet-és tűzveszélynek minősül.
A finneknél, dánoknál ez hogy van? Nem csak a tömegkályhát, hanem az égéstermék elvezetési rendszerét is tanulmányozni kellene.
- ha sötét a füst, akkor sok az el nem égett anyag (korom) benne, tehát több levegőt kell neki adni. Hogy primert, vagy szekundert, azt a helyszínen lehet megállapítani. Általában a szekunder, amiről el szoktak feledkezni, nincsenek vele tiszában, milyen fontos fatüzelésnél a fagázok "utánégetése".
Az alakja alapján pedig:
- az a normális, ha a fehér füst a kéményből kilépve folytatja függőleges útját, ez azt jelenti, hogy van huzat, kap levegőt rendesen a tüzelőberendezés, "tökéletes" az égés. - ha a kéményből kilépve visszabukik és sötét, ráadásul a kéményfejet is már rendesen összekormolta, akkor minden bizonnyal még lánggal égés közben túlságosan le van fojtva a készülék, vagy túl kicsi, vagy túl nagy a kémény a készülék teljesítményéhez képest. - ha a kéményből kilépve csak bolyong és fehér a füst, akkor az nem olyan nagy baj, hiszen a kisebb huzattal is képes a "tökéletes" égésre, ilyen akkor van például, ha egy kandallót kimondottan csak másodlagos levegővel üzemeltetnek.
A tisztításra vonatkozólag pedig az előző hozzászólásom. Mint írtam, nem lehet mindenhova akkor menni, amikor az éppen a tulajnak jó. Van olyan akinek semmikor sem jó. Az, hogy a munkát mikor végzi el a rugalmasságán, hozzáállásán múlik.
