A Dedéről annyit tudok, hogy Hajdú-Biharban hemzsegnek, a családi legendárium szerint oszmán-török eredetű a név, jelentése: "nagyapó". Hajdúszoboszló környékén telepedhetett le egy török család. De lehet, hogy egyszerűen gúnynév, ráragadt arra, aki sokat mondta, hogy "de, de".
A Burjánról annyit tudok még, hogy eredetileg Burián volt, csak az anyakönyvvezetők sorozatosan elírták a kiejtés miatt.
2. Azért a tekintélyérvek nem eleve meggyőzőek. De nem annyira fontos, hogy érdemes lenne nagy kutatásokat végezni e téren. Éppenséggel lehetett volna.
Igazad van, bár nem is állítottam, hogy a burján szó magyar eredetű lenne, csupán azt, hogy a régi magyarban még megvolt, de a mai anyaországiak nem igazán használják, ezzel szemben a székelyeknél ismert köz- és családnév. Köszönöm a kiegészítéseket!
Semse: Szlovákiai helység, Kassa alatt. A neve KissLajos szerint a Zem személynév leszármazéka.
Burján: találtam ezt az érdekes linket: http://burian.info/. A TESz a burján szót szláv eredetűnek mondja, eredeti jelentése 'gaz', 'gyomnövény'.
A hivatkozásból kiderül, hogy a név Európa szerte elterjedt, egyáltalán nem biztos, hogy magyar forrásból, mi több, a szlovák vagy cseh eredet valószínűbb.
Csajkos: a csajka nem annyira kulacs, mint valamilyen úti tányér. Ugyanakkor a szó él sajka változatban is, mint ahogy a 'csónak' jelentésű sajka is használatos cs kezdőbetűvel. A 'csésze, tányér' jelentésű csajka szlovák eredetű, ezzel szemben, a 'csónak' jelentésű olasz eredetűnek tűnik. Kényelmesebb a 'csónak' eredet nyomán menni, pl. ajk#, amelyből éppenséggel alakulhatott az adott név.
Az -ics miatt valami (dél)szláv beütés érződik, a Feder németül viszont "toll"-at jelent. Tehát vélhetően Tollas, aki sváb eredettel, de tőt többségű lakhellyel rendelkezett.
Kihasználom az alkalmat, és az itt olvasottak hatására megteszem tippjeimet. Szigorúan tippek!
Dede: Ismerem egy hajdú-bihari viselőjét... :-) Én a Dénes, Dezső, illetve esetleges hasonló hangzású, elfeledett magyar nevekből származtatnám. Minden szakirodalmi bázis nélkül akár még a Dede, mint régi magyar köznév teóriát is fontolgatnám.
Gillich: Én Giliket ismerek, tipikus békési szlovák név. Ch-val írva némi németes bájt és beütést ad neki, de ennek ellenére megmaradnék a szláv eredet mellett. Etimológiában, jelentéseredetben majd LvT segít...
Szlávik: Szláv/szlovák ember jelentésű, bár a kialakulása érdekes lehetett. Ugye valakit elneveznek Szlávnak egy nemszláv környezetben, de tipikusan szláv névvégződést ragasztanak hozzá. Vagy az később ragadt oda?
Semsei: Biztosan helynévi, földrajzosok talán meg is tudják mondani, hol van ez a Semse.
Csajkos: Van ugye a 'csajka', ami kisebb víztároló edényt, tkp. kulacsot jelent. A név viselője vagy Csajkás volt eredetileg, vagy akkor még Csajkosként ragozták ugyanezt a szót. Vélhetően katonaviselt ember lehetett, hiszen katonáéknál maradt fenn máig is a csajka szó.
Subicz: Hát én ilyet is ismerek... :-D Délszláv név (mintha már lett is volna szó róla, mindenki simeri a Károly Róbert idejéből Subic bánt.
Burján: Kedvenc szemészem családneve. Ő maga erdélyi származású, és némi székelyföldi szociológiai leírásokat olvasva fel is tűnik, hogy ez ott gyakori családnév. A szó köznévi eredetű, odakinn ma is használják, idehaza csak a(z) '(el)burjánzik' szóban maradt fenn. Jelentése: gaz, nagy kiterjedésű gazos terület.
Miért hiszünk általában egy becsült szakembernek? (Richterről írt ill. szerkesztett könyvét a legnagyobb elismerés fogadta.) - Úgyis van időm, még nyomozhatom.
Deutsch, Donner - az mindegy. Ha a név alapján indulnk ki, akkor Donauernek kellett lennie.
De miért higgyünk a szovjet szakos zenetörténésznek? Az tény, hogy a papa valahol Galiciában (A monarchia területén) volt kántor. Volt egy lemezem, amelyen rajta volt az életrajza.
Dunajevszkij, a híres szovjet zeneszerző kérpétaljai születésű zsidó volt, egy odavalósi kántor fia (NB. a papa is szerzett Dunajevszkij néven egyházzenét). A tehetséges fiatalember a budapesti zeneakadémián Kodály tanítványa volt, és elsősorban dallamos operettzenével próbálkozott akkor is.
Az ötvenes években egy szovjet zenészdelegációval Budapesten járt, ahol találkozott Kodállyal (egyesek szerint Kodály felkiabált a színpadra). Akkoriban állandóan egy művét játszották (Drága Föld, szülőhazámnak földje), melynek dallamát anno Kodály már megismerte a tanulmányok során. Ezért így szólt a nagy szovjet zeneszerzőhöz:
Hát, akkor nem általánosítok. Ki akartam keresni a "Bükki"-t, nem találtam, nem volt ilyen névváltás, viszont kiszúrtam a "Buzi"-t (1). A "buzi" szó akkor még nem létezett a magyarban a mai értelemben. Ezt hívják balszerencsének (mivel maga a szó pejoratív).
Szvsz. a kérdés névről-névre egyedileg vizsgálandó. A Radix „Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893” nevű adatbázisában egy személy van, aki Dunai-ra változtatott, és egy, aki Dunajszki-ra (sic!). Ez utóbbi egyébként nem ritka szlovák név, és nem jellemző, hogy zsidók szlovák neveket vettek volna fel a történelmi Magyarországon. Tehát a Dunajszkiak „eredeti” szlávoknak tűnnek. Így végül is a magyarban is keletkezhetett Dunai, ill. a szlovák betérések nagyobb számosságot képviselhetnek, mint a zsidó. Vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003006.shtml>.
Ellenben ugyanitt 52 új Mátrai és egy új Mátray van, vö. <http://www.radixindex.com/adatbazisok/nv003008.shtml>. A német, szláv stb. névanyagban párhuzamos nevet nem találunk, így itt felvethető a zsidók nagyobb aránya, bár a más nemzetiségeket sem lehet kizárni.
Arról tudtok valamit, hogy a folyó+i illetve hegy+i családnevek a magyarban többségében felvett nevek-e? Pl. Dunai, Mátrai. Néztem a Magyar Életrajzi Lexikont és kételyeim támadtak.
A Steinernél ne feledjük, hogy tipikus izraelita név is volt (belőlük lett a sok Köves), és mint olyan, nyilván semmilyen, vagy csak nagyon kevés etimológiai alappal bír. Mármint, ha valóban ilyen vallású volt a viselője.
Vagy foglalkozásnév és akkor kővel foglalkozó személyre ragadt (pl kőfejtő), vagy lakosnév és akkor köves helyről emberre ragadt, vagy Stein nevű községbe valósira
Gali
Talán a Gál keresztnévből ered az -i képzővel?
Robotkay
Szerintem magyarosítás az "-y". Anélkül a "robot" szó "munka"-t jelent szláv nyelvekben. Mondjuk "Dolgos" lenne valami hasonló magyar név talán.
Kosteletzky
Lehet, hogy hülyeség, de szerintem Kóstelek+szki képzőből ered.
Várd meg a többiek hozzászólását is inkább az utolsó háromra!
Köszönöm szépen a Csomor névvel kapcsolatos információkat!
Lenne még még néhány név:
Gali, Robotkay, Kosteletzky, Steiner,
valamint arra lennék kíváncsi, hogy a Cserei a Cserehát-ról, vagy a székelföldi Cserefalvá-ról; az Eperjesi a szlovákiai, vagy az alföldi Eperjesről (én az elsőre gyanakszom)származik?
Nekem támadt egy olyan ötletem, hogy a György szláv Jurij, Jiri, Jiři stb alakjához kössem. Az "-us" végződés gyakori becézőképző, előtte egy keresztnév rövid alakja szokott állni, ld. nemrég kitárgyalt Valus.
Kiss Lajos Garancspetrócot említi, ami valamiképpen a szláv granica 'határ' szóra megy vissza. Emellett Perbál és Piliscsaba között van a Garancsi tó, de vele nem foglalkozik Kiss Lajos.
Vereb - ez egy Fejér megyei község. Nevével kapcsolatban Kiss Lajos feltételzi, hogy személynévi eredetű, 1598-ból idéz egy Benedictus Vereb nevet.
