Nyikos: Régi személynév: a görög Niké 'győzelem' előtagra visszamenő nevek (pl. Nikolaosz ~ Miklós, Nikifor, Nikodémusz) -os/us kicsinyítő képzős rövidüléséből keletkezett. A szláv-magyar közös névkincs része (személynévként való magyarországi adat 1211-ből van), névtanilag közelebbit nem mondhatunk.
sziasztok tudnátok nekem segíteni egyik ismerősömet Nyikos-nak hívják.ez szerintetek milyen eredetű vezeték név lehet?minden segítséget előre is köszönök!
Poszpisil, Poszpisek: Cseh családnevek. A két név alapja ugyanaz, csak eltérő személynévképző elem jár hozzájuk (-il: régi folyamatos melléknévi igenév, -ek kicsinyítő képző). Az alap a cseh pospíit 'siet' ige, így a név jelentése kb. 'sietős, hamari'.
Azt szeretném megtudni, hogy a Poszpischil (Poszpischel) ill. a Poszpisek néveknek van-e valami közük egymáshoz. Illetve hogy a Poszpisek név honnan ered?
Zsédely: Így első ránázésre a német Schädel 'koponya, fej' köznévre visszamenő személynév korai (középfelnémet időszak alatti) átvételének tűnik. Vö. Schädel, Schedel, sőt Zschedel német vezetéknevek, ill. a hasonló m. zsindely < n. Schindel fejlődés.
Tauzin: Vlsz. azonos a Tauzin (további alakjai Tauzia, Tauziac, Tauzias, Tauziat, Tauziède, Tauzier, Tauziet, Tauzinet, Tauziolle, Tauziolles, Tauzy) gascogne-i családnévvel (itt az au kettőshangzónak ejtődik). A tausin, tauzin, taudin a ’pireneusi tölgy’ (Quercus pyrenaica) DNy-francia neve.
(A fenti nem feltétlenül jelent közvetlen DNy-francia eredetet, lehet, hogy környékbeli – pl. szláv – közvetítéssel jelent meg errefelé a név.)
> Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Éppen hogy sok köze lehet. A Králik esetén ezt a jelentést sem hagyhatjuk ki. Az országos vezetékes magyar telefonkönyvben csak Nyúl István(né)-ból van 44 (az összes nyúl vezetéknevű száma nem tudható, de több mint 500 Nyúl kezdetű név van). A német megfelelő 36 tételt ad a Peter Hase névre (a több mint 800 Hase kezdetűt ez sem adja fel). Az országos vezetékes szlovák telefonkönyvben pedig 654 Zajac(ová) tétel van, amely a másik nyúlfaj nevéből jő: zajac ’mezei nyúl’.
Köszönöm a helyesbítést, tulajdonképpen nem nekem szólt, de akkor is. Egyébként főleg azért kérdeztem, mert nincs szláv nyelvtudásom, d emikor láttam, hogy "királyi", én is sejtettem, hogy ahogy nálunk a kIrály, Bíró stb, magas rangot jelölő nevek, ez sem foglalkozásnévből, hanem pont hogy gúnynévből erednek. köszönöm a segítségeteket.Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Ez az "ecker", "egger" végződés inkább Ausztriában és Bajorországban gyakori végződés. Ez a német "Acker" szó alakja és ezért azt jelenti hogy "mezei, földi, stb".
Az előtaggal együtt lakosnév:
Schwarzenegger - Schwarzeneck (Bajoro.) vagy Scharzenegg (Svájc) településnévből. Szó szerint kb: "feketemezei"
Fussenegger - jelenleg nem találok ilyen települést (talán megsemmisült), a jelentése talán: "lábasmezei", a hosszmértékegység lábból(?)
Kaldenecker - létezik Kaltenecker alakban is (az az eredeti) és úgy jelentése "hidegmezei", Bajorországban és Ausztriában is van sok ilyen település (Kalteneck)
Pecker viszont nem illik bele ebbe a sorba. A németben a zöngés (b,g,d) és a zöngétlen párjuk (p,k,t) sokszor következetlenül van használva. LvT el tudja magyarázni hogy miért én nem :) A lényeg hogy szóvégen és szó elején beszédben a zöngétlen alakot használják. Pl. Bauer helyett Pauer alakot lehet találni anyakönyvekben sokszor. Ugyanígy a Pecker is eredeti írásalakban Becker. Úgy pedig jelentése "pék", a német "backen" - "süt" szóból.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy a német nevek végén gyakran előforduló -egger (-ekker) végződés mit jelent? (Schwarzenegger, Fussenegger, Kaldenecker, Pekker stb.)
> Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Lehet.
> Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Itt csak magyar vagy német névadásra gondolhatunk az említetted (vagy hasonló) helynév után. Ugyanis csak ez a két népcsoport alkot képzőtlen lakosnevet. A szláv megfelelőt meg is találjuk a std. képzővel Pohranický alakban.
Az alap szláv helynév a Pohraničie, melynek jelentése 'határmente', de hasonló alakot adhat idővel a Podhradnica 'tkp. váralja', vö. Nyitra melletti Pohranice (magyarul Pográny, Podhrágy, Szucsányváralja).
Ami a Pohranczot illeti ez leginkább német-szláv vegyes etnikumra utalhat, ui. a névalakot nyilvánvalóan befolyásolták német hangtani viszonyok (szl. -nice > n. -nitz > -n(t)z), de a csehes-szlovákos h megmaradt a hr hangkapcsolatban (holott ez a németben kr-ré lesz).
> Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
Továbbra sem tudok pontosabbat mondani, mint a 3028-asban. A Dobák ~ Dobislav esetén mindenestre a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk. A Dobislav maga izolált a kételemű személynevek közt, nincs más ilyen előtagú. (Így hát nem is magyarázhatunk vele igazán más neveket.) Az előtagot az -i végződés miatt vagy -i tövű főnévnek kell gondolnunk (de ilyen nincs), vagy igének. Ez a 3028-asban említett két igéhez vezet vissza minket.
1) [paya5650 #3258] > A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
Az -ik szlovák kicsinyítőképző. Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. A Král' egyébként gyakori szlovák vezetéknév (Janko Král' éppen a szlovák "Petőfi"), így itt inkább ez utóbbi a helyzet.
A szlk. Král', magyar Király névadás motivációja egyrészt level gúnynévi (a viselkedés alapján, vagy éppen a valóság szöges ellentéteként), másrészt a királyi birtokon dolgozó jobbágyt jelölt. (Sosem jelölt nemesembert!)
2) Szlovák králik 'házinyúl, üregi nyúl; Oryctolagus spp.'
Most hogy megnéztem a jegyzeteimet egy másik perbáli ősömnél (Kankó Anna) volt egy ilyen a 'locus sponsor' résznél: Jablonckiensis vagy valami hasonló. Vajh' ez melyik települést jelölheti?
A házasságit megtaláltam, de a perbáli papok évszázadokon keresztül nagyon csúnyán írtak és igencsak adathiányosan vezették az anyakönyvet, ezért alig tudok kiolvasni egy csomó dolgot. Legközelebb fényképezek vagy csináltatok másolatot, hátha Ti többet láttok meg a "macskakaparásban" :)
Ha nem ott születtek, gyermekük született-e ott? helybéli lánytól?
Ha igen, akkor az esküvő is ott lehetett Perbálon (a lányos háznál szokott lenni), ez esetben viszont a házasságiukban kellene lenni egy latin nyelvű utalás a fiú (vőlegény) származási helyére ~iensis végződéssel. Ami a ~ helyén van, az a település, ahonnan érkezett (ottani lakos volt, mielött idejött a lányt elvenni).
