Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy a német nevek végén gyakran előforduló -egger (-ekker) végződés mit jelent? (Schwarzenegger, Fussenegger, Kaldenecker, Pekker stb.)
> Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Lehet.
> Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Itt csak magyar vagy német névadásra gondolhatunk az említetted (vagy hasonló) helynév után. Ugyanis csak ez a két népcsoport alkot képzőtlen lakosnevet. A szláv megfelelőt meg is találjuk a std. képzővel Pohranický alakban.
Az alap szláv helynév a Pohraničie, melynek jelentése 'határmente', de hasonló alakot adhat idővel a Podhradnica 'tkp. váralja', vö. Nyitra melletti Pohranice (magyarul Pográny, Podhrágy, Szucsányváralja).
Ami a Pohranczot illeti ez leginkább német-szláv vegyes etnikumra utalhat, ui. a névalakot nyilvánvalóan befolyásolták német hangtani viszonyok (szl. -nice > n. -nitz > -n(t)z), de a csehes-szlovákos h megmaradt a hr hangkapcsolatban (holott ez a németben kr-ré lesz).
> Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
Továbbra sem tudok pontosabbat mondani, mint a 3028-asban. A Dobák ~ Dobislav esetén mindenestre a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk. A Dobislav maga izolált a kételemű személynevek közt, nincs más ilyen előtagú. (Így hát nem is magyarázhatunk vele igazán más neveket.) Az előtagot az -i végződés miatt vagy -i tövű főnévnek kell gondolnunk (de ilyen nincs), vagy igének. Ez a 3028-asban említett két igéhez vezet vissza minket.
1) [paya5650 #3258] > A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
Az -ik szlovák kicsinyítőképző. Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. A Král' egyébként gyakori szlovák vezetéknév (Janko Král' éppen a szlovák "Petőfi"), így itt inkább ez utóbbi a helyzet.
A szlk. Král', magyar Király névadás motivációja egyrészt level gúnynévi (a viselkedés alapján, vagy éppen a valóság szöges ellentéteként), másrészt a királyi birtokon dolgozó jobbágyt jelölt. (Sosem jelölt nemesembert!)
2) Szlovák králik 'házinyúl, üregi nyúl; Oryctolagus spp.'
Most hogy megnéztem a jegyzeteimet egy másik perbáli ősömnél (Kankó Anna) volt egy ilyen a 'locus sponsor' résznél: Jablonckiensis vagy valami hasonló. Vajh' ez melyik települést jelölheti?
A házasságit megtaláltam, de a perbáli papok évszázadokon keresztül nagyon csúnyán írtak és igencsak adathiányosan vezették az anyakönyvet, ezért alig tudok kiolvasni egy csomó dolgot. Legközelebb fényképezek vagy csináltatok másolatot, hátha Ti többet láttok meg a "macskakaparásban" :)
Ha nem ott születtek, gyermekük született-e ott? helybéli lánytól?
Ha igen, akkor az esküvő is ott lehetett Perbálon (a lányos háznál szokott lenni), ez esetben viszont a házasságiukban kellene lenni egy latin nyelvű utalás a fiú (vőlegény) származási helyére ~iensis végződéssel. Ami a ~ helyén van, az a település, ahonnan érkezett (ottani lakos volt, mielött idejött a lányt elvenni).
Régen láttunk már itt pedig most szükség lenne rád:
Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
A keresztnevek adásában akkoriban nem igazán a nemzetiség számított, hanem a vallás. Tehát katolikusoknál pl Adalbert név egész gyakori volt Kiskunfélegyházán. Ellenben a protestánsoknál a bibliai eredetű, ó- és újszövetségi nevek dívtak (Lukács, János stb)
Annyiban számít csak a nemzetiség hogy a germán eredetű nevek a németség körében gyakoribb (Henrik, Rudolf stb)
Honnan költözhettek :) Ez a legnehezebb kérdés gyakran nekem is van sok ilyen. Vagy szerencséd van és ráakadsz valami helyen véletlenül beírva, vagy nézd meg a környező településeket, hátha onnan.
Ímhol elmentem és megnéztem nagy döntőbíránkat Hans Bahlow - Deutsches Namenlexikonját... Idézem:
"KELLER: mhd. kellaere, keller >> Kellermeister, Verwalter der Einkünfte << (an Höfen, in Klöstern usw), wie KELLNER"
Azaz a középfelnémet pince szóból ered és jelentése pincemester.
A KELL(E) név északnémet lakosnév ugyanezen könyv szerint.
Fontos egy névnél, hogy mit jelent. Pl. ha olyan jelentése van, ami az adott névadási korra vagy helyre nem jellemző, akkor a név elemzése hibás, vagy csak magyarosítás (németesítés stb).
A keresztnévadási szokások az egyes vidékekre, népcsoportokra, korokra vonatkozóan a néprajzból viszonylag jól megismerhetők.
Javaslok ilyen tartalmú cikkeket keresni a neten.
Így - ha az én őseimről lenne szó - megnézném a családfát, fordul-e elő nagyszülőknél (apai és anyai mindkettő) az említett keresztnév, az, hogy kiknél, mikor fontos ahhoz, hogy megvizsgáld mely területen, milyen közösségben éltek akkor, amikor egy-egy ritkább név először megjelent a családban.
példa: egyik, jászalsószentgyörgyi illetőségű dédnagyapám Joáchim. (sz 1898) Ő az anyai nagyapjától nyerte e nevet. A településen az anyakönyv szerint 3-4 évente kapta egy gyermek e nevet. Nem túl ritka de nem is gyakori, viszont a településre jellemző névadási szokás szerint a gyakori nevek mellett ez az ami ritkán, de előfordult. Azaz nem az volt, hogy Ambrus, Boldizsár stb. szintúgy, hanem azok nem, egyáltalán, ez viszont vissza-visszatérően. Kimentem a temetőbe, az arány hasonló, mint az anyakönyvben, aztán a megoldás a templomban rajzolódott ki, "....a negyedik oltárképen Szent Anna látható, amint Máriát tanítja Szent Joachim társaságában." Forrás: www.jaszalsoszentgyorgy.hu Egyház - A templom története
Ezek a forrásban említett oltárok a XIX sz. közepén, épp a dédnagyapám anyai nagyapjának születésének idején készültek, s a Joáchim név megjelenése, s tapasztalt (nem nagy, de mégis észlelhető) arányú elterjedése erősen valószínűsíthetően ennek köszönhető.
"...vajon melyik településről költözhettek Perbálra"
"...1794-ben már iskolát is építettek az immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok"
A német és tót lakosság hasonlót vonz, ill., ahogy a forrás írja "A falu lakosságának a "kenyeret" a közeli hegyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A lezúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízimalmok még a XIX. század végén is őröltek."
Ezirányba indulnék el.
Ill. helytörténeti kiadvány iránti érdeklődéssel felhívnám a helyi könyvtárat ill. polgármesteri hivatalt.
A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
A változatosság kedvéért most keresztnevekkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni!
Egyis ősöm Poszpischil (Poszpischel) Fábián (takács) volt, testvére Cyprián (Ciprián)! A 1800 körül születhettek és 1820 körül már valószinűleg Perbálon éltek. A kérdésem az, hogy mely nemzetiséghez tartozó szülők adhattak ilyen nevet gyermeküknek és vajon melyik településről költözhettek Perbálra (mert azt tudom, hogy nem ott születtek)?
Stieborny /avagy Strieborny, békéscsabai ev. anyakönyvben találtam a nevet, amit lehet, hogy köthetek a családomhoz....(1743, elég rosszul olvasható a kézirat)
Nagyon köszönöm a válaszotokat, örülök, hogy ilyen lelkes kutatómunkába fogtatok a kérdésemre adható válaszok igazságtartalma végett! Isten tartsa meg a jó szokásotokat.:) Kifejezetten élvezet volt olvasni, ahogy ezen a néven elfilozofálgattok, bárcsak bennem lenne meg ez a kutatószenvedély, és háttérismeret!
Ha nem gond..újabb név származásáról kérnék infót,(hogy mikor és hogyan hálálom meg a segítőkészséget, azt még magam sem tudom):
Honnan a név: Králik
Ha esetleg esett volna már róla szó a fórumban, előre is elnézést kérek, nem tudom minden nap olvasni.
Mégegyszer köszönöm, egyébként én értettem Ádám levezetését is a Kelle-ből, de én is a másik eredetet tartom valószínűbbnek.
Hogy egy név mit jelent, nem nagyon fontos, csak éppen eljátszunk a megfeleléssel. A lényeg az, hogy a Kelle lehet név, és az sem zárható ki, hogy a német Kelle+r is lehet név.
