Javarészt egyetértünk, de a tervező talán nem attól jó, hogy a kivitelező gazdasági érdekeit nem tekinti.
A megrendelőnek nem terv kell, hanem üzemelő berendezés. Szerződik valakivel a megépítésre. Megállapodnak az árban. Kivitelző ezután megbízza tervezőt a részletek kidolgozásával. Tervező kénytelen innentől kezdve a kivitelező "nótáját játszani".
Pedig ő lehet jó képességű tervező, tuddna szebbet is muzsikálni, csak nem azt rendelték...
Gakovacs2000,
Felhívtam az egyik szolgáltató üzemünknél egy fűtésszerelő kollégát, mi a tapasztalatuk. Nem volt igazán lelkes. Szokták a fagyasztásos technikát használni, hol sikerül, hol nem.
Az áramlás megszüntetése fontos, ha áramlik a kérdéses csőszakaszban a melegvíz , akkor esélytelen az ügy.
Esetedben (egycsöves átfolyós rendszer) az egész strangot le kell zárni, ahogy engineer is írta. Innentől az a kérdés, hogy jó-e az elzáró. Ha nem, akko még mindig leállíthatod a szivattyút.
Az is érdekes tényező, hogy hanyadik emeleten laksz, hány méter vízoszlop nyomná a jégdugót.
(Ha jó a strangelzáró, akkor elég lehet a strangot üríteni, és akkor legalább a leveendő radiátorból is kiürül a víz, nem a fürdőszobádban folyik szét a piszok.)
Ha végleg nem megoldható az ürítés, akkor próba cseresznye.
Kérdés. A radiátorkiváltásod tervét látta a szolgáltató? Mert ha ne adja isten kedvezőtlenebb viszonyok alakulnak ki az átalakítás után (az általad beépítendő átkötés túl nagy ellenállásúra sikeredik pl.), akkor a panaszossá váló lakók nem hozzád fognak telefonálni, hanem a szolgáltatóhoz, aki nem tehet az ügyről...
cheeses,
A radiátorokat valóban célszerű az ablakok lá elhelyezni, annak alacsonyabb felületi hőmérsékletének ellensúlyozzására. A hőkomfortunkat ugyanis a léghőmérsékleten kívül a sugárzásos hőcsere miatt a minket körülvevő felületek hőmérséklete is jelentékenyen befolyásolja.
Ha nem lehet az ablak alá radiátort tenni, kérdés mennyire lesz kellemetlen. Jó hőszigetelő képességű üvegezés esetén esetleg nem olyan nagy a jelentősége. (Jártam télen olyan irodában, ahol 15-20 méter hosszan teli ablak volt parapet nélkül, de a jó üvegezés miatt nem volt kellemetlen hőérzet a helyiségben.)
Lehet a nagy ablakfelület hatását a radiátoron kívül más meleg felülettel ellensúlyozni. És ez a meleg felület lehet a padló, vagy annak egy része. Azt gondolom azonban, annál nagyobb felületre lesz szükség, mintsem, hogy a radiátor visszatérő két kanyart tegyen. Ha már padlófűtés, akkor mindenképpen legyen külön kör, okosan méretezve. A padlófűtés hőmérsékletei esetében nem a beton lesz a korlátozó tényező, hanem a benttartózkodók egészsége és komfortja.
Még annyit, hogy egycsöves fűtési rendszernél a radiátor helyét, ha nem ún. átkötőszakaszos a rendszer, csővezetékkel pótolni kell, mert a feletted lévő szakaszt nem zárhatod ki véglegesen!
eng.
Kicsit bonyolultabb, de nem lehetetlen. Annál a radiátornál, ahol nincs a radiátoron elzárószelep, vagy a felszállóvzetéken, vagy az alapvezetéken kell találni - mert kell legyen - elzárót. Azt az elzárót a radiátor leszereléséig el kell zárni, s a kívánt helyen a fagyasztás megvalósítható. A többit már tudod.
Üdv.
eng.
T. second
Lehet, hogy valóban félreérthetően fogalmaztam. A jó tervezőt -véleményem szerint - a kivitelezői gazdasági érdeken kívüliség kell jellemezze (nem a tervezőnek kell a kivitelező nyereségét megtermelni!). A tervezési feladat megoldása során természetesen a legoptimálisabb megoldás feltárását kell megvalósítani, előkészíteni. Ebben elsősorban a megbízói érdekek figyelembe vételével kell eljárni. Azt hiszem, ebben egyetértünk.
T. Gakovacs2000
A radiátorok vezetékeinek fagyasztásos lezárására van mód még fűtési időszakban is. Elvileg a hőszolgáltató rendelkezik is ilyen berendezéssel. Ha nem, akkor olyan kivitelezőt kell keresni, akinek van csőfagyasztója. Gyakorlatilag a radiátorszelep elzárását követően az áramlás leállása miatt a csőre fogott hűtőbilincsek által fedett szakaszban keletkező jégdugó teszi lehetővé az elzárást. A technológiához tartozik, hogy a fagyasztást követően a radiátor felöli csővéget valamilyen módon le kell zárni, majd a fagyasztást meg lehet szűntetni.
"Most akkor szerinted elbír két zuhanyzót, vagy nem? Ha az a mértékadó igény, hogy két csapolón egyidejűleg 2×7,5=15 l/min intenzitással veszel 45°C-os melegvizet annak a teljesítményigénye (10°C-os hidegvíz esetén) ~37 kW. (A kazán csak 20 kW teljesítményű) Ha ez a teljesítményigény 15 percen keresztül áll fenn az összesen ~33 MJ. Egy 120 literes 65°C-os vízzel feltöltött és 10°C-os vízzel kisütött tárolóba ideális esetben(!) ~27,7 MJ energia tárolható be. Ilyen körülmények közt a tárgyalt HMV termelő berendezés az általad megfogalmazott mértékadó igényt nem képes maradéktalanul teljesíteni.
(A 65°C-os vízzel feltöltött 120 literes tárlóból elméletben 15 percig tartó 2×7,5 l/min intenzitású fogyasztással 39°-os HMV-t lehet kivenni.)
"Van valami elérhetősége rajtad kívül az általad leírt méretezési szabályoknak? " A számokhoz, amiket ide varázsoltam a "c*m*Dt"-n kívül nem sok kell. Aki fizikából tiszta lelkiismerettel megérdemelt egy 3-t a gimiben az kis gondolkodással eljut idáig.
A mértékadó HMV fogyasztási intenzitások kérdése elég nagy kérdés. Főleg azért, mert erre a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy determinisztikus jelenség. A fogyasztói szokások, a fogyasztási egyidejűségekek figyelembevételére főként tapasztalati úton meghatározott összefüggéseket és értékeket adnak meg különféle szakirodalmak. Ha jól emlékszem a 80-as évek vége felé egy távhős konferencián egy miskolci kolléga tanúlságképpen összegyűjtötte az elérhető szakirodalmakban fellelhető összefüggéseket a mértékadó HMV fogyasztásra (a fejadagoktól a DIN szabványig), és adott esetre végigszámolta mindet. Hihetetlen szórás adódott.
Egy lakás esetében egyszerűbb az eset, amint láttuk, pl. megmondtad, hogy neked, mint leendő használónak mi az igényed. Soklakásos lakóépületek esetére készült a 80-as évek közepén egy szabvány, ami nagy mennyiségű mérési adat statisztikai feldolgozásán alapult, de az mára a fogyasztói szokások drasztikus megváltozásával teljesen elavult. Kis lakásszám, egyéb fogyasztók (szálloda, kórház, gyári öltözők, stb...) a méretezés alapja jobb híjján tapasztalati értékek és összefüggések. :)
cucu,
"Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg." Igen, a talajon fekvő padlók hőveszteségét elsősorban a külső falak mentén a talajon keresztül a külső "levegő" felé kialakuló hőáramok határozzák meg.
"Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? " Sajnos egyáltalán nem ismerem.
engineer,
"sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. [stb.]" És milyen rosszul gondolják! :)
"S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn." Nem tudom, hogy van-e a szakmával szemben bizalmatlanság. Az biztosan nem jó, hogy az épületgépészetet, mint mérnöki tudományt azonosítják az installációval.
(Az valahol magyarázat lehet, hogy épületgépész (mérnöki) képzés csak az 50-es évektől van, ellenben az installáció ennél jóval régebbi.)
"... a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. (ti. a tervező Sec.)... A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg." Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a jó tervező ismérve az, hogy figyelmen kívül hagyja a gazdasági szempontokat. Félreértettelek?
Gakovacs2000 ,
Ha a távhőellátó rendszer indirekt kialakítású, akkor a szolgáltatónak mindegy, hogy mikor ürítik a fogyasztók a rendszerüket. A szekunder rendszer nem a szolgáltató tulajdona.
Fagyasztásos csőelzárás létezik, de kétségesnek tűnik előttem, hogy üzemelő fűtési vezetéket is hatékonyan el lehet vele zárni.
cheeses,
Az általad vázolt "padlófűtést" nem szabad megcsinálni. Sok más megoldást tudnék mondani, de most nincs több időm. De később... :)
Szerintem akkor jó ha a vizmértéket(1m-es) a csőre helyezve, a végét pontosan 1 cm-el kell megemelni, hogy vizszintben legyen. Ha a vizmérték rövidebb, akkor arányosan kevesebb.
Miből állapít6tó+ a szennyvízvezeték +felelő lejtése?
Vízmérték használata esetén a buborék éppen eléri a vonalat, ill. 1 árnyalattal lejjebb.
Én is így készíteném el házilag.
Ha vki +cáfolna, hát tegye, szívesen olvasok más véleményeket, tapasztalatokat is.
Épülő házunkba kellene fűtést varázsolni, de mielőtt elballagnék egy iparoshoz, lenne néhány kérdésem, hogy tisztázódjanak a homályos pontok. Tehát cirkó + radiátor felállásról lenne szó, viszont van néhány olyan ablak, ami padlótól a mennyezetig tart, ezek elé nem szeretnék radiátor tetetni. Mennyire hülyeség, illetve kivitelezhető-e a radiátoroktól eljövő csövet megjáratni az ilyen ablakok előtt, egy kvázi padlófűtést létrehozva? Milyen hőfokot fog még elbírni a beton, gondolok itt a tágulásra? Van-e az egész dolognak értelme, vagy tudtok-e valamit javasolni?
A következö probléma kapcsán szeretnék tanácsot kérni:
Panellakás, fütési szezon ami ugye április közepén áll le.
Addig nem engedi a távhöszolgáltató a rendszer
leüritését.
Nekem azonban sürgösen a radiátorok leszedésére és egy darab esetén a megszüntetésre van szükségem egyéb felujitási munkák miatt.
Hallottam olyat, hogy "fagyasztásos"
technikával lehetöség van a rediátorok lekötésére
és a csonkok ledugozására ( H - idom ).
Tényleg van ilyenre lehetöség vagy oltári baromság
az egész ?
Az a helyzet, hogy a tervező által javasolt lehetőségekről a tervezőt kérdezd. Természetesen a full extrákat is meg lehet építeni, de a lehetőségek megismerése nem jelenti azt, hogy feltétlenül megvalósítandó. Úgy is mondhatnám, hogy a papíron lévő megoldás sokkal olcsóbb, mint egy rosszul megválasztott és megépített rendszer. Gyakorlati tapasztalatom, hogy aki a tervezésen akar takarékoskodni, az a működtetésen sokszorosát veszíti. Arról nem is beszélve, amikor a rosszul megvalósult rendszert át kell építeni, vagy sok felesleges dolog beépítésre kerül, a szükségesek ugyanakkor hiányoznak. SAJNOS, MAGYARORSZÁGON A MEGVALÓSíTOTT FŰTÉSI RENDSZEREK 50-70 %-A HIBÁS? NEM ALKALMAS ARRA, AMIRE MEGÉPÜLTEK! Ezt a szakma legjobbjai alátámasztják. Többnyire annak köszönhetően, hogy sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. Olyan ez, mint ha valaki azért, mert megtanult autót vezetni, kereket cserélni, esetleg meg tudja állapítani, hogy a gyújtás rossz, vagy elfogyott az üzemanyag, nekilát építeni egy autót.
Többnyire a megépült fűtési rendszerek működnek valahogy, de hogy milyen áron? ...
S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn. Szerintem ezen jelenségek ellen a megbízók oly módon védekezhetnek, amit már leírtam. A több oldalról kért ajánlat többféle megoldást takar, sok esetben nincs szakmailag egyenértékű megoldás, hanem csak a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg.
A jelenlegi építőipari viszonyok között szerintem a megbízói érdekek az általam javasolt megoldással érvényesíthetőek a legjobban.
Az a tervező, aki - a példádnál maradva - esőcseppszenzoros ablaktörlőt ajánl anélkül, hogy megkérdezte volna, milyen elképzelésed van a leendő ablaktörlőd működéséről, lehet, hogy nem jó választás. De - ahogy Eötvős úr a manézsban mondta volt - "Van másik!".
Egy pillanat. Nem azt mondtam, hogy nem ért hozzá. Hanem azt, hogy a tervezőnek "semmi sem drága". Tény, hogy szebb, jobb okosabb lesz a rendszer, meg bennehagy némi tartalékot. Csak tudod ez olyan kérdés, mint az autónál az extrafelszereltségek. Pl. egy esőcseppszenzoros ablaktörlő hidegen hagyna. Ellenben a külső tükör fűtés Svédországban tuti, míg Magyarországon nem biztos, hogy választanám.
Szóval erről szólt a kérdésem, nem pedig felülbírálásról. Egyszerűen csak szeretném, ha el tudnám dönteni, hogy melyik extra mit nyújt (és mennyiért, mennyit takarítok meg vele), hogy el tudjam dönteni szükségem van-e rá.
Szia Second!
Talán két héttel ezelőtti hozzászólásomban kértem segítséget a víz kezeléssel lágyítással kapcsolatban. Nos az ajánlott cég megküldta a tájékoztatót!
Kösz az infót!
greenlak
"Hogy lehet így méretezni? (Illetve ellenőrizni a tervezőt."
A tervező által szolgáltatott dokumentációért a felelősség a tervezőé! Az eddigi hozzászólásokban többen ajánlották a probléma megoldásához bejegyzett(!) tervező igénybevételét ( a területi mérnöki kamara által bejegyzett, ajánlást is tőlük célszerű kérni). Általánosságban a tervező kiválasztásakor a szakági jártasságot célszerű vizsgálni, ha a tervező ismeretlen. A megbízáskor ki lehet kötni, hogy a készülő tervet egy felülvizsgáló tervezővel láttamoztassa a megbízott tervező (magántervező esetén). Egy kicsit növeli a tervezés költségét, de megéri, biztonságérzetet is jelent.
Ha a szolgáltatott tervvel kapcsolatban kifogás merülne fel, úgy a területileg illetékes mérnöki kamaránál lehet panasszal élni. Ez egy fontos garancia!!!
A jó tervező a megbízó által adott információk birtokában alternatív megoldásokat ajánl. Vissza kell kérdezni, hogy a milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár a javasolt megoldás.
A továbbiakban a megtervezett rendszerek kivitelezésénél célszerű a terv szerinti kivitelezést megkövetelni. Ha a tervtől el kíván térni a kivitelező, akkor a tervezőt és a kivitelezőt "össze kell ereszteni" egymással, s a szakmai kérdéseket így korrekt módon lehet kezelni. Ez az eljárás sok későbbi kellemetlenségtől képes megóvni a megrendelőt, valamint nagyon nagy mértékben ad gyarnciát a megbízható szerkezetről.
lemy és Second,
(Bocs, de újabban a válaszkor nem látom, mit írtatok, így ha valamit elfelejtek vagy nem vagyok biztos benne, nem tudom kontrolálni.)
Szóval, nem kell majd farigcsálnom az 'austothermből' mert úgy van tervezve a szint, hogy elfér a 2. betonréteg meg a parketta.
A járólapos helységeknél is nagyon fontos a hőszigetelés, mert feljön a hideg. Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg. Szerencse, hogy ez elé beépítésre kerül egy új előszoba ami már hőszigetelve is lesz.
Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? Külön szabályozható a vízátfolyás, egész kicsire le lehet venni. Legalább is a V4-eshez képest... (útálom a V4-est)
cucu
"Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz."
Szerintem az a jobb, ha a rétegrenet eleve úgy kalkulálja az ember, hogy a legfelső betonrétegbe gond nélkül elférjen a fűtéscső és ne kelljen a szigetelést farigcsálni.
"van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek? "
Az, hogy nem értem. Nem is arról van szó, hogy a "földmeleg feljön", hanem arról, hogy a talaj felé is hűl a helyiség. A kőburkolat (járólap?) hővezetési ellenállása pedig kicsi, így itt talán még fontosabb a hőszigetelő réteg.
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×Dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20 kW=1260 s=21 min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20 kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490 l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65°C-osat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20kW=1260s=21min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65-fokosat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
en tavaly raktam le a futescsoveket. A cso maga lepesallo szurke gegecsobe van huzva.
A szerelobetonra katranypapir (nehezlemez malacporivel ragasztva). Erre 5 centi lepesallo x..cell. En ott benaztam el a dolgot, hogy a lepesalloba alulrol csinaltam alagutat. Ez egyreszt toksok ido volt, masreszt lefele futok, nem pedig felfele. Az vigasztalo, hogy az alagut miatt a lepesallo fala teljesen elvekonyodik, ahol alatta megy a futescso. Szoval fel centi meg mar nem olyan jelentos.
Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz. Ja, es a sikhalot is lehet rakni. Nekem van. Barha dilettalas van, nem muszaj, ha nincs pinyod alant.
Mas:
van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek?
Kösz szépen a választ, mindenkinek.
Rézcsöves lesz a fűtés, (félkeménynek mondják) vajszínű bevonattal és azt hiszem polifom is lesz rajta hőveszteség elkerülése végett.
cucu
Időközben a Vaillant Magyarország Kft. szakembere felhívott és megkonzultáltam vele a dolgokat! Nagyon korrektek.
Szóval, amire kíváncsi voltam:
10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)
A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc.
A VIH CR-120 pedig bírni fogja a 15l/percet. Javasolt 3/4"-os hideg/meleg csövekkel dolgozni.
Az időjárásfüggő szabályzót inkább a padlófűtés esetén hoz megtakarítást. Radiátorosnál szerinte is "luxus". (Nem így mondta.)
Az időjárásfüggő vezérléssel való megtakarításnál az lett volna a konkrét válaszigény, hogy pl. 5%. A gyártónak elvileg kell lenni mérésének, különben hogyan mondhatná, hogy jobb.
Elmagyaráznád, hogy mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?
145*6=870 l/h.
A teljesítmény megadásokkal az a bajom, amire kíváncsi is voltam, hogy nincs definiálva.
Hiszen a 145 l/10 perc az elvileg lehet 290 l/20 perc, de lehet 72 l/ 5 perc.
Szóval, hogy mit mértek, mennyi ideig. Ja és a vízvétel eloszlása is érdekelt volna.
Azaz, 145 l/10perc = 2*7.2 l/ perc, vagy 5 percig 2*10 l/perc és utána 5 percig 2*4,5 l/ 5 perc is lehet?
Szóval a "csúcsteljesítményre" ezek nem mondanak semmit. (nekem)
"Járólap felszed, betonba vályat készül a fütéscsöveknek."
Padlószegélyben nem megoldható a csővezetés? Kevesebb munka és nem kérdés a talaj felé fellépő hőveszteség. (Sajnos az ajtókerülések meghiúsíthatják ezt a szerelést.)
1) 10 °C be- és 45 °C kilépő vízhőmérsékletnél (tárolóhőfok-szabályozó 65 °C-ra állítva, közepes kazánhőmérséklet 85 °C)
3) 40 K helyiség- és melegvízhőfok-különbség esetén
4) T = 20 K
___oOo___
"mennyi megtakarítás érhető el az időjárásfüggő szabályzóval?" Mihez képest?
Helo.
Örülök, hogy megelőztetek a kérdéssel.
Nekem is ez a dilemmám, mármint, hogy lefelé nem akarom a betont fűteni, csak felfelé ha már a padlózatban mennek a csövek.
Szóval, nálam 2 rétegű beton lesz. Az első -a szerelő beton- már meg van. Na, erre jön majd a kátrányos szigetelés, majd a fűtéscsövek, aztán a hőszigetelés és végül a második betonréteg.
Na, ez az ami nem tetszik nekem. A fűtés csöveket nem alulra raknám, hanem a hőszigetelő réteg fölé. Nehezebb ugyan kivitelezni, de az a meleg, ami a csövekben van, inkább felfelé jöjjön, mint lefelé. Jól gondolom? Van ennek jelentőssége?
Amúgy rézcsövekkel lesz a fűtés vezetve a Dunaferr radiátorokhoz.
Mit javasoltok?
cucu
cfk,
köszönöm az infot!
A következő miatt kérdeztem: adott 1 öreg ház, járólap, alatta beton, de vélhetőleg nincs hőszig.
Járólap felszed, betonba vályat készül a fütéscsöveknek. Ezek a fal lábánál nennének gégecsőben, betonnal kiöntve. Új szempont: ismerős jelezte, hogy nála így a gégecsöves megoldással van némi hősugárzás ami kifejezetten jó mert a fal emiatt melegebb-szárabb érzés [:)]. Tehát a kis hőveszteség felfelé előny. De attól tartok, hogy lefelé a veszteség ronthatja a fűtés hatásfokát.
Túlkomplikálom a dolgot?
Más: Te hol szerzed be a HENCO csövet? (nagyker is jó és jöhet magánba is, ha nem akarsz reklámot)
