Széltoló
Nos nálam ilyen készülék üzemel, típust had ne kelljen megjelölni.
Csak akkor vegyél ilyen készüléket ha a hálózati víznyomás megfelelö min 2bar, mert különben nehezen fog korrektül műxeni.
Az elhelyezésnél lehetőleg közel legyen a vízvételi hely ( zuhany, mosdó, mosogató),mert így kevés víz megy pocsékba míg a csaphoz ér a melegvíz.
A működéséhézek szükséges lessz 1 db kéménycsatlakozási lehtőség + az adott kémény engedélyezése.
A vízkő ( kemény víz esetén)minden napos vendég lessz melegvíz vételkor az edényedben.
Viszont akkor van meleg vized mikor szükséged van rá, és szerintem költséghatákony.
greenlak
Hétvégi házunk felújítása során felmerült, hogy az eddigi elektromos víztárolós megoldás helyett átfolyós vízmelegítőt kéne alkalmaznunk, mert ritkán jutunk ki a kisházba, és mire a víz igazából bemelexik,mi már jövünk is elfelé.
Egy zuhanyzót és egy mosogatócsapot kellene ellátnia vízzel( nem egyszerre..), de nem tudom, hogy a zuhanyhoz elegendő melegvíz tud-e termelődni, mert nem láttam még ilyet.
Van-e közületek bárkinek jó-rossz tapasztalata?
Mit kell még tudni erről az átfolyós szerkentyűről?
Szia!
No szakit azt nem tudok, de az biztos olyan kügyüt T v. Y ne keress ha új berendezést kívánsz üzemeltetni, majd akkor ismét szaki ujra.
A flexi cső mehet.
greenlak
Sziasztok!
Ismer valaki olyan szerelőt itt Bp.-n aki jól dolgozik és nem horribilis árakért?
Kis 35 nm-es panel a konyha fürdőszoba egymás mellett a víz/szennyvíz a kettő "közötti" szervízüregben (a WC mögött futnak a csövek, amit 1 furnér takar) ennek ellenére pl. a fürdőszoba csöveinek cseréjére eddig 2 szerelő is lazán rávágta, hogy 30.000:( Holott van benne összesen 2X1 méter cső - a kádhoz nem megy külön, mivel kádtöltős csap van a mosdón - valamint kb. 1,5 méter szennyvízcső 1 leágazással a mosdóhoz.
Másik kérdés: Beépíthető gázfőzőlapnál lehet-e a régi csonkra flexibilis csövet tenni és azzal bevinni a konyhaszekrénybe a gázt, valamint tehető-e T-alakú - de tőlem Y is lehet, ha van ilyen - elágazás a flexibilis cső végére ha esetleg később a jelenlegi 2-égős mellé egy másikat is berak az ember?
Sziasztok!
Van egy csont üres lakásunk - talán még a válaszfalak sem állnak - de azért épülget.
Szeretnék néhány kérdést feltenni az itt előforduló szakértőknek ha lehet.
- van e valami szabvány, hogy a gáz csövet hol - milyen magasságban kell a készülékhez vinni (gáz-főző lap). Főleg az utolsó méterek az érdekesek. Lehet e pl. a sarokban lehozni, és kb. 90cm-t elhozni vízszintesen a mosogató szekrény mögött - vagy esetleg azon keresztül?
- a gázkészülék előtti elzáró csapot lehet-e még a függőleges szakaszra tenni a konyhapult fölé?
- van e ilyen hosszú flexibilis cső?
- kerülhet-e a mosogató mellé közvetlenül a beépített konyhai tűzhely - ami fönt gáz, de a sütő elektromos?
- érdemes-e tűzjelzőt szereltetni a konyhába, (riasztókészülék tervezve van)
Előre is köszönöm a válaszokat, ettől is függ, hogy a konyhabútorokat hogyan lehet elhelyezni.
És még csak ezután jön az elektromos rész tervezése (mit - hová)
anyoca_
Second
Most jutottam el oda, hogy be kéne vezetni a gázt a házba, (Új építésű családi ház). Megkérdeztem 5 gázszerelőt. Az árak nagyon szórnak. A legolcsóbb kb. 80-85e tervezéssel, munkadijjal, anyaggal együtt, a legdrágább 200e ue. Mi lehet a különbség? Én úgy gondolom (nem értek hozzá), hogy itt nem nagyon lehetnek minőség beli különbségek. Feleljen meg a műszaki követelményeknek, vegye át a TIGÁZ, és lehessen vele fűteni. (Mellesleg ne robbanjon fel.) Rosszul gondolom?
A levegő adott hőmérsékleten csak adott mennyiségű vizet képes gőzként magában tartani. Az ezen felüli mennyiség valamilyen formában kicsapódik (ilyen pl. a köd vagy a harmat is). A fizika nyelvén azt mondanánk, hogy a vízgőz és levegő keverékben a vízgőz résznyomása adott értéknél magasabb nem lehet. Ez a telítési nyomás, amely, mint az előbb mondtuk, a hőmérséklet függvénye. Minél melegebb a levegő annál nagyobb ez a telítési résznyomás, annál több víz képes vízgőzként vagy, ha tetszik páraként a levegőben maradni.
A nedves levegő állapotát tehát két mennyiséggel szokás jellemezni. Az egyik a hőmérséklete, a másik a relatív nedvességtartalom, mely azt mutatja, hogy a pára résznyomása a telítési résznyomásnak hány százaléka. Ez a két szám egyértelműen meghatározza a levegőben lévő víz grammokban mért mennyiségét is, az abszolút nedvességtartalmat.
Ha adott légállapotú, tehát adott mennyiségű vizet tartalmazó levegőt hűtünk, akkor az abszolút nedvességtartalom, vagyis a vízgőz résznyomása nem változik, csak a csökkenő telítési nyomáshoz képest számított relatív nedvességtartalom. Azt a hőmérsékletet, amikor az adott nedvességtartalmú levegő épen telítetté válik, harmatponti hőmérsékletnek nevezzük.
Ha adott légállapotú levegőt a harmatponti hőmérséklete alá hűtünk, abból víz válik ki.
Így van ez akkor is, ha egy, a levegővel érintkező felület hőmérséklete süllyed a harmatpont alá. Ekkor a nedvesség a felületen válik ki. (Ha ez a hőmérséklet a fagypont alatt van akkor a kiváló nedvesség meg is fagy: deresedés.)
A levegő minősége akkor kellemes, ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom értékek együtt belül vannak egy értékpár-halmazon. Egy lakásban pl. ez a halmaz valahol a 20÷22°C és az 50÷60% relatív páratartalom körül van.
Példának okáért tekintsünk egy 22°C és 50% relatív páratartalommal jellemezhető légállapotot. Ehhez az állapothoz tartozó harmatponti hőmérséklet 11°C. Jó minőségű üvegezés esetén az ablak belső felületi hőmérséklete 11°C felett kell legyen, tehát nem párásodhat az ablak.
Visszafelé nézve 18°C-os belső felületi hőmérséklet mellett akkor következne be az ablakfelületen a nedvesség kiválása, ha a 22°C-os szobában 78% relatív páratartalom lenne, ami igen magas.
Előfordulhat-e ez?
Igen, ha nem biztosítjuk a belső térben felszabaduló pára elszállítását. Ehhez pedig szellőzésre van szükség, mert határoló szerkezeteken keresztül nem tud eltávozni elegendő mennyiségű pára. Ha a nyílászárók légtömörsége nem teszi lehetővé a természetes légcsere kialakulását, akkor arról mesterségesen kell gondoskodni.
Az ablak előtt húzódó padlósáv hőmérsékletének emelése valamelyest segíthet e problémán, de nem válthatja ki a szellőzési minimumot.
A cheeses által vázolt "kiegészítő padlófűtés" indoklására én még olyat hallottam, hogy a hőmérsékletkülönbség miatt az ablak belső részén lecsapódik a pára, ami bizony elkezd csöpögni, és ennek pl. a parketta nem annyira örül.
Javarészt egyetértünk, de a tervező talán nem attól jó, hogy a kivitelező gazdasági érdekeit nem tekinti.
A megrendelőnek nem terv kell, hanem üzemelő berendezés. Szerződik valakivel a megépítésre. Megállapodnak az árban. Kivitelző ezután megbízza tervezőt a részletek kidolgozásával. Tervező kénytelen innentől kezdve a kivitelező "nótáját játszani".
Pedig ő lehet jó képességű tervező, tuddna szebbet is muzsikálni, csak nem azt rendelték...
Gakovacs2000,
Felhívtam az egyik szolgáltató üzemünknél egy fűtésszerelő kollégát, mi a tapasztalatuk. Nem volt igazán lelkes. Szokták a fagyasztásos technikát használni, hol sikerül, hol nem.
Az áramlás megszüntetése fontos, ha áramlik a kérdéses csőszakaszban a melegvíz , akkor esélytelen az ügy.
Esetedben (egycsöves átfolyós rendszer) az egész strangot le kell zárni, ahogy engineer is írta. Innentől az a kérdés, hogy jó-e az elzáró. Ha nem, akko még mindig leállíthatod a szivattyút.
Az is érdekes tényező, hogy hanyadik emeleten laksz, hány méter vízoszlop nyomná a jégdugót.
(Ha jó a strangelzáró, akkor elég lehet a strangot üríteni, és akkor legalább a leveendő radiátorból is kiürül a víz, nem a fürdőszobádban folyik szét a piszok.)
Ha végleg nem megoldható az ürítés, akkor próba cseresznye.
Kérdés. A radiátorkiváltásod tervét látta a szolgáltató? Mert ha ne adja isten kedvezőtlenebb viszonyok alakulnak ki az átalakítás után (az általad beépítendő átkötés túl nagy ellenállásúra sikeredik pl.), akkor a panaszossá váló lakók nem hozzád fognak telefonálni, hanem a szolgáltatóhoz, aki nem tehet az ügyről...
cheeses,
A radiátorokat valóban célszerű az ablakok lá elhelyezni, annak alacsonyabb felületi hőmérsékletének ellensúlyozzására. A hőkomfortunkat ugyanis a léghőmérsékleten kívül a sugárzásos hőcsere miatt a minket körülvevő felületek hőmérséklete is jelentékenyen befolyásolja.
Ha nem lehet az ablak alá radiátort tenni, kérdés mennyire lesz kellemetlen. Jó hőszigetelő képességű üvegezés esetén esetleg nem olyan nagy a jelentősége. (Jártam télen olyan irodában, ahol 15-20 méter hosszan teli ablak volt parapet nélkül, de a jó üvegezés miatt nem volt kellemetlen hőérzet a helyiségben.)
Lehet a nagy ablakfelület hatását a radiátoron kívül más meleg felülettel ellensúlyozni. És ez a meleg felület lehet a padló, vagy annak egy része. Azt gondolom azonban, annál nagyobb felületre lesz szükség, mintsem, hogy a radiátor visszatérő két kanyart tegyen. Ha már padlófűtés, akkor mindenképpen legyen külön kör, okosan méretezve. A padlófűtés hőmérsékletei esetében nem a beton lesz a korlátozó tényező, hanem a benttartózkodók egészsége és komfortja.
Még annyit, hogy egycsöves fűtési rendszernél a radiátor helyét, ha nem ún. átkötőszakaszos a rendszer, csővezetékkel pótolni kell, mert a feletted lévő szakaszt nem zárhatod ki véglegesen!
eng.
Kicsit bonyolultabb, de nem lehetetlen. Annál a radiátornál, ahol nincs a radiátoron elzárószelep, vagy a felszállóvzetéken, vagy az alapvezetéken kell találni - mert kell legyen - elzárót. Azt az elzárót a radiátor leszereléséig el kell zárni, s a kívánt helyen a fagyasztás megvalósítható. A többit már tudod.
Üdv.
eng.
T. second
Lehet, hogy valóban félreérthetően fogalmaztam. A jó tervezőt -véleményem szerint - a kivitelezői gazdasági érdeken kívüliség kell jellemezze (nem a tervezőnek kell a kivitelező nyereségét megtermelni!). A tervezési feladat megoldása során természetesen a legoptimálisabb megoldás feltárását kell megvalósítani, előkészíteni. Ebben elsősorban a megbízói érdekek figyelembe vételével kell eljárni. Azt hiszem, ebben egyetértünk.
T. Gakovacs2000
A radiátorok vezetékeinek fagyasztásos lezárására van mód még fűtési időszakban is. Elvileg a hőszolgáltató rendelkezik is ilyen berendezéssel. Ha nem, akkor olyan kivitelezőt kell keresni, akinek van csőfagyasztója. Gyakorlatilag a radiátorszelep elzárását követően az áramlás leállása miatt a csőre fogott hűtőbilincsek által fedett szakaszban keletkező jégdugó teszi lehetővé az elzárást. A technológiához tartozik, hogy a fagyasztást követően a radiátor felöli csővéget valamilyen módon le kell zárni, majd a fagyasztást meg lehet szűntetni.
"Most akkor szerinted elbír két zuhanyzót, vagy nem? Ha az a mértékadó igény, hogy két csapolón egyidejűleg 2×7,5=15 l/min intenzitással veszel 45°C-os melegvizet annak a teljesítményigénye (10°C-os hidegvíz esetén) ~37 kW. (A kazán csak 20 kW teljesítményű) Ha ez a teljesítményigény 15 percen keresztül áll fenn az összesen ~33 MJ. Egy 120 literes 65°C-os vízzel feltöltött és 10°C-os vízzel kisütött tárolóba ideális esetben(!) ~27,7 MJ energia tárolható be. Ilyen körülmények közt a tárgyalt HMV termelő berendezés az általad megfogalmazott mértékadó igényt nem képes maradéktalanul teljesíteni.
(A 65°C-os vízzel feltöltött 120 literes tárlóból elméletben 15 percig tartó 2×7,5 l/min intenzitású fogyasztással 39°-os HMV-t lehet kivenni.)
"Van valami elérhetősége rajtad kívül az általad leírt méretezési szabályoknak? " A számokhoz, amiket ide varázsoltam a "c*m*Dt"-n kívül nem sok kell. Aki fizikából tiszta lelkiismerettel megérdemelt egy 3-t a gimiben az kis gondolkodással eljut idáig.
A mértékadó HMV fogyasztási intenzitások kérdése elég nagy kérdés. Főleg azért, mert erre a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy determinisztikus jelenség. A fogyasztói szokások, a fogyasztási egyidejűségekek figyelembevételére főként tapasztalati úton meghatározott összefüggéseket és értékeket adnak meg különféle szakirodalmak. Ha jól emlékszem a 80-as évek vége felé egy távhős konferencián egy miskolci kolléga tanúlságképpen összegyűjtötte az elérhető szakirodalmakban fellelhető összefüggéseket a mértékadó HMV fogyasztásra (a fejadagoktól a DIN szabványig), és adott esetre végigszámolta mindet. Hihetetlen szórás adódott.
Egy lakás esetében egyszerűbb az eset, amint láttuk, pl. megmondtad, hogy neked, mint leendő használónak mi az igényed. Soklakásos lakóépületek esetére készült a 80-as évek közepén egy szabvány, ami nagy mennyiségű mérési adat statisztikai feldolgozásán alapult, de az mára a fogyasztói szokások drasztikus megváltozásával teljesen elavult. Kis lakásszám, egyéb fogyasztók (szálloda, kórház, gyári öltözők, stb...) a méretezés alapja jobb híjján tapasztalati értékek és összefüggések. :)
cucu,
"Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg." Igen, a talajon fekvő padlók hőveszteségét elsősorban a külső falak mentén a talajon keresztül a külső "levegő" felé kialakuló hőáramok határozzák meg.
"Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? " Sajnos egyáltalán nem ismerem.
engineer,
"sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. [stb.]" És milyen rosszul gondolják! :)
"S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn." Nem tudom, hogy van-e a szakmával szemben bizalmatlanság. Az biztosan nem jó, hogy az épületgépészetet, mint mérnöki tudományt azonosítják az installációval.
(Az valahol magyarázat lehet, hogy épületgépész (mérnöki) képzés csak az 50-es évektől van, ellenben az installáció ennél jóval régebbi.)
"... a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. (ti. a tervező Sec.)... A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg." Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a jó tervező ismérve az, hogy figyelmen kívül hagyja a gazdasági szempontokat. Félreértettelek?
Gakovacs2000 ,
Ha a távhőellátó rendszer indirekt kialakítású, akkor a szolgáltatónak mindegy, hogy mikor ürítik a fogyasztók a rendszerüket. A szekunder rendszer nem a szolgáltató tulajdona.
Fagyasztásos csőelzárás létezik, de kétségesnek tűnik előttem, hogy üzemelő fűtési vezetéket is hatékonyan el lehet vele zárni.
cheeses,
Az általad vázolt "padlófűtést" nem szabad megcsinálni. Sok más megoldást tudnék mondani, de most nincs több időm. De később... :)
Szerintem akkor jó ha a vizmértéket(1m-es) a csőre helyezve, a végét pontosan 1 cm-el kell megemelni, hogy vizszintben legyen. Ha a vizmérték rövidebb, akkor arányosan kevesebb.
Miből állapít6tó+ a szennyvízvezeték +felelő lejtése?
Vízmérték használata esetén a buborék éppen eléri a vonalat, ill. 1 árnyalattal lejjebb.
Én is így készíteném el házilag.
Ha vki +cáfolna, hát tegye, szívesen olvasok más véleményeket, tapasztalatokat is.
Épülő házunkba kellene fűtést varázsolni, de mielőtt elballagnék egy iparoshoz, lenne néhány kérdésem, hogy tisztázódjanak a homályos pontok. Tehát cirkó + radiátor felállásról lenne szó, viszont van néhány olyan ablak, ami padlótól a mennyezetig tart, ezek elé nem szeretnék radiátor tetetni. Mennyire hülyeség, illetve kivitelezhető-e a radiátoroktól eljövő csövet megjáratni az ilyen ablakok előtt, egy kvázi padlófűtést létrehozva? Milyen hőfokot fog még elbírni a beton, gondolok itt a tágulásra? Van-e az egész dolognak értelme, vagy tudtok-e valamit javasolni?
A következö probléma kapcsán szeretnék tanácsot kérni:
Panellakás, fütési szezon ami ugye április közepén áll le.
Addig nem engedi a távhöszolgáltató a rendszer
leüritését.
Nekem azonban sürgösen a radiátorok leszedésére és egy darab esetén a megszüntetésre van szükségem egyéb felujitási munkák miatt.
Hallottam olyat, hogy "fagyasztásos"
technikával lehetöség van a rediátorok lekötésére
és a csonkok ledugozására ( H - idom ).
Tényleg van ilyenre lehetöség vagy oltári baromság
az egész ?
Az a helyzet, hogy a tervező által javasolt lehetőségekről a tervezőt kérdezd. Természetesen a full extrákat is meg lehet építeni, de a lehetőségek megismerése nem jelenti azt, hogy feltétlenül megvalósítandó. Úgy is mondhatnám, hogy a papíron lévő megoldás sokkal olcsóbb, mint egy rosszul megválasztott és megépített rendszer. Gyakorlati tapasztalatom, hogy aki a tervezésen akar takarékoskodni, az a működtetésen sokszorosát veszíti. Arról nem is beszélve, amikor a rosszul megvalósult rendszert át kell építeni, vagy sok felesleges dolog beépítésre kerül, a szükségesek ugyanakkor hiányoznak. SAJNOS, MAGYARORSZÁGON A MEGVALÓSíTOTT FŰTÉSI RENDSZEREK 50-70 %-A HIBÁS? NEM ALKALMAS ARRA, AMIRE MEGÉPÜLTEK! Ezt a szakma legjobbjai alátámasztják. Többnyire annak köszönhetően, hogy sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. Olyan ez, mint ha valaki azért, mert megtanult autót vezetni, kereket cserélni, esetleg meg tudja állapítani, hogy a gyújtás rossz, vagy elfogyott az üzemanyag, nekilát építeni egy autót.
Többnyire a megépült fűtési rendszerek működnek valahogy, de hogy milyen áron? ...
S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn. Szerintem ezen jelenségek ellen a megbízók oly módon védekezhetnek, amit már leírtam. A több oldalról kért ajánlat többféle megoldást takar, sok esetben nincs szakmailag egyenértékű megoldás, hanem csak a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg.
A jelenlegi építőipari viszonyok között szerintem a megbízói érdekek az általam javasolt megoldással érvényesíthetőek a legjobban.
Az a tervező, aki - a példádnál maradva - esőcseppszenzoros ablaktörlőt ajánl anélkül, hogy megkérdezte volna, milyen elképzelésed van a leendő ablaktörlőd működéséről, lehet, hogy nem jó választás. De - ahogy Eötvős úr a manézsban mondta volt - "Van másik!".
Egy pillanat. Nem azt mondtam, hogy nem ért hozzá. Hanem azt, hogy a tervezőnek "semmi sem drága". Tény, hogy szebb, jobb okosabb lesz a rendszer, meg bennehagy némi tartalékot. Csak tudod ez olyan kérdés, mint az autónál az extrafelszereltségek. Pl. egy esőcseppszenzoros ablaktörlő hidegen hagyna. Ellenben a külső tükör fűtés Svédországban tuti, míg Magyarországon nem biztos, hogy választanám.
Szóval erről szólt a kérdésem, nem pedig felülbírálásról. Egyszerűen csak szeretném, ha el tudnám dönteni, hogy melyik extra mit nyújt (és mennyiért, mennyit takarítok meg vele), hogy el tudjam dönteni szükségem van-e rá.
Szia Second!
Talán két héttel ezelőtti hozzászólásomban kértem segítséget a víz kezeléssel lágyítással kapcsolatban. Nos az ajánlott cég megküldta a tájékoztatót!
Kösz az infót!
greenlak
"Hogy lehet így méretezni? (Illetve ellenőrizni a tervezőt."
A tervező által szolgáltatott dokumentációért a felelősség a tervezőé! Az eddigi hozzászólásokban többen ajánlották a probléma megoldásához bejegyzett(!) tervező igénybevételét ( a területi mérnöki kamara által bejegyzett, ajánlást is tőlük célszerű kérni). Általánosságban a tervező kiválasztásakor a szakági jártasságot célszerű vizsgálni, ha a tervező ismeretlen. A megbízáskor ki lehet kötni, hogy a készülő tervet egy felülvizsgáló tervezővel láttamoztassa a megbízott tervező (magántervező esetén). Egy kicsit növeli a tervezés költségét, de megéri, biztonságérzetet is jelent.
Ha a szolgáltatott tervvel kapcsolatban kifogás merülne fel, úgy a területileg illetékes mérnöki kamaránál lehet panasszal élni. Ez egy fontos garancia!!!
A jó tervező a megbízó által adott információk birtokában alternatív megoldásokat ajánl. Vissza kell kérdezni, hogy a milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár a javasolt megoldás.
A továbbiakban a megtervezett rendszerek kivitelezésénél célszerű a terv szerinti kivitelezést megkövetelni. Ha a tervtől el kíván térni a kivitelező, akkor a tervezőt és a kivitelezőt "össze kell ereszteni" egymással, s a szakmai kérdéseket így korrekt módon lehet kezelni. Ez az eljárás sok későbbi kellemetlenségtől képes megóvni a megrendelőt, valamint nagyon nagy mértékben ad gyarnciát a megbízható szerkezetről.
lemy és Second,
(Bocs, de újabban a válaszkor nem látom, mit írtatok, így ha valamit elfelejtek vagy nem vagyok biztos benne, nem tudom kontrolálni.)
Szóval, nem kell majd farigcsálnom az 'austothermből' mert úgy van tervezve a szint, hogy elfér a 2. betonréteg meg a parketta.
A járólapos helységeknél is nagyon fontos a hőszigetelés, mert feljön a hideg. Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg. Szerencse, hogy ez elé beépítésre kerül egy új előszoba ami már hőszigetelve is lesz.
Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? Külön szabályozható a vízátfolyás, egész kicsire le lehet venni. Legalább is a V4-eshez képest... (útálom a V4-est)
cucu
"Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz."
Szerintem az a jobb, ha a rétegrenet eleve úgy kalkulálja az ember, hogy a legfelső betonrétegbe gond nélkül elférjen a fűtéscső és ne kelljen a szigetelést farigcsálni.
"van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek? "
Az, hogy nem értem. Nem is arról van szó, hogy a "földmeleg feljön", hanem arról, hogy a talaj felé is hűl a helyiség. A kőburkolat (járólap?) hővezetési ellenállása pedig kicsi, így itt talán még fontosabb a hőszigetelő réteg.
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×Dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20 kW=1260 s=21 min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20 kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490 l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65°C-osat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20kW=1260s=21min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65-fokosat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
en tavaly raktam le a futescsoveket. A cso maga lepesallo szurke gegecsobe van huzva.
A szerelobetonra katranypapir (nehezlemez malacporivel ragasztva). Erre 5 centi lepesallo x..cell. En ott benaztam el a dolgot, hogy a lepesalloba alulrol csinaltam alagutat. Ez egyreszt toksok ido volt, masreszt lefele futok, nem pedig felfele. Az vigasztalo, hogy az alagut miatt a lepesallo fala teljesen elvekonyodik, ahol alatta megy a futescso. Szoval fel centi meg mar nem olyan jelentos.
Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz. Ja, es a sikhalot is lehet rakni. Nekem van. Barha dilettalas van, nem muszaj, ha nincs pinyod alant.
Mas:
van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek?
