Az általad felsorolt kiegészítők mind nélkülözhetetlen elemei a kéményrendszernek. Ezek nélkül a garanciát is elveszted, arról nem is beszélve, hogy egy nagyon gány kémény lenne a végeredmény.
Egy ilyen tömörségvizsgálat (felfújható tömlővel a füstcső két vége elzár - egyik végére készüléket csatlakoztat - mely 200 Pa-os túlnyomást hoz létre a lezárt szakaszban - a készülék méri, hogy mennyi levegőt kell utánapumpálnia, hogy tartsa a 200 Pa-t - majd a szivárgási értéket összehasonlítja a szabványban megengedett értékkel), amivel kimondottan a füstcső tömítettségét lehet ellenőrizni kb 20-30 perc ha minden klappol, és kb 1 milla a készülék, ami 20 kiló. Nem hinném, hogy minden kéményseprő kap egyet és cipelné magával, de csak ezzel lehet a szétválasztott rendszert ellenőrizni. Értelem szerűen itt megközelíthető kell hogy legyen a füstcső mindkét vége (T, vagy tisztítóidom a kazán felett, tetőkibúvó a kitorkolásnál)
A másik lehetőség a koax cső levegőjáratában CO tartalmat mérni egy füstgázelemzővel, de ezt nem lehet alkalmazni ott ahol szétválasztott rendszer üzemel.
A harmadik lehetőség egy kis tükörrel átjárhatóságot nézni, de ez elhúzott csőnél értelmét vesztett, és ezzel a tömítettséget nem lehet vizsgálni, akkor meg minek.
Kontroll alatt csak azok a kémények vannak, amikről a kéményseprő szolgáltató tud beüzemelés előtt, tehát csak ott tudja foganatosítani a kémény ellenőrizhetőségére vonatkozó előírásokat.
Éppen azért érdeklődtem tőled, mert semmit sem tudok a témában. Magáról a tömegkályháról sem érhetők el hiteles dokumentációk, nemhogy a füstelvezetésről. Azzal nem akarlak untatni, hogy működik a kályha, mert én is az itteni topikot böngésztem át és gondolom, hogy biztos Te is tájékozódtál felőle.
de had kérdezzem meg tőled, hogy akkor a segédkéményes verzió lenne a jó megoldás?
Sziasztok! Kandallókályhához szeretnék kéményt építeni. Az eddigi hozzászólásaitokból megállapítottam,hogy sima bélésnélküli téglás kéményt nem érdemes rakni. Egy LEIER szerelt kémény 8fm kb. 170 e.-be kerülne. A könnyűbeton köpeny, valamint a samot béléscső nem is annyira drága. A kiegészítők elemek emelik meg az árat /füstcsőcsatlakozó idom, füstkivezető idom, diletációs hézag töm gallér, tisztító idom, tisztító ajtó, kondenzátum elvez. idom, stb./ Ara gondoltam,hogy megépítem a kürtőt ( samot béléscső körberakva kisméretüvel vagy a saját könnyűbeton köpenyével). A többi elemet pedig hagyományos anyagból, mintha kisméretü téglából lenne. A fele árból kihoznám. Szabad e , érdemes e ilyet fuserálni? Tanácsaitokat előre is köszönöm!
Azthiszem a vizsgálat abból áll amit leírtál a 4072 hozzászólásodban, ezt mennyi idő alatt lehet elvégezni, és hát egy-két dolog felmerül, ha nincs tetőkibuvó és több méter magasan(7-10m) van a kémény, hogy tudod elvégezni a tömörségipróbát.
Köszönöm. Én a kazánbekötö csővel szemben tettem + 1 tisztítóajtót, kb 1,5m magasan, ott nézett be, se se tökör, se más módszert nem alkalmazott, csak látta a cső hiányát. Szerintem nem volt zsebpénze aznapra. Az aljában a homokot, ha van, nem láthatta, de ha lepotyogott, utána már nincs ami leeshetne.
Meglévő kéménynél akkor írhatják elő a bélelést, ha a kémény aljában sok homokot találnak, ami ugye a szétporladt belső vakolat, amit az égéstermék tett tönkre.
Mifelénk a turbóskéményre is kell évenkénti díjat fizetni, kétszer annyit mint a tégla kéményre kb. 3400Ft-ot. Ez is miért nem egységes országosan, arra a vidékre költözöm ahol te is laksz Sió. Oké?
Van egy KZ 3-as vegyes kazánom, fűtök vele vagy 1200 légköbmétert, azon egy ABG 10-es gázégő, a kémény bélelés nélküli 35 éve. Most jott egy kéményseprő és erösködött, hogy jelentenie kell a cső hiányát, de egy-kis zsebpénzért tud elnéző is lenni. Elhajtottam, de azért érdekelne, hogy szükséges-e. Anno nem volt kötelező égőfej esetén.
Ez éppen fordítva van, addig tekinthető a levegő áramlástanilag folyadéknak, míg a sebessége meg nem közelíti a helyi hangsebeséget, az alatt gyakorlatilag összenyomhatatlan. A sarkokban kialakukó örvények gyengítik az áramlást, abból vonnak el energiát. Egy 140 mm-es cső keresztmetszetben jobb az áramlás, mint egy 14x14 cm-es négyzetesben, pedig utóbbi km-e nagyobb.
Köszönöm a választ. Ikerkémény, de tudtommal a felső lakó sem használja, azért megkérdezem tőle a biztonság kedvéért. 25 cm nem hiszem hogy van a két kürtő közt.
Ha egy kémény használaton kívüli, akkor már megszűnt a kéményseprők hatásköre, azt csinálsz vele amit csak akarsz.
Ha nem ikerkémény aminek a másik járatába valamilyen tüzelőberendezés van kötve akkor mehet bele a páraelszívó. Ha ikerkémény és a másik kürtő használatban van, abban az esetben a szabvány azt írja elő, hogy a kéménykürtő és a szellőzőkürtő között minimum25 centi falvastagságnak kell lenni.
Nem tudom, kérdezd őket. Mi csak átvételkor csinálunk egy tömörségvizsgálatot az MSZ EN 1443 szerinti P1-es nyomásosztályon 200 Pa-os túlnyomással, és ha megfelelő onnantól nem foglalkozunk vele. Drága, és lassú lenne mindenhol ezt a vizsgálatot évente elvégezni.
Szerintem egy faelgázosító kazánnál a hosszabb, több iránytöréssel rendelkező füstcső nem vehet le a hatásfokból, hiszen a huzatnak a készülékben lévő ventilátor miatt nem lehet ebben szerepe.
Én sem azt írtam, hogy mindenképpen függőleges, hanem, hogy szerepel benne a függőleges szó.
A jogszabályban írt "jellemzően függőleges" kifejezés arra utal, hogy egy kéményben lehet elhúzás ("kanyar")a függőlegeshez képest 30 fokkal, tehát nem mindegyik kémény teljesen egyenes.
Tehát a vízszintes homlokzati (parapettes) kivezetés nem kémény, ilyet még nem is hallottam, hogy díjat szednének utána.
Koszonom szepen a valaszt! Ugy nez ki, hogy jovo heten kijon a forgalmazo es utana szetszedhetjuk a tetoteret. Kivancsi vagyok mi lehet a baj, de nagyon tartok tole, hogy szerelesei hiba, mert mekkmester volt a banda, de sajnos utolag derult ki egy s mas.
Köszönöm, hogy válaszoltál, én is úgy gondoltam a bekötéssel kapcsolatosan, ahogy leírtad. Mivel egy félig süllyesztett kazánházban van elhelyezve a kazán, ezért nem olyan probléma, hogy ott is fűt egy kicsit.
A kémény hat kéménytéglás /26x26 cm/ és nem bélelt kémény, de így is jól működik.
A három könyök alkalmazása jelent- e valami hátrányt, mert valahol azt olvastam, hogy ez a hatásfokot csökkenti?
Olvasd el mégegyszer az előzményekkel együtt... (Mielőtt félrevezetéssel vádolnád a másikat magad helyett.) A homlokzat valóban függőleges. De a homlokzati (kivezetés) az vízszintes. :-)
Egyébként most néztem a jogszabályt, és a kémény meghatározásánál bizony nem az van, hogy mindenképp függőleges, hanem "jellemzően függőleges", vagyis ha nagyon akarják, sajna bele tudják gyömöszölni a kategóriába. Azzal kell védekezni inkább, hogy a cirkó része és nem önálló dolog.
Olvasgatom az írásod és megakadt a szemem a harmadik sorodon: " a homlokzati pedig még a hülyének is vízszintes " Ne vezess félre senkit, a homlokzat az függőleges, az aljzat, a padló jó esetben egy párkány a vízszintes.
Ez a Prespor a Schiedel kéményrendszerének a koppintása.
Biztos vagyok benne, hogy nem magával a termékkel van a gond, hanem kivitelezési hiba történt. Tehát a kivitelezőt kell megkeresni és kérni a javítást, vagy perre menni.
Ha jól van összerakva akkor nem ázhat be ez a kémény, bármennyi eső is essen rá. Viszont ha nem megfelelő a samottcsövek összeragasztása, netán fordítva pakolták egymásba őket, vagy a fedkőnél nincs rendesen a hőtágulási hézag karmantyú betéve, vagy nincs rendesen tömítve a samottcső és a könnyűbeton köpeny közötti rés és be tud szivárogni az esővíz akkor ezekből lehet gond.
Látatlanban ennyit tudok, többet a helyszínen lehetne. Keresd fel a gyárat, biztos van területi képviselőjük aki a reklamációkkal is foglalkozik. Ha ő megnézi tud írni egy szakvéleményt amivel meg lehet tenni a további lépéseket.
A homlokzatira? Vicc!!! Sokféle definíciója létezik a kéménynek, de mindegyikben benne van a "függőleges" szó, a homlokzati pedig még a hülyének is vízszintes.Tehát az ellenőrzése felejtős.
A helyzet nem egyszerű. Akkor kell tartalékfűtés lehetőségéről gondoskodnod, ha a fő fűtésed gáz. Tehát ha nincs gáz tudjál valami mással fűteni. Ahol bármilyen szilárd tüzelés be van kötve egy állandó tartózkodású helyiségben, ott a tartalékfűtésről már gondoskodtunk is. A vízteres cserépkályhád és a gázkazánod biztosít mindent, ami a rendeletben elő van írva. (a tartalékfűtést e rendelet szerint egyébként lehet elektromos többletárammal is biztosítani, amit nem nagyon értek, mert ha áram nincs akkor aztán sem a gázkazán sem a villanyfűtés nem működik. Ezért szokták a helyi építési szabályzatban -HÉSZ- előírni a tartalékkéményt az önkormányzatok építési hatóságai)
Használaton kívülinek akkor tekinthető egy kémény, ha azon sem bekötőnyílás, sem tisztítóajtó nem található, ezért éves díjat nem kell fizetni. Ha rá van kötve bármilyen tüzelőberendezés, akkor az használatban lévőnek számít, függetlenül attól hogy tényleg használjátok-e, hiszen bármikor belegyújthattok, fizetni kell utána, természetesen csakis az ellenőrzés után.
A technikai részéhez nem értek, de a garanciálishoz igen. Ez kémény, amire 3 év után még bőven kötelező jótállás van, tehát irány a cég, akitől "vettétek", vagyis aki a számlát kiállította nektek az egész munkáról.
1. Először tértivevényes (!) levélben minél hamarabb írjátok meg, ha most itt kiderül, hogy valóban a kémény hibája lehet vagy éppen a szerelés nem volt megfelelő, és azt is, hogy mit kértek (javítsák ki, fizessenek x forintot).
2. Ezután lehet futni egy kört a békéltető testülettel, ők ingyenesen eljárnak, a kereskedelmi és iparkamarák mellett, de a döntésük nem kötelező. Ha kicsit is normális cég, akkor viszont ebből rájöhet, hogy hamar bebukhatja az ügyet, ha bepereled őket. Ami ilyen nagyságrendnél már igen ajánlott.
3. Tehát ha ez sem segít, kell keresni egy jó ügyvédet és bizony leperelni rajtuk. Mindegy, hogy már nem forgalmazzák, ez az ő egyéni szociális problémájuk, ettől még a jótállás kötelező. Ami a per során nagyobb költség, az egy szakértői vélemény készítése lesz, amit várhatóan nektek kell megelőlegezni.
