Mi a Vízműnél kezdtük a játékot, mondván, hogy víztervre van szükségünk. Ők voltak azok, akik a polg. mest. hiv-beli emberkéhez irányítottak. Amikor ő a víztervet megcsinálta, már az új szabályok voltak érvényben, neki tudnia kellett (volna) róla, ennek ellenére/ettől függetlenül a (jóváhagyott) terven 25-ös cső szerepel.
A vízszerelő amúgy ezen a terepen már több vízbekötést csinált, tehát nem "messziről jött ember". Más kérdés, hogy a Vízmű dolgozója tényleg bennfentes a témában, de kétlem, hogy áfás számlát is tud adni, holott banki kölcsönnél ez bizony számít :-((
Mellesleg a csőátvágás természetesen a mi sarunk, én most ezen a "kezdjük újra" játékon vagyok megzakkanva kissé.
Szóval még mindig nem tudom, hogy ennél többet mit tehettünk volna..
Hát az igazat megmondva szerintem első körben te hibáztál.
A Vízművekkel való szerződést kellett volna elolvasni.
Aztán hibázott a markolós, aki elvágta a nyomócsövet.
A vízes szaki is hibázott, mert neki tudnia kellene az engedélyezési folyamatokról és az előírásokról.
Praktikusabb lett volna bemenni a helyi vízművek szerelőihez, hogy vízbekötést szeretnél.
Ők mindent megcsinálnak helyetted. Hoznak papírt a Vízművektől, felajánlják, hogy némi pénzért kiássák neked a gödröt (itt felhívják a figyelmed, hogy az a sok "hülye önkéntes" gyakran belevág a nyomóvezetékbe és az nagy galiba) és bekötik a vizet.
Szerintem ezt kellene csinálni. (Kicsit szürke, de megbízható megoldás. Szerintem a Vízművek bekalkulálja a fizetésükbe az ilyen "egyéb" jövedelmet is.)
Szeretnék elmesélni egy történetet, és arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek ki hibázott.
Naiv Monyoék eljutottak odáig, hogy be kellene vezetnia vizet. Vízmű ajánlott valakit a polg. mest. hivatalban, aki majd megcsinálja a víztervet, rögtön pecsét is kerül rá, és mehet a móka. Gödör kiás (itt volt egy apró intermezzo, miszerint a markológép elvágta a főnyomócsövet, ami nem volt nagy kunszt, tekintettel arra, hogy cirka 60 cm mélyre sikerült azt lerakni), vízszerelő jön, 25-ös KPE csővel. Ekkor még ott volt a markolós jóember (nota bene: nem az, aki a csövet elvágta), és mondja, hogy ő rettenetesen bennfentes, és tudja, hogy pár hete új rendelet van érvényben, miszerint 25-ös KPE csővel már nem kötnek rá, 32-est kell letenni. Vízszerelőnk hümmög egy kicsit, hogy akkor vissza az egész, aztán új ötlete támad: nézzük meg a víztervet. Azon biza 25-ös csövecske figyel, ó, hát akkor semmi gond, ha ezt a tervet engedélyezték. Cső letesz, árok betemet. Naiv Monyoék ekkor elballagnak a Vízmű Elvtárshoz, hogy ugyan kössék már rá azt a vizet, és akkor ér a hidegzuhany: az még hagyján, hogy nem jó a 25-ös cső, de semmilyen csövet nem rak(at)hat le a tulajdonos, mindent a Vízmű hoz, neki csak az árok kell. Látván az elszontyolodásunkat, megpróbál felvidítani, hogy sebaj, hát hozzánk képest az utca túloldalán megy a főnyomócső, biztos védőcsőben van a cucc, akkor nem kell újra ásni, kikap-bekap oszt kész. Erre mi ingatjuk a fejünket, hogy védőcső nuku, vagy olyan jól eldugták, hogy mi nem látjuk. Tehát újra kell ásni.
Szóval a kérdés: ki a hibás? Vízmű szerint a vízszerelő, védőcső miatt biztos, de minden egyes vízbekötésnél neki lenne feladata, hogy bemenjen, és megkérdezze, hogy "Tessék má' mondani, nem változtak a szabályok a KPE csőnél is?"?? Én inkább hajlok arra, hogy a tervező. Viszont ha van egy érvényes engedéllyel rendelkező vízterv, akkor miért minket szívatnak? Miért hagyják, hogy a polg. mest. hiv. minden vacakra rányomja a bélyegzőjét, ha ők olyan rettenetesen okosak, akkor miért nem ők jogosultak az engedélykiadásra?
Más téma. Kazánból a magyar Termo öv. kazánt terveztük be a hozzá kapható vagy Quadriga tárolóval. Van valakinek tapasztalata róla? A többiek mind kiestek, vagy mert iszonyú drágák, vagy mert ekkora teljesítménnyel nem találtunk belőle állót. Még Radiant jöhet szóba.
Előre is köszi minden pozitív/negatív véleményt.
LR
Access
Kb. 1 hónapja jutottunk oda, hogy döntenünk kellett ebben a kérdésben, a szerelőnk az ötrétegűt ajánlotta, mi meg elfogadtuk, De először megkérdezte milyen radiátort akarunk, mert állítólag alumínium radiátorhoz nem szabad rézcsöveket tenni, mert valamilyen "galvánelem" keletkezik. Utána ugyanezt mondták az egyik szaküzletben is. Ha alu radit szeretnél, előbb érdeklődj. Talán a topikosok is tudnak erről valamit.
Szia V8!
Szerintem amit először tenned kéne beszélni egy épületgépész tervezővel, de gondolom ezt te is tudod.
Nézz körül a NET-en hőszükséglet számító progi ügyében így legalább nagyságrendileg ismered, hogy az adott helység v. építmény esetén mekkora hőszükséglethez keresel hőforrást.
Ha ez megvan már látszik milyen irányban kell indulnod, melyik készülék mire lesz elég.
Csak így eccerű paraszti ésszel én így csinálnám.
Tudom, de akkor nagyon csábító ötlet volt a padlózatban vezetés. Így került bele a félkemény réz fűtéscső.
Utólag már rájöttem én is, hogy a falon kívülinek az az egy hátránya van, hogy látszik, ami nem is akkora baj.
Most már mindegy.
cucu
"Egy biztos; a másik házban nem fogom a padlóban vezetni a csöveket, az tuti.
Különben eredetileg AL csöveket terveztem, csak a szerelő lebeszélt róla. (Szerintem csak nem ismerte a szerelését, ennyi az egész.)"
Alumínium anyagú csövekben a többrétegű csöveket ismerem, ahol a cső merevségét adja az aluréteg. Azok a csövek, de inkább a kötések, meg nem nagyon valók falsík elé. Kemény rézcsövekből viszon lehet esztétikusat szerelni.
Helo.
Kösz a tanácsokat.
A kompresszoros dologra gondoltam, mármint, hogy egy gumicsővel megfújom a csatlakozásnál a rendszert.
Igazából az a gondom, hogyha teszem azt télen elromlik a cirkó és várni kell a szerelőre 1-2 napot, akkor nehogy elfagyjon a rendszer. Igaz, fűthetek addig villany radiátorral, de nem vagyok biztos benne, hogy a betonban lévő csövekhez eljut-e a szoba melege.
Egy biztos; a másik házban nem fogom a padlóban vezetni a csöveket, az tuti.
Különben eredetileg AL csöveket terveztem, csak a szerelő lebeszélt róla. (Szerintem csak nem ismerte a szerelését, ennyi az egész.)
cucu
Szia V8!
Az elképzelés nem rossz, de a rendszer hatékonysága és esztétikuma erősen megkérdőjelezhető.
Amennyiben ilyen készségben gondolokzol akkor már inkább a cserépkályhában elhelyezett csőkígyó kérdéskört járd körül inkább.
A költségek igazhogy magasabbak a beépítés meg némi kosszal is jár,de sokkal hatékonyabb rendszer.
A Servant "pupja" nagyon pici ahhoz, hogy ott jelentős hőteljesítményt ki tudj venni és átvinni a raditátoros fűtési rendszerbe.
Csak összehasonlítás képpen nálam egy 22nm2 szoba hőszükséglete 3400 KW 21 C-fok belső hőmérs. esetén. Így talán sejthető mire lehet elég 1KW.
Szia
Hali!
Kedves cucu!
Jártam ilyen cipőben (szétfagy-e a fűtőcső meg a radiátor, ha nem fűtök télen?).
Egy nagy áruházban kaptam korrózióbarát fagyállót, speciálisan fűtési rendszerbe valót. Belőttem -8 Celzius fokra. A gázszerelőmnek volt olyan masinája, amivel egy radiátor kimenőpontról (ahova most utólag egy kiág szelepet tett) felnyomta a rendszerbe a fagyállót (persze előbb leengedte a régit ugyanott, a legmélyebb ponton!!). Adott 3-4 ciklust, közben szivattyút indítottunk (vagyishát fűtést, amitől indult a szivattyú), és ellenőrizte a kilevegőzést. Mikor -10 C fok alá fordult több napra az idő, kimentem, fűtöttem egy órát. Egy telet kibírt, háromszor mentem oda (aztán eladtuk ezt a házat)
A mélyenfekvő csövedből esetleg nem tudod leengedni az eredeti vizet. Én úgy csinálnám (EZ EGY HOZZÁ NEM ÉRTŐ, MÁS SZAKMÁBAN DOLGOZÓ AMATŐR ÖTLETE!!!!!), hogy a mélypontokon bentmaradó vízmennyiséget belekalkulálnám a fagyállóba. Magyarul: annyival ERŐSEBB keveréket nyomnék bele, hogy csak a keveredés után álljon be a kívánt hőfok. Még arra vigyázz, hogy ha alábecsülöd a fűtővíz össztérfogatát, akkor a bentmaradó víz túlhigítja a keveréket. Ez ellen annyit tehetsz, hogy a kiszámolt fagyálló+víz keveréket nem öntöd össze előre egy edénybe. Előbb benyomatod a fagyállót, aztán nyomod utána a vizet. Ha nem telik meg a rendszer, akkor ne csak vizet nyomjál a végén, hanem fagyállót is.
Üdv.
szicsu
Egyébiránt ugyanannak a gyártónak van tűzhelykazánja is. Sütés-főzés-fűtés. 3 in 1. 17 kW teljesítmény, nem "sufnituning" fűtési hőcserélő :) ... de biztos drágább.
nem eleve halálra ítélt a dolog, csak nem tudom megmondani, hogy mennyit tudsz ebből kihozni.
Az egész kályhára ígér a gyártó 5 kW teljesítményt. A kiszemelt üregbe tömött csőkígyóval"saccperkb" kiveszel 1,5-et. (Lehet, hogy többet, de félek, hogy inkább kevesebbet.) Innentől az a kérdés, hogy az mire elég. Érzésre azt mondanám, hogy 3 szobánál temperálásra, 1 szobánál fűtésre.
Aztán arról se feledkezz el, hogy a radiátoron, csövön, meg szivattyún kívül még egyre s másra gondolni kell. (tágulás, nyomástartás, töltés ürítés)
Szia Access!
Ha van időd bogarázd át a topic-ot megéri rengeteg hasznos információt fogsz találni!
Nálunk kb 2 hete lett instalálva egy teljesen új rendszer, lapradi+rézcső+kombifalicirkó+kémény.
Előtte is átfolyós V4 típúsú "csodamasinka " készítette a melegvízünket a készülék elhelyézési lehetősége miatt nem jöhetett szóba, bojler v. indirekttároló, így maradtunk a régi megoldásnál.
Voltak fenntartásaink a rendszerrel kapcsolatban a V4 tapasztalatai alapján, de az új korszerű készülékkel ezek megszüntek. Az új modulációs égőfejjel rendelkező kombink tökéletesen működik a beállított vízhőfok tuti a teljes fürdési periódus alatt, 6 év után a keverőcsapjainkat rendeltetésszerűen tudjuk használni.
Mivel már megszoktuk, az elmúlt 6 év alatt, hogy ha valaki fürdik nem nagyon nyitogatunk más csapot így a rendszer nagyon OK.
A kérdésedre azonban én is azt a választ tudom adni, ha van helyed, anyagi fedezeted akkor az indirektet vagy akülön bojlert válaszd.
Ha van még kérdésed ...
Szia
(Ilyen nickkel nem csoda, hogy rézcsövet választottál. :)))
A pontos körülmények ismerete nélkül, csak úgy általánosságban az jutott eszembe az ürítési gondokról, hogy a mostanában épülő távhővezeték rendszerek esetében is előfordul, hogy a mélypontokon nincsen ürítő szerelvény, mert így drága aknát lehet megspórolni, hanem egyes vezetékszakaszokon ún. kompresszoros ürítést alkalmaznak.
Ha megéri, el lehet gondolkozni valami hasonlón a te házadnál is...
Mobil vas kandallóval szerteném fűteni a lakást.
példának :http://www.svt-wamsler.hu/termek/szilardk.html
Mondjuk azzal a típussal,ami fölül íves,és Servant kandalló van a kép alá írva.
Na,a lényeg az,hogy így 2-3 helyiség fűtés nélkül marad.Meg lehet -e oldani azt,hogy a kandalló tetejébe(az íves részbe)egy csőkígyót szerelünk,és egy szivattyú segíségével 2-3 radiátort müködtessünk.
Tudom,most mit fognak szólni a szakemberek
,megint próbálkozik egy amatőr.
Egyébként létezik ilyen,de a beépíthető tüzterű kandallókhoz sok 100e forintér.Sőt létezik meleglevegő fuvatós rendszer is .
Tehát a kérdés: érdemes-e foglalkozni az ötlettel,vagy eleve halálra van ítélve.
Hagsúlyozom,amolyan kiegészítő fűtésról lenne szó.
A barátomnál ilyen kandalló van ,és ku@@@ meleg a van azon a részen,ahová én a csőkígyót tenném.
Helo.
Pénteken beüzemelték a Colibrit. Nem mondom, jól működik, semmi furcsát nem tapasztaltam. Sinte pillanatok alatt felmelegítette a radiátorokat és a melegvíz sem forrázta le a kezemet, mint a V4-es esetében.
Az eddigi, -talán egy órás tapasztalatom után- nekem tetszik. A többit tavasszal elmesélem, remélem csak jót mondhatok majd.
Viszont most döbbbentem rá, hogy jól ki@tam magammal, mert a padlózat alatt lévő fűtéscsövekből -mind ott fut- nem tudom kiengedni a vizet. Ez azért kínos, mert ha nem lakjuk a házat, akkor is kell a fagymentesítő járatás. Ez talán nem baj, de mi van, ha mondjuk 2-3 napig nincs gáz valamiért. Ennyi idő alatt szétfagyhat a rézcsőves rendszer? Szóval, ez valahogyan kiszolgáltatottá tesz ilyen szempontból. Jobb lett volna a falon kívüli megoldás.
cucu
Nem tudok ebben a kérdésben igazi tanácsot adni. Nekem nincsen vele sem szerelői, sem felhasználói tapasztalatom. Ismereteim szerint mindkét anyag műszakilag tökéletes megoldást adhat. Az ötrétegű csövek a cső és a kötéstechnológia megjelenése miatt inkább takart szerelésre való (padlóban, falban), a kemény rézvezetékkel lehet inkább esztétikus falsík előtti szerelést megvalósítani. (Természetesen lágy rézcsövekkel is lehet falban, padlóban haladni.)
A műanyag csövekkel a toldóhüvelyes technológiák óta egyszerű és tiszta munka dolgozni, a rézvezetékek forrasztása nagyobb körültekintést igényel. (Van a rézcsövekhez pésidomos kötéstechnika is, csak azzal egy két kötés esetlenül nagy lesz,inkább kazánházba való. Szerintem.)
Mivel a radiátorok és a fűtéscsövek is cserélve lesznek, el kell döntenem, hogy réz vagy ötrétegű műanyag fűtéscsövekkel legyen megoldva a rendszer. Van ismerősöm aki azt mondta (ért hozzá!?), hogy az ötrétegű műanyag lenne a jobb választás, mert könnyebben telepíthető és a több réteg miatt már szigetelt is, stb. Milyen érvekről/ellenérvekről tudtok a kétféle csőtípussal kapcsolatban. Mit javasoltok?
Már két csapoló esetén is érdemesebbnk tartom a tárolós melegvíz-termelést választani, ha pedig pl. két fürdőszoba és konyha is van, akkor egy darab átfolyós melegvíztermelőre semmiképpen nem bíznám a feladatot.
Átfolyós:
- olcsóbb
- kis melegvízkivételnél esetleg nem kapcsol be
- kemény víz esetén a csőkígyó elvízkövesedik, csökken a keresztmetszet, nehezebben melegszik a víz, szétég a csőkígyó
- több helyről vételezve a melegvizet csökkenhet a nyomás és a hőfok
Indirekt fűtésű:
- kb. 2x annyiba kerül, mint az átfolyós adott márkán belül
- gázszünet esetén is van melegvíz
- a csőkígyóban levő vízkör zárt, így az nem vízkövesedik el
- felfűtési idő szerintem kivárható
-nagyobb helyet foglal
(lásd a témában korábban Second-dal folytatott eszmecserét Vaillant ügyben)
Szóval, ha van plusz pénzed, akkor hosszú távon jobban jársz (komfort+vízkő!) az indirekt fűtésűvel, mint az átfolyóssal.
Kis családommal (4 fő) 2-3 hónapon belül egy sorházba fogunk költözni, melyre ráfér egy teljes fűtés rendszer korszerűsítés. A terv az, hogy a pincébel lévő régi típusú gázkazánt és az emeleten a fürdőszobában üzemelő gázbojlert egy modern új típusú kombi gázkazánra cserélnénk. Természetesen a régi rendszerhez tartozó összes cső és radiátor is cserélve lenne. Egy dologban nem tudtunk dönteni. Az új kazán melegvíz része hőtárolós, vagy átfolyós legyen!? Amennyire tudom az átfolyós megoldásnál nehéz beszabályozni egy állandó hőmlérsékkletű vizet, a hőtárolós megoldásnál meg ha a hőtároló kifogy, akkor várni kell a következő "adag" felfűtésére. Mivel eddig panel lakásunk volt, nincs semmi tapasztalatunk ilyen ügyben. :-( Légyszíves segítsetek! Mik az érvek/ellenérvek a két rendszer között? Átlagos felhasználással mik a tapasztalatok? Melyik megoldás válna be jobban?
Sziasztok!
A padlófűtéscsövet hidegen kell meghajlítani?
Azért kérdezem mert amitt vettünk(Haka, 20mm/2mm, sima áttetsző, elég olcsó volt), nagyon merevnek tűnik, úgy simán kézzel alig hajlik, megtörik. Szart vettem?
Előre is kösz a választ
Helo.
A cirkó elhelyezésébe az ANTSZ beleugat. Ezt én már csak akkor tudtam meg, amikor megvettem a combi cirkót. Addig senki sem mondta, a tervező sem tudta, úgyhogy most a tervtől eltérő módon lesz a fűtés kialakítva.
Arról van szó, hogy parapetes cirkó lett betervezve a fürdőbe, de az önkormányzat szerint inkább kéményeset kellett volna tervezni, vagyis kéményt építeni. Ez akkor derült ki, amikor érdeklődtem, hogy mikor lesz meg az építési engedélyem, mire mondta az önkormányzatis hölgy, hogy hát ezt bizony el kell küldeniük az ANTSZ-hez véleményezésre, ami akár 2 hónapot is jelenthet, (tavaly) nyár révén. Nem örültem neki.
Na, erre azt javasolta az önkormányzatis hölgy, hogy módosítsam a tervet úgy, hogy a meglévő fűtésről fogom megoldani az új építmény fűtését. Így ugyanis az ANTSZ kiesik a körből. Aztán majd visszamódosítom késöbb.
Na, módosítottam. Telt múlt az idő és azt mondták, hogy az ANTSZ nem is fog kiadni engedélyt parapetes cirkóra, csak kéményesre. Úgyhogy most a tervtől eltérő módon lesz megvalósítva a fűtésem. Kíváncsi vagyok, lesznek-e elnézőek vagy sem.
Amúgy a cirkó kb. a jövőhéten lesz felszerelve.
cucu
Talán belefér a kérdésem a topikba .
A kertet fúrt kútból locsolom, amiből a vizet egy kétlépcsős szivattyú hozza fel .
A szivattyú elromlott, ezért szétszedtem és szimeringet cseréltem benne .
Na itt jön a gond, össze kéne rakni .
A kérdésem a következő : A szivattyú kerekeinek (2db) lapátjai nem szimmetrikusak, az egyik oldala egyenes, a másik "ívelt" . Sajnos a szétszerelésnél nem figyeltem meg hogyan voltak benne :-(
Ha előlről nézem, a lapát egyenes oldala jobb vagy bal oldalon legyen ?
Remélem valaki megérti a kérdést ( nehéz körbeírni ), és válaszolni is tud :-)
Kedves Mouser (remélem nem Egerszegi K. vagy, mert őt nem bírom....)!
Szerény sejtésem a következőre alapul:
Kis 10l-es villanybojler, melynek a csöveinek lefelé kell állniuk. Ezt annó megfordítottam egy szerelés idejére (kézben). Ekkor a víz elég érdekesen jött.
A magyarázat egyszerű:
Hogy néz ki a bojler belül?
Tartály, benne két cső (hideg-be, meleg-ki), fűtőszál. Ezek a csövek nem egyforma hosszúak. A fűtőszál tipikusan alul van.
Ha szemből nézed a bojlert (belülről), akkor a hideg belépő víz csöve van közelebb a bojler tetejéhez, míg a meleg az aljától mondjuk 10-20 cm-re. (lerakódások, vízkő miatt nem az alján csak egy "lyuk")
Fönt hideg be, lent meleg ki. Ez azért jó így, mert a hideg víz lefele áramlik, a meleg (alul van a fűtőszál) fölfelé, így természetesen keveredik a hideg és meleg víz.
Mi történik akkor, ha "fordítva" kötik be a bojlert?
Hideg belép lent, felmelegíti a fűtőszál, majd fönt ki a meleg. Csakhogy a bejövő hideget a víznyomás is fölfele mozgatja, így a felső részt is lehűti.
Ilyenkor az lehet, hogy a teljesen felfűtött bojlernél a felső meleg vízréteggel elkezdesz zuhanyozni, majd miután ez "elfogyott", jön a hideg-zuhany. - állítólag jót tesz a bőrnek a váltott-vizes zuhanyzás ;)))
A bojler leengedésekor pedig az alsó vízoszlopot is leengedték, amelyik még forró volt.
Szóval vagy néhány hónapja valaki fordítva kötötte be a bojlert, vagy a felső cső valamiért "megrövidült".
Mindenesetre javaslom, hogy a víz be- és kilépő csöveknél keresd a problémát.
asszem, le leszek tiltva floodért. épp a harmadik topikba írom be a kérdésem, de vészhelyzetben bevállal az ember lánya ilyen rizikót. :-)
tehát.
adott egy kb 6 éves villanybojler, valami 150 liter körüli. eddig teljesen OK volt minden, majd egy hónappal ezelőtt egyre kevesebb melegvíz jött belőle. kiengedem, kijön uszkve húsz liter, aztán már csak a hideg.
tegnap kijött két darab magát vízszerelőnek nevező objektum, előtte rendes bojlerjúzer módjára kiengedtem a melegvizet, bojler kikapcs. leengedték a vizet. itt jött az első meglepetés, miszerint egy idő után forró víz jött a bojleremből! fűtőszálat kivették, vízkőtelenítették, vízkövet leengedték. (nem volt sok). a kérdésemre, hogy mi lehet a gond, határozatlan vállvonogatást kaptam válaszul.
ezekután szép türelmesen megvártam, hogy megmelegedjen a víz, állok nagy boldogan a zuhany alá, és húsz liter után megint ugyanaz a probléma.
szóval a lényeg, hogy valamiért nem keveredik rendesen a víz, de miután bojlertémában ismereteim erősen zéró felé tendálnak, fogalmam sincs, hogy miért.
(most, hogy megvan a megfelelő topik, újra), házunk építésében immár a gépészetig jutottunk. Jobb hijján magától a Mesterektől kértünk ajánlatokat, akik azt meg is adták. De a kisördög azért munkálkodik bennem - hála az építkezős topikok csendes böngészésének is -, hisz egy potenciális kivitelezőnek bizonyára inkább maga felé hajlik a keze, mintsem felém: csak megterveztetném én azt a fűtést egy "kivülállóval".
- Hol és hogyan lelhetek legnagyobb bizonyossággal ilyen (mindenekelőtt fűtés) tervezőre?
- Van valami olyan, szabadon hozzáférhető progi (ami működik is), amellyel esetleg én magam is tehetek egy kísérletet a számítások elkészítésére?
- Nagyságrendileg költségben mit jelenthet egy gépészeti terv (tudom, ahhoz konkrét adatok illenek, de csak valami gyakorlat.)?
- Egy Szerelő Mesternek (ami persze több embert is jelenthet) mi a napjainkban ildomos munkadíja?
Amit leírtál az sajna igaz, de a fürdőbe az alant leírt módon símán feltehető lesz a készülék nálam is hasonló volt a helyzet.
A tervezést az adott gázszolg.tól rendeltem így szinte 100% hogy amit maguk terveztek azt át is vesznek.
A kamrába ne engedd, hogy a befőttet fűtse ill. mivel ahogy írod cirkó lesz a vízkivételihelynek közel kell lenni mert akkor műkszik korrektül szintén tapasztlat.
greenlak
u.i. A szellőzőrács meg nem vészes, mert nagyon szépeket lehet kapni a tervező ugyis előirja a szellözőrács felületét cm2 -ben.
Két kivitelezo is mindenáron a kamrába akarja a cirkót/kazánt tenni, ami azonkívül, hogy futi a befotteket, még azzal is járna, hogy a falat át kell törni, külso acél/alumínium kéményt kell építeni. Nekem a fürdo a szimpatikus, de ez szerintük nem megy (kicsi a légtér, nem fogják engedélyezni, nehézkes a kéményfelújítás...) De semmi konkrétum, számok, árak, minden csak a kinyilatkoztatás szintjén történik.
Ezért felhívtam a ...-et, ahol nagyon segítokészen elokerítették a tervezojüket, akitol végre konkrétumokat hallottam (végtelen hálám érte):
FÉG C24 fali kéményes cirkót tehetem
- a fürdobe, ha az min. 8.5 m3, s alul-felül szellozorácsot tesz a tervezo az
eloszoba felé, ahol (többek között) bejárati ajtó is van
- a konyhába, ha az min. 16 m3, s az ablak mérete min. 1.3 m2
Hát így. De aztán jött a java:
Kiderült, hogy az ominózus ingatlan vidéken van. Rákérdezett, hogy pontosabban hol. Aztán valami olyasmi következett, hogy vidéken esetleg szigorúbbak, meg esetleg másként nézik a dolgokat, meg nemtudommi. Félénk közbevetésemre, hogy szabványok, meg eloírások, stb. az volt a válasz, hogy tudja uram, így van ez minden szakmában.
Rezcso szerelesi dij ugyben koszonom a batoritast, eszerint nem csak en akadok ki ezen a ffurcsa arkepzesen. Ha esetleg valaki hasonlo tetelre tudna egy tenyleges arat idezni a sajat praxisabol, az sokat segitene.
Van egy kerdesem hatha akad itt valaki aki tud valaszolni.
Tehat:
Panel lakasban lakom es tavfutesem van. Azt hallottam hogy olyan futo rendszerbe nem lehet acel radiatorokat beszerelni, ahol eredetileg aluminium radiatorok vannak, mert tonkremegy a tobbi lakasban az tobbi radiator. Igaz ez?
Semmui gond azzal. Nekem a furd?ben van a kombi kazanom es ott kellett megoldani azt hogy egy masik helyseggel is kellett biztositani a szellozést. Ha nagyon vinnyognak akkor csinalsz egy falattorest valamelyik masik helysegre es teszel bele egy keramiarácsot. Én egesz magasra tettem igy nem is latszik. Gaztuzhelynem nem pattognak inkabb a kazan a veszelyes mert annak sokkal nagyobb a fogyasztasa.
családi házba most vezettetem be a gázt (TIGÁZ területen).
A konyha-étkező-ben lenne értelemszerűen a gáztűzhely.
A tervezőn kívül többen azt mondták hogy van olyan előírás hogy "tartózkodásra huzamosabb ideig" való helységekben szellőztetést kell biztosítani.
Ez az engedélyezett terv 1:50-es rajzán a konyhára eső részen szerepel szövegesen ("a tűzhelyet elszívással kell szerelni!"-a tervező bejegyzése).
A merev előírás tekintet nélküli a légköbméterre?
A helység 27 m2, 3.7 a belmagassága, vagyis 100m3!!!
Valamilyen módon szeretném elkerülni a fal kilukasztását, elszívó vételét, mivel így az építkezés vége felé nem olyan vastag a pénztárcám és amúgy sem akartam elszívót.
Ezt a dolgot mikor ellenőrzik?
Mer van ugye a nyomáspróba, mérőfelhelyezés iletve a nyomáscsökkentő beszerelés-üzembehlyezés eseménye.
A függőleges cső egy meglévő fal előtt van, ami mellé közvetlenül fel szeretnék húzni egy ytong falat, így síkba kerülne a cső - vagy legalább is felfeküdne a hátulja az ytongra, lakásfelújitós topicba már írtam/vázoltam a dolgot - így nem kellene kínlódni a konyhabútorok elhelyezésével.
"családban van kőműves"
A házat mindenképp nézze meg, a szakmai tapasztalata sokmindent felfedez: hibák, hiányok, gyenge minőség itt-ott.
+Legyen még rengeteg időd...
És még: ó, az a fránya sok papírmunka, engedély...
Mi is szerkezetkészben utazunk, ezek szerint kb. 1-2 hónappal előbb járunk, mint Te. A teljes lámerség állapotát annyiban hagytuk el, hogy hiába van szakid, a víz-gáz-fűtésszereléshez tervező kell, akinek a tervét engedélyeztetni kötelesek vagytok. Valamint az építkezés teljes időtartamára kötelesek vagytok felfogadni egy műszaki ellenőrt, aki időnként körülnéz a terepen, és aláírásával igazolja, hogy minden a szabványok szerint zajlik.
Ja, és még valami (bár itt kicsit off): mi hitelből fedezzük a befejezést, és a bank azt közölte, hogy a saját munka önerőnek számít, tehát a költségvetésbe max. 0 Ft-os tételként kerülhet be, azért pénzt nem kapunk. Ez kifejezetten a szerkezetkész ház vásárlása, majd befejezése miatt van.
Üdvözlet minden építkezőnek, felújítónak és a hozzájuk hasonló bátor embereknek!
Idén ősszel én is csatlakozom ezen lelkes emberek táborába, de még rengeteg a nyitott kérdés. Ha valakinek van valamilyen tapasztalata, kérlek osszátok meg velem és a többiekkel!
Tehát, nyár végén egy szerkezetkész ház megvásárlásában gondolkodom, ami azt jelenti - bár biztos sokan tudják -, hogy állnak a falak, külső nyílászárók a helyükön vannak, külső vakolás, komlett tető megvan és a belső lépcső is kész. (2 szintes kb. 130m2)
A teendők: közfalazás, villany, víz, szennyvíz, gázfűtés (valószínűleg központi) belső vakolás, padlózat elkészítése. Sokan óva intettek ettől, mert ezek a munkák még majdnem annyiba kerülnek mint a ház felépítése eddig, én azonban azt gondolom, hogy ha a munkák nagyon nagy részét önmagunk (családban van kőműves, a meglévő ház fűtését, vizesblokkokat is saját erőből oldottuk meg, szaki nélkül) végezzük akkor majdnem anyagköltségen ki lehet hozni, az angyagoknál pedig azt a kategóriát választanám ami olcsó, de még nem gagyi. (később aztán lehet mindent upgrade-olni, ha megint összeszedte magát az ember).
Mik lehetnek a veszélyei egy ilyen megoldásnak? Jól látom-e a teendőket? Van-e olyan dolog amire érdemes odafigyelni egy ilyen szerkezetkész ház megvásárlásakor? Ha ez a téma érdekel valakit és van tapasztalata beszélgessünk!
nngabor
Én a napkollektoros rendszert egy magyar cégtől szerzem be, itt 4m2 kollektor+tartály+kiegészítők+munkadíj kb. 750 ezer pénzbe kerül. A tartály egy német(?) REFLEX márkájú. A Viessmann valóban rendelkezik ilyen rendszerrel (ajánlgatták is tegnap, de ott munkadíj nélkül kerülne kb. ennyibe). A Buderusnak pedig saját kétkörös tárolója van (2 féle is!) Vaillantról nem tudok, de ez nem jelent semmit.
greenlak:
Magyar gyártmány is jó lenne (Thermo Öv), de annak az elektronikájára tegnap azt mondták, hogy nem tudja kezelni a 2 fűtési kört + szolár egységet.
Tudsz valamilyen jó magyar márkát?
Sajna mail nem megy nem tudok belépni a postafiókomba.
Feelgood!
Magyar gyártmány nem jó, mert álló kazánokban van magyar is, mely lehet hogy megfelelő is volna de nem ilyen borsos árú?
A hatásfok béli különbség 92% vagy 94% üzemi körülmények közt nem mérhető, de statisztikailag jól hangzik!
greenlak
Megköszönöm, ha elküldöd a linket, sokat segítenél ezzel!
Kedves Feelgood!
Látom, egy cipőben járunk fűtéskonfiguráció szempontjából .
Napkollektoros kiegészítésben én is gondolkodtam, te milyen márkát találtál?
Buderus, Vaillant is forgalmaz ilyet?
Én a Viessmann napkollektort láttam, amit a kazánjaikhoz kínálnak de nem tudom, hogy 1Millás befektetést érdemes nekem áldozni rá. Valszeg, más márkában van olcsóbb is.
Nekem is Construmás kérdésem van.
Öntöttvas kazánt fogok venni (kb. 25kW-ost), és körülnéztem a standokon az egyes gyártók termékei közt. (Az igényeim: padlófűtés és radiátorfűtés, HMV előállítása egy két hőcserélős tárolóba, aminek a másik körét egy napkollektor fűti (tehát nyáron normál esetben alig kapcsol majd be a kazán))
Ami szóba kerülhet:
Viessmann, Vaillant, Buderus
A Junkers-ről lebeszéltek (a fűtésszerelőm és a kereskedő is).
A Viessmann embertelenül drága (Bruttó 500 ezer körül), kiesik.
A Vaillant kétfokozatú VK/6 26kW-os kazánja kb. bruttó 375 ezer HUF. Az ehhez való elektronika kb 180 ezer.
A Buderus egyfokozatú G124 X 24kW-os kazánja 250 ezer, az elektronika kb 70+50=120 ezerbe kerül.
Tehát a Buderus elektronikával együtt kijön annyiból, amennyibe a Vaillantnál csak a kazán kerül. Forróviztároló egyikben sincs.
A kérdésem az, hogy megéri-e ez a nagy árkülönbség.
A szerelőm is a Vaillant-ra esküszik (minőségben), és a hatásfoka is jobb a kétfokozatú működés miatt( buderus 92%, a Vaillant 94%), de megéri-e nekem kifizetni 180 ezerrel többet, mert a Vaillant takarékosabb. Annak a többletként kifizetett 180 ezer Ft-nak meg is kell térülnie valamikor, különben nem lenne érdemes a drágábbat megvenni. A meghibásodás valószínűségének szempontját meg szerintem nehéz számszerűsíteni (pláne 2 ilyen komoly márkánál).
Szóval a lényeg: nem fikázom egyik márkát sem, igazából az a kérdés, hogy megtérülhet-e egy ilyen többletberuházás. A használati melegviznek nagyobb részét a napkollektorral elő tudom állítani, tehát mondjuk enyhe időben a kétfokozatú Vaillant kazán energiatakarékosságát nem biztos, hogy teljesen ki tudnám használni.
Bocs, hogy hosszú voltam, de a kérdés számomra elég húsbavágó, és a hátteret meg akartam világítani (habár biztosan laikusan hagzott), hogy lehetőleg objektív választ kapjak.
Fordultam tervezőhöz, kettő is készített számításokat a kazán teljesítményére, de 10KW külömbséggel. Az egyik 35-os, a másik 45KW-os kazánt számolt. Most akkor melyik számítást fogadjam el? Ezt szerettel volna kicsit körüljárni.
Szia nngabor!
" Érdeklődöm, hogy milyen számítás alapján számolják a kazán telyesítményét?
Állítólag, 100W/m2 a képlet az új építésű házak esetében? "
Az, hogy számolják abban igazad van, de NEM ÍGY!
Ha most Hacsek olvasná akkor azt mondaná fordulj épületgépész tervezőhöz amiben teljes mértékben igaza van.
Laikusként viszont azt mondom keress a NET-n lakáshőszükséglet számitást végző free progit azzal jó közelítéssel kijön mennyi az épület hőszükséglete amit neked fűtéssel be kell vinni az épületbe, hogy elviselhető legyen a klima.
Nos az így kapott értékhez kell kazánt választanod.
DE FORDULJ TERVEZŐHÖZ, mert amit írtam az csak magán vélemény ami igaz müködik, mert ezt spec. egy ép.gép. tervező csinálta nálam is.
Hidd el nagyon sok dolgot kell mérlegelni, mikor fűtést terveztetsz pl. milyen rad., milyen fűtőviz hőm, milyen kazán (cirkó v. álló),vegyes padló vagy radiátoros fűt. szellőzés stb.stb.
greenlak
Érdeklődöm, hogy milyen számítás alapján számolják a kazán telyesítményét?
Állítólag, 100W/m2 a képlet az új építésű házak esetében?
Voltam a Construmán, kazánokat nézegetni. Ismeri valaki a THERMOMAX ÖV kazánokat? /érdemes ezzel foglalkozni, vagy célozzak be pld. egy VIESSMANN-t?/
Remélem, van valaki akinek nagyobb a tapasztalata ezzel kapcsolatban és tud segíteni.
Ez hasonlít a hagyományos radiátoros fűtéshez, de a radiátor mindössze 11 cm magas, és 2,5 cm széles, és a padló és a fal találkozásánál van beépítve a fal teljes hosszában.
Előnye hogy a feláramló meleg levegő a falat fűti, és így már a szokásosnál 2-3 fokkal hidegebb hőmérséklet esetén is ugyanolyan komfortérzetet nyújt, és sokkal kevesebb helyet foglal el mint egy hagyományos radiátor.
Ilyen fűtést szeretnék beépíttetni egy panellakás nagyon pici szobájába, mert az eredeti radiátor nagyon ormótlan.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatok érdekelnének, továbbá olyan cég is, aki ilyenek forgalmazását, szerelését végzi.
Egyáltalán lehet-e ezt a fűtési módot panellakásban alkalmazni ?
Ha majd bevezetik a lakásonkénti külön szabályozást és mérést, akkor nem lesz-e probléma hogy az én lakásomban nagyon eltérő tipusú radiátor van mint a többiben ?
Széltoló
Nos nálam ilyen készülék üzemel, típust had ne kelljen megjelölni.
Csak akkor vegyél ilyen készüléket ha a hálózati víznyomás megfelelö min 2bar, mert különben nehezen fog korrektül műxeni.
Az elhelyezésnél lehetőleg közel legyen a vízvételi hely ( zuhany, mosdó, mosogató),mert így kevés víz megy pocsékba míg a csaphoz ér a melegvíz.
A működéséhézek szükséges lessz 1 db kéménycsatlakozási lehtőség + az adott kémény engedélyezése.
A vízkő ( kemény víz esetén)minden napos vendég lessz melegvíz vételkor az edényedben.
Viszont akkor van meleg vized mikor szükséged van rá, és szerintem költséghatákony.
greenlak
Hétvégi házunk felújítása során felmerült, hogy az eddigi elektromos víztárolós megoldás helyett átfolyós vízmelegítőt kéne alkalmaznunk, mert ritkán jutunk ki a kisházba, és mire a víz igazából bemelexik,mi már jövünk is elfelé.
Egy zuhanyzót és egy mosogatócsapot kellene ellátnia vízzel( nem egyszerre..), de nem tudom, hogy a zuhanyhoz elegendő melegvíz tud-e termelődni, mert nem láttam még ilyet.
Van-e közületek bárkinek jó-rossz tapasztalata?
Mit kell még tudni erről az átfolyós szerkentyűről?
Szia!
No szakit azt nem tudok, de az biztos olyan kügyüt T v. Y ne keress ha új berendezést kívánsz üzemeltetni, majd akkor ismét szaki ujra.
A flexi cső mehet.
greenlak
Sziasztok!
Ismer valaki olyan szerelőt itt Bp.-n aki jól dolgozik és nem horribilis árakért?
Kis 35 nm-es panel a konyha fürdőszoba egymás mellett a víz/szennyvíz a kettő "közötti" szervízüregben (a WC mögött futnak a csövek, amit 1 furnér takar) ennek ellenére pl. a fürdőszoba csöveinek cseréjére eddig 2 szerelő is lazán rávágta, hogy 30.000:( Holott van benne összesen 2X1 méter cső - a kádhoz nem megy külön, mivel kádtöltős csap van a mosdón - valamint kb. 1,5 méter szennyvízcső 1 leágazással a mosdóhoz.
Másik kérdés: Beépíthető gázfőzőlapnál lehet-e a régi csonkra flexibilis csövet tenni és azzal bevinni a konyhaszekrénybe a gázt, valamint tehető-e T-alakú - de tőlem Y is lehet, ha van ilyen - elágazás a flexibilis cső végére ha esetleg később a jelenlegi 2-égős mellé egy másikat is berak az ember?
Sziasztok!
Van egy csont üres lakásunk - talán még a válaszfalak sem állnak - de azért épülget.
Szeretnék néhány kérdést feltenni az itt előforduló szakértőknek ha lehet.
- van e valami szabvány, hogy a gáz csövet hol - milyen magasságban kell a készülékhez vinni (gáz-főző lap). Főleg az utolsó méterek az érdekesek. Lehet e pl. a sarokban lehozni, és kb. 90cm-t elhozni vízszintesen a mosogató szekrény mögött - vagy esetleg azon keresztül?
- a gázkészülék előtti elzáró csapot lehet-e még a függőleges szakaszra tenni a konyhapult fölé?
- van e ilyen hosszú flexibilis cső?
- kerülhet-e a mosogató mellé közvetlenül a beépített konyhai tűzhely - ami fönt gáz, de a sütő elektromos?
- érdemes-e tűzjelzőt szereltetni a konyhába, (riasztókészülék tervezve van)
Előre is köszönöm a válaszokat, ettől is függ, hogy a konyhabútorokat hogyan lehet elhelyezni.
És még csak ezután jön az elektromos rész tervezése (mit - hová)
anyoca_
Second
Most jutottam el oda, hogy be kéne vezetni a gázt a házba, (Új építésű családi ház). Megkérdeztem 5 gázszerelőt. Az árak nagyon szórnak. A legolcsóbb kb. 80-85e tervezéssel, munkadijjal, anyaggal együtt, a legdrágább 200e ue. Mi lehet a különbség? Én úgy gondolom (nem értek hozzá), hogy itt nem nagyon lehetnek minőség beli különbségek. Feleljen meg a műszaki követelményeknek, vegye át a TIGÁZ, és lehessen vele fűteni. (Mellesleg ne robbanjon fel.) Rosszul gondolom?
A levegő adott hőmérsékleten csak adott mennyiségű vizet képes gőzként magában tartani. Az ezen felüli mennyiség valamilyen formában kicsapódik (ilyen pl. a köd vagy a harmat is). A fizika nyelvén azt mondanánk, hogy a vízgőz és levegő keverékben a vízgőz résznyomása adott értéknél magasabb nem lehet. Ez a telítési nyomás, amely, mint az előbb mondtuk, a hőmérséklet függvénye. Minél melegebb a levegő annál nagyobb ez a telítési résznyomás, annál több víz képes vízgőzként vagy, ha tetszik páraként a levegőben maradni.
A nedves levegő állapotát tehát két mennyiséggel szokás jellemezni. Az egyik a hőmérséklete, a másik a relatív nedvességtartalom, mely azt mutatja, hogy a pára résznyomása a telítési résznyomásnak hány százaléka. Ez a két szám egyértelműen meghatározza a levegőben lévő víz grammokban mért mennyiségét is, az abszolút nedvességtartalmat.
Ha adott légállapotú, tehát adott mennyiségű vizet tartalmazó levegőt hűtünk, akkor az abszolút nedvességtartalom, vagyis a vízgőz résznyomása nem változik, csak a csökkenő telítési nyomáshoz képest számított relatív nedvességtartalom. Azt a hőmérsékletet, amikor az adott nedvességtartalmú levegő épen telítetté válik, harmatponti hőmérsékletnek nevezzük.
Ha adott légállapotú levegőt a harmatponti hőmérséklete alá hűtünk, abból víz válik ki.
Így van ez akkor is, ha egy, a levegővel érintkező felület hőmérséklete süllyed a harmatpont alá. Ekkor a nedvesség a felületen válik ki. (Ha ez a hőmérséklet a fagypont alatt van akkor a kiváló nedvesség meg is fagy: deresedés.)
A levegő minősége akkor kellemes, ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom értékek együtt belül vannak egy értékpár-halmazon. Egy lakásban pl. ez a halmaz valahol a 20÷22°C és az 50÷60% relatív páratartalom körül van.
Példának okáért tekintsünk egy 22°C és 50% relatív páratartalommal jellemezhető légállapotot. Ehhez az állapothoz tartozó harmatponti hőmérséklet 11°C. Jó minőségű üvegezés esetén az ablak belső felületi hőmérséklete 11°C felett kell legyen, tehát nem párásodhat az ablak.
Visszafelé nézve 18°C-os belső felületi hőmérséklet mellett akkor következne be az ablakfelületen a nedvesség kiválása, ha a 22°C-os szobában 78% relatív páratartalom lenne, ami igen magas.
Előfordulhat-e ez?
Igen, ha nem biztosítjuk a belső térben felszabaduló pára elszállítását. Ehhez pedig szellőzésre van szükség, mert határoló szerkezeteken keresztül nem tud eltávozni elegendő mennyiségű pára. Ha a nyílászárók légtömörsége nem teszi lehetővé a természetes légcsere kialakulását, akkor arról mesterségesen kell gondoskodni.
Az ablak előtt húzódó padlósáv hőmérsékletének emelése valamelyest segíthet e problémán, de nem válthatja ki a szellőzési minimumot.
A cheeses által vázolt "kiegészítő padlófűtés" indoklására én még olyat hallottam, hogy a hőmérsékletkülönbség miatt az ablak belső részén lecsapódik a pára, ami bizony elkezd csöpögni, és ennek pl. a parketta nem annyira örül.
Javarészt egyetértünk, de a tervező talán nem attól jó, hogy a kivitelező gazdasági érdekeit nem tekinti.
A megrendelőnek nem terv kell, hanem üzemelő berendezés. Szerződik valakivel a megépítésre. Megállapodnak az árban. Kivitelző ezután megbízza tervezőt a részletek kidolgozásával. Tervező kénytelen innentől kezdve a kivitelező "nótáját játszani".
Pedig ő lehet jó képességű tervező, tuddna szebbet is muzsikálni, csak nem azt rendelték...
Gakovacs2000,
Felhívtam az egyik szolgáltató üzemünknél egy fűtésszerelő kollégát, mi a tapasztalatuk. Nem volt igazán lelkes. Szokták a fagyasztásos technikát használni, hol sikerül, hol nem.
Az áramlás megszüntetése fontos, ha áramlik a kérdéses csőszakaszban a melegvíz , akkor esélytelen az ügy.
Esetedben (egycsöves átfolyós rendszer) az egész strangot le kell zárni, ahogy engineer is írta. Innentől az a kérdés, hogy jó-e az elzáró. Ha nem, akko még mindig leállíthatod a szivattyút.
Az is érdekes tényező, hogy hanyadik emeleten laksz, hány méter vízoszlop nyomná a jégdugót.
(Ha jó a strangelzáró, akkor elég lehet a strangot üríteni, és akkor legalább a leveendő radiátorból is kiürül a víz, nem a fürdőszobádban folyik szét a piszok.)
Ha végleg nem megoldható az ürítés, akkor próba cseresznye.
Kérdés. A radiátorkiváltásod tervét látta a szolgáltató? Mert ha ne adja isten kedvezőtlenebb viszonyok alakulnak ki az átalakítás után (az általad beépítendő átkötés túl nagy ellenállásúra sikeredik pl.), akkor a panaszossá váló lakók nem hozzád fognak telefonálni, hanem a szolgáltatóhoz, aki nem tehet az ügyről...
cheeses,
A radiátorokat valóban célszerű az ablakok lá elhelyezni, annak alacsonyabb felületi hőmérsékletének ellensúlyozzására. A hőkomfortunkat ugyanis a léghőmérsékleten kívül a sugárzásos hőcsere miatt a minket körülvevő felületek hőmérséklete is jelentékenyen befolyásolja.
Ha nem lehet az ablak alá radiátort tenni, kérdés mennyire lesz kellemetlen. Jó hőszigetelő képességű üvegezés esetén esetleg nem olyan nagy a jelentősége. (Jártam télen olyan irodában, ahol 15-20 méter hosszan teli ablak volt parapet nélkül, de a jó üvegezés miatt nem volt kellemetlen hőérzet a helyiségben.)
Lehet a nagy ablakfelület hatását a radiátoron kívül más meleg felülettel ellensúlyozni. És ez a meleg felület lehet a padló, vagy annak egy része. Azt gondolom azonban, annál nagyobb felületre lesz szükség, mintsem, hogy a radiátor visszatérő két kanyart tegyen. Ha már padlófűtés, akkor mindenképpen legyen külön kör, okosan méretezve. A padlófűtés hőmérsékletei esetében nem a beton lesz a korlátozó tényező, hanem a benttartózkodók egészsége és komfortja.
Még annyit, hogy egycsöves fűtési rendszernél a radiátor helyét, ha nem ún. átkötőszakaszos a rendszer, csővezetékkel pótolni kell, mert a feletted lévő szakaszt nem zárhatod ki véglegesen!
eng.
Kicsit bonyolultabb, de nem lehetetlen. Annál a radiátornál, ahol nincs a radiátoron elzárószelep, vagy a felszállóvzetéken, vagy az alapvezetéken kell találni - mert kell legyen - elzárót. Azt az elzárót a radiátor leszereléséig el kell zárni, s a kívánt helyen a fagyasztás megvalósítható. A többit már tudod.
Üdv.
eng.
T. second
Lehet, hogy valóban félreérthetően fogalmaztam. A jó tervezőt -véleményem szerint - a kivitelezői gazdasági érdeken kívüliség kell jellemezze (nem a tervezőnek kell a kivitelező nyereségét megtermelni!). A tervezési feladat megoldása során természetesen a legoptimálisabb megoldás feltárását kell megvalósítani, előkészíteni. Ebben elsősorban a megbízói érdekek figyelembe vételével kell eljárni. Azt hiszem, ebben egyetértünk.
T. Gakovacs2000
A radiátorok vezetékeinek fagyasztásos lezárására van mód még fűtési időszakban is. Elvileg a hőszolgáltató rendelkezik is ilyen berendezéssel. Ha nem, akkor olyan kivitelezőt kell keresni, akinek van csőfagyasztója. Gyakorlatilag a radiátorszelep elzárását követően az áramlás leállása miatt a csőre fogott hűtőbilincsek által fedett szakaszban keletkező jégdugó teszi lehetővé az elzárást. A technológiához tartozik, hogy a fagyasztást követően a radiátor felöli csővéget valamilyen módon le kell zárni, majd a fagyasztást meg lehet szűntetni.
"Most akkor szerinted elbír két zuhanyzót, vagy nem? Ha az a mértékadó igény, hogy két csapolón egyidejűleg 2×7,5=15 l/min intenzitással veszel 45°C-os melegvizet annak a teljesítményigénye (10°C-os hidegvíz esetén) ~37 kW. (A kazán csak 20 kW teljesítményű) Ha ez a teljesítményigény 15 percen keresztül áll fenn az összesen ~33 MJ. Egy 120 literes 65°C-os vízzel feltöltött és 10°C-os vízzel kisütött tárolóba ideális esetben(!) ~27,7 MJ energia tárolható be. Ilyen körülmények közt a tárgyalt HMV termelő berendezés az általad megfogalmazott mértékadó igényt nem képes maradéktalanul teljesíteni.
(A 65°C-os vízzel feltöltött 120 literes tárlóból elméletben 15 percig tartó 2×7,5 l/min intenzitású fogyasztással 39°-os HMV-t lehet kivenni.)
"Van valami elérhetősége rajtad kívül az általad leírt méretezési szabályoknak? " A számokhoz, amiket ide varázsoltam a "c*m*Dt"-n kívül nem sok kell. Aki fizikából tiszta lelkiismerettel megérdemelt egy 3-t a gimiben az kis gondolkodással eljut idáig.
A mértékadó HMV fogyasztási intenzitások kérdése elég nagy kérdés. Főleg azért, mert erre a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy determinisztikus jelenség. A fogyasztói szokások, a fogyasztási egyidejűségekek figyelembevételére főként tapasztalati úton meghatározott összefüggéseket és értékeket adnak meg különféle szakirodalmak. Ha jól emlékszem a 80-as évek vége felé egy távhős konferencián egy miskolci kolléga tanúlságképpen összegyűjtötte az elérhető szakirodalmakban fellelhető összefüggéseket a mértékadó HMV fogyasztásra (a fejadagoktól a DIN szabványig), és adott esetre végigszámolta mindet. Hihetetlen szórás adódott.
Egy lakás esetében egyszerűbb az eset, amint láttuk, pl. megmondtad, hogy neked, mint leendő használónak mi az igényed. Soklakásos lakóépületek esetére készült a 80-as évek közepén egy szabvány, ami nagy mennyiségű mérési adat statisztikai feldolgozásán alapult, de az mára a fogyasztói szokások drasztikus megváltozásával teljesen elavult. Kis lakásszám, egyéb fogyasztók (szálloda, kórház, gyári öltözők, stb...) a méretezés alapja jobb híjján tapasztalati értékek és összefüggések. :)
cucu,
"Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg." Igen, a talajon fekvő padlók hőveszteségét elsősorban a külső falak mentén a talajon keresztül a külső "levegő" felé kialakuló hőáramok határozzák meg.
"Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? " Sajnos egyáltalán nem ismerem.
engineer,
"sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. [stb.]" És milyen rosszul gondolják! :)
"S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn." Nem tudom, hogy van-e a szakmával szemben bizalmatlanság. Az biztosan nem jó, hogy az épületgépészetet, mint mérnöki tudományt azonosítják az installációval.
(Az valahol magyarázat lehet, hogy épületgépész (mérnöki) képzés csak az 50-es évektől van, ellenben az installáció ennél jóval régebbi.)
"... a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. (ti. a tervező Sec.)... A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg." Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a jó tervező ismérve az, hogy figyelmen kívül hagyja a gazdasági szempontokat. Félreértettelek?
Gakovacs2000 ,
Ha a távhőellátó rendszer indirekt kialakítású, akkor a szolgáltatónak mindegy, hogy mikor ürítik a fogyasztók a rendszerüket. A szekunder rendszer nem a szolgáltató tulajdona.
Fagyasztásos csőelzárás létezik, de kétségesnek tűnik előttem, hogy üzemelő fűtési vezetéket is hatékonyan el lehet vele zárni.
cheeses,
Az általad vázolt "padlófűtést" nem szabad megcsinálni. Sok más megoldást tudnék mondani, de most nincs több időm. De később... :)
Szerintem akkor jó ha a vizmértéket(1m-es) a csőre helyezve, a végét pontosan 1 cm-el kell megemelni, hogy vizszintben legyen. Ha a vizmérték rövidebb, akkor arányosan kevesebb.
Miből állapít6tó+ a szennyvízvezeték +felelő lejtése?
Vízmérték használata esetén a buborék éppen eléri a vonalat, ill. 1 árnyalattal lejjebb.
Én is így készíteném el házilag.
Ha vki +cáfolna, hát tegye, szívesen olvasok más véleményeket, tapasztalatokat is.
Épülő házunkba kellene fűtést varázsolni, de mielőtt elballagnék egy iparoshoz, lenne néhány kérdésem, hogy tisztázódjanak a homályos pontok. Tehát cirkó + radiátor felállásról lenne szó, viszont van néhány olyan ablak, ami padlótól a mennyezetig tart, ezek elé nem szeretnék radiátor tetetni. Mennyire hülyeség, illetve kivitelezhető-e a radiátoroktól eljövő csövet megjáratni az ilyen ablakok előtt, egy kvázi padlófűtést létrehozva? Milyen hőfokot fog még elbírni a beton, gondolok itt a tágulásra? Van-e az egész dolognak értelme, vagy tudtok-e valamit javasolni?
A következö probléma kapcsán szeretnék tanácsot kérni:
Panellakás, fütési szezon ami ugye április közepén áll le.
Addig nem engedi a távhöszolgáltató a rendszer
leüritését.
Nekem azonban sürgösen a radiátorok leszedésére és egy darab esetén a megszüntetésre van szükségem egyéb felujitási munkák miatt.
Hallottam olyat, hogy "fagyasztásos"
technikával lehetöség van a rediátorok lekötésére
és a csonkok ledugozására ( H - idom ).
Tényleg van ilyenre lehetöség vagy oltári baromság
az egész ?
Az a helyzet, hogy a tervező által javasolt lehetőségekről a tervezőt kérdezd. Természetesen a full extrákat is meg lehet építeni, de a lehetőségek megismerése nem jelenti azt, hogy feltétlenül megvalósítandó. Úgy is mondhatnám, hogy a papíron lévő megoldás sokkal olcsóbb, mint egy rosszul megválasztott és megépített rendszer. Gyakorlati tapasztalatom, hogy aki a tervezésen akar takarékoskodni, az a működtetésen sokszorosát veszíti. Arról nem is beszélve, amikor a rosszul megvalósult rendszert át kell építeni, vagy sok felesleges dolog beépítésre kerül, a szükségesek ugyanakkor hiányoznak. SAJNOS, MAGYARORSZÁGON A MEGVALÓSíTOTT FŰTÉSI RENDSZEREK 50-70 %-A HIBÁS? NEM ALKALMAS ARRA, AMIRE MEGÉPÜLTEK! Ezt a szakma legjobbjai alátámasztják. Többnyire annak köszönhetően, hogy sokan gondolják úgy, hogy azzal, hogy a cső összeépítését megtanulták, már a fűtési rendszerek kialakításának tudását is birtokolják. Olyan ez, mint ha valaki azért, mert megtanult autót vezetni, kereket cserélni, esetleg meg tudja állapítani, hogy a gyújtás rossz, vagy elfogyott az üzemanyag, nekilát építeni egy autót.
Többnyire a megépült fűtési rendszerek működnek valahogy, de hogy milyen áron? ...
S akkor még nem beszéltem arról, hogy a szakmával szembeni bizalmatlanság elsősorban e jelenségek miatt áll fenn. Szerintem ezen jelenségek ellen a megbízók oly módon védekezhetnek, amit már leírtam. A több oldalról kért ajánlat többféle megoldást takar, sok esetben nincs szakmailag egyenértékű megoldás, hanem csak a kivitelező gazdasági érdeke dönti el, hogy mit ajánl. A tervezőt legtöbbször ezen gazdasági szempontok érdeken kívül hagyják, a jó tervezőt mindíg.
A jelenlegi építőipari viszonyok között szerintem a megbízói érdekek az általam javasolt megoldással érvényesíthetőek a legjobban.
Az a tervező, aki - a példádnál maradva - esőcseppszenzoros ablaktörlőt ajánl anélkül, hogy megkérdezte volna, milyen elképzelésed van a leendő ablaktörlőd működéséről, lehet, hogy nem jó választás. De - ahogy Eötvős úr a manézsban mondta volt - "Van másik!".
Egy pillanat. Nem azt mondtam, hogy nem ért hozzá. Hanem azt, hogy a tervezőnek "semmi sem drága". Tény, hogy szebb, jobb okosabb lesz a rendszer, meg bennehagy némi tartalékot. Csak tudod ez olyan kérdés, mint az autónál az extrafelszereltségek. Pl. egy esőcseppszenzoros ablaktörlő hidegen hagyna. Ellenben a külső tükör fűtés Svédországban tuti, míg Magyarországon nem biztos, hogy választanám.
Szóval erről szólt a kérdésem, nem pedig felülbírálásról. Egyszerűen csak szeretném, ha el tudnám dönteni, hogy melyik extra mit nyújt (és mennyiért, mennyit takarítok meg vele), hogy el tudjam dönteni szükségem van-e rá.
Szia Second!
Talán két héttel ezelőtti hozzászólásomban kértem segítséget a víz kezeléssel lágyítással kapcsolatban. Nos az ajánlott cég megküldta a tájékoztatót!
Kösz az infót!
greenlak
"Hogy lehet így méretezni? (Illetve ellenőrizni a tervezőt."
A tervező által szolgáltatott dokumentációért a felelősség a tervezőé! Az eddigi hozzászólásokban többen ajánlották a probléma megoldásához bejegyzett(!) tervező igénybevételét ( a területi mérnöki kamara által bejegyzett, ajánlást is tőlük célszerű kérni). Általánosságban a tervező kiválasztásakor a szakági jártasságot célszerű vizsgálni, ha a tervező ismeretlen. A megbízáskor ki lehet kötni, hogy a készülő tervet egy felülvizsgáló tervezővel láttamoztassa a megbízott tervező (magántervező esetén). Egy kicsit növeli a tervezés költségét, de megéri, biztonságérzetet is jelent.
Ha a szolgáltatott tervvel kapcsolatban kifogás merülne fel, úgy a területileg illetékes mérnöki kamaránál lehet panasszal élni. Ez egy fontos garancia!!!
A jó tervező a megbízó által adott információk birtokában alternatív megoldásokat ajánl. Vissza kell kérdezni, hogy a milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár a javasolt megoldás.
A továbbiakban a megtervezett rendszerek kivitelezésénél célszerű a terv szerinti kivitelezést megkövetelni. Ha a tervtől el kíván térni a kivitelező, akkor a tervezőt és a kivitelezőt "össze kell ereszteni" egymással, s a szakmai kérdéseket így korrekt módon lehet kezelni. Ez az eljárás sok későbbi kellemetlenségtől képes megóvni a megrendelőt, valamint nagyon nagy mértékben ad gyarnciát a megbízható szerkezetről.
lemy és Second,
(Bocs, de újabban a válaszkor nem látom, mit írtatok, így ha valamit elfelejtek vagy nem vagyok biztos benne, nem tudom kontrolálni.)
Szóval, nem kell majd farigcsálnom az 'austothermből' mert úgy van tervezve a szint, hogy elfér a 2. betonréteg meg a parketta.
A járólapos helységeknél is nagyon fontos a hőszigetelés, mert feljön a hideg. Tapasztalatból tudom, mert a régi házamnál szig. nélkül lett burkolva rögtön az első betonra és a bejárati ajtóhoz közeledve télen piszok hideg. Szerencse, hogy ez elé beépítésre kerül egy új előszoba ami már hőszigetelve is lesz.
Amúgy Colibri kombi cirkót vettem, mert ez magyar termék és 190-ből kijött vonóval együtt. Mi a véleményetek róla? Ismeritek? Külön szabályozható a vízátfolyás, egész kicsire le lehet venni. Legalább is a V4-eshez képest... (útálom a V4-est)
cucu
"Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz."
Szerintem az a jobb, ha a rétegrenet eleve úgy kalkulálja az ember, hogy a legfelső betonrétegbe gond nélkül elférjen a fűtéscső és ne kelljen a szigetelést farigcsálni.
"van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek? "
Az, hogy nem értem. Nem is arról van szó, hogy a "földmeleg feljön", hanem arról, hogy a talaj felé is hűl a helyiség. A kőburkolat (járólap?) hővezetési ellenállása pedig kicsi, így itt talán még fontosabb a hőszigetelő réteg.
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×Dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20 kW=1260 s=21 min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20 kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490 l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65°C-osat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
"10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)" Ez tkp. benne van az adatokban. A felfűtési idő úgy jön ki, hogy Mvíz[kg]×cvíz[kJ/kg K]×dt[K]/Q[kW]=tfelf.[s], azaz
120kg×4,2kJ/kg K×(60-10)K/20kW=1260s=21min.
"mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?"
stb... Bevallom, csak azt vélem tudni, hogy a tartós HMV teljesítmény mit takar. A tárolóba be van építve egy fűtő csőkígyó, ennek adott fűtő és fűtött oldali közeghőmérsékletek esetén van valami teljesítménye. Erre a teljesítményre mondja azt, hogy 28 kW. 28 kW-tal 0,19 kg/s tömegáram esetén lehet a vizet folyamatosan (tartósan) 10°C-ról 45°C-ra melegíteni (0,19 kg/s~690 l/h). Ha a kazán csak 20kW teljesítményre képes, akkor ez az érték csak kb. 490l/h.
A kilépő HMV teljesítmény pontos értelmezését nem tudom. Nyilván azt fejezi, ki, hogy a tárolós jelleg miatt (magasabb hőmérsékleten tárolsz, mint amilyet fogyasztasz) átmenetileg a fűtőcsőkígyó teljesítménye által meghatározottnál nagyobb térfogatárammal is tudsz adott hőfoknál nem hidegebb vizet venni.
A ".../10min" az valószínűleg 10 percig tartó folyamatos, állandó térfogatáramú vételezést jelenthet.
"A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc. " Van egy olyan fogalom, hogy egységcsapoló. 1 egység az 0,2 l/s fogyasztási intenzitást jelent. Méretezési szempontból (pl. vezeték- vagy vízmérő méret meghatározásához) a zuhanyzóra azt szoktuk mondani, hogy az 1,5 egység, azaz 0,3 l/s=18 l/min. Ha a zuhanyból 45°C-os vizet akarsz és a tárolóban 65-fokosat tárolsz, akkor a tárolóból a kb. 11,5 l/min vízet kell venni és hidegvízből hozzákeverni a amaradékot....
Lehet, hogy nem kelltt volna ebbe belemenni...
:)
en tavaly raktam le a futescsoveket. A cso maga lepesallo szurke gegecsobe van huzva.
A szerelobetonra katranypapir (nehezlemez malacporivel ragasztva). Erre 5 centi lepesallo x..cell. En ott benaztam el a dolgot, hogy a lepesalloba alulrol csinaltam alagutat. Ez egyreszt toksok ido volt, masreszt lefele futok, nem pedig felfele. Az vigasztalo, hogy az alagut miatt a lepesallo fala teljesen elvekonyodik, ahol alatta megy a futescso. Szoval fel centi meg mar nem olyan jelentos.
Egyebkent nem kell annnyit cicozni: lerakod az x..cellt es ahol megy a futescso, ott kivagod kessel. Az igy keletkezett arkokba belefekteted a csovet. Ez azert jobb igy szerintem, mert ha siman rateszed az x..cellre, akkor ott a felbetonod tokvekony lesz. Ja, es a sikhalot is lehet rakni. Nekem van. Barha dilettalas van, nem muszaj, ha nincs pinyod alant.
Mas:
van olyan szaki, aki azt mondja, hogy ahol ko lesz, oda tokfolosleges x..cellt rakni, mert belulrol elvileg a foldmeleg nem tud feljonni es igy a felbeton csak a kulso legkori homersekletet veszi fel. Hat lehet. Ez utobbirol mi a velemenyetek?
Kösz szépen a választ, mindenkinek.
Rézcsöves lesz a fűtés, (félkeménynek mondják) vajszínű bevonattal és azt hiszem polifom is lesz rajta hőveszteség elkerülése végett.
cucu
Időközben a Vaillant Magyarország Kft. szakembere felhívott és megkonzultáltam vele a dolgokat! Nagyon korrektek.
Szóval, amire kíváncsi voltam:
10C-os vizet 60C-ra 20kW-os kazánnal kb. 30 perc alatt fűti fel. (Ez pl. nincs feltüntetve sehol.)
A csap korlátozza a melegvíz kivételt: 7.5l/perc.
A VIH CR-120 pedig bírni fogja a 15l/percet. Javasolt 3/4"-os hideg/meleg csövekkel dolgozni.
Az időjárásfüggő szabályzót inkább a padlófűtés esetén hoz megtakarítást. Radiátorosnál szerinte is "luxus". (Nem így mondta.)
Az időjárásfüggő vezérléssel való megtakarításnál az lett volna a konkrét válaszigény, hogy pl. 5%. A gyártónak elvileg kell lenni mérésének, különben hogyan mondhatná, hogy jobb.
Elmagyaráznád, hogy mi a különbség a tartós HMV és a kilépő HMV teljesítmény közt?
145*6=870 l/h.
A teljesítmény megadásokkal az a bajom, amire kíváncsi is voltam, hogy nincs definiálva.
Hiszen a 145 l/10 perc az elvileg lehet 290 l/20 perc, de lehet 72 l/ 5 perc.
Szóval, hogy mit mértek, mennyi ideig. Ja és a vízvétel eloszlása is érdekelt volna.
Azaz, 145 l/10perc = 2*7.2 l/ perc, vagy 5 percig 2*10 l/perc és utána 5 percig 2*4,5 l/ 5 perc is lehet?
Szóval a "csúcsteljesítményre" ezek nem mondanak semmit. (nekem)
"Járólap felszed, betonba vályat készül a fütéscsöveknek."
Padlószegélyben nem megoldható a csővezetés? Kevesebb munka és nem kérdés a talaj felé fellépő hőveszteség. (Sajnos az ajtókerülések meghiúsíthatják ezt a szerelést.)
1) 10 °C be- és 45 °C kilépő vízhőmérsékletnél (tárolóhőfok-szabályozó 65 °C-ra állítva, közepes kazánhőmérséklet 85 °C)
3) 40 K helyiség- és melegvízhőfok-különbség esetén
4) T = 20 K
___oOo___
"mennyi megtakarítás érhető el az időjárásfüggő szabályzóval?" Mihez képest?
Helo.
Örülök, hogy megelőztetek a kérdéssel.
Nekem is ez a dilemmám, mármint, hogy lefelé nem akarom a betont fűteni, csak felfelé ha már a padlózatban mennek a csövek.
Szóval, nálam 2 rétegű beton lesz. Az első -a szerelő beton- már meg van. Na, erre jön majd a kátrányos szigetelés, majd a fűtéscsövek, aztán a hőszigetelés és végül a második betonréteg.
Na, ez az ami nem tetszik nekem. A fűtés csöveket nem alulra raknám, hanem a hőszigetelő réteg fölé. Nehezebb ugyan kivitelezni, de az a meleg, ami a csövekben van, inkább felfelé jöjjön, mint lefelé. Jól gondolom? Van ennek jelentőssége?
Amúgy rézcsövekkel lesz a fűtés vezetve a Dunaferr radiátorokhoz.
Mit javasoltok?
cucu
cfk,
köszönöm az infot!
A következő miatt kérdeztem: adott 1 öreg ház, járólap, alatta beton, de vélhetőleg nincs hőszig.
Járólap felszed, betonba vályat készül a fütéscsöveknek. Ezek a fal lábánál nennének gégecsőben, betonnal kiöntve. Új szempont: ismerős jelezte, hogy nála így a gégecsöves megoldással van némi hősugárzás ami kifejezetten jó mert a fal emiatt melegebb-szárabb érzés [:)]. Tehát a kis hőveszteség felfelé előny. De attól tartok, hogy lefelé a veszteség ronthatja a fűtés hatásfokát.
Túlkomplikálom a dolgot?
Más: Te hol szerzed be a HENCO csövet? (nagyker is jó és jöhet magánba is, ha nem akarsz reklámot)
1,/ A HENCO szendvics csővek kaphatok gégecsőves változatban is piros és kék szinben.
2,/ A másik változata külsőszigeteléssel készül. Habositott, FCKW mentes PE szigetelés térhálósitva, kivül mech. sérülésektől védő PE fóliával. Véleményem szerint a gégecsőben hővezetéssel nem tud annyi hőt leadni, mint csupaszon bebetonozva, de a szigetelt a nyerő ilyen esetben. Ezek áráról nem tudok nyilatkozni, mert mostanában nem vásáróltam ilyent.
Szevasztok,
éppen csőtípust keresek a leendő cirkó+radiátoros fütésemhez (80/60C).
Kedves cfk, a HENCO-ban létezik gégecsöves változat is? A padló alatti betonba tenném és itt a gégecső megoldaná a hőtágulás problémáját, ha jól tudom. Véd ez eléggé a hőveszteség ellen is ha a beton alatt nem lenne hőszigetelő réteg? (öreg ház)
Eddig a Wirsbo és a Rehau termékeket ajánlották, de azok ennél jóval drágábbak..
Segítségre lenne szükségem. A Vaillant VIH CR-120-szal szemezgetek. A technikai paramétereknél megemlítik a
DIN 4708
szabvány 3. fejezetét. Mi van benne?
Az adatlapok meg "bölcsen" hallgatnak az egyidejű vízmennyiségekről, a 10 perc intenzív melegvízhasználat utáni vízhőfokról és a tartály felfűtési idejéről.
Hogy lehet így méretezni? (Illetve ellenőrizni a tervezőt. Biztos, ami biztos tegyünk be egy nagyobbat ellen. Tudjátok, a tervező mindenből a legjobbat akarja az embernek. Csak győzze kifizetni...)
A méretezési szempontokról meg annyit, hogy egyszerre csúcsidőben 2 zuhanyzó üzemel max. 15 percig. És ez 1 órán belül kétszer.
A másik. Van valakinek számszerű tapasztalata, hogy mennyi megtakarítás érhető el az időjárásfüggő szabályzóval?
Bármilyen építő jellegű hozzászólást előre is kösz!
Kedves Bobbobek,
a gazszerelod cimet meg tudnad nekem hagyni vhol?
mondjuk az ymel@freemail.hu-n
vagy ide a topicba?
egyebkent valo igaz, hogy nemcsak a hivatalos gazszolgaltato kothet meroora utan, de ha nem ok kothetik, kepesek esetleg belekotni csakazertis hogy szivjon az ember..
lemy
Ugylátszik kapkodok, de a másik kérdésedre nem is tudok pontos választ adni.
Padlófűtésnél lényeges a rétegrend a kishömérsékletű fűtőviz hömérséklete, ezek ismeretében lehet meghatározni a fektetési vonalat. Ugyan is a felületnek biztosítani kell a helyiség hőveszteségének a pótlását, de a felületi hőmérséklet nem lehet több mint max 27 fok. Vagyis igazából méretezni kellene.
Először a szendvics csőröl.
Valoszinüleg egyről beszélünk. Én a HENCO többrétegü csövet használom, általában 16x2, 18x2 és 20x2 mm-es méretben. 100 ill. 200 m-es tekercsekben kerül forgalomba.
Jó tulajdonságai: Korrózióálló,alaktartó, kézzelhajlítható,nagyon jó a hő és nyomásállósága, egésszen jó zajcsillapító hatása van, kicsi a hőtágulása és a lényeg teljesen OXIGÉNDIFFUZIÓ mentes. Ez a cső a lakásban mindenre használható higiéniai szempontból is kifogástalan.Én a préscsatlakozókat ajánlom, de jól használható az eurókonuszos és a szorítógyűrűs csatlakozókkal is. Padlófűtésre is kiválóan alkalmas.Az árakról annyit, hogy én
216+ÁFA-tól szerzembe méterét.
Internet:www.henco-ind.com
Sziasztok!
Két dolgot szeretnék kérdezni.
Padlófűtésre az egyik szerelő azt mondta hogy 15 cm sorközzel tesz le egy vastagabb csövet, a másik pedig 10 cm- el rakna le egy vékonyabbat.Ráadásul a vékonyabb, amellett hogy másfélszer annyi kell belőle, még drágább is. Melyiknek van igaza?
Vízvezetéknek a kivitelező valami ötrétegű alumíniummal kombinált műanyagcsövet javasolt. milyen ez a rézhez képest?
Előre is kösz
Szia Second & Herr X !
Köszönöm az infókat én is elnéztem a CWG honlapra, köszönöm szépen fel veszem a kapcsolatot velük.
Nos sajnos átfolyós vízmelegítőt instaláltunk a lakásba, hely, csatlakozók stb. úgy, hogy már maradunk ennél a megoldásnál.
Köszönöm
greenlak
árak tekintetében tájékozatlan vagyok, de vízkezelés ügyben küldtem neked egy mail-ben egy anyagot, amit a CWG oldaláról vettem le.
Ha a vízmelegítő csak 57°C-ig melegíti fel a vizet az valamit enyhíthet a gondokon, mert kb. 60°C felett válik igen intenzívvé a vízkőkiválás. Vízkövesedés lesz így is, de lehetne rosszabb is.
Ezért nem javasolják az átfolyós vízmelegítőt pl. Fejér megyében, ahol igen kemény a víz.
Ráadásul a fűtőbetétben egyre vastagabb lesz a vízkő, egyre nehezebben adja át a hőt a víznek, egyre hidegebb melegvizet készít, felhasználó egyre följebb tekeri, a fűtőbetét egyre inkább túlhevül, míg végül kilyukad...
Vizet lágyítani mechanikai szűrővel nem lehet. csak vegyileg ill. elektromosan. Ezek meg szerintem bőven 20e Ft fölött vannak.
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségetek kérni: -adott egy átfolyós rendszerű vízmelegítő készülék ( FÉG V4 tip), melyben hihetetlen mennyiségű vízkő képződik ugyanis nagyon kemény és ásványi anyagokban gazdag az ívóvízünk, amely íváskor nagyon szuper, de melegvíz "gyártás" során okoz némi gondot.
1. kérdésem az létezik-e olyan készülék vagy bizgenytű, mozgantyú amellyel házilag lehet lágyítani a vizet? (Eléhető áron max 20000 HUF)
2. Egy mostani korszerű készülék melyek kezelési leírásában az szerepel pl.: vízhőfok max.: 57 Cfok segít-e a problémán?
Köszönettel
greenlak
hasadó-, nyíló felületre csak meghatározottt egység- és telepi teljesítmény felett van szükség, de az családiház méretnél nem jön szóba.
Ettől függetlenül a gázkazán elhelyezésére szolgáló helyiségnek adott nagyságú külső nyílászárójának kell lennie, vagy ha nincs, akkor olyan helyiséggel kell összeszellőztetni, amelyiknek van. A helyiség méretére a fajlagos légtéterhelés (a készülék gézterhelése osztva a helyiség légtérfogatával) az irányadó, annak kell a határérték alatt lennie. (Zárt égésterű kazán esetében ez nem számít, mert az nem a helyiségből veszi az égési levegőt.)
Erdeklodom, hogy ismeri-e valaki a kazan helyisegre vonatkozo szabalyokat?
Allitolag, van olyan szabvany, hogy abban a helyisegben, ahol a gazkazan van, kell lenni ablaknak ami robbanas eseten nyomaselvezetokent funkcional. Meg van valami minimum m2-es eloirasa a helyisegnek.
Igaz ez?
véleményem szerint nem érdemes áttérned másik szabályozási módra. Ha az működik, amit leírtál, ahhoz képest nem remmélhetnél megtakarítást, annyit biztos nem, amiből megtérülne a beruházás.
Véleményedet szeretném hallani az időjárásfüggő kazánszabályzásra való áttérésről.
Nemrég költöztem egy kb. 130 nm-es kétszintes családi házba. A fűtési rendszer: falicirkó+Dunaferr radiátor+közvetett fűtésű melegvíztároló. A jelenlegi szabályzás hőigény szerinti (folyamatosan változó előremenő vizhőmérséklet)heti programos szobatermosztát(Vaillant VRT-PZA)+ termosztatikus radiátorszelepek.
A kérdés, hogy megéri-e a cirkót ellátni "időjárásfüggő szabályozóval" amely beruházási költsége összemérhető az éves fűtési költséggel.
kisimultak a rancaim: tegnapelott egy osszehasonlithatatlanul olcsobb ajanlatot kaptam egy gazszerelo kft-tol, ami meg tervdokumentacioval (amit hivatalosan a gazmuveknek kene jovahagyni) is olcsobb, mint a korabbi gazmuvekes ajanlat.
a gázszerelésre van rendelet, hogy ki végezheti. Akárki biztosan nem, valami erről szóló tanúsítvány is kell. Annak idején elég nagy felbolydulás is volt miatta, de a rendelet érvényben maradt. Az azonban biztos, hogy a mérő után nem csak a gázművek szerelhet.
tiszerintetek a gazmero es a cirkokazan kozotti gazvezetek szakaszt kizarolag a gazmuvek szerelheti, vagy hozzanyulhat mas szakember is?
arrol van szo, hogy kijott az arajanlat a gazmuvektol, aztan seholse latom azt a beigert 5000Ft/m arajanlatot, helyette ennek legalabb a triplajaval szamoltak. :(
orulnek neki, ha a kollegakat el tudnam kuldeni a halal f@szara a pofatlan ajanlatukkal egyutt...
Legyen neked! -mondanám, de nem tehetem. Minden szakmának megvan a maga zsargonja, belső használatú kifejezéstára. Az épületgépészetében az időjáráskövető szabályozás fogalom elsősorban azt a megoldást jelenti, amikor a külső hőmérséklet (és esetleg egyéb időjárási paraméter) függvényében változtatjuk a fűtési rendszer előremenő, esetleg visszatérő hőmérsékletét. Éppen azért jelenti ezt, mert sokkal korábban létezhetett és létezett ilyesmi, mint azok az intelligens szabályozó elektronikák, amikről te írtál. És bizony ez szabályozás, mert a víz hőmérsékletét folyamatosan méri a szabályozó és összehasonlítja a megadott (a szintén folyamatosan mért külső hőmérséklettől függő) értékkel. Ez tehát zárt hatásláncú irányítási kör: szabályozás. A helyiséghőmérsékletre nézve nem az, de ettől még úgy hívják, ahogy hívják.
Ehhez a feladathoz nem kell számítógép, analóg elektronikák prímán megoldják a feladatot, és a PI szabályozót nem 15 éve használja a szakma. (Thermoreg fűtésszabályozók a hetvenes évek legeleje óta léteznek és működnek!)
Az a Tempera FF készülék, aminek leírására mutató címet írtál magad is pontosan ilyen szabályozó. Ilyen készülékek dolgoznak a legtöbb hőközpontunkban. Az általad hivatkozott leírásból idézek:
"A készülék időjárásfüggő szabályozást végez: a szabályozó körönként külön méri a külső hőmérsékletet, és az épület hőtechnikai tulajdonságainak figyelembevételével kiszámítja és beállítja a fűtővíz hőmérsékleteket. A két kör fűtővíz hőmérséklete automatikusan követi a külső időjárás változását, így a szabályozó mintegy megelőzi annak hatását, és az épület helyiségeiben folyamatosan biztosítja a kívánt helyiséghőmérsékletet. Ez a szabályozási mód optimálisan alkalmazható sok helyiséget tartalmazó, nagy kiterjedésű többlakásos épületeknél, panelházaknál, ipari és kommunális létesítményeknél, ahol nem jelölhető ki egy referencia helyiség, melynek a hőmérsékletét a szabályozásnál alapul lehetne venni. Az időjárásfüggő szabályozás olyan görbített fűtési karakterisztikák alapján történik, melyeknek meredeksége az épület tulajdonságaihoz illeszthető, a készüléken állítható. "
Nekem ehhez nem kell hozzátennem sokat. Ugyanezt mondtam ezelőtt is...
Azt bevallom, hogy nem értettem mindent abból, amit írtál. Valósznűleg további definíciós válságról van szó.
Mit nevezel "fűtési jelleggörbének"?
Mondom hogy kevered a szezont a fazonnal.
Amiről Te beszélsz, többször jól megfogalmaztad, az az időjárás követő VEZÉRLÉS. Ezt ha még nem is 30, de már 15 éve van szerencsém "élvezni" a panelban. Ennek "korszerűsége" fel sem merült bennem. Amiről én beszélek az a időjárás függő szabályozás "ahol a kazán előremenő víz hőmérsékletének beállításánál VESZIK FIGYELEMBE a külső hőmérsékletet " Nem a külső hőmérséklethez szabályoznak, hanem a külső hőmérő adatai alapján az igencsak korszerű szabályzó kiválaszt magának egyet az előre beprogramozott fűtési jelleggőrbék közül és az szerint szabályozza (mint korábban említettem a szobatermosztát jelének függvényében) a lakás hőmérsékletét. Abban valóban tévedtem, hogy csak a többfokozatú égőfejes kazánoknál alkalmazható. Gyakorlatilag bármilyen rendszerű (egyfokozat, útöbbfokozatú, fokozatmentes, keverőszelepes vagy bármilyen rendszerhez gyártanak (de nem 30 éve, amikor a számítógépről se hallottál, nem hogy ilyen gyakorlati használatáról). Néhány hely ahol konkrét készülékeket és alkalmazásokat találhatsz:
http://epuletgepeszet.lap.hu/
http://www.vaillant.hu/
http://www.viessmann.hu/
http://www.buderus.hu/
http://www.stiebel-eltron.hu/
http://www.net23.hu/delta/ber_info/tempr_ff.htm
Kellemes böngészést !
TJ.
Én azt hallottam egy épületgépésztől, hogy a Dunaferr annyival rosszabb a VogelNootnál, hogy a belső felületkezelése nem teljesen OK. Ez nem azt jelenti, hogy <10 év kilyukad, hanem azt, hogy a fűtővíz lesz "zavaros". És ezt meg a kazánok/cirkók sinylik meg. (fűtőelem, szivattyú)
Ha nem igaz, ne kövezzetek meg. Nincs tapasztalatom, csak hallottam.
Sziasztok,
Lenne egy kérdésem, nálunk a gáz és a fűtés/vízszerelés külön zajlik. (tehát más csinálja) Kérdésem, hogy a víz csatorna és a gáz vezetékek keresztezésére vonatkozóan milyen szabályokat kell betartani? (szeretném az Ő általuk mondottakat ellenőrizni)
HGPL
amennyire én tudom a Dunaferr radiátorai jó minőségűek ami az anyagokat illeti, hőtechnikailag pedig nincsenek csodák.
turesz,
Az időjáráskövető szabályozás a fűtéstechnika fontos eleme, a megfelelő helyen, a megfelelő módon alkalmazva igen hasznos dolog.
"Szerintem az időjárás függő szabályozással kapcsolatban van némi képzavar. Ez nem arról szól, hogy a külső hőmérsékhez állítod a belsőket" Több százezer lakásban a belső hőmérséklet értéktartása a feladata az időjáráskövető szabályozásnak.
"nem lenne zárt a szabályzási kör" A belső hőmérséklet értéktartásaként valóban nem, ezért emlegettem vezérlést.
"Az időjárás függő szabályozás egy korszerű..." Ilyen szabályozások 30 éve is működtek már.
"energiatakarékos forma." Önmagában az időjáráskövető szabályozás nem jelent energiamegtakarítást.
Megvan ennek is a maga korlátja. Nagy tömegű épülek esetén, ahol a külső határoló szerkezetek hőtároló képessége nagy a külső hőmérsékletben bekövetkező változások hatása a hőveszteségben jelentős késleltetéssel jelenik meg, miközben a szabályozás számára azonnal jelentkezik. Például egy nem kifejezetten jól elhelyezett külső hőmérsékletérzékelő alaposan becsaphatja a rendszert, amikor megsüti a nap, és 5-10°C-kal többet mér a valóságosnál.
"ahol a kazán előremenő víz hőmérsékletének beállításánál veszik figyelembe a külső hőmérsékletet " Legtöbbször nem a kazánteljesítmény és a kazán előremenő szabályozását valósítják meg, hanem a rendszer előremenőjének szabályozását egy keverőszeleppel. Ahol a fűtésen kívű más hőigényt is kielégít a kazán ott a kazán előremenőt sokszor nem lehet egy szint alá vinni. Pl. tárolós melegvízellátás van, ha kint 8-10°C van a fűtés elmehet 40-45°C előremenővel is, de ezzel 55°C-os HMV-t nem lehet készíteni.
"A belső szabályzókör azonos a hagyományos rendszerrel (egy referencia termosztát és radiátortermosztátok)" Vendégség van, a sok ember és a főzés miatt a referencia (belső) hőmérséklet nő, közben a külső hőmérséklet csökken. A szabályozás mit fog csinálni a kazánteljesítménnyel?
Szerintem az időjárás függő szabályozással kapcsolatban van némi képzavar. Ez nem arról szól, hogy a külső hőmérsékhez állítod a belsőket, ez teljesen eszetlenség lenne, nem lenne zárt a szabályzási kör, csak ha a radiátoraidat a külső falakon helyeznéd el. Eldönthetnéd hány fokot akarsz bennt, beállítasz pl 20fokot, felfűtöd az utcát, aztán már csak szellőztetni kell, hogy bejöjjön a meleg. Magyarul az időjárás függő szabályozás nem egyenlő az időjárás szabályozással. Az időjárás függő szabályozás egy korszerű energiatakarékos forma ahol a kazán elöremenő víz hőmérsékletének beállításánál veszik figyelembe a külső hőmérsékletet ( esetleg szélsebességet), ha kint pl nincs túl hideg, a belső hőmérsékletek fenntartásához kevesebb előremenő vízhőmérséklet is elég, töredékére csökkenhet a kazán ki-be kapcsolásának száma. természetesen az ilyen szabályozás fogadására csak a korszerűbb, többlépcsős vagy fokozatmentes kazánok alkalmasak. Autópélda: egylépcsős kazán hagyományos szabályzással = sebességváltó nélküli autó ahol csak full gáz van (te vagy a szabályzó, ha lassú a tempó nyomsz egy tövig gázt, ha gyors teljesen elveszed).
Többlépcsős kazán hagyományos szabályzással = sebességváltós autó ahol szintén csak full gáz van.
Többlépcsős kazán időjárás függő szabályzással = sebességváltós autó sebességtartó automatikával.
Hab a tortán a fokozatmentes égőfejű kazán időjárás függő szabályzással = automata váltós autó sebességtartó automatikával. A belső szabályzókör azonos a hagyományos rendszerrel (egy referencia termosztát és radiátortermosztátok). Bocs a poénkodásért !
TJ.
Sziasztok!
Köszönöm a gyors választ tényleg nem voltam elég pontos, de sajnos nem volt több időm.
Nos konkrétan olyanokra gondoltam, mint szín elváltozás, festés minőségi problémát tapasztalt e valaki,ütés álloság ( nem kalapáccsal de gyerekkel).
Azért érdekel a téma ilyen nagyon, mert most akció van ( 20 % ) és VNoot-hoz nálam most jelentene 35% megtakarítást, de nincs senki aki tapasztalattal bírna a kereskedő meg úgye "Úram az olyan tuti hideg vízzel fűt".
Köszönettel
greenlak
nekem DK-s radiatorjaim vannak, teljesen OK, bar egy kicsit homalyos szamomra a kerdesed, mert nem tudom milyen lehet a negativ velemeny ilyen kerdesben... mivel most szamoltattam ujra epuletgepeszekkel a lakas radiatorszuksegletet, ezert boldogan jelentem, hogy ket radiatorom felszabadult (ket evesek):
egy 1630-as DK
egy 1100-as DKEK
arban megegyezunk, ha esetleg a tipus mellett dontenel, mivel nekem mar csak a helyet foglaljak... ja! karcmentesek :)
Sziasztok!
Elnézést, hogy ismét kérdezek de ha valaki tud segítsen milyen tapasztalatai vannak a Dunaferr lapridátorokkal kapcsolatban.!?
Köszönettel
greenlak
minden valószínűség szerint lehetne időjáráskövető szabályozást is csinálni, de minek. Egy családiházban ahol csak radiátorok vannak termosztatikus szelepekkel jobb a belső hőmérséklet-értéktartó szabályozás. A belső hőmérsékletre nézve az időjáráskövető szabályozás csak vezérlés. Olyan helyen jó ez, ahol nem lehet megfelelő referencia belső hőmérsékletet találni (pl. egy nagy panelházban), vagy ahol pl. légtechnia számára állandóan magas hőmérsékletű víz kell, és emellett a fűtési előremenő hőmérsékletét bekeveréssel szabályozzuk a külső hőméséklet függvényében. De ott nem a kazánteljesítményt szabályozzuk.
>> ,,a kazán hőcserélője milyen összefüggésben lehet a by-pass szelep nyikorgásával az még nem tiszta előttem, de roppant kíváncsi vagyok. :)".
Hát én is, csütörtökön jön a manus majd meglátom!
Sec! A kazára rá lehet kötni egy időjárásfüggő szabályzót is. Ez mennyivel jobb mint a szobatermosztát? Mert úgy gondolom, hogy akkor is 20 °C-nak kell lenni ha kint -30 °C van és akkor is ha +2 °C van ? Vagy ez nem így működik?
"A gázóráknak és a készülékeknek is meg van határozva a minimális és maximális magassága"
igy van. nekem pl. a szaki 90cm vagy 160cm magassagot ajanlott/mondott a gazoramnak.
az a 150 rugo a gazora athelyezesert eleg durva: nekem az 50-et is azzal magyaraztak, hogy mert akkor az osszes lakast le kell kapcsolni arra az idore a gazrol, de hogy ebbol a lakoknak adnak-e vmifele kompenzaciot azt erosen ketlem.
Pár napja kezdtem el olvasni az építkezésről szóló topicokat. 20 éve egy kísérletként épült sorházas lakótelepen, mint közös képviselő is elég sok problémával találkoztam már. Most épp tavaszra tervezem a konyhám felújítását. Jelenleg a konyhában van a gázóra, a vízmelegítő, és a cirkó is, amiket szeretnék kicserélni, ill. áthelyezni. Ősz óta keresek jó szerelőket és tervezőt, hogy pár hónap múlva belekezdhessek ebbe a nem kis feladatba. A gázórám áthelyezését a gázművek 150.000 forintért vállalta volna, de az egyéb gázos feladatokra más kivitelezőt kellett volna keresnem. A Gázművek saját magának természetesen nem készít tervet, de ha nem ők végzik a munkákat, akkor csak terv alapján adnak engedélyt. Sikerült találnom egy jó tervezőt elfogadható áron, és egy rendes kéményes szakembert is. Kéményes szakvélemény nélkül nem lehet benyújtani a gáztervet ebben az esetben. Az előzetes szakvélemény díja 2000 forint körül van, és 2 évig érvényes, ugyanúgy, mint a gázterv. A gázóráknak és a készülékeknek is meg van határozva a minimális és maximális magassága. Az sem mindegy, hogy ehhez képest milyen magasan és hosszan megy a füstelvezetés. A szerelés befejezésekor kell kérni egy újabb, immár végleges kéményes szakvéleményt, ennek díja 4.424,- forint.
Több kivitelezővel is beszéltem már, de még nem találtam meg az igazi szakembert (ritka, mint a fehér holló). Lehet, hogy maximalista vagyok, de írásban szeretnék kapni árajánlatot az elvégzendő munkákra (gázóra áthelyezés, kombi cirkó beszerelés, tűzhely, radiátor és összes cső csere). Nem szeretnék később vitába keveredni, hogy ez vagy az a tétel benne volt-e az árban vagy sem.
Üdv
sorry folks, a heten meg most jutok eloszor gepkozelbe...
ZP
a vizlagyito rendszer utan a CWG Hungary-nal tudsz erdeklodni (nem tudnek mar arat mondani, mert regebben kerdezoskodtem a dolog irant) 3613622 a telefonszamuk, es a budai skalanal vannak.
------------------
Gazmero es villanydoboz tavolsagara nincs meghatarozva semmi (ma voltak a gazmuvekes szagertok) viszont a gazmerobol kilepo csonek folyometere min. 1.5m kell, hogy legyen a kazan gazcsonkjaig szamitva - valami nyomasingadozas kikuszobolesere.
aztan olyasmit mondtak meg, hogy a gazcso es a bergmann csovek tavolsaga min. 10cm kell legyen, es a gazmero alatt nem lehet radiator.
egyebkent az attelepites olyan 40-50 rugo lenne, na ez az, amit meg erosen megfontolok :)
hidd el ezt én is és más is azért csináljuk, mert jólesik. Ez nem valamiféle szent misszió. Ez az egyik hibám, hogy szeretek a szakmámról dumálni. Itt meghallgatnak, sőt kérdeznek. :) Ez is itt csak egy olyan forrás, mintha megkérdeznéd a szomszédaidat, néha kb. annyit is ér. :) Az építkezőnek nem alapvetően nem rám van szüksége, hanem arra, hogy felfogadjon egy tisztességes tervezőt.
Sajnos az is igaz, hogy az épületgépészet nagy területein elég járatlan vagyok. Egy uszoda ködtelenítése most hirtelen elég nagy fejtörést okozna. Vagy pl. egy barátom most agyal egy olyan hőellátó rendszeren, ahol össze kell hozni igényszinten klímakonvektoros és padlófűtést, HMV készítést, uszodatechnikát és légtechnikát, hőforrás oldalon pedig egy faelgázosító kazánt meg egy napkollektoros cuccot. Tacskóként van vele töpprengenivaló bőven, nem rajzolom fel a tuti kapcsolást csuklóból.
És aztán ott van a gázellátás és égéstermékelvezetés dzsungele, ahol nem a fizikát kell ismerni, hanem a rendeleteket, előírásokat. Meszire ott sem szaladok...
No mindegy...
Más: a kazán hőcserélője milyen összefüggésben lehet a by-pass szelep nyikorgásával az még nem tiszta előttem, de roppant kíváncsi vagyok. :)
Sec.
p.s.: a nyomásmérő az nem óra, csak úgy szimplán nyomásmérő.
Second! Ne légy szerénytelen természetesen a szakértelmedet is tisztelem de azt, hogy ingyen "szolgáltattok" tanáccsal és ez vonatkozik a sokat emlegetett Hacsekre és a többi szakértőre is azt azért nem mindenki csinálná ily hosszú ideig! Tehát minden elismerésem nektek! Ez független attól, hogy Hacsek néhány válaszát erősen kifogásolom de szerintem utána Ö is. De ilyen és így kell elfogadni. Szükség van rátok, hogy a sok "dilettáns" önerős építkező mint én is meg tudja kérdezni, hogy a ,, mester így mondta szerintetek is így van".
Más: Jött a szervizes kicserélte a nyomásmérő órát mert az se mért jól. És hallgatnánk a kazán "nyikorgását" amire megjött az áramszünet
:-(( így a vizsgálódást áttettük a jövő hétre. Azt mondja a manus egyszer találkozott idáig ilyen problémával a praxisa során annak a kazánnak a hőcserélőjét kellett kicserélni és az megoldotta a problémát. Hát várom a jövő hetet.
Üdv: Jenő
Tudom: A fogadatlan prókátornak az ajtón kívül a helye. De azért leírtam ezeket a gondolataimat.
" Nem tudok én olyan sokat... " ,nana az öndícséretet is káros, de az ön alá becslés
( de szépen van mondva)sem a hosszú boldog élet titka :(-:).
greenlak
A víz olyan kemény mint a beton ;-) (Tatabánya)
Több helyről hallottam, hogy a mágneses vízlágyító (Gel, Antikal, ca. 11 kHUF )valamennyire hatásos, jóval ritkábban kell vízkövezni a boylert.
Vennék én ioncserélőset, de amiről hallottam, az több százezer forint, arra meg most nem "fussa".
Ha tudsz olcsóbban, szólj légyszíves!
Mellékesen azt szeretném kérni - ha nem probléma -, hogy a gépészeti tervezés fontosságát igen, de engem ne reklámozz ennyire, mert egy ideje ez nagyon feszélyez. Nem tudok én olyan sokat...
Kössz! :)
Örülök, hogy lett egy ilyen topic is, szerintem kellett már! Igy legalább nem kell szétbombázni a másik topicokat a huje kérdéseimmel! De annak mégjobban örülök, hogy Sec már meg is találta a topicot és már osztja is az okosságokat! :-))) Halgassatok rá megéri!
Az építkezési kiadásokban egy nagyon jelentős részt foglal el a gépészet tehát komolyan kell venni és TERVEZTETNI megéri nem elég a gázszerelő saccolására halgatni!
Sec ma jön a beüzemelő szerelő elvileg mert már egy hete igérgeti. Majd megírom a fejleményeket!
Herr X
nem gaz, mert a vizvezetekezes meg vagy egy het, mire belekezdek.
Sec
kosz szep
ZP
csakegy kerdes, nem okoskodni akarok - a vizedet megmeretted mar kulonben? en is azt hittem, hogy jo lenne egyet bekotni, de megmertek a lagysagat, es jobb, mint a hatarertek - penz marad a zsebemben. viszont reszecskeszurot azt rakni fogok. Sec-nek igaza van, az ioncserelos jobb, mint a magneses, szaki nem vagyok, de en is utananeztem a dolgoknak, es fuggetlen emberektol ilyen valaszokat kaptam...
------------
arra tudnatok tippet mondani, hogy mivel szoktak a vizvezetekszerelok ezeket a kicsi lejteseket beallitani? pl. 1.2mm-t eleg durva lenne centivel beloni...
A WC szennyvíz ágvezeték lejtése legalább 0,012m/fm (1,2%), a mosogatóénak 0,025m/fm (2,5%). (MSz 04-134-1991)
ZP,
ha az a mágneses jóság valóban lágyítja a vizet, akkor elég a hidegvízvezetékben alkalmazni, ha nem, akkor meg egy sem kell belőle. Vízlágyító berendezésből alkalmazhatnál ioncserélőset is.
Nagyon sürgos tanácsra lenne szükségem, hétvégén kötöm be a fürdőt.
Amennyiben mágnese vízlágyítót alkalmazok a házba bejövo hidegvíznél, akkor kell-e még egy ilyen kütyü a használati melegvíz keringetése esetén a melegvíz vezetékbe?
Az elektromos szerkezet használata esetén kell, adalékosat (polifoszfát) meg nem igazán szeretnék használni.
A kénessav és a szénsav gyenge savak. Pl. kioldják/marják a malterből a mész származékokat. Márpedig malter nélkül a téglák csak egymásra vannak rakva...
A szennyvíznél, ha jól emlékszem, akkor 0.5-1%, azaz 0.5-1cm/m a "lejtés" (majdnem vízszintes).
Ha túl nagy a lejtés, akkor a "sűrű" anyag "lemarad" a vízhez képest és "megáll".
KEMENY
azt hiszem, hogy nalam most meghuzott a kaki-rele ezzel a kemenydologgal kapcsolatban, belevilagitottam, de sehol egy deka belelest sem talaltam benne.
viszont az elozo tulajnak ez a cucc mar legalabb olyan regen installalva lett, mint greenlak-nak (lehet, hogy ezert lett engedelyezve hogy a gazmero is egy helysegben legyen vele), ugyhogy azt hiszem, hogy holnap en is elkerem azt a kemenysepros atveteli igazolast, biztos ami biztos...
kemiabol en tok nulla vagyok, a kenessav, meg a szensav mi jot csinalnak?
------------------------
Vizszereleshez lenne egy kerdesem: valaki irja mar meg nekem legyen szives, hogy pontosan mennyi lejtest kell adni 1 meteren a szennyvizcsonek a slozibol es mennyit a lefolyocsonek a mosogatoktol. ?
ahany konyvet megneztem/embert megkerdeztem, mind mast mondott...
Nos ellátogattam az oldalra és megtekintettem az elrettentő pédákat, érdekes de nálam ilyen még nem fordult elő, még folt sincs a kéményen sehol sem, egyébbként az érdekes, hogy valaki megvárja, hogy ilyen ramaty állapotba kerüljön a kéménye.
A gázos cucc meg abszolúte hivatalosan üzemel a kéménybe ugyanis őrzőm a kémény átvételi és használatba vételi bizonylatot a kémény seprőktől.
ill lehet, hogy hihetelen de amikor jönnek-jönnek kopogtatnak a kémény " előfizetői díjért" én mindig meg nézetem és a bizonylatot elteszem a kéményről ( ez annyi a számlára ráíratom jó vagy sem a kémény ) ígyhát úgy érzem én maximálisan igyekszem betartani a szabályokat.
A bélelésnél is egyertértek a miértjével csakhát ugye ez némi bontás, vakolás, festés, csempézés stb jár együtt és nagyon bosszantó mivel 4 éve készült el a konyha a beépített bútorral, de ha menni kell hát menni kell.
Köszönettel
greenlak
Ja, hogy miért kell bélelés a gázos cuccokhoz:
(Forrás: www.scheidel.hu)
Régebben a "kéményprobléma" nem jelentett gondot, hiszen az akkori tüzelési technikáknak köszönhetően (fa, szén) a füstgáz magas hőfokon távozott a kazánból, így még gyenge szigetelés melletti hő veszteség ellenére sem érte el a kicsapódási hőmérsékletet. Ma viszont a korszerű, energiatakarékos gázkazánok idején a probléma megoldása gondos tervezést és időtálló, megbízható kéménytechnikát igényel.
Tehát bélelés nélkül a pára lecsapódik a kémény falára, amely egyrészt áztatja a kéményt, másrészt az égési gázokkal vegyülve savakat képez:
Szerintem ne nagyon hivatkozz arra, hogy jelenleg is gázos cucc megy a kéménybe.
Gázos készülék esetén mindenképpen aluminium bélelt kémény kell (vagy Schiedel). Ez előírás.
Annó nekünk is béleltetni kellett, amikor gázkazánra álltunk át.
nekem nincsen elég gázos gyakorlatom, amit tudok annak alapján nem terveztem volna közös helyiségbe, de az a non plus ultra, amit a gázszolgáltató elfogad. Azért ha a kazán felett engedélyezik a gázmérőt, azon csodálkozni fogok.
Nem ismerem a körülményeket, de miért nem teszed a mérőt és a biztosítékokat valami kis előszobaszekrénynek álcázott izébe?
greenlak,
nagyon sajnálom, de a kéményekkel kapcsolatos előírások terén nem tudok többet nálad. Próbálok valamit kideríteni, de nem áltatlak.
Az előző építkezés-felujítás topicban elhangzott egy kérdés a kéménnyel kapcsolatban, most nekem is lenne egy aprócska kérdésem lehet, hogy nem itt kellen kérdeznem, de hálás lennék ha közelebb vinne a megoldáshoz.
Ugye mint említettem, úgy tünik a teljes rendszert cseréljük és itt jött a probléma a KÉMÉNY.
A jelenlegi gázvízmelegítönk üzemel az adott kéménybe melyet cserélni fogunk egy kombi készülékre, a mostani készülék egy régi 89'-es darab az új meg egy korszerű készülék lessz, de a kémény nem bélelt és a a kereskedő álltal javasolt (mát mint a cirkóhoz) szakszervíz jelezte csak akkor üzemeli be a készüléket ha kéményseprők a kéményről kiadják a használatba vételi engedélyt.
A probléma itt leledzik mikor kb. 1 hónapja érdeklődtem akkor azt a tájt. kaptam semmi gond huzatmérés és ha minden OK akkor, nem kell béléni a mai nap viszont azt közölte egy másik hang semmi estre sem adnak engedélyt az új és mégkorszerübb készülék bekötésére sem.
A kérdésem az volna, hogy kötelezö vagy csak ajánlott a kéménybélelés, egyébbként a kéményt igy bélelésnélkül csont nélkül átvette a kéménysepregető igaz 95'-ben.
Köszönettel
greenlak
a gazmerom nekem most is egy helysegben van a kazannal (az eloszobaban), ugyhogy erre kivancsi leszek mit mondanak a gazos kollegak, mert szereztem egy telefonszamot, ahol ezt meg tudom toluk kerdezni, de gondolom nem adtak volna at az elozo rendszert, ha nem felelt volna meg nekik...
egymas alatt mondjuk elfernenek, mert majdnem 3m a belmagassagom, bar van egy kis piros praktiker-fele tagulasi tartalyom (tenyleg, ennek a kazan folott, vagy alatt kell lennie?) ami miatt kicsit zsufolt lenne a hely, de megoldhato.
termeszetesen csak akkor, ha nem masfel meteres tavolsagok vannak kotelezoen eloirva egymastol :)
az egyenes csőszálakat (ami a bontás után maad belőlük) fel tudod használni, de az idomokat nem, mert a rézcsöves szerelés elsősorban forrasztást jelent, ami roncsolás nélkül nem oldható. A szerelvények (szelepek, elzárók stb.) temészetesen szintén használhatók, ha az állapotuk engedi.
Azt nem tudom, hogy a villamos hálózat kialakítására milyen szabályok vonatkoznak. Csak sejtem, hogy a kazánhoz túl közel a villamos biztosítékszekrény sem lehet. Az azonban tuti, hogy a gázmérő és a kazán nem lehet egy helyiségben.
Egymás felett amúgy sem férne el a három cucc.
Általában a gázberendezések elhelyezésével kapcsolatban érdemes a helyi gázszolgáltatót megkérdezni, mert ők engedélyezik a tervet.
Aha, kosz, es azzal kapcsolatban van esetleg valami tapasztalatod, hogy a most benn levo szerelvenyeket (rezcsovek, konyokok, stb) vajon szabad-e, vagy celszeru-e az ujraszereleskor felhasznalni?
naes egy ujabb kerdes (van am meg :))
szabad-e a cirkokazanom kozvetlen kornyekere a villamos kismegszakitok dobozat tenni? ezt ugyan mar megkerdeztem a villanyszerelo topikban is, de fogalmam sincs, hogy hol tudna erre valaki valaszt adni, ugyhogy megprobalkozok vele itt is...
arrol lenne szo, hogy nem akarnam hogy a lakasban osszevissza csufitsak a falakat a gepeszeti berendezesek, ugyhogy szeretnem oket egy fix helyre felrakni, ezert a gazmero orat, a kazant, meg a villamos dobozt ugy nagyjabol egymas fole szeretnem felszerelni. nem tudom, vajon erthetoen nyogtem-e ki a mondanivalom...
szoval ha valaki tudna segiteni, azt nagyon megkoszonnem.
Nos arrak gondoltam, hogy új cirkó-t is beszereznék, egy Stiebel-Eltron készülékkel szemezek kb 1 hete és ez tartalmzza a tartályt is.
Köszönöm szépen a választ!
üdv:
greenlak
különösen nagy hatásfoknövekedésre ne számíts. Ha a csövek állapota nem indokolja a cserét, akkor az általában önmagában meg nem térülő beruházás. Ha azonban azok is olyan vaczak állapotban vannak, mint a radiátorok voltak (erre van esély), akkor inkább egy füst alatt legyen meg a felújítás. Arra azért figyelj, hogy a csőhálózat cseréjével a rendszer teljes hidraulikája megváltozik, érdemes ellenőrizni, hogy a régi szivattyú megfelelő lesz-e.
A rendszer zárttá tétele jó gondolat, mert a nyitott tartályon keresztül nagyobb az oxigén bejutásának a kockázata, ami a korróziós problémák egyik forrása lehet. A zárt tágulási tartály kiválasztásakor nem lenne szerencsés a nyitott tartály méretéből kiindulni, mert a a rendszer térfogata és ezzel táguló térfogat is sokat változik, ha a nagy vízterű radiátorok helyett lapradiátorok, a vastag csövek helyett vékonyabbak lesznek. Előfordulhat, hogy spórolhatsz az ügyön, ha nem kell feleslegesen nagy tartályt venned. Mindazonáltal a szükségesnél kisebbet ne vegyél!
bobbobek,
a hidraulikai méretezést valószínűleg nem tudod saját magad segítség nélkül megcsinálni. Azzal talán meg lehet próbálkozni, hogy egy csöves céggel kiszámoltatod, ha utána tőlük veszel csövet.
Nekem is az volt a bajom, hogy a gepeszeti dolgokhoz sokat kellett bogaraszni a fo epitkezos forumot...
Hello second, pontositok akkor. szoval van egy vastag 22mm-es rezcsovem, es a dolog ugy nez ki, hogy mivel par falat is mozgatok a lakasban, ezert biztos mostmar, hogy ujra lesz tervezve a nyomvonala a futesnek. a radiatorok maradnak, viszont ha nem muszaly, akkor valoban vekonyabb csovekkel dolgoznek inkabb.
Mit javasolsz tehat, erdemes egy szakemberrel kiszamoltatnom a terfogataramot, es abbol a csomereteket bemeretezni, vagy meg tudom en azt (ismerve a radiatorok mereteit) laikuskent is csinalni?
Sziasztok !
Nagyon szuper, hogy külön topic indult e témakörben,így nem kell az előző kettőben a gépészeti megoldásokkal kapcsolatos hozzászólásokat kicsemegézni, meg aztán bár laikus vagyok a témában, de meg ér egy külön topicot.
A fűtéscsővel kapcsolatban én is hasonlóan jártam, mint bobbobek kilyukadt a kb 25 éves tapos lemezradiátorunk két egymást követő évben a fűtési szezon indulásakor. Belefáradtunk a víztelenités, hegesztés, festegetés jav. stb; stb, ezért úgy gondoltuk, hogy radiátort cserélünk az egész lakásban, és ekkor jött a fűtésszerelő aki közölte, hogy bizony a vastag (3/4" és 5/4" ) vas fűtés csöveinket szerencsés volna kicserélni korszerű réz csövekre, melyek átmérője hozzá lenne igazítva a radiátorokban szállítandó víz mennyiségéhez ( lehet, hogy nem pontosan idéztem ) ja és most nyílt tágulási tartályos rendszerünk van, mert egy régi szenes kazános akkor még gravitációs fűtés rendszert adoptáltak a szüleim egy cirkó gázkazánhoz.
Először sokkolóan hatott, hogy a radiátor cseréből komplett fűtési rendszert kell csinálni,de úgytűnik nem megvágni akar bennünket a szerelő hanem próbál a jó és hatékony fűtési rendszerre rávilágítani ha már úgy is felfordítjuk a lakást.
Az új felállás: rézcső+ lapradiátor+ zártrendszer.
A kérdésem Second-hoz az volna jól gondolkodunk és tényleg hatékonyabb és gazdaságosabb lessz a fűtés vagy tényleg "beugratás", még lefujható ez egész!?( Természetesen csak radiátort is cserél a fent leírtakat nem kell megcsinálnuk mi választunk).
Elnézést a "bő szájért"!
üdv.
greenlak
Hogy milyen átmérőjű bekötővezetékre van szükség a radiátoraidhoz, meg egyáltalán az egész rendszerbe az a térfogatáram nagyságán múlik elsősorban. Nagy általánosságban bekötővezetéknek 1/2" elég szokott lenni, de réz csőből kisebbet is el tudok képzelni. (Apropos a réz csövek méretét nem collban adják meg... )
Nagy átmérőjű csövek a gravitációs melegvíz fűtések korában kelletek, mert ott kicsi a felhasználható nyomáskülönbség. Ma már szinte senki nem épít gravitációs fűtést, egyrészt mivel senki nem akar hatalmas csöveket nézegetni, másrészt a termosztatikus szelepekkel meg se moccanna a fűtés, harmadrészt pedig az elterjedt falikazánokban eleve benne van a szivattyú. Így igazából nem is értem ezt a "ha van keringetőszivattyú, akkor..." kezdetű mondást.
Gondoltam most, hogy az egyik rez futescsovemet ugyesen elvagtam, aztan megusztattam a nappalit, miert is ne lenne egy ilyen rovat!?
Temanyito kerdesem: ha DK-NK radiatorjaim vannak (Dunaferr) azoknal szamit-e, hogy milyen atmeroju futescsovekkel kotom oket ossze? ahany szaki latta mar a futest a lakasban, mindegyik mast mondott.
Jelenleg van egy "gerinc" vezetek, ami haromnegyedes, amirol agaznak le a radiatorokhoz a felcollos csovek, de az egyik legnagyobb szaju szaki szerint, ha van keringetoszivattyum, akkor erdemesebb mindenhol a felcollos, mert... azt mar elfelejtettem :)
de a lenyeg, hogy mondott egy indokot, amit kicsit gyanusnak talaltam.
