Tauzin: Vlsz. azonos a Tauzin (további alakjai Tauzia, Tauziac, Tauzias, Tauziat, Tauziède, Tauzier, Tauziet, Tauzinet, Tauziolle, Tauziolles, Tauzy) gascogne-i családnévvel (itt az au kettőshangzónak ejtődik). A tausin, tauzin, taudin a ’pireneusi tölgy’ (Quercus pyrenaica) DNy-francia neve.
(A fenti nem feltétlenül jelent közvetlen DNy-francia eredetet, lehet, hogy környékbeli – pl. szláv – közvetítéssel jelent meg errefelé a név.)
> Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Éppen hogy sok köze lehet. A Králik esetén ezt a jelentést sem hagyhatjuk ki. Az országos vezetékes magyar telefonkönyvben csak Nyúl István(né)-ból van 44 (az összes nyúl vezetéknevű száma nem tudható, de több mint 500 Nyúl kezdetű név van). A német megfelelő 36 tételt ad a Peter Hase névre (a több mint 800 Hase kezdetűt ez sem adja fel). Az országos vezetékes szlovák telefonkönyvben pedig 654 Zajac(ová) tétel van, amely a másik nyúlfaj nevéből jő: zajac ’mezei nyúl’.
Köszönöm a helyesbítést, tulajdonképpen nem nekem szólt, de akkor is. Egyébként főleg azért kérdeztem, mert nincs szláv nyelvtudásom, d emikor láttam, hogy "királyi", én is sejtettem, hogy ahogy nálunk a kIrály, Bíró stb, magas rangot jelölő nevek, ez sem foglalkozásnévből, hanem pont hogy gúnynévből erednek. köszönöm a segítségeteket.Még valami..az üregi nyúl hogy jön ide?Gondolom a névadáshoz nem sok köze lehet...
Ez az "ecker", "egger" végződés inkább Ausztriában és Bajorországban gyakori végződés. Ez a német "Acker" szó alakja és ezért azt jelenti hogy "mezei, földi, stb".
Az előtaggal együtt lakosnév:
Schwarzenegger - Schwarzeneck (Bajoro.) vagy Scharzenegg (Svájc) településnévből. Szó szerint kb: "feketemezei"
Fussenegger - jelenleg nem találok ilyen települést (talán megsemmisült), a jelentése talán: "lábasmezei", a hosszmértékegység lábból(?)
Kaldenecker - létezik Kaltenecker alakban is (az az eredeti) és úgy jelentése "hidegmezei", Bajorországban és Ausztriában is van sok ilyen település (Kalteneck)
Pecker viszont nem illik bele ebbe a sorba. A németben a zöngés (b,g,d) és a zöngétlen párjuk (p,k,t) sokszor következetlenül van használva. LvT el tudja magyarázni hogy miért én nem :) A lényeg hogy szóvégen és szó elején beszédben a zöngétlen alakot használják. Pl. Bauer helyett Pauer alakot lehet találni anyakönyvekben sokszor. Ugyanígy a Pecker is eredeti írásalakban Becker. Úgy pedig jelentése "pék", a német "backen" - "süt" szóból.
Sziasztok! Meg tudnátok mondani, hogy a német nevek végén gyakran előforduló -egger (-ekker) végződés mit jelent? (Schwarzenegger, Fussenegger, Kaldenecker, Pekker stb.)
> Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Lehet.
> Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Itt csak magyar vagy német névadásra gondolhatunk az említetted (vagy hasonló) helynév után. Ugyanis csak ez a két népcsoport alkot képzőtlen lakosnevet. A szláv megfelelőt meg is találjuk a std. képzővel Pohranický alakban.
Az alap szláv helynév a Pohraničie, melynek jelentése 'határmente', de hasonló alakot adhat idővel a Podhradnica 'tkp. váralja', vö. Nyitra melletti Pohranice (magyarul Pográny, Podhrágy, Szucsányváralja).
Ami a Pohranczot illeti ez leginkább német-szláv vegyes etnikumra utalhat, ui. a névalakot nyilvánvalóan befolyásolták német hangtani viszonyok (szl. -nice > n. -nitz > -n(t)z), de a csehes-szlovákos h megmaradt a hr hangkapcsolatban (holott ez a németben kr-ré lesz).
> Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
Továbbra sem tudok pontosabbat mondani, mint a 3028-asban. A Dobák ~ Dobislav esetén mindenestre a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk. A Dobislav maga izolált a kételemű személynevek közt, nincs más ilyen előtagú. (Így hát nem is magyarázhatunk vele igazán más neveket.) Az előtagot az -i végződés miatt vagy -i tövű főnévnek kell gondolnunk (de ilyen nincs), vagy igének. Ez a 3028-asban említett két igéhez vezet vissza minket.
1) [paya5650 #3258] > A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
Az -ik szlovák kicsinyítőképző. Szerepe azonban -- mint a névképző kicsinyítő képzők nagyobbbik részének -- itt nem a kicsinyítés-becézés, hanem hogy személynevet alkosson köznévből, ill. a leszármazott nevét az apáéból. A Král' egyébként gyakori szlovák vezetéknév (Janko Král' éppen a szlovák "Petőfi"), így itt inkább ez utóbbi a helyzet.
A szlk. Král', magyar Király névadás motivációja egyrészt level gúnynévi (a viselkedés alapján, vagy éppen a valóság szöges ellentéteként), másrészt a királyi birtokon dolgozó jobbágyt jelölt. (Sosem jelölt nemesembert!)
2) Szlovák králik 'házinyúl, üregi nyúl; Oryctolagus spp.'
Most hogy megnéztem a jegyzeteimet egy másik perbáli ősömnél (Kankó Anna) volt egy ilyen a 'locus sponsor' résznél: Jablonckiensis vagy valami hasonló. Vajh' ez melyik települést jelölheti?
A házasságit megtaláltam, de a perbáli papok évszázadokon keresztül nagyon csúnyán írtak és igencsak adathiányosan vezették az anyakönyvet, ezért alig tudok kiolvasni egy csomó dolgot. Legközelebb fényképezek vagy csináltatok másolatot, hátha Ti többet láttok meg a "macskakaparásban" :)
Ha nem ott születtek, gyermekük született-e ott? helybéli lánytól?
Ha igen, akkor az esküvő is ott lehetett Perbálon (a lányos háznál szokott lenni), ez esetben viszont a házasságiukban kellene lenni egy latin nyelvű utalás a fiú (vőlegény) származási helyére ~iensis végződéssel. Ami a ~ helyén van, az a település, ahonnan érkezett (ottani lakos volt, mielött idejött a lányt elvenni).
Régen láttunk már itt pedig most szükség lenne rád:
Ha emlékszel jómúltkor azt mondtad hogy a kérdezett Hobka nevem valami általad ismeretlen személynévből ered. Találtam ma a Hobbe és az ebből keletkezett Hobb(e)ke neveket, ami pedig a germán Hadebert névből ered. Ez lehet szerinted az alapja?
Illetve a Pohrancz név. Én két lehetőséget találtam vagy szláv és akkor a pohranič- határőr szóból ered vagy a volt német-szláv határterületen lévő Pokrantz helységnévből (gondolom etimológiailag ez is ugyanazzal a jelentéssel bír). Szerinted?
Illetve a Dobák név. Én erre a Dobislav nevek gondolnám...
A keresztnevek adásában akkoriban nem igazán a nemzetiség számított, hanem a vallás. Tehát katolikusoknál pl Adalbert név egész gyakori volt Kiskunfélegyházán. Ellenben a protestánsoknál a bibliai eredetű, ó- és újszövetségi nevek dívtak (Lukács, János stb)
Annyiban számít csak a nemzetiség hogy a germán eredetű nevek a németség körében gyakoribb (Henrik, Rudolf stb)
Honnan költözhettek :) Ez a legnehezebb kérdés gyakran nekem is van sok ilyen. Vagy szerencséd van és ráakadsz valami helyen véletlenül beírva, vagy nézd meg a környező településeket, hátha onnan.
Ímhol elmentem és megnéztem nagy döntőbíránkat Hans Bahlow - Deutsches Namenlexikonját... Idézem:
"KELLER: mhd. kellaere, keller >> Kellermeister, Verwalter der Einkünfte << (an Höfen, in Klöstern usw), wie KELLNER"
Azaz a középfelnémet pince szóból ered és jelentése pincemester.
A KELL(E) név északnémet lakosnév ugyanezen könyv szerint.
Fontos egy névnél, hogy mit jelent. Pl. ha olyan jelentése van, ami az adott névadási korra vagy helyre nem jellemző, akkor a név elemzése hibás, vagy csak magyarosítás (németesítés stb).
A keresztnévadási szokások az egyes vidékekre, népcsoportokra, korokra vonatkozóan a néprajzból viszonylag jól megismerhetők.
Javaslok ilyen tartalmú cikkeket keresni a neten.
Így - ha az én őseimről lenne szó - megnézném a családfát, fordul-e elő nagyszülőknél (apai és anyai mindkettő) az említett keresztnév, az, hogy kiknél, mikor fontos ahhoz, hogy megvizsgáld mely területen, milyen közösségben éltek akkor, amikor egy-egy ritkább név először megjelent a családban.
példa: egyik, jászalsószentgyörgyi illetőségű dédnagyapám Joáchim. (sz 1898) Ő az anyai nagyapjától nyerte e nevet. A településen az anyakönyv szerint 3-4 évente kapta egy gyermek e nevet. Nem túl ritka de nem is gyakori, viszont a településre jellemző névadási szokás szerint a gyakori nevek mellett ez az ami ritkán, de előfordult. Azaz nem az volt, hogy Ambrus, Boldizsár stb. szintúgy, hanem azok nem, egyáltalán, ez viszont vissza-visszatérően. Kimentem a temetőbe, az arány hasonló, mint az anyakönyvben, aztán a megoldás a templomban rajzolódott ki, "....a negyedik oltárképen Szent Anna látható, amint Máriát tanítja Szent Joachim társaságában." Forrás: www.jaszalsoszentgyorgy.hu Egyház - A templom története
Ezek a forrásban említett oltárok a XIX sz. közepén, épp a dédnagyapám anyai nagyapjának születésének idején készültek, s a Joáchim név megjelenése, s tapasztalt (nem nagy, de mégis észlelhető) arányú elterjedése erősen valószínűsíthetően ennek köszönhető.
"...vajon melyik településről költözhettek Perbálra"
"...1794-ben már iskolát is építettek az immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok"
A német és tót lakosság hasonlót vonz, ill., ahogy a forrás írja "A falu lakosságának a "kenyeret" a közeli hegyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A lezúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízimalmok még a XIX. század végén is őröltek."
Ezirányba indulnék el.
Ill. helytörténeti kiadvány iránti érdeklődéssel felhívnám a helyi könyvtárat ill. polgármesteri hivatalt.
A 'Král' szláv nyelveken 'király' jelentésű, az '-ik' meg valami képző, tehát vélhetően 'Királyos', 'Királyi', olyan valaki, aki valamelyik király udvarából érkezett egy szláv közösségbe.
