Meg szeretnem kerdezni a szolvaltato alltal felsgerelt 32 A kismegszakito utan bekötök egy 16 amperes C kismegszakitot, az aramkörben zarlat keletkezik a fazis es a nulla összeért, a szolgaltato 32 amperes megszakitoja leold de az általam utana bekötött 16 amperes nem...
Ez a túlfeszültségvédelem ez viszonylag új tudomány, mondjuk, hogy ebben a mai formájában 25 éves. Az elején valóban kellett a három fokozat, mert a technika ott állt. Az első fokozat szikraköz volt, a második varisztor, a harmadik meg dióda. Ahogy a fokozatok jöttek, úgy csökkent az energia, amit el tudtak nyelni (illetve az 1. viszaverni). Ráadásul, a működés úgy volt összehangolva, hogy mindegyik fokozat beindulásához az kellett, hogy a hátrébb elhelyezkedő fokozat beinduljon. Tehát a közvetlenül a védendő számítógép előtt elhelyezkedő 3. fokozat beindult, így az odáig elvezető vezetékszakaszon feszültség keletkezett, mely elérte a 2. fokozat indítási küszöbét, az is beindult, satöbbi.
Viszont az elejétől kezdve az volt az álláspont, hogy az 1. fokozat csak akkor kell, ha van esély rá, hogy a villámáram a maga szépségében jöjjön befelé, ez meg két esetben lehetséges:
1, szabadvezetékes betáplálás van, abba csap a villám
2. az épületen villámhárító van, abba csap a villám
Az azóta eltelt 25 évben a technika sokat fejlődött, megjelentek az egy dobozban két fokozatok, satöbbi. Ami azelőtt ugye lehetetlen volt, mert előbbi mondatok értelmében kellett bizonyos vezetékhossz a két fokozat között, illetve annak hiányában egy fojtó.
Így ma az a helyzet, hogy ajánlatos olyan gyártó termékeit beépíteni, amely gyártó ad normális beépítési segédletet - nyilván ezek csak a saját gyártmányaira érvényesek. Keverni meg végképp nem ajánlatos.
Ilyen cég gyakorlatilag kettő van, az OBO és a DEHN. Egyéb okok miatt az OBO nem a kedvencem, de ők meglépték azt a gyönyörű húzást, hogy a MABISZ-szal közösen kiadott füzetben vannak benne a variációk, amely füzet azt a hitet kelti az emberiségben (bennem is), hogy az aszerint kiépített túlfeszültségvédelem esetén a biztosító nem tud kekeckedni.
A kutyaság persze megvan, például van olyan modern T1+T2-nek elkeresztelt gyártmány, amelyikben a T1 rész az olyan kis kapacitású, hogy csak a bottal és zöld szemüveggel bebotorkáló nyugdíjas villámot fogja meg, szóval bármelyik gyártó termékeinél észnél kell lenni.
Az előbbiekben feltett kérdés és válasz (ér-e magában valamit) tehát pontosan úgy van, hogy T2 és T3 (T1 nélkül) a közeli, meg nem túl távoli villámáram elektromágneses tere által keltett feszültségek és áramok kezelésére van.
T2 hiába van magában olyan, ami mögé nem kell T3, általában nagyobb feszültséget enged, mint a T3.
Minden olyan KELL Magyarországnak, aminek segítségével közpénzt lehet magánzsebbe kilopni, vagy amire ezer milliárdos hitelt lehet felvenni külföldről (és a kölcsönző banktól vastag kenőpénzt/jutalékot felmarkolni).
"a linkelt túlfeszültség védelemnek önmagában van értelme?"
Önmagában távolról sem teljes védelem.
Laikusnak úgy szoktam magyrázni, hogy
- a hálózaton megjelenő, a 230V-os elektromos berendezésekre veszélyes túlfeszültségek 500V és 20.000 V közöttiek szoktak lenni (ez így nem igaz, de egy laikus így (félre)magyarázva érti meg elsőre)
- nem létezik olyan védő ketyere, amely bármekkora túlfeszütség ellen meg tud védeni anélkül, hogy egy magsabb feszültségbe bele ne pusztulna, ezért három védelmi fokozatot alakítottak ki: a T1-es fokzat: mondjuk 10.000 V felett, a T2 mondjuk 1000 és 10.000V között, a T3 pedig 500 és 1000V között. Ami a te képeden van az a védő a T2 védelmi fokozatot tudja, tehát pl az 500 és 1000 volt közötti túlfeszültségeket simán átengedi magán (nem foglalkozik velük). Illene T3-as védőket is elhelyezni mögötte a házban.
Ezen a videón megnézheted, hogyan működik (hogyan épül egymásra) a három fokozat
-2:36-nál láthatod a T1-es védelmi ketyerét
- 2:55-nél a T2-est (ilen van a képeden)
- és 3:16 egy T3-ast mutatnak.
Sokan azt hiszik, hogy a T2-es mindentől megvéd, ez tévedés. Van olyan családi ház, amelybe akár 5-8 db T3-as belépítése is szükséges lehet (a megfelelő helyekre).
"hova érdemesebb bekötni a túlfeszültség levezető PE csatlakozását?"
Én pl közvetlenül a PEN szétválasztási ponttal kötöttem össz, tehát 15 centire volt tőle a földelő szonda vezetéke és a villanyórából kijövő PEN vezető. Ha jön a villám, ne legyen ideje gondolkodni, hogy vajon merre van a tovább :)
Köszi a választ! Elvileg mind 4 lyuk 1,5-16mm2 fogad vezetéket, szóval nem szabadna, hogy gond legyen.
Ezt találtam ami paramétereiben megegyezik, ilyesmire gondoltál: Schneider A9L16294? Ebben cserélhető a betét. Amúgy ezekben mi célt szolgál a leválasztó kapcsoló? Ilyenre tudok gondolni, hogy nem kell a főkapcsolónál lekapcsolni mindent, ha pl. ki kell cserélni egy betétet?
A fővezetéki sorkapocs tipikusan két leszorítócsavarral fogja a vezetéket, az mechanikailag jobb, de ezzel sem kellene sok bajnak lennie, feltéve ha a mért fővezeték belefér (ránézésre a 10-es vezeték ebbe már nem fog belemenni, de simán lehet hogy tévedek)
Van értelme, de ne ilyet kérj, hanem cserélhető patronosat. Ezek a cuccok a villám másodlagos hatásától tudnak valamennyire védeni. Direkt találat esetén kb annyit ér, mint maria geronazzonak egy darab labello. A PE bekötésről sokat nem tudok mondani, nálam a főelosztó PE sínjére van kötve.
Köszönöm mindenkinek a választ a rajzolós kérdésemhez.
Lenne még egy-két gondolatom, kérdésem, hogy jobban megértsem a szüleim házához adott villanyszerelő ajánlatát. Fázis fővezetéki sorkapocs helyett megfelelő-e egy ilyen sorolósines megoldás a szekrényben? Ugye menne bele a bejövő fázis, fázis a fi relé felé, fázis a napelemes rendszer inverterétól és fázis a túlfeszültség levezetőhöz, és mivel 3 fázis van, ez háromszor. A villanyszerelő azt mondta, hogy nem így szokta megoldani, de mivel fizikai korlátai vannak a szekrény méretének, így lehetne spórolni a kalapsinen és igazából megfelelő megoldás.
A másik kérdésem, hogy a linkelt túlfeszültség védelemnek önmagában van értelme? A villanyszerelő állítása szerint van, de ahogy neten olvasgatok a témáról azt írják mindenhol, hogy egy összetett, bonyolult, több lépcsős rendszerrel lehet túlfeszültség védelmet kialakítani. Már csak azért is kérdezem, mert ez is elég sok helyet elvesz a szekrényből. Új földelőszonda lesz, megfelelő keresztmetszetekkel, de villámhárító meg ilyesmi nem lesz.
Illetve, hogy hova érdemesebb bekötni a túlfeszültség levezető PE csatlakozását? A kismegszakító szekrényben lévő PE sínre, ahol megtörténik a PEN szétválasztás, vagy egy 16mm2-es vezetékkel menjünk le a földelés saját kis dobozába és ott kössük be a sínre? Ebben az esetben külön gégecsőben menne lefele a vezeték és külön gégecsöen jönne felfele a földeléshez szükséges zöld-sárga a PEN sínre, amit nekem kellene előkészíteni.
Van egy anomália amit nem tudok megfejteni, ebben kérném a segítségetek.
Fürdőszoba/WC, egyben, nem a tus felett, menyezeti elszívó, zsalus, állítható időzár (2-30 perc) és páraérzékelő (60-90%). Kapcsolóval indítva még két beépített menyezeti ledlámpa is vele együtt működik. Gond nélkül működnek több mint egy évig, majd észreveszem, hogy folyamatosan megy az elszívó, lekapcsolt állapotban is. Elsőre azt hittem, hogy a páraérzékelő bekrepált vagy az időzító, mert észrevettem, hogy mindkettő süllyesztett állítója kicsit szétlett trancsírozva, nem is tudtam rajta érdemben állítani (valszeg csavarhúzóval állítgatták, nem a mellékelt kék pálcával) mivel már nem garis így vettem egy ugyanolyat, be is kötöttem, annak megfelelően ahogy a szaki is bekötötte. Szekrényben felkapcsolva a kismegszakítót, azonnal elindult az elszívó, ugyanúgy, mint a régi. Az időzítőt és páraérzékelőt hiába kalibráltam ide-oda, semmi változás, folyamatosan megy, lekapcsolt állapotában is.
Mellékelek fotót, hátha ez is segít a megfejtésben. Hiába az új elszívó, ugyanaz a hiba. LED lámpáknak lehet köze hozzá? Vagy rossz a bekötés?
Én nem profi lakatmérőt, amivel áramerősséget lehet mérni, hanem a fogyasztásméréshez használható műszert használok, ami alapvetően az időtartam alatt felhasznált KWh-t mutatja, de van rajta kijelző a pillanatnyi watt értékre is.
Én ilyen házi felhasználásra nem használok profi rajzoló programokat, ezek jól elkészíthetők excel vagy world háttéren is, ha van office telepítve a gépeden.
A rajz eszköztárban minden megvan, amivel bármi megrajzolható, és bármikor módosítható.
Nekem is van villamos hálózatom is, de kert és lakás alaprajzom is, még a bútorok is benne vannak, bármikor leellenőrizhetem, hogy mi hol hogyan fér el egy átrendezésnél, vagy új bútor behozatalánál.
Van térképem róla, hogy a lakás melyik fogyasztója, dugóalja melyik fázisra van kötve, illetve hogy melyik kismegszakítókra vannak szétosztva, így el tudom dönteni, hogy több nagyfogyasztó bekapcsolásakor melyeket és honnan szabad megtáplálni.
Csak a nejem nem tudja megjegyezni, és rendszeresen levereti valamelyik védelmet... :-(
Tudtok esetleg ajánlani valamilyen szoftvert, amivel meg lehetne rajzolni egy ház elektromos rendszerét? Csak magamnak kellene, otthonii felhasználásra, hogy meglegyen szerkeszthető formában, hogy mi hova van kötve, milyen keresztmetszettel, stb. Egy alaprajzraből kellene kiindulni.
Jelenleg egy kinyomtatott alaprajzra van kézzel beírkálva ez-az, de ez nehézkesen módosítható. PhotoShop-ban elkezdtem, de hamar ráuntam. :D
