Érdeklődnék egy vezetéknév után, már szinte mindenhol kérdeztem hátha valaki tud róla v.mit, de eddig még senki semmit, reménykedem benne ti talán tudtok segíteni, ez a név nem más mint a : Venczellák
Ha valaki valamit tudna róla mondani hálás lennék!!!
Ami miatt ez felmerült, hogy a 19. századra csak jak változatot találom, sem a Cjak, sem a Svjak nem ment át. Persze elköltözhettek, azonban lévén ezek nagy családok 1-1 képviselő maradhatott, s mint nálam jobban tudod igen zárt közösség volt a 19.sz közepéig.
(Mindezt az 1790-es években lévő házasság miatt tettem fel, mert utazom vissza az időben)
Következő kérdésem:
ugyanitt az 1740-es években volt Kuruc (Kuricka), Labanc (Labanczka) család is...ill. én úgy gondolom, hogy ezek a családok valamiért felvették ezt a nevet...találtam rá utalást az alábbiak szerint: Kuruc al. Pilißky).
Mi lehetett ennek a magyarázata?
Pusztán a történelem? S vajh' m,iért csak ad hoc alapon?
Névként én más etimológiát adok, mint Nibelung a 3316-osban.
Böröcz: A Berec(z)k(i/y) névkapcsán az 554-558., 1026-1033., ill. 1129. hozzászólásokban előjött a ma is anyakönyvezhető magyar Berec személynév <http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=215>, amely a régebbi Bereck forma egyszerűsödése, ez utóbbi pedig a latinizált Brictius szentnévből jő. A Böröc(z), nem más, mint a Berec személynév ö-ző nyelvjárási változata.
A Žjak igen egyszerű eset: szlovákul ’diák’ jelentésű közszó.
A Čjak nehezebb dió. Ez hangtanilag megfelelhet a magyar Csák nemzetségnévnek, amelyhez Kiss Lajos is nyugati szláv személynévi ekvivalenciákat ad a cseh Čak, lengyel Czak személynevek formájában. A középszlovák -ia- (-ja-) kettőshangzóhot, amely a hosszú -á- eredti lágy msh. utáni megfelelője vö. cseh žák ~ lengyel (régi) żak ~ szlovák žiak (a fenti írásmódban žjak) ’diák’.
A Čjak tehát egy önálló név, azonban ritkasága folytán nem lehet kizárni a névtévesztést, azaz helyettesítését egy ismertebb, etimológialag világosabb névvel. Így egy esetleges Čjak > Žjak feltételezhető (a fordított irány már nehezebben). [És ha már tévesztést feltételezünk, akkor a Švjakot és a hasonló neveket sem zárhajuk ki.)
Kan(y)kó: Ez bízvást összetartozik a Kanyó vezetéknévvel, és ekkor egy régi személynévre kell gondolnunk, amely egy Kan(y)- alapnévre megy vissza különféle kicsinyítő képzőkkel. A név eredetéről egyelőre a forrásaimban nem találtam semmit. Mindenestre alakilag magyarnak és/vagy szlávnak imponál. Ezek közül a „megérzésem” elsősorban a magyar felé orientál. Az alábbi lehetőségeket látom (a csökkenő valószínűség sorrendjében): a Kan(y)- alapnévre:
– Testi tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű személynév. Két – etimológiailag egyébként összefüggő – alapszó vonható ide: * konya ’lekonyuló, lehajló’ – akár – mint állatoknál – a fülre, akár más testrészre, pl. a bajuszra, vagy a hátra utalóan; * kancsal ’rossz szemű’
– Állatnévi (jellemre, tulajdonra, foglalkozásra stb. utalóan) ragadványnévi eredetű alap lehetnek a kan ’hím (elsősorban disznóé)’, vagy a kánya ’ragadozó madár’ szavak.
– Igen régi, török méltóságnévre visszamenő személynévvel lenne azonos, amelynek mai közszói alakja kán (ill. történelmi művekben kagán), a legrégebbi forrásokban pedig személynévként Keán, Kaján.
– Kon-, Kan- kezdetű személynevek rövidülése (pl. Konstantin)
Különösen ez utóbbi a szláv eredetet is megengedi, azonban a magyar eredet mellett szól az, hogy több magyar kankó közszó is létezik. A fenti etimológiákon kívül még ezek közvetlenül is lehetnek a Kan(y)kó név forrásai:
– kankó ’egyfajta szűrdolmány’; ismeretlen eredetű magyar szó, névként a jellemző viseletre utalhatna, esetleg foglalkozásnév lehet (kankókészítő szűrszabó)
– kankó ’horog (elsősorban kocsikerék fékezésére lejtőn lefelé)’; eredetét a konya, ill. kacs (~ kancsal) szavakra vezetik vissza; a konyához hasonlóan testi tulajdonságra utalhat, de foglalkozásnév is lehet (kocsis, aki jellemzően használja ezt a fékezőszerszámot).
----
A többi 3302-esbeli etimológiával helybenhagyom.
----
Ad Niglin: Én ezt az 3310/3309-ben említett n. Nickl személy- ill. családnévhez sorolnám, amelyben eseti -kl- > -gl- zöngésülés zajlott le (ilyenhez vö. m. bicigli < bicikli). Az -in a végén lehet egy szláv birtokos képző, de a német -(l)ein kicsinyítő képző formája is. Ez utóbbira utalhat, hogy a létező Nicklin névforma Angliába is átkerült a normann hódítással. A név így lehet német is, de angol is.
(Végző soron az alapnévként a latinosított Nigellus nevet sem zárhatjuk ki. Bár ez jobban az angol etimológiához kötne minket.)
Ad Moser: Nem hagyhatjuk ki azt a harmadik opciót, amely szerint ez a Moses ’Mózes’ személynév -er képzős apanévi származéka.
Az etimológiai szótár szerint a "böröc" szó az német "Protze" - "ágyutaliga" szó bajor-osztrák "Brotz" - "kordé, kétlovas kocsi" szavából ered. Ez magyarosodott a "böröc" hangalakra.
A nevet én is megtaláltam. Ahogy utána néztem a Touchard név a franciában a "toucher" igéből eredő lakosnév, a bika leszúrásához van köze állítólag.
Ámbátor amire én is gondoltam az az, hogy talán közös germán személynév-tőről fakad a két név. Ugyanis amíg a franciában a "ch" = "s", addig a németben erős 'h'. Tehát nem kerülhetett volna közvetlenül a franciából át a név. Viszont az lehet, hogy közös tőről ered mint pl. Renoir és Reinhardt nevek.
Azt hiszem végeredményben a Theodhard névből ered ez a név. Ez egy germán személynév, "theod" - "nép", "hard" - "merész, bátor" a két eleme.
Üdv
Balázs
ps: Mivel a "dt", "d", "t" ejtése a német nevek végén ugyanaz, így nem igazán számít a névnél hogy hogy írták le.
Korábban már kérdeztem a vják nevet, s ehhez kiegészítőleg kérnék szépen segítséget:
a 18.sz.-i anyakönyvet olvasgatva a következő neveket találom, melyek számomra hangzásilag hasonlók (de, teljesen béna vagyok az ilyesmihez, természetesen)
ják
Čják
Kérdésem: ezek a nevek tartozhatnak-e egy családhoz?
Stiegler - lakosnév egy olyan emberre aki egy átjárónál, útzárnál lakott (középfelnémet "stigele" szóból)
Frech - a középfelnémet "vrech" szóból, jelentése "merész, bátor, igyekvő"
Beck - ha északnémet akkor a "beke" - folyam szóból (délnémet "Bach")
ha délnémet akkor meg a nemrég elemzett Becker névhez hasonlóan "pék"
Tettinger - Saarvidéken van Tettingen község, oda valósi személyt jelent
Tuchardt - ez egy germán személynév, még keresem hogy mi lehet pontosan
Niglin - szerintem nem német név, inkább szláv lehet, LvT-t várjuk meg vele
Nikl - a Miklós név Nikolaus alakjánal becézése (ilyen alakban bajor-osztráknak tűnik)
Harbeith - én a germán Herbert (hari - sereg, bert - bátor) személynévből eredeztetném
Feigl - ha délnémet
ha csak német akkor a "viol" - "viola" szóból
ha zsidó akkor a "Feygl" (<- "foygl" - "madár") szóból való női személynévből
Mózer - ha délnémet akkor a középfelnémet "mos" - mocsár szóból
ha északnémet akkor az északnémet "mos" - zöldség szóból
Terminger - szerintem már elpusztult község, de község az biztos, oda valósi
Grünfelder - "zöldmezei" (gyakori zsidó név) de van Grünefeld Brandenburgban is
Berger - "hegyi" (ez is lehet zsidó név), van Bajorországban Berg község, de mivel jelentése "hegy" ezért hegyre végződő községnevek és hegyes részekből is eredhet
A RAdix kizárólag magyar nevek között adja meg a Zonitzer-t, ebből lehet arra következtetni, hogy a szó eleji z eledetileg s lehetett. A környezetben sok hasonlóképpen átírt név szereple: Zonitzer (1), Zonki (1), Zonnenfeld (1), Zonnenschein (1), Zonnensein (1), Zonnenstein (1), Zonner (4).
Nagyon köszönöm mindenkinek az információkat! Valami hasonló "dolgokat" feltételeztem, de sajna németül nem tudok, latinul meg csak a "király"-ig jutottam el a regálebérlőt illetően.Mégegyszer köszi, üdvözlettel:melanik
Mohacsek: Horvátok közt találtam sok Mohačeket (de eredetként végül is más környező szláv nyelv sem vethető el). Egyelőre arra gondolok, hogy ennek etimológiája: muha ’légy’ + -ak személynévképző + -ek kicsinyítő képző.
Kan(y)kó: Ezen még gondolkodom.
Borovszky: Általános szláv lakosnév egy Borov- kezdetű, ’fenyves’ jelentésű (szl. bor ’fenyő’) helynévből.
Maszár: Szláv foglalkozásnév ’hentes’ jelentéssel. Ugyanerről az alapról való a magyar mészáros szó (eredetileg csak mészár), ill. -ik kicsinyítő képzővel az ismert cseh Masaryk vezetéknév. Az, hogy az első magánhangzója -a- (és nem -e-), cseh, morva, esetleg nyugatszlovák eredetre utal.
A regálé maga a 'jövedelem', azaz az királyi felségjogon szedett kincstári bevétel. (hu.wikipedia.org/wiki/Regálé) Van ott egy szép lista, hogy a regálék mennyi mindenből illeték meg a királyt.
Ennek megfelelően a regálébérlő az a személy aki előre kifizette a kincstárnak ezt a bevételt (valószínűleg leszámítolva), majd 'bajlódott' annak tényleges behajtásával, erre őt felhatalmazó oklevél alapján.
Azaz nem a királyi tulajdon bérlője, hiszen ezek a jogok nem forgalomképesek, nem szabadon átruházhatóak, a király nem eladta, hanem egy jövőben őt megillető bevételt a jelenben pénzzé tett, úgy, hogy a továbbra is királyt, mint tulajdonost illető jog kedvezményezettje lett a regálébérlő.
Melchner: Valószínűnek tartom, hogy a Melchior ’Menyhért’ személynév Melch rövidülésének valamiféle német származékáról van szó. A lehetőségek:
– A személynévből keletkezett a Melchen helynév, amelyből való a Melchner lakosnév (’melcheni’ jelentéssel). Hasonló településnevek ma is vannak szerte No.-ban, pl. Melch-Graben, Melchen-Berg, Melchendorf, Melchersberg, Melchershof, Melchhof, Melchingen, Melchior, Melchiorsgrund, Melchiorshausen, Melchow (vö. <http://deutschland.onlinesuche.biz/M-53>) és régebben, a családnevek kialakulásának korábban még mások is lehettek.
– Van Melchen családnév is, amely szintén a fenti Melch < Melchior (gyenge genitívuszi) formája. Ebből közvetlenül is keletkezhetett egy Melcher apanév (a n. -er képzőnek akad kicsinyítő–apanévképzői szerepe is).
A délnémet adatok esetén feltehetnénk Melchior néven kívül a tejjel és a fejéssel (vö. Milch ’tej’, ill. melken ’fej [tehenet, kecskét stb.]’) kapcsolatos eredetet is, de mivel ilyen helynevek északnémet területek is vannak, ahol pedig ebben a szóban k van ch helyett, így ez az eredet kizárható.
Kitzner: Az alapszó a német Kitz ’gida, gödölye’. Ez a Melchnernél vázolt módon a Kitzen helynéven (vö. pl. Kitzen, Kitzen Pfuhl, Kitzendorf, Kitzenhaus, Kitzenhofen, Kitzenloch Graben, Kitzenried, Kitzenthal, <http://deutschland.onlinesuche.biz/K-87>) keresztül, vagy apanévi alakulatként keletkezett.
Hert: A német Hart személynév variánsa, az utóbbi pedig a n. hart ’kemény, szilárd’ előtagot tartalmazó összetett germán személynevek (pl. Hartman, Hartlieb, Hartmut, Hartwig, Hartwin) rövidülése)
Melchner ügyben a következőt találtam: A Melchner meglehetősen ritka néz, a német telefonkönyvben mindössze 120 db van. A Melchner-családok száma kevesebb 10-nél. Elsősorban Dél- és Kelet-Németországban fordul elő. Egy feltételezett származási hely a gräfenwöhri katonai gyakolróterepen lehetett. Állítólag a 70-es években gyakran magyarázták a Melcher nevet, de a Melchner alig fordult elő
Üdvözletem mindenkinek!Szeretném tudni, hogy a "Melchner, Knitzner ,Hert" /német ?/neveknek mi a magyar jelentése. Érdekelne még , hogy a "regálebérlő" valójában mit is jelent? Köszönettel :M.A.
A hivatalos családnévviselés bevezetéséig (sőt: megszilárdulásáig) a képzőscserés névváltozatok akár egy személy esetén is előfordulhatnak. A válaszom tehát: igen, elképzelhető.
Nyikos: Régi személynév: a görög Niké 'győzelem' előtagra visszamenő nevek (pl. Nikolaosz ~ Miklós, Nikifor, Nikodémusz) -os/us kicsinyítő képzős rövidüléséből keletkezett. A szláv-magyar közös névkincs része (személynévként való magyarországi adat 1211-ből van), névtanilag közelebbit nem mondhatunk.
sziasztok tudnátok nekem segíteni egyik ismerősömet Nyikos-nak hívják.ez szerintetek milyen eredetű vezeték név lehet?minden segítséget előre is köszönök!
