24 kw a kombi kazán, csak nagyon gagyi a melegvíz előállítása, ezért szeretnék egy plusz gázbojlert mellé. 130-as a füstcső. Kb 7 -8 m lehet a kémény. Amúgy nem is használjuk a kazánt folynamatosan, mert főként egy kályha fűti be a lakást, csak esténként kapcsoljuk be 1 órára a kazánt.
na végre valaki aki , a lényegre tapint : a kémények korrózióját /errózióját nem elsősorban a savasság, hanem a fagyás okozza.
Természetesen riogatni mindig hatásosabb a savvval. Van annak is hatása nem vitás !
Vissza a bélelésedre : attól függ milyen a kazánod, ez határozza meg az anyagát és az átmérőjét is
Gázkazánnál elég azaluminium, ami ma már csak merev cső lehet.
Más tüzelésnél pedig a saválló acél - új kéménynél a samott is .
Az átmérő ?: hát amennyi belemegy.
de egy 150 -es átmérő nagyon nagy kazánra is elég.
"A kialakult légréssel mit kezdjek?"
semmit, jó ami ott van, a tetejénél ugyis tömitik a kémény széleit, ott lesz bent egy pangó levegő, ott marad a világ végezetéig.
A furános móka ? Az csak gázra és elhúzásos kéményre való.
De kérj fel egy megbizható kivitelezőt elvégzi és az árban legyen benne a papiros munka is. Ilyen olyan engedélyek főleg a seprőké, azok mindent méreteztetnének, mindig holmi előírások mögé bújnak jobbára a maguk lefedezésére.
Sziasztok, Segítsen nekem egy szaki légyszi kéménytémában. Van egy hagyományos "téglarakott" kéményem, aminek viszonylag nagy része (kb. 3m) a tető fölött a szabadban van. A kondenzvíz által okozott elfagyás megelőzése érdekében szeretném saválló csővel bélelni. A kémény rakásakor 160-as kéménydugóval lett a kémény belseje "húzva". A 160-as savállót gondolom esélyem sem lenne beletuszkolni, ha 150-est raknék bele, az jó lenne? A kialakult légréssel mit kezdjek? Vajon járható ez az út? Hol lehetne esetleg baráti áron ilyen saválló csövet szerezni ? Nézegettem még a Furanflex rendszert is, de egy kicsit sokallom az árát... Köszi a segítséget előre is.
Nem tudom milyen kazánod van, de amikről én tudok, ott mind a kazánból kell elvezetni a kondenzátumot, nem a kéményből. Kondis kazán kéményére már fel se tesznek kondenzleválasztót.
Kondenzációs kazán tulajdonosa vagyok és kéményügyekben szívóágra kerültem.
Pár éve, amikor még csak terveztem a felújítást, jó elore kibéleltettem a kéményemet Furánflexszel, akkor még a régi nyitott gázboyleremhez és cirkómhoz. Kb. fél éve jött az új kombi kondenzációs kazán, és persze a meglévo bélelt kéményt át kellett alakítani légtömörré (szétválasztott rendszert használok). Most újabb probléma merült fel: annyi kondenzátum keletkezik a kéményben, hogy az alján levo gyujtoedényt nem hogy "alkalomszeruen" kell üríteni, hanem állandóan ki kell vezetni, jelenleg a fürdokádba, amin vastag barna lemoshatatlan réteg keletkezett. Ez még nem lenne baj, mert tavasszal a kádat is kicserélem, és akkor beépíthetnék egy szifont, amin keresztül a lé lefolyna a csatornába.
A bökkeno: az állandóan a kádba csepego lében kb. hetente annyi barna "moszat" keletkezik, hogy eltömi a hurokba tekert kivezeto mipoláncsövet, és csak úgy tudom kitisztítani, hogy erosen belefújok, akkor megindul, és elönti a kádat nyálkás moszattal. Ha a kondenzátumot egy szifonba vezetném, falon belül, akkor a szifont ugyanúgy eltömítené ez a moszat, és a falban orrán-száján szivárogna a lé.
Valaki találkozott már ezzel a jelenséggel? Esetleg tudja, hogy mi ez a "moszat"? Én egy befottesüvegben próbálom szaporítani, eredeti levében, hátha valami speciális algaféle, ami éppen ezt a savas lét szereti, de látszólag nem szaporodik.
A kazán beüzemeltetoi egyébként azt javasolják, hogy húzassak be egy flexi csövet végig a kazántól a kémény tetejéig, és akkor a lé majd közvetlenül a kazánba folyik vissza, és a kazán lefolyóján keresztül távozik. Ha ez a megoldás, akkor nem érdekelne, hogy hiába van Furánflexszel bélelve a kéményem, belehúzatok egy flexi csövet, csak nem tudom, hogy az elég saválló-e, és abban nem keletkezik-e moszat, mert akkor a végén a kazánom is elmoszatosodik.
Üdv! Nem olvastam tovább a hsz-eket ... nyilván szétválasztottat közvetett módszerrel sehogyan, azokat csak tömörségméréssell .... de nem is az a legelterjedtebb, bár mi nem csak a szétválasztottakat "vesszük át", úgyhogy náluk a koaxiális teszi ki a katasztermennyiségük 95%-át.
Gondolom égési levegő összetétel vizsgálattal, közvetett tömörségvizsgálatot végeznek, valszeg nem szimpla kéményseprő ... legalábbis kétlem, hogy minden kéményseprő min 150.000.- es géppel rohangálna. Ha nem ezt csinálják akkor kisnyúl ... toll a fülükbe. Évente ennyiért ... Mellesleg ha átveszel egy ilyen elvezetőt akkor nem kéne kataszterbe helyezni ... akkor meg mint "kvázi egyedi túlnyomásos gázkémény" éves ellenőrzés alá tartozik. Vagy mindent vagy semmit ... :) Nálunk a gázszolgáltató minden esetben kéri a tömörségvizsgálatot ... még ők sem láttak kazánnal együtt tanúsított rendszerelemet.
Nem ismerem ezt a terméket. Első blikkre csak annyit tudok mondani, hogy a marketingszöveg nagyon kemény. Az a baj, hogy a laikus ezt el is hiszi. Bár ha kifejtenék a működési elvét ...
Huzatszabályzó - melegen tartja a kéményben a füstöt - milyen elven? Lefojtja a kéményt a kitorkolásnál? A lefojtásra inkább ott van a pillangószelep, amit a füstcsőbe kell építeni. A pillangószelepet kézzel lehet állítani bármikor, alkalmazkodva az éppen szükséges fojtáshoz. Ezt ha felrakom a kémény tetejére, honnan tudja, hogy éppen mekkora huzatra van szükségem?
Hát hogy azzal nem fogod tudni kitisztítani a kéményt, az biztos. Nincs tartása, és a nagyon merev fém sörték sem szerencsések, leszedik a belső vakolatot.
Keress rá a Komtűz Kft-re Tatán, mi is ott vesszük a szerszámainkat.
Ismereteim szerint a tömegkályhánál a jobb hatásfok miatt a füstöt függőleges járaton levezetik közel padlószintig és sok esetben un fekvő kéményen áramoltatják tovább a megfelelő huzattal rendelkező kéményhez, persze ez nem kötelező. A fekvő kémény akár 4 m hosszú is lehet amúgy fűtött padkának is nevezik. esztétika, hasznosság. Namost a padka vagy fekvő kémény végén elindul felfelé a füst a segédkéményen kb 1 métert és ez csatlakozik be a kéménybe. Azt nem értem, hogy mi szükség rá ezen az elven egyből csatlakozhatna a rendes kéménybe is. Remélem érthető. véletlenül se akarok itt okos lenni, csak nem szeretnék egy megépült kályhát esetleg életveszély miatt visszabontani.
Üdv. Erről tud valaki,tényleg működik? Fatüzelésnél elsősorban. Huzatszabályzó. Itt a linkje: http://www.huzatfokozo.hu/huzatszabalyzo-Mutat_Nullazzal/ Köszi
Kerti/barkács boltban láttam füstcsőkefét. 5m-es 1700 pénz. sodrott acél szár, sárgaréz (színű) sörték. Nem tudom pontosan milyen átmérőjű, de biztosan van 140-es méret is. Gondoltam megkotrom vele a kéményemet. Ez jó nekem, vagy keressek másfélét?
Az általad felsorolt kiegészítők mind nélkülözhetetlen elemei a kéményrendszernek. Ezek nélkül a garanciát is elveszted, arról nem is beszélve, hogy egy nagyon gány kémény lenne a végeredmény.
Egy ilyen tömörségvizsgálat (felfújható tömlővel a füstcső két vége elzár - egyik végére készüléket csatlakoztat - mely 200 Pa-os túlnyomást hoz létre a lezárt szakaszban - a készülék méri, hogy mennyi levegőt kell utánapumpálnia, hogy tartsa a 200 Pa-t - majd a szivárgási értéket összehasonlítja a szabványban megengedett értékkel), amivel kimondottan a füstcső tömítettségét lehet ellenőrizni kb 20-30 perc ha minden klappol, és kb 1 milla a készülék, ami 20 kiló. Nem hinném, hogy minden kéményseprő kap egyet és cipelné magával, de csak ezzel lehet a szétválasztott rendszert ellenőrizni. Értelem szerűen itt megközelíthető kell hogy legyen a füstcső mindkét vége (T, vagy tisztítóidom a kazán felett, tetőkibúvó a kitorkolásnál)
A másik lehetőség a koax cső levegőjáratában CO tartalmat mérni egy füstgázelemzővel, de ezt nem lehet alkalmazni ott ahol szétválasztott rendszer üzemel.
A harmadik lehetőség egy kis tükörrel átjárhatóságot nézni, de ez elhúzott csőnél értelmét vesztett, és ezzel a tömítettséget nem lehet vizsgálni, akkor meg minek.
Kontroll alatt csak azok a kémények vannak, amikről a kéményseprő szolgáltató tud beüzemelés előtt, tehát csak ott tudja foganatosítani a kémény ellenőrizhetőségére vonatkozó előírásokat.
Éppen azért érdeklődtem tőled, mert semmit sem tudok a témában. Magáról a tömegkályháról sem érhetők el hiteles dokumentációk, nemhogy a füstelvezetésről. Azzal nem akarlak untatni, hogy működik a kályha, mert én is az itteni topikot böngésztem át és gondolom, hogy biztos Te is tájékozódtál felőle.
de had kérdezzem meg tőled, hogy akkor a segédkéményes verzió lenne a jó megoldás?
Sziasztok! Kandallókályhához szeretnék kéményt építeni. Az eddigi hozzászólásaitokból megállapítottam,hogy sima bélésnélküli téglás kéményt nem érdemes rakni. Egy LEIER szerelt kémény 8fm kb. 170 e.-be kerülne. A könnyűbeton köpeny, valamint a samot béléscső nem is annyira drága. A kiegészítők elemek emelik meg az árat /füstcsőcsatlakozó idom, füstkivezető idom, diletációs hézag töm gallér, tisztító idom, tisztító ajtó, kondenzátum elvez. idom, stb./ Ara gondoltam,hogy megépítem a kürtőt ( samot béléscső körberakva kisméretüvel vagy a saját könnyűbeton köpenyével). A többi elemet pedig hagyományos anyagból, mintha kisméretü téglából lenne. A fele árból kihoznám. Szabad e , érdemes e ilyet fuserálni? Tanácsaitokat előre is köszönöm!
Azthiszem a vizsgálat abból áll amit leírtál a 4072 hozzászólásodban, ezt mennyi idő alatt lehet elvégezni, és hát egy-két dolog felmerül, ha nincs tetőkibuvó és több méter magasan(7-10m) van a kémény, hogy tudod elvégezni a tömörségipróbát.
Köszönöm. Én a kazánbekötö csővel szemben tettem + 1 tisztítóajtót, kb 1,5m magasan, ott nézett be, se se tökör, se más módszert nem alkalmazott, csak látta a cső hiányát. Szerintem nem volt zsebpénze aznapra. Az aljában a homokot, ha van, nem láthatta, de ha lepotyogott, utána már nincs ami leeshetne.
Meglévő kéménynél akkor írhatják elő a bélelést, ha a kémény aljában sok homokot találnak, ami ugye a szétporladt belső vakolat, amit az égéstermék tett tönkre.
