Köszönöm. Ezek szerint lényegében az alapos etimológiai szófejtéssel is ugyanoda jutunk, mint ami az átlagember tippje lenne két vihogás között :-) Üdv: HA
Husi, Hussy: Van m. Hus(s) családnév, viszont ilyen nevű helynevet nem találtam. Ezért nem valószínű, hogy lakosnév lenne, azaz ’Hus nevű helyre valósi, onnan elszármazott’ lenne a jelentése. Sokkal inkább az a valószínű, hogy egy korábbi Hus(s) – és ma vezetéknévként jelentkező – személynévhez -é > -i birtokjellel képzett apanév, tehát ’Hus(s)é; Hus(s) gyermeke, családja’.
A Hus(s) névhez az alábbi korai, feltehetően kapcsolódó előfordulásokat találtam: 1211: Huus, Huuus, Hws, 1214/1550: Hus. 1136/1329: Hous. Vélhetően e személynév megegyezik a hús ’ az ember és az állatok testének izomzatból és vérbő szövetekből álló része; test’ közszavunkkal. A névadás utalhatott arra, hogy az illető jómódú volt, sokszor ehetett húst (vagy éppen gunyorosan fordított értelemben: sose jutott hozzá), de talán valószínűbb, hogy a korpulens termetre utalt.
Kiváncsi volnék, van-e valakinek ötlete, adata arra vonatkozóan, honnan eredhet az a családnév, hogy Husi? Láttam Hussy-nak írva is, nem tudom pontosan, hogy a név általam ismert viselője melyik írásmódot használja, de az ejtésmódban nincs eltérés.
> Akárhogy is olvasom ezeket látom benne: Antritt Antrutt Mindez egy 1839-es bejegyzésből való Búrszentgyörgyről (ma: SK)! Valakinek van ötlete hogy mi lehet e vezetéknév valójában?
Lehet, hogy érdemes szó szerint venni: az országis német vezetékes telefonkönyv <http://www.telefonbuch.de/> ismer Antritt (tkp. ’kezdet’) vezetéknevű bejegyzéseket. Egy nagyságrenddel több van az Antritter származékából, ill. a talán idevonható Antretter alakváltozatból (ill. van Antrett is) Az Antretterek közül az 1891. évi magyar iparosjegyzék egy komáromi adatot ismer; sőt 10 Antret(t)ert a magyar telefonkönyv is hoz (Győr, Tata, Baj, Bp., Kecskéd).
Kléga: Vlsz. a német Kleger ~ Kläger családnév (nyelvjárásias) írásvariációja, esetleg cseh közvetítéssel. Ez utóbbinak lehet közvetlen jelentése, vö. n. Kläger ’panaszos, felperes’, Ankläger ’vádló’. Esetleg egy Klag(e) nevű településre utaló lakosnév (bár ilyen települést nem találtam).
Popowszky: Szláv név, elterjedtsége miatt nem szűkíthető forrásterülettel. Mégis a w írása utalhat német közvetítésre, lengyel eredetre, esetleg (az evangélikus gót helyesírást megtartó) cseh-szlovák forrásra. A név lakosnév egy – a szlávságban gyakori – Popov(a/e/o), Popow(a/e/o) nevű település után. A település egy Pop(a) ’pap’ nevű személyről lett elnevezve.
Kalkusz: A Kalkus /kalkusz/ német és szláv (lengyel, cseh) területen is előfordul személynévként. Ugyanígy a n. Kalkusch, cs. Kalkuš, le. Kalkusz /kalkus/. Ez utóbbi etimológiája szláv: egy német eredetű Kalk ’mész’ személynév (v. foglalkozásra jellemző anyag) kapott -uš kicsinyítő képzőt.
Az /sz/-re végződő név –valószínűleg ez a kérdezett változat, nem az /s/-re végződő – vagy ugyanilyen etimológiájú, csak a ritkább szláv -us képzővel képződött az -uš helyett; vagy talán névlatinosítás eredménye, vö. az újszövetségben többször említett görög eredetű lat. calcus ~ chalcus ’ókori rézpénz, ill. súlyegység, az obulus 8-ad, a drachma 48-ad része’, pl. (Károli fordításában) Máté 10,9: „Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe”, Márk 6,8: „És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben” stb.
Bachler: Vlsz. a német Bächler ~ Bechler csn. nem umlautos változata. Ez egy ’patakocska’ (n. nyelvjárási Bächl, Bachl, n. irodalmi Bächlein) mellett lakót jelöl. Esetleg a n. Pechler > Bechler név hiperkorrekten „umlautját vesztett” alakváltozata, ekkor ’szurokkészítő’ jelentésű foglalkozásnév (vö. né. Pech ’szurok’).
Stevda: Vlsz. szláv név magyarosodása, amely mögül egy Štefda alakot rekonstruálhatunk. Ha ez igaz, akkor ez a -da kicsinyítő képzőre tekintettel vlsz. cseh eredetű, a Štef alap pedig a Štefan ’István’ személynév rövidülése (hasonló név, más kicsinyítő képzővel: m. Stefka < szl. Štefka).
Korényi: Vlsz. a Korányi névhez hasonló magyar lakosnév, tehát egy Korény (ill. Korány) településre utal. Mind a két név megtalálható -y nélküli képzőtlen lakosnévi(?) alakban. Ilyen települést nem találtam, de vlsz. szláv területen volt (ha volt). Hasonló névhez vö. lengyel Korzen, cseh Kořen.
Az is elképzelhető, hogy a /kiszeli/-nek ejtett Kiszely /kiszej/ < szlk. Kyseľ analógiájára a -nyi végződés analógiás magyar fejlemény az eredeti, /ny/-nek ejtett -ny végződés helyett. Ekkor viszont nem lakosnévről, hanem egy szláv, valószínűleg szlovák Koreň ’gyökér’ család- vagy személynév átvételéről van szó.
Both: Régi magyar személynévből, vö. m. bot ’rúdféle eszköz’ közszó.
Kmetty, Kmety: Jó lenne tudni a 48-as Kmety György tábornok genealógiáját. E nélkül az alábbiak vethetők fel: – Közvetlen szláv eredet, vö. szlovák kmeť ’agg(astyán)’ szó, Kmeť, Kmetík családnevek (Kmety György Pokorágyon [szlk. Pokoradz] született, így lehettek szlovák – vagy cseh – felmenői). Én ezt tartom valószínűnek. – Magyar lakos-, vagy birtokos név egy, a fentivel azonos eredetű, szlávos Kmet(y) nevet viselő településről. Ilyet azonban nem találtam. A szlovákiai Kmeťovo magyar neve Gyarak volt, sőt 1948 előtt szlovákul is Ďarak volt a neve. A település az új nevét Andrej Kmeť (1841–1908) néprajzkutató, muzeológus, botanikus után viseli.
> ezzel kapcsolatban a "Buzi" vezetéknév jutott eszembe... akkoe most mi van ???? :)
A buzi ’homoszexuális’ szó meglehetősen fiatal, a buzeráns szó rövidülése. Személy- ill. családnévként nem jöhet szóba. Még ha szóba is jönne, akkor is az lenne a helyzet, hogy *mások ragasztották rá* gúnynévként az illetőre. A példaesetben viszont valaki önként választotta volna, lévén a névmagyarítás, -németesítés stb. önkéntes dolog, és általában eufemizálással jár.
A Buzi családnév vagy egy Buz nevű helyről vett lakosnév (pl. Ocsova mellől van adatom ilyen nevű pusztára), ez vlsz. Boz (pl. Fertőboz) helynév változata, vö. Bozi családnév is. vagy pedig egy régi Buz személynévhez képzett apanév. Ez utóbbi van -d kicsinyítő képzővel pl. az erdélyi Buzd helyneveiben (m. Buzd ~ ro. Buz, m. Szászbuzd ~ ro. Buzd). Ez a családnév tehát csak utólag, napjainkban diszkreditálódott.
Krajcsi, Krajcsy, Krajtsi, Krajtsy: Szlovák foglalkozásnév, a megfelelő szlovák közszó alakja ma krajčír ’szabó’ (< szlk. krájať ’vág’ + török eredetű -či foglalkozásnév-képző [később + -r adaptív formáns]).
Müczberger: A n. Mützberger név magyaros lejegyzése. Ez utóbbinak vannak Mützberg, Mutzberg alakú „rokonai” is. Nyilvánvalóan lakosnévről való szó, egy Mützberg nevű helyről. A név (különösen a Mutzberg variáns) nem ritka, de helységet nem találtam hozzá. Ezért talán egy gyakori külterületi név lehet, mivel az etimológia világos, egy jellegzetes alakú hegyre utal, vö. n. Mütze ’sapka, süveg’ + Berg ’hegy’.
Frajnovics: A családnévként önállóan is létező régi Frajna személynévhez képzett szláv apanév. Az -ovics (-ović, -ovič, -owicz, -ович) képző – és innen a név is – a nyugati délszláv, lengyel (esetleg szlovák), ill. keleti szláv eredetű lehet.
A Frajna alapnév vlsz. végsősoron német eredetű, talán szláv közvetítéssel. Az alapja bizonytalan, az alábbi nevek, szavak változataira gondolhatunk: n. Freier ’kérő, udvarló’ (> pl. szlk. frajer ’udvarló, szerető; ficsúr’), n. Freimann ’szabad férfi; nem jobbágy állapotú szolga; bakó’, n. Fräulein ’kisasszony’ (> pl. szlk. frajla ’nő [szleng]’). Esetleg a Ferenc név valamely szláv becézőjének (pl. Fraňo) változata.
Fuczkó: Vlsz. régi magyar személynév. Etimológiáját nem találtam. Talán a m. fickó szó hangrendi illeszkedéses alakváltozata, vagy a (esetleg az előző megoldást nem kizárva) XIII. sz.-ból adatolható m. Fuka személynév képzőbővüléses származéka.
Moos: Német lakosnév, vagy egy Moos nevű település után, vagy egy mocsaras (déln. Moos ’mocsár’) településrészen, külterületen való lakhely után.
Trescsák: Kelet-szlovák hangalakú (Treščák) név. Az -ák nagyító- ill. személynévképzővel alakult – vlsz. ragadványnévként – a köznévi, vagy személynévi alapról. Ez utóbbi az alábbiak egyike lehet: – szlk. trešťať ’ropog, pattog’ – szlk. treštiť ’odavág, odaüt’ – szlk. tresk ’durr(anás), puff(anás)’ – szlk. trest ’büntetés’ – szlk. treska ’tőkehal’ (más szláv nyelvekben jelentése ’szilánk, szálka, forgács’ is!’) – or. tresta ’áztatott (len/kender)szalma’
Szulimán: A Süleyman oszmán-török (ill. Szulajman arab) név változata. Ez a név a bibliai eredetű magyar Salamon név megfelelője (< héb. Šəlomoh <: héb. šalôm ’béke’).
Van nekem egy II.VH alatt kiállitott anyakönyvi kivonat másolatom, amiben egy olyan vezetéknév szerepel, mely mintha nem létezne. Akárhogy is olvasom ezeket látom benne: Antritt Antrutt
Mindez egy 1839-es bejegyzésből való Búrszentgyörgyről (ma: SK)!
Valakinek van ötlete hogy mi lehet e vezetéknév valójában?
Szia Kedves LvT!
Kmetty családnévről mi a véleményed?
Azt tudom, hogy Szlovákiában van Kmet'ovo település..
Egyáltalán milyen nyelvből eredhet?
Köszönet,Erbur
"de hogy ezt valaki önként vállalná, csak azért mert ez egy másik nyelven szótárszerűen előkelő jelentésű, az igen nehezen képzelhető el. Tfh., hogy az erdélyi szászok közt az Ochsenbacke valamiféle magasabb tisztséget jelent, életszerű az, hogy ennek alapján egy székely (magyar) a Baromarcú vezetéknevet válassza magának..?"
ezzel kapcsolatban a "Buzi" vezetéknév jutott eszembe...
> Roszkopf = "A Roszkopf eredetileg német sz-el irva lófej az az lófő.A székelyeknél egy katonai rang"
Idézek a magyar nyelvű webről: „Ki szerint van lófeje Lipcseinek?”, „Batár lófeje van....”, „Kár,hogy olyan lófeje van mint Lipcseinek a fradiból....”, „Bérháznapló VIII. Iván hatalmas termetű, tagbaszakadt negyvenéves ember. Nagy lófeje van s hatalmas lapátkezei.”, „Olyan lófeje van ami Britneynek nincs”, „De komolyan, az egy dolog, h lófeje van, istenem, ezzel még semmi gond, de az a mozgáskoordináció (ill. annak hiánya)” S í.t.
Nem hiszem, hogy ezek bármelyike is a székely katonai rangra utalna: sokkal inkább testalkatra. És ezek magyar, a székelyekkel azonos nyelvű adatok...
Kérdés az, hogy mi vinne rá egy németet, hogy Lófőnek nevezze a családját, egy idegen nép katonai rangja után? És ha a német ezt megteszi, miért nem teszi meg a magyar? Az magyar országos vezetékes telefonkönyvben egy Lófő vezetéknév sincs. De még a román hasonló kiadványban való – ékezet nélküli – keresés is eredménytelen Lofo, Lofeu bejegyzések után. Ha nincs ilyen vezetéknév a magyar nyelvterületen, miért lenne a németen.
Továbbá: szótárszerűen egyező kifejezések érzelmi tartalma az egyes nyelvekben más lehet. A németben emberre értve a Roß szitokszó, kb. ’hülye alak’ jelentésben, a Roßkopf összhatása pedig – a direkt ’lófejű’ jelentésén túlmenően – olyan, mint a m. ’baromarcú’. Úgy még keletkeznek nevek, hogy a mások által adott csúfoló ragadványnév rajta marad az emberen, de hogy ezt valaki önként vállalná, csak azért mert ez egy másik nyelven szótárszerűen előkelő jelentésű, az igen nehezen képzelhető el. Tfh., hogy az erdélyi szászok közt az Ochsenbacke valamiféle magasabb tisztséget jelent, életszerű az, hogy ennek alapján egy székely (magyar) a Baromarcú vezetéknevet válassza magának..?
"Az szlovák Ozdín helynév, amely egy K-szlovákiai, Zólyom és Poltár közt fekvő települést jelöl (m. Ozdin), ..."
Tudniillik a csabai anyakönyvben találtam olyan megjegyzést mind halálozás, mind esketés esetében, hogy Poltariensis, de nem ennél a névnél, hanem pl. a Gyebnár névnél. Tehát hajlok arra, hogy helységnévre utalhat, hiszen onnan bevándorlókat találtam a Matrikulában.
Ozsdin (Ojdin), Ozsdinetz: Hasonló név: O(z)sgyán(i). Itt az szókezdő o ejtéskönnyítő betoldás, az alapnév a Ždin (ill. az O[z]sgyán[i] esetén a Ždan: vö. a Zsdanov orosz név, amelynek viselője volt Sztálin legfőbb kultúrpolitikusa).
A kérdéses nevet a mai szlovák telefonkönyvben -ák képzővel tovább képezve találjuk meg: Ždiňák, Ždiňak, Ždiniak.
A név egyébként problematikus, mivel nincs primer etimológiája, így képzettnek kell lennie, de az -in képző csak nőnemű szavakhoz járuló birtokos képző lehetne (azaz anyanévről lenne szó), de ekkor a feltételezett *Žda alaphoz nem találok etimológiát (ez utóbbi névnek is túl rövid). Mivel mind a te általad adott -etz (< szlk. -ec), mind az -ák lehet lakosnévképző, gondolhatnánk arra, hogy a Ždin helynév volt; de ennek nem találtam nyomát (valamint ekkor magyar névadást kellene feltennünk, mivel a képzőtlen lakosnév a szlávok közt nem szokás; bár ez megmagyarázná, hogy miért bővül a név képzővel).
Van szlk. Ždila név is, amely megenged egy ždiť igét, ekkor a Ždin lehet ennek múlt idejű igeneve a várt žden helyett. A feltételezett ige jelentését nem tudom, lehet, hogy a ždať ’óhajt, vár’ helyi befejezett alakja (ez utóbbiból jön a Ždan ’óhajtott, várt [gyerek]’), esetleg valami hangfestő, mint a szb.-hv. žderati ’fal, habzsol’. A Ždila származhatik a ždať ’óhajt, vár’ igéből is (kül., ha cseh névnek tekintjük), ekkor a Ždin felfogható esetleg a Ždan és a Ždila vegyülésének is. Ezekben az esetekben a Ždin eredetileg személynév, és pluszban megjelenő -etz (< szlk. -ec), -ák képzők csak testesebbé teszik a nevet.
Az etimológiai problémák felvethetnek egy eltérő megoldást is: esetleg a szlk. Ozdín név keveredett a fenti nevek egyikével (esetleg hiperkorrekció lehet egy olyan szlk. nyelvjárásban ahol a szlk. ž helyett gyakran z áll; ilyen pl. a szarvasi; a csabai ilyen jellemzőjének még utána kell néznem). Az szlovák Ozdín helynév, amely egy K-szlovákiai, Zólyom és Poltár közt fekvő települést jelöl (m. Ozdin), de lehet a mo.-iÓzd hn. szlovák megfelelője is. Az Ozdinec ’ozdini’ létező szlk. vezetéknév.
Az Ojdin írásmód j-je ugyanakkor román hatásról látszik tanúskodni, bár ilyen (szláv eredetű) román név létére nem találtam adatot. [N.B. Nem veszem úgy, hogy az Ojdin írásmód j-je magyarosan /j/-nek olvasandó, mert ebből nemigen lehet /zs/, ill. fordítva. Egy eredeti /j/ egyébként a török nyelvek felé vinne minket.]
> A családnév igen ritkán fordult elő, vélelmezem, hogy ez is kettősnév (ragadvány), de nem vagyok biztos benne.
Ragadványnév nemigen lehet, mert a fentiek alapján nincs primer szlovák etimológiája. Hacsak a lehetséges lakosnévi eredetet nem tekintjük annak.
Gágyor: Vlsz. régi magyar személynévből. A személynév eredetére az alábbi ötleteim vannak:
1. A legvalószínűbb az, hogy a gádor ~ gátor ’pitvar, tornác, eresz alja; rostély, rácsos kerítés’ magyar köznév alakváltozata (N.B. Van magyar Gádor családnév)
2. Esetleg a régi magyar (településnevet is adó) Gagy személynév továbbképzése a ritka -r személynévképzővel. A Gagy személynév vlsz. a Godi- kezdetű szláv eredetű személynevek (pl. Godislavъ)
Berentés: Vlsz. a régi magyar (településnevet is adó) Berente személynév változata, ahol az -s kicsinyítő képző lehet (bár szokatlan, hogy a teljes névalakhoz járul). A magyar Berente név a szláv Boręta (innen szb.-hv. Boreta, cs. Bořeta, le. Borzęta) személynév igen korai átvétele: ez utóbbi mögött egy ’küzd, harcos’ jelentésű szláv tő állhat (vö. szlk. boriť sa ’küzd’, borca ’bajnok, harcos’).
Doma: Régi magyar személynév: a m. Damján ~ Domján (< lat. Damianus < gör. Δαμιανος <: gör. δαμαω ’megszelidít’; szentnév) név Dom rövidülésének -a kicsinyítő képzős származéka. (A Dom esetleg lehet a Domonkos [< lat. Dominicus ’az Úré, az Úrhoz tartozó’] rövidülése is.)
Níilván ugyanazt a családot jelöli XVIII-XIX század (annak is az első fele). A családnév igen ritkán fordult elő, vélelmezem, hogy ez is kettősnév (ragadvány), de nem vagyok biztos benne.
Ad Krucs (Krutsch): Kis Lajos a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában a Krucsó (< szl. Kručov ’Krucsé’, vö. <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=krucso>) helynevek magyarázatánál szerb-horvát Kruč és lengyel Krucz neveket hoz, így a szláv eredet ezúton megerősödött. A lengyel adat egyben csökkenti az olasz etimológia valószínűségét és megemeli a szlávét. A korábban adott szláv krutъ ’kemény, kegyetlen; meredek’ mellett megemlíteném a hangutánzó eredet lehetőségét, vö. cseh kručeti ’korog’ ige.
Melis (Mehlis[sch]): Szlovák személynévi eredetű családnév (Meliš): a Melchior ’Menyhért’ személynév Mel rövidülésének -iš kicsinyítő képzős származéka.
Schwajda: A cseh Švejda személynév németes változata. Ez utóbbi áll a Švej- < Švaj- alapnévből és a cseh -da kicsinyítő képzőből. Az alapnév vlsz. összefügg a német Schweiker(t), Schweik(h)ar(d)t, Schweiger(t), Schwickert, Schwieger stb. családnevek alapjával (ill. az első tagjával), az ófn. swind, ószász swîth ’erős’ szóval.
Suhajda: Szintén cseh (ill. csehes szlovák) családnév: Šuhajda. Ez áll a cseh-szlovák šuhaj ’legény’ köznévből és a cseh -da kicsinyítő képzőből.
Kucsa: 1.) Szerb-horvát családnév: Kuča. E régi személynév eredeti köznév, jelentése vlsz. ’halom, kupac’ (ez utóbbit még majd ellenőrzöm egy jobb szb.-hv. szótárban). 2.) Adható magyar etimológia is: ekkor a török eredetű régi Kus ’sólyom’ személynév feltételezhető -a kicsinyítő képzős *Kusa származékának változata lenne.
Krucs (Krutsch): Ez vlsz. szláv név. Adatot rá még nem találtam, utána kell még járnom. (Addig is lehetséges alapok: szláv krutъ ’kemény, kegyetlen; meredek’, olasz croce ’kereszt’)
