Érdekes ez a szuronyvívás. Foglalkozik valaki a rekonstrukciójával? Olvastam a Kárpáti Rudolf könyvében (karddal a világ körül), hogy ez volt a negyedik fegyvernem,
de gondolom a vívás hadseregből való kivonulásával együtt ez is elhalt.
Tegyük fel, hogy a nagydarab fickó (NF) volt a támadó, és nekirontott az apának, a földre kerülnek, majd a fia is beszállt, egy harmadik féllel együtt a földön fekvő ember rugdosásába. Az apa értelemszerűen jogos védelmi helyzetben volt. A fia, miután látta, hogy az apját megtámadják, is jogos védelmi helyzetben volt, segített az apjának megvédeni magát. Kérdés, hogy amikor az ellenfél földre került, vajon mi a helyzet? A törvény ezt mondja:
(1) Nem valósít meg bűncselekményt, akinek a cselekménye a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az az élet kioltására is irányult volna, ha ... (ezt most hagyjuk egyelőre, valszeg irreleváns)
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
Vajon veszélyben volt-e az apa még a földön? Mivel NF előhúzott egy kést, és megölte az egyik őt rugdosó embert, simán indokolható, hogy igen, hiszen mint a történések mutatják, rendelkezett fegyverrel, amivel aztán ölt is, akár az apát is megölhette volna.
Szóval ebben az esetben, amennyiben bizonyítható, hogy a NF támadt rá az apára, akkor a helyzet világos: gyilkosságért elítélni.
Abban az esetben, amikor összeszólalkoznak, lökdösik egymást, majd kölcsönösen verekedésbe kezdenek, nem áll fenn a jogos védelem, azaz a végeredményt fogja a bíróság megítélni, magyarul garázdaság/testi sértés a 3 rugdosónak (amennyiben nem a fejét rúgták, ez utóbbi esetben akár súlyos testi sértés kisérlete), míg az NF-nek gyilkosságért kell felelnie.
Szerintem sem volt jogos vedelmi helyzet. Kolcsonos osszeszolalkozasbol eredo verekedes kizarja a jogos vedelmi helyzetet. Az apja "segitsegere" sieto (kesobb leszurt) gyerek sem volt jogos vagy velt vedelmi helyzetben, mert akit rugdaltak, az a foldon volt. Viszont 9 cm-s kessel a foldon fekve nem lehet allo embert sziven szurni, tehat ha az elozmenyektol (kolcsonos osszeszolalkozas) eltekintunk es jogos vedelmi helyzetet feltetelezunk a foldon fekvo szamara, akkor erdekes kerdes, hogy jogosan hasznalhatta-e a kest. Pl. ha a 14 eves gyerek is kest vesz elo, miutan akit rugdosnak, felallt...
"Érdekes ügyet tárgyaltak csütörtökön a Debreceni Ítélőtáblán. 2009 októberében M. Zoltán Id. B. Tiborral együtt szórakozott Hernádpetri községben. A déli órákra már mindketten berúgtak, majd az italbolt előtt összevitatkoztak és összeverekedtek. M. Zoltán a földre került, ekkorra már Ifj. B. Tibor ( id. B. Tibor fia) is beavatkozott a verekedésbe, sőt egy harmadik szereplő, Sz. László is beszállt, így hárman együtt rugdosták M. Zoltánt. Ő azonban a földről feltápászkodva elővett egy 9 cm pengehosszúságú zsebkést és azzal a mellette álló Ifj. B. Tibort mellkason szúrta. Ifj. B. Tibor rövid időn belül a helyszínen belehalt sérülésbe.
A Miskolci Törvényszék 2012 májusában M. Zoltánt emberölés bűntette miatt, mint visszaesőt, 5 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Id. B. Tibort társtettesként elkövetett garázdaság miatt 40 ezer forint pénzbüntetésre, Sz. Lászlót szintén társtettesként elkövetett garázdaság miatt, 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelyet 2 év próbaidőre felfüggesztett. Az ítélet ellen M. Zoltán I. r. vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbeztek.
A Debreceni Ítélőtábla Elek Margit vezette büntetőtanácsa az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, a cselekmény jogi minősítése helytálló. Közvetlen ok-okozati összefüggés volt megállapítható a sérülés és a halál beállta között. A sértett halálát a gyors orvosi beavatkozás sem menthette volna meg.
A Miskolci Törvényszék a törvényi minimumban állapította meg a cselekmény büntetési tételét, tekintettel az enyhítő és súlyosító körülményekre."
Hat, a cikket olvasva ez kb olyan, mint a Vihar kapujaban (a film..) - ez azert sokfajta sztori lehetett. Vagy esetleg Roncsfilm.:)
Igen valtozatos velemenyre jutnanak, ha pontosan tudnank, ittasak voltak-e, pirezek voltak-e, ki kezdte es hogy, az a bicska pontosan milyen bicska volt-e.
Maganvelemeny:
Periratokat szerintem anonimizalva sem fognak netre rakni, mert sem a belugy sem maguk a rendorok szerintem nem tudjak jo-e az, ha az emberek nagyon eroltetik az onvedelmesdit. Valasztasi igeretkent jol hangzik, de azon kivul nem sok dontesi jogkorrel rendelkezonek erdeke.
Rossz a cikk címe, gondolom nem volt jogos védelmi helyzetben. Érdekes lenne elolvasni a bírósági peranyagot, elvileg elérhetőnek kellene lennie az interneten anonimizált módon.
