> A P(B)iribauer név eredete/jelentése érdekelne! Származhatott-e a "Pirkenbaur"-ből? (És ez "micsoda"? Egy 1640-es jobbágylistán ezt találtam.)
Végül is származhatott a Pirkenpaur névből, de akár a hasonló nevekből, pl. a Pirnbauer (Pirnpauer)-ből is.
A Pirkenpaur az irodalmi német Birkenbauer bajor-osztrák nyelvjárási formája. Ez utóbbi olyan paraszti iparos, aki ’nyírfa’-val (n. Birke) dolgozik, pl. kádár, ács. Esetleg a tanyája nyírfás területre esett.
A Pirnbauer (Pirnpauer) ~ n. Birnbauer ugyanaz, mint a fenti, csak a jellemző névadó fa nem a nyír, hanem a ’körte’ (n. Birne).
Mivel a n. Bi(e)rbauer nevet általában ez utóbbihoz kötik, valószínűbb, hogy a te esetekben is ez az elsődleges kiindulás.
> A következő neveket le lehet fordítani Gremsberg,Poding, Hornberg (pl igy mint Kőszárhegy)?
Bízvást, persze a dolog célszerűsége kérdéses.
Gremsberg: < Grämsberg ’Gram [nevű személy] hegye’. A n. Gram személynévhez vö. régi n. Gra(ha)man szn., ill. n. Gram ’bú(bánat)’ közfőnév.
Poding: ’Poda (Pode) [nevű személy] leszármazotta(i)’. A régi n. Poda (Pode) szn. bízvást nyugati szláv, vö. szlk. pôda ’talaj’.
Hornberg: ’szarv [alakú] hegy’.
> A mayer meier stb annyit jelent hogy saját birtokán gazdálkodó paraszt van egyéb jelentése?
Idézem magam a 1327-esből: „A Mayer (Maier, Meyer, Meier stb.) nevek a középkori latin major (villae) ’uradalmi felügyelő’ kifejezésből jőnek, a németben jelentése ’intéző, jószágigazgató, [gazdatiszt, tiszttartó,] gondnok; (paraszti) haszonbérlő, (nemesi) örökbérlő’ volt.”
> a Korbel névhez annyi kiegészítést tennék, hogy a 19. századig még Corbel (hajdani ősöm) alak volt a használatos, előtte pedig a Corbeil. Ezt elfelejtettem irni. Én azt sejtem hogy francia, de nem biztos.
Aki lényeges információt hallgat el, az „büntetésül” nem a neki megfelelő etimológiát kaphatja.
„Ez” a Korbel tehát valóban a francia Corbeil név magyarosodása. Ez utóbbi ez fr. névcsalád része: Corbeau, Corbauex, Corbault, Corbaux, Corbeil, Corbeille, Corbel, Corbelle, Corbiaux; Corbelet, Corbelin, Corbelon. Mindezek az irodalmi fr. corbeau ’holló’ szó tájnyelvi (esetenként kicsinyítő, ill. nagyító képzővel továbbképzett) megfelelőiből származó ragadványnevek.
> és még a Dzsudzsák vezetéknév is érdekelne.
Dzsudzsák: Vlsz. a délszláv, elsősorban bulgár eredete. Bulgárul ez közszó, és legjobb tudomásom szerint ’törpe’ jelentésű. Ez utóbbi az oszmán-török cüce /dzsüdzse/ ’törpe’ szó -ak személynévképzővel történő meghonosodása.
kedves Lvt köszönöm és a Korbel névhez annyi kiegészítést tennék, hogy a 19. századig még Corbel (hajdani ősöm) alak volt a használatos, előtte pedig a Corbeil. Ezt elfelejtettem irni. Én azt sejtem hogy francia, de nem biztos.
> Hujder - eredhet még a germán Haido személynévből, illetve a német "Heide" szóból. majd megnézem mi is ez pontosan
n. Heide = m. fenyér ’gyér növényzetű terület; alacsony növényzetű terület, bokros, csarabos; gyér aljnövényzetű erdő (tipikusan fenyves)’, ill. = m. pogány. Leginkább az elsőre gondolhatunk településnévként, ill. településrésznévként.
De ez a Heider ~ Haider etimológiája, és ezt direkt nem vettem figyelembe a Huydernél. Ugyanis magam nem vagyok meggyőződve, hogy alappal feltételezhetnénk n. ei ~ ai > ui hangváltozást.
Víg, Vigh: lelki tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű régi magyar személynév, jelentése szó szerinti: ’[rendszerint] víg [kedélyű]’.
Marcinka: A Martinka név lengyel, kelet-szlovák változata. A Martinka pedig a szláv Martin ’Márton’ személynévből képzett anyanév (tehát egy Martin nevű ember feleségének a leszármazottait jelöli).
Bozsó: Ma is anyakönyvezhető (!) szláv eredetű régi magyar személynév: a Boži- ’isten’ kezdetű személynevek rövidülése (pl. Bozsidár < Božidar ’isten ajándéka’) + -ó kicsinyítő képző. (Ez a névalak ezen kívül kialakulhatott az ugyanilyen eredetű szláv Božo becéző magyarodásával is.)
Megyes: Magyar név. Vlsz. a Meggyes ~ Medgyes név változata, s mint ilyen, leginkább képzőtlen lakosnév, azaz ’egy Meggyes ~ Medgyes mevű helyre valósi, onnan származó’-t jelent.
Sebők: Régi magyar személynév: áll a Sebestyén személynév Seb rövidüléséből, valamint az -ő és -k kicsinyítő képzőkből.
Ábrahám: A zsidó-keresztyén kultúrkörhöz tartozó bibliai személynév, ma is anyakönyvezhető. A héber ’Abraham nevet a Biblia a ’sokaság atyja’ értelemben etimologizálja. E szerint így szólt az Isten Ábrámhoz: „És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged” (1Móz 17,5 Károli fordításában). Itt az ’ab tag jelentése ’atya’, a maradék értelme lenne a ’sokaság’, de ilyen tő kimutathatatlan a héberből (persze lehet, hogy a Biblia lejegyzésének ideje előtt veszett ki). Emiatt mások úgy vélik, hogy ez a korábbi héber Ábrám név és a héber hamôn ’sok’ melléknév összeolvadása (azaz kb. ’sok[akat nemző] Ábrám, sokak Ábrámja’). Az Ábrám (héb. ’Abram) név a héber ’Abîram ’magasztos atya; atyám, a magasztos’ név rövidülése.
Göbölös: Régi magyar foglalkozásnév ’ökörtartó, ökörpásztor’ jelentésben, vö. m. göböly ’hizlalt ökör’ + -s melléknévképző.
Schepp: Német név, a Stephan ’István’ név (szláv eredetű) becézője.
Ficsor: Román név magyarosodása. Vö. rom. fecior ~ ficior ’fiú, legény, szolga’ (ebből közszóként m. ficsúr is)
Csővári: Magyar lakosnév: Csővár (Pest m.) nevű helyre valósi. Meglehet a szlovák Csuvarszki (< szlk. Čuvarský) név tudatos magyarosítása, és akkor Csővárról (szlk. Čuvár) más mo.-i szlovák közösségbe áttelepültet jelent.
Vízvári: Magyar lakosnév: Vízvár (Somogy m.; de lehet, hogy volt másutt is ilyen nevű település) nevű helyre valósi. Ugyanakkor lehet tudatos névmagyarosítás eredménye is: 1800–1893 között öten változtatták erre a családnevüket.
Loewenhoek - eredetileg L(e)euwenhoek (ejtsd: l(é)öwenhúk), holland név, szó szerint azt jelenti hogy "az oroszlán sarka" (sarok mint épületelem). Delft városában Zuid-Holland tartományban van a Leeuwenpoort (Oroszlánkapu), melynek a sarkán élhetett az első viselője.
Behrens - holland név, a Behrend személynév apanévi alakja, az pedig a Bernhard germán személynévből ered.
> még egy kérdés úgy tudom a hindi névben a di-t gyi-nek ejtik ez akkor szlovák név?
Nem, ez magyar név. Az -i előtti lágyulás a magyar nyelv palóc nyelvjárásaira jellemző (még azoké is, amelyek a mai Mo. keretein belül találhatók). Szóval a Hindi az irodalmi nyelv szerint, a Hingyi pedig a helyi nyelvjárásnak megfelelően ejtett változat.
Jo estet kivanok minden kedves tudosnak es olvasonak!:)
Mar regen nem voltam itt, talaltam egypar uj ost es szeretnek a nevuk felol erdeklodni.
Vig/Vigh
Marczinka
Koszonettel,
MJK
Petranics: Szláv (vlsz. délszláv) Petranić ~ Petranič magyarosodása apanév, amely a Petran alapnévből és az -ić ~ -ič apanévképzőből áll. A Petran a szláv Petar ~ Peter ’Péter’ személynév szláv -an (kicsinyítő) képzős származéka.
Samai: Ha ezt magyarosan kell olvasni, akkor vlsz. magyar név. Vagy egy Sama (Samó, Zsama, Zsamó) nevű helyre utaló lakosnév [de ilyet eddig nem leltem], vagy egy régi Sama személynévhez képzett apanév. A Sama a biblia Sámson név Sám rövidülásének és az -a kicsinyítő képzőnek a kapcsolata).
Samel: Német név. Talán összefügg a n. Sammler névvel, így a ’pénzgyűjtésre’, az ilyen hajlamra utalhat, vagy a Sam- kezdetű nevek (Samual, Samson, Samen ’mag’) rövidülése -el kicsinyítő képzővel.
Korbel: Német személynév: a n. Korb ’kosár, kas’ szó -el kicsinyítő képzős származéka. A magyar névkincsben lehet, hogy szláv (szlovák) közvetítéssel jelent meg, vö. szlk. Korbeľ.
Simacsek: A pannonszláv (szlovák, cseh, szlavón-horvát) Šimaček név magyarosodása. Ez utóbbi többszörösen képzett személynév: Šima ’Simon név rövidülése’ + -ak nagyító képző (> Šimak, Šimák) + -ek kicsinyító képző.
Hujder: A német Huider (Huyder) név magyarosodása. Egy Huid (Huyd) helynévből képzett lakosnévnek tűnik. Ez utóbbihoz nem találtam adatot, ill. etimológiát, de a lehetséges alapjához vö. régi alnémet huyd(en) ’ma’ (~ holl. heden, n. heute), huyd ’bőr’ (~ holl. huid, n. Haut), huyden ’(meg)óv’ (~ holl. hoeden, n. hüten), (h)uyder ~ euder ’csecs’. (Ez utóbbi esetén köznévi eredetű személynévre is gondolhatunk.)
Krizsán: A román Crişean, azaz ’Kőrös [folyó] vidéki’ lakosnév magyarosodása.
Paragi: Magyar lakosnév: egy Par(r)ag (esetleg Parlag) nevű helyre valósi. Egy lehetséges helynévhez vö. Parrag (ma Parage, Szerbia, Bačka Palanka környékén).
Eiler: Régi német apanév, a régi n. Eilhard ’gyors+merész’ személynév csonkolása az -er apanévképzővel.
Kriszt: A régi német Christ ~ Krist személynév magyarosodása. Ez pedig a n. Christian ’Krisztián, Keresztély’ rövidülése.
Gozelman: A német Goselman(n) magyarosodása. Ez utóbbi vlsz. egy Gosel nevű helyre utaló lakosnév. (Ilyen nevű hely van ma pl. a türingiai Ponitz részeként.)
Bodor: Régi magyar, testi tulajdonságra, göndör hajra utaló személynév.
Podinger: Német lakosnév: egy Poding nevű helyre valósi.
Gremsperger: Német lakosnév: egy Gremsberg (> Gremsperg) nevű helyre valósi.
Hornperger: Német lakosnév: egy Hornberg (> Hornperg) nevű helyre valósi.
Szokodi: Ha találnánk magyar nyelvterületen Szokod helynevet, akkor lehetne lakosnév; de ilyet eddig nem találtam. Ezért lehet, hogy szavajárási név -i melléknévképzővel (az illető jellemző fordulata volt a szokod szó.)
Hollós: Magyar lakosnév: egy Hollós (pl. Vasban négy egymás melletti ilyen falu is van [volt]: Nemeshollós, Rempehollós, Egyházashollós, Hidashollós) nevű helyre valósi.
Tonka: Régi magyar, ill. szláv személynév: a Tamás személynév Tom rövidüléséhez járuló -ka kicsinyítő képzős Tomka személy- ill. családnév alakváltozata.
Hindi, Hingyi: Magyar lakosnév: Hind nevű helyre valósi. Ezt a helynevet talán pontosan lehet azonosítani a Nyitra környéki Kis-, ill. Nagyhind községekkel (ma Malé, ill. Veľké Chyndice, Szlovákia)
Multényi: Magyar lakosnév: egy Multény nevű helyre valósi.
Sothi: Vagy egy magyar lakosnév: egy Sót (esetleg Zsót, Csót) nevű helyre valósi. Vagy magyar apanév: egy régi Sót (esetleg Zsót, Csót) személynevű ember leszármazottja.
Guzmics: Jelenkori adatait – a magyaron kívül – szinte kizárólag horvát területen találtam meg Guzmić alakban. Alakilag világos, hogy ez Guzm- (Guzma) alapnévhez -ić képzővel alkotott apanévtől van szó. Alapnév etimológiájához egyelőre csak az az ötletem van, hogy a Kuzma ’Kozma’ (< lat. Cosma < gör. Κοσμος ’ékes, díszített; rend, illem’) név alkalmilag zöngésült változatáról van szó. (A másik, eddig bennem felmerült etimológiai alap, a hv. guz(a) ’far’ valószínűtlen, mivel nincs megfelelő -m- képző.)
Léhner: Német név. (1) Társadalmi helyzetet kifejező, ’hűbéres’ jelentésű név (vö. n. Lehnrecht ’hűbérjog’, Lehnsherr ’hűbérúr’ stb.) (2) Lakosnév (1) egy Lehn- helynévből, pl. Lehn (Észak-Rajna–Vesztfália, Szászország, Svájc), Lehna (Türingia), Lehen (Bajorország, Észak-Rajna–Vesztfália, Baden-Württemberg), (2) egy olyan településrészről, amely hegyoldalra épült, vö. n. Lehne ’hegyoldal, ereszkedő, lanka’.
Busai: Magyar keletkezésű név. Vagy egy Busa helynévhez képzett lakosnév, vagy a Busa (ami ’széles homlokú; dús hajú, szemöldükú, bajszú; komor, nyakas’ jelentésű ragadványnév) személynévhez képzett apanév. (Mivel eddig a Busa helynevet kimutatnom nem sikerült, valószínűbb az utóbbi alternatíva).
Rapi: 1) Magyar keletkezésű név a) egy Rap(p) helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Rap(p) személynévhez (etimológiáját l. később) képzett apanév. Az első opciót erősíti, hogy van Rapp helység (mai Rapovce, Szlovákia), és van magyar Rappi, ill. szláv eredetű Rapszky vezetéknév. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy a Rapi független ezektől és apanévi eredetű.
2) Idegen név magyar adaptációja. Itt elsősorban a szláv Rapich, ill. német Rappel magyarosodására gondolhatunk. Ezek alapja ugyanaz a Rap(p) személynév, amelyet a magyar etimológiánál is említettem, plusz kicsinyítő képzők.
Rap(p): A magyar névkincsben is megjelenő német személy- és vezetéknév. Etimológiájára több (egymást ki nem záró!) lehetőség adódik: – A köznémet Rabe ’holló’ nyelvjárási alakja. – A Rappold német személynév csonkolása. – Ragadványnév az alnémet rap ’gyors, heves’ szóból. – Ragadványnév, tulajdonosnév a n. Rappe ’fekete ló’ szóból
Bobák: Szláv név. Végződése alapján leginkább nyugati szláv (cseh, szlovák, esetleg lengyel). Alapja a közszláv bob ’bab’ szó, amelyhez az -ák nagyító képző járult. Délszláv változata, a Boban, máig személynév.
Zsíri: Magyar keletkezésű név: a) egy Zsír- helynévhez képzett lakosnév, vagy b) a Zsír személynévhez képzett apanév. A lakosnévi eredet látszik a valószínűbbnek, a helynévhez vö. Zsír (ma Žirovce mint Herľany része, Szlovákia), esetleg Zsira (Győr-Moson-Sopron m.). A személynévi eredet mellet az szólhat, hogy a ’kövér’ jelentésű m. Zsír személynév több származéka is ismert, vezetéknévként is, vö. Zsíros, Zsirka, Zsirkó, Zsiró.
Körei: Magyar keletkezésű, valamely Köre tagot tartalmazó helynévhez képzett lakosnév. Az alapul szolgáló lehetséges helynévhez, vö. Kisköre (Heves m.), ill. Vágköre (ma Okrut mint Udiča része, Szlovákia; ez utóbbi csak 1899 utáni névkeletkezés esetén). Mivel a névben az -i képző előtt megmaradt az -e-, ezért fiatal névalakulatra gondolhatunk. Megfontolandó az a tény, hogy a Családnévváltoztatások Magyarországon 1800-1893 c. munka szerint az adott időszak alatt ketten Köreire magyarosítottak. (Nem biztos, hogy a magyarosítás forrása ez volt, de a m. [Vág]körei névhez megfontolandó a történelmibb, szlovák eredetű Okrutszky [Okrucký] szinonima.)
Here: Magyar keletkezésű ragadványnév a m. here ’méh hímje; (innen) naplopó, semmittevő’ közszóból.
