amit az arcodba köpött, azt hátul gyártotta, és a fogak hozták előre. dobta annak egy részét felfele is, csak azt nem érezted mert ott nem állsz. ha ott hátul a keletkezés helyén elszívod, nincs ami előre jöjjön.
Sajnos nem találom azt a hozzászólást, amiben valaki leírta, hol lehet kapni az öntapadós csiszolópapír alá az alapot, amit a tárcsára kell ragasztani. Ha az anyag nevét tudnám, nyilván a Google segítene, de így megkérnélek benneteket, ha valaki tudja írja ide. Előre is köszönöm szépen,
Elég jó eredményt az elszívással a LIDL-es felsőmaró és a kézi körfűrész adott. Mindkettőnél a forgács kivetési irányával szemben van a cső csatlakozása. Az asztali körfűrészem sajnos nem akar a sorba beállni :(
Lehet, hogy igazad van, de pozdorja vágásnál, takaró nélküli lappal, úgy tolta a képembe a törmeléket, hogy majdnem leállítottam a gépet ... Lehet, hogy az én gépemmel valami nem gömbölyű ?
a lap két ponton dolgozik. ideális esetben csak elöl. amit ott csinál, azt viszi lefele, és lent elszívjuk. ha nem tökéletes minden, akkor hátul is beleér az anyagba, és a forgácsot felfele viszi, és onnan pont elszívjuk. jó az ahogy van.
szívással nem tudsz orkánt csinálni. a belépő ponton körben minden oldalról fog odamenni a levegő, nem onnan ahonnan szeretnéd. irányított légáramlást csak fújással tudsz csinálni.
Én az elszívó csonkot pont a másik végére tenném. Az összes forgács, szilánk arra repül, és azt eltéríteni valószínű hatékonyabb, mint ellenkező irányú repülésre bírni :)
Én olyanra gondoltam aminek van egy darab nagy tölcsére mondjuk két méter átmérőjű, és az oda van rakva a fűrész elé. Ha annak olyan ereje van, hogy orkánt csinál a fűrész körül akkor tökmindegy mennyi fűrészport és hova próbál szórni a fűrész, az áramló levegő elkapja és elszívja. :P
Jó nem kell olyan ami egy teherautót is elszív, mert az a fűrészt is felkapná, de a lényeg szerintem érthető.
Itt van Rahed Lee igencsak profi elszívója. Én nem tudok jobbat elképzelni ennél, ami gyakorlatilag rátapad a munkadarabra. Még ő is azt állítja, hogy még így is csak 2 elszívóval az igazi, alul és felül is kell.
1. akkor nem tudod tolni az anyagot mert a vákuum rászívja az asztalra :-)
2. ezer lukon tud falsot szívni, a kapacitásának nagyrésze el fog menni arra hogy ott szívjon ahol felesleges
3. ahol ezzel muszáj törődni (pl mérgező a pora amit fűrészelnek) ott vizesen csinálják. ha nem lehet, akkor meg közvetlen a vágás iszonyatosan körbe van dobozolva és abból szívnak el.
Ezt a baumaxos gépet nem ismerem közelebbről, de gondolom ennek is ugyanolyan nyitott / rácsos az alja mint a többi hasonló gépnek. Csak egy megoldás létezik az alulra lehulló forgács elszívására, ha készítesz a gép lábai közé egy zárt dobozt amibe felülről le tudd hullani a forgács. A rácsot szereld le a gép aljáról, teljesen felesleges az oda, és csak felakadnak benne a vékony fadarabok amik a fűrészlap mellett lejutnak. A doboznak lehetőleg légmentesnek kell lennie oldalt és alul, az elszívó csövet meg a doboz hátsó oldalába kell beépíteni. Ha sikerül légmentesre megcsinálni az alsó dobozt, akkor csak felülről tud levegőt szívni, így sokkal hatékonyabb lesz az elszívás. A fűrészgépek oldalán szokott lenni egy csomó nyílás aminél megfogva lehet felemelni, ezek feleslegesek, egyszerűen ragaszd le őket. Csak a motor hűtéséhez kialakított nyílást hagyd meg. Az asztallap és a géptest találkozása közé tömködj szivacsot körbe mindenhol, hogy ott se tudjon falsot szívni. A lényeg az, hogy a lehető legtöbb levegő csak a fűrésztárcsa mellett tudjon bejutni a géptestbe, erre kell törekedni. A fűrésztárcsa körül lévő elszívó műanyag burkolatot szereld le, az alsó doboz helyettesíti.
Igen megnyugtat,minden esetre mostmár tudom hogy egyedül vagyok ezzel a problémàval,csinálok egy tölcséres alját és kap egy betétet a lap köré az asztalba.
ez nem attól függ hogy bosch vagy sem. ez olyan minthogy az egymillás bringán is sáros leszel ha vizes úton bringázol vele.
nem lehet megcsinálni olyanra hogy ne poroljon, és a használók nem is igénylik. tuti létezik olyan hiperspéci fűrész ami nem prolol durva áron, speciális felhasználásra, de neked az nem megoldás.
Ugyanez van Bosch PTS10-nél is. Nekem az arcomba pl. nem köpköd, de elszívással vagy anélkül: huzamosabb fűrészelés után van a porszívómban, van alatta, a bekapcsológombján, a fönti nútokban... mindenhol. Ez van, ezt kell "szeretni" ...
Illetve: kell eszkábálnod egy tölcséres elszívót a fűrészed alá. Úgy a nagyja össze lesz szedve.
Nekem aldis van hasonlóban, de ugyancsak szórja a port mindenhova. Az enyém alján rács van, amin a por akadálytalanul távozik. Ezt kicseréltem egy farostlemezre, és porszívó csövet dugtam bele, így nem megy a fűrész alá.
Sajnos bele kell törődni, hogy ez egy poros szerszám, soha nem lesz tökéletes, de azért lehet a helyzeten javítani.
Tanácsot kérnék tőletek,minap először használtam a kis barkács körfűrészem elszivóval,illetve csak eg porszivóval mert még az elszivóm nincs kész teljesen.
Elszivás nélkül is szinte a csövön kiszórja a nagya port de elszivással meg a gép alá szó egy nagy csomó port,talán a lapot körülvevő kifli alaknál van a gond vagy egyszerűen csak az hogy made in china?Mit lehtneezzel kezdeni?köszönöm válaszaitokat előre is.
Ötletes módszer, de még jobb lehetne, ha egyik kerék egy áttételen keresztül hajtana pl egy menetes szárat, ami szépen lassan húzná a marót a szánon előre.Vagy orsót, amire tekeredik fel a madzag. A lényeg a fordulatonkénti azonos mértékű előtolás.
Ajtó cserére lenne szükségem, és azon gondolkozom, hogy nem veszek / rakatok be komplett ajtót, hanem csak az ajtó lapot cserélném ki, a tokot nem. Szerintetek érdemes / olcsóbb így? Van köztetek olyan, aki tudna nekem készíteni 1 db beltéri ajtót + 1 db bejárati ajtót egyedi méretek alapján? Nem kell semmi cicoma, teli fa, csak egyszerűen. Ja, és Kecskeméten (Talfája) van a ház.
Gondolom te is megfigyelted, hogy ez a dobtest nem hosszanti dongákból van összerakva, hanem egészen más eljárással készült "parkettákból". Nem tudom, hogy ez mennyit változtat a hangzásán, illetve szoktak-e hordó módra is készíteni dobtestet, de te mindenképp nézz utána mielőtt nekikezdesz.
Így elnézve a videót, én lehet hogy nem is marót engednék a dob belsejébe. De a külsejére se. Mondjuk tény, hogy melósabb lenne, de csak egyszer kéne megcsinálni és "bármilyen" átmérőjű dobot kialakíthatnál vele.
Hengercsiszoló?
Csak azt kellene jól kitalálni, hogy egyik végén nyitható legyen a henger, amikor a dob belsejét csiszolod vele. És alá ezt a görgős asztalt, finoman szabályoztató magassággal. Repítő blogjában van jó pár videó hengercsiszoló készítéséről, többek között ő maga is épített egyet, nézz körül:
Kis leleménnyel nemcsak a dob belsejét, hanem a dob külsejét is ezzel alakíthatnád tökéletesen simára, és egy pár menet csiszolást kapásból meg is úsznál. Illetve: lenne egy hengercsiszolód is, amit nemcsak dobok csiszolására használhatnál :-)
Szerintem. De 409 és paplanfa ötletét is megfontolnám. Marius Hornberger csiszolgatta hasonló módszerrel a fabödönje belsejét:
Ha olcsón, egyszerűen nem jön ki, akkor megette a fene, tévút.
Van +1 ötletem, de offtopic. Ez egy gipszkarton asztal, fémprofilra építve. 1 réteg vastag karton, 90fokban körbehajlítva, belül fémpálca merevítés adja az élvédelmet. A gk-t le lehet simítani nagyon simára, fullbaglettelés mellett, majd lefesteni szintén nagyon simára, esetleg vízhatlanra is lefesthető. Szemre pöpec, dísznek pöpec, kirakatba, újságba pöpec, de használatban.... ki tudja.
A te ötleted haladósabb. A flexet élivel odaszegelni, elindítani, majd forgatni, tologatni, és szépen ívremarja. Ezzel tök szép forgácsleválasztó-hordót lehet csinálni, egyúttal a kötelező demó alapanyaga is összegyűlik :)
Ezt a rönkidiótát pár hete linkeltem, ha dobot farigcsálna, ahogy jól megláttad, mint lehetőséget, na akkor azt mondanám rá, hogy oké. De a lámpaernyőjével Matyi babakocsikeringtetőjét is űberelte.
A kisebb átmérőre ott az orosz körfűrészes megoldás. Utána a két féldobot összeragasztani és a külsőt a videódban levő kerekes módszerrel meg lehet csinálni. Csak itt belül mennének a kerekek a maró pedig felül.
gyártanak erre való lukas mdf-et meg forgácslapot is, de kistételben nagyon drága, butikcucc.
meg lehet csinálni sokféleképp, pl hungarocell betéttel is. a tudás ahhoz kell hogy mivel burkolod be hogy pofás legyen. ekkora felületet szépre lefesteni sem triviális, furnérozni sem, még felcsiszolni sem.
Az ettől kisebb belső átmérőre esetleg EZ mint megoldás?
Mondjuk nem pontosan értem mi a valós terv, mi a felhasználás célja?... lehet lemaradtam 1-2 bejegyzésről.
Más:
A workzone-os fűrészgépem tárcsaemelő szerkezetének felfele tekerésekor, hátul jobbra elmozdulására (összetart a távolabbi vége a stellerrel) valami egzakt megoldás, ötlet?
Ha emelem összetart, ha leengedem akkor lényegében visszamászik párhuzamos állásba, de nagyon ratyinak érzem így...
Ez semmi, csak 2 bútorhátlap közötti élére állított kartonpapír, esetleg olyan középkonzolja van, mint a "floating" polcoknak, azaz 2 vasrúd a falba verve. Az egész tképpen filléres dolog, hulladék hulladékából készül, de nagyon jól néz ki. Ha lusta vagy, vegyél 1 ugyanilyen módon készült beltéri teliajtót, (a legolcsóbbak) és fektesd el :)
Ha egy vízszintes fúrógépet tologatnál ezen a mechanikán, amin olyan lyuggatott koptatós henger van, illetve finomabb smirglisdob, azzal kisebbeket is meg tudsz csiholni. Valószínűleg kétemberes meló, de kivitelezhető.
Lehet, hogy nem jó helyen járok, véleményekre vagyok kíváncsi a következő asztallal kapcsolatban, amit egy külföldi honlapon találtam. Én egyáltalán nem értek hozzá. Milyen anyagból lehet ez? Elég vastag, lehet ilyen lapot kapni valahol? Vagy hogy tudnám ezt az asztalt megvalósítani?
Régen jártam erre...hoztam egy újabb kis hülyeségem :)
Igaz hogy nem egy nagy szám,főleg az itteni tapasztalt szakik mestermunkáihoz képest,de azért egy villanyszerelőhöz,asztalos ipari szerszámok nélkül raklap alapanyag hulladék fából is azért elég pofás lett,nem? :) :$
ha úgy csinálod ahogy a könyvben van, minden lap felfekszik rendesen. minden négyes csatlakozás úgy néz ki, hogy van egy alsó, két középső amiknek a sarka ér össze de nem ér össze mert le van vágva, és egy felső, ami az előző kettőn fekszik.
A kettes azért kicsit Darwin díjas, vagy csak én nem vagyok bevállalós.
Szinte láttam, hogy a vágósablon, vagy hogy hívják azt a teknőt, elmozdul, és a korong kibukkan a fából, mikor pont fölötte tenyerel a fószer. Egyébként ötletes, csak a belső rádiusz eléggé szűk tartományban változtatható még lapcserével is.
Hááát úgy, hogy épít hozzá egy stabil befogószerkezetet, ami legalább két irányban folyamatosan állítható, mert kézből ilyet azzal a géppel biztosan nem tud megcsinálni halandó ember. Utána jön az a nüansznyi probléma, hogy a gépe annyira gyenge ehhez a szerszámhoz, hogy csak addig fog dolgozni, amíg a szerszám tömegereje el nem fogy. (talán 3sec) Az a marógép egy lepkefing ekkora szerszámhoz. Még harmad ekkorához is. Szóval ez ebben a formában halva született ötlet.
Ne adj már kérlek újabb életveszélyes ötleteket, még ránk fog hivatkozni a baleseti sebészeten :-)
Én végig olvastam a vekengést hónapokra visszamenően:
- ő egy fából készült dobot akar
- hasonlóan mint egy hordó, dongákból
- más helyeken 1-2 tizedes pontosságról beszél a henger palástján és a belsejében is
Tételezzük fel, hogy egy felsőmaróra rábuherál valami nagyobb palástmarót (ami egy kicsit nagyobb átmérőjű, mint az általa belinkelt felsőmaró). Tételezzük fel, hogy nem fog eltörni a tengely a tizenezres fordulaton.
De ő ezt a szerkezetet akarja az összeállított fa dob BELSEJÉNEK a tized pontos megmunkálására.
Nekem pedig robot hangon azt kellene motyognom, hogy " I-gen mes-ter,...én ezt nem a-kar-om" "
Igazad van, nehogy már itt beleokoskodjanak a tervedbe. A 30 mm-es furatú, 3 kilós marószerszámot perselyeztesd meg, tegyél bele egy 8 mm-es tengelyt, és akkor rá tudod buherálni a felsőmaródra.
És kapcsold be a felsőmarót. Aztán majd írd már meg légyszíves mi történt. Ha szerencséd van, még tudsz ide írni :-)
pont azért kell hálósan rakni, hogy jól illeszkedjen. és azért kell levágni a sarkát hogy 4 sose legyen egymáson, csak max 3. és egy sem legyen úgy, hogy a hullámos éle nincs egyenletesen alátámasztva.
ha az alsó sor toldására ráteszed a felette levő közepét, akkor az billeg. a hálós lesarkazott rakásnál nincs ilyen gond.
Ide csak bepasztázod (de nemcsak a youtube-ra megy, jó facebookra is), kis nyíl, megkérdezi milyen formában .. sztem ettől egyszerűbb nem kell, install nélkül is működik.
De az oldalon ott a leírás, hogy lehet ezt beágyazni a youtube oldalakra is, ha telepíted az addint. Már ha szereted az ilyen jellegű addineket (én nem, inkább megnyitom a fenti oldalt ha nagy ritkán kell)
Még a matekról annyit, hogy a matek jól jön akkor, ha minden oldalléc/darab/donga egyforma széles.
De ha jól megnézzük, minden hordó olyan anyagokból készül, hogy nincs két egyforma széles dongája. Ez azért van, mert ugye a dongának valót hasítással nyerik ki a rönkből, aztán ahol hasad, ott lesz a széle. De ez őket nem zavarja, mert van az a "görbeszárú derékszögük" (aminek semmi köze a derékszöghöz, csak nem tudom mi a rendes neve), azzal megmérik, hogy milyen széles a donga nyersen, és mivel a készíteni való hordónak megvan az aránya, azzal a bigyóval csak arányosságot néznek, hogy mennyivel kell a donga két végének keskenyebbnek lennie a közepénél, illetve mennyire kell dőljön az oldala. De a szélesebb dongára más méretek vannak, mint a keskenyebbre, viszont ezt ezzel a kütyüvel jól megoldják, mert az arány viszont hordón belül azonos.
Tudom lehet nem ide kéne, de tudom többen paláztatok itt.
SZóval.
Van valami hátránya annak ha hullámpalát nem hálósan hanem eltolva rakom? Tehát, hogy ne kelljen a sarkukat levagdalni. Igy se fekszik fel tökéletesen 4-5 mm. van közte, de teszek egy 18centis takarást így talán nem hordja be a szél a csapadékot.
Ha megvan a sokszöges henger, a belsejét ívre tudod csiholni egy 40-es smirglivel. Képzelj el egy nagyobb átmérőjű sodrófát, amit fúrógéppel meghajtasz, de a túlvégén egy kilógó tengelye van amit kézzel balesetmentes fogantyún keresztül lefogsz. Ezt beborítod a smirglivel, meghajtod a fúrógéppel, és ide-oda görgeted a dob belsejében amíg szép egyenletesen ívelt nem lesz. Ha ez megvan, veszel egy negyedkörnyi ívsablont, arra teszel finomabb smirglit és azzal pont ívrecsiszolsz mindent.
"A belseje, ha szögletes marad, a kutyát nem fogja érdekelni"
Namost írtam hogy nem vagyok nagy dobos, meg nagy akusztikai szakértő sem. De azt el tudom képzelni hogy pont egy dobnál más hangzása lenne, ha belül szögletes falakról verődik vissza a hang. Nemtom ... a dobos videón is valami spéci ívelt rezgővel masszírozták belülről.
Mondjuk velünk szemben lakik egy srác, aki dobverőket csinál. Régen meg egy metálbandában dobolt. Lehet megkérdezem, mi a véleménye :-)
Ezzel szemben, ha van acad-od, ottt kiadsz két parancsot és egyből megvan:
Polygon és offset...
Kicsit off, de idevág:
Anno a PCk hőskorában írtam körgenerátort, mert a gyári szoftverből elérhetők hihetetlen lassúak voltak.
Hosszas kínlódások után kiderlt, hogy ha nem kört rajzolunk, hanem 50 oldalú sokszöget, akkor a képernyőn nem látszik a különbség.
A lényeg, hogy ha "hengert" (csövet) akarsz csinálni, akkor bővel elég itt is egy ilyet csinálni - a végén pedig össze lehet csiszolni. A belseje, ha szögletes marad, a kutyát nem fogja érdekelni, a külseje pedig, akár még egy eszteergán is egybemunkálható.
Na itt se a dongák ívesek, ívesre később csiszolják/esztergálják őket, már ragasztás után.
Recefyce: kb ilyesmi módszerre gondoltál? Csak a "hengeresítést" gondoltad a fektetett maróval? Szerintem a videót elnézve, erre építened kellene egy "célesztergát", százszor könnyebb lenne a tökéletes körív elérése. Nem hiszem hogy drága mulatság lenne, de nem drágább mint egy olyan fektetett élmarós móka kivitelezése. Azért azt se csak úgy lefektetve és megpörgetve mint a sörösüveget gondoltad, gondolom :-) Illetve a kérdés: összesen 1-2-3 dobot szeretnél csinálni, vagy szakmányban?
Mint mikor megkérdezte egy kisgyerek Ferjáncz Attilát, hogy neked van-e ABS a kocsidban? Nincs, nekem a lábamban van.
Na így már leesett hogy mire kellene az egyengető.
Nos ez a "szemre hajszálpontosan" módszer annak jó, aki mint a bácsi, többezer dongát leküldött már az egyengetőn és nemcsak a szemével de az egyengetővel is jó barátságban van. Ments isten hogy rece tapasztalatát megítéljem ... de szerintem bőven abrikter-szűz még :-) (ld a korábbi kérdéseit) Ami persze nem jelenti azt hogy ne lehetne így sikere, de körfűrésszel - szerintem - könnyebb szögben hosszvágni.
Vagy ld a korábbi dobos videót. Nemigen szenved a mester szögekkel. Nút illesztés, egyik "szára" szemre kicsit megcsiszolva, oszt' jónapot.
Igen, én csináltam ilyen "fahordót" és ha rendesen kimatekolja az ember, akkor körbeér az :-)
360 fok/szegmensszám/2 = ennyi fokra kell beállítani a körfűrészt. Én negyven szegmensből raktam össze, így 4.5 fokra kellett állítani. De itt nem annyira a szög pontossága volt a lényeg. Hanem a szegmensek pontos szélességének kiszámolása és persze nagyon pontos levágása, hogy az adott átmérőt érjem el vele. Kiszámoltam, aztán levágtam egyet, megmértem tolómérővel, nem annyi, kicsit odébbpöcköltem a stellert, megint levágtam, most már jó, mehetett ugyanez negyvenszer.
Egy excel táblázatban számolgattam, a bemenő paraméterek a kívánt átmérő, a szegmensszám és a faanyag vastagsága, és szépen kidobta hogy milyen szélesre kell a csíkokat vágni, hogy amikor X fokban elvágom és összeillesztem őket, a belső átmérő kiadja a hordó aljának kivágott kör átmérőjét.
Csak nem tudom ez a módszer recefycének mennyire lenne jó dobhoz.
Biztosan be lehet állítani a gyalut is ferde gyalulásokra, de nem vagyok abban biztos, hogy könnyebb, mint a körfűrészt. Az élek minősége meg teljesen mindegy, ha úgyis ragasztót kensz rá. Sőt, a ragasztók felszívódásának direkt nem feltétlenül árt, ha a felület nem tükörsima. 1,5 mm-t meg szerintem egy markos szorító is át tud hidalni, vagy kis alakítás akár egyetlen darabon, vagy az utolsót megcsinálod annyival nagyobbra, senki nem veszi majd észre. Csinált más is ilyen hordót itt (talán pacman123?), olvasgass vissza.
Én nem az egyengető késeit állítgatnám ferdére, hanem a munkadarab vezetőjéhez szerkesztenék egy ék keresztmetszetű támaszt. Így a munkadarab megy billentve - az ék támaszhoz szorítva - ferdén, azaz, a kantnija ferde síkra lesz gyalulva. (Valamikor régen, édesapám a vastagolóhoz készített egy vezető vályút, és abban tolva a lambéria léceket szépen lehetett a sarkok letörését kialakítani.)
Ha dongákból akarsz hengert csinálni akkor a donga állapotban le lehet marni a belső és a külső oldalt is ívesre. Ráér utána összeragasztani a dongákat. Utána már csak egy leheletnyi csiszolás kell de azt egy egyenes (levegős) fúrógépbe fogott lepkével is meg tudod csinálni sokkal egyszerűbben és kevesebb balesetveszéllyel.
A dongák méreteit csak egyszer kell kiszerkeszteni és akkor nem lesz olyan, hogy nem ér körbe.
Nem tudom egyedül leszek-e ... de én ezt 2x is átolvastam. Most felhoztam magamnak egy sört, rágyújtottam .. de még mindig nem vágom mit szeretnél :-)
Egyszer henger, egyszer cső, aztán a 15 centis hengerbe, a belsejébe beengedni egy marót. De azzal mit szeretnél marni (a korábban linkelt kontraprofil maróval??) ... ez nekem nem áll össze, suldigung.
Leírhatnád mit szeretnél, úgy konkrétan. /vagy nekem kéne ma korábban lefeküdni, a szokásos hajnali 2-nél :)/
Nekem van egy 30-as tengelyre való cserélhető késes marófejem, (gépem nincs hozzá és kések sincsenek) ennek a súlya kb 4 kg. Egy felsőmaró ettől tönkremenne kb 2 másodperc alatt ha valahogy mégis sikerülne befogni. Ez a 4 kg-os tömeg, benne a késekkel, 30.000-es fordulaton még a téglafalon is átmegy ha elszabadul.
Nekem pedig robot hangon azt kellene motyognom, hogy " I-gen mes-ter,...én ezt nem a-kar-om"
Az egyengetők forgácsleválasztásának állíthatósága azért lenne érdekes számomra, mert dongákból ha raknék össze hengert, akkor előtte ugye bár bizonyos szögben kellene kialakítani az anyag széleit, hogy összerakva kiadja a kört. Arra gondoltam, hogy ezt egyengetőn valósítanám meg...
Tudom én, hogy lehet dőlésszöget állítani sok asztali körfűrészen, csak azt gondoltam, hogy a gyalulás az szebb éleket ad, de hogy lehet-e olyan pontossággal anyagot úgy kialakítani vele, azt nem tudom. Az meg gáz lenne, ha a végén pl. 1,5mm híján nem érne össze :)
A marófejhez...:
A fentebb említett fa "cső" belsejének marására kellene kitalálnom vmit.
Egy kb 6"-os belső átmérőjű hengerbe gondoltam beengedni fektetve egy ilyen kis jószágot akkora fejjel, ami éppen túlnyúlik az oldalvonalán. Teccikéteni?!
Nemtom .. én Paco válaszát olvasgatva, mint a hülyegyerek legyezek balról jobbra, görbe ujjakkal ... de nem jövök rá :D
Na mindegy, ezt a marófejet: sehogy. Felsőmaróba ritkán foghatnál be 30mm-es tengelyt, amire ez való. De még ha igen is, mondjuk asztalba építve: szerintem kb. az első centinél csapágyasra vágnád a maródat, jó esetben. Rossz esetben a tengely 12mm (kb ekkor átmérőjű ->30mm kivastagodásnál jól el is törne, és a marófej a tengellyel ... nem akarnád megtudni merre akarna kitörni.
Innen úgy látom ez egy kontraprofil maró lehet. Van ilyen felsőmaróhoz is, pl Massive:
Jegyezzük meg, hogy biztonságosan ezt is csak asztalba épített felsőmaróval használnám (bár ha visszakeresel a fórumon, volt ebből is vita rendesen régebben :-)
Léptetés nem diszkrét értékű mert analóg, annyit megy amennyit tekersz a csavarmeneten. Ha a lötyögés mondjuk 0,2 mm lenne akkor legfeljebb túltekersz és visszafelé visszaállítod a kívánt értkre.
A másik kérdésedre az a válasz, hogy: "Te ezt nem akarod." (Képzelj mellé egy balról jobbra irányuló vízszintes kézmozdulatot két kinyújtott és 3 félig behajlított ujjal.)
Egyszerűen meg kell fordítani azt a masinériát, máris kész a forgásirányváltás, a kő se repül le. De mindenképpen szükséges befejezni a gyártását megfordított védőburokkal, elszívóval, támasztékkal, kapcsolóval a másik oldalról is, vagy eleve külön egy rátenyerelős bizti leállítóval.
a hozzászólás, amiben feltette a képeket a fa kupakról, egy hosszabb hozzászólásokból álló szál (beszélgetés) része volt. a korábbi hozzászólásokban le volt írva, hogy a majdan bemutatandó szerkezet azt a célt szolgálja hogy a vizes követ le lepje be a por, meg hogy ne nyúlj bele véletlen. aki minden hozzászólást elolvas (és jó a memóriája), annak összeáll a kép és minden egyértelmű. aki csak egyes hozzászólásokat olvas el, annak követhetetlen, illogikus, és ezért kérdéseket tesz fel. ami kérdések az előbbi csoport számára illogikusak, redundánsak, érthetetlenek.
plusz ha direkt segédfázisos, akkor nem teheted át a kondit a főfázisra, meg kellene fordítani az egyik tekercset. de azt meg nem tudod mert belül van összekötve.
"A workzone nem irányváltós, ha jól tudom, de kis átalakítással (3 állású kapcsoló, az üzemi kondi bekötésével lehet játszani) megoldható az is."
Erről mindenkit lebeszélnék!
Még a végén leforog az anya a tengelyről, és valami baleset lesz belőle!
Kontraanyával esetleg, de szerintem olyan baromi rövid tengelyek vannak ezeken, hogy a kontraanya sztem nem fér fel rá!
Az irányváltós gépeknél a tengely lapolt szokott lenni, és a kőszorító tárcsákban nem kerek a luk, hanem szintén lapolt, így a forgás az anyáig el se tud jutni!!!
ragasztótól függ. a szokásos pvac faragasztó nem túl tartós a laminátumon. a pur az igen, de nagy préselési erő kell neki. a palmafix az ok, de annak az kell hogy összekalapáld.
Egy ilyesmit én is fabrikáltam. A vizes köveimnek csináltam egy befogót, meg elkészítettem az állványt is rétegeltből, a rudat pedig egy nyílvessző maradékából.
Egyedüli problémám a penge rögzítéssel van, azok közül is a keskenypengés késekkel, mert ilyenkor a fixáló csavar teteje eléri a fenőkő síkját. Ha kézben fogom (tartom) a görcsös fogás miatt elég fárasztó, szóval valahogy meg kéne oldani a rögzítést. Ennél már a hagyományos vizesköves fenés is pihentetőbb. Gondolkodtam a mágneses rögzítésen, de nem akarom, hogy minden késem utána mágneses legyen :))
Egy aprócska kérdés,laminált bútorlapot megfog a ragasztó ha kettöt öszeragasztok lapjával?Véleményem szerint nem,minimum egy durva átcsiszolás kellene neki,vagy teljesen le kellene szedni a laminátumot?
Keresztkérdés: Miért nincs a konyhaszekrényekben beépítve egy késélező macerátor? Nem az a tárcsás fröccsöntött felszegelhető, hanem egy rendes, mai cucc.
Ezt a módit nézzétek már meg, tökölgetni is lehet :)
"Egy biztos: az enyémmel még szárazon sem tudom annyira "megnyomni"? hogy felmelegedjen, ugyanis sokkal inkább megforog a kő, mintsem nagyot fogjon. Két műanyag tárcsa közé van beszorítva egy csavaron keresztül "
Ha a kő megforog, akkor ott valami gond van. Vagy deformált a műanyag, vagy az anya és a külső tárcsa közé kéne valami alátét. Az enyémet ha megszorítom, hallani hogy erőlködik a motorja. Egyébként egy tinédzserkorú TIP masina.
A szabályozásról jut eszembe. Először is a lassú fordulatú vizes követ pontosan a lassúsága miatt nem hiszem hogy vinné a vascsőbe préselt anyag, de próba-cseresznye! Anno a sima hajtogatott körfűrészlaphoz csináltam szögbefaragott követ. Flexbe fogott gyémánttárcsával faragtam. Beindítottam a köszörűt, majd az egyik oldalra megfelelő szögben felfektettem a flexkorong gyémántos részét. Ha jól emlékszem, persze a flex is ment közben. Elég meredek művelet volt, de akkor még bátrabb voltam. :-))) Még most is megvan az a kő, de már hagyományos módszerrel élezem utána ha kell, vagy inkább viszem a szakműhelybe élezni a fűrészlapot.
Repépítő ! Ma voltam abban a boltban, ahol az elszívócsövet vettem annó, megkérdeztem az árakat. Az acéldrót erősítésű 50-es cső 3800 !!! Ft/ méter, ezután a 100-ast már nem mertem megkérdezni :-)
Nem csak az ára nem stimmel, ez nem egy átalakított kettős köszörű, hanem célgép. Csak a munkadarab támasz miatt tettem ide a videót, meg amiatt, hogy pl késeknél szemben forog a kő, vésőknél meg elfelé.
A workzone nem irányváltós, ha jól tudom, de kis átalakítással (3 állású kapcsoló, az üzemi kondi bekötésével lehet játszani) megoldható az is.
Egyébként néhány videót megnézve arra jutottam, hogy nem olyan nagy kaland egy ilyen tormek-szerű vizes gépet összehozni. Láttam egyik videóban, hogy a baloldali bőrös kereket hajtják meg dörzshajtással a motor tengelyével, rugós előfeszítéssel. Ez jó, mert megvan a lassító áttétel az átmérőkülönbségekből, és ha túlerőltetik a nyomást a kövön, vagy belekap a kés éle, nem törik el semmi, csak megcsúszik a hajtás. A rugó feszítésével be lehet állítani ezt az erőt.
A köszörűs téma megmozgatta a fórumot, késmániásként engem is természetesen.
Anno elgondolkodtam a verziókon én is, és arra jutottam, hogy konyhai késeket, vésőket, gyalukéseket kézzel, vizes fenőkövön élezek (ez utóbbiakhoz lehet venni, vagy csinálni sablont, ami megfelelő szögben tartja), a kettős köszörűnek meg legyen mindkét oldala normálisan használható, nagy fordulatú. Az egyik felén filckorong van, a másikon egy közepes szemcseméretű szürke általános korong.
A köszörűkő szabályzáshoz nem kell több tízezres gyémántot venni, bőven megteszi egy gránit rúd 2000-ért. Ez általában egy félcolos rózsaszín vascső fa nyéllel, amiben gránitszemcsék vannak összeragasztva, ezt kell nekitolni a forgó kőnek, és faesztergályos technikával lehet formálni.
A vizes köszörűt egyébként támasztósablonnal kéne használni, de azt persze nem adnak az ilyenekhez.
KB 8-10 éve van meg, köszörültem én már ezzel mindenhogy.
Egy biztos: az enyémmel még szárazon sem tudom annyira "megnyomni"? hogy felmelegedjen, ugyanis sokkal inkább megforog a kő, mintsem nagyot fogjon. Két műanyag tárcsa közé van beszorítva egy csavaron keresztül - mondjam tovább? :-)
Nem célom sem lejáratni a terméket, sem senkit megfosztani a "tuti szerszámtól" - leírtam a saját tapasztalataimat. Ez alapján mindenki meg tudja nézni, hogy neki mennyire jó , vagy mennyire sem, sőt még magát a kütyüt is megtudja nézni a dobozban...
" Mondjuk azt semmiképpen nem értem, hogy hihetetlen lassan forog, és ezzel a fordulattal, még víz nélkül sem tud akkora "fogást venni", hogy felmelegedne bármi - legalábbis az enyémen. A másik korong, ami forog, mint a bolond, az meg nem hűthető..."
Próbálj meg szárazon meghúzni rajta egy vékony kést, aminek a pengéjét laposan rá kell szorítani a kőre. Ha odasül az ujjad, ne engem szidj légyszi! A másik gyors korongot meg a fordulat miatt nem hűtik, úgyis lecsapja magáról a löttyöt. Más kérdés persze az ipari sík vagy palástköszörű, amire folyamatosan csurgatja a szivornya a lét, amit egyrészt megfog a védőburkolat, másrészt meg visszafolyik a tartályba.
A vízre itt sem a hűtés miatt van szükség, hanem a csiszolás jellege miatt. A kézi vizes vagy olajos fenőköveken se a hűtés miatt van a lé. A csiszolóanyagról leváló szemcsék ottmaradnak a felületen, ezáltal segítve a sima felületet meg a jó anyagleválasztást. Próbálj csak egy vizes polírpapírral szárazon csiszolni akármit! Vagy semmit nem visz, vagy pillanatok alatt eltömődik és hajíthatod el.
Azért furcsa nekem ilyen helyen a sima korundkő, mert ez szerintem alapvetően nem vizes csiszoláshoz való. Emlékszem még a nagyfater fehér homokkő csiszolójára. Akácfa vályú, a követ a tengellyel simán a súlya tartotta a helyén. Persze parasztvezérléses kurbli volt a hajtómű. Ha kiemelted a követ, ott volt a vályú alján a finom fehér iszap amit időnként kimostunk belőle. Disznóölés előtt de sokat tekertem...
Azért majd megnézem ezt az Aldisat. A fényképen elég fehérnek tűnik a vizes kavics...
Nyugodj meg, kínában nem ismernek lehetetlen. Ki lehet hozni ennyi pénzből is :)
Megnéztem az újságot, igen, ez pont az a szar verzió amit rühelltem. A gyorsan forgóra is kellene tenni egy védőkupakot, olyasmit mint a kézi körfűrészeken, hogy véletlenül ne tenyereljen bele senki. A másikra is ugyanezen okból. A műanyag bilinek van késtartós része, oldalra kell fordítani az egész cuccot, hogy tudd használni. Nagyon lassan forog, de azzal nincs is baj. Az az én bajom, hogy ez így egyben össze van szerelve, és nincs hozzá egy fel-le szerelhető másik oldaali köszörű, és nincs hozzá az a szalagcsiszolós rész. Szóval így kit formájában nincs, csak ilyen is, olyan is, maeg amolyan is. Ez meg pont olyan cucc lenne ami csereberélgetősen jól használható lenne. Még egy polír, vagyy smirglikorongot is el tudnék hozzá képzelni. Meg egy köré telepített asztalt, tolattyúkkal, szögbe állítósokkal.
Szóval lehetne ez jó is, de így ez sem az. Ez is elvan .aszva.
Egy lassító csigahajtás van benne, ami kitérő tengelyek között visz át nyomatékot... Ennyi pénzért csak nem képzelitek, hogy ezt párhuzamosítják?
:-)
Amúgy, ismereteim szerint a köszörűnek a palástján illik köszörülni, mert az oldallapján, a különböző sugarak mentén más és más a kerületi (és ezáltal a megmunkálási) sebesség.
Tudom - engem is meglepett - az egyik nagynevű amcsi gyártó egy vízszintesen forgó korongon élez, ami ennek pontosan ellentmond...
Mondjuk azt semmiképpen nem értem, hogy hihetetlen lassan forog, és ezzel a fordulattal, még víz nélkül sem tud akkora "fogást venni", hogy felmelegedne bármi - legalábbis az enyémen. A másik korong, ami forog, mint a bolond, az meg nem hűthető...
A csatubén ezer számra vannak nedves köszörűs videók. Százból talán kétszer láttam hogy nem a palást felületet használták élezésre. Inkább az dönti el hogy milyen felületet akarsz. Szerintem nyugodtan lehet használni az oldalát is. Itt nem hiszem hogy fenn állna az a balesetvédelmi dolog hogy nem lehet az oldalfelületen dolgozni.
Már kezdem én is utálni :) de majd csak megszeretem (még nincs is meg). Lehet, hogy úgy fogok neki bemutatkozni, hogy "Jóvan köszörű, akkor b.szd meg a létrádat!!" :D
Viccen kívül, igen: kés, fűnyíró, véső, meg mondjuk ha , pl. szegeken, csavarokon akarok valamit berhelni, finoman sorját leszedni, hegyezni, csavarfejet hatlapfejűt "T"-síteni, akármi. Talán ha egyszer belefogok a kézi gyalulásba, ahoz is jól jöhet.
Azt megcsinálhatták volna úgy is, hogy egyenes marad a tengely, mint a kézi körfűrésznél. A kérdés köszörülési technikára vonatkozott, azt kerékkel párhuzamosan hosszában kéne, vagy arra merőlegesen.
Nem tudom. Én kezdettől fogva utáltam az egészet, az a faburok amit kolléga csinált az is kell oda, vagy véletlenül ledarálod a kezed, a kábelt, vagy bármi mást. Meg úgy egyszerűen útban volt nekem az a nagy bumburnyák amikor a másik oldallal akartam dolgozni. Ha rendes köszörűnek akarod, akkor felejtsd el. Ha csak kést, fűnyírót akarsz élezni, akkor meg tudod csinálni használhatóra a burok, késtartó, vízelfolyócsövezés feltuningolással. A vizet használat után mindig ki kell szedni, vagy szétfagy/félsúlyos lesz a felszívottól.
Nekem teljesen jó a reszelő-fenőkő kombináció, fúrókhoz pedig a kis workzone mikromotor.
A 90 fokos elforgatásnak az a roppant egyszerű magyarázata hogy a lassító áttétel 90 fokkal elfordítja a tengelyt. Köszörű nélkül jól lehet használni húsdarálóhoz, gyalugép előtoláshoz és egyéb lassú fordulatú dolgokhoz.
Ahogy néztem, a vizes-száraz kombi-köszörűknél mindig el van forgatva a vizes rész 90 fokkal. (lehet, hogy van kivétel, de még nem láttam olyat). A száraz kettősköszörűnél mennek párhuzamosan.
Nem azért van a 90 fokos elforgatás, amit pajaci is mond, hogy azon nem keresztben kell élezni/fenni, hanem a forgásiránnyal azonosan kell tartani a pengét? Mert akkor így nem kell forgatni a cuccot mindig. Kérdezem, nem tudom. Csak ez tűnik logikus magyarázatnak.
Rossz konstrukció, nekünk is megvolt. Engem leginkább az idegesített, hogy nem párhuzamos a két kő, így örökké forgatni kellett az egész kócerájt. A műanyag alja meg csak idő kérdése és széttörik a pakolgatásokban.
Még nem az, de már oltódik! :) Én is csodálkoztam rajta, hogy ezt a gombot választotta, de lehet, csak annyi volt a háttérben, hogy a elefánt/virág/mittoménmi közül csak ez tetszett neki, igaz, ehhez heteken át ragaszkodott. :)
Nem magam vágtam a lapokat, ahhoz sajnos sem helyem, sem eszközöm nincs az erkélyen, lapszabászaton vágattam, aztán mestercsapozóval és excenteres bútorösszehúzókkal raktam össze.
Vajk:
Ez nem is (lett volna) rossz ötlet :) Mindegy, a fiók elemeiből egy készlettel úgy is többet rendeltem, hátha elszúrok valamit, ezt szépen elteszem, legfeljebb ha még évek múlva meglesz, akkor ezzel cserélem majd a legfelső fiókot.
A következő projekt egy kis kétszintes sarokpolc kőrisből! Annyit had jegyezzek meg, hogy alig kezdtem el gyalulni, máris szinte szerelmes lettem ebbe a fába, olyan szép felülete, erezete van!
Köszi a leírást! Ezek szerint, akkor utókezelés mindenképp kell a pengéknek, de ez teljesen jó nekem, mert így is lerövidíti (gondolom) a teljes élezési-fenési időt.
Vajon rongykorongot fel lehet rá tenni, vagy az csak a dupla-szárazra megy rá? Azért kérdezek ilyeneket, mert nem tudom, mennyire moddolható egy ilyen kütyü...
Köszönöm a részletes leírást és a képeket a burkolatról! Azt értem, hogy pihenőhelyzetben miért kell ez a faburkolat, de amikor éppen használod a köszörűt, akkor mi a szerepe? Azt írod, hogy biztonságosabb így köszörülni vele. Vagy ezt úgy érted, hogy szárazkorongot úgy biztonságosabb használni, ha a vizes le van fedve?
Most még csak annyi, hogy milyen módszerrel szabályoztad fel, hogy ne üssön?
Vannak vizes fenőköveim és van hozzájuk egy síkoló kövem. Az az érzésem, hogy ez a síkoló ide nem lenne jó, akármilyen kemény is, mert még elvesztíti a síkságát... De akkor mivel?
A korong úgy kóvályog, hoyg ihaj - de mival műanyag a hajtás "háza", ezért teljesen felesleges "beszabályozni".
Alapvetően szar konstrukció és éle kéne törni a kezét, aki tervezte.
Tipikusan az a terv, amiről két vonal hiányzott: amivel át kell húzni!
Ez egy ósan gazdaság(talan) gép volt, azt hittem, jó lesz valamire. Végül is lesúlyozza az asztalt. (Csak otthon derült ki, hogy a kövét is pofán vágta valami, mert ki van törve az éléből egy 5 mmes darab - de ez már csak hab a tortán - de miután már hazavittem, be nem tudom bizonyítani, hyg nem az úton történt a baleset)
Attól függ, mi a célod, mi a folytatás. Ha lakkozod, akkor 120-180asnál durvábbal ne hagyd a natúr felületet és minden lakkréteg után egy, vagy két fokozattal finomabbal folytasd.
Ha "olajfestékezed" (mázolod), akkor mindegy.
Ha pácolod, vagy lazúrozod, akkor a 240es a kiindulás, ugyanis a "karistokban" megül és javíthatatlanul kiabál.
Ha natúr (olajozott) a felület, akkor én 100assal szoktam "békén hagyni".
Ha tükörlakkot akarok, akkor mindenképpen 6-7 réteget kell felvinni, ahhoz pedig a végén tényleg 300-400as csiszolás kell (a politúrról már nem is beszélek - ott habkőporral, labdaccsal csiszolsz).
Keményfát (és fémet) sokkal finomabbal kell csiszolni, mint a fenyőt, vagy egyéb puhafát, mert sokkal jobban "megtartja" a megmunkálási nyomokat - ezzel párhuzamosan, kevésbé tömíti el a csiszolólapot. A legrosszabb az alu, mert mindnet megtart, de túl puha ahhoz, hogy könnyen ki lehessen polírozni: miközben a rezet egészen szépre lehet fényesíteni egy 1000es papírral, az alu ettől még karistos marad. Viszont polírozni nagyon könnyű, de nem tart sokáig... :-) és gyorsan tönkre is teszi a korongot.
Lehet, hogy a "nagykönyvek" másként írják elő, én ezzel szoktam csinálni és eddig bejött.
OK, de ezzel hogyan használod? Ha meg nem ezzel használod, akkor mire jó?
Nem kötekedés, csak én is azon filóztam, hogy valami kéztámasz kéne hozzá, mert ez a "lebegős" fenés nem az igazi... Azt hittem, hogy ez a támasztékod - lehet, hogy az, de a képeken nem látszik.
nagyon klafa lett! látom nálatok is téma a mókás fiókgomb. én annyit kialkudtam hogy akkor mindegyik egylukú, hogy később lehessen egyformára cserélni.
Nekem van egy ugyanilyen, más matricával: a normál köszörű része használható, a vizes hihetetlen lassan forog és gyakorlatilag nem fen semmit.
Sokkal hatékonyabb egy kézi, akár gyémántporos fenőlap, vagy finom fenőkő.Én ott tartok, hogy leszerelem a csigahatás részét is (úgy üt, mint a veszett fene) és valami követ, vagy drótkorongot ráteszek.
Ennyi pénzért (sokkal kevesebbért) kapsz egy kétkövest, ami egyformán gyorsan forog, de az használható valamire. Ez semmire.
Van egy kis restanciám: Anno kértem segítséget Tőletek kisfiam leendő íróasztalához. Végül elkészült az asztal, és ahogy látjátok, már birtokba is vette a delikvens. :) Az elképzelés a használatba-vevő kéréseinek (is) figyelembe vételével végül módosult valamennyit az eredeti elképzeléshez képest.
Ha megtalálom, belinkelem - ennek hiányában megpróbálom leírni: az eljárás az, hogy a dekopír fűrész aljára egy aránylag vékony, pl. 6 mm vastag (rétegelt, OSB, stb.) lapot erősítesz, kétoldalú ragasztó szalag segítségével. A lapon készítesz egy bevágást, amin át a dekopír fűrész lapja átmegy. Ezzel a szerkentyűvel hasonló hatást érsz el, mint körfűrész esetén a 'zero insert' megoldással. A vágás széleit a lemez le fogja szorítani, és a tépkedés lényegesen kisebb mértékű lesz, emellett a lap függőleges vezetése is határozottabbá válik.
A kis nyomás biztosan segít, a határozottabb (gyorsabb) előtolás tapasztalatom szerint szinte biztos, hogy a lap elhajlásához vezet. Én 18mm vastag pozdorja lapon gyakorlatoztam, és valóban nem egyszerű érzékelni az említett két eset közti különbséget, de nem lehetetlen. Ha megpróbálod, lehet, hogy rendesen igénybe veszi a türelmedet a lassúbb előtolás, de ha a kezed rááll, akkor szinte biztos, hogy sikeres leszel. Hasonló a helyzet a kézi fűrésznél is - ha csak a fűrész súlya viszi a lapot vágáskor lefelé, önkéntelenül megpróbál az ember többé-kevésbé rányomni, hogy többet hordjon ki egy-egy húzás-tolásra, és ezt elég ügyesen teszi, a vágás könnyen lesz görbe.
Lehet, hogy én használom rosszul, de nekem még sohasem sikerült dekopírral egyenesen, merőleges falút vágni, a lap mindig kihajlott valahol valamennyit oldalirányban, pedig nem kanyarra kényszerítettem. Gyors fordulaton kéne kis nyomással, függőleges lapot? (A bútorlapot ugyanis nem kéne szarrá tépetni.)
Kis összeszokás után, a fordulat és lengetés összehangolásával - azaz, az előtolással szinte csak 'követed a fűrész útját' - akár a piros vonalat igazgatva a megrajzolt egyenesen, elfogadható vágást tudsz elkövetni.
Ha megengeded, akkor javasolnék valamit: állítsd be laplengető funkciót, mondjuk 1-es fokozatra. Utána elfelejtheted a vezetőtől távolodást. Először idegenkedtem tőle, de rájöttem, nagyon hasznos dolog.
1. Nem áll picit ferdén benne a lap (úgy értem, hogy a lap alja oldalról nézve nincs függőlegesen egy vonalban a tetejével, hanem picit "előre lejt")?
2. Mennyire rezonál a gép, mennyire finom a motor és a mechanika működése?
3. Mennyire párhuzamos a fűrészlap és a talp?
4. Mennyire látható a talptól és géptesttől a vágási vonal és a munkadarab?
1. De, a lap alja kicsit "előre néz". Nem hiném hogy ez gond lenne, megnéztem a régi gépemet is, annak is így áll kicsit a lapja.
2. Minimálisat rezonál - kézben tartva, lappal benne - az egész fordulat-tartományon alig érezhetően rezeg, jól ki van egyensúlyozva dinamikusan. Ezért cserébe rohadt hangos.
3. Nem párhuzamos. Pontosabban nincs nagy eltérés, de az nem megy, hogy a talpat vonalzó mentén vezetve, majd párhuzamos-egyenest vág. Ezt kipróbálva 40 centi vágáson eltávolodik vagy 8 mm-t a párhuzamostól. De én soha nem láttam olyan dekopírt, amelyik csak (!) a talptól vezetve, fél métereken át párhuzamos vágást produkált volna.
4. Teljesen jól látható a nyomvonal, illetve a munkaterület - pláne hogy a LED meg is világítja.
Persze, a műanyag védő nélkül, amit le kell pattintani. lefújást használva kifejezetten kellemes a nyomvonal-követés.
Ez ellen viszont a relatív nagy fogantyú-magassága szól, ami nem kellemes gépvezetési szempontból..
Nekem van ilyen.Jó dolog, kisebb megkötésekkel. A vizes kavics sima finomszemcsés korund. Emlékeim szerint a vizes kőnek a homokkő lenne az igazi, de nem tudom hol lehetne beszerezni ilyet. Késeket nagyolni jó, meg minden olyasmit, amit a sima 2500-at forgó korongon könnyen meg lehet égetni, de gyalukésnek nem igazán mernék vele nekimenni. Az enyémen a száraz kő elég durva, szintén csak nagyoláshoz használom. A munkadarabtartó egy vicc, de kis mókolással elfogadhatóan meg lehet erősíteni. A motorja elég combos, nehéz lefogni. Persze nem egy háromfázisú bika, de otthonra megfelel. Ami az enyémen meglepett, hogy eleinte hol elindult, hol nem. Aztán rájöttem, hogy a kapcsolója két különálló egypólusú kapcsoló közös gumiharang alatt! Na kapott egy pötty pillanatragasztót, azóta nem tréfálkozik. Az élezett késeket én még kézzel utánkezelem, mert azért nem egy katanának megfelelő élre feni a vasat. Finom köszörüléshez meg (pl. csigafúró, csavarhúzó) egy 180 W-os kistestvérét használom két finomszemcsés kővel. Ha lehetne hozzá szerezni homokkövet, nagyon kiváló jószág lenne.
"A tartály leeresztője nagyon közel van az asztallaphoz, ezért ha nem akarod, hogy az asztalra follyon a víz úgy kell felszerelni a gépet, hogy a tartály leeresztője az asztal szélén kívül legyen."
Vagy venni egy méter dréncsövet az állatkereskedésben :)
Az egyes papírokkal addig kell csiszolni amíg az előző papír karcait el nem tünteted a fáról. Ha kihagysz pár lépést, és mondjuk a 80-as papír után egyből a 400-as papírral esel neki, akkor el fogsz használni egy rakás 400-as papírt feleslegesen, de a karcok még mindig látszani fognak. Szóval tessék csak szépen betartani a lépéseket ha szép felületet akarsz.
Nekem van ilyen vizes köszörűm, egy éve vettem az aldiban. A köszörűkő elég jó minőségű anyagból van, de a új korában egyből fel kellett szabályoznom, mert ütött. (eddig akárhány követ cseréltem mindet fel kellett frissiben szabályozni, úgy hogy ez szerintem nem hiba.) A vizes köszörűkö nagyon finom szemcsés, tényleg csak arra jó, hogy szép élet adjon szerszámnak. Nekem nagyon hiányzik róla egy támasztó amire a kezemet fel tudnám támasztani fenés közben. A vizes kőnek nincsen burkolata, én fából csináltam egyet neki, mert ha nedves a kő akkor a levegőben szálló por beleragad. Ez a fa burkolat megvédi és biztonságosabb is így köszörülni vele. Érdekes morgó hangja van a gépnek, mivel a vizes kőhöz egy kúpkerekes áttétel lassítja le a fordulatszámot. A hangja mégsem bántó, viszonylag csendes a gép. A vizes követ használat után ki kell szárítani, a tartályból le kell engedni a vizet, különben megszívja magát a kő vízzel féloldalasan. Télen könnyen szétfagyhat a kő ha megszívta magát, ezért vigyázni kell rá. A tartály leeresztője nagyon közel van az asztallaphoz, ezért ha nem akarod, hogy az asztalra follyon a víz úgy kell felszerelni a gépet, hogy a tartály leeresztője az asztal szélén kívül legyen. Praktikus asztal sarokra szerelni a gépet, ahol két irányból oda lehet férni, vagy pedig forgó asztalt kell készíteni neki.
A gép nagyon szépen feni meg a vésőket, de én még utána át szoktam kézzel húzni párszor a gyémántszemcsés élezőmön és akkor borotválkozni lehet a vésővel.
Szerintem jó vétel a gép, nem bántam meg hogy megvettem. Csak ajánlani tudom.
Én 1-2 éve szándékosan olyan dekopírt kerestem amibe minkét fajta lapot be lehet fogni. Ugyan is nekem minkét fajta fűrészlapból van rendesen készleten. Elég sokáig keresgéltem, mire minden követelményemet kielégítő gépre leltem.
Olyankor egyébként mi van, ha nagyobb léptékben történik a csiszolas? Úgy értem, hogy mondjuk kimarad a 180-as meg a 320-as papír. Nem lesz ilyen szép sima az eredmény?
Basszameg, már a venturi-hatásért is pénzt kérnek?
Pedig az öreg Venturi ezt még tök-ingyen adta az 1800-as évek elején :-))))
Na de komolyra: megvizsgáltam a dolgot egy gázgyújtó-lánggal és a helyzet a következő:
- A gép hátulról (a kollektor felől) és a motor elején elhelyezett baloldali oldalrácson (ahol a turbina forog) ott szívja be a levegőt.
- Kifújás csak a jobboldali oldalrácson van - de ott rohadt erős, ahogy azt az egyik kolléga is jelezte.
(részemről érdekesnek tartom a belső légvezetést, hogy egy tök-szimmetrikus turbina az egyik tangenciális oldalán szív, és csak a másikon fúj ki)
- A kapcsoló úgynevezett "szívás" állásában semmilyen szívás nincs - az vélhetően csak a rácsatolt porszívó szívóerejét továbbítja a munkatér felé - ahogy te is sugalltad.
AZ az érdekes, hogy az első "dekopírom" egy szovjet fúrógépre feltehető support volt, ami így működött, hogy be kellett fogni a tokmányba egy robosztus lapos csavarhúzószerű betéte és a gép nyakán egy ABA bilinccsel kellett rögzíteni. Még az Etele téri piacon vettem a kettőt együtt valamai 2500 Ftért.
Ezen volt egy olyan megoldás, amit kár, hogy nem fotóztam le, mint Fábry úr részére dizájn centrumba illő dolog: Egy befőttes (nem vicc!) gumival, a fúrógép oldalán lévő szellőzőnyílásokra kellett egy speciális pofadékot felfogatni, aminek volt egy csöcse: erre kellett egy gumicsövet ráhúzni, ami közvetlenül a talpon, a fűrészlap mellett rögzült egy "pucukával" és ez fújta le a fúrógép hűtött levegőjével a fűrészport. Zseniális! o kivitele olyan volt amilyen... :-)
Mára ez az új fűrészeken extra fícsőr! :-)
Na, de hogy visszatérjek: még ezen a holmin is T fejű lapok voltak úgy, hogy egy gyűrűn keresztül ment egy bkny hernyócsavar, az szorította meg a lapot, de a lap vállai (T fej) viszont a gyűrűn akadtak meg. Ezáltal egyesítették a két funkciót - az alkatrészek szétválasztásával a biztonság növelése felé. A gyűrű relatíve széles vállán akadt a lap, de a csavar szorította.
Lehet visszajön - ha figyelmesebben beleolvas a topikba és a többi hozzászólásból magától is rájön, hogy valóban nem bántotta itt senki.
Én picit félek a túlérzékeny emberektől - egyel pont a nyáron volt dolgom - ezért az ilyenekkel rettenetesen óvatosan, mondhatni hogy csak tőmondatokban konverzálok - nehogy bármit is félreérthessen a szavaimból.
Háát, a könyvében is, meg a kapcsolója mellé besütött piktogramokon is az áll, hogy az egyik állás az "Por El" - a másik "Por Be".
Én ezt úgy képzelem (ha létezik is szívás egyáltalán) hogy valamiféle mellékáramú, Venturi-hatáson alapuló szívás lehet ott - mert gondolom, hogy akkora szarvasmarhák nem lehettek, hogy átszivattyúzzák a port a motoron.
De az is könnyen lehet, hogy (ahogy te mondod) csak a rácsatlakoztatott porszívónak nyit szabad utat a szipákolásra - és semmilyen saját szívása nincs.
Persze lehet jó vétel, abban az esetben, ha az eladó szavatolná, hogy működik.
Viszont a szalagfűrész kerekei, ha úgy ráznak a centirozás hiányában, hogy kimegy a gép a fészerből magától, csak be kell dugni, akkor már nem is biztos, hogy annyira jó.
Ugyanez elmondható, a gyaluról, gondolom mindenkinek van tapasztalata, milyen egy 5000 fordulattal pörgő tengely ha kicsit üt.
És mivel a vevőnek ,még próbára sincs lehetősége, maximum otthon, mert ennek tudatában licitált, csak bízhat a jó szerencséjében.
R. Ferenc forgácstárs irányadó gondolatának karakteres formába történő leképezése arra irányult, hogy jelezze, nevezett szoborszerű forma előállítása nagy valószínűséggel egy vasöntészeti eljárás eredménye,
RepcsiFabrikMan
Imádom ezt a mai kreatív irodalmi stílust! :) Komolyan!
"porszívó" állásban nem szív a fűrészed, csak annyit tesz, hogy nem fújja szét a forgácsot a gép alatt, így normálisan tudod a csatlakoztatott elszívódat használni.
Csúnya is lenne, ha felszívná a port, mert nincs benne külön ventillátor erre a célra, csak a forgórész hűtőlevegőjét tudod szabályozni, hova fújjon. Ha beszívná, rövid úton kuka lenne.
A lukas arra szolgált, hogy egy oldalról behajtott csavarral, aminek a vége "magragyengített" volt (azaz a menetet leszedték róla kb3-4 mm hosszon), az beletaláljon és ezzel biztosíta kiesés (kihúzódás) ellen.
Ilyen volt az első dekopírom, ami azóta - remélem - még jól működik az engem követő tulajnál...
A T ennél nagyságrendekkel jobb és biztosabb befogást jelent - a megnövelt rögzítő felület miatt.
PS: milyen egyéb befogás van, mint a lukas és a T?
"Nem tudom, miért probléma (negatívum) a T fejű dekopírlap kizárólag használata."
Lehet ez onnan ered nálam, hogy a kezdetek kezdetén olyan vegyes volt a fűrészlap-állományom - mint a koldusszar a gazdasági válság idején.
Vannak olyan lapjaim, amiről elképzelni sem tudom milyen gépbe szánták (pl. síma téglalap-alak - a közepén egy lukkal) - amelyeket simán és derűsen be tudtam fogni a prizmás-csavaros gépembe.
Na de új korszak kezdődik és (ha kapok ajánlást két régi tagtól) akkor én is bekéredzkedek a KDT-be (Kultúrált Dekopírozók Társaságábába) - és ezentúl kizárólag csak T-fejüt fogok vásárolni / használni én is :-))))
Nem tudom, miért probléma (negatívum) a T fejű dekopírlap kizárólag használata. Bizonyosan rosszul látom, de szerintem a a sima, csavaros befogás evolúciós zsákutca volt - mostanra már én csak olyan fűrészekkel találkoztam, amik a T-fejet hajlandóak befogadni.
Emlékeim szerint csak a barkácsgépeken volt ez a másik megoldás, a brand-ek csak a "Bosch"-befogást használták...
Javasolnám megtekintésre a piros kör közepében lévő geometriai képződmény tudatosabb megvizsgálást.
R. Ferenc forgácstárs irányadó gondolatának karakteres formába történő leképezése arra irányult, hogy jelezze, nevezett szoborszerű forma előállítása nagy valószínűséggel egy vasöntészeti eljárás eredménye, nem pedig némi, meglehetősen szépre sikeredett heftelésből származó, meleg-kalapácsolással előkészített lemezmunka végleges, oldhatatlan kötéssel történt egybenövesztése. :-)
Abban teljesen igazad van, hogy a szerkezeten belül láthatóan vannak zárt (és nyitott) profilokból készített darabok IS - de maga a géptest alaprészei nagyin is öntött alkatrészeknek néznek ki.
Ráadásul a gyalugép - szvsz - nem kombinált, csak egyengető, amit tény és való, egy gányolt megoldással "körfűrészesítettek". Viszont ha megnézed a körfűrész support befogó szerkezetét az is olyan oszlopnak néz ki, ami megint csak egy öntvény alakzat. Lehet, hogy öntött csapágyházból készült, de ránézésre nagyon olyan.
Ki kell jelentenem, hogy nem én vagyok - vagy bármilyen általam ismert személy - az eladó, én csak azért jeleztem, mert szerintem jó üzlet - ha csak a szalagfűrész lenne eladó, akkor bizonyosan licitálnék rá, de mindkettőre nincs szükségem. Ha mellé teszed az eladó megjegyzését, miszerint "4 emberes" kütyük, akkor a könnyűszerkezetes elgondolás (beleértve a profilokból val gnyolást is) nagy valószínűséggel nem állja ki az igazság próbáját.
annyit emlegetted kiemeléssel a mágneses mérőórát, hogy azt hittem azt használtál.
én mérőórával állítottam be, de simán a vezetőhoronyba csináltam egy fa csúszkát amire rögzíthetem az órát. úgyis az a cél hogy a horonnyal legyen parallel a lap.
Én ballal-jobbal is megfelelő sutasággal bírok :) Ez feltehetően annak eredménye, hogy oviban a bal kézről igyekeztek átszoktatni a jobbkezes üzemmódra.
Nem olvastál elég figyelmesen! Nekem nincs mágneses mikrométerem, leírtam, hogy tolómérővel csináltam a méréseket, de azzal elég kínlódós.
A mágneses állványt nem ördöngösség rögzíteni az alu lapra sem, kell hozzá egy vékony vaslemez meg kétoldalas ragasztó és 1 perc alatt fel lehet rakni a vaslemezt az alu asztalra.
Ilyennel vágtam ki munkalapból a mosogató helyét. Arra érdemes figyelni, hogy a gép jobb oldalán olyan széljárás van, hogy billegteti a fejed :) A másik oldalon jobb tartózkodni vágáskor.
Már a bejáratnál láttam, hogy jött velem szembe két pali, mindkettő dekopírral a kezében, de az egyik vett még olyan szalagcsiszolós-köszörűt is mellé.
Persze, itthon rögtön neki is estem kipróbálni - hát ha szar és még azon-melegében retúrjegyet kap :-)))
Na szóval:
PRO
- stabil, nem kotyog, nem lötyög, stabilan fogja a lapot is
- hatékonyan vág, nagyon haladós, erős. (T308)-assal próbáltam bútorlapban.
- remek a LED-es munkatérvilágítása és a porlefúvása is
- remek extra a felcsatolható kemény-műanyag talpvédő - ez régi bánata a csupasz fémtalpas gépeknek amelyeknél mindenféle szalagba kellett tekerni a talpat, hogy ne hagyjon nyomot az anyagon.
KONTRA
- Zajos mint állat (ezt egyébként a youtube-os tesztelő-fószer is említette).
- Nagy (túl magas), vastag a fogantyúja, nincsenek bemélyedések az ujjaknak, nem kellemes a fogása.
- A fordulat-tárcsa túl elől van, munka közben nem egyszerű elérni a hüvelykujjal.
Na de kedves (leendő) kolléga - hol bántás ez, de most komolyan.
Ahogy a kolléga is mondta az imént, max kicsit humorosabban fogalmazunk... de sem okunk nincs rá, de a topik szelleme sem messze nem olyan, hogy bárkit is bántsanak itt.
Nekem is voltak vad ötleteim, meg is kaptam érte a magamét a nálam 100x képzettebb szakemberektől.
Ezekből leszűrtem a hasznosítani-valót .... a többit meg eltettem arra az alkalomra, amikor majd valamiben én leszek a májer és majd jól visszaadom (még nem volt rá példa) :-))))
Szóval eszedbe ne jusson sem megsértődni - és főleg lelépni nem - mert meglátod, hogy nem rossz hely ez és főleg nem ellenséges - ahogy az elsőre (tévesen) tűnhetett.
Nem bátorság, botorság! Sajnos nem értek az internethez, most tanulom, de örülök, hogy " bátornak" nevezett! Egyébként arra gondoltam, hogy a kérésemre nem találtam választ, de később segítettek és sikerült megtalálni. Nos ehhez csak annyit, hogy a sok bántás miatt sajnos el kell innen köszönnöm! Kívánok Önöknek sok sikert és jó egészséget. Most már csak annyi akérdésem, hogy miként törölhetem magamat innen! Köszönöm
Mint írtam, a gépet be kell állítani, hogy jól használható legyen. Gyárilag nincs nagyon beállítva, inkább csak összerakva van. Még a több milliós gépeket is be kell állítani, különben azok is szarul fognak működni.
Nekem kb egy hétig tartott mire mindent be tudtam tökéletesre állítani. Az első amit nézni kell az a fűrészlap ütése. Minden fűrészlap üt, még a legdrágábbak is, csak azok jóval kevesebbet, Ezt csak mágneses mikrométerrel lehet igazán pontosan kimérni. A gépek tengelye is üt, tökéletes tengely nem létezik. Ha felrakod a fűrészlapot a tengelyre akkor a fűrészlap elforgatásával a tengelyen lehet olyan pozíciót találni aminél a legkisebb a fűrészlap ütése. Egy filctollal jelöld össze a tengelyt a fűrészlappal, majd sok lépésben elforgatva a fűrészlapot méregetni kell. Célszerű például a fürészlapon 15 fokonként egy sorszámmal ellátott jelölést csinálni és minden jelölésnél csinálni egy mérést. Ha az eredményeket felírod, akkor hamar meg fogod találni azt a pozíciót ahol a legkevesebbet üt. Ha megvan akkor egy végleges összejelölés kell csinálni szesztollal a tengelyen és a fűrészlapon. A fűrészlap cserénél ezek után már csak a jelre kell állítani a lapot és jó is lesz. Természetesen minden fűrészlapot végig kell méregetni ha nagyon precíz akarsz lenni. Nekem az egyik lapom eléggé ütött, ezért maszkoló szalag darabkát ragasztottam a fűrészlap bal oldalára ahol a tengelyen lévő fix tányér van.
A második vizsgálat a párhuzamosság vizsgálat, ki kell mérni, hogy a fűrészlap párhuzamosan fut e a gép asztalán lévő hornyokkal, illetve a hornyok párhuzamosak e egymással. A hornyok párhuzamosságán nem sokat lehet módosítani, maximum pár századot, de ahhoz igencsak meg kell bontani a gépet. Ki kell választani melyik asztallap horony fut jobban párhuzamosan a lappal, majd a másik asztallapot levéve a rögzítő csavaroknak lyukait odébb lehet reszelni tűreszelővel. Elvileg ezzel a módszerrel tökéletesre be tudod állítani a két horony párhuzamosságát, de baromi nagy meló. Csak akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha 5 tized milliméternél nagyobb az eltérés a hornyok végei között.
A lap párhuzamosságán is lehet állítani de ez két emberes munka, egyedül teljesen reménytelen beállítani. A gépet az oldalára kell fektetni, és a mechanika rögzítését fellazítva el lehet kicsit forgatni az egész mechanikát, de közben a másik embernek folyamatosan mérnie kell a lap párhuzamosságát a horonnyal. Egyedül nem tudsz alul is benyúlni és a fűrészlapnál mérni. A kezedből is kettő van csak, egyikkel forgatod és tartod, a másikkal meg fogod a kulcsot. Ehhez a művelethez célszerszám is kell, mert a rögzítő csavar rohadt helyen van.
Azt a 4 db imbusz csavart kell fellazítani. Én egy imbuszkulcs végéről lefűrészeltem egy pár centis darabot, majd azt egy dugókulcsba berakva, toldószárral lehet hozzáférni. Esetleg felhegeszted az imbusz kulcsot egy betonvasból készült T kulcsra.
Én tolómérővel méregettem ki a fűrészlap ütését is és a párhuzamosságát is, de ez így elég pontatlan és sokáig tart. egy mágneses mikrométerrel sokkal egyszerűbb és pontosabb is.
A motort 4 db csavar rögzíti az állító mechanikára, ezekkel a fűrészlap derékszögességét lehet beállítani ha a tekerőkarnál lévő skála odébb állítása már nem elég a nulla pont beállításához.
A tekerő karon lévő mutatót is be kell állítani és a stelleren lévő nagyítós skálát is. Ez utóbbit minden fűrészlap cserekor be kell állítani a fűrészlap vastagságának megfelelően.
A steller párhuzamosságát is állítani kell, a staller elülső oldalán felül van 2 db furat, ott lehet lenyúlni csavarhúzóval, hogy fellazítsd a csavarjait. A stellert úgy kell beállítani, hogy a túlsó vége egy pár tized mm-el elálljon a fűrészlaptól. Ha teljesen párhuzamosra állítod a fűrészlappal akkor megnő a veszélye hogy visszalövi a levágott anyagot a forgó lap ami elég baleset veszélyes. Ha a steller távolabbik vége közelebb van a fűrészlaphoz, akkor szinte garantált a visszalövés.
Ha már felborítod a gépet, akkor érdemes az össze csavar meghúzását ellenőrizni, és a magasság állító mechanikának a menetes tengelyére egy nagyon kevés száraz zsírt vagy teflont szórni, hogy ne kopjon el idő előtt a menet. Normál zsír vagy olaj nem jó erre mert abba beleragad a por és meg fog szorulni.
Érdemes rákeresni erre a fűrészre itt a fórumon. Sokat és sokan írtak arról (én is), hogy mi minden lehet rajta rosszul beállítva. Repépítőnek és nekem is teljesen szét kellett szedni a motorházat, mert nem állt párhuzamosan semmivel, amivel kellett volna. Ehhez sajnos egy hosszú imbuszkulcs kell (lásd Lidl mostanában), és nem könnyű hozzáférni. Lehet, hogy a tied nem ilyen, de érdemes megnézni. Az asztal 3 darabból van, az összes nút megy, amerre akar, a 90 fok a fűrészen pedig biztosan nem ott van, ahol a döntő mechanizmus 0 pontja. A steller 0 pontját is lehet állítani, és alighanem kell is. Vagyis nézz át minden lehetséges csavarozható, állítható helyet rajta, mielőtt elkezdesz vele dolgozni, és vegyél elő hozzá egy jó derékszöget, meg valamit, amivel a párhuzamosakat ellenőrizheted. Utána nagyobb lesz az élmény munka közben.
Persze ez csak akkor kell ám, ha szereted, ha a derékszög a deszkán közelít a 90 fokhoz. :)
Ha a porszívásra kitalálsz valami jó dolgot, ami működik is, lécci oszd meg, nekem nem sikerült, és pl. arvaiz is azért tette félre, mert a képébe fújja a port. Én vagy 3 módszert kipróbáltam, egészen a szétszedésig jutó szerkezetekkel, de nem lett az igazi. Most az van, hogy az aljára tettem egy fix farostlemezt, és annak a közepébe 100-as porelszívó csatlakozót, talán ez a legjobb eddig. Az biztos, hogy az alsó rács a legrosszabb megoldás, mert a port nem fogja fel, alatta halmozódik, és felül is jön belőle bőven. lehet, hogy a legjobb egyszerűen egy nagy zsákot ráapplikálni az aljára, aztán onnan már nem tudja felfelé kikavarni a port. Ezt még nem próbáltam, de most úgyis éppen egy asztalba építem be, majd ott megoldom. A beépítésre is vannak jó példák a neten, és itt is.
Engem első körben az zavar, hogy SEMMI konkrétumot nem tud mondani a cuccokról. Leírja, hogy nem ért hozzá, ezzel eddig nincs is baj. De akkor keríthetne vmi szakit aki legalább azt megmondaná, milyen paramétereket érdemes közölni egy ilyen hirdetésben, és ezeket le is méri, alá is néz, stb.
Ez így olyan mintha én autót árulnék. MIlyen márka? Nem tudom? Benzines? Nem tudom. Legalább azt hogy milyen évjárat? Nem tudom. De vegyétek már meg!
Nyilván jobban járt így, hogy nem fogadta el a fix áras ajánlatot (100 ropi "látatlanban", a válaszok nélkül). De ha működnek és jók, valaki nagyon jól fog járni vele.
Mosogató beépítése a téma. A főzőlaphoz adtak valami szigetelő anyagot a perem alá, de a mosogatóhoz nem. Mit ajánlatok helyette? Vagy csak nyomjak alá szilót?A pultból kivágott részt mivel érdemes lekezelni? Jó rá a vizes alapú lakk? Az van otthon.
Oké hogy olcsó, de mennyi vesződséggel, idegeskedéssel járhat, ha kiderül, hogy minden csálé rajta.
Azért a gyalun látszik az erősen házi kivitelezés.
Mert, ha egy Kisipari gépgyártó műve lenne az más, lehet otthon is fasza gépet készíteni, de ez a kombinált gyalu szerintem nem az.
A szalagfűrész, lehet jó, jól mutat, hogy pirosra van festve a tekerőkar, de nekem furcsa, hogy az ember nem hajlandó lemérni semmit.
Szerintem az eladó sumákol, több száz adás vétele van, tudja, hogy kell eladni. Miért nem méri meg a szalagfűrész kerekét, vagy a motorról miért nem olvassa le a teljesítményt...
Szemmel láthatóan az eladónak fogalma sincs, mennyit érnek a kütyüi: egy-egy 380as egyengető gyalu és szalagfűrséz gépet árul egyben, most 105 körül van a licit. Szerintem darabja ér ennyit - hátha falakinek kell (ráadásul a gyalura még ráberheltek egy körfűrésztárcsát is, de szerintem ez leveendő...)
Pl. amikor Repülőgépépítő kollégánk nem repülőt, hanem pont egy szalagfűrészt épített magának (hozzátéve: kiváló színvonalon) - akkor cirka 1 hónapig nagyjából a szalagfűrész volt a vezértémája a topiknak.
Megjegyzem: sokak okulására, akik akkortájt ismerkedtek eme gép rejtelmeivel..
sajna mind ilyen, hogy az emelés fordítja is. valami nem derékszög az asztal és az emelőmű viszonylatában. majd akinek van ilyen, mesél róla hol lehet adjusztálni.
a fűrészlap kérdés egész bonyolult.
- fenyőt meg keményfát is hosszában kevésfogúval.
- keresztben fát sűrűfogűval
- mélyen hosszan nem lehet sűrűvel vágni, mert nincs hova menjen a fűrészpor és beég. (tehát egy vékony lemezt vághatsz, vagy egy 5x20cm pallót keresztben, de a pallót hosszában nem megy)
- bútorlapot sűrűvel. de nem lesz szép, max a felső oldala. van nagyon spéci lap hozzá, meg mindenféle trükkök, de csak megközelíteni lehet a bolti lapszabászatot.
Tisztelt Pacman 123! Köszönöm válaszát. Természetesen érdekelnek az alkatrészek, amit előre is köszönök. Szalagfűrész témában nem láttam még írást. Megadnám az email címemet, de nem tudom, hova írjam,mert ide nyilvánosan nem akarom. Köszönöm még egyszer az írását és a segítséget. Szép napot
Nekem a gépen egy dolog nagyon nem tetszik: ha feltekerem a lapot, akkor bedől jobbra x fokot vagyis a tárcsa távolabbi része kisebb szöget zár be.
Ha visszaengedem akkor megjavul... nem tudom milyen a mechanikája a dobozban de ezt korrigálni kell, mert ez így bohóc.
Két karikát adtak hozzá, most a ritkább fogazatú van benne gyárilag. Érdemesebb átrakni a sűrűbb fogazatut?
Biztos be fogok szerezni komolyabb tárcsát, de most anyagilag csőd lett... :)
Egyelőre fenyő és butorlap az amiket darabolnék vele. Rétegelt lemezből nem állok jól, ahhoz melyik tárcsa javasolt?
Illetve néztem videot, ahol taglalta az ipse, hogy van valami univerzális lap, van értelme olyat beszerezni, vagy eleve ésszerűbb egy keményfához valót venni, az jó a puhábbhoz is vagy az már égeti? Itt most erősen ingoványos területre tévedtem.
Amit a géphez mellékeltek aluminium vezető, rövidnek érzem. Miként, mivel érdemes hosszabbítani ?
A porelszíváson is agyalok, mindenképp meg akarom oldani az egyéb gépek védelme miatt is.
Szóval építek először egy porszívóra köthető "vödrös" ciklont. Ehhez való (kb 38-40mm-es) flexi csövet bp-en ki honnan venne, illetve vidékről is jöhet ha nem horror a postaköltség.
Az az igazság, hogy a beakasztósat már valójában elba**tam. Széles bükkfaléc megfúr, középen kettévág - ez így lett volna jó. De már nem annyira széles. Bemarhatnám mondjuk a félköröket, de inkább átfúrt-"beakasztósat" csinálok. Úgyse minden nap használom, meg nem is lóverseny a táblásítás - inkább alkalmanként szétcsavarozom, kihúzom és odébb tolom majd, ha méretváltás kell.
Ez nem csak Ludas Matyinak de nekem is jó tanács, majd a jövőre nézve. Mondom, én csak rétegelt lemezért voltam náluk, de akkor átlesek a szembeszomszédba is. Meg Szásáékhoz is.
Nem voltam egy hétig, vagy 17 oldalt kellett visszaolvasnom. :)
Kollégák, tessék példát venni pacman123 fórumtársunk képfeltöltési gyakorlatáról, aki nem csak a szakmai hozzászólást illusztrálja megfelelően, de arra is ügyel, hogy a kép háttere is figyelemre méltó legyen! :))
Jól használható ez a workzone fűrész, nekem lassan 3 éves lesz. Az enyémen még nincs zsák. A lézeres felső részt ritkán használom, főleg akkor ha a lézerre van szükségem, vagy ha sorozatot kell vágnom ütközők mellett, akkor jó szolgálatot tesz a hasitóék mert nem engedi visszarázkódni az asztalon a már levágott darabot a fűrészlap hátsó éléhez. A hasítóéket magában nem szoktam használni. A gép indulása lórugás szerű, meg kell szokni. A gépet egyébként alaposan be kell állítani, utána nagyon jól használható. A gyári lapja egy gagyi, csak puhafához jó. Kemény fát ne is próbálj vele vágni mert hamar kimegy az éle és ráég a fa. Érdemes venni a géphez egy jó Freud fűrészlapot keményfa vágásra. Nem is erőlködik úgy a gép a freud lappal, sokkal csendesebb is, nem visít úgy a lap.
Én beakasztós fajta táblásító szorítókat csináltam, kegyetlenül meg lehet tépni két kézzel őket. 100 cm asztalszélességig lehet használni őket. Juharból készült.
Aha, értem már hogy mondod. Az tiszta sor, hogy víztől vetemedni fog, de ahogy újonnan kijött, az kriminális. Ez úgy minden fa kézicuccokra érvényes, a seprűtől a fakanálig mindegyiket be kell fejezni. Reszelő, smirgli a minimum, de lehet még lakkozni is ami olyan.
A múltkor wc pumpát vettem, a fa istentelen tökéletes volt, de totál natúr. Na ez is reszelő, smirgli, majd lakkozás, így már használható.
a görbeség az olyan hogy a nedvességtől vetemedik. ha kigyalulom belőle, utánna lehe hogy mindkét fele homorú lesz :-)
amikor szeleteled a zöldséget, és alul középen egy kicsi rész mindig összetartja, nem esik szét, akkor megfordítod a deszkát, és hopp már nem maradnak egyben.
Annyira nem lényeges szempont, vagy simára gyalulni, vagy újat keríteni, ez attól is függ ki mennyire gyilkolja. A nyelénél viszont fontos, hogy felvehető legyen.
Én meg írtam anno (írtam volna privát emailt de az Önnek nincs megadva) az orosz barkácsgép témában. Nem érdeklik az alkatrészek? Az ajánlatom még mindig áll. /És talán nehéz rá nemet mondani, főleg hogy azt adnám ingyen ami Önnek kell :-) /
Kellett nemrég egy vágódeszka, a tacskóban meg akciós volt. Az anyagával nincs is bajom, de be kell fejezni a gyártását. Éles a pereme körben, és ami számomra az érthetetlen, hogy a nyele egysíkban van az egésszel, ergo vizes kézzel közel felszedhetetlen.
Az egészet körbe kell reszelni, smirglizni, a nyelét alákerekíteni, és a nyelén levő lyukat lesorjázni, majd egyik oldalról besüllyeszteni. Ez lesz az "egyik" oldal jelölése, a süllyesztetlen meg a "másik" oldalé :)
Még nem vagyok egy nagy konyhaspíler, de arra már rájöttem, hogy a vágódeszkának nem akkorának kell lennie, amekkora cucc kerül rá, hanem sokkal nagyobbnak, hogy dolgozni is lehessen rajta, ne csak földműves-szemfényvesztőként foglalja a helyet.
Szép napot! Segítséget kérnék. Van egy hobby szalagfűrészem melyen 1250x8x3-as méretű szalag van. Sajnos elszakadt az utolsó tartalékom is. Szeretnék segítséget, hogy hol lehet beszerezni, illetve hol lehet hegesztetni és élezni ilyen méretű szalagot. Köszönöm a segítséget.
Nekem édesapámtól örökölt két gyalum van: egy falcgyalu, és egy ropánt. Emellé vettem egy kis fém gyalut, valamikor régen,( kb. 10 centis) és egy TopTools kb. 22 centis fém gyalut. Na, ezekkel aztán szépen elvagyok. Az új satumat a ropánttal avattam fel - érdekes, kapásból sikerült sík és merőleges felületeket, erőlködés nélkül létrehoznom. A ropánttal gyalulás igen gyorsan átáztatja a ruhát - izzadsággal :)
A bedugós szorító izzy swan megoldásával sajnos nem annyira jó, mint a beakasztós.
Ráadásul egyetlen köldökcsap nyírása áll ellen a szorításnak - én nagyon nagy terhelésre nem merném használni.
Nem csodálom, hogy beleszerettél a gyaludba. Én már az öreg fagyaluimba is "szerelmes" voltam, de amikor meglett az első fémgyalum, ami pedig nem is egy nagy márka volt (Vajknál egy ilyen Senator halta meg magát), rá kellett jönnöm, mennyivel kényelmesebb ilyet használni...
Én 5 perc alatt szerelmes lettem a gyalumba! Jön velem fel az ágyba.
Hozzátartozik hogy sosem gyalultam kézzel ezelőtt, de ilyen felületet o.O az egyengetőm sírva könyörögne.
a szorítókat bükkfából, ragasztással csinálom. persze bénáztam a "táblásitásnál" ezért hiába egyengettem/vastagoltam egyformára őket, némelyik szétcsúszott picit /bummegypofon/. Akkor egyengessünk picit megint rajtuk, ekkor támadt a perverz 5tlet hogy ki kéne próbálni élesben is a Stanley-t. Mi máson ha nem keményfán ... raktam egy szétcsúszottat is mellé.
Ezt mindenkinek ajánlani tudom /mármint nem a szétcsúszást/. Jó dolog fűrészelni, de gyalulni még jobb! :-)
már csak egy jó gyalupad /és satu, ugye LyPapa? :-)/ kéne, a hegesztett pankot majd felborítottam ..
Én még csak rétegelt lemezt vettem náluk, de ott a honlapon az árlista, így meg tudod ítélni, legalábbis az árat - mert lehet hogy valami olcsó, de szerintem az ritka hogy olcsó és JÓ is egyben.
Én viszont egyszer arra a bizonyos túrkevei fatelepre szeretnék eljutni, ahonnan Árvai Zoli /Matyi: nem az Árvai fatelep tulaja :-) / szerzi a borovi fenyőit ...
Jajjsatu ... az nekem is elkelne! Nincs a satuddal baj ránézésre. Ha nem mondod, nem is keressük a hibát :-) Az a lényeg hogy szorítson, mint a punci.
Amúgy szorítás ... ahelyett hogy az elszívó lapátját csinálnám /Repítő, szólj ha küldjem vissza szélsebesség mérődet! :-) /.... épp kisebb szorítókat csinálok. Amiket épp a nagyobb szorítóim szorítanak.
Még azon morfondírozok, hogy bedugós vagy beakasztós legyen a mozgatható elem. Előbbi egyszerűbb, utóbbi masszívabbnak tűnik.
Nade megyek gyalulni. Tegnap volt az első alkalma a jelenlegi elszívó konstrukciónak, ment vagy nettó 2 órát. Eddig jó: szívni szív, szomszéd és az ősök pedig (még) nem akarnak emigrálni.
Egy-két mondat a körfűrész szerelvényekről: mindegyik szerelvénynek megvan a célszerű felhasználási módja - de teljes körűen nyilván nem helyettesíthetik egymást. Az pedig szerintem vitán felül áll, hogy célszerű úgy alakítani a megmunkálási folyamatot, hogy minél kisebb esély legyen a baleset bekövetkezésére. Nekem pl. biztos, hogy ha egyszer lesz elegendő ráfordítható elköltenivalóm, akkor egy Bosch PTS-10 vagy ahhoz hasonló, tolóasztalos gépet fogok venni. Az már csak hab a tortán, ha húzó üzemben is tud vágni :)
Felsőmaró használata: a kis, tálkás szekrényke nútjait martam, mert a játék körfűrészemen esély sem volt arra, hogy bevágjam őket. A marás során egy ökölszabálynak elfogadható alapelvet fogalmaztam meg: a marót, előtolási irányától balra essen a vezető támasz. Ha vezető csapágyas marófejet használsz, akkor a 'támasz' szerepét a megmunkálandó él tölti be. Ekkor a marót 'ráhúzza' a vezetőre a kés munkája, nem pedig eltolja tőle. Valószínű semmi újat nem mondtam, de eddig majd minden esetben szöszöltem, hogy merre is mozgassam a marót, ha nút szerű valamit martam.
"Felsorolnád, hogy mi minden gagyid van a Stanley-től?"
Három Stanley-termékkel volt dolgom - kettő ma is megvan.
Az első egy sniccer volt - a fémtokos, a megfordítható trapéz-pengés - amit anno még úgy hívott a köznyelv, hogy "Stanley-kés" és valódi profi holminak számított.
Akkoriban még nem lehetett 100 Ft-ért 3 darabos sniccer-készletet venni a papírboltban.
Emlékeztetlek, hogy pont én jegyeztem meg, hogy még pár évtizede, a Stanley az innovációt, a magas, professzionális minőséget és ugyanakkor a relatív magas árat is jelentette. Exkluzív márkának számított.
Ami viszont legutóbb a kezembe került (a klasszikus, fémházas verzió) ez már árnyéka sem önmagának:
a háza durva, tucat-öntvény, a kés úgy lötyögött benne majd kiesett, a pengéje meg még annyit sem bírt, mint egy közepes papírboltié - ami legalább letöréssel frissíthető vagy 10x, itt meg egy fordítás és kampec. Csak nem fillérekért.
Verdikt: über-gagyi, 5 Ft-ot nem adnék érte, ha most venni kellene.
Második Stanley cuccom a gurulós-szerszámosom.
Itt már árnyaltabb azért a kép, mert egy remek konstrukcióról beszélünk... ótvar-szarul kivitelezve.
Pont ezt hívják "gagyinak" - vagyis olyasmit, ami ránézésre jónak tűnik.... de tartalmilag csak egy olcsó szemfényvesztés
(A szó jelentése is eredetileg ez volt - vagyis azokat a szépen kivitelezett "arany"-cuccokat jelölte, amelyek valójában trombitarézből készültek, az eladás előtt röviddel gondosan fel lettek polírozva.
Rendőr-berkekben már a múlt század '60-as éveiben is használatos volt a kifejezés, mint önálló bűnözési műfaj: vö. "gagyizás" )
Na szóval ezzel az van, hogy egy remekül használható darab...lenne - ha nem spórolták volna ki belőle az anyagot olyan szintig, hogy csoda, hogy terhelés nélkül is önállóan megáll a lábán és nem roskad össze a saját súlya alatt.
Három, különálló, szétcsatolható szintből áll a kocsi.
1. A legfelső egy szokványos "jómunkásember" szerszámos - ami önálló életet élhet(ne) - ha az alja nem 3 mm vastagságú lenne.
Ez pár szokványos szerszám berakása után úgy kipuklisodik alul, hogy csoda, hogy nem szakad ki.
De nem is ez a fő-baj, hanem az, hogy ilyenkor úgy lenyomja az alatta lévő 3-fiókos részt, hogy a fiókokat nem lehet kihúzni.
Azért szerettem volna ott lenni, amikor a prototípus műhelyben ezt kipróbálták élőben is (pl. szerszámokkal a ládában) - hogy mit szóltak akkor, amikor észrevették, hogy nem működik?
Orvoslás: a szerszámos csak úgy használható, ha a júzer vág az aljára egy fémlemezt, ami meggátolja a kipuklisodást. Stanley-minőség, na.
2.3. szint - Fiókok. A 3 kihúzható fiók jó lenne... ha nem műanyag csúszna-műanyagon.
Ugye nem kell ecseteljem, hogy milyen "felhasználói élményt" nyújt ez. Egy pár centes, U-ban hajlított lemezből készült csúszópálya - vagy a fiókra, vagy a házra - sokat lendített volna a dolgon. Volna!
Az alsó, kibillenthető tároló egy külön mese:
Ebbe ha valóban benne vannak a kisgépek (fúrógép, dekopír, szorítók, ilyesmi) olyan a súlyelosztása, hogy a papírvékony elején lévő fogantyútól egyszerűen NEM lehet kibillenteni a tárolót, annyira kihajlik az eleje hogy meg is szegül a helyén a doboz.
Csak kiborítani lehet, a kocsi előre-döntésével.
Az orvoslás látszik a képen, az elejére, házilag felaplikált fém-zártszelvény formájában.
És figyelem, nem valami felmatricázott kalózmásolatról van szó, hanem boltban vásárolt, vélhetően eredeti termékről.
Na most ezek után mit lehet mondani erről a cégről?
Hogy pitiáner anyagspórolási okokból olyan terméket ad ki a kezéből, amelyik rendeltetésszerűen, valójában HASZNÁLHATATLAN?...amit csak némi barkácsolás árán lehet hasznossá tenni?
Mi az ha nem "gagyi" egy olyan termék, ami kívülről bizalomgerjesztő.... de csak az első, éles próbáig?
A harmadik Stanley-cuccom a sorjás, laminátum-pusztító élfolia-vágójuk... de erről már volt szó.
Vegyél egy dugófúrót: akkor szín (és anyagazonos) foltot (tiplit) tudsz az ilyen furatokba tenni és nyoma sem lesz... :-) Ráadásul lehet vele úgy csavarozni, hogy nem kell köldökcsapolni: eltakarod a fejet és kész.
A homlokfelületen a fehér kerek folt egy alaposan mellément furat nyoma - beletaláltam egy függőleges, asztallaphoz rögzítő csavarba :( Tanulság: ha lehet, kerüljük el a szerelés helyén javítani a konstrukciós problémákat. A furat célja a második vezető rúd elhelyezése, mert a cső és egy rúd kevésnek bizonyult.
Játszottam egy kicsit, és sikerült egy rakás tapasztalatot begyűjtenem. A játék eredményeit megmutatom, hátha szerez valakinek néhány vidám percet :) A képeken látható dolgok tele vannak hibákkal, de belemagyarázom, hogy gyakorlatilag 'proof of concept', azaz az elgondolás igazolására születtek :)
Készítettem egy kis satut:
A középen látható, barna sáv az keményfa betét.
Belülről:
Összegyűlt némi kidobott pozdorja lap, meg a képen látható, műanyag tálkák. A két komponensből összeraktam egy kis tárolót, az apró dolgoknak. Ha felkerül a falra, a legalsó helyre is lesz tálka:
Pacman 100746-os hozzászólásában, a vonalzók közül a balszélen alkalmas, igaz, csak 30cm-ig a leírt jelölő feladatra. Én Bauhaus-ban vettem, és most
megigazítottam ez alapján:
A kis TopTools-os vonalzót meg reszelővel tettem helyre, a számomra alkalmas pontossági igénynek megfelelően. Az alumínium fejet egy lapos reszelővel lesímítottam, kb. 0.15mm-t kellett 'ferdíteni' a támasztó síklapján.
Egy dolgot sajna ezek a fésűk nem akadályoznak meg. Amikor feszültség van a fában és a vágás hatására elkezd kiflisedni vagy befele vagy kifele. A két oldal összeszorítja a lapot vagy így vagy úgy. Ezt legjobban a hasítóék tartja vissza.
"....sárga festett ácsderékszögem. a mm skálák több mm-el el vannak tolva."
Huhh, ez durva. Én hál'Istennek ekkora trógerségbe még nem futottam bele - de hát nem szerszámipari pontosságúak, ez tény.
Amikor bútoralkatrészeket szabok, mindig átfut az agyamon, hogy milyen jó lenne egy tolómérő-szerű derékszög - amin egy csúszka jár fel-alá, amin be lehet állítani a méretet és máris jelölni (karcolni) is lehet a csúszópofa mentén.
Mert most az van, hogy ha például kell egy fiók-eleje ami mondjuk 140x520, akkor veszem a mérőszalagot, a 100 mm-t a lap széléhez illesztem, kimérem, bekarcolom a 620 mm-t, utána előveszem a kis derékszöget, azt a karcolásra passzítom és felkarcolom a 140 mm hosszú (magas) merőlegest.
Valami "edzett" műanyag-holmira gondolok, amibe be van építve akár egy jobbfajta mérőszalag darab - mint mérőeszköz.
1 méteres hossz elég lenne - ez nagyjából lefedi az asztalos (bútorkészítő) méretek zömét - és nagyon felgyorsítaná a munkamenetet.
És még a pontosságnak se tenne rosszat.
Persze, ez csak a magamfajta, dekopír-huszáros, otthoni barkács-tempóhoz lenne hasznos - nem olyan helyen, ahol mozgóasztalos, nóniuszos beállítású körfűrészekkel szabnak.
Na most szerintem ezekkel az a helyzet - amennyiben a hobbiasztaloskodásnál maradunk - hogy a mi (legalábbis az én) leolvasási és jelölési pontosságom talán nem indokolná a szuper-precíz osztályt - legalábbis egy mm-es osztású vonalzó vagy derékszög esetében.
Még akkor sem, ha én történetesen vékony, hegyes karctűt, sőt, még nagyítószemüveget is használok a felrajzoláskor.
Persze, a derékszögeimet kipróbáltam - karcoltam egy vonalat így, aztán ugyanoda megfordítva - hát szemre kifogástalannak tűnnek - vagyis nem mutatkozik eltérés a két merőleges szöge között.
És ennyi elég is szerintem - elvégre nem gépipari, vagy szerszámkészítési pontosság a cél.
A vonalzók belső oldalával is elvégezted ? Vagy ugyanaz az oldal, de több vonallal ? Ezután jöhet az 5-ből 3, milyen eredményt hoz ? Tapasztalatom szerint, az elvileg szép, egyenes vágásvonalban is vannak apró kitüremkedések, és attól függ a 'merőlegesség', hogy a felfekvő fej rész mibe talál bele. Pl., amelyik fej szélesebb felületen fekszik fel, szinte biztos, hogy mást mutat, mint a vonalazandó felület közeli, 1-1.5 mm felfekvésű derékszög.
A 'felfekvés' itt a felületről való, támasztó belógás értendő. A fentiek miatt én egy gyalult élen vizsgálódnek.
Tulajdonképpen a két "nagy" márka a Stanley és a Sola győzött. Nekem is van kombinált derékszögem a Stanleytől csak a sárga színű. Én is teszteltem már és az eredmény a Tieddel megegyező lett.
Beszélgettünk itt a mérő- és jelölőeszközök pontosságáról. Évek alatt összegyűlt pár talpas derékszög, de sosem teszteltem őket mert hittem bennük. Most hogy újabb versenyző szállt a ringbe, leteszteltem őket.
Stanley, Wolfcraft, két OBI-s Top Tools és egy SOLA. Íme az eredmény:
Egyelőre csak sima "rotringos-megfordítós", ~1mm távolságban a vonalak és a lehető leghosszabb vonal húzása volt a módszer, egy bútorlap tényleg egyenes oldalához illesztve a talpakat,a bútorlapra meg felragasztottam egy A4-es lapot. Hogy lássam, melyik ad össze- vagy éppen széttartó vonalakat. Nos ez alapján a nagy TopTools-tól fájdalmas búcsút veszek, mint derékszögtől. A kicsi SOLA és a Stanley szépen teljesített, Wolfcraft alig észrevehetően széttart még a kis TopTools össze.
Majd megpróbálom ugyanezt egy puha anyagba karcolt mélyebb és távolabb eső "nútpárokkal", és akkor meg lehet mérni pl. tolómérővel a pontos szét- vagy összetartást, a nútok közepébe illesztve a tolómérő hegyes csúcsait.
Mérőszalagok: Stanley 3m-es felül vs. OBI 5m-es alul (és az elején vs. Stanley kombi derékszög vonalzója). Nem nagyon akad számottevő eltérés, 2m-hez érve talán negyed mm. Ami fával dolgozva nem tétel.
Ahogy 409 megjegyezte, és én is megtapasztaltam, a talprögzítő csavarok nagyon rövidek, hosszabbakat szerezz be. Nem tudom te merre laksz, de engem Miskolcon mindenhol kiröhögtek amikor ilyen csavart kértem. Viszont halaloszto kolléga volt olyan kedves, és segített a beszerzésben. Ha nem találnál ilyen szakboltot a környékeden, szerintem megmondja hogy hol vette ő.
Azzal a topiktársak is egyetértenek, hogy "hivatalosan" ez a funkciója. Lehet hogy rosszul gondolom, de szerintem neked ez az első ilyen fűrészgéped, ezért jó ha tisztáztuk a szerepét.
De LyPapa mindent leírt szépen, hogy mivel/hogyan kell a hasítóéket helyettesíteni.
"Lényeg, hogy amikor a munkadarab épp elhagyná a fűrészlapot, ne billenjen le" - kb ennyi. Ezt elérheted a fésűvel, amit elkészíthetsz teszkós műanyag vágódeszkából (ld Paco155 kolléga megoldását, ez a jobb verzió) , vagy fából, én ez utóbbit választottam, de ez még nincs teljesen kész, csak hirtelen odaszorítóztam a kép kedvéért:
Illetve rendes tolófa is kell. Amit a gépekhez adnak, az legtöbbször játékszer ezért érdemes elkészítened magadnak a sajátodat, pl rétegelt lemezből.
Neten rengeteg videót találsz a témában, legtöbbet persze angol nyelven. De ha nem érted a nyelvet, akkor is meglesheted őket. Az ilyen "home made" cuccok egyik legjobbja szerintem Izzy Swan, érdemes a csatornájára feliratkozni is, meg böngészgetni. Itt tolófákat (push stick) készít:
Egyszerű mint a faék. nyilván kivághatod a formát gépi vagy kézi dekopírfűrésszel is, ha nincs szalagfűrészed.
Szorítófésű (feather board) készítése, fából: ez egy háromrészesvideó, lehet hogy kicsit sokat pofázik a mókus, de legalább mindent elmond. Ha nincs a sufniban asztalba épített maród, oszlopos fúród: megoldható sima fúrógéppel/vésővel is a nútok elkészítése.
Nekem nincs is meg a körfűrészemhez. Ha tolóasztalkát használok, akkor felesleges, mert beépítettem leszorító elemeket, ha pedig gyanús, hogy a vágás problémás lehet, a stellerre pillanatszorítókkal felrakok egy elmozdulás gátló staflit, és onnan semmi sem fogja kitépni a vágott részt.
Készítettem egy, a stellerre felfogható,a körfűrészlap után elhelyezett, függőleges fésűt, az is elegendő, szerintem. Lényeg, hogy amikor a munkadarab épp elhagyná a fűrészlapot, ne billenjen le, mert ha lebillen, akkor tud a vége felmászni az éppen felbukkanó fogakra. A másik probléma, amikor a steller melletti rész távolabbi vége elbillen vízszintes irányban, mert ekkor a fűrészlapnak szorulhat, és elindul a hátrafelé kilövés. Szerencsés esetben csak 'lehegyezed' a munkadarabot :)
Fogod a lapot, amire fel akarod fogatni (az enyém 300x300x6mm). Bejelölöd a közepét, vagy ott, ahová a marótengelyét akarod. Bepontozod, kifúrod 2-3mm-es fúróval. A maróba befogsz egy kúpos/hegyes végű szárat (pl. központfúró) Ezt beleilleszted a kifúrt középpontba, beállítod a kívánt helyzetbe a marót (vigyázz, ha átfordítod fordítva lesz!!) és a talpat pontosan körbe rajzolod. Leszereled a talp müa betétjét, ráilleszted a berajzolt vonal szerint és átjelölöd a szükséges furatokat. innen Te, vagy a lakatos pontozod, kifúrod, besüllyeszted, és végül ki kell munkálni* a középső nagy lyukat. Lehetőleg lépcsősre, erre a lépcsőre fekszenek fel a betétek. A lépcső mélysége az alkalmazott betét vastagság függvénye. 4db kúpos csavar tartja a müa talpat, illetve a 2db átmenő vezetőtalp rögzítővel lehet felfüggeszteni, tehát ezeket kell átjelölni. illetve még az emelő kurblijának a furatát. A 4db kúpos talprögzítőcsavar helyett hosszabbat kell venni. A mérete UNC 1/4"- xx. Az xx a hossza. Ez annyi, amennyi az eredeti csavar hossza+ a függesztőtalp vastagsága, de inkább több legyen pár mm-rel. Én 19mm-est vettem. Nem kell belőle levágni, elég mélyek a furatok. Ha a müa talpat kihagyod, akkor annak a vastagsága kivonandó ebből.
Triton beépítésről kérdeznék. Nézegettem itt a megoldásokat, ki így-ki úgy... pacman kolléga videóját meg már vagy 10-szer végignéztem. :-) Ő egy gyári betétlapot faragott bele az asztalba, én viszont meg tudnám csináltatni, de jó lenne hozzá egy méretpontos rajz. Próbáltam keresgélni a neten, de (lehet béna vagyok :-) ) nem találtam. Ti tudtok esetleg ilyenről? Vagy vigyem el a gépet a lakatos mesterhez és arról méricskélje le a szükséges méreteket?
"az ahhoz kapcsolódó vas konzol .... inkább zavaró elemek mintsem ér valamit is"
Ha zavar hogy nem áll a képedbe az éppen levágott fadarab, akkor ne szereld fel :D
Komolyra fordítva: az a vas konzol, ami közvetelenül a fűrészlap mögött bújik ki a gépházból az a hasítóék. Ami azt a célt (is) szolgálja, hogy amikor pl hosszvágáskor a fűrészlap és a párhuzamvezető közé ékelődött, leeső darab úgy gondolná, hogy jó ötlet felmászni búcsúzóul a fűrészlap hátára, ami mondjuk 5000-et pörög percenként, és pont feléd, majd miután a fűrészlap felkapja a darabot jól a képedbe állítja - nos ez a vasdarab ezt hivatott megakadályozni.
- mi a cél (selymes felület, vagy fényesen csillogó),
- milyen fából készült a cucc,
- milyen körülmények között lesz: télen nyáron kint, vagy melegben bent, vagy párás pincében... satöbbi.
Gondolom nem csak magát az intarziát akarod lekezelni, hanem amibe "beleültetted" azt is..
Ezt nemrég találtam, egy nem teljes körű de hasznos kis összehasonlítás az olajokról:
Látható pl. hogy a lenolaj selymesebb, a danish oil pedig fényesebb felületet ad. Később bemutatja, hogyan száradnak meg, milyen állagúak lesznek pl. 2 heti száradás után.
Az asztali fűrészgép kiegészítői közül ez a lézeres segédfény, illetve az ahhoz kapcsolódó vas konzol, ami a porszívó csatlakozó és nemtudom még milyen védelmet nyújtó, sárga műanyagot tartja... ez a szett ez "kell" rá? Van aki használ ilyen kütyüket, vagy totál felesleges beépíteni, és inkább zavaró elemek mintsem ér valamit is?
A körfűrész egyébként akkor ránt mint egy ágyú, meg is lepett rendesen mikor beindítottam, a marógép lágy indítása elvarázsolt, ez meg.... nem is értem.
A középső képen lévő készlet becsüld meg, nem sok helyen lehet kapni ilyen hosszú szárakkal. Amire figyelj, hogy a vas nem T hanem L alakban van a fejében, én már eltörtem az egyiket. Igaz már vagy 4 éve, és csak a műanyag részt, így törötten is rendben üzemel.
Ebben a mennyiségben már tényleg érdemes az egyenes törzseket kiválogatni. Ha csak olyan fatelepnek adod el ahol tudnak belőle svartnit csinálni akkor már mindenkinek megérte. Ha pedig te tudod felvág(at)ni, egy életre el vagy látva hazai lombos nemes fával ami ha másra nem akkor cserealapnak jó.
Mindenesetre abban igaza van itt a hozzászólónak, hogy meg kellene kopogtatni azt az ajtót. Szüleimnél még fából készültek (75-ben épült a ház), de én is láttam későbbiekben két farostlemez közötti levegőből készült lécbetétes ajtót (nyolcvanas évek eleje), meg papírból készült méhsejteset (2008)
A stanley-től van egy egykezes tönkgyalum (nem tökgyalu :) ), meg 2 fémházas sniccer és egy csavarhúzókészlet. Ezek nyúzása alatt szerzett tapasztalataim alapján szerintem erős középkategóriás cuccok, de semmiképp nem sorolnám a gagyik közé.
Persze ezt semmiképp nem nevezném teljes termékpalettának. Lehetnek gyengébb szerszámok, ahogy az ábra mutatja, de az egész márkára. nem. általánosítanék sem abból, sem a saját tapasztalatokból.
A konyha nálunk nem kérdés, onnan lekerült az ajtó, tokostól és majd tolóajtó kerül, úgy lett kialakítva már előre.
A mieink diópántokon vannak, semmi cicó.
Semmiféle illúzióm nincs derékszögekről, pedig falusi gyerekként azt hittem, hogy ennél egyszerűbb dolog nincs, nagy beton táblákat összerakosgatni és ennyi. Nos, azóta felébredtem :-)
A panel lakások másik nagy talánya, legalább is Zugló ezen részén, a WC és fürdő felé vezető folyosó elején az ajtó nélküli ajtótok, nem értem a dolgot :-)
B+. Nálam egy vastagabb ágból kijött egy asztalkának a lapja... Meg ne próbáld! :D A javát gatter alá és szárítani. Kifejezetten szép erezete és színe van (szerintem). A csomós, göcsös részek meg valóban tűzre valóak. De a java...
No közben nézegettem a neten, hogy milyen hasonló paraméterű szalagfűrészek vannak. És legnagyobb meglepetésemre a Holzmann egyik modellje szinte kiköpött mása a LUX-nak:
- Picit erősebb motor (1kW felvett, a LUX 750W-jával szemben)
- láthatóan jobb asztal és párhuzamvezető
De minden egyebe a fényképek alapján tökugyanaz: váz, szalagfeszítő, kerék, ajtózárók, még a szalagvezető is ugyanolyan bénának tűnik (a hülye "élén" vezető csapággyal).
Viszont 3x annyiba kerül, mint a LUX. Elszaggatni még a LUX-szal sem szakítottam egy szalagot se (mondjuk összesen 2 van :-). Pedig elég elítélhető módon mindig feszesen hagyom a szalagot, merthogy sajna nincs rajta gyorsfeszítő én meg lusta+feledékeny vagyok.
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni! A suliba most csináltam egy intarziamintát, de nem tudom hogy mivel kéne felület kezelni!? Én személy szerint az olaj+lakk, de még a viaszon is gondolkodtam. Köszönöm a segítséget!
Ezen fogom kipróbálni a még mindig szűz lidlis körfűrészem. Hát kettécsapom azt az ajtót ahogy írtátok, megzongorázom a közepét. Így hagyományosként fog működni, de ha úgy hozza a szükség, simán félbe lehet majd hajtani és bemegy a fal mellé, nem lesz útban. A kilincset, zárat kihajítom, és kap egy süllyesztett valamit nyitantyúnak.
A tokhoz azért kell hozzányúlni, mert ha csináljuk, csináljuk meg rendesen, és ha csak lehet legyen minél nagyobb lyukunk. Elég sok luft van az ajtó és a panelkivágás között, értelmetlenül fölöslegesen, de a futószalagos gyártás miatt kénytelenek voltak így csinálni. (azt még így is csak csálén lehetett berakni anno)
Akkor együtt agyaljuk ki. A wc nálam annyira nem kritikus, viszont a konyha... onnan is kihajítottam mindent. Neked hogy vannak feltéve az ajtók? Olyan vas bizbaszokkal kétoldalról összeszorítva, és az egész egy műanyag csúnyasággal van lefedve? Ellenőrizd a panelek függőlegességét függőónnal, érdekeseket találhatsz erre is, arra is, meg amarra is - dőlnek, 90 fokot tutira nem fogsz találni sehol. :)
Az a műanyagharmonika semmirevaló, azért nem is említettem. Kihúzod, azt visszaugrik, és mint írták, rohadt sok helyet foglal el, hangos, lötyög, kókányízű. Rühellem, havernak olyan van, még szerencse, hogy hamarabb megvette, így megkímélt ettől.
"Sőt, megkockáztatnám, hogy még annál a szintnél is gagyibb."
Hát nem tudom. Fűszerüzleti gyalut meg kombinált derékszöget még nem vettem :) De Stanley-ből is csak még 2 napja vanak ezek meg, nos ... a kombi derékszög rögtön átment a snitzeres derékszög-teszten, a No.4 gyaluja meg annyira robusztus és egyben lévőnek tűnik. Meg szép :-)
Dehát mindenféle márkát tekintve, nekem ez az első kézi gyalum. Szóval idővel dől majd el, mennyire lesz tartós. Illetve a kombi derékszög is kikophat (és ki is fog nyilván), kérdés mennyi időbe telik. Szerintem az én életemben már nem fog :-)
Most megnéztem tüzetesebben, nincs ott semmi beállítás - ám a kés nem-dolgozó része, (ami viszont rajta csúszik a lap oldalán) az olyan sorjás, mint állat. A köröm beleakad.
Hogy baxnák meg az ilyen minőséget. Most szétszedem, lecsiszolom gömbölyűre a széleit - és talán akkor sérülésmentesen csusszanni fog.
Gérvágó se rossz módszer, az majd egyszer lesz, addig nálam marad ez :)
EB - Elektra Beckum? Nem tudom hogy az enyém EB klón-e, az OBI-ban vettem 60 ropiért és se előtte, se azóta (tavaly év vége) nem láttam ilyet ott.
A neten sincs róla egy kép se, sehol. A típusjele talán BA 750, de este megnézem neked.
LUX álnéven fut, 750W-os moci, alu asztal, nem éppen öntvény de nem is dobálok rá mázsás rönköket.
2240mm-es szalag kell bele, 6-16mm szélesig fogadja. A hozzáadottal sokat szívtam és tőletek kaptam segítséget sokat, hogy merre keressem a hibát és a LyPapa által is írt megoldás végül saját kezű foghajtogatás lett. Jelenleg egy Boronkay-s csináltatott lap van benne, 2240x12mmx0.65mm , 6TPI, semmi extra edzés. Eddig jól bírja, de szeretném majd megerőltetni valami szélesebb lappal is, hogy mit bír pl szélezés, vastagabb palló hosszvágásánál, stb.
Volt már mindenféle munkája, vegyes vágás, (relatíve) magas vágás (9cm), számtalan körkivágás amit Repítő blogjáról lestem el - eddig azt kell mondjam, nem volt rossz vétel. Az árát csak azért emelném ki megint, mert szerintem nem gyakori a vadiúj, 2 év garis 750W-os 300-as szalagfűrész 60 ropiért.
Ami nem tetszik:
- az asztal. Jó, ennyiért ez jár :)
- a szalagmegvezetés. Na az egy vicc, megnézve többetek házi szalagfűrészét, vagy egy pl Maki LB-t. A korábbi linken kicsit látszik: nem a csapágyak palástjai, vagy mi között van megvezetve. Hanem a csapágyak ÉLEI fogják közre. Na, ez MIÉRT JÓ ... fel nem fogom.
- mondtátok páran, hogy a gumiborítás a kerekeken nem annyira fasza (nem a legtartósabb) Egyelőre még tart, de páran mondták hogy parafára cseréljem le ha tudom. Szóval ez egyelőre még nem negatívum, meglátjuk az lesz-e.
Hirtelen ennyi. Ha érdekel küldök privátban több, részletesebb képet, de mondom: ez OBI-s cucc és azóta se látom, legalábbis a miskolciban nem. Pedig gyakori látogató vagyok :)
Mert az ajtó jelenleg is passzent csukódik a zár felett le is dörzsölte a festéket magáról, tehát nincs benne játék.
Ha szétvágom az ajtót és az ad hozzá széltében akár csak 2 millit, akkor már nyúlhatok a tokhoz is, mert anno felújításkor majdnem fáig csiszolt tokon nem a sok réteg zománc a gond.(jó anno itt is két dolgot hagytak ki, a függőlegest meg a vízszintest, de ez most mindegy)
Nehezen hiszem, hogy a zongorapánttal összerakott ajtó nem lesz minimálisabban is szélesebb.
szerencsére sosem találkoztam ezzel a problémával az életteremben, de egy sarokszekrényünknél láttam, h jó vasalattal és kialakítással milyen faxa kis megoldás lehet ez
Vetítsd magad elé a képet. Tegyük fel az ajtó kifelé nyílik, jobbra, jobboldalt a zsanérok, baloldalt a kilincs és a zár. Az ajtó teljesen kinyitva ráhajlik a falra.
Függőlegesen középen kettévágod az ajtót és a belső felére kerül a zongorazsanér. Az eredeti zsanéron az ajtó jobboldali része ráhajlik a falra továbbra is. A középső zongorazsanéron meg visszahajlik önmagába, a külső fél takarja a fal felé esőt.
Ha meg a zsanér nem engedi a falig most sem akkor is csak a zsanért kell kicserélned - bár a lakótelepi ajtókon levő az engedni szokta.
Szóval az imént lamentáltam, hogy miért nem akarom a Stanley nevet hallani egyhamar.
Ezt az eszközt pár hónapja vásároltam (már nem tudom kitől - mindenesetre nem az eladó a hibás) szóval ezt a kis élfólia-levágó és srokletörő eszközt vettem azért, mert eléggé rühelltem a sniccerezést és abban reménykedtem, hogy ez a cél-eszköz mégiscsak profibban végzi ezt el, mint a kézből-késsel verzióban.
Nem is használtam mostanáig, de már előre fentem rá a f...mondjuk fogamat, hogy "Na majd most lássatok profi élfoliázást!"
Magával a művelettel nem is lett volna gond, 2-3 áthúzás után tényleg csak egy kis dörzsszivacs kell a sarokélnek és abszolút vállalható az eredmény.
Húzgáltam is ész nélkül - egyik oldalt a másik után....mindig csak a fóliát símogatva és elégedetten csettintgetve .....amikor egyszer csak jobban ránéztem a lapra és azt hittem menten beszarok.
Első látásra úgy véltem, hogy valami piszok lehet, ronggyal majd lejön - ám lófaxot: mély karcolást ejtett a laminátumon - méghozzá a lap szélétől olyan 5-6 mm-re. Lásd fotó jobboldalán.
Na de nem ám a fonákján - amelyik tiszta maradt - egy nagy frászt, kérem. Csakis a színét barmolta szét - amit abban a fázisban már meg sem tudtam fordítani.
A guta ütött meg - hogy rohadna meg aki ilyenre tervezte, vagy gyártotta ezt az eszközt - jelesen most a Stanley cég.
Arról nem is beszélve, hogy ugye az ügyes tervező nyíló ajtós beépített szekrényt tervezett ezzel az ajtóval szembe, az az igazi borzalom, együtt a kettő.
Mi kiszedtük a beépített szekrényt mindenestől, a 60 cm mély és 250 széles IKEA-s tolóajtós gardrob szekrény pontosan oda van kitalálva.
Azt a fajtát nem tudod. de a sajátod eleve a falra nyílik. Ha belülre teszed a pántot akkor simán ráhajlik a falra a zsanéros fele, a zár felőli fele meg saját magára.
Az ujj se rossz meglátás de amint az kiderült, én a forgó fűrészlapra figyeltem fel, hogy ahhoz illesztem a vágásvonalat.
Álló fűrészlaphoz is pont ugyanolyan jól lehetne, mint ahogy a többit úgy is csináltam.
Ezeknél a "csak most, egyszer vágom így", "csak most az egyszer nem veszem fel a szemüveget" eseteknél repül pont a szemébe az embernek egy apró faforgács, vagy löki meg a billegő asztalos fűrészét úgy, ahogy nem szeretné, stb.
Igen, ez a bifold, de jó lenne, ha kinyitva nem állna ki, hanem be lehetne oldalra a fal mellé hajtani. Van úgy, hogy sűrű a forgalom, olyankor ne kerülgessük már.
Én előbb megfordítottam az ajtót, hogy befelé nyíljon, aztán megfordítottam fejjel lefelé, így újra kifelé nyílik, de a másik oldalra, ahol nem akad össze a mellette lévő ajtóval (idióta barom tervezhette) plusz ezzel együtt a villanykapcsolót átfúrtam az ajtó másik oldalára, hogy kézreessen. (szerettek az egész házban amikor kifúrtan a 60-as lyukat) Azóta a kilincset is leszereltem, így ki lehetne nyitni falra, de a te 15cm-ed nálam is megvan, így nem lehet, csak átmenetileg amíg felújításom van és kikaptam a mögötte levő ajtót is.
A kettévágás (western stílus) nem opció, nekem nem tetszik több okból, de először ezen filóztam én is. Lengőajtó pofáncsap, bár ha összekötöd őket egy karos mechanizmussal, akkor egyszerre tudnak nyílni.
Aztán jött a tolóajtó, de kétoldalra tolósan, drótkötél-vezérlettel, és a csel, egyszerű golyósoros fiókcsúszkán, ami koppanásgátlós, önbehúzós. :) A villanykapcsoló miatt ezt is elvetettem.
Volt aztán ugyanezen csúszkán, de liftajtó szerűen 1 oldalra összetolódó kivitelezés, asszimetrikus kivágással, ami pont elfér, és drótkötél-vezérelten 1 kezesként is működik.
Van a "folding" megoldás, ami harmonikaszerűen felnyílik középen, és oldalra elfordul, de ez bonyi.
Van még egy, de ez durva... egy rolót kell az ajtó zsanérja helyett betenni, és így feltekeredne oldalra, (nem felülre) oda egy arra alkalmas anyag, pl. viaszkosvászon, vagy vitorlaponyva anyag. (ez félálmos verzió, nem komoly)
Aztán lehet úgy is, hogy a tolóajtó a fal két oldalán van, egyiket kívül, másikat belül mozgatod ellentétesen, így a villanykapcsolóhoz is hozzáférni. (strangfüggő, nálam kivitelezhetetlen.
Egy szó mint száz, ha azt a tetves ajtónyílást 15 centivel odébb rakták volna, mindenki boldog lenne, de nem.
Én mindenképpen át fogom alakítani valahogy, mert az ajtóban van 5-5 cm abba a tök értelmetlen tokozásban eltakarva.
Remek ötletet adtál.... nálunk harmonika ajtó van, de egy .... undor...
Szűk a hely, nem férsz el, kiszakad, és amugy is egy műanyag kotvány.
Az általad felvázolt ötletet továbbgondolva , mint a régi buszokon, villamosokon, 2-2 szegmensből összerakott toló-nyíló ajtót fogok eszkábálni. De még ötletelhettek...
ha kétajtós szekrény alakú, akkor csak kétkézzel lehet nyitni, csukni, és a bezárás kérdés is bonyi.
félbevág, zongorapánt a közepére, meg egy foganttú, felül középre meg egy mágneses ütköző. fullextra esetén a kilincs felől felülre egy kis megvezető síndarab.
Ha én megcserélhettem a zsanérokat és a kilincset, azóta a másik irányba nyílik az ajtó, nem hiszem, hogy a hosszában kettévágással ne lehetne mindenki elégedett. Még az is megeshet, hogy divatot csinálsz.
Azért a zárása még egy érdekes feladat lehet, bár nyilván nem megoldhatatlan.
Érted te :) Ha túl hosszú, akkor máshogy kell ügyeskedni, és pl. egy kinyúló toldalékkal ütköztetni. A gyárból kijövő gépek mint tudjuk nem alkalmasak munkára, mindegyiket toldani-foldani átalakítani szoktuk egytől egyig, kivétel nélkül mindannyian, na onnantól már használható.
Én azt néztem hogy amikor az ujjad a fűrész vonalában van akkor mindig áll a lap. Van egy olyan amikor forog a lap és te illesztesz de akkor arrébb fogod.
Igazából a mozgókép, a videó most nem is érdekes, a két állóképen van a jól látható (és ahogy te is kapisgálod) balesetveszélyes konfig. Illetve az egyiken a kettő közül. Az ütközőléc hiánya miatt még nem adnék nyaklevest magamnak, bár nem rossz ötlet. Mármint az ütközőléc :-)
"3. AZ ujjad a munkadarab és a fűrész között volt: ha megtolod az anyagot (egyensúlyvesztés, vagy bármi egyéb) , akkor manikűr lett volna - ujjperccel együtt..."
Olyankor mindig áll a fűrész, az illesztés után kapcsolja be.
1. beleharaptál a jó anyagba (előbb toltad rá, mintsem bemérted volna)
2. Nem állítottál fel egy ütköző lécet, aminek neki kell tolni a vágásnál az anyagot (jobb oldalon: két szorító és egy léc)
3. AZ ujjad a munkadarab és a fűrész között volt: ha megtolod az anyagot (egyensúlyvesztés, vagy bármi egyéb) , akkor manikűr lett volna - ujjperccel együtt...
Most akkor ágyútöltelék", vagy mindent "megevő"... :-)
Melyik EB szalagfűrészed van? Mennyire vagy vele megelégedve? Milyen lap (szalag) van hozzá?
Mert én az enyémmel kezdek nem eléggé elégedett lenni... :-) Gyakorlatilag 2-3 fűrészelés után elszakad a szalag és ennél azért tudok jobb játékot is, mint ennyiszer cserélgetni (és patkoltatni).
Bevallom őszintén, én az ilyen csapokat a gérvágó (fejező) fűrészemmel szoktam csinálni úgy, hogy behatárolom a vágómélységet és mint egy tárcsa maróval leszedem a felesleget.
Mondjuk ... most visszanézve megint a videót, az egyik mozdulatért egy nagy büdös flaskást kellene kiosztani. Na ki mondja meg melyik miatt és miért? :D (én legalábbis kiosztanék egy jó bengegúzost magamnak)
8X = nyolcvaniksz -> ez a hossza volt centiméterben, nem emlékszem mekkora volt pontosan, csak a nagyságrend miatt írtam :-)
74mmx44mmx3000mm-es gerendákból (bocsánat, zárlécből) lettek összeragasztva (szóval a láb 74mmx88mmx8XXmm lett), ezekből kellett 6 egyformát vágni. Először "durván" levágtam mind a hatot, majd hármasával vágtam pontosra, a második hármashoz felhasználva az elsőből egyet, etalonnak.
Itt ugyan már 4 van összefogva, meg itt már a csapolásokat csinálom éppen, de így már talán érthetőbb, miért nem ütközővel csináltam a méretre szabást. Nem nagyon volt mihez ütköztetni, plusz akkor még rendes állványa sem volt a fűrészgépnek, ezért billeg kissé, ahogy a videón is látszik -> szóval pl a fal se játszhatott volna hatékony ütközöt.
A gondolkodással akkor sem volt baj, csak siettem és rosszul próbáltam időt spórolni, hát benéztem a jelölést - de már megtanultam! :-))
A 3 gyerek mellett ilyesmi már fordult elő párszor, pl. hogy összeállítottam valamit próbából, közben valamelyiknek akut pisilni/orrot fújni/másikat gyilkolni/stb.. kellett (szóval olyasmi, amihez én is nélkülözhetetlen statiszta vagyok), mikor visszamentem, látom, hogy milyen jól össze van rakva a cucc, nosza ragasszunk. Aztán, mikor már pakoltam fel a szorítókat, jöttem rá, hogy belül még valamit marni kellett volna, amihez összerakott állapotban már nem fogok hozzáférni. Szerencsére még nem tartott a ragasztó...
Nekem /még! :)/ nincs gérvágóm ... így nehézkes volt a hatlábú munkaasztalomhoz az ütközős módszer kidogozása.
Ezért úgy vágtam 6 egyforma lábat (8X cm), hogy hármat összeszorítóztam, a talpuk ugye síkba ígazítva, nyissz, lett 3 egyforma lábam. Majd ezekből egyet etalonnak használva a másik 3 összeszorítózott lábat is levágtam. De először szándékosan kicsit nagyobbra (jelölésen kívül ) vágtam, majd addig tologattam picikat pöcögtetve a lábakon a lap felé, míg az etalonnal tapintásra és vonalzóval ellenőrizve egy síkban volt. Így lett 6 tökegyforma lábam :)
Nem biztos hogy a legprofibb módszer, de nekem akkor jobb nem jutott eszembe. (A Bosch PTS 10 nem kényeztet el kifutópálya méretű asztallal)
:) Ezért kell gondolkodni, és úgy etalont gyártani. A gérkörfűrészeknél pont ezért van az az ütközős tolattyú a szélein, hogy 1x belövöd, aztán lehet ész nélkül csapkodni, tökegyforma lesz.
A jelölésnél pedig vonalon kívül kell vágni mindig, így tudsz utólag egy picit reszelni, ha szükséges. A cerkás bekeresztezgetés jó ha gyakorlat, nem tévesztődik el az oldal.
Az etalon készítést szoktam volt magam is alkalmazni ha több egyforma darabra van szükségem.
Nagyon jó módszer, de lehet egy buktatója: ha egy menetben feljelöli az ember a hosszú darabra az összes vágandó méretet, akkor (hacsak nem 0 a kerf) az első darab hosszabb, míg a többi egy fűrészlap szélességgel rövidebb lesz. Ezért praktikus a jelöl -> vág -> jelöl -> vág -> jelöl... sorrend betartása. Amikor egyszer erre nem gondoltam, simán legyártottam a hifi polcom számára egy, a többinél 2 mm-rel rövidebb lábat.
Hosszú egyenesre kicsapózsinórt használok. Kici / óccó :-)
Más: a csavarorsós felsőmaró asztali beépítésénél én a gép rögzítője helyett egy kontranyát jasolnék, akár szárnyas anyaként, akár valamilyen fogantyúsként.
Nekem az összes rögzítőmmel (kivéve a Tritont, nem is értem, miért:-)) csak bajom volt, ezért nem bízom bennük. Ha a kontraanyát meghúzom, az fog, aztán kakukk. A szárnyast pedig még "lendülettel" is lehet pörgetni, tehát nem őszülök bele, mire végigér.
Ez nálad valószínűleg valamilyen jellegzetesség, mert itt is - lásd a reakciókat - csak ígérgetsz... Mondjuk ennek itt nicns következménye, de a valós életben van: nekem adtt időszakban volt egy problémám, amire megoldást keleltt találnom és erre volt X napom. Ha azon belül nem jön válasz, akkor utána már hiába jönne (amúgy még akkor sem jött), mert okafogyottá vált.
Egyébként a felvázolt opciókkal tisztábban vagyok én is - de egy génua esetén 3 opció van csak: anyag, szabás (horizontál, diagonál, triradiális), élköteles vs lovasos. Legfeljebb még a reffelhetőség kerülhet elő.
De ezekből is csak akkor lehet válógatni, ha van lehetőség és ajánlat.
Amikor megkérdik hogy mennyibe kerül egy vitorla, mindig az jut eszembe, hogy mennyibe kerül egy autó?
Ugyanis jó lenne tudni, hogy milyen, mekkora, milyen extrákkal, stb.
Jó lenne tudni, hogy az a vitorla behúzóköteles, vagy torpedós, hány latnis, milyen latnizsebek kellenek, bebújósak, vagy megkötősek, milyen szabás kell, sima keresztszabás, vagy diagonál, denevéres-e, vagy sem (mekkora a denevér, netán gaffos-e), kell-e reff-sor rá és hány, ablak kell-e és mekkora, kell-e hátsó élfeszítő, vagy sem... szóval van mit elcseverészni egy egyszerű vitorlán, pláne egy grószon.
Különben is privátban kéne ezt megbeszélni... hacsak nem funérlemezből kéne :-)))
Vegyél egy alu szögvasat, az jó hosszú, egyenes, nem hajlik. Amellett behúzod a vonalat, majd leméred. Ha sok egyforma méret kell, akkor ne méregess mindig, hanem 1 db-ot mérj le etalonnak, és azt rakosgasd ide-oda, majd annál jelölj. Ez ugyanazon elv, mint archiválós csak 1 mérőszalagot használjunk elve.
Ezért jó, hogy kicsi a helyem. :-) 8 méteres anyagot még elképzelni sem tudok a "műhelyben", nemhogy azzal dolgozni.
Eddig csak egy 70 cm-es vonalzóm volt, az néha rövidnek bizonyult, ezért most az Aldiban vetem egy 1m-est, de lehet, hogy még azzal is bajban leszek, ha meg kell fordulnom vele a sufniban.
Legutóbb a tetőhöz dolgoztam ~2,5 méteres darabokkal, ott nyilván használtam mérőszalagot, de annál a munkánál nem is számított pár mm ide vagy oda.
Most az asszony apró mütyürjeinek gondoltam valami kis dobozt összerakni a mogyoróbokrunk vastagabb ágaiból (még tavaly kicsit "megnyestem"), ahhoz biztos, hogy csak a fémvonalzó játszik majd.
Egyébként nem csak festett derékszögek vannak, van gravírozott is. Az első ilyenem egy OBI-s, annak a feje és a szára úgy lett összeszegecselve, hogy bő fél mm el van takarva a skálából, így mérésre pont nem lehet használni. Persze a boltban a fene se nézte, aztán meg nem volt kedvem visszavinni, így az most arra jó, hogy mellett vágok/karcolok, "ezért nem kár" alapon.
Az ácsceruzával hihetetlenül pontosan lehet jelölni - csak jól kell kifenni: nem tűheyget, hanem lapélet kell rá csinálni és akkor egy pngevéhogy grafittal tudsz jelölni. Gyakorlatilag 4 határozott vágással megfened és keresztmetszetének a "hosszabbik oldalának" megfelelő grafittal húzol vonalat. Ez nem fél, hanem egy tized miliiméteres vonalvastagságot tud húzni.
A töltöcwezás jelölés legnagyobb baja, hogy érdes, szálkás felületen azonnal törik...
Nekem is lenne gusztusom egy ilyenhez - de gyanítom, hogy már nem 1700 lenne az ára ott, ahol 1400-ért vettem egy közönséges, 350 mm-es laposreszelőt (igaz, nem gagyit).
Osztott fémvonalzóm az egyszerűen nincs, a derékszögön lévő (festett) osztás meg hát - no meg a feje miatt nem mindig lehet "ráteríteni" az anyagra.... na mindegy, de az akkor is az is max. 500 mm.
Ha annál nagyobb méret kell (márpedig előfordul) hát akkor jön be a mérőszalag.
Meglepő módon a tesco-ban vettem egy sajátmárkás, nagyon használható, 8 méteres szalagot (ekkora a vitorlavarráshoz kell nekem) - de annyira stabil anyagból van, hogy még 2 méter hosszon is megáll vízszintesen, mint a bot.
És még a vég-akasztója sem lötyög 3 mm-t - igaz, többméteres hosszon ez igencsak beleférne a tűrésbe.
Megjegyzem nem 3-400 Ft volt, hanem jóval több - de megérte az árát.
Máskülönben akinek a mérőszalagján a kotyogás több, mint az anyagvastagság, az pár perc alatt helyrehozhatja, és pontos lesz!
A módszer:
- ha a kampó belseje mér jól, akkor a kampó két szélét hajlítsa kifelé - a szalagtól el- annyit, hogy amikor a külsejével mér, akkor is jó méret legyen.
Ekkor a kampó - szalagszélesség szerint nézett - közepével méri majd a külső méreteket (kampó belső oldal ütközik), és a két szélével támaszkodik majd, ha belső méreteket mér (a kampó külső oldala ütközik)
- ha a kampó külső oldala mér jól, akkor a kampó két szélét hajlítsa befelé - szalag felé-!
Te, figyu, az a hajlongás teljesen kiküszöbölhető, ha nem merőleges tengelyt akasztasz mellé, hanem párhuzamost és annak a tetejére, álló helyzetből is kellemesen elérhető magasságba egy tekerentyűt...hm?
de ha hülyeséget mondtam, akkor megyek és reszelgetem tovább a körmeim :-)
Lötyögés nélkül nem tudnál pontosan mérni. Ha a lötyögés megegyezik a kampó lemez vastagságával, akkor beakasztva ill. hozzátolva is ugyan az lesz a bázis a mérésnél.
A gyártóknak sokkal egyszerűbb lenne fixre készíteni a kampót, de úgy mindig számolni kéne a lemez vastagságával.
"Te mivel "jelölsz/rajzolsz" vágáshoz ? 0,5-ös rotringgal ? :-)
Nem kérlek, az nem lenne célszerű.
Ha próbálgatok csak egy szabástervet, akkor 2B-s ceruzát használok - amihez mindig ott van egy kis 50 Ft-os hegyező is a szerszámosban.
A kopott-hegyű ceruza szart sem ér, akkor már inkább a lapos-belű ács-ceruza (pl. raklap-daraboláshoz, hogy nagyjából egyforma darabok jöjjenek ki :-))))
Külön igaz ez a vitorlavarrásnál, ahol némelykor igen precíz jelölésre van szükség ám az anyagon nem maradhat eltávolíthatatlan jelölés-nyom.
Bútorlap-szabáshoz - amikor már tuti-biztos a vágásnyom - oda acél-karctűt használok, a vékony fajtát.
Fémvonalzó mentén azt kétszer-háromszor végighúzom a bútorlapon és utána elég kézzel végigsimítani és máris egy hajszálvékony, ám nagyon jól látható nyomvonalat kapunk.
Onnantól már csak döntés kérdése, hogy a rajz melyik oldalán vágunk - vagyis hogy melyik lesz a precíz méretű darab és melyik lesz az úgymond hulladék.
Vonal mellett/rajta .... szerintem mindegy, csak egy adott munkán belül mindig ugyanúgy kell vágni :)
Tegnap este tűnt fel, hogy az új Stanley szalagom végén is lötyög a kampó. Vagy 1-1.5 mm-t. Nem tudom hogy ez fasza-e ... mert bekasztva (lötyögés egyik vége) mér pontosan, de ha "odatolom", ez a löttyenés csalni fog, pont 1-1.5 mm-t :-/
szép színe van, olajozva nagyon baba. ritka a vastag, az öreg törzsek belül általában betegek. bútornak alkalmas méretű darab nem nagyon van. viszont késnyél, ékszerek, kicsi dobozkák...
Én is vettem pár hónapja abból a kombinált dugókulcsból. Nekem nem jött be nagyon nehézkes a használata, nehéz beletalálni a csavar fejével, plusz nagyon gyenge a rugó benne, a belső rész nagyon könnyen, túl könnyen benyomódik. Sokszor voltam úgy, hogy kimentem azzal, majd visszaballagtam a villáskulcs készletért.
Van is egy olyan mondás, amit a hajós-feleségek szoktak elég sűrűn idézni:
A hajózás az olyan, hogy a víz közepén van egy hatalmas nagy lyuk - amit a hajósok pénzzel próbálnak betömni. Eddig sikertelenül - ezért csak folyamatosan és számolatlanul szórják bele a pénzt a lyukba, "hát ha egyszer....." :-)))
Ha lehet, elkerülöm a kihúzós mérce használatát. Van fémvonalzóm, ahol az elfér, ott nincs párja. Második lehetőség a colostok, utolsó a kihúzós szalag.
Bevallom, hogy nem nagyon értem a mérőszalagok osztásával kapcsolatos (tized mm nagyságrendű) pontossági aggályaitokat.
Ugyanis nekem sokkal aggasztóbb a mérőszalagok vég-kialakítása - vagyis az úgymond "akasztójuknak" a kivitelezése.
Ennek ugye (elméletileg) annyi játékának kellen hogy legyen - amennyi az akasztó lemezvastagsága.
Vagyis mindegy kéne legyen, hogy odatolva mérek, vagy beakasztva húzásra - a játék pont arra való hogy kiküszöbölje az akasztó lemezvastagságából adódó 3-5 tized különbséget.
Erre fel a gyakorlatban ez csak egy vicc - ezt több szalagon is teszteltem egy bútorlapon, 30 centi hosszon, olyan szalagokkal, amelyek osztása szemre egyforma, hibamentes volt.
Pl, 100 mm-től kezdve ugyanazt mutatták - vagyis az osztással semmi gond nem volt.
Ám ha először koppanóra tolva, aztán beakasztósan, húzásra mérve próbáltam ugyanazt - jó 0,5 mm különbségek mutatkoztak - a gagyi, véletlenszerűen-lötyögős vég-kivitelezések miatt.
Ezért ha valamilyen tényleg pontos méretre van szükségem, akkor nem a végétől, hanem mindig 100 mm-t veszek nullának és ahhoz képest mérek (hozzáadva persze a kezdeti 10 centit a kívánt értékhez).
Mások mit tapasztaltak e téren - ha már szóbajött?
Nem tudom a szmájli miért kerlüt be, és hogy tudatában vagy-e annak, hogy magadat dícséred? :)
Mert Vajk és a Te ötleteidet alkalmaztam az asztal készítésnél.
Meg egyébként a mostani műhelynél is használtam a 6 évvel ezelőtti javallataidat :)
Ezúton is Köszi.
Próbáltam megkeresni az időpontot, de nem találtam meg.
Viszont találtam más érdekességet. Akkoriban - 2009-ben - írtam, hogy CMi fúrógéppel miket tettem, és bírta.
Az a CMI azóta is dolgozik. Na nem fúrógépként, mert ahhoz már kissé kotyog a tokmánya - igénytelen furatokat, tipli betonba azért még tud.
De a műhelynél - meg minden más esetben - a festék felkeverés, aljzatkiegyenlítő keverés, vakolat, glett keverés mindig ezt nyüstölöm. Többször tettem le úgy egy-egy vödör után, hogy ez volt a hattyúdala. Aztán keverte a következőt is, meg a következőt. Megölhetetlen.
Nem fűszerüzletben vettem, de az a kategória.
Az új WB csavarbehajtót oda tettem mellé, hogy tanuljon az öregtől :)
és ha még azt is elárulom, hogy kb akkor készült amikor GPS metrikus konyhabútora ... :)
Igen a beállítás után a maró saját rögzítőjével fixálom a pozíciót.
Az upgrade annyi lesz, hogy a mostani tekerőtárcsa helyére kerül egy fogaskerék - a la Wandel - és rá merőleges tengellyel előre is egy fogaskerék. Így majd nem kell leguggolni a tekeréshez elég kicsit lehajolni. Akkorra kell ez, amikor majd nem bírok már leguggolni, de hajolni még egy kicsit igen :)
Tényleg jó barkács innováció, sokat agyalhattak rajta mire összehozták, de én idegbajt tudok attól kapni, ha egy gépet át kell szerelnem 1-2 percig azért, hogy egy 5 másodperces munkát el tudjak végezni vele. A filmen jól mutat, hogy napokig gyakorolt mozdulatokkal pik-pak átszereli, de ez a valóságban mindig tovább tart, mert be is kell állítani a gépet, magasságot stb amit itt soha nem mutatnak a reklám videókban.
Én ismerem már ezeket a fúrókat, van már pár készletem ezekből, főleg ezeket használom. Némelyik fúrót majd át kell köszörülnöm, mert féloldalas a hegye, az ütésük meg nem érdekel, egy facsavar betekeréséhez előfúrónak teljesen mindegy, hogy üt e vagy nem. Ha extra pontos furatot kell csinálnom vagy ki kell fúrni egy beletört csavart , akkor úgyis előveszem a régi fúrószáraimat, amik nem ütnek, de ilyesmire nagyon ritkán van szükség, max évente 1-2 alkalommal.
Azon a csavarkulcson sokat gondolkodtam, aztán a polcon maradt :( Engem a Lidl döntött le, vettem két szigetelő seprű szalagot, ablakfóliát. Fel is pakoltam őket, kíváncsian várom a hidegebb időt, vajon a hátulról támadó hűvösebb levegőből mennyit fog vissza az ajtó aljára ragasztott seprűs csík ?
fehér tizenéves, középső ~5éves, a harmadikat ma húztam ki először. (a végei ugyanabba a horonyba vannak beakasztva)
Más.
Megválnék a kisebbik maróaszatomtól kompletten, ha valakit érdekel.
48x68cm munkalap (mintázata: rózsagyökér :-D) az asztal. Marógép: Mastermax 1800W, 8/12mm befogó. Oszlop perselyezve, csapágyai 2RS SKF-re cserélve. Felfogólap rozsdamentes acél, betétek 2db rozsdamentes, a többi polikarbonát. Vezető aluprofil. Dizájn gyatra. Jár hozzá a 20literes baffle forgácsleválasztó, de azt meg kell erősíteni kívülről, mert különben összeszívja a porszívó.
Hát ez a hatás tényleg durva. Én az auchanban voltam. Ott off akció van. Nem mertem behozni a nagyját a cuccnak, még 12 palack kint van a kocsiban. Annyi fért a csomagtartó alsó fedett részébe . . .
Hűűha, hűha, ma már ez a második menetes száras alkotmány! :)
Célnak tökéletesen kielégítő az alkotmányod, gondolom csak betekered a magasságot, aztán a gyári rögzítőjével fixálod. Ügyes, nem túlbulizott megoldás, használd egészséggel!
Én is megfogadtam, hogy nem megyek fűszerüzletbe ha akció van valami barkács cuccból. De ma az oldalborda kijelentette, hogy menjünk vásárolni. Természetesen volt még az előző akcióból pár dolog és nagyon labilis volt a polc az üzletbe és pár apróság beleborult a polcról a kosaramba 18.000 huf értékbe :)
Ugyanez a kis Maki van nekem is, élmarónak tökéletes. Kicsi, könnyű, egyszerű....
De kell hozzá/mellé egy "nagy" felsőmaró is. Csak a nagy maró pedig "kevés", soxor bizony jól jön, egy pici kézbe kapható gép, főleg ha a nagy be van építve asztalba. Nekem még ugyan nincs beépítve, (téli projekt lesz) de többször is a Makitát vettem elő egy-egy gyors, egyszerűbb melóhoz.
Ilyesmi a fürészem csak narancssárga Baumax-os.
Ezt nézném annak...
Azt a 4 db imbusz csavart kell fellazítani. Én egy imbuszkulcs végéről lefűrészeltem egy pár centis darabot, majd azt egy dugókulcsba berakva, toldószárral lehet hozzáférni. Esetleg felhegeszted az imbusz kulcsot egy betonvasból készült T kulcsra.
Második Stanley cuccom a gurulós-szerszámosom.
1. A legfelső egy szokványos "jómunkásember" szerszámos - ami önálló életet élhet(ne) - ha az alja nem 3 mm vastagságú lenne.
És figyelem, nem valami felmatricázott kalózmásolatról van szó, hanem boltban vásárolt, vélhetően eredeti termékről.
