Ehetővé ért az egyetlen tőke itthoni szőlőm, ha igaz, Téli muskotály.
A fagyokig megtartja minőségét, ezért nem is szoktam leszedni, csak csipegetem, mikor arra járok. (Mindig van itthon pár vagy pár tíz kiló gyümölcs, úgyhogy nem nehéz megállni.) Egyébként október elejére a másodtermés is jól be szokott érni.
Kb. 40 hajtás van, ennek ellenére nagyon erősen hajt, itt a képen lévő 2,5 cm vastag. Általában 4 m után csonkázok, utána a hónaljhajtásokat több alkalommal 0,5-1 m körüli méretnél kitöröm, ahol zavaróak. De a kis melléképület fölött nem érem el, a tetőt be szokta borítani őszre. Ha nem bántanám, akkor valószínűleg jópár hajtás elérné a 10 métert.
Háát, a ceruzavastagság azért nagyon kevés. Az legfeljebb rövid csapnak elég, szerintem.
De a 3-4 m-esek csak vastagabbak ennél. Azokat már nyugodtan termőre lehet fordítani. Legfeljebb a terhelést csökkented, kevés termővesszőt hagysz meg. Akár eleve úgy metszed, akár 10-20 cm-es méretnél lelökdösöd a felesleget.
A múltkori szőlőfotóim olyan kötött talajon (szürke vályog) készültek, ahol általában csak a 4. évben lehet termőre fordítani a szőlőt, és akkor is csak nagyon mérsékelt terheléssel. A 2. évben jó, ha 1 m-es hajtások vannak.
Viszont itt Gyöngyös környékén - szintén erősen kötött talajon - az ültetvényeket általában a 3. évben már termőre fordítják.
Azt, hogy termést is hozhat én arra gondoltam, hogy vannak olyan fajta szőlők amelyek rövid csapon vagy direkt a fejből nőtt hajtáson már nevelnek termést, mig más fajták csak hosszú csapon tehát az elöző évi hajtáson.
Azt, hogy 2 3 4 év után kezded kinevelni a tővet szerintem legikább a talajtól függ. Kötött talajon a gyökérzet nehezebben, lassabban fejlödik mint homokos talajon. Mifelénk kötött talaj van még helyen helyen agyagos is, jóval lassabban fejlődik a gyökérzet is.
Köbe nincs vésve a nevelés kezdésének ideje, szerintem.
Távol álljon tőlem, hogy az általad leírtakba belekössek, inkább tanácsot kérnék én is:
Ezen az "akár termést is hoznak" szófordulaton akadt meg egy pillanatra a szemem, de lehet hogy csak én értelmezem félre amit Te mondasz...
Ez azt jelenti, ha egy szőlő oltvány termést hoz, azt akkor már ki kehet alakítani lugasnak?
Csak mert én is úgy gondolom, hogy minél erősebb a gyökérzet, anál jobb neki, ezért én is várnék vele ha nem is 4 évet, de 2-3-at biztos...
De ezzel ellentétben volt nem egy olyan szőlőm, ami az ültetést követő tavasszal, tehát oltástól számított egy éves korában szőlő virágot hozott /az más kérdés, hogy nem hagytam meg, mert jót biztos hogy nem tett volna neki.../.
Ősszel visszavágtam, de azt következő tavasszal már 1-et, következő évben már 2-3 fürtöt hagytam nevelgetni....
De gondolom ez függ a termesztési módtól is, hogy az egy tornác mellett van, ahol esetleg mindig kellően meleg van, s közbe-közbe vizet is kap, vagy mondjuk kint van a hegy tetején...
Vagy kőbe van vésve, hogy csak 3-4 éves korában szabad termőre fogni?
Szerintem az, hogy amikor elülteted az oltványt első évben a gyökérzet is fejlődik meg a hajtások is. Ha a következő tavasszal meghagyod a kifejlett hajtásokat, hogy tovább fejlödjenek a gyökér fejlödésével azok újabb hatásokat növesztenek de nem nagyon vastagodnak. Ha az első 3 évben visszavágódik 2 szemre mind ez idő alatt a gyökérzet fejlődik tovább és így a 4- ik év elejé már eröss gyökérzet nagy felületet befutva bő táplálékot biztosít az induló 2 hajtásnak így azok már vastagok lesznek akák termést is hoznak. Persz ez függ a szőlő fajtától is.
Szerintem a cél, hogy megfelelő vastag legyen a főkar, ezért kell többször vissza metszeni, hogy erősödjön, vastagodjon. Egy vékony fő kar nem biztos hogy kibírja azt a terhelést és képes ellátni egy lugast megfelelően tápanyaggal. (De majd a profik kijavítanak ha tévedek.)
mi az oka, hogy ilyen sokaig teljesen visszametszuk a lugast? en vegulis nem ragaszkodom semmihez, csak eddig mindenhol azt hallottam, hogy amint megvan a ceruza, lehet belole torzs vagy akar kar is.
mi lesz a problema a hajtasokkal? esetleg valami alternativ javaslat, ami beillesztheto a geometriaba?
bocs, ha furcsa kerdesek, de ez az elso szoloultetesem.
Ha a hajtások legalább 1 centisek, lehet akár két kar is, de ebben az esetben a hosszuk semmikép se legyen több 1 m-nél, amennyiben ragaszkodsz a két év utánni lugasneveléshez. Szőlőfajtától függően, én sem vagyok híve a 4 évig tartó visszametszegetésnek, de a 3-ik évet megvárnám.
A lugasnevelésre rendelkezésedre álló méreteket tekintve nem lesz egyszerű dolgod a hajtásokkal bármelyik megoldást választod is.
de van amelyik mar 3-4 meteres hajtast novesztett. boven feler a szelemenig es meg van a ceruza vastagsag.
a masik, amin gondolkozom, hogy egy vagy ket torzsu thomery legyen. kicsit ugyanis elhanyagoltam a zoldmunkat es van olya toke, aminek ket egyforman eros hajtasabol is tudnek jovore torzset es kart nevelni, "T" alakban. szoval nem tudom, hogy legyen igy vagy vagjam vissza az egyiket es legyen egytorzsu.
Hát úgy néz ki, a szakik készülnek a szüretre el vannak foglalva. Szerintem ne nyugtalankodj, mert általában azt javasolják, hogy a kordon neveléssel nem árt várni a harmadik év végéig. Szerinte jövő tavasszal még metszd vissza 2 szemre.
van egy paraszthazunk, aminek a tornaca ele szolot ultettem es szeretnek lugast nevelni. most masodik eves, es eddig meg csak karo mellett neveltem a torzseket. vegre elkeszult a tornac korlatja is, igy ki lehet alakitani a vegleges elrendezest. nehany konyvet atnezve ugy dontottem, hogy thomery lugast nevelnek.
amit nem tudtam meg eldonteni, hogy milyen magassagban legyenek a karok. a tornac 70cm magas, kobol rakott. ettol 90cm-rel feljebb van a korlat karfaja. a szelemen pedig kb. 250cm magasan. a korlat folotti szakaszt ki akarom hogyni, hogy kilassunk a tornacrol, tehat a foldtol szamitott 160cm-270cm kimarad. vagyis az also kar kialakithato ugy,
1.hogy l 70cm korul (ahol tornac kezdodik) kihuzok egy huzalt, ehez rogzitem a kart es a hajtasokat felfele engedem es 20-30cm vel feljebb ket ikerhuzal kozott nevelem.
2. vagy ugy hogy a kart a korlat karfanal nevelem ki (70+90), es a hajtasokat lefele engedem, iker huzal talan nem is kell a furtok sulya ugyis lefele huzza majd oket.
a felso kart a folso szelemenre (70+250) gondoltam futtatni es onnan hagyni hogy a hajtasok lefele iveljenek.
tobb kar nem lesz.
mit gondoltok errol? melyik lenne jobb? csak azert hezitalok, mert a konyvek alapjan a termovesszoket szinte mindig felfele nevelik, ritka a lefele. de nekem ez azert lenne jo, mert nem kellen osszehuzalozni annyira a hazelejet.
Köszönöm. Megtaláltam, konvertáltam, tényleg pocsék lett a minőség.
De komolyabb probléma is van.
Mindenkitől elnézést kérek, akit megtévesztettem azzal, hogy a szőlőfajta amit dicsértem, Crimsin Seedless.
Az a helyzet, hogy most a fényképezés ürügyén meg akartam nézni a "konkurrencia" fotóit, hátha abból válogatva tudok ajánlani Kulic-nak jobbat, mint az én fotom.
És a képeket nézegetve, rájöttem, hogy az én szőlőm dicsérhető ugyan, de csak a sieberznél rárakott cédula szerint Crimson, Valójában u.n. liláspiros fajta. Ahogy előrehaladt az érés, úgy lilultak be a kezdetben rózsaszínű bogyók.
Analog videokamerával készítettem egy felvételt, és abból kockáztam ki a kedvedért kettőt.
de egyelőre .bmp formátumban van, amit még konvertálnom kellene, és ez nekem nem megy anyanyelvi szinten (fogalmam sincs , hogy mivel csináljam).
Túl sok információtartalma egyébként nincs a képeknek, ami fontos, elmondtam.
A termés nagyszemű, vékonyhéjú, és talán egy minimális magja van, de köpködni nem lehet, olyan pici. Annyira jóízű, hogy a mellette levő piros saszlába is átoltom, mert inkább ebből szeretnék többet.
Negyedik évben meglódult, hatalmas (hosszú) hajtásokat nevelt.
A levelei nagyobbak, mint az Afuz Alié, vagy a Palatináé, de az amit korábban írtam, hogy igénytelen, nem teljesen igaz. Mintha most jelennének meg rajta a sárga peronoszpora foltocskák.
Ezzel együtt is jó-nagyon jó fajtaválasztásnak minősítem.
Én is vettem Thomson magnélkülit, de nálam csk másfél hónapot élt, mert az atkák szárazra szívták a leveleit és mire észbekaptam, késő volt.
Azért egy levél alapján nem lehet kijelenteni, hogy ez egész biztosan vírus. Ahhoz több, különböző állapotú levél kellene, meg egy egész hajtás, hogy hogyan változnak a levelek az idők során. Némely anyag hiánya az új leveleken mutatkozik, mások a régi leveleken. És ha hiány, akkor azt a dolgot nem ártana pótolni, ha vírus, akkor meg mielőbb kivágni a tőkét.
Ha csak hiány, akkor a felesleges tőkéket oltsd át, a következő évre komplett termővessződ lehet.
Akkor gondolom nincs mit tenni ami túléli az túléli ami nem az megy a tűzre. Én inkább a csemege szöllőt részesítem előnybe, majd összel beszerzek az elhaltak helyére valami rezisztens csemege fajtákból egy kis egyveleget.
A googleba keress rá a Szőlőbetegségek címszóra. Egyik alkalommal egész jó, képes illusztrációval elátott anyagot találtam. Sajnos a pontos oldal nevére már nem emlékszem, de úgy tudom RAMBO-nak is van ilyen írása.
Köszi a válaszokat. A teljes száradás a fokozatos levél sárgulás után jelentkezett, miután a tőkét kivágtam akkor látszott, hogy a vágási felület teljesen száraz volt, gondolom az egészséges tőke szétvágásánál azért valami nedvességnek kellett volna lennie. Bár még egészséges tőkét nem vágtam ki. :)
2011tavaszi telepítésű Shiraz, tehát most harmad éves. A kapálással a nyáron nem vitézkedtem...
valójában ezt aszőlőt dicsértem.