Valójában ugyanaz az oka, mint ami annak az oka, hogy a fény minden inerciarendszerben azonos sebességgel terjed (hiszen ez annak a logkai következnánye). Isten ilyennek teremtette a világot. 3-dimenziós térrel, 1-dimenziós idővel és egyenértékű inerciarendszerekkel. És látá, hogy ez jó.
Ha olyan okot keresel, ami egy newtoni világban magyarázza ezt meg valamiféle mechanizmussal, akkor jön egy ilyen erőltetett, bonyolult magyarázat mint ez az éteres közegellenállásos dolog. Ahhoz hogy ez matematikailg korrekt legyen, az éternek olyan tulajdonságokat kell adni, amelyek nem magyarázhatóak jól a newtoni mechanikával. Ráadásul az ilyen tulajdonságokkal felruházott éter rejtőzködő, elvileg sem kimutatható.
Azért próbálkoztak ezzel mégis, mert természetesnek és magától értetődőnek vették, hogy a világ newtoni (az idő független, a tér euklideszi, Galilei trafó érvényes stb). Erre nem mint modellre gondoltak, hanem mint a természet alapvető törvényére. A fény határsebesség jellegét és az ebből közvetlenül következő teljesen más szabályokat pedig megpróbálták beleilleszteni ebbe a newtoni keretbe, és newtoni kereten belül kitalált mechanizmusokkal megindokolni. Azért tették ezt, mert a newtoni világot nem mint érvényességi határokkal rendelkező modellt, hanem mint a természet rendjét képzelték el.
Elég hamar bekövetkezett a szemléletváltozás, az a felismerés hogy a newtoni rendszer is csak egy modell.
Nincs az kőbe vésve, hogy a világot euklideszi térrel, abszolut idővel és Galilei trafóval kell modellezni. Ez nem egy magától értetődő dolog, hanem csak egy eddig jól bevált modell amit megszoktunk. De csak modell ez is. Olyan modell, amiről kiderült hogy az érvényességi köre korlátozott kis relatív sebességekre.
Ezért célszerűbb a világunkat egy másik modellel közelíteni, ami kiterjeszti az eddigi érvényességi kört. Az új modellt nem kell megmagyarázni a régi keretein belül, hiszen éppen azért választottunk újat, mert a régi nem volt elég jó.
Visszatérve a kérdésedre: az új specrel modellben Loretz trafó érvényes, és így a hossz kontrakció magától értetődő.
A nagymamámnak volt egy ilyen elven működő 100 éves fagylaltkészítő gépe.
Egy fa dézsában volt egy fém henger, benne kézi kurblival hajtható keverő lapát. A fagylalt nyersanyagát a fém hengerbe kellett tenni, a dézsába a henger köré pedig havat. Aztán meg kellett sózni a havat, és tekerni a kurblit. :-)
Nem értek én sem az információelmélethez, de a fizikai entrópia sem marad meg, attól még van köze az energiához (dU=TdS-pdV, legalábbis reverzibilis folyamatokra).
Köszönöm. Arról már hallottam, hogy az információnak is van entrópiája (Shannon?), de nem tudom, ez mit jelent.
De azt nem tudom, hogy van-e az információnak megmaradási tulajdonsága, ami az energiának alapvető tulajdonsága.
Vélekedésem szerint nincs, ugyanis ebben az esetben az információt pl. a tudás áramának tekinthetnénk, és akkor az információ azt jelentené, hogy a nagyobb tudású helyről áramlik a tudás a kisebb tudású hely felé (ez még mondjuk rendben van), és a nagyob tudás csökkenne, a kisebb tudás pedig nőne. De ez nyilván nincs így, alighanem egy igen béna kép egy igen béna analógia alapján.
Mindenesetre ezért én lényeges különbséget látok a kettő között.
Hirtelen eltorzult az arca, torkához kapott, és elliluló képpel köhögni-öklendezni kezdett. Hosszú másodpercekig tartott a roham, s végül úgy tűnt, valami irtózatos csomagot sikerült felharákolnia torka mélyéből. Ott állt kimeredt szemmel, kidülledt pofazacskóval, és száját összeszorítva, kétségbeesetten nézett körül, hogyan szabaduljon meg a kínos tartalomtól. Ránézett a vízre – az embergyűrű körülöttünk még hátrébb hőkölt –, aztán keserves fintorok közepette nagyot nyelt, és visszacsúsztatta eredeti helyére a szörnyű gombócot.
„Mi van veled?” – néztem rá rémülten.
„Á, semmi – legyintett Cipó –, csak nagyon közel merészkedtek már” – és vállával a húsgyűrű felé bökött.
De arról már hallottam, hogy vannak, akik összefüggést látnak az információ és az entrópia között.
Mivelhogy az információnak is van entrópiája. Innen meg már csak egy lépés az energia a termodinamika I. főtételén keresztül. Persze az információelméleti entrópiának csak a matematikai formája azonos a fizikaival, de nálam okosabbak, mint pl. Hawking a fizikában is használja az információ fogalmát: ld. No-hair theorem
Tüzijáték előtt - rá várva - nagy tömegben, így szóltam a mellettem állóhoz: Túl sűrűn vagyunk, hinnye de jó dolguk van ilyenkor a zsebtolvajoknak!
A körülöttünk állók egyből szétrebbentek - majdnem a Dunába zuhanva.
Érdekes, ez majdnem ugyanaz, mint amit Bertrand Russel ír az ABC of Relativity könyvében:
Suppose you let loose atiger in the middle of a Bank Holiday crowd: they would all move, and the tiger would be the centre of their various movements.A person who could see the people but not the tigerwould infer that there was something repulsive at that point. We say in this case that the tiger has an effect upon the people, and we might describe the tiger’s action upon them as of the nature of a repulsive force. We know, however, that they fly because of something which happens to them, not merely because the tigeris where it is. They fly because they can see and hear it, that isto say, because certain waves reach their eyes and ears. If these waves could be made to reach them without there being anytiger, they would fly just as fast, because the neighbourhoodwould seem to them just as unpleasant.
Ez a téma itt kicsit OFF-nak tűnik itt, de azért ideírom, mi erről a véleményem.
Az energia egy olyan mennyiség, amit a fizikába azért vezetnek be, hogy legyen valami, ami állandó.
Kerdetben vala a tömegpont mozgása. Ekkor energiája 1/2 m v2 a mozgási energia, ami egy külső erő munkájával egyenlő, ha nyugalomból v sebességre gyorsítja. Az energiaváltozás tehát a munkavégzéssel kapcsolatos.
A mozgási energia a tömegpontokkal előfordulható folyamatokban (pl. ütközések) nem változik.
Ez még akkor is így van, ha a tömegpontok merev testet képeznek, ekkor az összenergiájukat mozgási és forgási energiák összegére bontják.
Ha most a tömegpontok között van kölcsönhatás, akkor már a mozgási energiájuk nem lesz állandó, hanem a kölcsönhatás munkája ezt megváltoztatja. Ezért bevezetjük a helyzeti energiát, ami ennek a munkának a -1-szerese, és a mozgási + helyzeti energiát mechanikai energiának nevezzük. Ez már ilyen kölcsönható esetekben is állandó marad.
Aztán, ha a test összenyomható (pl. légnemű), akkor pl. kitágulhat, miközben munkát végez a környezetén, mégse nem változik a mechanikai energiája. Bevezetjük (és a mechanikaihoz hozzáadjuk) a belső energiát, csakhogy mondhassuk, hogy a gáz energiája rovására végez munkát.
(Hasonló képpen vezetünk be további energiákat pl. rugalmas testek esetében.)
Kiderül, hogy a belső energia a hőmérséklettel kapcsolatos, és bevezetjük a hőenergiát, ami pl. az áramló belső energia.
Ha egy meleg testet egy hideg mellé teszünk, egyforma lesz a hőmérsékletük: hő (energia) áramlik a melegebből a hidegebbe, de a két test együttes energiája nem változik.
Az információra azonban nem mondható el semmilyen megmaradási törvény.
Attól, hogy ezt elmondtam, aki ezt eddig nem tudta, okosabb lett, én azonban nem lettem butább.
Ezért én a magam részéről nem látok összefüggést az energia és az információ között.
De arról már hallottam, hogy vannak, akik összefüggést látnak az információ és az entrópia között.
Két külön inerciarendszerben mért sebességek, ha nem c-ről van szó nem adhatók össze algebrailag, csak a sebességösszetevési képlet alapján. Tehát mindenképpen kell egy vonatkoztatási rendszer, amibe "áttranszformáljuk" a sebességeket és így egy rendszeren belül már klasszikusan összeadhatók a sebességek.
Egy rendszeren belül mért sebességek, algebrailag összeadhatók, tehát a töltésen álló megfigyelő ha ismeri a vonat sebességét és ismeri a vonaton gyalogló ember töltéshez viszonyított sebességét, akkor végezhet algebrai műveleteket. Einstein a fény esetén önkényesen feloldja ezt a logikai ( Euklédeszi ) szükségességet azzal az axiomával, hogy a fény sebessége minden inerciális rendszerben azonos, tehát a töltés rendszerében, a vonat rendszerében és a vonaton sétáló ember rendszerében is. Tehát, fény esetén, egyik inerciarendszerről egy másikra áttérés nem okoz fénysebesség változást. Ma már tudjuk, hogy ilyen logikai "feltörések" a fizikában sok esetben eredményesek voltak, nézzük csak Dirac-nál a szimbolikus "gyökvonást", ami a spinkvantumszám bevezetéséhez vezetett a Dirac-egyenlet megszületésekor.
