Most voltam Máramarosban, ott figyeltem meg rengeteg ilyet, nagyon nagy divat a ház elejét meg a hátsó falat befuttatni, főleg a románoknál. A házra futtatott szőlő nehezebben fagy el, a fal ad pár fok pluszt.
Tudtommal a szálvesszőzés mindenféle szőlőhöz jó. (Ha valaki tud ennek ellentmondó dolgot, írja meg, vagy linkelje.)
Csabagyöngyét és Pölöskeit szálvesszőzök, azoknál egész biztos jól műxik.
A Csabagyöngye nem volt jó választás, ilyen - nem nyílt - területen állandóan permetezni kell, hogy ne vigye el a peronoszpóra. Legalábbis nálam így van, fal közelében álló lugasnál.
Végül is meg lehet csinálni így, ahogy írod, legfeljebb nem lesz üres az egész kinéző rész, hanem csak részben.
koszonom a kimerito valaszt. a csonakzos problemara nem gondoltam. a leiveles tetszik. harom felet ultettem: csabagyongye, juliusi muskotaly es poloskei muskotaly. ezekre mennyire jo a szalvesszos metszes? de meg persze igy is meg kell kuzdenem a tobb meteres hajtasokkal font es lent is. beteszek egy kepet, nem a legjobb, de talan jobban ertheto lesz mit szeretnek:
tehat az oszlopoknal allo tokek mennenek fel a felso szelemenig, az oszlopkozben levok pedig adnak az also karokat. ket iranyba inditanek kart T alakban. ha az also kart a tornac alatt 10cm (60cm fold felett)melyen futo huzalhoz kotnem, akkor meg lenne az 1 meter kifutas a hajtasoknak, de ha jol ertem meg ez is siman keves lehet. ha viszont innen meg lefele ivelek akkor meg ezzel is nyerhetek 20-30 cm.
szoval csak annyi a celom, hogy a korlat feletti 1 meter szabadon maradjon, de akkor ezt ugy tunik nehez lesz osszehozni.
Egy olyan levelet keresnél légyszi ahol a levélnyél pirosas és az erek is kissé pirosasak? Persze csak ha van olyan levél. Első ránézésre annak tűnik, de még nem 100%
A leveléről kérhetnék képet? Van egy hasonló szőlőtőkém, melynek nem tudom a fajtáját. A levél erezete és levélnyél kissé pirosas színű, a levél nem cikkekre osztott, hanem inkább csak cakkos. Lehet ez lenne az a fajta? :)
Talán Favorit,nehéz így meghatározni,javasolnám"Tóth Imre,Permesz György:Szőlőfajták"című könyvének beszerzését,gen jó a szőlőkfajták közti eligazodást segíti,sok hasznos információt ad.Az egyik képeden levélperonoszpóra van az elhalt foltokról gondolom,a többin vas hiány.lyen aszályos időben akadályozott a mikróelem felvétel,a levél trágyázással orvosolható,pl:Damisol,Wuxal stb.A szüret után még lehet használni,vannak akik ősszel lomb hullás előtt még egy kénes,rezes lemosást alkalmaznak fertőtlenitenek.
Mindenképp oltványok telepítését javasolnám,hamarabbfordulnak termőre,és nincsenek kitéve a filoxérának.Nagyobb a növekedési erélyük.Tudom drágább,de a szőlőt évtizedekre telepítjük,ha gond akkor vadvasszőt tegyél le,és arra oltsd rá a nemest,nem bonyolult.
Tél végén, metszéskor begyűjtöd a vesszőket, és ha a talaj engedi, el is dugványozod őket. Ha nem engedi, akkor méretre vágva hideg pincében (szükség esetén leföldelve vagy homokban) tárolod.
Ősszel csinálj egy mélyszántást, ha lehet. Ha nem lehet, akkor ásóval egy fél méter mély talajforgatást a sorok helyén, meg persze trágyát sem tudsz már többé alárakni. Így tavasszal csak egy hegyes vassal (vagy célszerszámmal) csak egy lyukat kell csinálni, és beledugni a vesszőt, meg tömöríteni persze.
A gyökeres dolgokat november elejétől március végéig lehet átültetni. (Jól visszametszeni mindent.)
Egy erősítésre szoruló tőkénél lefektetett szálvessző végénél is elég kevés a ceruzavastagság (idősebb tőkénél nem), viszont ha most arra gondolsz, hogy csak a függőleges részt hagyod meg tavasszal a felső drótig, akkor elég, mert a szőlő (mint a legtöbb növény) felfelé dolgozik, és mindenképpen a felső részén fog erősen hajtani.
Jól értem egyébként, hogy egyik tőkét felviszed, másikat lent hagyod, felváltva?
Ahogy a kolléga, én sem nagyon értettem, hogy mit akarsz elérni.
Azt nem fogod tudni megcsinálni, hogy fél méter után csonkázol. Az nagyon kevés.
Egy egészséges, erős tőkénél elvirágzáskor (ami előtt nem érdemes csonkázni, de még akkor se nagyon) a karok végén már akár 2 m-es hajtások is nőnek. Nem beszélve arról, hogy egyes fajtákon a felső fürt 40-50 cm körül van...
Csonkázásra nagyjából 1 m-nél vagy még feljebb készülj.
A hajtásokon 20-30 cm-nél még nem szoktak lenni olyan erős kacsok, amik megkapaszkodnak. Inkább fél méter után.
A felül egy szál dróton lévő szőlő úgy fog kinézni az első pár évben (megerősödésig), hogy nem lefelé indulnak a hajtások, hanem felfelé, a legtöbb.
Aztán ha már jó nagyra nőttek, jön egy szél, és ekkor az egész növedék (a kar megcsavarodásával) lefelé fordul. Akkor a hajtásvégek elindulnak megint felfelé. Élettanilag valószínűleg nem lesz gond, de igen csúnyán fog kinézni a dolog.
Lehet, másnak más a véleménye, én inkább megfontolnám ezt: egy huzal 2,2 m-re, egy 2,5-re. A felsőhöz felvinni a törzset, és mindig onnan leívelni két oldalra az alsó dróthoz 1-1 szálvesszőt.
Ez a módszer lentre is használható lenne, jobb híján.
a termokepesseggel nincs baj. bar nagyon kotott a talaj, asoval alig birtam kivesni az eloirt 80cm melyseget a telepiteskor(a teljes talajforgatas termeszetesen elmaradt), elso evben eleg elszomoritoan nezett ki, de masodik evben hirtelen beindult. most majd mindegyik toke tobb meteres hajtast hozott, tobb furt termessel.
a 8mm-et termeszetesen nem tonel hanem a jovo tavaszi metszes pontjaban ertem tehat a kar inditasnal vagy a kar vegen.
az iker huzal koze engednem a hajtasokat. ha jol ertem az irasokat, a ket huzal koze behuzott hajtas magatol is megkapaszkodik igy kotesre nincs szukseg, csak ezert gondoltam, hogy felfele konnyebb a hajtasokat nevelni.
a jaro szint feletti 250cm magasan futo szelemenrol lelogo hajtasokat ha rovid csapra metszem es 50cm lelogas utan csonakazom, ami meg mindig 2 meter folott lesz akkor nem fog szem magassagba logni, legalabbis nekem. ez nem jo szamitas?
Felénk a héten kétszer volt nagyobb eső, de valamennyi minden nap esett. Az eddig egészséges kadarkán néhány bogyó felrepedt. Még nem rohad, de ez szerintem csak 1-2 nap kérdése. Permetezhetek illetve permetezzek e még 7 napos Teldorral. A szőlőnek még legalább 2-3 hét kellene a szüretig. Ismét esőt jósolnak és annyit biztos nem bír ki rohadás nélkül.
Az előbb írtam egy hosszabat, de elszált, most tömörebben:
1. A 70centis karmagasság ok., de így csak 90 centisek lesznek a hajtások. A 20-30 cm-es ikerhuzal szerepét nem értem.
2. A hajtások így viszonylag hamar elérik a földet. A szelemenmagasságról leengedett hajtások pedig eltakarják a kilátástés a szél össze-vissza fogja őket kuszálni rögzítés nélkül.
Nekem is van lugasom vagy 15 éve a teraszon és eltakarja a kilátást, viszont árnyékot ad és a lugas egyik haszna ez.
Az általad felvázolt esetek bármelyikét is választod ez nem nevezhető klsszikus értelemben vett lugasnak ezért nem tudok alternatívát ajánlani.
A termőre fordításról a közelmúktban is voltak vélemények, javaslom "lapozz" vissza.
Ehetővé ért az egyetlen tőke itthoni szőlőm, ha igaz, Téli muskotály.
A fagyokig megtartja minőségét, ezért nem is szoktam leszedni, csak csipegetem, mikor arra járok. (Mindig van itthon pár vagy pár tíz kiló gyümölcs, úgyhogy nem nehéz megállni.) Egyébként október elejére a másodtermés is jól be szokott érni.
Kb. 40 hajtás van, ennek ellenére nagyon erősen hajt, itt a képen lévő 2,5 cm vastag. Általában 4 m után csonkázok, utána a hónaljhajtásokat több alkalommal 0,5-1 m körüli méretnél kitöröm, ahol zavaróak. De a kis melléképület fölött nem érem el, a tetőt be szokta borítani őszre. Ha nem bántanám, akkor valószínűleg jópár hajtás elérné a 10 métert.
Háát, a ceruzavastagság azért nagyon kevés. Az legfeljebb rövid csapnak elég, szerintem.
De a 3-4 m-esek csak vastagabbak ennél. Azokat már nyugodtan termőre lehet fordítani. Legfeljebb a terhelést csökkented, kevés termővesszőt hagysz meg. Akár eleve úgy metszed, akár 10-20 cm-es méretnél lelökdösöd a felesleget.
A múltkori szőlőfotóim olyan kötött talajon (szürke vályog) készültek, ahol általában csak a 4. évben lehet termőre fordítani a szőlőt, és akkor is csak nagyon mérsékelt terheléssel. A 2. évben jó, ha 1 m-es hajtások vannak.
Viszont itt Gyöngyös környékén - szintén erősen kötött talajon - az ültetvényeket általában a 3. évben már termőre fordítják.
Azt, hogy termést is hozhat én arra gondoltam, hogy vannak olyan fajta szőlők amelyek rövid csapon vagy direkt a fejből nőtt hajtáson már nevelnek termést, mig más fajták csak hosszú csapon tehát az elöző évi hajtáson.
Azt, hogy 2 3 4 év után kezded kinevelni a tővet szerintem legikább a talajtól függ. Kötött talajon a gyökérzet nehezebben, lassabban fejlödik mint homokos talajon. Mifelénk kötött talaj van még helyen helyen agyagos is, jóval lassabban fejlődik a gyökérzet is.
Köbe nincs vésve a nevelés kezdésének ideje, szerintem.
Távol álljon tőlem, hogy az általad leírtakba belekössek, inkább tanácsot kérnék én is:
Ezen az "akár termést is hoznak" szófordulaton akadt meg egy pillanatra a szemem, de lehet hogy csak én értelmezem félre amit Te mondasz...
Ez azt jelenti, ha egy szőlő oltvány termést hoz, azt akkor már ki kehet alakítani lugasnak?
Csak mert én is úgy gondolom, hogy minél erősebb a gyökérzet, anál jobb neki, ezért én is várnék vele ha nem is 4 évet, de 2-3-at biztos...
De ezzel ellentétben volt nem egy olyan szőlőm, ami az ültetést követő tavasszal, tehát oltástól számított egy éves korában szőlő virágot hozott /az más kérdés, hogy nem hagytam meg, mert jót biztos hogy nem tett volna neki.../.
Ősszel visszavágtam, de azt következő tavasszal már 1-et, következő évben már 2-3 fürtöt hagytam nevelgetni....
De gondolom ez függ a termesztési módtól is, hogy az egy tornác mellett van, ahol esetleg mindig kellően meleg van, s közbe-közbe vizet is kap, vagy mondjuk kint van a hegy tetején...
Vagy kőbe van vésve, hogy csak 3-4 éves korában szabad termőre fogni?
Szerintem az, hogy amikor elülteted az oltványt első évben a gyökérzet is fejlődik meg a hajtások is. Ha a következő tavasszal meghagyod a kifejlett hajtásokat, hogy tovább fejlödjenek a gyökér fejlödésével azok újabb hatásokat növesztenek de nem nagyon vastagodnak. Ha az első 3 évben visszavágódik 2 szemre mind ez idő alatt a gyökérzet fejlődik tovább és így a 4- ik év elejé már eröss gyökérzet nagy felületet befutva bő táplálékot biztosít az induló 2 hajtásnak így azok már vastagok lesznek akák termést is hoznak. Persz ez függ a szőlő fajtától is.
Szerintem a cél, hogy megfelelő vastag legyen a főkar, ezért kell többször vissza metszeni, hogy erősödjön, vastagodjon. Egy vékony fő kar nem biztos hogy kibírja azt a terhelést és képes ellátni egy lugast megfelelően tápanyaggal. (De majd a profik kijavítanak ha tévedek.)
mi az oka, hogy ilyen sokaig teljesen visszametszuk a lugast? en vegulis nem ragaszkodom semmihez, csak eddig mindenhol azt hallottam, hogy amint megvan a ceruza, lehet belole torzs vagy akar kar is.
mi lesz a problema a hajtasokkal? esetleg valami alternativ javaslat, ami beillesztheto a geometriaba?
bocs, ha furcsa kerdesek, de ez az elso szoloultetesem.
