Hagyjuk már a csávázást. Nem a csávázást tiltották be, pontosabban azt már korábban. A hatóanyag permetezéssel történő kijuttatását is betiltották, ami szimpla emberi tényező!
Virágzó kultúrában nem lehetett és nem lehet használni a rovarölő szerek 90%-át. A most betiltottak nem is tartoztak a maradék 10%-ba. Ennek ellenkezőjét nem mondtam, nem is gondoltam. Én virágzó kultúrában egyáltalán nem használok (szilva---> Mospilan kivételével) rovarölőt. Nincs is ennek értelme, nem is indokolható. Mivel a rovarölő drága, és a méhek a kertészek barátai, aki mégis virágzásban rovarölőzik, az szándékosan kárt okoz, többek között magának.
Nem ez a baj!
Az a baj, hogy a méhek egész tavasztól őszig ügyködnek. Az igaz, hogy nekünk tavasszal van rájuk a legnagyobb szükségünk, de nyáron is virágoznak a gyomok stb-stb.
Nálam nem virágoznak, de azt gondolom kiskertben általában nem, mert nyírjuk a füvet, vagy alatta be van ültetve a kert haszonnövénnyel amit nem hagyunk elgyomosodni. Méhek, beporzó rovarok elvétve fordulnak elő nyáron egy kiskertben a fák alatt, környékén.
Azért az jelzésértékű, hogy a nagy méhpusztulások nem tavasszal vannak, annál inkább akkor, amikor a nagyüzemi pl napraforgó táblák virágba borulnak....
Nem mondom, hogy nem a neonikotinoidok okozzák, biztosan hozzájárulnak a bajhoz, mert helytelenül használják véleményem szerint.
A nem virágzó növényekben felszívódott neonikotinoid lebomlása hosszabb időt vesz igénybe. Az általánosan használt kontakt szabad forgalmú piretroidok egy jelentős része teljesen másképpen viselkedik. Pl. Sherpa, Cyperkill, Decis. A felületre tapadva napokig érintőméregként működik. Na most azzal fognak még többet permetezni. Ez lenne a jó irány? Ez mitől menti meg a méheket, ha ugyanolyan eszetlenül használják?
A felszívódó szer levirágzott kultúrában már nem kerül kapcsolatba a méhekkel.
A csávázószereket most hagyjuk, az teljesen más történet. Ebben nincs vita. Kikel a növény, tele méreggel és virágozni kezd, benne a még le nem bomlott hatóanyagokkal. Jogos az aggodalom szerintem is.
Elsosorban, de nem csak. A masodik legnagyobb veszely a csavazott magokrol levallo, majd porlado bevonat. Ez mindenhova el tud jutni, es nagyon sokaig stabil maradhat (kemiailag). A talajba bejutott neonikotinoidok akar evekig nem bomlanak le, bekerulhetnek a talajvizbe, mas kulturakba, de errol jelenleg nincs eleg adat/kutatas. A vizoldhato neonikotinoidok vandorlasarol es egyeb populaciok kozti kartetelerol szinten nincs eleg info, ahogy esetleges felhalmozodasukrol es hatasukrol az egyeb novenyi szervekben, illetve az azokat fogyaszto allatokrol (illetve az ezeket fogyaszto allatokrol, pl madarak) sincs eleg info, bar ugy nez ki, ez is egy problemas terulet lehet (ez egyebkent a mehek mellett az egyik legfobb indok volt a 2013-as moratorium permanensse tetele melett). Es akkor meg olyan apro nyalanksagokrol nem is beszeltunk, hogy pl befogott vadmeh egyedekben akar 15-20 kulonbfele novenyvedo szer hatoanyagainak maradvanyait mutattak ki, amik akarhgy is reagalhatnak egymassal (gyengitve-erositve-sokszorozva a hatasokat), vagy hogy 1 ppb koncentracioju kitettseg eseten (laborkorulmenyek kozott) merhetoen leesik a mehek nektargyujto kedve (ertsd: kevesebbszer es kevesebb viragot keresnek fel a "tiszta" tarsaikhoz kepest), kozben semmi fizikai/fiziologiai problemat nem mutatnak. Szoval van itt meg mit kutatni az arra szakosodott okos emberkeknek.
Szerintem itt arról van szó, hogy a hatóanyag bejut-e a pollenbe, nektárba és a mézharmatba. Az Actara bejut, tehát nem lehet virágzó növényen használni. Amelyik nem jut be, azt lehet méhkimélő technológiával kipermetezni.
Nem arról van szó, hogy napnyugta után permetezzenek, hanem arról, hogy ne használják virágzó kultúrákban.
"A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban és az azt megelőző 5 napon belül nem alkalmazható! A kezelési tilalom időszaka meghatározható fenostádiumok szerint (BBCH 58-tól-69ig) a fenti táblázat alapján. Mézharmat vagy virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! "
Halkan, legnagyobb tisztelettel szeretnem csak megkerdezni: ugye te is tudod, hogy jelenlegi legjobb tudasunk szerint a legnagyobb aggodalom a neonikotinoidokkal szemben nem a direkt kontakt szoras utan, hanem a szermaravanyok lassu leepito hatasa? Hogy ezek a hatasok (legyengult immunrendszertol kezdve nem kielegito taplalkozason keresztul ki tudja milyen faktorig) reszben magyarazatul szolgalnak az altalad emlitett egyeb problemakra is?
Johiszemuen itt es most azt fogom feltetelezni, hogy ezekrol nem tudsz. Olvass utana, majd gondold at meg egyszer.
Elvakult, vagy akar "normal" haragoszold meg nem voltam, de mindennek eljon a maga ideje, ugy latszik.
"Atifoci" nem "aticfoci" volt, hanem mas neven ugykodott. Ha az masod-harmad-sokadnick volt, mar onmagaban arulkodo. A nevezetes psztjaiban butasagokat mondott, borderline lekezelo stilusban, mikozben teljesen nyilvanvaloan (mar ha egy picit is ugatod a temat) foglama sem volt arrol, mit ir, csak ilyen-olyan "szakkifejezeseket" puffogtatott. Felhivtam ra a figyelmet, majd olvasas helyett nekiallt tovabbi butussagokat irogatni. Ezek utan, mikor elmagyaraztam neki, nem az en reszortom ot (tovabb) oktatni, ha erdekli, keressen olvasnivalot, egyszeruen megsertodott.
A mostani temarol. "Kiskertben nekem szabad". Nem, nem szabad. Akkor a kivetel nem zart zold uveghazra vonatkozna, hanem kiskertre mondjuk. El kellene gondolkozni azon, miert lett betiltva, de nem a "nekem kiskertben szabad" premisszabol kiindulva. Jelenlegi legjobb tudasunk szerint ugyanis a problema az, hogy maradek felhalmozodik itt-ott, felhasznalasi modtol es gazdasag meretetol fuggetlenul, es, jelenlegi legjobb tudasunk szerint, meg ezek a kis felhalmozodott mennyisegek is erosen negativan befolyasoljak a, tobbek kozott, mehek eletet. Legalabbis, jelenlegi legjobb tudasunk szerint, ez nem zarhato ki megnyugtato modon.
Namost, attol, hogy valakinek van mondjuk egy zoldkonyve, meg nem fog erteni a novenyvedo szerek biokemiajahoz. Kis alazatot talan mutatni kellene tanultabb embertarsaink iranyaba, akik ezt kutattak, kutatjak, eletcel szinten, illetve azon donteshozok fele, akik ezt a dontest meghoztak. Azt ugyanis biztosra veheted, hogy ok nem csak ugy felvallrol, viccbol "baszarintanak ki" komolyan a BASF-Bayer parossal.
Amig ez nem all fent (alazat az elobbiek iranyaba), fenntartom magamnak a jogot, hogy az olvtarsakat kihivjam az (altalam velelmezett!) onzesukert.
szevasztok, szlovakiaba actara 40gramm 14eurba jon ki.ha mar Mo-n be van tiltva, ezt nem tudom:Kerdeznek a chorusom 2018julisaba lejart, sokat nem veszitett ugye a minosegebol? 3 csomaggal van
Szerintem feleslegesen fárasztod magad (ne vedd fel a kesztyűt).
Itt a fórumon mindenki tudja mi miért van, van tapasztalat, szakirányú képzés, és vannak az elvakult haragoszöldek, akik nélkülünk éhen pusztulnának, mert közelről növényt még nem látott .
Visszaolvastam, korábbi hozzászólásaidat, már értem...
Tisztázzunk pár kérdést!
Egyes növényvédőszerek, pontosabban hatóanyagok betiltásának több oka lehet.
Az első, amikor kiderül, hogy maga a hatóanyag vagy annak a természetre még mindig bőven káros bomlástermékei felhalmozódnak, károsak az emberre és az őt körbevevő természetre.
Korábban említetted a DDT-t és ez jó példa erre. Egyébként pont a DDT példája sok dolgot megváltoztatott a növényvédőszerek engedélyezés előtti vizsgálati protokolljában. Remélem hasonló többet nem fog előfordulni. Jogosan van tiltva a használata de előállítása is.
A második betiltási ok, amikor egy növényvédőszer helytelen használatának nagy a veszélye és ezzel a természeti környezetben okoz jelentős károkat. Most csak a permetezésről beszélünk, a csávázás más kérdés. Vagy igaz, vagy nem, nem érinti a kiskerti gazdálkodót jelentős mértékben. A lényeg a "hülye ember faktor" elleni védekezés.
És itt érkeztünk el az Actara-hoz és általában a neonikotinoidok családjának egy részéhez. Mert nem mindegyiket tiltották be. Érdekes, de a tiltásban a Calypso 480 SC hatóanyagát nem sorolják fel és például a Mospilan hatóanyaga is neonikotinoidok családjának a tagja, utóbbi most is szabad forgalmú.
Az Actara egy nagyon jó hatású szer. Ezért szerettük. Talán túl jó is? Tovább szigoríthatták volna a használatát, mondjuk I. kategóriába, hát miért nem tették? Mert nincs értelme!
Az Actara és társaival nem a kiskertekben van a baj, hanem a nagyobb ültetvényeken. Egy nagy ültetvényen nem lehet ellenőrizni, de fizikailag is nehéz megoldani, hogy a permetezést csak napnyugta után végezzék, amikor a méhek nem röpülnek. Hiába virágzott le a gyümölcsös, ha alatta a gyomok virágai vonzzák a beporzó rovarokat!
Egy-egy ilyen permetezés nagyobb földterületeket sterilizált.
Ugyanez kiskertben józan esetben nem történik meg, én például kizárólag este, sőt éjjel villanyfénynél permetezek. Több okból, nem ismétlem, korábban írtam már róla. Ezzel eleve kisebb kárt teszek a beporzó rovarokban, de ráadásul egy kisebb földterületről van szó, a rovarok populációjának van lehetőségük regenerálódni. Sajnos a kártevőknek is, jönnek a szomszédból ismét!
Térjünk vissza a nagyüzemi gazdálkodásra!
Mit fognak tenni? Kukacos gyümölcs eladhatatlan, tehát védekezni kell! Ha nem áll rendelkezésükre hosszú hatású felszívódó készítmény, kénytelenek lesznek kontakt szert használni. Ha a felszívódó szerből mondjuk évente 2-3-szor permeteztek, ehelyett a kontakt szerrel 5-6-szor fogják ugyanúgy sőt még jobban, totálisan letarolni a rovar populációt.
Nem vagyok nagyüzemi gazdálkodó. Értem az ő gondjaikat, de nem az én problémám. Azt nem hiszem, hogy mostantól nagyságrendekkel emelkedni fog a beporzó rovarok száma. Elsősorban a méhekre gondolok, de nem kizárólag.
Beszéltem már méhészekkel. Persze ők örülnek a betiltásnak, de amikor az "egyéb" bajaik szóba kerülnek, akkor rögtön részei lesznek a panaszáradatnak a méhkaptárak elszaporodó betegségei, a méhek élősködői, kártevői, amelyek soha nem látott számban vannak jelen, talán a klímaváltozás miatt. Szóval a méhek számának csökkenésének nem a növényvédőszerek a kizárólagos okai, noha biztosan hozzájárulnak.
Az is biztos, hogy annak nincs értelme, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban tiltanak be egy szert, amit kiskertben engedélyeznek. Ez hülyeség. Szóval betiltották például a tiametoxam hatóanyagot és ez így van rendben, elfogadom de nem is tudok mit tenni ellene. Pontosabban egy dolgot: készletezek és amíg tart, addig felelősséggel és odafigyelve használom. Utána meg kiderül, mi áll rendelkezésre.
A rajzás előrejelzése is nagyszerű csak akad némi bibi nincs ,vagyis lassan minden rovarölőt betiltanak ,ha visszább olvasol pont ezen témában agyalunk itten többen is ! Úgyhogy az előrejelzés verzió már szinte hiába való, a lényeg a bogarak tömeges megfogás ,mint új irány jobb volna ,és olcsón nagy tömegben hogy sok emberhez eljusson ! És mindenhol árulni még a Spárban is !
Megnéztem a honlapot de nem tudtam venni semmit ,pedig a bundásbogár itt is elég nagy károkat okoz ! A webáruház nekem nem jött be, így sem a terméket sem az árat nem tudtam meg !
Úgy tudom, hogy az Actara konkrétan be lett tiltva!
Magyarországon, de lehet, hogy az egész EU-ban.
Az Agroinform-on hatóanyagkén rákeresve (tiametoxam) még látható a korábbi engedély, de a Gazdaboltban már elhajtanak.
Már évek óta nem is volt szabad forgalmú, én még tavaly év végén, amikor jött a betiltásról a kormányzati bejelentés, akkor gyorsan vettem egy 250 ml-es kiszerelést. Ez egy darabig elég lesz! :-)
Évek óta eredményesen használom a feromon alapú rovarcsapdákat, amelyek szabad kereskedelmi forgalomban (több oknál fogva) nem kaphatók. Néhány gyümölcsfás kertben rovarirtószer alkalmazása nélkül megoldható a védekezés főleg gyümöpcsmoly kártevők ellen. Akit bővebben érdekel a téma, tájékozódjon ezen a honlapon:http://www.csalomoncsapdak.hu/. Én a cseresznyelégy elleni védekezést is erre alapozom...