Ha ismered és szereted a Bükköt akkor ezt semmiképpen se hagyd ki!
Vezet a csúcsra egy tanösvény jelzés (kék átlós) azon kényelmesen, és biztonságosan fel tudsz menni a 815m magasan meghagyott csúcsra, ahol a csodás panoráma vár, fakorláttal. :-)
Továbbá fentről egyáltalán nem olyan meredeken törik le a csúcs, nincsen szakadék érzése az embernek.
a tanösvény és állomásai. Főként a régi aszfalton halad, plusz pár száz métert ösvényen
próbálom képekkel érzékeltetni hogy nem olyan veszélyes azért, persze óvatosnak lenni nem árt.
A képek így erősen csalókák. Nem adják vissza a valós térközöket. Ha nem mész ki a sziklaperem szélére, vagy a bányaudvarban nem állsz közvetlen a kőfal alá, akkor nyugodtan élvezheted a csodás panorámát.
Így van, az a pont ahonnan a fénykép készült a Bélkő meghagyott csúcsa.
Képzeld el hogy onnan szintben kellene folytatódnia a hegynek, enyhe hullámvasutazással... 7 millió köbméter hiányzik a hegyből!
A csúcson egy tájékoztató tábla is van és korlát.
A régi Bélkő gerinc egy ördögszántásos, karrmezős, nehezen járható gerincút volt, 770-810 méter közt hullámzó magasságban, ha meg lenne szigorúan védett terület lenne, igaz így is az.
kb így nézhetett ki pár évtizede az egész gerinc.
A Bélkő 1951-ben (kép forrása FORTEPAN)
És a bányászat idején, 1976-ban (kép forrása Magyar Rendőr Fotóarchívum, de a FORTEPAN-on is fent van)
4 napot töltöttünk a Gyári-tó partján és onnan indultunk a túrákra.
15-én útba ejtettük a Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon-t és a Siroki várat.Este letáboroztunk a Gyári-tó mellett.
Másnap felmentünk a katona sírok...Őr-kő érintésével a Cserepes-kő barlangig és kicsit másképp,vissza a tó-ig 15km
Másnap felmentünk a Bél-kőre az apátság érintésével....Csoda szép volt....Bár a sziklaomlásnál át kellett másznunk (meglepő és rémisztő volt) Kutyával nem volt egyszerű....Visszafelé megtaláltuk a biztonságosabb utat.
Harmadik nap esett az eső,így beszorultunk a lakókocsiba.Társasoztunk,szójátékoztunk....
Negyedik nap kocsival átmentünk Felsőtárkányba...indult a kis vasút,de sajnos a Vörös-kő forrás nem működött (így is szép volt az odavezető út)
ma megcsináltam a Bükki Vörös Meteorral a Derda-kaszálómat. (Egy éve sikertelenül próbálkoztam.) a Hórvölgyi útelágazástól indultunk, az Oszlai tájháztól induló földúton mentünk a Mirhó-nyakhoz, egy lakókocsi előtt kellett letérni balra, északnyugatra. én elmentem a kaszáló végéig, egy 15-20 tagú muflon csorda szaladt át a gerincen. a kaszálóról rá lehetett látni egyik előző túrám kilátópontjára.
a Kupán-tetőre is megérte kimenni. nem csak a kilátóponton, de út közben is volt hérics.
A Három-kő felé való visszaterelésről még mindig nem tudom eldönteni hogy jó, vagy kevésbé jó döntés.
Attól függ honnan nézzük.
Első kéktúránkon a két gyerekkel nagyon nehéz volt logisztikázni, Bánkúton aludtunk, és másnap Putnokig mentünk, ami 27 km volt egyben, a vége már nagyon nyűgös volt, Putnok felé az aszfalton.
Ez volt az a túránk egyébként amelyen sípcsontig érő hóban indultunk, és tavaszba érkeztünk.
1. húú, de messze van még Putnok...
2. a régebbi útvonal mélyútján, egykori gyümölcsösök közt
még a második kéktúrámon is itt jöttem
A Három-kői kitérővel belekerült még 4 km a szakaszba, így már átlag-emberi léptékben csak úgy teljesíthető ha Upponyban megszakítjuk a túrát.
Logisztika szempontjából nem jó.
Ugyanakkor a Három-kő kilátása miatt, és úgy összességében mindenestül az egész út talán egy picivel szebb lett ezzel az útvonalváltozással.
a tanösvény és állomásai. Főként a régi aszfalton halad, plusz pár száz métert ösvényen
próbálom képekkel érzékeltetni hogy nem olyan veszélyes azért, persze óvatosnak lenni nem árt.
ott a piros nyílnál
még a második kéktúrámon is itt jöttem
