A Palkovics a Palko személynévhez képzett szláv apanév.
(ha beütöd balra a keresőbe, hogy ovics, majd a 'gyorskeresés innen'-t választod, feljönnek a hasonlóan képzett családnevekre adott válaszok. Ott több részlet van.
kedves Lvt! Szeretném megkérdezni, hogy tudnál e nekem segíteni a Palkovics és Hruskár nevek eredetének megfejtésében,a kutatásban odáig jutottam,hogy az egyik szláv eredetű a másik pedig szlovák.Segítségedet előre is köszönöm.Üdvözlettel:Ménrót
Berne(c)k: Valóban a legvalószínűbben a hasonló (Berneck) nevű német, zömmel alemann-bajor területre lokalizálható településnevekből származó képzőtlen lakosnév (mai térképen Baden-Württenbergben és Bajorországban is kettő-kettő ilyet találtam, Svájcban egyet; vlsz. idejöhet az ausztriai Bernegg is).
Kisebb valószínűséggel a n. Bernecke családnév magyarosodott(?) vagy más ok miatt lekopott véghangzójú változata. Ekkor alnémet eredetű és a n. Bernhard ’medve+erős’ (> m. Bernát) személynév Bern rövidülésének alnémet -(c)ke kicsinyítő képzővel alkotott származéka.
Szintén kis valószínűséggel a fenti n. Bern személynév szláv környezetbe átkerült formája a nyugati szláv -ek kicsinyítő képzővel továbbképzése, majd a németbe visszakölcsönzése.
> D-Németországi településhez is kapcsolható? De az eredeti jelentés mi lehetett?
A fenti településnevek az említett, rövidüléssel keletkezett n. Bern személynév és a n. Ecke ’sarok, zug, szeg(let)’ nyelvjárási alakjának kapcsolata (azaz magyar tükörfordítás kb. Berniszeg ;) lenne.)
Lezártam az ablakot, mielőtt elküldtem volna a postot, így az egész elveszett :( Most nem ismétlem meg, csak szinopszist adok.
Fujan ügyben ott az adatod nem nyújt sokat, csak az eddig is feltételeztem nyugati szláv eredet erősíti meg. Az USA-beli adatok közt igen sok hamis barát van (kínai stb.). A Fugin vlsz. az adott site-on a Fujan mellett nyilvántartott írásforma (ideértve a gyakori elgépeléseket is). Éppen ez mutat arra, hogy itt nincs mit kereskednünk, mert nekünk olyna név kell, ahol a j ejtése /j/ és nem olyan hang, ami más nyelveken g-vel is lejegyezhető, pl. /dzs/, /zs/, /ch/.
Ad Kmet. Ez nekem új infó volt, de csak igen kis időablakra lehet igaz (a török békebeli adminisztráció kiépülése és elsorvadása közt), és igen kis területre. Szerbiában és Montenegróban ui. a török alatt is a "szokásos" 'falusi bíró, faluképviselő' volt a jelentése (hasonlóan mint a magyarországi soltész, geréb, kenéz, vajda stb.)
> csak tudnám mért nem veszi a sorközöket, ami nyomok..mi a hiba?
Nem Operát használsz és a Tools / Quick preferences-ben az Identify as... nem Operától eltérő választásra van beállítva? Ha igen, állítsd Operára. (Esetleg réges-régi Netscape-epel böngészel?)
Nekem Operával volt ilyen, a fenti segített. Egyébként ezen kívül Firefox 0.10.1-et használok, azzal gond nélkül megy. Ilyen böngésző vs. Index-szoftver inkompatibilitások okozzák ezt rendszerint, de mással nincs praxisom. Esetleg az még megfontolható lehet, hogy ha nem WYSIWYG-módban használod a szerkesztőt (Index-szoftver: 'Napi rutin' box, 'Beállítások' pont, azon belül a 'Hozzászólás szerkesztő' mezőt UBB_re állítani).
Kedves Lvt!
Köszönöm az újabb magyarázatot. Egy családnévkeresőbe beírtam a Fujan nevet, és csehországi (Bohemia) találatokat adott az 1800-as évekből, ill. rengeteg új és régi USA-belit, valamint meglepő, de FUGIN családnevűeket is. Ezt nem tudom, miért. Esetleg van-e jelentősége.
A Kmet viszont nem hagyott nyugodni (ugye írtad, h. Te nem hallottál arról, amit én olvastam egy angol oldalon, miszerint a "parasztok egyik fajtája lett volna), jobban kerestem, és a Pallas ezt írja:"Kmet: így hívják Boszniában és Hercegovinában a török földesúr földjét harmadában vagy negyedében művelő parasztot. ld. Csiftlik"
"Csiftlik: Az 1274.évi Ramazán hó 7.(1858.május 8.) kelt török földbirtok-törvény 131.§-a szerint az a földdarab, melyet évenkint bevetnek, s két ökörrel művelnek. A csift szó maga pár-t jelent, tehát csiftlik a.m. két ökörnyi föld. A Cs. területe jó minőségű földnél 70-80 dönüm, közép minőségünél 100, s rossznál 130 dönüm (l.o.). Közönséges értelemben C. alatt azonban nemcsak föld értendő, hanem az annak míveléséhez szükséges épületek,gazdasági fölszereléssel, jószág, vetőmagok stb. Csiftlik száhibi a földbirtokos, mezei gazda neve, míg a földmívelőt, mezei munkást, parasztot csiftcsi-nek hívják, szlávul kmet."
Ismét köszönöm a magyarázatokat, különösen azt, hogy ilyen akkurátusan utánanéztél-utánajártál több körben is az (ezek szerint) egyáltalán nem könnyű felvetéseimnek.
Ad Emesz: A #3442-ben jeleztem Hemme név etimológiáját megtaláltam. Ez az ónémet Hammo személynév mai alakja, ez pedig az ószász hamo ’ruha, öltözék’ szóra megy vissza. Ehhez járulhatott az -s birtokos rag apanévképzői szerepben, adva a Hemmes névformát. Az ilyen nevek szókezdő h-ja egyrészt labilis lehet (vö. Johannes v. Heinrich > Henn(e) ~ Jenne), másrészt összekeveredhetett az Enn[eke/en/ing] (< fríz Enno < germ. Einhard) névvel, elvesztve így a szókezdő h-ját. Ezek alapján feltételezhető, hogy lehet Emmes variánsa, amely magyaros lejegyzésben lehet Emesz.
De a #3438-ban vázoltam jiddis – askenázi héber emesz ’való(ság)’ < héber ĕmet. etimológia lehetősége továbbra is továbbra fennáll.
Golyan: Én inkább a szlk. Golan, Goláň nevek vonalán kereskednék, mint eredeti j-t tartalmazó neveknél. A j > ly tévesztés ugyan előfordul, de nagyon ritka. Ezek a nevek a g miatt nyilvánvalóan eredetileg nem szlovák, hanem vagy lengyel, vagy délszláv nevek. Figyelmen kívül hagyva a kevéssé valószínű zsidó etimológiát (vö. Menahem Golan), a le. goły, szb.-hv. gol ’csupasz, meztelen; kopár, kopasz’ alaphoz járult az -an, -áň szemálynévképző. A névnek egyébként van echte szlovák változata is, vö. Holan, Holáň (< szlk. holý ’ua.’). N.B. A hangzóközi l > ly lágyulás nem ritka magyar hangtani folyamat.
Vajkonyi: A kihalt elpusztásodott települések gyakran éppen külterületi neveként, dűlő és utcanevekként maradnak meg. Tehát vlsz. volt egy Vajkony nevű helység, melynek emléke lakosnévként fennmaradt ebben a családban, és ebben a – lehet hogy éppen a régi település helyen lévő – bp.-i utcanévben. Kis méretű és ezért kevés elszármazót kibocsátó teleülés esetén az ilyen családnevek ritkasága nem szokatlan.
Van egy másik lehetséges opció is: ez egy Vajkony személynévhez képzett -é > -i birtokjeles apanév. A személynév etimológiája viszonylag világosnak tűnik: a régi magyar Vajk névhez járult a régi -ony/ény kicsinyítő képző. Egy ilyen nevű személy adta volna a nevét a fenti településnek is (ha volt ilyen). Ehhez vö. Pata > Patony, Aba > Abony stb., mind egyszerre régi személynevek és régi (mai) magyar településnevek. Ennek a magyarázatnak az a gyengéje, hogy ebben az esetben a bp.-i utcanév szükségszerűen közvetlenül egy ilyen Vajkony nevű emberről lett elnevezve. Ebben az esetben pedig tudnunk kellene, ki volt az a Vajkony, legalábbis a híre tovább kellett hogy éljen az utca elnevezésééig. Márpedig ilyenről nincs adatom: emiatt talán az első változatnak van nagyobb valószínűsége.
Fujan: Akkor szláv névnek kell adnom. A szlávban van -an személynévképző. Ennek alapján gondolhatunk pl. a szlk. fujak ’szélvihar’ szó képzőcserés származékára, a fujara ’furulya’ szóra stb. De nem zárkóznék el attól, hogy a j már magyarosan az ly helyett áll, és ekkor szóba jöhet az eperjesi járásbeli Fulyán (szlk. Fulianka) település neve is. Ez utóbbi esetben azonban a névadás magyar lenne (minthogy képzőtlen). Egyelőre ezek a meglátásaim.
Ad Kenicker: Még mindig konkrétumok nélkül, német alapról az alábbi megoldásait látom (németen kívül pedig más nemigen jöhet szóba). A névalakot Kännicker-re javítom amely a Kannicker alkalmi umlautosodás. Ekkor:
1. Lakosnév egy Kannick ~ Kannig stb. helynévről. 2. Apanév egy Kannick ~ Kannig stb. személyről.
Az alapnév néhány lehetséges etimológiája.
1. A létező n. Kann(e) ’kanna; azaz kannakészítő, bádogműves’ régi személy- és mai családnév továbbképzése: 1.a) a leszármazottat jelölő -ing képzővel, amely -ig > -ick(e) változást szenvedett. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] Hein(e) > Heining > Heinig > Heinick(e). 1.b) a német -(c)k(e) kicsinyítő alakváltozata, amely elő egy ejtéskönnyítő mgh. szúródott be, vö. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] > Hein(e) > Hein(e)cke ~ Heinicke. 1.c) a név szláv átvétele után, ahhoz a nyugati szláv -ik kicsinyítő képző járult *Kanik, amelyet a német visszakölcsönzött.
2. A német Konrad név Kan rövidülésének továbbképzése a fenti a), b),. c) pontok szerint.
3. A középalnémet kaniken ’(ütegi, házi) nyúl’ (amiből mai alnémet karnickel) szó személynévi (ill. ezen keresztül helynévi) használata.
Találkoztam egy olyan névvel, ami igencsak ritkának tünik nekem. A telefonkönyvben is csak 1 darab van! A név:
Vajkónyi (Vajkonyi)
Nagyon kíváncsi lennék az eredetére. Mivel semmit nem találtam róla, csak annyit hogy van egy Vajkony nevű utca a Google szerint, amit webes térképen nem találtam meg.
Hát persze!
Nagyapám anyja, tehát dédnagyanyám. Nagyapám 1919-ben született Érsekújváron,tehát Fujon Erzsébet gondolom én, kb. 1890-1900 körül született. Hogy hol, nem tudom, most kezdtem a családkutatást.
Azt hittem már kérdeztem, de látom mégsem, az enyimek közül a Golyánt. Iménti válaszod alapján jutott eszembe a 'Gojan' értelmezése kapcsán.
Jászságban a XIX század közepén találkozom vele, ahányszor csak a tökörbe nézek :)
Lehet ez hasonló etimológiával a szlovákból eredeztetni? A XVIII. század első felében a betelepülések javarészt onnan voltak, persze a család eredete nem tisztázott, így nem kizárt a hódoltsági területről való korábbi beköltözés. Mindenesetre nincs tartós jelenlétük egy-két nemzedék csupán, s jelenleg is erős nógrádi gyakoriság dominál.
Kedves LvT!
Köszönöm szépen válaszod.
Belebotlottam egy újabb névbe, ami számomra teljesen ismeretlen:
Fujan
Kérlek, ha időd engedi, írj róla egy pár sort.
Köszönettel:erbur
Ad Giuć ~ Goić: A Go(j)- alaptag a szb.-hv. gojiti (se) ’hízlal, hízik’ igéből jön. Három ezt tartalmazó, jelenleg is anyakönyvezhető szb.-hv. keresztnévről tudok: Gojko, Gojimir, Gojan. A Gojan egyben direkt köznévi jelentésű is: ’kövér, telt; jó húban lévő; vaskos, testes’. A többiben is ez a jelentésmozzanat van, azzal, hogy a Gojko-nál egy kicsinyítő képző járul hozzá, a Gojimir-nél pedig az ún kételemű germán-szláv névadás elveinek megfelelően egy független jelentésű összetételi utótag (mir ’béke’).
> Lehet egy esetleges megoldás: a családnevek sorában - nagyszülői vonalon - előfordul a "Kenikker" (esetenként "Kenicker"-ként írt) név. Vajon ez az ág képezi németajkú generációt?
A Kenicker alakilag német névnek valószínűsíthető. Mai adatát nem találtam, de talán (etimológialag) összefügghet a gyéren, de No.-ból és Ausztriából adatolható Kanick, ill. Kaniker nevekkel*. Sőt, az Újvilágban a Ken(n)icker nagyobb számban képviseltetve van (talán német bevándorlók révén).
Megpróbálok jobban utána nézni, nem tidom sikerül-e.
* A n. Kannicker szónak, ha nem elírás, a webes adatok szerint köznévi jelentése is van. Ezt majd megnézem egy jobb szótárban.
Tisztelettel megköszönöm hozzászólásodat, melyet őseim családnevének eredete tisztázásához nyújtottál. Sokat segítettél vele. Bizonyos vagyok benne, hogy - ha eredeti elhatározásom töretlen marad - ezek a számomra új ismeretek képezik a családom számára tervezett történeti monográfia kiinduló pontját. Ebben pedig - bízva, hogy nem kifogásolod - Nick-neved megőrizném.
Maradt számomra egy nyitott kérdés. Továbbra is foglalkoztat a gondolat, apám honnan vette a családdal kapcsolatos német eredetet. Lehet egy esetleges megoldás: a családnevek sorában - nagyszülői vonalon - előfordul a "Kenikker" (esetenként "Kenicker"-ként írt) név. Vajon ez az ág képezi németajkú generációt?
