Cselenkó: Világos etimológiája van. A szláv čelenka ’(szlk.) fejdísz, fejék, diadém; (szb.-hv.) tollbokréta, dísz’ (< szl. čelo ’homlok’) köznévhez képzett személynév (szláv alakjában Čelenko, ill. Челенко). Bár most szlovák és szerb-horvát nyomtatott forrásaim vannak de a Google-lal a köznév szlovén területről is kimutatható, oroszról viszont nem, csak ukránról.
A fenti tehát megengedné, hogy szlovén (azaz vend) névről legyen szó, azonban ennek a -ko végződés ellentmond. Amennyire tudom, ez teljességgel atipikus a szlovén nevekben. Annál gyakoribb viszont a szlovák és ukrán névtanban. A jelenkori gyakorisági adatok alapján a kettő közül elsősorban az ukrán eredet valószínűsíthető. (N.B. Az ukrán nevek jelennek meg, mint „orosz” nevek; persze viselőik azért térnyelg eloroszosodhattak.)
Az eredetileg nyugat-ukrajnai ruszinok (avagy kárpátukránok) a XVIII. sz.-ban nagy tömegben vándoroltak délszláv vidékre: a legfőbb ilyen enklávéjuk a Vajdaságban van (Ruski Krstur, Kucura, Novi Sad, Vukovar), de nagyobb csoportok élnek Horvát-Szlavóniában is. A mai Magyarországon a zempléni Komlóska ruszin falu.
El tudom képzelni, hogy a vándorlás során egyes családok szlovén vidékre is eljutottak, és ott beolvadtak a befogadó népességbe. Talán ez a vezetékneved ukrános jellegének magyarázata.
> Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név ?
Nem létezett. Vörösmarty előszeretettel alkotott úgy korábban nem létező – ált. női – neveket, hogy nőket illető becéző szavak végéről elhagyta a mássalhangzót, így lett a Tünde a tündér szóból, a Csilla a csillagból, a Hajna a hajnalból (ez utóbbi helyett azonban a teljes Hajnal, Hajnalka lett a gyakoribb; a Hajnalnak egyébként voltak korai előzményei – akár tudtak erről a XIX. sz.-ban, akár nem – , ezért ez névfelújításnak tekinthető).
A tündér köznévből esetleg korábban lehetett egyéni név, még a családnevek kialakulása és a keresztyén névadás elterjedése előtt. De ez csak lehetőség, adatot nem találtam rá. Ennek valószínűségét azért is tartom valószínűnek, mert a tündér szóhoz a néphitben elsősorban nem pozitív tartalom társul, hanem ártás (bár egyeseket segíthetnek). Meg aztán itt van az, hogy a keresztyénség a nevekben sem tolerálta a korábbi vallási képzetek továbbélését, így pap ilyen nevet nem anyakönyvezett.
OFF
> Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is?
Az Iszolda azoknak a topikoknak a terepe, ahol az adott topik törzslátogatói annyira közösséggé kovácsolódtak, hogy szűknek érzik az on-line közösségi létet, és a valóságban is találkozni („talizni”) akarnak. Ezeken az előre meghirdetett találkozókon („tali”-kon) a „mag”, azaz a törzstagok mellett természetesen jelen lehet (hacsak eleve nincs úgy meghirdetve az egész; de akkor szvszs. nem is fórumtali, hanem magántalálkozó) a lazábban kapcsolódó kör is.
De ha ott körülnézel, akkor egy magyarulezes tali sincs az Iszoldán. Itt – kevés idetévedőt kivéve – kevés az érzelem, a laikus is azért jön ide, mert konkrét nyelvi kérdése van: azt, aki tudja, „hideg” szakmaisággal megválaszolja. A törzstagok is csak ezen a szinten váltanak szót. Nem alakulnak itt ki olyan gyűlölöm–szeretem kapcsolatok, amelyeket IRL-találkozókban kellene levezetni.
Ennek ellenére, ha lenne vállalkozó kedvű nick, az szervezhetne magyarulezes talit, de én szkeptikus lennék a sikerében. Ami engem illet, itteni on-line tevékenységem kimeríti azt a keretet, amit erre a közösségi aktusra szánni tudok: ennek IRL bővítését nem vállalnám. Meg inni sem szeretek, csak tejet…
1. Cselenkó Tünde vagyok,és a vezetéknevemről szeretnék többet megtudni.Édesapám ága vend származású,az osztrák-szlovén határról.Lehetséges volna,hogy ez a név valóban onnan eredne vagy máshonnan,ugyanis sokan a név hallatán oroszra tippelnek.
2. Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név-legalábbis én így hallottam-,ha igen, mikortól és milyen formában?
3. Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is? Én 29 éves vagyok,két diplomás népművelő,Budapesten élek. Előre is köszönöm a válaszadást. Szívélyes üdvözlettel:Tünde
Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak) ↓ Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül a hegy lábánál vagy éppen a hegyen lakott (laktak)
Vö. n. Berg ’hegy’
(Hja, itt kibukott a válaszoló anyanyelvének hatása, ahol a hegyet és az erdőt ugyanaz a hora szó jelöli. Egyébként lehet, hogy a német elnevezetés esetén is csereszabatos volt a heyg és az azt borító erdő.)
Jó kérdés. Két felvetetted név – Pergerin, Anwenderin – végén is világosan a nőnem -in képzője van (vö. Lehrer ’tanár’ ~ Lehrerin ’tanárnő’). Ennek rögzülése annyira nem tipikus a német vezetéknevekben, hogy a Duden Familiennamenben egy ilyen adatot sem találtam. Ami látszólag idetartozott, az képzőtlen lakosnév – azaz puszta településnév –volt (pl. Schwerin, Wangerin). A kérdezett nevekkel azonos alakú helynevek létének azonban nem sok esélyt adok, bár ki sem zárhatom.
Megfontolandó tehát, hogy ezeket a neveket esetleg közneveknek tekintsük: – Pergerin: délnémet nyelvjárási alak az alábbiakhoz (1) n. Bergerin ’hegylakónő’, esetleg a fr. eredetű n. Bergère ’pásztornő’ népetimológiás alakja; (2) nem tulajdonnévi lakosnév egy Berg(en) nevű hely után :’Berg(en)be való nő, berg(en)i lakos (nő)’ – Anwanderin: nem tulajdonnévi lakosnév egy Anwanden nevű hely után ’Anwandenbe való nő’, anwandeni lakos (nő)’
Ami viszont a legvalószínűbb, az, hogy asszonynevekkel van dolgunk. Hajdú Mihály említi, hogy német nyelvterületen is szokásban volt a XIX. sz.-ig az,, hogy az asszonyok a férj vezetéknevét a „nőneműsítő” -in (nyelvjárási -en) képzővel bővítve vették fel, vö. magyar -né, szlovák -ová. „Ha tehát Rosa Klein férjhez ment Hans Schneiderhez, akkor Rosa Schneiderin lett.” Ennek megfelelően alant csak a megfelleő férfi vezetéknév etimológiáját adom.
Az etimológiák a Duden Familiennamenből valók.
Schaffroth (Schaffrath, Schafferrott): Ezek közül a német Schaff(e)rat(h) az eredeti. Ez tkp. szavajárási név, azaz olyan ragadványnév, amely az elnevezett egy jellemző szóbeli fordulatát ismért. Ebben az esetben ez: [Ich] schaffe Rat, azaz kb. ’tanácsot adok’. Az illető vlsz. könnyen adta a tanácsait, még kéretlenül is.
Perger: A német Berger név délnémet (főként bajor-osztrák) alakja. Lakosnév, (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak); (2) olyané, aki egy Berg, Berga, Berge vagy Bergen nevű helyről (településről) származott el.
Anwander: Német lakosnév. (1) Olyan személy neve, aki a falu Anwande (Anwende) nevű helyén (külterületén, dűlőben) lakott. Ez a középalnémet közszó ’határ(sáv); ekeforduló; ágyás; fogás (= egyszeri nekifogással megművelhető földdarab)’ jelentésű volt. (2) Olyan személy neve, aki egy Anwanden nevű helyről (településről) származott el.
Doll: Német személynév: (1) az alábbi közszavak egyikéből: (a) középnémet tol, dol ’ostoba, balga, esztelen, dőre, bolond’ (> mai n. toll ’veszett, bolond, őrült; hihetetlen’), (b) alnémet dol ’elbizakodott, vakmerő’ (> mai. n. doll ’hihetetlen, remek, fantasztikus’). (2) Esetleg a Dold(e) személy- és vezetéknév ld > ll hasonulásos alakja. Ez utóbbi elsősorban a Berthold személynév végéből csonkolással képzett becenév; esetleg egy képzetlen lakosnév egy olyan lakóhelyre utalóan, ahol egy jellegzetes koronájú v. virágzatú fa volt (vö. n. Dolde ’ernyős virágzat; (régen) fakorona’).
A Palkovics a Palko személynévhez képzett szláv apanév.
(ha beütöd balra a keresőbe, hogy ovics, majd a 'gyorskeresés innen'-t választod, feljönnek a hasonlóan képzett családnevekre adott válaszok. Ott több részlet van.
kedves Lvt! Szeretném megkérdezni, hogy tudnál e nekem segíteni a Palkovics és Hruskár nevek eredetének megfejtésében,a kutatásban odáig jutottam,hogy az egyik szláv eredetű a másik pedig szlovák.Segítségedet előre is köszönöm.Üdvözlettel:Ménrót
Berne(c)k: Valóban a legvalószínűbben a hasonló (Berneck) nevű német, zömmel alemann-bajor területre lokalizálható településnevekből származó képzőtlen lakosnév (mai térképen Baden-Württenbergben és Bajorországban is kettő-kettő ilyet találtam, Svájcban egyet; vlsz. idejöhet az ausztriai Bernegg is).
Kisebb valószínűséggel a n. Bernecke családnév magyarosodott(?) vagy más ok miatt lekopott véghangzójú változata. Ekkor alnémet eredetű és a n. Bernhard ’medve+erős’ (> m. Bernát) személynév Bern rövidülésének alnémet -(c)ke kicsinyítő képzővel alkotott származéka.
Szintén kis valószínűséggel a fenti n. Bern személynév szláv környezetbe átkerült formája a nyugati szláv -ek kicsinyítő képzővel továbbképzése, majd a németbe visszakölcsönzése.
> D-Németországi településhez is kapcsolható? De az eredeti jelentés mi lehetett?
A fenti településnevek az említett, rövidüléssel keletkezett n. Bern személynév és a n. Ecke ’sarok, zug, szeg(let)’ nyelvjárási alakjának kapcsolata (azaz magyar tükörfordítás kb. Berniszeg ;) lenne.)
Lezártam az ablakot, mielőtt elküldtem volna a postot, így az egész elveszett :( Most nem ismétlem meg, csak szinopszist adok.
Fujan ügyben ott az adatod nem nyújt sokat, csak az eddig is feltételeztem nyugati szláv eredet erősíti meg. Az USA-beli adatok közt igen sok hamis barát van (kínai stb.). A Fugin vlsz. az adott site-on a Fujan mellett nyilvántartott írásforma (ideértve a gyakori elgépeléseket is). Éppen ez mutat arra, hogy itt nincs mit kereskednünk, mert nekünk olyna név kell, ahol a j ejtése /j/ és nem olyan hang, ami más nyelveken g-vel is lejegyezhető, pl. /dzs/, /zs/, /ch/.
Ad Kmet. Ez nekem új infó volt, de csak igen kis időablakra lehet igaz (a török békebeli adminisztráció kiépülése és elsorvadása közt), és igen kis területre. Szerbiában és Montenegróban ui. a török alatt is a "szokásos" 'falusi bíró, faluképviselő' volt a jelentése (hasonlóan mint a magyarországi soltész, geréb, kenéz, vajda stb.)
> csak tudnám mért nem veszi a sorközöket, ami nyomok..mi a hiba?
Nem Operát használsz és a Tools / Quick preferences-ben az Identify as... nem Operától eltérő választásra van beállítva? Ha igen, állítsd Operára. (Esetleg réges-régi Netscape-epel böngészel?)
Nekem Operával volt ilyen, a fenti segített. Egyébként ezen kívül Firefox 0.10.1-et használok, azzal gond nélkül megy. Ilyen böngésző vs. Index-szoftver inkompatibilitások okozzák ezt rendszerint, de mással nincs praxisom. Esetleg az még megfontolható lehet, hogy ha nem WYSIWYG-módban használod a szerkesztőt (Index-szoftver: 'Napi rutin' box, 'Beállítások' pont, azon belül a 'Hozzászólás szerkesztő' mezőt UBB_re állítani).
Kedves Lvt!
Köszönöm az újabb magyarázatot. Egy családnévkeresőbe beírtam a Fujan nevet, és csehországi (Bohemia) találatokat adott az 1800-as évekből, ill. rengeteg új és régi USA-belit, valamint meglepő, de FUGIN családnevűeket is. Ezt nem tudom, miért. Esetleg van-e jelentősége.
A Kmet viszont nem hagyott nyugodni (ugye írtad, h. Te nem hallottál arról, amit én olvastam egy angol oldalon, miszerint a "parasztok egyik fajtája lett volna), jobban kerestem, és a Pallas ezt írja:"Kmet: így hívják Boszniában és Hercegovinában a török földesúr földjét harmadában vagy negyedében művelő parasztot. ld. Csiftlik"
"Csiftlik: Az 1274.évi Ramazán hó 7.(1858.május 8.) kelt török földbirtok-törvény 131.§-a szerint az a földdarab, melyet évenkint bevetnek, s két ökörrel művelnek. A csift szó maga pár-t jelent, tehát csiftlik a.m. két ökörnyi föld. A Cs. területe jó minőségű földnél 70-80 dönüm, közép minőségünél 100, s rossznál 130 dönüm (l.o.). Közönséges értelemben C. alatt azonban nemcsak föld értendő, hanem az annak míveléséhez szükséges épületek,gazdasági fölszereléssel, jószág, vetőmagok stb. Csiftlik száhibi a földbirtokos, mezei gazda neve, míg a földmívelőt, mezei munkást, parasztot csiftcsi-nek hívják, szlávul kmet."
Ismét köszönöm a magyarázatokat, különösen azt, hogy ilyen akkurátusan utánanéztél-utánajártál több körben is az (ezek szerint) egyáltalán nem könnyű felvetéseimnek.
Ad Emesz: A #3442-ben jeleztem Hemme név etimológiáját megtaláltam. Ez az ónémet Hammo személynév mai alakja, ez pedig az ószász hamo ’ruha, öltözék’ szóra megy vissza. Ehhez járulhatott az -s birtokos rag apanévképzői szerepben, adva a Hemmes névformát. Az ilyen nevek szókezdő h-ja egyrészt labilis lehet (vö. Johannes v. Heinrich > Henn(e) ~ Jenne), másrészt összekeveredhetett az Enn[eke/en/ing] (< fríz Enno < germ. Einhard) névvel, elvesztve így a szókezdő h-ját. Ezek alapján feltételezhető, hogy lehet Emmes variánsa, amely magyaros lejegyzésben lehet Emesz.
De a #3438-ban vázoltam jiddis – askenázi héber emesz ’való(ság)’ < héber ĕmet. etimológia lehetősége továbbra is továbbra fennáll.
Golyan: Én inkább a szlk. Golan, Goláň nevek vonalán kereskednék, mint eredeti j-t tartalmazó neveknél. A j > ly tévesztés ugyan előfordul, de nagyon ritka. Ezek a nevek a g miatt nyilvánvalóan eredetileg nem szlovák, hanem vagy lengyel, vagy délszláv nevek. Figyelmen kívül hagyva a kevéssé valószínű zsidó etimológiát (vö. Menahem Golan), a le. goły, szb.-hv. gol ’csupasz, meztelen; kopár, kopasz’ alaphoz járult az -an, -áň szemálynévképző. A névnek egyébként van echte szlovák változata is, vö. Holan, Holáň (< szlk. holý ’ua.’). N.B. A hangzóközi l > ly lágyulás nem ritka magyar hangtani folyamat.
Vajkonyi: A kihalt elpusztásodott települések gyakran éppen külterületi neveként, dűlő és utcanevekként maradnak meg. Tehát vlsz. volt egy Vajkony nevű helység, melynek emléke lakosnévként fennmaradt ebben a családban, és ebben a – lehet hogy éppen a régi település helyen lévő – bp.-i utcanévben. Kis méretű és ezért kevés elszármazót kibocsátó teleülés esetén az ilyen családnevek ritkasága nem szokatlan.
Van egy másik lehetséges opció is: ez egy Vajkony személynévhez képzett -é > -i birtokjeles apanév. A személynév etimológiája viszonylag világosnak tűnik: a régi magyar Vajk névhez járult a régi -ony/ény kicsinyítő képző. Egy ilyen nevű személy adta volna a nevét a fenti településnek is (ha volt ilyen). Ehhez vö. Pata > Patony, Aba > Abony stb., mind egyszerre régi személynevek és régi (mai) magyar településnevek. Ennek a magyarázatnak az a gyengéje, hogy ebben az esetben a bp.-i utcanév szükségszerűen közvetlenül egy ilyen Vajkony nevű emberről lett elnevezve. Ebben az esetben pedig tudnunk kellene, ki volt az a Vajkony, legalábbis a híre tovább kellett hogy éljen az utca elnevezésééig. Márpedig ilyenről nincs adatom: emiatt talán az első változatnak van nagyobb valószínűsége.
Fujan: Akkor szláv névnek kell adnom. A szlávban van -an személynévképző. Ennek alapján gondolhatunk pl. a szlk. fujak ’szélvihar’ szó képzőcserés származékára, a fujara ’furulya’ szóra stb. De nem zárkóznék el attól, hogy a j már magyarosan az ly helyett áll, és ekkor szóba jöhet az eperjesi járásbeli Fulyán (szlk. Fulianka) település neve is. Ez utóbbi esetben azonban a névadás magyar lenne (minthogy képzőtlen). Egyelőre ezek a meglátásaim.
Ad Kenicker: Még mindig konkrétumok nélkül, német alapról az alábbi megoldásait látom (németen kívül pedig más nemigen jöhet szóba). A névalakot Kännicker-re javítom amely a Kannicker alkalmi umlautosodás. Ekkor:
1. Lakosnév egy Kannick ~ Kannig stb. helynévről. 2. Apanév egy Kannick ~ Kannig stb. személyről.
Az alapnév néhány lehetséges etimológiája.
1. A létező n. Kann(e) ’kanna; azaz kannakészítő, bádogműves’ régi személy- és mai családnév továbbképzése: 1.a) a leszármazottat jelölő -ing képzővel, amely -ig > -ick(e) változást szenvedett. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] Hein(e) > Heining > Heinig > Heinick(e). 1.b) a német -(c)k(e) kicsinyítő alakváltozata, amely elő egy ejtéskönnyítő mgh. szúródott be, vö. Hasonlóhoz vö. [Heinrich >] > Hein(e) > Hein(e)cke ~ Heinicke. 1.c) a név szláv átvétele után, ahhoz a nyugati szláv -ik kicsinyítő képző járult *Kanik, amelyet a német visszakölcsönzött.
2. A német Konrad név Kan rövidülésének továbbképzése a fenti a), b),. c) pontok szerint.
3. A középalnémet kaniken ’(ütegi, házi) nyúl’ (amiből mai alnémet karnickel) szó személynévi (ill. ezen keresztül helynévi) használata.
Találkoztam egy olyan névvel, ami igencsak ritkának tünik nekem. A telefonkönyvben is csak 1 darab van! A név:
Vajkónyi (Vajkonyi)
Nagyon kíváncsi lennék az eredetére. Mivel semmit nem találtam róla, csak annyit hogy van egy Vajkony nevű utca a Google szerint, amit webes térképen nem találtam meg.
Hát persze!
Nagyapám anyja, tehát dédnagyanyám. Nagyapám 1919-ben született Érsekújváron,tehát Fujon Erzsébet gondolom én, kb. 1890-1900 körül született. Hogy hol, nem tudom, most kezdtem a családkutatást.
Azt hittem már kérdeztem, de látom mégsem, az enyimek közül a Golyánt. Iménti válaszod alapján jutott eszembe a 'Gojan' értelmezése kapcsán.
Jászságban a XIX század közepén találkozom vele, ahányszor csak a tökörbe nézek :)
Lehet ez hasonló etimológiával a szlovákból eredeztetni? A XVIII. század első felében a betelepülések javarészt onnan voltak, persze a család eredete nem tisztázott, így nem kizárt a hódoltsági területről való korábbi beköltözés. Mindenesetre nincs tartós jelenlétük egy-két nemzedék csupán, s jelenleg is erős nógrádi gyakoriság dominál.
