Köszi ha összejön annyi nyersanyag így fogok tenni már csa azért is mert nem tudom mikor tudo majd kifőzni.Cukrot nem teszek.Pogácsaalmát szedek hullottat és kicsit elteszem utóerni igy jobb lesz a kihozatal(szerintem) Szép napot ! Kukac1001
Nem tudom. Talán a cefrézésnél lehet a baj, de ez csak találgatás. Azért gondolok erre, mert nekem eddig nem volt, pedig nem használok semmi féle szűrőt. Hogyan cefrézel??? Én egyszer próbáltam élesztőt s aztán arról is lemondtam egyelőre.
Ellenben nagyon érdekes, hogy ezzel az egylépcsős módszerrel a két eset nagyon különbözik. Először egy fekete szőlőt főztem (mindegyik labruska ízű, magántermő), és abban jelentek meg a pelyhek szobahőmérsékleten. Itt, amikor kibontottam a lehűlt üstöt, a peremén ujjnyi vastagságú volt a szürke sár.
A második főzésnél fehér szőlők voltak. Ebben az esetben számottevően kevesebb volt a szürke sár (talán fél annyi sem volt) a főzés után és a pálinkába egyelőre nem jelentek meg a pelyhek sem a kint éjszakázás után, sem bent. Annak ellenére, hogy itt a "tömény alszesz" mintha nem lett volna teljesen kristálytiszta. Hígítás után azonban kitisztult teljesen.
A lényeg az, hogy van itt még ismeretlen, legalább is nekünk:-))) Az pedig csak fél megoldás, hogy derítéssel, szűréssel meg tudunk szabadulni tőle. Kutakodj tovább, talán egyszer beugrik a dolog!!!
Amíg bírom evezni addig nem szívesen rakok vizet hozzá.Van egy kb. 50l-es edényem és abban adagokban készítem
el-aprítom ágdarálóval keverem+p.bontó+sav+hidegtűrőélesztőő- és öntöm a marhanagy 220l-es hordóba.Ha minden ok. 2nap múlva már tudom keverni. Megpróbálok 170kg-t hátha nem robbanok fel! Üdv. kukac1001
Nahát, micsoda véletlen, és is kedvelem a jóféle whisky-t, talán ezért próbálom megvédeni mindig, amikor szídják, readásul sajnos teljesen alaptalanul. De amellett nem lehet elhinni, hogy a legtöbb sznob azt issza, a konyakkal együtt. A "whisky kedvelők" szerintem 10%-a az, aki tényleg az ízéért szeretik, a másik 90% egyértelműen azért issza, mert sznob, és mert ő mutatni akarja, hogy drága skótwhisky-t vedel. A Borubont például sokan utállják a whisky-sznobok körében is, mert az feleannyira se drága mint a skót maláta ugyebár... pedig szerintem egyértelműen jobb, mint bármilyik skót, bár ez szubjektív.
Ha válaszolni akarsz, szerintem gyere a másik fórumba, mert ez itt OFF.
Környéken a vadonban körülnéztél? Pár hete még lehetett errefelé (Bakony) szedni a vadonban sokfélét, egyet már sikerült beazonosítanom, éger alama (http://onp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=menu_2809&nyelv=0) nagyon illatos féle, jövőre külön főzök ebből az almából, mert ami a sokféle almából vegyesen lett az nem lett túl intenzív ízvilágú.
"a whisky, konyak stb. egyértelműen a sznobok itala"... - megkérdezhetem, hogy ezt miből gondolod?
Magamat a legkevésbe sem tartom sznobnak és bizony a jófajta whisky-t igen csak kedvelem... és azt kell hogy mondjam, hogy a jobb fajták (single malt) bizony többe kerülnek, mint a kommersz (blended) típusok. Akárcsak a pálinkánál, a Whisky-nél is vanak minőségi (és a jó esetben hozzá tartozó ár)kategóriák... az is sznob, aki a jónevű főzők, jobb pálinkáit issza?
A pálinka az egész EU-ban csak magyarországi gyümölcspárlat lehet (az osztrák/román kivételeket meg tudjuk). Az USA-beli gyártók pedig ez egy érdekes jelenség önként szokták követni az EU földrajzi jelzőit, pl. nem tiltja a törvény a champagne elnevezést, mégsincs olyan amerikai gyártó, aki így nevezné a pezsgőjét, pedig az arrafelé is előny lenne. (A szaké egyébként rizssör.)
Egész pontosan a pálinkatörvény hibája az, hogy semmiféle technikai követelményt nem támaszt az általános gyümölcspárlathoz képest, kivéve hogy friss gyümölcsből, és gyümölccsel együtt kell lefőzni. Konkrétan a francia eau-de-vie is lehetne pálinka, ha itt főznék, pedig nagyon nem ugyanaz.
hát én vettem egy üveg pálinkát, boltban, beleszagoltam , belekortyoltam de hogy mit fogok vele csinálni még nem tudom...... pálinkatörvény ide vagy oda, az minden csak nem pálinka.... szóval ettől a pálinkatörvénytől még akár az egész világon is elterjedhet a magyar pálinka- függetlenül attól hogy nincs annyi gyümölcsfa a világon hogy elég legyen... bár most valahol olvastam hogy 2030ra álitólag a jelenleg még meglévő esőerdők 70% nem lesz meg... natego vagy hol, bár hülyeségnek tartom viszont a helyére lehetne ültetni szilvafákat.... ja egyébként ez a másik... maga a pálinka nincs meghatározva hogy miből pálinka, a skála meg ugye elég széles, elég csak visszalapozni itt pár oldalt, innentől kezdve meg maga az hogy pálinka nemzetközileg inkább egy gyüjtő név mint hogy előkelő helyre léphessen... ha azt veszem a szaké is pálinka, meg a whisky is és a whiskye is meg a tequila is... mind mind egy fajta párlat. a különbség csak az hogy a tequila csak egy növényből lehet, mondjuk a whiskynél hasonló a helyzet mert gabonák függvényében kapja nevét ugye...
Tudom én, hogy az, de ebből a cikkből egyértelműen a stapika által írt, hülye okoskodik dolog jött le. És akár okoskodás, akár hülyéskedés, szomorú, hogy az emberek nagy része pl. úgy utálja a whisky-t, hogy fogalma sincs róla, mi a fene az egyáltalán. Ennek persze az a másik oldala, hogy a whisky, konyak stb. egyértelműen a sznobok itala, de egész véletlenül soha nem a legjobb faják, hanem a legdrágábbak közkedveltek. Azt hiszem ez nagyon árulkodó.
A tequilának van egy olyan oldala, hogy igazi tequilát ebben az országban nem kapsz könnyen és olcsón. Amik itt vannak, azok nagyon gyenge minőségű hamisítványok, amik a mexikói törvénybe még beleférnek mint tequila. Tehát ha a magyar pálinka az egész világon elterjedt lenne, akkor a legnagyobb része ugyanolyan hamisítvány lenne, mint amiket a pálinkatörvény előtt pálinkaként megvehettél, és amik most szeszesital címen futnak tovább, de a köztudatban még pálinkaként ismertek (Mézes Fügyülős, Betyár szeszesital, és egyéb hitvány társaik). De mivel van pálinkatörvény, ez nem lenne lehetséges, vagyis marad az igazi, ami ha itthon is drága, külföldön mennyi lenne? Másrészt ott van az a probléma, hogy a pálinkával kapcsolatos külföldi tapasztalatok rosszak (házi kerítészaggatók).
Ez érdekes téma, fordítva is elsülhet az, hogy nem akarunk világcikket csinálni belőle. Adott egy párlat, amihez nagyon kevesen értenek a világban, viszont nagyon könnyű elrontani. Ez ideális recept ahhoz, hogy ne csak tömegcikk ne legyen, hanem egyáltalán ne is érdekeljen senkit külföldön.
Ha rákeresek az angol weben a pálinkarendelésre, akkor első körben két helyen találok zwack pálinkát, illetve nobilist (az 2200 Ft/ 0,5 l, hát izé, ilyen kereskedelmi áron ez legalábbis egy húbammeget jelent), ami szerintem baj. Aztán találtam egy oldalt, ahol egyéb főzdék termékei rendelhetők (Agárdi, Árpád, Békési, Bestillo, Bezerics), ezek nem tudom jók-e. A gond ott van, hogy még a kőgazdagnak tartott átlag amerikai számára is 30 dollárnál van az a lélektani határ (ezt amerikai szeszminiszterektől tudom), ami fölött nem szeretnek fizetni egy ismeretlen italért, és ez 7 decire vonatkozik, de ezekből a pálinkákból 5 deci is több 30 dollárnál.
Aztán meg, ha idejön a külföldi, akkor vagy a polcról vesz le egy közepes pálinkát, vagy kínálják vele. A kereskedelmi pálinka (az élvezeti értékéhez képest) ma még eléggé túlárazott, én pl pont ezért veszek helyette mást. Az azért elég cink, hogy a világviszonylatban erős középkategóriásnak mondható italok árából (pl. VS cognac vagy 12 éves scotch) nálunk még simán lehet olyan pálinkát venni, ami kicsit azért ízhibás. Oké, hogy ez már iható, de a nyugati ízlés számára semmilyen pálinkahiba nem elfogadható, ezért is főznek ők általában brandy-módszerrel.
Mexikó egyébként részben azért tudja ellátni az egész világot tequilával, mert annak legálisan megduplázható a kihozatala bármilyen mezőgazdasági terménnyel (mondjuk kukoricával vagy cukornáddal), ezért ihatatlan a gagyi tequila só és citrom nélkül. Szóval nagy biznisz ez, nekik megéri, hogy cserébe lejáratják az (alapjában véve nagyon finom) tequilát, mivel 3-6 ezerért vesztegetnek egy üveg olcsó pancsot, miközben a reális értéke mondjuk 2000 forint.
A kávé is a kavarástól lesz édes! Ioncserélt vizet használok általában, de megteszi a kiforrázott, nálunk rendkívűl ásványos csapvíz is, vannak akik artézi vízzel hígítanak, nekem nem tetszik az íze. A pálinka ízéhez ne tegyen hozzá, ne vegyen el belőle...
Et egy viccoldal, nem szakmai, olyan mint a "miép világtérképe" de nagyon jó. :D
Pedig lehetne világcikk...csak ugye ottvan amit említettél, hogy rendetrakni a többség fejében... plusz kellene a Maros Róbert által említett idő is...és nem elmenni abba az irányba mint amerre a tekila. Elvileg csak Mexikó 4 tartományában készülhet. Nehogymár az a pár tartomány ellássa az egész világot...szóval ha globális ellátást szeretnének megmaradó minőség mellett, azt csak felső kategóriás alacson palackszámmal tudnánk megteni.
A pálinka sosem lesz világcikk, ebben biztos lehetsz :) Egyrészt amíg a magyarok nagy többsége az acetonízű 50-60%-os borzadványokat tartja jó pálinkának, addig esély sincs erre, másrészt ebben a kis országban lehetetlen annyi gyümölcsöt termelni, hogy ellása az egész világot. Mellesleg sok magyarban valami érthetetlen okból kifolyólag azt tudatosult, hogy a világon mindenki a magyar gyümölcspálinkát akarja utánozni, holott a világ háromnegyede azt se tudja mi az egyáltalán (a német snapszot jobban ismerik, mégsincsenek túlzottan oda érte). Ez talán azért lehet, mert a pálinka annak idején az égetett szesz szinonímája is volt egyben?
A cikk írtó tudatlan, nagyjából olyan szinten van mintha megjelene egy cikk arról hogy a pálinkát rohad gyümölcsből főzzük, és várjuk meg még a cefre ecetes lesz, mert akkor adja ki a legjobb ízt, és ha valami okból kifolyólag megjelenik benne a gyümölcsíz, azt azonnal öntsük ki. Megnéznem azt is belinkelnéd-e, mert nagyon jó. A lehúzáshoz is ész kell, a cikk írójának meg nemsok van :)
Köszi válaszod. Akkor jobb lesz ha patikában veszek desztiláltvizet és akkor az a tuti és attól nem is lesz zavaros jól gondolom? Ez a kereskedelemben kapható pet palackos víz ez milyen vizet takar? (szénsavmentes ásvényvizet vagy milyet?)
Én sose tudtam eldönteni hogy ez vicc vagy komoly, csak az a baj, hogy sokan komolyan veszik. Ebbe minden további nélkül illene +1 (a többihez hasonlóan értelmes) bekezdés, miszerint A pálinkát rothadt zöldségekből főzik a magyarok, persze elő- és utópárlatostul, hogy jó büdös legyen, de nekik mindegy, életükben nem ittak rendes szeszt. Bár ezzel növelném a színvonalat, mivel utalok a pálinka szélesebb vágására, mintha volna valami fogalmam róla:)
Sziasztok! Egy olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a jó házipálinkát hány fokosra szokták belőni?(50-51 körülit mondtak) És még egy a fok beállításánál csak desztiláltvízzel lehel beállítani a fokát? Ha nem patikában veszek desztilált vizet, hanem benzinkúton ioncserélt vizet akkor az ugyan olyan(az is iható ), mint a patikai desztilált víz nincs közte semmi különbség? Lehet hogy hülye kérdés de tisztázni akarom ezt a dolgot.
Az általad belinkelt cikk utolsó bekezdését ajánlanám minden kinek :-)
"A magyar pálinkafőzés hagyományosan kisüsti eljárással történik, ez tény. Amikor 2002-ben a pálinkát a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése jogilag is megkülönböztette a hideg úton előállított szeszes italoktól, illetve amikor megkaptuk 2004-ben az uniós névhasználatot és védettséget, akkor itthon kisüsti, kétszakaszos eljárással főzték a pálinkát."
Az idei, VI. Budapesti Pálinkafesztiválon különlegességgel készülnek a szervezők: a látogatók megkóstolhatják a Magyarország pálinkafőzői által közösen készített Év Szilvapálinkáját. Ezt blendeléssel állítják elő, ami sokak szerint egyet jelent a pancsolással.[...] Bővebben!Tovább »
A "blendelés" az a keverés. Le is írja, azonos gyümölcsfajtából készült különböző főzeteket vásárolnak föl és kevernek össze (házasítanak), és így kapnak nagyobb mennyiségű, azonos minőségű tételeket.
Csak ne legyen világcikk a pálinka. A világcikk egyben azt is jelenti, hogy tömegcikk és az semmi jót nem jelent. Meg lehetne csinálni persze jól is, de 100%, hogy nem tudjuk. A pálinka külföldön legyen csak egy exkluzív érdekesség, akinek meg annyira felkelti az érdeklődését, hogy többet is hajlandó rá áldozni az látogassa meg Mo.-t 'oszt igyon amennyi belefér.
...fajtától függően víz is kell bele, mert ha jól pépesíted, túl sűrű lesz és nem tudod rendesen keverni...talán 150-160-kg, meg a víz és a bundának is kell a hely...
" A nagy érdeklődésre való tekintettel" beszámolok arról, hogy a tegnap ismét csináltam egy "egylépcsős" főzést az én kis primitív készülékemmel. Igaz az üst fedelét már nem bugyolálom, de a páracsövem még a hűtő felel lejt. Szőlő volt ez is és a belső kosár jól meg volt tömve kocsánnyal, héjjal maggal. Egy kicsit fokoztam a deflegmációt és így a rézeleje elvétele után 68 fokon kezdett el csurogni és 40 fokon állítottam le. Aztán még folyt 3 liter 25 fokos "hígabb alszesz"
Végül a 4 liter 56 fokos "tömény alszeszt" 50 fokosra hígítottam.
Ami nekem új, az, hogy a néhány napja, ezzel a módszerrel lefőzött pálinkámba 18 Co fokon kis hópelyhecskék jelentek meg. Elég ritkán, de azért ott voltak. Ma reggelre már leszálltak az edény aljára. A mostani kóstolásom szerint ezek a pelyhecskék, míg ki nem csapódnak egy mellékízt hordoznak. Ma reggel az említett nedűben a gyümölcsíz mellett már nem volt ott az a fura útóíz.
Vagy talán csak annyi az egész, hogy a "nyers " pálinka egy kicsit elsimult ?
220l-es hordó almacefrével való feltöltéséhez kb. mennyi almát szerezzek be? Nem baj ha kicsit több azt majd megesszük.Viszont a hordót max. ki szeretném használni. Üdv. Kukac1001
Egy növényvédelmi mérnök ( + van 14 hektár gyümölcsöse) ismerős mondta, hogy a nagy szárazság miatt az almafélékbe kevés kálium tudott beépülni, könnyebben romlanak és nehezebb lesz tárolni:(
...hát ez most nem nyert...az a kert, meg a fák 3-éve csak tolvajokat látott, nem permetlevet...gondoltam amikor a ZD-kor Templomhegyivel megnéztük, na ez egy igazi biokertészet...a nagyobbik lányom örökölte, de hát ő nem is jár le, meg nem is egy Micsurin...annyi alma meg bírs nézett ki, roskadtak az ágak, de nem bírta kinevelni a bírset...az almák viszonylag egészségesek
voltak (habár sok lehullott) de a pirosakat ezért el is lopták...
Nekem is sok odalett a fa alatt, meg a fán. Az idei aszály ellenére sok alma és körteféle már a fán megrohadt, ami szerintem pont a szárazság miatt volt, mert a csapadék hiánya miatt, a gyümölcsökön nem alakult ki olyan "védőréteg ami meggátolta volna a rothadást....szerintem.
Ha nem maradt benn semmi, akkor az benn is van a pálinkádban! Az, hogy ez kevés volt ahhoz, hogy birsessebb legyen és földi halandóként kiérezd belőle, erről az aromaszegény alapanyag és vagy az arány tehet. Nekem semmittelen őszit, friss gyümölccsel csodássá sikerült varázsolni!
Azért az alatt a 3-4 óra alatt míg lejön van ideje megpuhulni és kiadni magából az aromát, nem is maradt egyébként benne semmi eredeti íz teljesen átvette az alszesz savanykás ízét. Lehet legközelebb az alszeszbe áztatom van még egy adag ilyen félérett birses almám. Sajnos idén sok lehullott éretlenül.
isten király, el se akartam hinni!!!! Másik topikból kaptam a receptet kormostól és öregmuslicától. Érdemes vele foglalkozni mert szépen ki lehet kisérletezgetni miből mennyit hogyan.
A birs nem hiszem, hogy a legjobb aromakosarazható gyümölcs, elvégre mire megpuhulna és felszabadulnának az illat és íz elemek, addigra végzel a főzéssel! A birs, lehet tényleg jobb ha fől az alszeszbe.
A megbarnult, de nem rohadt részek jók a körténél. Csak a szárát (és a rohadt részt) dobd ki, egyébként mosás, szeletelés, pépesítés mind kell, úgy, ahogy leírtad. Cukrot max. 3%-ot, de ha érett és édes, az sem kell. Vizet csak annyit, hogy keverhető legyen, ez körténél jellemzően 10-15%. Nagyon érett, puha körténél néha nem is kell víz. A pektinbontó enzim körtéhez erősen ajánlott.
tanácsra lenne szükségem: Kaptam egy gyerekkádnyi körtét, némelyik közepe barna, de ízre jó-már nem a rohadt hanem ami nem rohadt. Eddig csak szilvával és kukoricával dolgoztam, a körtéről semmit nem tudok... Megmosom, feldarabolom, rohadtat kivágom, csumma és magok maradhatnak vagy kivele? Meg kell hámozni vagy jó lesz hélyastul? ledaráljam, turmixoljam? engedjek hozzá vizet? milyen arányban? cukkor, citrom élesztők??? kellenek bele?
A birsem pH3,15 volt tehát semmi sav nem kell hozzá. Egyébként az erjedés alatt inkább min. 3,2pH-t javasolnak (minden gyümölcsre), hogy a pektinbontó és élesztő enzimek jobban érezzék magukat. A pH3 vagy ez alatti értéket erjedés végén kell csak beállítani.
...az enyémből kiindúlva (kb. 45-kg bírs+70kg alma) induló PH-ja, 3,67-volt...beleküldtem vagy 4-dl 37%os kénsavat (akkusavat)...
...sajnos a barackból indúltam ki (mert ahhoz sok kellett) ez levitte 2,70-alá...a hozzáöntött kb. 50-liter vízzel, 2,86-körűl állt be...
még ez is egy kicsit alacsony, mert igazából 3-as PH-nál lejjebb nem nagyon illik menni, de szerencsére szépen beindult...
...az egyik barackommal jártam így, mert azt is lenyomtam 3-alá véletlenül, lassan is indult be, de az aztán nem pimpósodott, mint a többi...a legegészségesebb cefrém lett...biztos az összes rossz baci elpusztult...
...azóta tudom, hogy a savazásnak, bizony nagy jelentősége van, ha nem tudod rögtön főzni...és érdemes még a teljes kiforrás előtt
levinni 3-alá, úgy 2,8-ra, mert így az alapos bekeverés után még van CO2 képződés...mottó: ha jobb pálinkád nem is lesz, de meggátolod, hogy elromoljon a jó cefréd és rosszabb legyen...
Birsalma savazásával kapcsolatban lenne egy kérdésem:
Kb 150kg biralmához tudom hogy pH függő a dolog, de nagyságrendileg egy közelítő számot tudna valaki mondani hogy hány %-os és kb hány dl vagy liter sav kell hozzá?
Laborban hígítanék egy kis kénsavat hozzá, de nincs hozzá még semmilyen tapasztalatom hogy mégis mennyit kellene.
...én is lecefréztem az almát a bírssel együtt...sajnos a kenesei kukacok is felfedezték a jónak induló termést és a bírs egy része, még a fán tönkrement...a "megélhetési bűnözés" is szüretelt, úgyhogy csak az szedtük, ami maradt...kb. 45-kg bírs és 70-kg alma...
...azért a "kefélésből" kijutott......
...a "módosított" Nabiti-féle rettenetes, viszont ismét jól vizsgázott az almával is...a mosással keféléssel elég sok időm elment és
így arra gondoltam, hogy kipróbálom úgy, hogy nem darabolom az almát, csak úgy egészben bele a 30-as kis hordóba...fedél
ráteker (mert különben az alma még a plafonról is csöpög) és a fedő lukán kivezetett tengelyre rá az új 900W-os fúró...és láss
csodát, a több mint félig rakott hordó egész almát (igaz az elején kicsit nehezen indúlt) pár perc alatt péppé verte...
...később már a közben megpárolódott bírsből is tettem hozzá és így eggyütt szuperul ment...kapott savat, napfényt, pektinbontót
gazdagon és persze élesztőt is budafokit...hozzáöntöttem a pároló vizet is, kb 20-litert, de kevés volt, így összesen majdnem 50-liter
kellett ahhoz, hogy kellően híg legyen, mert még keverni sem lehetett rendesen...most már szépen forr és olyan vastag a bundája,
Használtam már fagyasztottat én is. Legutóbb a törköly fölé gőzőltem ottonel muskotályt, melyet lefagyasztottam egy hét szottyasztást követően. Volt már aki felfedezte a muskotályos illatot benne:))) Amúgy meg a fagyasztás lehet azért is jó, mert felszakadnak sejtek, az íz, illat elérhetőbb a finomításkor...szerintem.
FÖZÖTT MÁR VALAKI KÖKÉNYT?Ha igen elmondaná nekem a tapasztalatait!?
2 napja zuztam le 60l kökényt,iszonyatosan sűrű lett,kb:30 órát volt a fagyóban,mikor kivettem fanyar de édeskés íze lett,7dl mézet kevertem bele,most a jó meleg kazánházban pihen.
Az a gondom hogy nem látom hogy beindult volna a forrás!
Tény még ilyen sűrű cefrével nem volt dolgom.Szó szerint megáll benne a kanál!
Nem jól tudod te eztet - nekem saválló a hűtőm - és abból a pálinka sót old ki már só hegyek vannak az udvaron tehát só eleje :-)
Amúgy meg tényleg azért hívják rézelejének mert minden rézből volt annó és akkor látható jele is volt annak -azért a réz ott lehet ha nem is látható !!:-)az elejében is <<
A legjobban akkor jársz, ha veszel egy teljesen kezeletlen hordót. Mielőtt véglegesen beletennéd az összes érlelésre szánt pálinkát, tegyél bele 1-2 decit, aztán másfél-két hét után kóstold meg. Ha jó, akkor mehet a többi is.
Egyébként nagy szerencsével lehet találni jó miőségű, használt boroshordókat is (bár ilyen űrtartalom mellett kizárt), azokban nagyon jó szőlő alapú szeszek érlelhetők, milvel a hordótól gazdagodnak egy kis borízzel.
Én idegenkedek ezetől a paraffin viasszal kezelt, meg lakozott hordókból, ideáig pozitív tapasztalatot nem hallottam róluk. A legjobbak a klasszikus hordók, amiben a fán kívül semmi mással nem találkozik a párlat. Bár ezekből a hordókból is veszélyesebbek az újak, mert ha nincs megfelelően kikezelve, akkor elég durva faízt adhadnak át.
Sajnálom hogy ilyen rosszak a tapasztalatok a hordós érleléssel kapcsolatban itt a fórumon, bár én nem túl rég óta foglalkozok vele, de nincsenek vele rossz tapasztalataim. Még tavasszal sikerült beszereznem egy régebbi, 30 literes boroshordót, ami hosszú időn át teljesen üresen állt egy pincében. Egy alapos helyrepofozás után most szilvapálinka érlelődik benne, és az eredménnyel nagyon elégedett vagyok. Már most, valamivel több mint másfél hónap után összahasonlíthatatlanul finomabb és harmónikusabb a pálinka íze, mint amit eddig valaha csináltam. Ha a szilva ideje letelt, én is almapálinkát akarok bele tenni.
Ezzel a parafinnal az a legnagyobb baj, hogy az alkohollal oldódik, tehát ha maradt benne, akkor reakcióba léphetnek egymással (emléletileg nem kéne, de...). A legegyszerűbben úgy győződhetnél meg róla, ha próbálból kissebb mennyiségű szeszt öntessz bele egy-két hétre, aztán megkóstolod (ez a hordó egyéb hibáira is fényt derítene).
A poshadt vízre nem tudok jobbat, gőzöld és trisózd, de vizet ne hagyj benne, mert egyrészt megposhad, másrészt penészesedni fog. A trizós gőzölés után mosd át párszor tisztán forró vízzel, hagyd kihűlni benne, és kiöntéskor kóstold meg a vizet. Ha a hordó kicsöpögött, kénezd ki, és ne is nyisd fel addig, amíg nem akarod használni. Üresen is tárolhatod, de csak valami sötét, melegtől védett helyen, kikénezve (ha üresen marad, a kénezést hónaponta ismételni kell) Mielőtt szeszt öntessz bele, előbb töltsd tele vízzel, aztán ha megduzzadtak a dongák, öntsd ki, és úgy menjen bele az érlelnivaló.
Már cefréztem 40% Alexander körte és 60% birs arányban, de nem szólt bele a körte az ízbe és rendes birspálinka lett belőle. Szerintem jellegtelen körte vagy almafélével 50-50%-ban lehet a birset keverni. Az is mindegy, hogy alma vagy körte formájú birset cefrézel (birskörte vagy birsalma). Van aki szerint magában a birs nem is olyan jó, mindig kell bele valamennyi alma. Nem tudok eladó birset. A birs cefrézését pár napja írtam le, visszakeresheted könnyen.
Hm, én télen szedett, puha csipkénél pont a dupláját kapom. Pektinbontó nélkül 6/100, Lallzyme HC-val 8/100 szokott lenni. Igaz, jó sokáig szedem az alszeszt, a végső alszesz 15% körül szokott lenni csipkénél, és finamításnál az utópárlatot is újra lepárlom, és hozzáteszem a pálinkához.
Aki olyan bolond, mint én, és kézi húsdarálón próbálja ledarálni az, kösse fel a gatyát, igen csak bele kell kapaszkodni, pedig elég puha volt kézzel össze tudtam nyomni.
Emlékeztet a tormadarálásra.
Az állagát a horgász darára tudnám hasonlítani, gyúrható, formálható, jól tapad, :)
Megkaptam barátomtól az igért törkölyt, ami elég száraznak tűnik.
Az lenne a kérdésem, hogy amikor beleteszem a főzőbe, és felengedem vizzel, akkor azonnal kezdhetem a főzést, vagy várjak vele 1-2 napot amig "kiázik" az anyag?
Na látod Feribá, Te csak itten bántasz engem, pedig csak csodállak, meghajtom fejem tudásod előtt, és sztem nem vagyok egyedül. Már nemcsak hogy a pálinkád nem homályosodik nulla %-ig sem, de az alszeszed sem. Az előpárlatod illatosabb, mint bármi, utópárlat gyakorlatilag nem jelenik meg. És mindezt egy olyan tecnológiával, amiről mi már csak a tankönyveink legelső fejezetében olvashatunk, "A pálinkafőzés története" címmel. A lejtő páracsőről, és az egyetlen alkatrészről, ami deflegmálni szeretne, de be van bugyolálva, már nem is beszélek. Így jó pálinkát készíteni, tényleg művészet. Csak így tovább, nyomd a gázt, ne törődj a sok őrülttel, aki szembejön:))))))))))))))
Ne sértődj meg, tudod, hogy mindig hülyülök!!!!!! Üdv
A rézelejének pont annyi köze van a rézhez, mint a francia krémesnek a franciákhoz, a svédfogónak a svédekhez, stb. Ez csak egy népies elnevezése az előpárlatnak, merthogy mellékesen leoldja a rézoxidot is. Csak azért válasszák külön az első 0,5%-ot a többi előpárlattól, mert ez annyi előpárlati szennyeződést tartalmaz, hogy nem ajánlják újrafinomításra. Ha előbb ismerték volna a savállót, most lehet, hogy savállóelejének hínák.:))
Azt hiszem ebből hordó beszerzés lesz. 10 literes tölgyfára gondoltam az almához. Ezek szerint a parafinos kezelésűt elfelejthetem. Próbáljak olyan hordót szerezni, ami nincs kívül lakkozva? Így gondolom növekszik a párolgás (veszteség) viszont a megmaradó ital jobb minőségű lesz, tehát megéri az áldozat.
Az ízét és illatát, de bitangul...próbáltam ágyazással javítani, de nem sok sikerrel...parafinozott hordó volt, eszerint kezeltem mielőtt használatba vettem, nem forráztam ki csak átmostam és vizet tároltam és cseréltem benne. Ízre szerintem a parafin se tett jót a pálinkának.
Ídén aztán fogtram és kiforráztam belőle az összeset parafint amit csak tudtam, átmostam többször trisós forróvízzel, éretmék érlelt almát csinálnis alaposan kiöblögettem. Szeretnék érlelt almát csinálni, de a rossz tapasztalat miatt kissé félek nekiállni...meg hogy ne száradjon ki vizet tároltam benne, ami elég büdös lett:( azóta újra átmostam forró vízzel meg trisóval..esetleg mit lehet vele még tenni?
Ha beleposhad a víz a fahordóba hogyan kell kikezelni?
Háát... a gyorsérleléssel csak az érlelés fizikai folyamatait lehet valamennyire utánozni, pontosabban a faíz megjelenését a párlatban. Ez még önmagában nem érlelés, mivel elmarad a hordó lélegeztető hatása. Megpróbálhatod, el nem fogja rontani, kap egy kis tölgyfaízt, és egy kellemes barnás színárnyalatot, de ezenkívül nemsokminden fog történni.
A gyújtós is jó, de előtte pörköld meg egy nagyon kicsit, csak annyira, hogy a por és a kosz leégjen a felületéről, azán mehet bele a pálinkába (55-60% körül). Én 0,5-literhez nem tennék többet egy mutató ujjnyinál.
köszi az ötletet meg fogom próbálni. Ha jól tudom apenyigei szilvát nevezik nemtudomkának.A beszterceitől tartok mert van belőle de egyik sem terem jól 18 éves fák 10kg alatt teremnek. L EHET HOGY VÍRUS !?
Egy 3 literes üvegballonban szívesen megkisérelném ezt a chips - es dolgot, almapálinkán. Lehet ilyen tölgyfa chips - et kapni, vagy az is jó, ha a tűzrevaló tölgyből hasítok egy darabkát? Ittam már egész jó almapáéleszt, amit fahordóban tároltak rövidebb ideig, megvolt az almaíz, de egy ki testességet is tett hozzá a hordó. Érdemes megkísérelni?
Gondolom mindenki ízlelgeti az alszeszt amikor megindul, ha másért nem , lehet következtetéseket levonni a majdani pálinka minőségére. Ízlelgetésre, sokszor nagyon finom (újbegyre csöpög, lenyal...:-))), de tölts ki egy két centet, és azt kóstold meg! Soha nem volt még olyan érzésem, hogy ezt legszívesebben így hagynám, mert mindig van olyan alkotó benne amitől meg kell még szabadulni.
Ezen már én is filóztam, hogy kárára vállna-e a pálinkának, ha a cefre főzéskor a jóízű, magas alkoholtartalmú tiszta alszesz, már a pálinka részét képezné? Vagy még ekkor túl sok odanemillő alkotóelemmel rendelkezik? Kinek mi erről a véleménye?
Na látod, kell neked minden hülyeséggel tömjed a fejemet:-)))) Például ilyennel:
...."Ha 40 % os az alszeszed akkor ne kínlódj mindenféle trükökkel - javíts még egy kicsit a deflegmáción s nem kell újra főznöd !!
Azért a 10% emelésért pazarolod a sok energiát ?"...
Szíven ütött a dolog és ma megtörtént a csoda. Főztem 35 liter szőlőcefrét (kocsány, héj, mag benne) és az eredmény 4 liter 53 fokos kristálytiszta és 2,5 liter 25 fokos, opálos alszesz. Na most melyiket hígítsam????:-)))) Nem írtam el semmit cefre főzésről van szó és alszeszről! A készülékem egy lekvárfőző rézüst, egy zománcozott lavor, lejtő páracső és egy kis hókuszpók. Na, majdnem elfelejtettem, NULLA napfény, sőt a léből szívtam le úgy 30 % bornak.
A "hókuszpók" olyan Kolumbusz tojás jellegű. Mindenki megcsinálhatja kb. ezer forint önköltségi áron. Talán megfordulnak a kocsik az autópályán?????:-))))
Az 53 fokost kihígítottam kb. 48-ra, kristály tiszta. Hígítható akár 15 fokra akkor sem opálosodik. Ez most nem vélemény, ez tény! Igaz a mai volt az első próba, de óvatosságból el vettem a rézelejét bőven.
És még mindig azt mondom, hogy nincs tuti, csak keresni kell. Egy két adat: a párlási idő megnőtt 5 ről 6 órára, de ez lehet csak az óvatosság miatt, a hűtő víz lecsökkent az egyharmadára (itt még a víz mostani hőmérséklete is segített), egy liter vízet használtam fel a deflegmáció növelésére, kevesebb fűtőanyag, mint ha kétszer főztem volna, egyenletesebb csorgás, 64-gyel indult és 40-ig átlátszó és jó ízű volt.
Az ízről, aromáról majd később, de azt úgy sem hiszitek el nekem, ezért nem fontos:-)))
A hordós érlelés valóban külön művészet. Vékony hordót nem érdemes venni hozzá, mert úgy jársz, mint az egyik fórumtárs, elillan a nedü nagyja. Én most a chipsekkel kísérletezgetek, az égetett már egy-két perc alatt elkezdi színezni az alkoholt, két hét után pedig már "szálkás" az íze. Az égetetlen finomabb, lágyabb ízű. Tudom, mindenkinek más az ízlése, de inkább égetetlen vagy alig égetett hordót választanék egy pálinka érleléséhez.
Az előpárlat elvételével nekem egy olyan gyakorlati dolog alakult ki:
Mivel a főzőm két db 1800W-os fűtőszállal működik, az egyik egy általános kapcsolóval, a másikat pedig egy potméter segítségével tudom szabályozni (teljesítményszabályzó), hogy milyen teljesítményre van szükségem. Ezzel a kombinációval tökéletesen be lehet finomításkor állítani, mikor felmelegedett az egész rendszer és a gőz elérte a hűtőt, hogy a hőmérőt egy hőfokon tartsam. Az ilyenkor meginduló párlatból 1-2dl az epüvaretta alsó csapján elveszek, majd felengedem az epüvarettát, hogy végezze a feladatát. Ilyenkor általában olyan 40-60 V/V% alkoholtartalmat mutat, de még érezni lehet rajta a aldehidek szagát.(Ugyebár a jelentős mennyiségű aldehidek az elején kihígítják az alkohol ugyanúgy)
Amikor a fokoló elkezd süllyedni és eléri a 70-75 V/V%-ot akkor már érzékszervvel nem lehet semmit érezni rajta, olyankor kezdem el gyűjteni és rövid időn belül beáll 80-85 V/V%-ra, utána kicsit növelem a teljesítményt és a pálinka jelentős része ezen a szeszfokon jön. Mikor lecsökken 75 környékére attól kezdve még 1l a kihozatal és 60-55 fok körül már csak utopárlatot gyűjtök, ami kb megint 1l szokott lenni,azt pedig visszajáratom a köv. ugyanolyan anyag alszeszéhez.
Igazad van. Az előpárlat elvételnél inkább csak azért sulykoljuk a 1,5%-ot, hogy ne válasszon el a kezdő 5%-ot, meg legyen valami támpontja, ha gyakorlat híján még nem érez meg semmmit. Egyébként nekem is rendszeresen a 0,5% körül jön ki az előpárlat, a rézelejével pedig sosem találkoztam otthon, csak leírásokból ismerem.
barthsimpson
Az otthoni körülmények esetén jónak mondható ha valaki 20-25°C között tudja tartani a cefréjét, gondolj csak egy forró nyárra. A hivatásos főzdék nem sajnálják az energiát és hűtő rendszerrel tartják 16°C körül az erjedést, tehát ezt tarthatjuk ideálisnak. Így ősszel mi is tudunk hidegen erjeszteni és a 13°C se rossz ha bírja az élesztőd, csak lassan erjed. A lassú erjedés is lehet jó erjedés, lényeg, hogy ne szaporodjanak el nemkívánatos baktériumok, és ez 20-25°C-on is legtöbbször megvalósul.
Az lenne a kérdésem hogy ha az "ágyról" elfogy a pálinka lehet e hasznosítani a visszamaradt gyümölcsöt.Én arra gondoltam hogy a következő cefréhez hozzáadom főzés előtt..de megkérdezem hátha van jobb ötlet.
Az érlelés nem csak a hordón, hanem az érlelőhelységen is nagyban múlik. Biztos kóstoltál már pinceízű, dohos háziborokat... akkor már értheted is mire gondolok. A pálinka még érzékenyebb az ilyen külső behatásokra, mint a bor. Mivel az érlelés alatt a pálinkát a hordó "lélegezteti", ezért nagyon fontos milyen a helység levegője, mivel innen kapja a pálinka a levegőt. Tehát olyan érlelőhelységet válassz, ahol nincs semmilyen penetráns és kellemetlen szag, mert ha hosszabb ideig tartod ott, akkor visszakapod a pálinka ízében is, aztán húzhatod a szád.
A legjobb egy olyan száraz vagy nedves hely, ahol állandóan cserélődik a levegő (szellőztetés). A hőmérsékelt olyan 15-25 C közt legyen. Hidegben nem nagyon törénik semmi, melegben viszont felgyorsul az érlelés menete, de sokkal jobban párolog. Ha tavasz lenne, azt mondanám tedd ki a szabadba, mondjuk a gyömölcsöskert közepébe :)
Addig amíg a színe valamennyire be nem barnul, addig két naponta kóstolgasd, ha ez megtörtént, és nincs semmi kellemetlen íze, akkor onnantól már elég hetente.
Igazad van. De a rézelejét ne a darabos részek miatt külömböztessék meg,hanem a metilalkohol miatt.Igazábol mindeggy hogy ahűtőspirál anyaga milyen metil alkohol van.
Nekem most egészben vannak az almák a hordóban, így is megerjed de nem az igazi szerintem. Van motoros húsdarálóm de abba nem fér bele egészbe az alma és nagyon lassú, viszont nagyon finom pépesre tudja darálni. A marharépa daráló az nem darálja pépesre de elég apróra zúzza, azzal az a baj, hogy kölcsön van, nem a sajátom, a neten sehol nem találtam eladót. Próbáltam habarcskeverő fúrószárral darálni - amit egy, két honlapon ajánlottak - de teljesen esélytelen volt. Azon gondolkodom, hogy csinálok egy nagy turmixgépet, nézek egy nagy fém hordót és az aljára teszek mondjuk egy fűkasza kést.
Ugyanis a réz eleje a réz csőrre rakódott réz oxid amit az alkohol le old a főzés kezdetén !
Ha a páracső rézből van és -ha a hűtő felé lejt akkor az a hűtő része és az abban kicsapódó pára a hűtő felé viszi a leoldott réz oxidot (réz eleje) ami egyben elő párlat is ! (szerintem )
Én csak kivágtam az alma szárát és a levelét. Ezután először vödörben, majd a hordóban nagy késsel lekaszaboltam. Daráló híján ez tűnt a legcélszerűbbnek. Tavaly is működött a dolog (10% pálesz/cefre V/V), pedig csak kevergettem és a sorsára hagytam. Idén ment bele pektinbontó, táp és élesztő, úgyhogy bízom a legjobbakban :-)
Na ezért fordultam hozzátok, hogy ne rontsam el. Köszi a sok hasznos választ! Azt már tudom, hogy a beavatás kb. két hetes meló lesz (hideg-, melegvíz, trisó stb.). Utána hogyan ne rontsam el? Arra gondoltam, hogy szerzek egy 10 literes hordót és betöltés után (55-60%-os cucc) hetente, majd két hét után két naponta megízlelem, ha gáz van, vagy nagyon kezd elmenni a gyümölcsössége, csapolom is. Mi rossz történhet, mire figyeljek?
Akkor érdemes szüretelni, amikor már megcsípte a dér. De le is fagyaszthatod. Célszerű a cefrébe élesztőtápanyagot tenni, mert alacsony az élesztők számára fontos tápanyag tartalma. A pH-értéke általában elég jó szokott lenni, nem nagyon kell savazni.
Kihozatalra elméletben 3-4 liter/100 kg cefre a megadott érték, aztán hogy gyakorlatilag mi lesz belőle neked, arra májd rájössz :)
Kérdésem, hogy az alma darálása (cefréhez természetesen) milyen módon történjen? Elegendő, ha 3-4 részre felaprítom, vagy marharépa darálóval egészen apróra? Vagy esetleg ipari húsdarálóval pépesre? Hogyan tud belőle a legtöbb aroma felszabadulni? Én mondjuk a jelenlegi információim alapján a legutóbbira szavaznék de éppen ma kaptam egy infót, hogy az sem jó, ha pépes.
Egyszerüen annyira ajánlásszintű a 1,5 - 2% is, hogy nem volna baj ha ez sem lenne agyonreklámozva. A jó gyümölcsből készült, jól cefrézett cefréknél 0,5 - 1 % között vettem el az idén előpárlattal együtt!!! Nyoma sincs előpárlatosságnak, ha többet vettem volna el tutira vacakabb lenne a pálinkám. Meg kell tanulni az előpárlat elválasztást, főzéstechnikát, tüzelést, összeszokni a főzővel, stb.. Akkor egész ihatót is lehet főzni jó anyagból.
Tölgyfa chipsszel is el lehet rontani, nem is gyengén... a hordónak legalább meg van az az előnye, hogy viszonylag lassú folyamat az érés, nyomon lehet követni, és ha valami nem stimmel még gyorsan ki lehet venni a pálinkát, mielőtt még teljesen ihatatlanná válik a pálinka. A gyorsérleléssel viszont egy éjszaka alatt el tudja rontani... Egyébként egyetértek: az érlelés művészet, de valahol ugye el kell kezdeni. Ezért is mondtam neki, hogy tegyen félre egy kicsit biztosítéknak.
Ez ugyanolyan dolog, mint maga a pálinakfőzés: ha mindent jól csinálsz kapsz egy korrekt italt. Ha nem, akkor elpazaroltál x mennyiségű finom gyümölcsöt, egy ihatatlan löttyre. Mindkettőhöz kell tapasztalat.
Amit mondassz a hőközlés, aromaveszteség tekintetében az tény! Egyedül a birssel birkozom, amúgy én is darálom az almaféléket, egész jó , békebeli lendkerekes almadarálóval.. Mégis, a birsel nem bírok, egy szenvedéstörténet a darálása, ezért döntöttem a kis mértékű párolás mellett . Szerencsére a szedésérett állapotban begyüjtött, utóérlelt birsnek van aromatartalma bőven , talán ezért nincs említésre méltó aromaveszteség a párolás ellenére, de nincs főtt, kompótíz sem! Ha sikerül alaposan pépesíteni nyersen is a cefrézéshez, akkor természetesen az jobb megoldás. Az általad említett anyaggal valami más gyalázatosságot is elkövethettek, mert a birsen kívül volt már hogy kőkemény körtét, almát pároltam de főtt, kompót ízű nem lett a pálinka.
Csipkebogyóból aki főzött már pálinkát, leírná, hogy a cefrézés során igényel e valami különleges bánásmódot, illetve milyen kihozatalra lehet számítani és cukorból mennyit kíván meg a rendszer.
Ha csak ennyit értesz a hordós érleléshez vegyél inkább tölgyfa chipszet és tedd üvegballonba. El fogod rontani. Az érlelés az művészet és azt itt nem tanítjuk.
Teljes mértékben igazad van, ha mindent jól csinál, akkor ok! Csak tudjuk , hogy nem egyszerű feladat. Kérdés a hordó minősége is,meg pici tapasztalat is.
Ha mindent jól csinál, akkor az almapálinka minőségét kifejezetten emeli a pár hónapos (esetleg több) hordós érlelés. Ez nem is annyira vélemény, hanem inkább tény :)
Én a helyedben egy 30 literes hordóban érlelnék, hogy valamivel több mint 10 liter megmaradjon biztosítéknak (ha tapasztalatlan vagy érleléssel, akkor sosem árt egy kis tartalék, hátha valami félremegy). Hogy eperfa, vagy tölgy, azt dönsd el Te, én pl. tölgyfa párti vagyok, de egyesek az eperfára eszküsznek, ha gyümölcspálinkáról van szó. A pörkölést felejtsd el, az nem pálinkához való.
A nyers pálikát legalább 55-60%-os alkoholtartalommal kell a hordóba tenni érlelni, attól függően hogy a kész italt hány fokosra szeretnéd, mert általában az érlelés alatt a pálinka veszt az alkoholtartalmából: tehát mond meg a főzdésnek, hogy ne nagyon hígítsa. Előzőlegesen nem kell pihentetni, de ha nem tudod rögtön beletenni, akkor sem lesz semmi baj. Nem tudom mennyira vagy képben, de ha új hordóról van szó, akkor bizony alaposan meg kell kezelni az érlelés előtt, mert különben igencsak elronthatja a pálinkát.
Egy hétmúlva főzetek le kb 40 liter almapálinkát. Szeretném hordós érlelésnek alávetni, csak nem tudom milyet vegyek. Mit javasoltok eperfa, vagy tölgyfa hordót? Milyen erősségű pörköléssel (elvileg enyhe, közepes és erősen pörkölt közül lehet választani)?
A nyers páleszt először pihentessem üvegben, vagy rögtön töltsem a hordóba (mondjuk ez nagyjából irreleváns, mivel a hordó beavatása - mégha gyorsan meg is jönne a hordó - eltart egy darabig...
Első 5%-ot? Ha kiöntöd az első 5%-ot, akkor a pálinka legfinomabb része is odavész... A mérgező vegyületetekkel, és a rossz ízű előpárlattal együtt kb 1,5-2%-ot kell kiönteni.
Nem hinném hogy meg úszná bárki is a réz elejét - akár milyen a hűtő !
ha a sisak vagy a pára cső réz akkor lesz réz eleje !
Én is azt hittem hogy nincs - de miután a kozmaolaj szűrőt nem mostam el két nap múlva egy halvány kék csík jelent meg az oldalán ! Ami a réz jelenlétére enged következtetni !
A hűtőm saválló !és a páracső a hűtő felé emelkedik - mi lenne ha lejtene !még több réz eleje ?
Az erejdésben lévő körte cefrém hőfoka 13celsius fok. SM oldalán 20 - 25 fok az ideális. Jelenthet valamilyen problémát, vagy csak egyszerűen lassabb lesz az erjedés?
Rézeleje: ez a párlatrész tartalmazza a legtöbb előpárlati szennyeződést, (közte sok rézvegyület - innen a neve -), gyakran kékes-zöld színű a hűtő belső felületéről leoldott grünspan miatt.
Nagy szennyezettsége miatt semmisítsük meg. Mennyisége az alszsesz 0,3-0,5 %-a.
Előpárlat: a rézeleje után lejövő előpárlat mennyisége az alszesz 0,5-1,5 %-a. Leggyakrabban szúrósszagú acetaldehidet és sósborszeszre emlékeztető etil-acetátot (valamint ecetsavat, kozmaolajat) tartalmaz. [A túl sok ill. túl kevés előpárlat elvétele egyformán hiba!!]
Sziasztok! A kérdésem az lenne, ha a hűtőspirált saválló acélból készítem akkor valóban megúszom a rézelejét? Így nézne ki a rendszer: rozsdamentes acél üst, réz kúp, réz deflegmátor, réz cső, saválló acél hűtőspirál.
Először elgondolkoztam, hogy mit is jelent a zárójeles megjegyzésed, de aztán arra gondoltam, hogy tőled úgy sem számítok semmi jóra és feladtam:-)))))))
Ellenben a többszöri aroma, íz veszteséggel kapcsolatban egyet értek. Minden főzés után elillan egy bizonyos mennyiség.
Ezért hívnám fel itt a figyelmet egy módszerre (talán olasz), amit itt írt le valaki.
A kierjedt cefrét kipréselik, a levét kifőzik, aztán az alszeszt keverik a préselés után maradt "törkő" egy részével és úgy csinálják a tisztálást. Így a gyümölcs rostos része csak egyszer van főzve. Talán van benne valami.(?????)
Szőlő cefrével esetleg kipróbálom. Egy lekvárszerű cefrénél (alma) nem hiszem, hogy lehet alkalmazni.
Hát ha penyigeit nem is de, besztercei van: www.tuja.hu szokott még lenni "nemtudom" fajta más lerakatokba, én is a linkelt cimen rendeltem bogyósokat: berkenyét áfonyát körtét stb.
Főzd le, hasonló alszesz-üstméret arányokkal főztem idén én is többször, nincs vele gond, csak figyelni kell mert gyorsabban kinyerhető a kívánt alkohol.
Hát más választásod nincs, főzd ki az öt lityit. Nehogy felhigítsd 70-re! Te van még abból a cuccból, amit azon a mennyegzőn szippantottunk kétezer éve? Az nagyon ütős volt. Én pölö, még a vizet is bornak éreztem tüle.........:))))
A hőközlés mindig aromaveszteséggel jár. Biztos járt már úgy mindegyikünk(talán Feribát kivéve), hogy olyan illatos, finom alszesz lett, hogy hú, ez az évszázad pálinkája lesz! Aztán a párlatba már nem jött át annyira. Ez a hőközlés miatt van. Csak két példa: Gabónál ittam olyan körtét, amilyet sosem fogunk főzni, vákuumos készülékben főzték, 40Co-on. Tavaly Pecamatyival, és Miklós1-el kísérleteztünk olyan anyaggal(tán körte, volt, vagy barack), amit pépesítettek, majd csírátlanítottak, azaz egy egész rövid időre hőkezeltek. A főzés minden fázisában érezni lehetett a főtt ízt. Nekem darálás, majd pektinbontózás után az almatermésűek is főzelékek lesznek, még nem volt panaszom a kihozatalra.
Megfelelő alapanyag érdekében különböző gyümölcsfák ültetésébe kezdtem idén.Sikerült pár régimagyar fajtát beszereznem.Most a penyigei szilva buzerálja az agyamat. Mi avéleményetek róla érdemes-e vele foglalkozni ? Hogyan tudnék csemetéhez jutni ?Lehet-e valahol vásárolni?Felénk (Györ kőrnyéke) nem járatos fajta.Itt az ültetés ideje nem szeretnék egy évet veszteni.Tud valaki segíteni?
Mielőtt még a torkomnak ugrana valaki, szögezzük le, hogy a duplafalú üst biztosabb, kevesebb odafigyelést igényel!!!!!!!!!!
Én évek óta szimplafalúval főzök, de még egyszer sem sikerült leégetnem, vagy egyáltalán megbarnítanom még a híg lekvárszerű almát sem. Igaz az enyém réz és fával főzök.
Elképzelésem szerint a gázzsámolyt kb. 15 cm-re tedd. Ha közelebb teszed könnyebben leéghet a cefre. Ne az üst egy pontját hevítsd, hanem a teret, ahol az üst van. Ezért kell a szoknya (lehetőleg hőszigetelve kívülről) az üst köré. Az elégett gázok a szoknya és az üst fölső pereménél távozzanak kicsit lefojtva több ponton.
Ha türelmes vagy, néhány főzés után ki fogod tapasztalni milyen hőmennyiséget bír el a szerkezeted a leégés veszélye nélkül.
Az üst aljáról el kéne tüntetni a gyári peremet, ami megakadályozza a hő egyenletes folyását az üst körül.
Én azt nem csipázom a darálva cefrézésnél (birs), hogy hajlamos sz@rakodni mire rendesen beindul. A pektinbontót hiába hatványozod ha nincs igen jó pépesítés. A Norrisé eléggé meggyőzőnek látszik. Kissé megpárolva krumplipüré állagúvá zúzható, viszonylag kevés munkával. Nem vettem észre különbséget minőségben a birs párolva/ nyersen zúzva cefréből készült között, a kihozatalban azonban igen. Az előbbi javára.
Nem gond, ha másnap kerül bele a fajélesztő, pektinbontó. Addig bele ne rakd valamelyiket, amíg ki nem hűl rendesen_!! Gyakran előfordul , hogy csak másnap rakom én is az említett kegyszereket. (Én hidegtűrő fajélesztőt raktam bele, de a tapasztalatom az, hogy ilyentájt vígan kierjed sima sütőélesztőtől is, ha a cefre hőfoka nem esik 10 - 12 fok alá. Kazánházba erjesztek.) Gazdaboltban borélesztőt fogsz kapni, nem szaladgáld el az idődet, jó az, de lehetőleg hideg (10 fok~), és alkoholtűrő legyen. Cukrot az idén 5% - ot tettem . Alma akkor lehet előnyös ha nyersen darálod, párolva semmi értelme, és csak rontaná a minőséget!
A tanulság; ne csináljunk mesterkélt pálinkát legalábbis itt ne, /a másik forumon/ inkább csináljunk 100% gyümiből van belőle elég az idén van sok alma, itt a csipke télen narancs, banán.....
Mivel borász a végzettségem nagyon haragszom mikor itt a fórumon a csiger bor készítésről olvasok. Arról nem beszélve, hogy szerintem a pálinkát gyümölcsből főzzük és nem cukor cefréből. Még szerencse, hogy így jártál hát ha a következő főzésnél nem csigert főzöl, ha nem rendes gyümölcs pálinkát. ( különben szerintem a mesternek van igaza nem forrt ki mert nem tettél bele savat.)
Gúgli kiffer találataira nem hasonlít, de nem ismerem ezt a fajtát, egy öreg nagy fárol szedtem össz 28 kilót. a fája viszont eszeveszettül törik. kar vastagságú ágakra sem tudtam ráállni mert az is letörik ígya fa teteje az enyészeté lett:(
Van itt a fórumon, aki az ilyen söröshordót (vagy legalábbis az alját) duplafalúsította. Szerintem keresd meg minél előbb és nagyon sok bosszúságtól fogod megkímélni magad...
Bár túl szabályos alakú mind, de nem kíefer körte véletlenül? Hasonlít arra, mint ami az udvarunkban terem, és arra a nálam hozzáértőbbek azt mondták, hogy kíefer. Tavaly meglepően finom pálinkája lett (bár tavaly még Szilva mester főzte...)
Idén még csak alszesz és cefre formában van csak belőle, de ígéretesnek tűnik.
Sziasztok! Beszereztem egy kölcsön-üstöt, holnap indul a Birs project! Lesikálom, kivagdosom, darabolom. Forrásban lévő vízbe szórom, puhulás után hordóba szedem, ha a víz lehűlt, szedek rá belőle, majd keverőszárral pépesítem. És itt kezdődnek a gondok: Pektinbontó, fajtaélesztő. - Ezeket csak hétfőn tudom beszerezni, ergo egy nappal később kerülnek a cefrébe. Ez nem gond? - Milyen ez a fajtaélesztő? (hogy kérjem a gazdaboltban?/ bocs az amatőr kérdésekért! :) ) - Mennyit rakjak bele ezekből? pl. g/kg - Kell- e bele cukor, ha igen, mennyi?
Olvastam egy hsz.-ban, hogy szoktak rendes almát keverni a birshez. - Érdemes- e ezt megtenni, és ha igen, milyen arányban? Valószínűleg ezt is hétfőn, vagy kedden tudnám megtenni. Nem lenne ez késő?
Végre sikerült elkészíteni a szentölt vizet adó készüléket. Az üst maga 50 l-es, saválló söröshordó. A sisak rajta 6 l-es rézbogrács, a páracső 28 mm majd szűkül 22-re és a hűtő előtt 18 mm-re. A hűtő spirál 6 fm 12x1 mm-es hajlékony rézcsőből készült, mely egy 80 l-es hordóban van elhelyezve. A hűtése folyamatos átfolyós módszerrel van megoldva. Az elkészített berendezésről szeretnék véleményt kérni tőletek. Illetve az egyik legfontosabb kérdésem, hogy a gázzsámoly milyen távolságra legyen az üst aljától, mivel szimpla falú, csak egy külső borítás lesz a hővisszatartás érdekében. Válaszotokat és véleményeteket köszönettel várom.
Szerintem csak lustaságból nem foglalkozik vele senki. A Párom munkahelyének a szomszédságában (Budán...) is van egy hatalmas eperfa, fele az ucára hullik, ott is csak széttapossák. (Én meg időhiányban szenvedtem, mikor hullott.)
Nem olyan rég főztem ki a birsem. Nem főztem vagy fagyasztottam, csak ledaráltam kapott egy izmos adag pektinbontót, élesztőt és vizet. Folyadékká trogyott szét a darálék....pár hete lefagyasztottam pár kilót, amíg feldolgozható menyiségem nem lesz, mert elkezdett rothadni és nehogy már kárba veszen az a finom birs. Nagyon szépen megpuhult a felolvadt birs és több hét után sem lett hűtő szagú. Bár én inkább ilyesmivel csak gyümölcs mentés miatt foglalkoztam, a megfelelő menniységű pektinbontó amúgyis szétdolgozza a darálékot.
..."Láma koromban főztem 35 fok körüli alszeszt, hát elég hátborzongató pálinka lett belőle, de talán nem csak emiatt."..
Nagyon okos megfigyelés, pláne, ha kiemelem "de talán nem csak emiatt" :-)))))
..."mintha azért már adtál volna fel dolgokat, gondolok itt arra, hogy a hűtő felé lejtő páracső helyett már te is a hűtő felé emelkedő páracsövet javaslod!:-)))"
Na látod, ez azt jelenti, hogy nem vagyok teljesen menthetetlen:-)) Azért, ha már felhoztad, nem bánnám, ha véleményeznéd az általam elképzelt páracsövet.
"Ha nem tudsz jobbat, fogadd el mint axiomát!"...
Nem tudok jobbat, de keresem a jobbat:-))))
Ha axiómákat akarnék elfogadni, akkor elolvasok egy könyvet, megnézek egy két főzdét és főzök. A fórumnak az a nagy előnye, hogy itt megértünk és megértetünk néhány dolgot. Ilyen érvelést, azonban nem tudok elfogadni, hogy "nem baj , ha nem érted, csináld utánam" Vagy ledorongolunk egy szakmabeli mérnök véleményét s aztán egy évre rá hirdetjük, azt, amit ő állított.
Ne dorongoljunk le senkit, esetleg engedjük meg az embereknek a tévedés lehetőségét, próbáljuk meggyőzni helyes érvekkel, keressük az újat, mert a tutit még nem találta fel senki:-)))
Én is a Miklós1 féle módszerrel cefrézem. A birs ha megdarálod olyan mint a fűrészforgács, szerintem bizonytalanabb a normális erjedés. Az említett párolással szerintem nem veszít említésre méltó mértékben az aromájából a birs, fedő alatt legyen párolva, főzővíz hozzáöntve.
Ha nem tudsz jobbat, fogadd el mint axiomát! Engem meggyőzött a 25 fokos alszesz főzés, valami okos jól kitalálta.... Láma koromban főztem 35 fok körüli alszeszt, hát elég hátborzongató pálinka lett belőle, de talán nem csak emiatt. Gondolom te is rájöttél már, hogy van amikor jobb ha nem akarsz nagyobbat púkálni mint az okosok, hogy ez éppen az az eset e , azt nem tudom! Nagy érdeklődéssel olvasom soraidat, sok problémára próbálsz megoldást keresni....Az itt "egyedinek" számító főzési technológiádból mintha azért már adtál volna fel dolgokat, gondolok itt arra, hogy a hűtő felé lejtő páracső helyett már te is a hűtő felé emelkedő páracsövet javaslod!:-)))
-Körömkefével vödör vízben szőrtelenítem, nem hámozom
-Félbevágom a birset, magház marad, mag marad, kukac marad, rothadás nem.
-Forrásban levő vízbe dobom, (5l víz 5kg birs) ettől lehűl a víz de 10-15 perc múlva megpuhul a birs. Egy kanállal lehet próbálgatni, puha-e már, ha foszlik akkor túlfőtt.
-Kihalászom a puhultakat, ugyanabba a vízbe megy a következő adag birs, végén a lé megy a cefréhez
-A kihűlt puhákat lehet fúrószárral pépesíteni, szőlődarálón átengedni stb.
-A birspálinkámra még nem mondták, hogy főtt ízű vagy kompótos
Egyébként mélyhűtőben is egész jól megpuhul a birs, most a felét így csináltam
Nem rég számoltak be sokan, hogy hogyan csinálják olvass. vissza a birset, csipkét kökényt. A kökényt most erjesztem, már forr, sőt kifutott a 30l-es ből, pedig 3/4se volt át öntöttem másikba. Fagyasztottam, 1 éjjel kiolv. utánna pektinb. sav, kis napf. élesztő-- kell higitani mert különben olyan mint a lekvár ennyi. A birset /hogy ne fáradj sokat/ kefélik, darálják utánna ugy nint más gyümit, vagy előfőzik, de ha elég apró szerintem nem kell főzni. A csipke hasonló a kökényhez. Jó nedüt!
Üdv mindenkinek! Termett néhány ládányi birsalmám.
Elolvastam mindent, amit találtam a témában, és van egy dolog, amire nem találok választ: Meg kell- e a birset szabadítani a magházától, vagy az is mehet az aprítóba?
Nem is kell visszamenni 150 évet elég csak 30-at akkor a nagyanyám vitte ki a piacra a gyümölcsöt a cefrébe meg ment a rothadt, penészes félig érett eladhatatlan. Mégis lett belőle valami amit pálinkának hívtak, a nagybátyám a mai napig beledobál mindent a cefrébe (kivéve pektinbontó, élesztő, sósav). :)
Ismerek olyat akinek az ilyen kerítésszaggató az igazi pálesz az enyém csak babavíz. :D
Nagyapám ismerőse mondta, régen úgy szedtek bicskét, hogy a bokor alól kigereblyézték a száradékot, majd fogták az ágakat, amin volt és egy játék gereblyével (Műanyag, homokozós) lehúzták róla, és csak össze kellett szedni a bokor alatt.
Szerintem nem rossz ötlet, főleg ha meg van kicsit hosszabbítva a gereblye, akár hozzá sem kell érni a bokorhoz, így elkerülhetőek a tüskék. Meg a bokor alá valamit kiteríteni és szedegetni sem kell.
Azt sajnos nem tudom, szerintem jó a benzinkutas meg a tescós
Egyik ismerősöm mondta, hogy a közeli hőerőműbe érdeklődjek, mert ott foglalkoznak ezzel, mert csak ioncserélt víz mehet a rendszerbe. Még gyanta is beszerezhető
Mostanában nem teszek hozzá napfényt. Így pektinbontó nélkül 6liter/100kg (50%-os pálinkára vonatkoztatva) az elérhető kihozatal, pektinbontóval 8/100. Döntsd el magad, mennyi napfényt teszel hozzá.
Jól értem, hogy megvan már a csipkebogyód? Kemény? Mert akkor fagyasztani, vagy főzni kell cefrézés előtt, hogy megpuhuljon. Ha főzöd, akkor értelemszerűen mindenképpen kell élesztőt is tenni hozzá.
Nem gondolom hogy 150 évvel ezelőtt is hígítani kellett az alszeszt. Az akkori gyümölcsök, igények és cukor árak nem tették lehetővé hogy magas legyen az alszesz alkoholtartalma.(a gyümölcsök alatt nem azt értem hogy nem akkor nem értek meg rendesen hanem elfogyott az egészséges étkezési célra.)
Decembertől februárig szedem, amikor már puha a bogyó. Hazaviszem, kiválogatom, bekészítem a bogyókat egy vödörbe, és egy mérsékeltem meleg helyiségbe viszem éjszakára. Mellette pedig állni hagyok egy vödör csapvizet cefrézéshez. A lényeg, hogy a cefrézésnél ne érje a gyümölcsöt hirtelen hőmérsékletváltozás. Másnapra a víz és a bogyó is fölveszi a helyiség hőmérsékletét. Ekkor festékkeverővel, a vödörböl kivett szükséges mennyiségű vízzel pépesítem, csak pektinbontót adok hozzá. Az erjesztővödörbe az így elkészült cefréből annyit teszek, hogy kb. 2/3-adig legyen a vödör, erősen dagad a cefre erjedéskor. Lezárom a vödröt, és várok. A forrás beindulása előtt is naponta megkeverem, a főerjedés ideje alatt is keverem. Ennyi.
Nemrég olvastam egy csatolt linkben az hogy 150 évvel ezelőtt milyen tanácsokat adtak a cefrézéshez, főzéshez.
A pektinbontó kivételével minden benne volt.
Aki vissza akar menni a középkorig az menjen.
Az alszesz hígítása opcionális. Kárt nem tesz magában egyik variációval sem, de aki a híg alszeszből sem ismeri fel mikor kell váltani az az erősebből sem fogja tudni.
Az adót és a főzdéseket szintén 150 éve az abszolút alkohol után kellett megfizetni.
A példád nem nagyon vág ide, mert a törvényt nem szoktuk mérlegelni.
Talán ezt is ismered: A férj megkérdezi a feleségét, hogy miért vágja ketté a kalácsot sütés előtt, miután feltekerte?
- Azért, mert így tanultam az anyámtól.
Hosszú évek után megkérdezik a mamát
- Azért, mert kicsi volt a tepsim.
Hidd el nagyon szeretek tanulni, fejlődni csak van egy pocsék szokásom, szeretném meg is érteni, amit csinálok:-)))))
A 40 fok csak egy példa volt, de az idei szőlőből a 35 fokos alszesz nem egy ritkaság bebugyolált sisakkal sem. Addig engedem, ameddig belobban az alszesz a forró üst oldalán.
Arra meg tudnék mondani egy pár példát, ami egy darabig el volt fogadva itt a fórumon, s aztán módosult a gyerek fekvése. Ez is normális, és remélem ez a hígítás ügy is át lesz gondolva. Ugyanakkor tévedhetek én is.
A legelvetemültebb pillanataimban arra is gondoltam már, hogy valamikor, valahol az alszesz mennyisége után fizették a főzdést:-)))))))
Eltaláltad, gondolkodom az egylépcsős megoldáson, de valami egyszerű megoldással. Ez sem biztos siker.
De ugye ismered azt a történetet , hogy az autópályán menő autós azon csodálkozik hogy lehet az hogy mindenki szembe jön vele káromkodik hogy a sok hülye mit csinál !
Aztán este a hírekben hallja hogy egy autós az autópályán egy ideig szembe ment a forgalommal :-))
Az hogy a te alszeszed 40% alkoholt tartalmaz ? Sok információt rejt magába !
Vagy akkora a deflegmációd hogy az alacsony alkohol tartalmú alszesz nem képes átjutni -vagy benne hagysz a cefrébe sok alkoholt s így aroma részeket is - még az is lehet hogy erősebben süt a nap nálatok és nem számít az a pár liter alkohol ami benne marad ?
Ha 40 % os az alszeszed akkor ne kínlódj mindenféle trükökkel - javíts még egy kicsit a deflegmáción s nem kell újra főznöd !!
Azért a 10% emelésért pazarolod a sok energiát ?
A 25 % ra hígítást nem a fórum társaid találták ki !!!! Ha mint ahogy az autópályán sem lehetetlen szembe menni - itt is minden lehetséges - és itt még talán nagy gond sem lesz belőle - :-)
S ha nem kérdezel akkor most mit írhattam volna - amíg a sok energiát pazarlom ? a 25% alszeszt alakítom éppen pálinkává !
Azért nagyon köszönöm neked, hogy "megfúrtad" a páracsövet. Így legalább látjuk, hogy a két eredmény (a tied és az enyém) majdnem ugyanaz. Ha nagyobb mennyiséget csináltál volna, bizonyosan kevesebb flegma jutna egy liter pálinkára számítva.
Tehát, ez a deflegmáció a páracsőben olyan kis mértékű, hogy emelhetjük, lejthetjük, a nyakunk köré tekerhetjük, sokat nem hibázunk vele.
Ellenben a párlás elején kicsapódó néhány csepp tömény aromával kéne kezdeni valamit!!!????
Sokat tanultam a fórumból. Igaz, mindig jól megrágom a dolgokat. Azonban van egy falat, ami nem akar lemenni. Miért kéne visszahígítani 25 fokra az alszeszt tisztálás előtt????
Azt már látjuk, hogy minél dúsabb a cefre, annál töményebb, tisztább az alszesz, annál kisebb hőmérsékleten (ahol még nem visz magával olyan sok szennyeződést a pára), távozik az alkohol nagy része a cefréből. Akkor miért kel elcseszni a 40 fokos alszeszt, és zubogtatni nagyobb hőmérsékleten a tisztálásnáL??????
Azt már tudom, hogy a felhígításkor felhígulnak az oda nem illő aromák is, de a híg alszeszből mindig kisebb alkoholfokú (több víz, több szennyeződés.....) lesz a középpárlat, mint fordítva.
Az ízt, az aromát, mármint a gyümölcsre jellemzőt, úgy is a tisztálás elején de leginkább a tisztálás végén tudjuk "elcsípni".
És még nem is emlegettem az "elpocsékolt" hőenergiát, ami a hígítás következménye.
Ami engem illet soha nem hígítok, de azért rágódom továbbra is a problémán!!!!
Még én is akarok csipkét cefrézni, már van a fagyasztóban 20 kg, amit keményen szedtem, most lehet, megvárom, hogy megcsípje a hideg és szedek még hozzá. Meg találtam 3-4 bokor kökényt, amin van KB. 30 kilónyi, meglátom mi lesz belőle.
Az említett körtét leszűrtem, 3db kV filtert tettem egybe és azon, most nem látok benne semmit..
Az íze viszont ennek sem jó :S jövőre majd talán jobban megy, és ha személyesen nem is, de juttatok el egy kis kóstolót a zd-seknek, idén valahogy nem jött össze, szerintem a főzővel van a gond, de már készül az új terv
Az ioncserélt víz tökéletesen megfelel! Nem azért nem fogyasztható emberek számára, mert mérgező, hanem azért, mert nem tartalmazza azokat az elemeket aki egy pohár csapvízben van. De ha rá van írva, hogy laboratóriumi célokra, gondolhatod, hogy semmi bajod nem lesz! A szénsavmentes ásványvíz tele van ásványi sókkal, akkor inkább csapvíz, mint hidrogén karbonátottal rontsd a pálinka ízét. Ha megkostolód az ionvízet furcsának fogod érezni, de ez hidd el sokkal semlegesebb mint amit megszoktál a csapból, mert az is tele van ásványal. Inkább forrald, de ne ásványvízzel higítsad!
Viszont jobban reagál a hőkülönbségekre, rossz esetben az erjedés is leállhat, nagy hordónál, tömegnél ez kevésbé jelent veszélyt. Hiába a sok cefre mindig jobb ...
Aztán -7 fok 2 nap múlva.... Ha nem másképp begyilkolom a hordót a kazánházba, most a műhelyben van . 10 fok körülig nem aggódom, azonban szigorú idők jönnek...
Azt tudjuk, hogy itt 98%-ban ilyen leledzik (fórumon). Továbbá azt is tudjuk , gyártani, értékesíteni csak engedéllyel szabad, de hát végül is egy fogkefénél is így van....Nemhogy élő emberrel nem találkoztam, de még urban legend szinten sem hallottam olyanról aki a NAV-nál engedélyeztette a sufnituningját... Volt itt erre elszánt ember, de azóta is hallgat az eredményről, persze jól telekárogta a fórumot, csak hogy ne érezzük jól magunkat.... A helyzet az, hogy nincs bejelentési kötelességed 100 literes főzőig, és 86 liter 50 fokos pálinkáig. Aztán ha meglepnek, mutatsz egy rossz kaszrojt, egy kehes üstházat, ja a csövet meg ellopták a cigányok....Számtalan főző beszivárgott az amnesztia óta szlovénből, erdélyből, nem árulok el titkot számos ilyen készülékről egy árva papírt nem tudna mutatni a tulaja , ha kérnék (de nem kérik!!), mert ugye úgy ott is olcsóbb , és sokszor jobb is. Van valahol egy cikk is, a hsz - eim között megtalálod ha érdekel, lényege, hogy a NAV nem ellenőrzi a főzőberendezést, a házi főzésre is csak bejelentésre mennek ki, és ellenőrzik a 86 liter/50 fokos szabály betartását. Röviden ennyi, ez van a westbalkánon....
Mivel a fő erjedés során hő keletkezik, így a kisebb űrtartalommal rendelkező hordóban a cefre gyorsabban melegszik át, amitől ugye az élesztő előbb és gyorsabban tud szaporodni, így gyorsabb a folyamat...
Körte párlatról lenne szó, 5-6 napja higítottam 50°-osra egy liternyit, na, most az vele a gond, hogy ilyen kicsi fehér pehelyszerű üledék keletkezett az alján, amit felráztam és a napon csillogónak láttam, biztos mindenki látott olyan párlatot régebben, ami alumínium főzőben készült és a napnál lehetett látni benne a csillogó alumíniumot, na, KB olyan volt.
A kérdés mitől lehet ez? A hígítatlanban semmi, a hígítás során semmi opálosodás nem volt, tegnap még ez is tiszta volt, ma meg
Hozzá teszem a hígítás szénsavmentes ásványvízzel történt (olvastam, hogy ez nem jó, de nem volt más) lehet ez a gond?
Meg még annyi, hogy tisztázásnál dobtam az alszeszbe 4-5db negyedekre vágott körtét, ennek lehet hozzá valami köze?
Hát, igen gyártani engedélyükkel lehetne, de szerintem is árusitást takar, mert jöv. ado miatt. Az már viszont egy értelmü, hogy a szomszédét, barátét nem főzhetjük ki őse a miénket és mégis van aki még dicsekszik vele itt. Persze mindenki maga dolga.
Ebben is van igazság. Bár most már a házi sörfőzés engedélyezését is megígértek (1.000 liter / év), szóval a következő választásig nem hiszem, hogy ez változni fog.
Ha van rajt, de nem érett be akkor a füge a hibás, ez esetben szerzek neked olyat, hogy azt mondod azt a k..a de jó!:))) Ha nem is volt rajt, akkor könnyen lehet elfagy a téli időben. De 300 méteren nagyon jól viseli a telet, itt ritkán van -15 alatt.
...zalában??? Az én vegyes szőlőm 19,5 volt, a zveigeltem 21-es. A Busay szőlői 19-22... Zala nem hideg, csak az OMSZ állomás 60 éve egy patakparton mér egy fagyzugban, ahova a nap se süt délután... Ez egy köztévedés!!! Amiről nem Ti tehettek, csak nem azonos az országban a mérési helyek fekvése, és nekünk a völgyekre futotta. Hogy is él itt meg a füge???
mit tudtok arról, hogy ha vki saját maga csinálja, vagy csináltatja a pálinkafőzőt, akkor érdemes elmerülni abban, hogy be is jelentse ezt? mert minap láttam a NAV kiírását, és ott említik, hogy gyártani csak az ő engedélyükkel lehet. Tudja valaki, hogy ez mit jelent? ilyenkor vmit fizetni is kell?
csak azt akarom hogy ne ha már lehet akkor már menjen legálisan minden, hátha vkinek nem tetszik a szomszédokban :D
Igen, lyukfűrész rángatja a kefét, az alatta levő lécek meg megvezetik. A lyukfűrész sebessége kb. harmadára van visszaszabályozva. A függőleges lemezhez lehet támasztani a gyümölcsöt, és simán csak körbeforgatni, mert a munkát a gép végzi..... Elég haladós és nem fárasztó volt így.
Ma vettem egy dupla falú saválló söröshordóból készült pálinka főzőt ,az a kérdédem milyen olajjal kell feltölteni, állítolag a glicerin olaj a legjobb de annak nagyon borsos az ára
Húha látom megalapítottam a "tippverseny pálinkáért" mozgalmat avagy szakértő muslicák tipmixe!
109 liter:) ha mindent jól csináltál...vagy még jobb volt a traminid mint mifelénk.
Ma végeztem a hegyen a törköly tisztázással. 9,5 liter 68-as lett a végeredmény, összesen 160 kg kipréselt, kaccsos vegyes szőlő törkölyből. 52-nél kezdtem az utópárlat elválasztást, majd levettem az up-t 25-ig. Az előpárárltot és az utópárlatot a kicsi főzőben újra kifőztem, lett 1 liter 71%-os. Ezt nem keverem bele, jó lesz kapálni:) Amúgy nagyon törkölyös ez is.
Remélem senki nem dobja ki előpárlatot és a rézelejét!!!
Nagyszerű szolgálatot tesz a szélvédőmosó tartályba az autókban!!! Pláne télen! És ha már épp vezetsz, legalább érezd mit ihatnál!:)
Pálinka érleléssel kapcsolatban kérdeznék.Elég a nyakig töltött palackot ledugózva sötét szobahőmérsékletű helyen tárolni.Vagy valami levegőző anyaggal kell lezárni.mint pl vatta.Attól tartok,hogy ha huzamosabb ideig így tárolom elillan az alkohol belőle.
Egyszerű pontos folyamatát leírná valaki az érlelésnek?Köszi
Én nem tennék almába sem idegen anyagot, a nyári almának is jó évjárata volt, jó pálinka lett belőle. Az ilyen kisérletezgetések a gyenge minőségű cefre/ alszesz/ pálinka feljavítására (?!) szolgálhat.... Kérdés , hogy mi a minőségjavulás? Egy kis citrusos íz bevitel, és ujjongás, hogy húúú de jó lett?
Akinek kell foszforsav Jászberény környékén, szívesen adok! Elküldtem a kedvesemet h vegye meg a legkissebb kiszerelést. Hazajött 5 literrel... Most elvonulok magzatpózba sírni egy kicsit
Nálam jobban hozzáértő emberek mesélték,hogy az alszeszbe finomítás előtt mindenféle déli gyümölcsöt dobáva citrusos pálinka készíthető. Konkrétan arra gondoltam, hogy tiszta alma alszeszbe kicsi narancsot kifacsarva, héjjastul beledobva milyen ízvilágot köcsönözhet apálinkának. Mi a véleményetek róla? Hogy érdemes nekiállni? Mennyit mennyihez?
Hol kapsz két kilós kiszerelésben (vagy akár kisebben)? Amit én találtam az 25 kilós volt valóban ha kiszámolom 1kg-ra olcsó de úgy drága, hogy ebből 24 kilót fel sem használok.
Ahogy kiveszem a kation cserélő gyantáról van szó,
Tudnál, nekem dobni egy linket ahol ez az árfolyam van, amit én találtam ott 960/L + kb. 1750 a postaköltség. Ha nem számít, reklámnak ide is kiírhatod, vagy, e-mail.
Előre is köszönöm!
Voltam négy boltban is ahol gondoltam, hogy van ilyesmi, de nem is tudták miről beszélek, pedig ebből kettőbe mindenféle vízvezetékes cucc is volt.
Mai elképzelésem szerint (ez idővel változhat) a páracső készítésénél a következőket venném figyelembe:
1. a páracső legyen eléggé hosszú - 2 m körüli, de ha a hely nem engedi akkor a leghosszabb lehetséges.
2. EMELKEDJEN a hűtő felé a lehető legkisebb szögben - azért, hogy a kicsapódott flegma lassan csurogjon visszafele és legyen ideje kipárologni a benne levő alkoholnak (rektifikáció)
3. Legyen vastagabb, mint a hűtő csöve. Például egy 15 hűtőcső elé jól jönne egy 22 páracső. A szűkítés még a hűtő előtt történjen meg, az emelkedő szakaszban. - Ezzel elérem azt, hogy a páracsőben egy relativ pangás legyen, (kisebb a pára sebessége) ami a deflegmációt fokozza.
4. Na még el tudok képzelni a páracső alsó felén végig kis horpadásokat. Ez is a visszacsorgást fékezné, minden kis horpadás előtt kis "tócsák" keletkeznének, amikben a flegma tisztulna és csak a víz folyna vissza.
5. Közben kíváncsi is lennék és az üst előtt egy vékony csővel kivezetném a flegmát. Így le tudnám mérni ennek a mennyiségét, esetleg alkohol tartalmát.
Azt azonban ne felejtsd el, hogy ez csak egy vélemény:-)))))
Két napja főztem, szilvát. Kicsit savanyú.... Pedig 50 fokon állítottam le, viszont eddig sokkal több előpárlatot vettem el és zseniálisan finom ízű illatú páleszt főztem.... (szerintem) Most kipróbáltam, a szagolgatós módszer helyett a machanikust. 80 liter 25 fokos alszeszből 1.6 liter (helyett két liter) rézeleje plusz előpárlatot vettem el.
Szóval
illatban jó, ízben is hozza azt a hosszan érezhető aszalt szilvás ízt amit keresek benne, viszont halványan egy savanyú zavaró ízt érzek benne. szerintetek mit rontottam el?
Elkezdtem birset feldolgozni, és először örültem, mikor végeztem a felével. Aztán eccő csak a maradék felével is végeztem, majd megint a felével, és megint........
Valaki mondja már meg, mikor fogom befejezni, mert mindig csak a maradék felével végzek, és már beleőrülök.........:)))
A tanácsotokat szeretném kérni a tekintetben, hogy van-e valami jelentősége, hogy a páracső milyen pozizcióban kell, hogy álljon. A hűtő felé emelkedjen, vagy a sisak irányába emelkedjen, vagy éppen vízszintesen álljon.
Eddig kölcsön cuccal főzőcskéztem, de most elhatároztam, hogy csinálok magamnak hosszú téli estéken egy sajátot. A hűtőm oldható kötéssel kész is lenne, melybe 5 fm 15-ös rézcsövet belecsavarintottam. Most jönne a páracső elkészítése.
...és ami leesik...
...és szinte mind kukacos...
...azért a "kefélésből" kijutott...
...
Köszönöm!:)
ezután annyi vizet tettem rá hogy épp csak el lepje !
utána 
