Érdekes, én azt hittem, hogy a cáp kizárólag a moldvai magyarban szerepel (ahogy a passzaport meg a meszena), erre most találok egy ilyet:
"cáp. Ez a szavunk a szótárak szerint nyelvjárási szó (ÚMTsz. I, 668, TESz. I, 411, ÉKsz. I, 169), amely szinte az egész magyar nyelvterületen megvolt (adataink vannak a Dunántúlról, a [370] Kiskunságból, a Partiumból, Erdélyből, Moldvából). Jelentése: a vadkecske hímje, vmilyen kiherélt állat (ÚMTsz.), kiherélt hím állat (kecske, juh, bika), kecskebak (ÉKsz.)." http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-3/posgay.htm
Peti: Magyar személynévből. A Péter személynév Pet- rövidülésének -i kicsinyítő képzős származéka. Hasonló, részint szintén vezetéknévvé lett alakulatok, de eltérő kicsinyítő képzővel Pete (innen Petes), Pető (Petőc, Petőcs).
Dufala: Jellegzetes, személynévből lett cseh vezetéknév. A cs. doufat (szlk. dúfať) ’hisz, bízik’ ige -l melléknéviigenév-képzős és -a paradigmatikus végződéses származéka. Így közelítő magyar jelentése ’bízó, hívő, optimista’ (vö. régi magyar Bízó, Bízód, Hisz stb. személynevek.)
Zwach: Még utána nézek, de első ránézésre egy a Zwack név délnémet alakváltozatának tűnik, ez utóbbi pedig biztos összefüggésben van a zwacken ’csipked, csíp’ igével. Tehát valószínűleg egy régi, a megnevezett jellemére vagy egyéb megjegyzésre méltó cselekvésére utaló ragadványnévi eredetű német személynévről van szó, vö. régi magyar Csípő személynév. [Nem zárható ki azonban az, hogy képzőtlen lakosnévről van szó egy Zwack, Zwack település után; vö. hasonlóhoz Jénától DK-re eső német Zwackau ’csíp + liget’ települést.]
A fuasz > fujasz alakulás teljességgel hihető, ezt hiátustöltésnek nevezzük. Ilyen fóhjitásutöltő szerepben állhatnak -- történetileg -- a j, v, h hangok.
Nem másolnád be ide a Kázmér-féle cikket? Nagyon érdekel ui. a dolog, még a 'vadkacsavadász'-szal együtt sem látom a fuasz szó etimológiáját -- sőt!
Végre kezembe került a Kázmér-könyv, és bár Fujaszt nem találtam, de 2 db Fuasz szerepel benne, jelentésként pedig: vadkacsavadász. Szerinted lehetséges, hogy ebből alakult ki a Fujasz, mondjuk, mert j-vel könnyebb volt ejteni, ill. annak lehetett hallani? Üdv: erbur
Annyit azért hozzátennék, hogy a Kernstóf pusztán az köznémet helyesírás szerint leírt Gerensdorf név bajor-osztrák nyelvjárás szerint ejtett alakjának magyaros lejegyzése.
A bajor-osztrákban, ui. a Gerensdorf név [g̊ern̝ʃd̊oɐ̥f]* ejtésű, vagyis: – A szótagkezdő zöngés zárhangok elvesztik a zöngésségüket (miközben megmarad a laza artikulációsmizmokkla való ejtés). A köznémet számára ezek a hehezetlenségük miatt továbbra is különböznek az eredeti zöngétlen msh.-któl, de a magyarban ez a különbség is elvész. Emiatt van a G- > K-, ill. -d- > -t-. – A hangsúlytalan svá rendszerint kiesik, vö. közn. Brandel ~ baj.-osztr. Prandl név, ill. n. zerreißen ~ baj.-osztr. zreissn ’szétszakít’ ige. Ezért van a -ren- > -rn-. – A köznémet -st-, -sp- hangkapcsolat mindig -scht-, -schp-ként ejtődik, nem csak a szótag elején. Vö. írt Arnstorf településnev [N.B. a d helyetti t írásban is megjelenik!] Arnschtorf ejtése, n. Wurst ~ baj.-osztr. wurscht ’hurka, kolbász’. Emiatt van n. -s- /sz/ > m. -s- /s/. – Hosszú mgh.-k után és szóvégen vagy msh. előtt az r a köznémetben is félhangzós elmosódott (ajakréses) a-ként ejtődik. A bajor-osztrákban gyakran rövid mgh.-k után is így van, ennek megdelelően a dorf szónak is van doaf (toaf)-szerű ejtése. Ez az -oa- kettőshangzó a magyarban természetesen képződik le hosszú ó-ra, ezért van -or- > -ó-.
Ez tehát nem olyan átadotában való változás, így a Rozendovszky esetén sem számolhatunk esetleges változásokkal, csak indokoltakkal.
A bajor-osztrák kiejtéshez vö. <http://www.bayerische-sprache.de/Index/Remaraweng%20Boarisch%20-%20Lehren/Lautlehre-1-Konsonanten.htm>
* A repülőélezetek az Indexen gyakran rossz helyen látszanak: a fonetikus lejegyzésben [g]-n és a [d]-n van kis kör, az [n] alatt vonás, a fordított [a] alatt pedig félkör. gyanez, ha az APhI/IPA szerinti lejegyzés nem lenne felismerhető X-SAMPA-val [g_0ern=Sd_0o6_^f].
> az általad említett Csormasz személynév milyen eredetű?
Azért hoztam fel a Csormasz nevet, hogy jelezzem: szerintem közös az etimológiája a Csarmasz névvel, vagyis egymás változatai, ahogy a csoda~csuda, seper~söpör szópárok. Végezetül tehát arra sem tudtam konkrétumot mondani, viszont az o-s változat örvén tudtam felvetni a török çorba ’leves’ szót (amely vagy helyes, vagy tévút).
Továbbra is a nyelvész és nem a genealógus szemszögéből:
> (a Rosen~ eléggé 'beszédes')
Vigyázzunk a fals pozitív esetekre. A zsidók német (de hasonlóképpen magyar) névfelvételekor fontos szempont volt a „mimikri”. Zömmel olyan neveket vettek fel, amelyek amúgy is gyakoriak voltak, vagy gyakorinak tetszettek. A Rose(n)- névkezdetű nevek elég gyakoriak voltak a németek közt is, így ez önmagában nem lehet a zsidó eredet bélyege.
Amennyiben a névhez találunk helynévi alapot, akkor nem nagyon rugaszkodhatunk el a természetes névalakulás feltételezésétől.
Ezenkívül azt nem látom, hogy egy német nevű zsidót mi venne rá, hogy Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
> Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov'
Talán kiindulhatnánk egy Ro{s/z}endornský névalakból is. Ez akkor egy Rosendorn ’tkp. rózsatövis’ név szlávosodása lenne adaptív (azaz „jelentés nélküli”) -ský képzővel. Ezt azért vetettem el, mert egyrészt a Google-n 260 Ro{s/z}endorfský áll szemben 3 Ro{s/z}endornský –val. Másrészt már akkor sem tudtam megoldani az előbb feltett kérdést: egy német nyelvűt mi venne rá Mo.-n részlegesen szlávosítsa a nevét?
(N.B. A Rosendornhoz nem találtam helynévi alapot, így esetleg ez lehet zsidó név, bár ekkor sem feltétlenül.)
> Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. [...] Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs)
Kárpátiában vannak ilyen jelentős helységek német névvel: m. Rózsahegy, n. Rosenberg, szlk. Rožumberok. Ebből azonban, még a német névformát is alapul véve, Rozenberský jönne ki. Ami – azon kívül, hogy a Rozendovszky nem jön ki belőle – érthetetlen lenne, mert már a huszita kor óta többségben voltak ott a szlávok, így egy szláv vezetéknév is a szláv variánsból jött volna létre.
Rozsnyó német neve – hivatalos oldala ellenére – is idejő: Rosenau ’tkp. rózsarét’ volt. Ebből viszont Rozenauszky (szlovákosan írva: Rozenavský) alakulna, d nélkül.
Én továbbra is megfontolandónak tartom azt a megfigyelést, hogy a kérdéses Rozendovszky egy Mo.-i magyarosodáson* átment névalak, amely egy szláv képzőből alakult német helynévből. (* Magyarosodásként értékelhető a -rfszk- torlódás egyszerűsödése -fszk-ké [a -v- csak írásban létezik a hasonló gyakori szláv nevek hatására], valamint az, hogy – ha jól értem – nő esetén a hímnemű -szky < -ský végződés volt, nem a nőnemű -szka < -ská).
Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a név szláv környezetben alakult ki, és egy olyan helynévre utal, amelynek nem volt a szláv környezetben bevett neve, csak a német. Továbbá már az így kialakult névvel került a család magyar környezetbe.
Mindehhez az alapfeltételezéshez számomra leginkább Cseh- és Morvaország (kisebb valószínűséggel É-Szlovákia) passzol. Gondolhatunk egy távolabbi német területről csehek-, morvák (esetleg szlovákok) közé korábban betelepült német családra is, ekkor jönnek szóba a 3559-esben megadott települések. De azóta találtam a mai Csehországban is n. Rosendorf településnevet: ma Růžovának hívják és Děčíntől ÉK-re esik a német határon. Tekintve, hogy ez a Szudétavidék, ahol német többség volt, a kisebb településeknek pedig nem volt feltétlenül cseh neve (a Růžová is gyanúsan tudatos alakulású formának tűnik), ez a vidék optimálisnak tetszik a név kialakulásához.
Azt pedig úgy tudom, hogy a XVIII. és XIX. sz-ban nem volt ritka a csehek(-morvák) áttelepülése a történelmi Mo. területére (vö. pl. a Kapka család).
Etimológiájához nem tudok érdemben hozzászólni, viszont van egy felvetésem. Először szláv (konkrétan szlovák) környezetben módosult német (de akár jiddis) eredetű névre gondoltam, hasonló tartalommal, ahogy LvT megfogalmazta (a Rosen~ eléggé 'beszédes'), de az, hogy ezen belül merre indulj el Rozendovszky Borbála születését illetően, más megközelítésből indulnék, s talán ez segít a Rozendovszky nevet is értelmezni.
Az, hogy az 1715-ös összeírásban (www.arcanum.hu/mol) egyszer sem fordul elő, azt mutatja, hogy vagy nem éltek még akkor itt, vagy más néven éltek. Ismeretes, hogy a Rákóczi-szabadságharc után a jelentősen megfogyatkozott lélekszámú, Rákóczi család, ill. más kuruc birtokosok által birtokolt településekre szlovák ajkú lakosság húzódott le északról, az ő helyükre pedig rutének. Ez a válasz esetedben akkor lenne feltételezhető, ha ki tudnánk mutatni az LvT által említett Rózsafalu, mint településnév Kárpátiai előfordulását. Javaslom, szánj erre időt, akár Rózsafalu, akár Rózsa~ bármi alakban. (Biharban van, az más vidék, de hasonló Rózsa~ nevű helyneveket nem vetnék el egyből. Tudom javasolni a www.radixindex.com keresőjét. Azért javaslom ezt - hogy ne vesd el - mert a feleségem családjában a Gerensdorfok 1802-ről 1848-ra már Kernstófok, igaz nem szláv környezetben, hanem Heves Külső-Szolnok egyesített vm-ben - pontosabban Újszászon. A változás tehát a XIX. sz. első felében történik meg, úgy, hogy 1802-ben költözik be a Gerensdorf fiú Újszászra Kompoltról, pár évtizeddel korábban odatelepült német közösségből kiszakadva-átszármazva. A ~'dorf'='stóf' átváltozáshoz hasonlóan a '?'='dov' változás melyhez később, szláv, vszeg szlovák környezetben társult a+sky képző. Talán LvT tud rá válaszolni, lehetett e a 'dorf'-on kívül másból 'dov')
Másik indok:
Nem tudom Visontán az Oraveczek mióta vannak jelen, a házasság nagy valószínűséggel a lány falujában volt - végülis ezt keresed - de javaslom kiindulásként tételezd fel, hogy az Oraveczek ismerik a lány családját korábbról (esetleg távoli rokonság, egy kultúrkör, stb.) Indulj el az Orevecz szálon. (Ha ez nem áll meg, még mindíg elindulhatsz más szálon, azaz, amit javaslok, az nem 'A megoldás', hanem egy első látásra elég nagy halmaz elemeinek megszűrése.
Az, hogy a fent említett forrás keresőjében az Oravecz név 1715-ben 85 településen fordul elő, melyből 8 Gömör, 2 Sáros, 5 Szepes, 4 Bars, 9 Hont, 11 Liptó (köztük elmenekültek összeírása is!) 5 Nógrád, 4 Nyitra, 5 Pozsony városa, 11 Trencsén, 3 Túróc, 11 Zólyom vm-e (összesen 78 szláv környezetű) számomra ugyanúgy azt mutatja, hogy errefelé venném az irányt. Pl. nem tudom, van-e Rozsnyónak pl. köze a Rosen~ alakhoz (a város hivatalos oldal szerint nincs), de előre Gömört venném.
Szóval én Észak-kelet irányába indulnék el, olyan szlávok lakta településeken, ahol az Oraveczek előfordulhattak 1715 és az 1848-as születést megelőző esküvő időpontja, mondjuk 1828 között (Te vszeg ezt az időt jobban tudod pontosítani). Ez 113 év 4 emberöltő, s kevesebb, ha az van, hogy 1715-ben még nem voltak jelen Mo. területén a R-iak.
Kassai: Erről nincs sok mit mondani: a Kassa településnévről vett lakosnév. Amennyiben természetesen alakul ki, akkor Kassáról elszármazott, Kassával kapcsolatot tartó stb., de a név kialakulásakor nem ottani lakost jelöl. Illetve nemesi előnév esetén a birtokközpontot nevezi meg.
A vázoltad esetben azonban vlsz. névmagyarosításról van szó. Ilyenkor gyakran nincs meg a felvett név etimológiai háttere. Lehet persze, hogy a felvett név a régi név fordítása, de gyakoribb, hogy csak max. a hangzásában hasonló, gyakori, kifejezetten magyarosnak imponáló névről van szó. (N.B. Sokszor ezt a nevet nem is az érdekeltek választották, hanem a névmagyarosítást presszionáló vagy adminisztráló személyek „javasolták”.) A típuspéldám az a személyesen ismertem alföldi Kohút vezetéknevű szlovák család, melynek egyik ága tükörfordított Kakasra, a másik ága pedig inkább az alliteráló Komoly nevet vette fel. A felvetetted csehes névforma arra utal, hogy itt is az alliteráció vezérelte a névválasztást.
Kotešel: Adatot nem találtam rá, valószínűleg az emlékezet már romlottan őrizte meg az eredeti nevet. Még nem volt időm rá, hogy szisztematikusan végigvegyem a lehetséges eredeti formákat. Mindenesetre még ebben az alakjában is cseh-morva névnek imponál, egy ott gyakori -l melléknéviigenév-képzős személynévnek. Mint ilyen, az alapnak egy igének kellene lennie, de *kotešet ige, ill. hasonló egyelőre nem találtatik.
Muyrers: Etimológiai adatot nem találtam rá. De tekintve, hogy a német au kettőshangzónak a hollandban és az alnémetben gyakran ui kettőshangzó felel meg (vö. n. Maus ~ holl. muis ’egér’ n. Haus ~ holl. huis ’ház’), így ezt a n. Maurer ’kőműves’ szóval vetem össze, annak ellenére, hogy a megfelelő tő a holland irodalmi nyelvben nem ui-t, hanem uu-t tartalmaz (holl. muur ’fal’ ~ n. rég. Maur ’fal’), de a névben fennmaradhatott korábbi, ill. nyelvjárási alak. Természetesen az is lehet, hogy kifejezetten alnémet variánsról van szó. Ennek megfelelően egy alnémet-németalföldi Muyrer ’kőműves’ foglalkozásnévhez -s erős birtokosraggal képzett apanévről lehet szó.
van Basten: Holland (németalföldi) apanévi eredetű családnév egy gezin/zoon van Basten ’Bast családja/fia’ szókapcsolatból. Az itt szereplő Bast személynév a Sebastian ’Sebestyén’ személynév rövidülése. (A holl. van elöljáró nélküli Basten változata német vezetéknév is lehet.)
Haas: Holland (németalföldi) ragadványnévi eredetű családnév. A ragadványnév az illető visszahúzódó, félénk jellemére, vagy gyorsaságára utalhat, vö. holl. haas ’(mezei) nyúl’ közszó. [Tekintve, hogy a hollandnak mind nyelvileg, mind kulturálisan, mint történetileg erős kapcsolatai vannak az alnémet területekkel, ez is lehet alnémet név.]
Gárgyán: Eredete egy magyar közszóra megy vissza. Akinek még megvan a régi hétkötetes értelmező kéziszótár, ott ezt olvashatja: gárgyán főnév -t, -ok, -ja (népies, elavult) Gvárdián. Ez utóbbi jelentése pedig:’ <Ferences, kapucinus, minorita> szerzetesrendi házfőnök’ (tehát az, am más szerzeteknél a perjel). A gárgyán tehát a középkori latin guardianus ’őrző, gondnok; (egyh.) rendházfőnök’ népi átvétele, szemben a német alapú tudós gvárdián alakkal. Névként vlsz. arra utal, hogy az illető ferences, kapucinus, minorita kolostor jobbágya volt; esetleg úgy viselkedett, mint egy rendfőnök; de talán nem zárható ki a nem egyházi, foglalkozásra utaló ’gondnok’ jelentés sem.
Hangel: Adatot nem találtam rá. Az ösztönöm azt súgja, hogy a német Hankel csn. alakváltozatáról lehet szó. z utóbbi a n. Hank(e) személy (és család-) név -(e)l kicsinyítő képzős származéka. A Hank(e) mögött két eredet állhat: – A gyakoribb esetben a Johannes ’János’ név Hann(e) rövidülésének továbbképzéséről van szó az alnémet vagy a szláv -k(e/a/o) kicsinyítő képzővel. – Ritkább esetben a n. Heinrich ’Henrik’ alemann (dny-német) környezetben történt Hank rövidülésének -i (> -e) kicsinyítő képzős származékával van dolgunk.
Ad Kifusz: A Duden Familiennamen a Kalbfuss ’tkp. borjúláb’ vezetéknév kapcsán ’mészáros’-ra utaló foglalkozásnévi eredetet említ, így ezt a Kifusz felvázoltam etimológiája esetén is fel kell tenni. A másik az, ami talán nem derült ki, hogy a Kie- előtag azonosítása n. Kuh ’tehén’ szóval gyengébb lábakon áll, mint az etimológiai többi része: érdemes némi fenntartással kezelni, de jobb ötletem egyelőre nincs. (N.B. Az is lehet, hogy egy német népetimológiáról van szó, és csak „beleértették” a németek a Fuß ’láb’ szót egy idegen, de számukra hasonlóan végződő névbe.)
Nekem az a gyanúm, hogy a Hartyán névvel lehet összefüggésbe hozni. Illetve, a Gárgyán névre keresve találtam, hogy a "gragya" horvát eredetű szóval is összefüggésbe lehetne hozni (nem találtam a szótárban azért írtam fonetikusan hátha nyelvjárási).
LvT, ismerve a szláv jártasságodat, remélem erre is tudsz megerősítést vagy cáfolatot írni! Köszi előre is
Rozendovszky: Vö. cseh Rosendorfský, Rozendorfský vezetéknév. Cseh lakosnév egy német Rosendorf ’tkp. Rózsafalu’ településnévhez. Ilyen jelenleg kimutatható Türingiában, Burgenlandban, Karintiában. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=DE&city=Rosendorf>, <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=AT&city=Rosendorf>
Kifusz: Vö. német Kiefuss (Keifuss) vezetéknév. Ez utóbbi etimológiáját még nem találtam meg, de tekintve, hogy ie ~ ei-t tartalmazó alakváltozatok vannak, régi német szónak/névnek kell lennie. Külön megfontolandó a holland Kievoet ~ Kijvoet név léte, amennyiben ezt összekapcsolhatjuk a fenti német névvel – és szerintem összekapcsolhatjuk –, akkor feltehetjük, hogy összetett szóval van dolgunk, ahol az utótag a n. Fuß (~ holl. voet) ’láb’ szóval azonos.
Ha tekintjük azt, hogy a német névállományban a kerekített magánhangzók ajakrésessé válása nem ritka, a Kiefuss nevet talán összekapcsolhatjuk a német Kuhfuss vezetéknévvel (uh /ú/ > ie /í/). Ez utóbbi etimológiája világos, szó szerint ’tehénláb’ jelentésű. Ez beleillik az ’állatláb’ jelentésű német vezetéknevek közé, vö. még Lamfuss (< n. Lamm ’bárány’), így utalhat az illető kedvenc eledelére, lakóhelyére* stb. Megfontolandó ugyanakkor, hogy a holland megfelelő, a koevoet a literális értelmán túlmenően ’egykarú emelő, feszítővas’ jelentésű is, így az is lehet, hogy a jellemző eszközről vett foglalkozásnévvel van dolgunk.
Megpróbálok még a név ügyében tovább keresgetni, hátha meg tudom erősíteni a fenti ötletemet (vagy elvetni).
* Az egy tipikus német sajátosság, hogy nemcsak fogadók, hanem más kiemelt házak, tanyák is kapnak „fantázianeveket”, amely aztán átszállhat a lakók megnevezésére is.
Csarmasz: Bízvást összetartozik a Csormasz névvel. Tovább azonban nem jutottam: mindez arra látszik utalni, hogy egy régi személynévről van szó, amelynek közszói alapja eltűnt. Gondoltam a m. csárma ’lárma; lármás, szószátyár’ szóra, de nem tudok olyan m. -sz képzőről, amely ebben a korban ebből névszót/személynevet képezne. Felvetődött bennem a b ~ m alternáció lehetősége is, ezen keresztül az oszm.-tör. çorba /csorba/ ’leves’ szóval való kapcsolat; azonban, hogy a törökben lehet-e ilyen -s képző, nem tudom, így ez is csak ötlet, nem megoldás.
Mondanám, hogy régi – esetleg honfoglalás előtti török eredetű – magyar névről van szó, de ezt meg az bizonytalanítja el, hogy az Árpád-kori személynévtárban nem találtam ezzel összevethető tételt. Ennek ellenére ez a lehetőség tetszik talán a legvalószínűbbnek.
